Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-26 / 96. szám

1963. április 26., péntek NÉPÚJSÁG Panasz kávédaráió ügyben A megyei tanács új épüle­tében elhelyezett büfé jelen­tős forgalmat bonyolít le töb­bek között kávéból is. Pon­tosabban csak „bonyolítana”, mert a napi ötven-hatvan adag kávéigényt sajnos nem tudja kielégíteni. Arról van ugyanis szó, hogy a büfé vezetője hóna­pokkal ezelőtt elküldte a Kisker központjához, Gyön­gyösre a darálót, javítás vé­gett. Már többször is sür­gették visszaküldésétde a daráló a mai napig sem ér­kezett meg. Reméljük, hogy a néhány hónap elég volt a daráló ki­javítására és a kisker-köz- pont most már sürgősen in­tézkedik a megjavított da­ráló visszaküldéséről, vagy pedig egy új darálót hoznak a megyei tanács büféjébe. Ügy gondoljuk, ennyi vára­kozási idő után erre a. büfé is méltán számíthat. (... y) Nem szeretem ezeket az eltitkolt árleszállítá­sokat. Ilyenkor mindig úgy érzem, be vagyok csapva, félre vagyok ve­zetve, sőt ki vagyok, semmizve. Mert nézzék, az ember gyanútlanul felkel, nincs egy vasa sem a zsebében, de szi­vében derű és béke' ho­nol. esze ágába sem jutna vásárolni még nyalókát sem. ballag az utcán gyanútlanul, mit sem sejtve, megy, men- degél, és akkor . . . Igén, akkor földbe gyökerezik a. lába és felsajduló zsebbel nézi, minek ment le megint titokban, előre bejelentés nélkül - az ára .. . .Ilyenkor az ember at tesz I vagy I 5jenek, j taka-- I k, en~ azonnal fogadalmat az OTP istenének, inkább istennőjének, holnaptól kezdve rékoskodni fogok, gém ne érjen meglepe­tésként egy árleszállítás, amikor mindenki, min­dent vesz és nekem még a lélegzettel is óvatos­kodni kell. De az ember feledékeny, egy-két hét, egy-két hónap cs már nem is emlékszik, hogy valaha volt árleszállítás, amikor egy reggel, de­rűs szívvel, egy büdös vas nélkül . . . Lásd. mint fent 'és újból kezdi a fogadkozást! És még azt mondják: az élet nem ismétli meg önmagát! f-ó) M/ért nem tartják be a fegyelmi szabályzat Hétmillió szőlőből — B4Q holdat öntöznek Fűzfából munkaegység így gazdálkodnak Gyöngyöspatán Ezren dolgozzák meg az 5000 holdas gyöngyöspatai határt. Az ötezer holdból több mint ezer hold a szőlő, amelynek munkája, rendben tartása nem kevés gondot jelent. En­nek a vidéknek a szőlő a kin­csesbányája, a szőlőből éltek az emberek évtizedek óta. Az idei tervük szerint hat és fél milliót kapnak csemegeszőlő­ért, a megtermelt bor értéke pedig közel félmillió lesz, így összesen 7 millió forintot jö­vedelmez majd a szőlő, az összes bevétel nagyobbik ré­szét. A gyöngyöspataiak azonban tovább akarnak lépni és gaz­daságukat is belterjes irány­ban, sokoldalúan fejleszteni akarják. Szeretnék megoldani a tagok téli foglalkoztatását, a biztos jövedelmi források problémáját is. Oláh János tsz-elnök szerint az egyetlen járható út, amellyel felemelkedhet és ki­bontakozhat a falu. Az elnök elmondja, hogy a község hatá­rában víztárolók épülnek, amelyek révén az ötéves terv '’égére már 540 holdon lehet bejterjes kertészkedést foly­tatni. A tervezett négy víztá­rolóból kettő építését már az idén elkezdik és bizonyos mér­tékig megváltozik majd a ha­tár arculata, _ Tovább folytatják az új sző­lőtelepítéseket, és ez évben 150 hold szőlő, 100 hold gyü­mölcsös telepítésére is sor ke- rbl. Most próbálkoznak elő- ször az oltványkészítéssel, amelynek sikere esetén jelen­tősen növekedne a tagság jö- '’edelme. Az idén 160 ezret ál­ltának elő, de jövőre három­szorosára