Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-14 / 61. szám

4

NÉPŰJSÄG

1963. március 14., csütörtök

Qla&cuz

cAíujjCí, a/tt/ós, luigijinama

— vagy: MIÉRT HALTAK KI AZ ANYÓSVICCEK —

Mit csinálunk tavasszal? Újból:

megkezdjük télikabátunkkal a molyhizlalást.

...Az első bajnoki labdarúgó-mérkőzésekkel megkezdődik a családok rétegezödése. A feleség marad, veszekszik és ebédel. A férj szintén veszekszik, megy, de nem ebédel.

...Egyre többször mondják a középiskolások: anyu, délután szakköröm lesz.

... A szántóföldeken végre megkezdődik a munka. I

...Az ipari üzemekben a szokásos negyedév végi hajrával teljesíthetjük a tervet, s ez a hajrá valóban indokolt.

... Kevesebbet olvashatunk tt tüzelőellátásról, már csak elvétve foglalkozunk a hómunkásokkal és reméljük, hogy mindennapi témánk nem az árvíz, hanem inkább a twist lesz.

És változatlan érdeklődéssel várjuk a meteorológusok jelentését, hogy mához egy hétre valóban megérkezik-e a tavasz.

(tóth)

— az Általános szakmunkás képző tanfolyam első éves hallgatóinak vizsgáját tartották tegnap délután Novaion, amelyet ünnepélyes keretek között a községi tanácsnál rendeztek meg.

A SZOVJET növényélettani intézet búzagyűjteménye 40 000 példányból áll, ezeket a világ minden részéből szedték össze. A gyűjtemény gondnoka. Jakubciner agronómus- méniök, 35 év óta járja a mezőket és hegyeket, hogy újabb változatokat találjon.

— ÖT ÄS—1,8 TÍPUSÚ silókombájn érkezett megyénkbe. A kombájnokat már elszállították a termelőszövetkezetekhez és azok rövidesen megkezdik a munkát.

« MADAGASZKÁRBAN a kormány úgy döntött, hogy minden 18—60 éves férfinak és nőnek részt kell vennie az erdősítési mozgalomban. Mindegyiküknek évente legalább száz gyümölcsfát, vagy erdei fát kell ültetnie saját birtokán, vagy az e célfa kijelölt területen.

SZ Az PERMETEZŐ- GÉPET vásárolt a MÉSZÖV a gazdák részére. Ezeket a gépeket kölcsön adják mar- gánszeméiyeknek és így gyorsítják meg a szórványgyümöl- esösök permetezését.

— ÁTCSAPOTT a homokzsákokkal megerősített gáton is tegnap a Laskó-patak vize Füzesabonyban. A víz legjobban a Kis-Szahoda és a malom környékét veszélyeztette, de a termelőszövetkezeti brigádoknak sikerült gátak építésével megfékezni a kiöntéssel fenyegető patakot.

— JÓL SIKERÜLT Barlók- cstet rendeztek a mátrade- recskei kultúrházban az általános iskola pedagógusai. Fellépett az iskola énekkara, s a nagy zeneköltő emlékét idézve, az osztályok is bemutattak műveiből néhányat. Az est bevételét az úttörők nyári táborozására fordítják majd.

A televízió műsora

17.40: Hírek. 17.45: Beszélgessünk oroszul. Nyelvlecke haladóknak. 18.05: A Magyar Hirdető műsora. 18.15: Paletta. .Kisdobosok és úttörők műsora. 18.45: Nagy pillanatok — nagy felfedezések. Pleming és a Penicillin. 19.05: Telesport. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Mai vendégünk ... 19.55: A jövő hét műsora. 20.00: A tv mesekönyve. 20.05: Nagy nevettetők. Max Linder. 2Ö.55: Fórum. A tv művészeti folyóirata. 22.05: Külföldi vendégünk: Lin Jal- dati dalénekesnő (NDK). Zongorán kísér: Eberhardt Rebling. 22.20: Hírek. Tv-híradó. (Ism.)

fSZIMHÁZf

I® * AA O S O I3L, *

ÜJgerben este 19 órákor:

PLATONOV SZERELMEI

(Dobó—Ka dnóti-t> érlet)

Előre megmondom, hogy a nevek költöttek, egy-két gyerekkel többet vagy kevesebbet írok, mint amennyi válójában van, csak éppen a történetet írom le úgy, ahogyan van. Erre kötelez a titoktartás, amit a fiatal bányásznák ígértem akkor, amikor megbeszéltük, hogy megírom, s éppen az ő példájukon keresztül bebizonyítom, miért nem születnek ina anyósviccek, miért emlegeiik egyre ritkábban az anyóst amolyan „felesleges” formában.

