Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-14 / 61. szám

2 NÉPt JM<3 1963. március 14., csütörtök A PARTELET LEI KORMAI A VIII. kongresszus hatá- rozata kiemeli: a szo­cialista forradalom minden győzelme elsősorban annak kö­szönhető, hogy a magyar mun­kásosztály, a dolgozó nép egy­séges, marxista—leninista, in­ternacionalista párttal rendel­kezik, amely megoldotta és megoldja történelmi feladatait. A szocializmus teljes felépíté­sének alapvető biztosítéka — a párt marxista—leninista politi­kai irányvonalának megvalósí­tása, a társadalom életének mindén területén.-A Magyar Szocialista Mun­káspárt — jellegét tekintve — a fnuhkásosztóly élcsapata, a dólgozó nép pártja. Ez azt je­lenti, hogy a marxizmus—le- ninizmus, amely a párt tudo­mányos világnézeté, élsősor- ban a munkásosztály ideoló­giája, de ezt égyré inkább magáévá teszi az egész nép. A párt egyesíti soraiban a mun­kásosztály, a parasztság és áz értelmiség legjobbjait, a ma­gyar nép leghaladóbb erőit. Az MSZMP a népért van, a nép Szolgálatában látja tevékenysé­gének értelmét. A párt egyré erősebb szálakkal kapcsolódik a néphez, minden lényeges kérdésben kikéri a dolgozó tö­megek véleményét, tanácskozik a néppel, amely megérti és magáévá teszi a párt eszmei­politikai irányvonalát. A szocialista társadalom tel­jes felépítésének korszakában növekszik a párt vezető tevé­kenysége. A párt irányítja az állami, a gazdasági és a kultu­rális-ideológiai munkát, de nem hoz az állami és társa­dalmi szervekre kötelező hatá­rozatokat. A párt határozatai az állami és a társadalmi szer­vekben dolgozó kommunistá­kat kötelezik. A párt vezető szerepének növekedése törvénysze­rű. A szocialista társadalom teljes felépítése mind nagyobb tervszerűséget, tudatosságot és szervezettséget követel. Mind­ez a párt vezető szerepének növekedése nélkül elképzelhe­tetlen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt megtestesíti a pártélet lenini normáit. Ennek megfe­lelően érvényesítjük a párt vezető szerepet; védelmezzük a kollektív vezetést; alkalmaz­zuk a demokratikus céntraliz- mus elvét; fejlesztjük a párt­demokráciát; erősítjük a párt eszmei-politikai és szervezeti egységét; ápoljuk a párt és a tömegek egészséges, a kölcsö­nös bizalomra épülő kapcsola­tait; hűek maradunk a nem­zetközi kommunista mozgalom marxista—leninista alapelvei­hez. A lenini elveknek megfe­lelően a párt eszmei-politikai irányvonala változatlanul a kétfrontos harc. Az 1956-os ellenforradalom idején végső kifejlődésig ju­tott mind az árulő revizioniz- mus, mind pedig a szektás dogmatizmus. Mind a kettő egyaránt csődbe jutott, lelep­leződött és a kétfrontos harc során megsemmisítő csapást szenvedett. Az ellenforradalommal ví­vott harc idején, a szocialista építés menetében szétzúztuk a revizionizmust, amely elvetette á demokratikus centralizmus le­nini elvét, valamiféle „tiszta” demokráciát követel, tagadta a marxista—leninista párt vezető Szerepének szükségszerűségét és áruló módon nyílt támadás­ba m«it át a proletárdiktatúra ellen. A revizionista árulás le­leplezése és megsemmisítése a jelenlegi pártvezetés nagy ér­deme. Az elmúlt évek során leszá­moltunk a személyi kultusz- szál, amely idegen a marxiz­mus—leninjzmus szellemétől és a szocialista társadalomtól. A marxista—leninista társada- lomszemléiet szemben áll a személyiség történelmi szere­pének idealista felfogásával, a párt és a tömegek szerepének lekicsinylésével. A szocialista társadalom lényegével össze­egyeztethetetlen egy vezető istenitése, a párt és a nép fölé emelése, az önkény, a hatalom­mal való visszaélés. Hazánk­ban 1949-től a Rákosi-féle klikk a kollektív vezetés foko­zatos megszüntetésével a párt és a nép fölé helyezte magát, szektás álradikalizmusa