emelik ezt a számot. A szőlő- és gyümölcstelepí- tfeek mellett szeretnék kifej- oszteni az állattenyésztést is. hatezer baromfit nevelnek fel eit f2 ®yb>en és ugyancsak ikezdték egy korszerű tojó- na* építését is. Érdekes módon akarják megoldani a tagság téli fog- Jglkoztatását. Már a múlt esz- ndőben vetettek kísérletkép- ?? _ cirkot, amelyből seorű Ez jő üzletnek bizo- yuIt> s így az idén már 28 holdra emelik a cirokterme­lést, a télen pedig 15 ezer sep­rűt készítenek. Ugyancsak a téli foglalkoztatás problémá­ját segít megoldani a fűztele­pítés is. öt holddal kezdték, és az elkövetkezendő években egészen 50 holdig viszik majd fel ennek az ipari növénynek a termesztését. Az idei tavaszon különös szorgalommá! láttak szép ter­veik megvalósításához a gyön­gyöspatai gazdák. Ezer hold szőlő megmetszését végezték már el, s elkezdődött a kapá­lás is. Az emberek százai vesz­nek részt naponta a munká­ban, és minden igyekezetük­kel azon vannak, hogy a ter­vek mielőbb valóra váljanak. (Sz) A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejeztével a feladatok sikeres megvalósítá­sához feltétlenül szükséges a törvényesség biztosítása, a munkafegyelem megszilárdí­tása s a szocialista öntudat fo­kozatos kifejlesztése. Ma már nem lehet megtűrni még ki­sebb fegyelmezetlenségeket sem következmények nélkül s az a tapasztalat, hogy a hat­vani járás termelőszövetkeze­teinek vezetői és a megalakult fegyelmi bizottságok nem is hunynak szemet a szabályta­lanságok felett. Az élet igazolta, hogy sok­szor többet ért egy-egy fegyel- mezetlenkedővel szemben a nevelő, de szeretetteljes, elv- társias szó, mint esetleg 2—3 munkaegység megvonása. Ter­mészetesen voltak olyan ese­tek is, amikor fegyelmi hatá­rozatokat hoztak. A fegyelmi szabályzat rendelkezéseit azonban a hatvani járás leg­több termelőszövetkezetében egyáltalában nem tartják be s ez a törvényesség rovására történik. Van olyan termelő- szövetkezet, mint például a horti Petőfi, ahol a fegyelmi bizottság csupán papíron ala­kult meg, különösebb tevé­kenységet nem fejtett ki. Az apci Béke Tsz-ben is teljesen jogellenes a gyakorlat a fe­gyelmi eljárás alá vont sze­mélyekkel szemben. Nem egy tsz-ben előfordult, hogy egyik­másik termelőszövetkezeti ta­got vezetőségi ülésen felelős­ségre vonták, ki sem hallgal- ták, a jegyzőkönyvben egyet­len mondattal pálcát törtek felette, nem figyelmeztették jogorvoslati lehetőségére, de nem is kézbesíthettek számára semilyen határozatot, mivel ilyesmi nem is készült. Számos termelőszövetkezeti tag keresett már fel panaszá­val. Elmondták, hogy megkér­dezésük nélkül csökkentették a háztáji területet, 4—5 mun­kaegységet vontak le tőlük, írásbeli megrovásban részesí­tették őket, vagy kártérítésre kötelezték némelyiküket anél­kül, hogy megkérdezték volna tőlük, valójában mit csinál­tak, mi a védekezésük. Joggal keserednek el az ilyen emberek s -talán joggal alkotnak nem megfelelő véle­ményt vezetőikről. A terme­lőszövetkezetek elnökeinek is­merniük kell a fegyelmi sza­bályzatot s mégis, annak elle­nére. hogy évek óta nem egy alkalommal felhívták a patro­náló jogászok figyelmüket a hiányosságokra, a tapasztalat szerint eddig semmit sem tet­tek vagy vajmi keveset a tör­vénytelen gyakorlat felszámo­lására. Helyes lenne, ha az illeté­kes szervek megvizsgálnák ezeket a kérdéseket s hatha­tós intézkedéseket tennének a törvényesség megszilárdítása érdekében. (rj Qlptn uirq&s A tárgyalóteremből: A házasságot fel kellett