— Megírhatja, mert nem vagyunk idevalók, mint ahogy a telep nagy része sem idevaló, és ami most következik, az még messze, egy másik megyében történt velünk.

Nézzük hát a történteket Kovács Józsefeknél, s vonjunk le belőle annyi tanulságot, kire mennyi fér rá!

★

— Ha az anyád el nem költözik innen, vagy' mi el nem megyünk, akkor elválok tőled! — fenyegette meg a fiatal férj az asszonykát, aki pityeregve, tanácstalanul lézengte át a napot, míg férje haza nem jött a bányából.

— Mi bajod az édesanyámmal? Hiszen neked is van anyád! Hová tegyem én most, amikor egyedül felnevelt és mindenben segít most is nekem? Nem szól ő bele semmibe, csak te vagy ilyen vadra- mókus! — emberelte meg magát estére.

— Amit mondtam, megmondtam, nincs szükségem arra, hogy te mindent elmesélj nein, aztán ő meg elhordozza a szomszédokhoz! Meg bele is szól mindenbe, csak te nem veszed észre!

Az édesanya mindent hallott. Egyetlen lánya volt Honka, több gyereke nem élt már, elvitte őket a spanyol. Az urát is az tette a sírba. Egy darabig pityergett, aztán azt mondta a vejének.

— Nézd, fiam! Nem való már nekem ez a sok Jjázi munka, hisz öreg vagyok en, vigyetek be a szociális otthoniba, aztán éljetek boldogan. Majd eljöttök néha Ilonkával, meg ha lesz már, elhozzátok a kisunokát látogatóba, aztán így nekem is jobb lesz, meg nektek is.

Kovács József se tudta, Hon- ka se tudta, hogy az anyjuk mindent hallott, így fellélegeztek, hogy ime, milyen szépen kialakul minden. Néhány hét múlva jött a taxi, mert azért megadták a* módját, és Hajnalné elment az otthonba. Lánya siratta néhány napig, aztán kezdte magát jól érezni a lakásban. Maga asszonya lett.

Teltek az évek, már negyedik házassági évfordulójukat ünnepelték, amikor Ilona végre mindkettőjük örömére bejelentette, hogy gyermeket vár. No, lett nagy öröm. Már. csak egy gondolata volt, hogy mielőtt megjön a kicsi, befejezhesse a vizsgákat. A hosszú magános napokat okosan használta ki, Ilona tanult. Érettségi és szülés előtt állt. Aztán mivel sokat betegeskedett, csak maradt a feladatos Jánoska mégis előbb érkezett meg, az érettségi meg „csúszott”.

Az első nagyon boldog heteket együtt töltötte a családdal a nagymama is, akit érre az időre kiadott az otthon. Fiatalosan, fürgén tett-vett a gyermekágyas mama körül. A veje is tisztelettel köszöntötte mindennap, felhozott fát, szenet a pincéből, szorgalmasan eleget tett anyósa minden parancsának. „Hazafelé jövet hozzál sört, jót tesz a mamának! Vegyél hintőport, csúszik az út, nem tudok lemenni! Ne dohányozz idebent! Árt a kicsinek” ... és így tovább. Aztán az egyik napon ezt mondta:

— Elmegyek, fiam, „letelt a szabadságom”! Megyek vissza. Most már Honka is elég erős ahhoz, hogy egyedül ellássa a gyereket is, meg téged is!

