Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-28 / 98. szám
Éljen a népek barátságai Egy ügy — négy pártfegyelmi — sok tanulság| rási pártbizottság osztályvezetője: — Külöp-külön, minden hibájuk ellenére jóképességű, dolgozni tudó és akaró elvtársak. Ügy gondoltuk, ha van erejük, becsületük hozza, tegyék ők rendbe ott dolgaikat. A pártbizottság Bodó Antalt szigorú megrovásban, Juhász Miklóst megrovásban, Végh Ferencet és Nagy Lajost dorgálásban részesítette... Most rajtuk múlik, hogy okultak-e, vagy sem, tudnak, akarnak-e dolgozni, vagy sem... Nos, amikor Rózsaszentmár- tonban jártam, mind a két elvtárs arról beszélt, hogy tudnak is, akarnak is dolgozni. Egyetértettek azzal az intézkedéssel, hogy külön szövetkezeti és külön községi párt- szervezet alakult, amely a maga területén hatékonyabban tud dologzni, segíteni a termelőszövetkezet, a község problémáiban. Az ügy tehát lezárult volna, ha.Ha magukban valóban lezárták volna. Az volt az érzésem, hogy mind a ketten, Juhász Miklós és Bodó Antal is, akar dolgozni, hogy a helyi pártszervezetek, a csúcsvezetőség, segít, hogy tudjanak is. De még most sem győződött meg egyikük sem arról, hogy az eltelt egy esztendő falut megosztó politikájáért együttesen és külön-külön is felelősek. Mind a két elvtárs, alig titkolt fenntartással fogadta azt a pártbüntetést, amit ő, de fenntartás nélkül fogadta azt, amit a másik kapott. A felsőbb pártszervek döntésének ilyen „megosztott” helyeslése, ha emberileg magyarázható is* dea további és valóban eredményes munkához még nem; elegendő. i Tudom, nem könnyű, .ha, nem is baráti, de legalább emberi jobbot nyújtani a má-! síknak. Nem könnyű saját vélt; és igaz sérelmeiket félretenni, a közös ügyért, az egész faluért, többezer emberért* Külö-' nősen nem, ha akadnak — és, ilyenek mindig akadnak — fa-, lubeliek, akik gúnyos fintorral' szemlélik a „fene nagy barátságot”. De mégis az egyet-, len becsületes, emberi és kommunista magatartás, ha nem a' fintorgók mércéjéhez, nem a< kapott és adott sérelmekhez,S A tavasz egy kicsit már nyár is. Aki nem hiszi, menjen hanem a falu, a közösség? el az egri strandra. Az első napozók már megtalálhatók, .csak ügyéhez mérik munkájukat,? hozzájuk kell társulni. magatartásukat. Két ember, ? ha megvan hozzá tehetsége,| lehetősége, ha segíti őket a kö-5 zösség, a kommunisták több< mint félszázas kis hadserege,S nagyszerű dolgokat tnd vég-t hezvinni. Ugyanez a két em-S bér, legyen bármilyen tehet-? séges, egymással szemben, \ magárahagyatottan értéktelen-? né válik nemcsak a közösség,? de saját maga számára is. ? A rózsaszentmártoni ügy M-> vatalos része lezárult, most? arra van szükség, hogy a min-? dennapi közös, alkotó munka? tüzében végleg leolvadjon av jég a szívekről* megenyhülje- í nek a gondolatok és emberi,? kommunista összefogás iga-^ zolja: valóban becsületes, ér-? tékes, a hibáikat belátó, a? botlással leszámolni akaró\ kommunista vezetők dolgoz-? nak ebben a nagy múltú bá-< nyászközségben. > Mikor indul az autóbusz? Hová lehet a környékben kiÉs ez lesz a legjobb péTda, a\ rándulni? A mátrafüredi autóbusz váróterem falán elhelye- legnagyobb tanulság. ^ < ze£t menetrend előtt az érdeklődők sokasága áXL Reméljük, fifWbí GÉza-A tqgf« bemérte tél tttán szép és tantá^Kgárkövetkezik. Ut és cél , Szocialista brigádvexetők tanácsa alakult a Mátravidéki Erőműben Négy éve lesz lassan, hogy a Mátravidéki Erőműben megalakultak az első szocialista brigádok. A távolság azóta legendák ködébe mosta a kezdeteket. Akkor sokan nevettek a brigádokon, mások ajkukat biggyesztették és legyintettek: „mit akarnak!? Ez is csak rossz divat... majd szétszaladnak, befulladnak...” És mi történt? Egyetlen jóslat sem vált be ? Az új, nemes szándékokat, természetes vágyakat megfogalmazó és egyesítő mozgalom gyökeret eresztett. S ma egyre inkább terebélyesedik. Olyasmi történt itt, mint a föld alatti és a külfejtési bányászok problémájának esetében ... Támadták, szidták, káromolták és gúnyolták a külszíni üzemet, azokat, akik ott dolgoztak. „Legalább nektek is lesz halastavatok, ahol pecázni lehet!” — mondták az ecsé- dieknek. Aztán fordult a kocka. A külszíni bányában több mint 100 forinttal olcsóbban termelik a szén tonnáját. A föld alatti bányászok láthatták, mennyivel könnyebb dolguk van társaiknak az „égre- nyíló” bányában, s hogy a kereset sem megvetendő. Elszegődtek többen. S éppen azok váltak legharciasabb védelmezőivé a korszerű bányászkodás- nak, akik tamáskodtak, fölényesen tréfálkoztak. A Mátravidéki Erőmű szocialista brigádjaiban is együtt dolgoznak most azok, akik a rosszízű vicceken bosszankodtak, s azok, akik a vicceket gyártották. Mindenki sajátjának, magáénak érzi a brigádot. Új vonások teljesednek Az évek során az „első fecskék” megszaporodtak. Mind több emberben érlelődött meg a családiasság gondolata, az otthon légkörének „betelepítése” a gyárba. A munka egyhangúságában, megszokott verklijében újabb és újabb friss áramlatok plántálódtak. S ott, ahol a gépek körül, a kapcsolótáblák mellett, vagy a munkapadoknál korábban gyakori vendégek voltak a magasfeszültségű indulatok* a megnemértés ideges vibrációi — ma a közösséghez, a munkához, a társadalomhoz való viszony új vonásai születnek és teljesednek. Az otthon, a család sokfajta öröme-gondja gyári belépőt kapott, s most már a brigádproblémák sem maradnak benn az öltözőszekrényekben. A szocialista brigádok egész mai társadalmi valóságunk emberi arculatát veszik magukra, s mintázzák még élesebbre. — A brigádok száma ötvenkettőre nőtt — mondja Molnár Gyula ügyeletes mérnök, a szakszervezeti bizottság termelési felelőse — több a gond és a törődés is, hiszen a népes közösségekben 963 fő tömörül. Egy ember ma már képtelen megbirkózni azokkal a feladatokkal, amelyeket a kiterjedt mozgalom irányítása, összefogása jelent. Ezért hívtuk életre a szocialista brigádok vezetőinek tanácsát. Kilences tanács „Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni!” — e jelszóból következő feladatok teljesítésének ellenőrzésére szerveztek 9 tagú tanácsot. A három csoportból álló tanács koordinációs tevékenységet lát el. Gazdasági, műszaki feladatokat adnak, kézben tartják a társadalmi munkával, az okta- tással-tanulással kapcsolatos tennivalókat, s biztosítják a verseny szélesebb nyilvánosságát. Mindenekelőtt: a brigádok és a gyár céljai kettéhasadásá- nak megszüntetésén kell mun- kálkodniok; a lehetőségek és eszközök egész arzenálját kell mozgósítani a brigádok, s a gyár legközvetlenebb feladatai, a brigád-munka és a terv harmóniájának megteremtésére. A szocialista brigád-mozgalom már kinőtte magát a spontaneitás bölcsőjéből. Tudatosabban, sőt, céltudatosabban kell haladni azon az úton, amely a szocialista emberré válás jövőjét és távlatait hozza közelebb. A Mátravidéki Erőmű hasznos kezdeményezése épp e céltudatos törekvés szükségéből fakadt. Pataky Dezső Közvetlen telefonösszeköttetés az Egyesült Izzó és Gyöngyös között Az Egyesült Izzó és a gyöngyösi gyár között közvetlen távolsági telefonösszeköttetést létesítettek. Az egyetlen vonalat az izzó diszpécser központja „tartja kézbein”, kapcsolja az előre bejelentett beszélgetéseket, szigorúan három percig. (MTI) Helyreigazítás Lapunk tegnapi számának első oldalán tévesen arról tudósítottuk olvasóinkat, hogy ülést tartott a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Szombaton nem a végrehajtó bizottság, hanem a Heves megyei Tanács tartott ülést, ame lyen részt vett és felszólalt Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke is. Az AKÖV kitüntetése Tegnap etste az egri Helyőrségi Klub dísztermében adták át a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját az egri 4-es számú Autóközlekedési Vállalatnak. Az ünnepségen Földvári László elvtárs, a közlekedési és postaügyi miniszter első helyettese, Lendér Jenő, az Autó- közlekedési Vállalat vezérigazgatója, Kaszás Béla, a KPDSZ országos titkára, valamint Zi- mándi Mátyás, az MSZMP heves megyei bizottságának osztályvezetője is megjelent. Borsányi Lajos, a vállalat igazgatójának ünnepi beszéde után mintegy' 150 dolgozó kapott „kiváló dolgozó” kitüntetést és 12 szocialista brigádoklevelet Hárman: Borsányi Lajos igazgató, Fekete Ferenc gépkocsivezető és Deák Sándor szerelő kormánykitüntetésben részesültek. Gömöri Marika Romániába megy... Fekete, rövid hajú, „Izormos” szemű kislány. Kissé zavarban van, bár ezt hősiesen igyekszik leplezni. Hetedik osztályos, „bés”. Az egri Tanárképző Főiskola II. számú Gyakorló Általános Iskolájában tanúk Romániába készül, az augusztusi nemzetközi úttörőtáborba! — Egy hete tudtam meg, hogy engem is visznek... nagyon örültem, már csak azért is, mert még soha nem voltam táborban, s most egyszerre kettő is: az egri városi úttörőtáborba is megyek (Lillafüred mellett lesz), és a tengerpartra .,. — A városból csak te utazol Romániába? — Igen, a megyéből pedig velem együtt öten megyünk... Szüleim in nagyon örülnek! — Ott sok idegennyelvű úttörő lesz. Hogy fogsz velük beszélgetni? — Az utcánkban lakik egy család, Romániából jöttek, ők tanitgatnak most... Aztán németül is tanultam egy évig, most felfrissítem, és az iskolában oroszul. Szeretnék sok pajtással megismerkedni, hogy itthon el tudjam meséim az őrsömnek, mindenkinek az élményeimet. Ha megérkeztem, első dolgom lesz, hogy irok haza. Gömöri Marika jó úttörő munkájáért és szép tanulmányi előmeneteléért kapta ezt a kitüntetést. Két hét a Fekete-tenger partján! Az útlevél-kérő lap már elment, csak az idő halad olyan lassan!... K. G. NAPSÜTÉSES VASÁRNAP (Képes riport folytatása az első oldalról) Mindenki örül a tavasznak, különösen a gyerekek. Száll a labda, víg gyérmekkacajtól hangosak a játszóterek. számos olyan ügyben, amely a községi tanácsra tartozott volna. Nemcsak élt, de vissza is élt azzal a ténnyel, hogy őt jól ismerik a községben, a tanácselnök pedig új ember Rózsa- szén tapártonban. Kétségtelen tény az is, hogy a gyenge termelőszövetkezet talpraállításá- ban némelykor meglehetősen önhatalmúlag járt el, intézkedései nem mindenkor váltották ki a tagság egyetértését. Bodó Antal tanácselnök először jó szóval próbálta figyelmeztetni Juhászt, hogy mi a különbség a szövetkezeti elnök és a tanácselnök szerepe között egy község életében, aztán a jó szót sértődés, talán pozícióféltés is felváltotta, s a szövetkezetben előforduló hibák kitűnő alkalmat nyújtottak a „törlesztésre”, mendemondákra, meg nem vizsgált tényekre alapozott feljelentések indultak a szövetkezeti elnök ellen, Juhász Miklós erre most már nyíltan hátat fordított a tanácsnak, intézkedett a saját feje után, s még a jó tanácsot sem hallgatta meg ... Végh Ferenc párttitkár és Nagy Lajos pártvezetőségi tag ahelyett, hogy már a kezdet kezdetén határozottan fellépett volna a falu közvéleményét megosztó személyeskedés ellen, hol ennek, hol annak adott igazat —, a pártszervezet a következetes és elvi harc. meggyőzés helyett a személyi bosszú, a szubjektív megítélések játékszere lett A járási pártbizottság, s a felsőbb me gyei szervek vizsgálatot folytattak ebben az ügyben és megtették a kellő intézkedése két Szabó Serene a hatvani )&■ Juhász Miklós szövetkezeti Hnök: — Dolgozni kell és dolgozni fogunk. Most ez a döntő... Bodó Antal tanácselnök: — Rajtam, a tanácson nem fog múlni... tíanesz János, a csúcsvezető ség titkára: — Minden segítséget megadunk, hogy jól, eredménye Sen és közös erővel dolgozzanak a falu vezetői. Nem a múlt a döntő most, hanem a jövő... A szarkasztikus tömörségű mondatok biztatóak és re ménykeltőek, s egyben igazolják, hogy az illetékes pártiszervek helyesen mérlegeltek a rózsaszentmártoni vezetők ügyében, akik hosszú időn ke resztül intrikákban, vádaske dósokban őrölték fel saját és községük erejét. Az ügy lezárult, minek tehát akkor erről írni? Ez a kérdés elhangzott a hatvani járási pártbizottságon, de Rózsaszentmártonban is... — Csak feleslegesen felszaggatja a sebeket — körülbelül így fogalmazták meg a „feleslegesség” indokát. A valóság azonban korántsem ilyen egyszerű, s ha néha talán felsaj- dulnak az adott és kapott sebek, mégis kell írni erről az ügyről, vagyhogy inkább kel l: a tanulságról. Ne bocsátkozzunk most túlságos részletezésbe, néhány tényt csak a helyzet világosabb megismeréséhez ... Juhász Miklós, a rózsaszentmártoni szövetkezet elnöke, volt tanácselnök, benszülöt.t rózsái lakos, jószándékkal ugyan — legalábbis kezdetben kétségtelenül — nemcsak meghallgatta, de intézkedett is