bontani Csinos fiatalasszony kéri a házasság felbontását. Választé­kosán öltözik, arcán azonban a kissé hivalkodó festéknyomo­kon túl van valami zavar, ami nem a magabiztosság hiánya. Az a bizonyos harmincéves asszony ő, akiről Balzac olyan nagy-nagy szakértelemmel ír? Nem, annál sokkal törpébb. Személyi adatait veszik fel: foglalkozása nincs, állása nincs, évek óta nem dolgozik, vagyona nincs, a szüleinél la­kik egy szobában. Az a „ház­tartásbeli” ő, aki ritkán állhat a főzőkanál mellé. A férj vállalati dolgozó, a mellette álló asszonyhoz képest kopott és megtört, pedig évei számát tekintve nincs lényege­sebb különbség köztük. Szeme tört fényben csillog, az italo­zás kiirthatatlan nyomai is látszanak arcának petyhüdt vonásain. Mozdulatai idegesek, fejével gyakran indokolatlanul csap jobbra.' Nyugtalan, szem- melláthatóan az asszonyi tá­madás miatt készül az ellen­csapásra. 1952-ben kötöttek házasságot, négy év után kislányuk szüle­tett. Az asszony azt_ állítja, hogy folyton iszik a férje, üt­legelte is, féltékenységi roha­maiban a lakásban, a rokonok és ismerősök előtt, de még a zsúfolt utcán is mindennek le­hordta, több alkalommal. Négyszer költözött el már ha­zulról az asszony kislányával együtt, mert a férj goromba­ságait, italos dühöngéseit, fél­tékenységi rohamait nem tud­ta elviselni. Most már elege van, nem teszi tönkre teljesen az életét. A férfi nem a lényeges dol­gokon kezdi, amikor őt kérde­zik. Azzal iridit, hogy az asz- szony mindig festette magát, összemarakodtak azon is, hogy az asszony óvodába akarta ad-, ni a kislányt, mert — úgy lát­szik — terhére volt a csöppség, ő pedig, a férj azt szerette vol­na, ha az anyja neveli a gyer­meket. Ő dolgozik és dolgozott mindig, a felesége pedig nem akart állást vállalni soha és sehol, pedig erre lett volna al­kalom. Ehelyett presszókban ült férfiakkal, gyanús értékű barátnőkkel vette magát körül, sőt az is előfordult, hogy azt az egy szobát is, amiben lak­tak, cinkos módon „átengedte” ismerőseinek, az ő sógorának, meg egy fiatalasszonynak „szí­vességből”. Védi magát a férj és azt az érzését igazolja, hogy szerette és szereti is a feleségét. Igaz, előfordult, hogy italosán ment haza, de ennek mindig az asz- s’zony adta okát Ö nem kötöz- ködött volna sohasem, ha az asszony nem ingerli őt mindig. Nem akar elválni, mert még minden rendbejöhet. S jönnek a tanúk:, mindkét oldalon elmondják a magukét, zavart jóindulattal, de sok el­fogultsággal. Az asszony tanúi valamivel harcosabbak: több­ször elzavarta a férj a felesé­gét, verte is, ivott is. A férj tanúi: nemcsak a férj verte az asszonyt, hanem az is hozzávagdalt egyet-mást, amikor a vita odáig fajult Mindig tisztelettel említette az asszonyt, ha józan volt, és sor­ra vette neki a ruhákat. Min­dent az asszonyra és a gyerek­re költött Kérdések nyilaznak ide is, oda is, hogy a teljes igazság kitudódjék. A férj e feszült pillanatokban odavágja az asszonynak, hogy hiszen a gyermek nem is tőle van, ha­nem ez így meg így volt. Meg aztán az a válási szándék nem is olyan bizonyos, mert ezelőtt két héttel is amikor otthon volt, akkor úgy viselkedett... Az asszony idegrendszerileg erősebb férjénél, ‘ a bíróság előtt is mértéktartóbb tud len­ni. Inkább a tanúk mondják el, hogy húsvétkor is kidobálta a részeg férfi a sonkát és a sze­gényes berendezést csépelte, majd cigányt hozatott és hú- zatta a háznál fényes nappal. Adatként merült fel a tár­gyaláson, hogy a férj állami pénzhez