Kovács József nem tudta, melyik lábára álljon. Hogyan? Hát most elmegy a nagymama? Akkor kire marad a kicsi, ha Ilonkával élmennénk egy moziba, vagy jön a színház? De a mama hajthatatlan volt. Fájt a szíve, de kemény fából faragták a hajdani bányászasszonyt. Elbúcsúzott. Csak a taxiban sírta ki magát. Minden gondolata az apró emberkéhez húzta.

Hona ismét gyermeket várt. Már túl volt az érettségin is, a bányairodában dolgozott. Keményen, a kétműszakos asszonyok sok gondja-bajával. Ritkán, de fel-felcsattant az ember, ha valami nem volt készen. Hona azt tanulta otthon, hogy az asszony hallgasson, ne szítson veszekedést. Nem is volt Aztán nagymama, aki akkor már a hatvanat taposta, ismét eljött Hat hetet töltött a családnál, s ekkor odaállt elé a veje.

— Anyám! Ne hagyjon itt minket. Nagy szükségünk van magára. Ilonka hamarabb

megöregszik a gondban, tudja, önfejű, folytatja a tanulást is, én is tanulok, semmi szórakozásunk nincs. Fogadom, hogy megtörlöm még a széket is, amelyikre ül, segítséget fogadok a nehezebb munkára, telik a fizetésünkből, de maradjon itthon. Maradjon velünk. A két kicsinek is jobb lesz, ha maga vigyáz rá, és itthon lehet!

Hajnalné maradt. Mindenét, ami az otthonban volt, egy szegényebb társának adta, aztán elbúcsúzott az otthon vezetőjétől, s boldogan foglalta el a helyét újra a nagy családban.

Egy este aztán Józsi, a veje, nagyon elmaradt. Valami névnapot ünnepeltek, nem is várták éjszakánál előbb. Megértő két asszony volt anya és leánya. Hanem amikor megjött, mind a ketten megijedtek. Józsi feje csupa vér.

— Az istenért! Mi történt veled? — sikolt az asszony.

— Semmi. — Az ember bement a fürdőszobába, s percekig csörgött a . jéghideg tus. Mikor kijött, csak ennyit mondott.

— Aki nekem még egyszer rosszat mond akár az én, akár a más anyósáról, alá gyermekeinket segít nevelni, akkor én annak nyomban beverem a fejét!

Egy hét múlva Józsi és egyik társa fegyelmit kapott a verekedés miatt. Enyhe volt a fegyelmi, ilyet még nem is tárgyaltak akkor ott a bányatelepen, s a bírák maguk sem tudták, mi a teendő. Kovács József azért verte be a fejét Tóth Máténak, mert kigúnyolta az anyósát, aki sánta.

...Azóta négy gyerek van. Lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb. Az asszony elvégezte a felső iskolát, s most magas beosztásban dolgozik. Boldogok. Nagymama haját végleg befútta az idő hava, de amikor vasárnap együtt ebédel a család, még ma is ő meri az első kanál levest, s a gyerekek tisztelettel nézik, hogyan köszöni meg apjuk, anyjuk minden esetben, ha a nagymami valamit javukra tesz.

★

Eddig a történet S most azt hiszem, nem kell megmagyarázni egyik ismerősöm felvetett kérdését: „miért hálták ki manapság az anyósviccek?” ...

Gs. Ádám Éva

Marx Károly

1963. MÁRCIUS 14-, CSÜTÖRTÖK! MATTIT)

80 évvel ezelőtt, 1883. március 14-én halt meg MARX KAROLY,

a tudományos szocializmus (marxizmus) megalapítója, Engelsszel együtt ő írta a Kommunista Kiáltványt (1848) és alapította meg 1868. szeptember 28-án a munkásság első nemzetközi harcos szervezetét, az I. Internacionáiét. Fő műve a Tőke (első kötet 1867-ben jelent meg), a kapitalizmus virágzásának és hanyatlásának korát analizálja. Marx már e művében rámutatott arra, hogy a, tőkés rendszernek a proletariátus által vezetett forradalom általi megdöntése elkerülhetetlen.

145 évvel ezelőtt, 1818-ban e napon halt meg GYÖNGYÖSSI JANOS költő. Művei közül a rímes hexameterekben írt költeményei emelkednek ki.

10 évvel ezelőtt, 1953. március 14-én halt még KLÍMÍNT GOTTWALD, a csehszlovák és a nemzetközi munkásmozgalom egyik kiemelkedő vezetője. 1921-ben részt vett a Csehszlovák Kommunista Párt megalapításában, 1929-ben annak főtitkára, majd 1938-tól.a fasizmus elleni harc egyik fő szervezője. Hazája felszabadulása után a kormány elnöke, 1948-tól kezdve pedig a Csehszlovák Köztársaság elnöke volt.

fUM!

A X4P SZERELMESE

Év ^

A neves festőművész, Van Gogh élete elevenedik meg A nap szerelmese című színes, szélesvásznú amerikai filmben, amelyet az egri Vörös Csillag Filmszínház március 14-től 17-ig tűzött műsorára.

EGRI VÖRÖS CSILLAG A nap szerelmese EGRI BEKE A kalandor GYÖNGYÖSI PUSKIN Mid néni két élete GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az ismeretlenség határán HATVANI VÖRÖS CSILLAG Isten őszi csillaga HATVANI KOSSUTH Münchhausen báró

Először is, mondtam, már, hogy nem érdekelt különösebben. Csak akkor, amikor Czi- rák feldühösített a közömbös válaszaival. Bárhol láttam, bárhol találkoztunk, leplezetlenül nézegettem. De nem ám sértőn, kihívóan, vagy szemtelenkedve, hanem úgy, hogy ő is észrevegye. Mikor az a beszélgetés lezajlott köztem és Czirák között, tudtam, hogy feleségül veszem. Csodálkozol? Pedig szóról szóra így történt. Nem tudtam volna elviselni, hogy más vegye el, még azt se, hogy Czirák! Pillanatig nem gondoltam arra, hogy Magda esetleg kereken visszautasítja a közeledésemet, annyira biztosra mentem. Persze, hogy nem utasított el. Megvolt az én hírem itt a telepen, s ő meg csak a jóról, a szépről tudott, másról nem faggatott. És még a körülmények is kedvemre alakultak. Az anyja beutazott .. a városba, valami rokonát lá- f togatni és másnap délig ott l maradt. Á telepen pedig nagy ’farsangi bált rendeztek. Ügy táncoltam vele, mint valami koloncos medve, merev lábakkal, minden ütemérzék nélkül. Nem tanultam táncolni, s persze, a csárdáson kívül nem is tudtam egyéb táncot. Ügy mulatott rajtam, akár egy gyerek, ha mókáznak vele. Engem meg majd szétvetett a düh, hogy alig léphettem kettőt-hár- mat, jött valaki és elkérte tőlem. Mintha megszervezte Volna valaki, hogy ne tudjak hosz- szabban táncolni Magdával. Ha visszaemlékszem, most már szégyellem is magamat... Majdnem verekedés tört ki a táncok, a lekérések miatt. Annyira elmerültem a nézésében, hogy nem hallottam, mikor a telepi rendőrőrs parancsnoka kérte a táncot. Hiába, hogy ő provokált, s nem is egyenruhában, hanem civilben volt, eltűrtem, hogy szem- telenkedjék és gúnyolódjék velem, Magda előtt. Valamit azért csak mondhattam neki én is, mert a' terem kellős közepén, hogy véget ért egy tangó, kétszer pofon vágott. Hiába volt civilben, és szolgálaton kívül, s hiába ő volt az, aki elsőnek ütött — én nem ütöttem vissza. Csak felemeltem és elvittem az ajtóig. Onnan dobtam ki a hóba.

Utána még táncoltam, egyet- kettőt, hogy pontosan mennyit, azt nem tudom, de már senki nem jött Magdát lekérni.

Olyan megijedt volt szegényke, keze úgy remegett az enyémben, s annyira bújt hozzám.

Miattam most ld tudja, milyen nagy bajt csinált önmagának!” — egyre csak ezt hajtogatta aggodalmaskodva. Nem vártuk meg a bál utolját, éjfél körül szedelőzködtünk, ' és indultunk hazafelé. A telep csendes volt, az aknatorony acélkorongjai sem csattogtak, s a drótkötélpálya surrogása sem hallatszott; csak a halk zeneszó úszott utánunk a fényesen kivilágított kultúrház- ból, s a friss hó ropogott cipőnk alatt. Kézen fogva sétáltunk, mint valami érzelgős kölykök, s éppolyan félszeg voltam, mint a kamaszok lenni szoktak; egyszer se mertem rászánni magam, hogy megcsókoljam. Hallgatva mentünk, s Magda halkan szipogott, éreztem, hogy fázik a hidegben.

Magam se tudom, hogy jutottunk abba a közbe, ahol laktam.

— Bejössz hozzám?

Egy öregasszonynál laktam, a régi kolónián, ahol most a pékség is van. Az öregasz- szony mélyenalvó volt, s ráadásul kicsit süket is; az egyik kis szobáját laktam, aminek

külön bejárata nyílt az udvarról;

— Bejössz hozzám? — kérdeztem másodszor is halkan Magdát.

— Igen — suttogta alig hallhatóan.

+

Üj bányamező feltárását kezdték meg az egyik ereszkében. S már harmadik hete tartott az új vágat mélyítése, de alig haladtak élőre valamit. A harmadik csapat kérte, könyörögte el magát onnan, pedig a legjobb csapatokat telepítették arra az új munkahelyre.

Egyik nap, az ablézolás után, szólt a bányamester.

— Ocsenás, a főmérnök akar magával beszélni! El ne felejtsen bemenni hozzá. Várja magát — aztán a homlokát ráncoló Pikóra nézett — várja magukat... az irodájában.

— Nézze, Ocsenás, nem szokásom a kertelés — kezdte mindjárt a főmérnök, ahogy a székeken helyet foglaltunk — az új ereszke a legnehezebb munkahely, ami valaha is volt ebben a bányában. Az üzemnek fontos érdeke, hogy kellő ütemben haladjunk Ott a munkákkal, mert a mostani munkahelyek kimerülőben vannak, vékonyodik és lassan elfogy a szén; a fúrások szerint pedig az új ereszkében három emberöltőre is elegendő, szén fekszik.

— Csak hozzájutni nem lehet — kockáztattam egy megjegyzést.

— Ezt azok mondják, akik nem tudtak ott boldogulni. Már a harmadik legjobb csaIdő járásjelentés

Várható időjárás csütörtök estig: Felhőátvonulások, többféle futó záporesővél, záporszerű havasesővel, a hegyekben hózáporral. Élénk, helyenként erős nyugati, északnyugati szél. A hőmérséklet kissé csökken.

Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: négy—hét fok között. (MTI)

pat szökik meg arról a helyről. Én nem olyan embernek ismerem magát, hogy megijedjen egy kis víztől, úszóhomolttál.

— Attól nem is, de...

— Az üzemvezetőség 20 ezer forintos célprémiumot tűzött ki arra, hogy az első száz métert egy hónap alatt kivegyék.

— Ügy hallottam, riolitba buktak, mindjárt az elején. A riolit pedig kutyakemény, nem tudja átrágni magát rajta az ember.

— Annyi robbanóanyagot kapnák, amennyi szükséges!

— Mivel robbantsunk, mikor áram sincs arrafelé?

— Én ettől nem tartok, ezt meg tudják oldani maguk.

— És a pénz, a célprémium?

— kérdezte meg Pikó. — Mit szólnak majd az emberek, ha megtudják? így is mind azt mondják, minket, a szocialista- brigádot, elkényeztetnek.

— Három legjobb csapatunk szökött meg arról a munkahelyről ... A célprémiumról pedig ők is tudtak, de így se vállalták ... Szóval, megegyeztünk ugye, emberek?

— Hát — nem nagy kedvvel ugyan, de bólintottam —, ha más nem vállalja, próbát teszünk.

— Nna, akkor holnaptól kezdve maguk már az új ereszkébe mennek dolgozni — nyújtott kezet a főmérnök, s elmenőben még utánunk szólt:

— ha valami kérésük, problémájuk akad. csak szóljanak idejében, hogy segíthessünk. A bánya jövője az új ereszke, úgy dolgozzanak!

(Folytatjuk) '