eltor­zította a párt politikáját, ön­kényesen semmibe vette a szo­cialista törvényességet. A Rá- kosi-kultusz aláásta a párt te­kintélyét, a párt és a tömegek közti bizalmat, törést okozott a szocializmus építésében, gá­tolta a marxista—leninista gondolkodást, a bátor kommu­nista cselekvést, a nép alkótó tevékenységét, kédvézett az elvtelenségnek, a karrierizmus­nak, a szolgai elkűségnék és a maradiságnak. A z MSZMP 1956. nóvém- bér 4. után eltávolí­totta a vezetésből, a politikai életből a Rákosi-klikkét, visz- szaáUította a pártélet lénini normáit, az országban a szo­cialista törvényességet. A Köz­ponti Bizottság 1962 augusz­tus 14—16-i ülésén teljes mély­ségében és összefüggésében feltárta a koncepciós perek, a törvénysértések okait; jóvá- tett minden orvosölhátó tör­vénysértést, eljárt a törvény- sértésekben vétkes személyek ellen. Határozott intézkedések­kel megteremtette az intézmé­nyes és személyi garanciáit annak, hogy a személyi kul­tuszból fakadó önkényeskedé­sek. a törvén vsértések többé meg ne ismétlődhessenek. A párt életét a lenini nór- mák szabályozzák. Mindén szinten megvalósult a kollek­tív vezetés. Valamennyi lé­nyeges elvi, politikai kérdés­ben a Központi Bizottság dönt. A megyei pártbizottságok rend­szeresen tartanak üléseket és önállóan döntenek a helyi problémákkal kapcsolatos ügyekben. Ugyanez vonatkozik a különböző (járási, városi, üzemi) pártbizottságokra is. A pártban a légkör nyílt, őszinte és elvtársias. Ezt bizonyítják a küldöttválasztó taggyűlések és a pártértekezletek tapasztala­tai. A párt újjászületett, visz- szanyerte a nép bizalmát és tá­mogatását, kemény hitre útján megszilárdította a marxista— leninista egységet. T gén gyakran elhangzik a 1 kérdés; a pártban fel­merülő nézeteltérések nem gyengítik-e a párt egységét és összeforrottságát A múltban is voltak és a jövőben is lesz­nek a gyakorlati-politikai te­vékenységgel összefüggő viták, amelyek nem gyengítik, hanem erősítik a pártot. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a pártta­gok döntő többsége a vitákban helyesen foglal állást, és a vi­tát követő határozatoknak megfelelően, egységesen cse­lekszik. Az a legfontosabb, hogy minden párttag egysége­sen járjon el, s helyesen kép­viselje a párt eszmei-politikai irányvonalát. Kádár János elv­társ a VII. kongresszuson tar­tott zárszavában ezeket mon­dotta: „Aki a párt tagja, nem válogathat a párt politikájá­nak egyes részei között, hogy ,ezt magamévá teszem, a má­sikért pedig küzdjön más’. Itt alkudozni nem lehet. Ha vala­ki egyetért a párt politikájá­val, értsen egyet annak egé­szével, és cselekedjék aszerint! Ha nem ért egyet, mondja meg, hogy vitatkozzunk, be­szélgessünk — azután, ha sem­mi sem segít, hagyja el sorain­kat.” Ezt a fontos elvet még nem sikerült teljes mértékben megvalósítani. Még mindig akadnak párttagok és vezetők, akik „szabadon” válogatnak a párt politikai irányvonalá­nak különböző részei között: van, amivel egyetértenek és végrehajtják, de van, amivel nem értenek egyet és nem is hajtják végre. Helyenként ér­tetlenség tapasztalható például a párt szövetségi politikájával, a tanulóifjúság származás sze­rinti kategorizálásának meg­szüntetésével, az ipari üzemek átszervezésével, valamint a nemzetközi élet fejlődésével kapcsolatban. Teljesen káros és megengedhetetlen, hogy egyes párttagok az említett elvi-politikai kérdésekben kü­lönvéleményt tartanak fenn maguknak, sőt ezeket a hely­telen nézeteket terjesztik is. Ezzel akarva, nem akarva, vé­tenek a párt eszmei-politikai egysége ellen. A pártélet lénini rendje és fegyelme funkcióra való te­kintet nélküi minden párttag­ra kötelező. Múltbeli érdérrtei- re, vagy egyéb körülményre hivatkozva, senki sem igényel­het magának különleges elő­jogokat a pártban. A pártélet lenini normáinak megsértői nem kerülhetik el a szükséges íélelösségrevonást és a meg­érdemelt pártbüntetést. A párt szervezeti élétének n alapélve: a démokrati- kus centralizmus. A marxistá- léninista párt fejlődésében a démókratizmus szíélés körű ki­bontakozása együtt jár a köz­ponti irányítás, a centralizmus szüntelén erősödésével. A de­mokratikusan hozott határoza­tokat, a vezető szervek utasí­tásait fegyelmezetten végre kell hajtani. Ez is a pártélet lenini normáihoz tartozik. A párt nem tűr semmiféle kis­polgári anarchikus vagy libe­rális kórtcepöiót és módszert. Minden módon erősíteni kell a párt cselekvésbeli, szervezeti egységet és öSsZéforrottságát.. A pártélet törvénye; a lenini normák, a kollektív vezetés elvének szigorú, feltétlen meg- tártása, a pártszervek és funk­cionáriusok felelősségének fo­kozása, a kommunisták aktivi­tásának és öntevékenységének növelése, a pártszerű bírálat és önbírálat kifejlesztése. Mindez elengedhetetlen felté­tele a párt eszmei és szerve­zeti erejének, a párttagság egységének és összeforrottsá- gának, a pártdemokrácia sok­oldalú kibontakozásának, s en­nek alapján a tömegkapcsola­tok erősítésének. A párt ezen az úton haladva, szervezi és vezeti a magyar nép küzdel­mét a szocialista társadalom teljes felépítéséért. Dr. Földi Pál. a Marxizmus—leninfzmus Esti Egyetem igazgatója A* SZKP Közponií Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának együttes ülése MÓSZKVA (TASZSZ): Nyikita Hruscsov elnökleté­vel szerdán megtartották az SZKP Központi Bizottsága el­nökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának együttes ülését. Megvitatták azokat a kérdéseket, amelyek összefüg­gésben vannak az ipar és az építkezés irányításának to­vábbi tökéletesítésével, vala­mint foglalkoztak az 1964— 1965. évi népgazdaságfejlesz­tési terv és az 1986—1970-es ötéves terv tervezetének kidol­gozásával. Az ipár és az építkezés irá­nyításának további megjavítá­sa, valamint az Állatni Terv- bizottság, a Népgazdasági Ta­nács, az Építésügyi Bizottság, valamint az állami iparági és termelő bizottságok munkájá­nak összehangolása érdekében szükségesnek ismerték el a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Legfelső Nép- gazdasági Tanács megalakítá­sát. Az Állami Tervbizottságot megbízták, hogy a Népgazda­sági Tanács, az Építésügyi Bi­zottság, valamint a tudomá­nyos és kutatómunkát össze­hangoló ÁUami Bizottság rész­vételével fegyen javaslatot a2 1964—1965. évre szóló népgaz­daságfejlesztési tervre. A ter­vezetet az SZKP Központi Bi­zottsága 1962. novemberi plé­numán hozott határozatok alapján, valamint az ipar- és építkezés irányításának továb­bi megjavítását célzó központi bizottsági és minisztertanácsi határozat alapján kell összeál­lítani. > Az Állami Tervbizottságot és a többi szervezetet megbíz­ták az 1966—1970. évekre szóló ötéves távlati népgazdaságfej­lesztési terv tervezetének elő­készítésével. Az ötéves terv tervezeteben konkretizálni kell azokat * feladatokat, amelyeket az SZKP programja a legközeleb­bi 10 évre előírt. Ki kell in­dulni a népgazdaság aranyo* fejlesztésének, az anyagi, a munkaerő és a pénzügyi tar­talékok legésszerűbb és legha­tékonyabb felhasználásának, az életszínvonal emelésének és az ország védereje további erősítésének elengedhetetlen szükségességéből. (MTI) Szovjet katonák búcsúja Kubától MOSZKVA: A szovjet kato­nák, miután becsülettel teljesí­tették feladataikat a kubai fegyveres erők parancsnoksá­gával történt megállapodás alapján visszátémek a Szov­jetunióba. A tudósító idézi Fernando Bravonak, a kubai forradalmi fegyveres erők vezérkara kép­viselőjének nyilatkózatát. — Forrón köszönjük a szov­jet katonai szakembereknek azt az óriási segítséget, ame­lyet forradalmi fegyvei'es erő­inknek' nyújtottak — mondot­ta. Azt akarjuk, hogy a haza­utazó szovjet katonai szakem­berek. csakúgy, mint az egész szovjet nép tudja: a forradal­mi Kubának juttatott korszerű haditechnika megbízható, ke­mény és ügyes kezekben van. A béke ügyét. Kuba szabadsá­gának védelmét fogja szolgál­ni ez a technika. A kubai har­cosok pedig tudják, hogy a jö­vőben is mindenkor számít­hatnak a nagy Szovjetunió tel­jes segítségére és támogatásá­ra. Mint a Kubaba irányított szovjet katonai szakemberek vezetőségének képviselője mondotta Gajdárnak, ez már a negyedik hajó, amely az ulóbbi időben feladatuk elvég­zése után szovjet katonákat szállít haza. (MTI) Dél-Vietnamban újabb megtorlás SAIGON: A Dél-Vietnamban állomásozó amerikai légierő, a cinkos dél-vietnami kormány katonaságának bevonásával nagyszabású megtorló művele­tet indított szerdán Ap Bac térségében, ahol a dél-viet­nami felszabadító front harco­sai január elején súlyos vesz­teségeket okoztak az amerikai és a kormánycsapatoknak. A szerdán elkezdődött „fel­göngyölítésben” az amerikai légierő helikopteren szállítja a gyalogságot a Saigontól mint­egy hatvan kilométerre fekvő terepre. Ugyanakkor amerikai ejtőernyősök érkeznek a gya­logság támogatására, miköz­ben amerikai vadászgépek könnyűfegyverrel „puhítják” a megtámadandó területet. Franciaország szénbányászata 1963 március 1 óta — tehát több mint egy hete — tart a francia bányászok hősies sztrájkharca. Ez alkalomból adunk rövid áttekintést Fran­ciaország szénbányászatáról. Franciaországban évente 55 —58 millió tonna szenet bá­nyásznak. A széntermelés az utóbbi három év adatait figye­lembe véve, csökkenő irány­zatú. A kitermelt szén több mint kilenctizedé — legna­gyobb részben karbankori — kőszén, az ország barnaszén- termelése évente a legutolsó évtized adatai szerint 2,3—2,8 millió tonna között ingadozik. A franciaországi szénlelő­helyek 3 nagy medencére oszt­hatók fel. Közülük legfonto- j sabb az „Észak—Pás—de— j Calais”-i (Nord—Pas—de—Ca- ; laic) szánmedence, melynek i mezői a szomszédos Belgium­ban fekvő Namur városáig nyúlnak át. E medencében dol­gozik Franciaország mintegy 200 000 szénbányászának • fele, s e körzet termelése szolgáltatja az ország széntermelésének 50 százalékát. A második legna­gyobb szénmedence ugyancsak közvetlenül a határ mellett, Lotharlngiában (franciáid; Lonraine) fekszik. Az össz- széntermelés mintegy egyne­gyedét szolgáltató lotharingiaí szénmedence tulajdonképpen a Német Szövetségi Köztársa­sághoz tartozó Saar-vidék-i szénmezők déli folytatása. Az észak-franciaországi bá­nyák elsősorban Lille körzeté­ben települt iparvidéket — a textilipari üzemeket és a de- naini és Valenciennes-i nehéz­ipari üzemeket — továbbá az ország fővárosának gyárait lát­ják el szénnel. A lotharingiai mezók szene a medencével köz-, vétlenül szomszédos és Metz városától a határig húzódó vas­ércmezőkre felépült nehézipari — kohászati — centrumokban kerül felhasználásra. A Közép­déli medence szénbányái közül a Le Creusot Saint Étienne — Clermont-Ferrandi nehézipari háromszög gyáraihoz közel fekvő szénmezők emelkednek ki. Franciaország szónszükségle- tét a kitermelt mennyiség nem fedezi s az ország évenként 15 —18 millió tonna, főleg kok­szolható szén importjára kény­szerül. A hazailag kitermelt kőszénnek ugyanis csupán egy- harmad része kokszositható. AZIAI1XOMV89K HETE JÖN A TAVASZ, JÖJJÖN A NAGYTAKARÍTÁS! „Tükör” ablaktisztító 9.— forinl „Lakkfény” bútortisztító 5.— és 9.— forint Szőnyegtisztító, 1 liter 15.— forint „Vilupál” parkettlakk 50.— forint „Walkyd” lemosható falfesték, 1 kg 19.50 forint KAPHATOK: Égerben, Györgyösön és Hatvanban

Next

/
Oldalképek
Tartalom