nyúlt, szolgálati be­osztását használva fel a jogta­lan pénzszerzésre. ★ A bíróság a házasságot fel­bontotta. Az asszony még a férje nevéhez sem ragaszko­dott. A két ember között dúló vihar elcsitul. Jogerősen. S bi­zonyára, ott lebeg mindkettő előtt a kérdés: hogyan tovább? ü. «J — Nincs véletle­nül egy felesleges Polaris-tenger- alattjáród? Nem baj, ha kicsit ko­pott ... Jégverem­nek kellene — kér­dezte tőlem Kaje- vác reménykedő arccal... — Sajnos —. tár­tam szét a karom —, nekem is csak kettő vpn, az egyikben én is je­get tartok, a má­sik meg, tudod, kell a gyereknek... Neki is szabad ját­szani, nem? — És egy nagy hatósugarú bom­bázód? — Á! Volt egy, de kidobtam ... Hidd el, jobb a ventillátor. Neked is annak kellett volna, ugye? Kajevác bólin­tott, kicsit rezig- náltan, kicsit bá­natosan, mint aki­nek semmi sem sikerül az életben. Megértettem. Van­nak emberek, akik mindig lemarad­nak, akiknek nem jut borjúhús és ha tojást kapnak, az is záp, ha felesé­get, az is nagy ha­tósugarú ... — Mondd, de őszintén — nézett rám esdekelve —, egy kis fél mega­tonnás plutónium- bombád. .. Feles­leges ■ ■. Talán az csak akad ... Ne, várj, míg befeje­zeti . ■. Politech­nikai órára kelle­ne a gyereknek, az egyik arra ren­delt műholdon robbantanák... Pacolai fiának már van, Burbu- lya fiának már van, minden gye­reknek van már az osztályban, csak az enyémnek nincs... A fiam már úgy néz rám, mintha azt is két­ségbe vonná, hogy arra is képes len­nék, hogy az apja legyek ... Segíts rajtam... Csak egy fél megatonnás plu... — Hagyd — vág­tam közbe —, ne­kem sincs.. Az én fiamnak sincs. At­kozott ■ oktatási rendszer. A tan­tervben benne van, de gyártani nem gyártják. ..A leszerelés, meg egyéb ilyen évtize­des hülyeségekkel jönnek... Hogyan tanuljanak ezek a gyerekek történél- meti fizikát pél­dául plutónium­bomba nélkül... Meg vagy te őrülve? Miket ir- kálsz itt össze? « kérdi á szerkesz­tőm dz asztal fölé1 hajolva... ~ Ez nem őrült­ség, kérlek, hanem egy szellemes pár­beszédes glossza a bürokrácia ellen, amely ma is őrli az idegeket még a pedagógia terü­letén is... — tilta­koztam a hülyeség vádja ellen... « Mikor akarod te ezt leadni? Ó, nem sür­gős ... Remélem, néhány év múlva aktuális leszív — A leszerelés miatt? — Nem, a bürok­rácia miatt! Iegri) Hét végi kirándulásra, fürdőhelyekre viszik a nyáron a szövetkezeti gazdákat 1 : II ti i :i isi F. rt b «1 1 1 111 Ifi tj! .■ íl rí l :ÍJ l # 1 v Az elmúlt hónapokban Pa- rádfürdőn és Hévízen félezer szövetkezeti gazda vett részt tíznapos üdülésben, az Állami Biztosító Heves megyei ön­segélyező Csoportja programja szerint. Az önsegélyező csoport elhatározta, hogy a nyári idő­szakban is — amikor az üdül­tetés szünetel — gazdag prog­ramot biztosít a termelőszövet­kezeti gazdák részére. E sze­rint mintegy 1500 szövetkezeti gazda részére szerveznek or­szágjárást, hétvégi kirándulá« sokat. A gazdák külön autó­buszokkal mennek majd a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárra és a Mezőgazdasági Kiállítás­ra. Ezeket az utazásokat egy­bekötik majd tapasztalatcse­rékkel is. A nyár folyamán egy-két napos kirándulásokat szerveznek a Mátrába, me­gyénk fürdőhelyeire is. összefogott a falu és a zse­bbe nyúlt. Azazhogy hajlan­dó nyúlni. Összefogott, hogy Boldognak is legyen kultúr- háza, s hogy példát mutasson, bogvan lehet okosan és olcsón építkezni, hogy helyet kapjon a szövetkezet és ízléses helyet a pártszervezet, hogy méltó helyiségben folytathassa életét és természetesen, helyet kap­jon a kultúra, amely eddig rokkant, kis féröhelyű mozi­ban volt kénytelen kucorogni. A szövetkezetnek van ki- lencszáz tagja, a falunak majd hétezer lakója, a községnek gazdag népművészeti és fol­klór hagyománya. Jártak és járnak ide ma is nemcsak tu­dományos szakemberek, de kí­váncsi külföldiek is. hogy megnézzék és megörökítsék Boldog művészetének nem ke­vés szépségét. Az élet azonban nagyszerűen kegyetlen, vagy inkább kegyetlen ég nagysze­rű: a népi hagyományok a gaz­dasági és szellemi élet gyara­podással párhuzamosan mind szőkébb területre húzódik visz- sza. Falumúzeum, hímzőtanfo­lyam, népszokások, táncok, da­lok megőrzése, ápolása. ím, er­re is gondolt a falu. De arra is, hogy a szövetkezet ügyes- bajos dolgait hogyan is lehet­ne egy 150 férőhelyes, modern­nek csak gúnyból nevezhető moziban megtárgyalni majd ezer embernek. S arra is, hogy a kulturális, ideológiai nevelő­munka centruma, a színvona­las előadások, zenekari estek, színházi produkciók otthona, a szakkörök fészke is lehetne ez a kultúrotthon. S n tanácstagok javasoltak, határoztak Az eddigi 150 forintot 250 forintra emelik, ennyivel járul hozzá a falu a maga zsebéből a községfejlesztéshez, s termé­szetesen hajlandó ásót, csá­kányt fogni, fogatot adni a tár­sadalmi munkához. A termelő- szövetkezet, amelynek iroda­házra lenne szüksége, kereken 600 ezer forintot tud adni készpénzben, munkában, a já­rási pártbizottság a helyi párt­szerv elhelyezésének megoldá­sára akár 300 ezer forintot is... És a kultúrház belekerül mintegy két és fél millió fo­rintba, az összefogás adta ösz- szeg ugyanennyi! És a terv? Az is készül, tár­sadalmi munkában, Egerben, a tsz-beruházási iroda jóvoltá­ból... Nos: minden rendben! És még sines Pénz. akarat, munka minden együtt, hogy még a nyár folya­mán megkezdhessék a munkát, hogy jövőre, augusztus 20-án kultúrházat avathasson Boldog. Minden megvan, csak az en­gedély nincs. Nincs, mert elfe­lejtették az elmúlt esztendő­ben megtervezni, hogy idén Boldogon, az újjáválasztott ta­nács kezdeményezésére össze­fog az egész falu, hogy köz­Boídogi összefogás Hősős erő Hozott pens — Hözös épület a kultúrának De vajon megless-e? ponti kultúr- és irodaházat építsen saját maga számára. Nem vagyok közgazdász, de nem is kell ahhoz különösebb közgazdász-tudomány, hogy ki­számítsa bárki, mibe kerül kü­lön építeni pártházat, külön szövetkezeti irodaházat, külön kultúrházat. A pártház, a szö­vetkezeti irodaház, ha az idén nem, jövőre csak felépülne ... De a községfejlesztési hozzá­járulásból a kultúrház tíz évig is épülhetne — ha volna, aki építené addig. A terv: törvény. De itt nem a tervet akarják megsérteni, felrúgni, kijátszani. Itt a ter­vet akarják alulról úgy módo­sítani, hogy „túlteljesítsék”, hogy a maguk akaratát, az összefogás erejét, az okos gaz­dálkodást állítsák éppen e tör­vény szolgálatába. Jó példa lehetne — Mi úgy gondoljuk, hogy ez az út, amin járni szeretnénk, más község számára is jó pél­da lehetne. Nem szétforgácsol­ni. hanem összpontosítani a beruházást, az erőt, így olcsóbb és gyorsabb és jobban magáé­nak érzi az egész község — ezt tartják Boldogon a tanácsnál, s csak egyet lehet vele érteni. Bízunk benne, hogy akik végső soron illetékesek ebben, végül is egyetértenek a boldogi kezdeményezéssel és segítik a terveket, hogy azok mielőbb valósággá váljanak. Hátha a jó példa ragadós lesz! Gyurkó Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom