Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-12 / 59. szám

1963. március 13., kedd NÉPÚJSÁG !S Főmérnök a balesetekről körrel rendelkezzék, hogy a felmerült hiányosság megszün­tetéséről nyomban intézked­hessek. Ma már több olyan munkavédelmi . őrünk van, akiknek közvetlen beavatkozá­sa balesetet akadályozott meg. A legjobb munkavédelmi őrök között kell említenem XJtasi János 11., Farkas Sándor hevét. De a céltudatos munka ered­ményét jelzi az is, hogy Nagy h. Pál szocialista brigádja, Sza­bó l. Ferenc brigádja, vagy Szarvaskőben Barta sz. János brigádja két éve baleset nél­kül dolgozik. A legjobb mun­kavédelmi őrök és a baleset­mentésen dolgozó bányászok között a közelmúltban 10 000 forint jutalmat és töltötojla- kat osztottunk ki. Igen, töltő­tollat, hogy legyen mivel a naplóba írni. f — Többször említette a munkavédelmi terv komplex jellegét. Miért tartja ezt fontosnak? — Rendkívül fontosnak tar­tom a munkavédelmi jellegű intézkedések komplex tervbe való beépítését, mert a biz­tonsági szabályok betartása elválaszthatatlan a munkafe­gyelem, oktatás, beruházások, de a vezetés színvonalának és az emberség követelményeitől. Az üzemben nem történhet semmi anélkül, hogy az poli­tikai, vagy gazdasági intézke­déseket ne vonna maga után. A munkaterv összehangolása előfeltétele annak, hogy erőn­ket megsokszorozzuk és az idén sikereket érjünk el a bal­esetek csökkentésében. Felelősség, megfontoltság és határozott intézkedések. Ügy véljük, e három dologra van szükség, hogy megtegyük, amit joggal várnak tőlünk az emberek. Nem nyugodhatunk bele, hogy egyre több vér ta­padjon a munkához. De min­denütt elemezték a vezetők az elmúlt évi baleset-statisz­tikát? Igazgató, főmérnök és a vezető műszakiak szemé­lyesen foglalkoztak vele, vagy kiadták albérletbe? Meghall­gatták a munkások vélemé­nyét? Azokét, akiket már ért baleset és azokét is, akiket mulasztásuk miatt most fe­nyeget veszély? Sürgősen cse­lekedni kell! (F. L.) A MÉSZÖV értékelte a takarékszövetkezetek között főivé versenyt A MÉSZÖV igazgatósága az elmúlt év második fél évében a betét, a kölcsön, a részjegy és az eredmény növekedésének fokozására versenyt hirdetett a takarékszövetkezetek között. A versenyt — amely az év vé­gén zárult— igazgatósági ér­tekezleten értékelte a vezető­ség. Az értekezleten felszólalóik egyöntetűen megállapították, hogy a takarékszövetkezetek nagyarányú fejlődésen mentek keresztül. Havellant Ferenc, a MÉSZÖV igazgatóságának el­nöke, tényekkel bizonyította ezt, kihangsúlyozta, hogy me­gyénkben 22 takarékszövetke­zet és 7 kirendeltség működik, s ezek betétállománya jóval meghaladta a 22 millió forin­tot. Az értekezlet második felé­ben értékelték a takarékszö­vetkezetek között folyt ver­senyt. A legjobb munkát a detki takarékszövetkezet vé­gezte, utánuk következett a gyöngyöspatai, majd a füzes­abonyi takarékszövetkezet, jó eredményt ért el ezenkívül még a pélyi és a nagyrédei ta­karékszövetkezet. A legjobb takarékszövetke­zetek között 5000 forint jutal­mat osztottak szét, tíz takarék­szövetkezeti dolgozót oklevél­lel, hét dolgozót pedig könyv­vel jutalmaztak. Pályázati felhívás a Heves megyei Pártbizottság Uurxbnmi— Leniiiizuius Esli Egyeleméuek 19í>3—19j4. tanévére A Heves megyei Pártbizott­ság felvételi pályázatot hirdet a marxista—leninista esti egyetem hároméves tagozatára. Az esti egyetem cél.a, hogy párt, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (mérnökök, techniku­sok, agronómusok, közgazdá­szok, orvosok, jogászok, peda­gógusok), vezető propagandis­ták, párttagok és pártonkívii- liek szervezett marxista— leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. Az esti egyetemen a tanul­mányi idő három év. A hall­gatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gaz­daságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar mun­kásmozgalom történetét tanul­nak. A tantárgyakból féléven­ként vizsgáznak és a tanulmá­nyi eredményről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elis­merését az 1088/1957. számú kormányrendelet biztosítja. Az esti egyetem hallgatóit minden tanévben 24 munka­nap tanulmányi szabadság il­leti meg. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Heten­ként egyszer — meghatározott napon — kollektív foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás) van, amelyen a részvétel köte­Lező. A tandíj egy évre 170 ío* rint. Az esti egyetemre azuk kér­hetik felvételüket, akik leg­alább középiskolai, vagy annál magasabb iskolai végzettség­gel, illetve ennek megfeleld műveltséggel, valamint a ta­nuláshoz eleneedhetetlenül szükséges marxista—leninista képzettséggel rendelkeznek. Az esti egyetemre pártonkívüliek is jelentkezhetnek. A jelölték felvételi vizsgát tesznek a marxizmus—leninizmus alap­kérdéseiből. Az esti egyetem Egerben, Gyöngyösön, Hatvan­ban és Hevesen működik. Vi­dékiek abban az esetben je-’ lentkezzenek, ha biztosítani tudják a kötelező foglalkozá­sokon való részvételt. A felvételi pályázatot a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem címére (Egei. Kos­suth Lajos út 15.) április 10-ig kell megküldeni. Utólagos, je­lentkezést nem fogadunk el- A pályázat az esti egyetemen és a járási pártbizottságokon be­szerezhető kérdőív alapján tör­ténik. A kérdőívben mellékel­ni kell az üzemi, hivatali, vagy körzeti pártszervezet ajánlását, valamint orvosi bizonyít­ványt. HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Kirándulás Budapestre Jó munkát végeztek az el­múlt évben az ecsédi Aranyka­lász Termelőszövetkezet fia­taljai. Jó munkájuk jutalmául kirándulásra vitték őket, a KISZ-szervezet költségén. A kirándulásra a közelmúltban került sor*: 54 KISZ-fiatal in­dult útnak Budapestre, autó­busszal, hogy megnézzék fővá­rosunkat. A kirándulást szín­házlátogatással fejezték be. A kiránduló fiatalokat elkísérte a tsz elnöke és párttitkára is. A fiatalok az idén is szorgal­masan részt vesznek a közös munkában, de jelentős társa­dalmi munkavállalásuk is van. Több ezer forint értékű fásí­tást végeznek, s ehhez már a közeljövőben hozzáfognak. KISZ-fiatalok parkosítják a kultúrház környékét, s részt vesznek az óvoda udvarának rendbehozásában is. Nagy Piroska Ecséd Megjutalmazta » a legjobbakat A közelmúltban került sor a füzesabonyi járásban a mező- gazdaságban élen járó fiatalok jutalmazására. A megyei siló- zási versenyben jó eredményt ért el a sarudi silózó brigád, ez alkalommal nyújtották át ne­kik a 4000 forint jutalmat. A dormándi Béke, és a szihalmi Petőfi Tsz silózó munkacsapa­tai 1000—1000 forint jutalmat kaptak. A besenyőtelki Lenin Tsz zöldségtermelő munkacsa­pata — mivel második helye­A TITOK NYITJA : A szőlőt szeretni, a szőlőhöz érteni kell... Kevés olyan, ház van Aba- sáron, ahol a családfő, vagy az asszony ne értené a szőlőoltást. A szőlőoltás „művészete” tet­te — jó borai mellett — híres­sé ezt a falut, amelynek dol­gos népe a szőlővel kötötte össze sorsát. Tavaly nyolc mil­lió oltványt készítettek Abasá- ron, az idén ugyanannyit ké­szítenek majd, amelyből mind­egy hónap alatt az oltványké­szítést. Fülöp György és Fülöp Ferenc oktatók szintén terme­lőszövetkezeti tagok, akik hu­szonöt esztendős szakértelmük­kel, nagy gonddal és szeretet­tel tanítják a fiatalokat. — Szükség van az utánpót­lásra — tájékoztat Fülöp György és elmondja, hogy ta­valyelőtt negyvenketten vé­össze 250 ezret használnak fel az ötven hold új telepítésű sző­lőjükhöz, a többi az ország más vidékeire kerül. Ha valaki ezekben a napok­ban Abasáron jár, észreveszi, hogy fiatal lányok, fiúk már a reggeli órákban csoportosan igyekeznek valahová. ­Szabó György agronómus, KISZ-titkár kísér el az olt­ványkészítő tanfolyamra, ahol harmincöt fiatal tanulja meg zést ért el a megyei verseny­ben, 1500 forint értékű jutal­mat kapott. Az ifjú traktoristák verse­nyében is szereztek helyezése­ket a füzesabonyiak. Cseh Mi­hály és Forgács József, a ver­seny első és második helye­zettjei, kéthetes külföldi juta­lomüdülésen vesznek részt. Megjutalmazták a járás két legjobban működő alapszerve­zetét, a nagyúti és a kápolnai KISZ-szervezetet, s értékes ju­talmakat osztottak ki az el­múlt évben jó munkát végző aktivisták között. Szigetváry József Füzesabony Öregek bálja Jelmezbált rendeztek a szo­ciális otthon ápoltjai részére a szociális otthon vezetői. A gonT dozottak örömmel fogadták az ötletet, s a bálon még a het­venévesek is táncra perdültek. Az öregeket ezen a napon meg­látogatta a járási pártbizott­ságtól Baki Sarolta, a járási tanácstól Nagy Béla és Zelnik István is. Az öregek elbeszél­gettek a vendégekkel, elmon­dották, hogy elégedettek az el­látással, a gondozással, van rádiójuk, televíziójuk, így szó­rakozásban sincs hiány. Bánky Ede Csány Látogatás a líuna Cipőgyárban A mátraballai termelőszö­vetkezetet a budapesti Duna Cipőgyár patronálja. A patro­náló munka kiterjed a nőta­nács munkájának segítésére is^ Ennek keretében került sor ar­ra, hogy a Duna Cipőgyár nő- bizottsága tíz nőt, három lányt és hét asszonyt lát vendégül. Az asszonyok a nemzetközi nő­napra utaztak fel, s három na­pot töltenek Budapesten. Ez alatt az idő alatt megismerked­nek az üzemmel, az ott dolgo­zó asszonyok munkájával. Megnézik természetesen fővá­rosunk nevezetességeit is. Ilyen látogatásra már tavaly is sor került, s azóta az üzemi asa- szonyok is jártak a faluban. Az üzem és a termelőszövet­kezet dolgozói között szövődött barátságot a látogatáson kívül a segítésben is lemérhetjük. Az üzem KISZ-fiataljai segí­tettek elkészíteni a fürdőt, be­vezetni a vizet, beszerelni a villanyt. Forgo Mártonná MatrabaUa liót kapott szőlőoltványokért, amely jelentős mértékben já­rult hozzá a termelőszövetkezet szép eredményeihez. És ez a két magyarázat így párjában elegendő is ahhoz, hogy meg­értsük az abasári fiatalokat, a KISZ-szervezet szándékát. A munka jókedvűen, és vi­dáman halad. Vigyázni kell ugyan a borotvaéles késre, amely bizony egyetlen vigyá­zatlan mozdulatra is csúnya bajokat okozhat, de nem ma­rad el az oktató szó és remél­hetőleg a közelgő vizsgán min­den részvevő szépen szerepel majd. Az egyhónapos tanfolyam elvégzése után ugyanis, szóbeli és gyakorlati vizsgát tesznek a fiatalok és bizonyítványt ad át nekik a termelőszövetkezet ve­zetősége. A három első helye­zett ajándékba egy-égy oltókést kap jutalmul. Szünetben a farsangi mulat­ságokról beszélgetünk. — Itt nálunk, három napig tart a bál. Ez a divat — meséli egy csillogó szemű lány, aki nemcsak a twistet táncolja ki­tűnően, de fürge ujjai között szaporán készülnek a friss sző­lőoltványok is. És néhány nao múlva, ami­kor az egész-faluban megkez­dik a szőlővesszők beoltását, már ők, harmincötén is mun­kához látnak. Ők. az abasári kiszesek. akik nemcsak táncol­ni, szórakozni, csinosan járni szeretnek, szüleikkel együtt, de dolgozni is ... (sz.) I gezték már el a tanfolyamot, de az idén kerül sor először arra, hogy a KISZ szervezésé­vel a fiatalok csoportosan je­lentkezzenek oltványkészitő tanfolyamra. A „miértre” tehát már meg­kaptuk az első választ. Gondos­kodni kell az utánpótlásról! A második választ Szabó György mondja el, amely, úgy gondo­lom, szintén sokat nyom a lat­ba. A falu 1962-ben nyolcmi> készítünk, .kisebb fákat ülte­tünk, a pihenni vágyókat pa­dok várják... Az új színház előtti terület parkosítása is fontos feladata az évi mun­kánknak. A tervrajz már elké­szült: két széles lépcső vezet majd az új parkhoz, két kő­váza között, hátul megmarad­nak a fák, középen, a színház bejárattal szemben pedig ott áll majd Gárdonyi Géza szob­ra. (A 60-as emlékművet el fogjuk szállítatni.) Tizen­két padot állítunk fel. ide, s szeretnénk a helyijárat meg­állóra egy szép, üvegezett kis „várótermet” építeni. Egymillió 400 ezer forintot fordítunk a népkerti közvilágítás korszerű­sítésére, az utak, parkok foko­zottabb karbantartására. — Régen felmerült már a város területén az ivókutak lé­tesítése. Szól erről valami terv? — Igen. Úgynevezett „csobogó kutakat” állítunk fel a minaret környé­kén, s sportpályánál, a strand előtt, a Hadnagy utcai lakóte­lepen, a piactéren és a nagy­templom előtt. Ezt szeretnénk még az év folyamán megvaló­sítani, — A későbbiekben, jövőre, milyen kellemes meglepetéssel szolgál a vállalat? — Távlati terveinkben sze­repel a főutcán, az érseki pa­lota kertjének parkosítása. Ide. többek között, szeretnénk egy nagyon szép szökőkutat is felállítani. Ez a két park, az SZMT-6zékház előtti, és az ér­seki palota előtti, gyökeresen megváltoztatja — előnyére! — a főutca képét. Szükség is van rá, hiszen ez a város egyik leg­forgalmasabb utcája. (kátai) Már az elmúlt évben is sok Bzó esett arról, mennyit szé­pül, csinosodik Eger. Elég megemlítenünk a Lenin utat, vagy a Mártírok terének par­kosítását, a meleg időben zöl­den pompázó Kossuth Lajos utcát. Az idén n!iég nagyobb ütem­ben, még több támogatást él­vezve folytatja hálás munká­ját. az Egri . .Városgondozási Vállalat Terveiről beszélget­tünk, a „szépülő Egerről” Gás­pár Tiborral, a vállalat igaz­gatójával. <— 1963-ban félmillió forinttal többet, mint tavaly, 1 millió 700 ezer forintot fordítunk a város szé­pítésére — mondta Gáspár Ti­bor. — Az elmúlt évben par­kosítottuk a Lénán utat a vas­útállomásig terjedő szakaszon, az idén ezen az útvonalon egé­szen a. Szőlészeti Kutató Inté­zetig befejezzük a parkosítást. A Ráckapu téren és a Rákóczi út elején is sor kerül a „zöld övezet” létesítésére. Ugyan­csak folytatjuk a vár területén tavaly megkezdett munkát. Terveink szólnak a Bacsó Béla utca, a Petőfi utca. s az itt fel­épített új csecsemőotthon kör­nyékének parkosításáról... — A város területén hol ke­rül sor nagyobb szabású mun­kákra? — Elsősorban az SZMT- azékház előtti területen. Ehhez a munkához, mihelyt enyhül kissé az idő, azonnal hozzákez­dünk. A támfalat hátravisszük egészen az Ady kollégium előtt húzódó köves útig, elhordjuk a földet úgy, hogy a járda és a leendő park szintkülönbsége mintegy harminc centiméter lesz. Itt aztan virágágyásokat PARK A FŐUTCÁN Néhány szó az Egri Városgondozási Vállalat terveiből tása, fel- és lerakása jelentőt baleseti veszélyt jelent. Meg­hökkentő a külszíni és a föld alatti balesetek aránya. A kül­színen jóval kevesebb a lét­szám, különösen a negyedik negyedévben, mégis, itt közel kétszer annyi baleset fordul elő, mint a bányában. Mindez azt bizonyítja, hogy/ a külszí- pen lazább a fegyelem. Az üzemhez kerülő fiatal dolgo­zók először a külszínen állnak munkába. Tapasztalatlanok, gyakorlatlanok. Alaposabb ok­tatásra és szigorúbb felügye­letre van szükség. — Hogyan valósítják ezt meg? — Elkészítettük és a felügye­leti szerv már jóvá is hagyta üzemünk biztonsági tervét. Ez nemcsak melléklete, hanem el­választhatatlan része üze­münk szakmai tervének. Több éves gyakorlat szerint a párt- bizottság, az üzemi bizottság, a KISZ-szervezet és az üzem gazdasági vezetésének közös intézkedési terve ez. A külön­féle szervek által összeállított munkaterv más-más módsze­rekkel, de ugyanazt a célt szol­gálja, a dolgozó ember testi épségének, egészségének védel­mét. Mindnyájunk közös tö­rekvése az, hogy a fő erőt a leginkább veszélyeztetett he­lyekre összpontosítsuk. Átgon­dolt, szervezett intézkedése­ket foganatosítunk. — Milyen segítségre tá­maszkodhatnak a vezetők? — Elsősorban a munkavé­delmi őrökre, ök mindennap, minden műszakban és minden munkahelyen figyelik a bizton­sági berendezéseket és közvet­len munkatársaik magatartá­sát. A baj megelőzése a fel­adatuk. Ha szabálytalanságot látnak, rögtön figyelmeztetik társukat. Ha a műszaki veze­tőkre tartozik a dolog, a mun­kavédelmi naplóba jegyzik be észrevételüket. Gondoskodtunk róla, hogy a jelentést átvevő műszaki vezető olyan hatás­Hosszú és szívós munka titán, az elmúlt év derekán valamelyest csökkentek me­gyénk üzemeiben a balese­tek. Aztán a negyedik negyed\ évben minden remény szerte­foszlott, egymás után jöttek a vészjelek, mentőautók szi­rénáztak, sok munkás kezé­ből kihullt a szerszám, ki­lenc ember kezéből örökre. Tavaly 2250 baleset történt megyénk üzemeiben, 364-gyel több, mint az előző esztendő­ben, és még nagyobb mérték­ben növekedett a kiesett munkanapok száma, szapo­rodtak a súlyos balesetek. Varga Lajost, az Egercsehi Bányaüzem főmérnökét ke­restük fel. — Mit tesznek Egereseid­ben és Szarvaskőben, hogy megálljt parancsoljanak a halálnak, a csonkulásoknak és a könnyebb baleseteknek is? — Részletesen elemeztük az 1962. évi balesetek helyét, kö­rülményeit. A balesetek jelle­ge szerint csoportosítottuk az eseteket, de azt is vizsgáltuk, hogy a bányászatban eltöltött idő milyen befolyással van a balesetek alakulására. Feltér­képeztük a baleseteket. Az adatok, az elemzések azt mu­tatták, hogy az egercsehi kis- telepi frontfejtésen közel há­romszor annyi omlásos jellegű súlyos baleset fordult elő, 1962-ben, mint a vastagtelepen. Ez a tanulság arra kötelez bennünket, hogy a vékonytele­pi frontfejtéseken a tető el- deszkázását sokkal lelkiisme­retesebben kell végezni, a mű­szakiaknak ezt a munkát sok­kal határozottabban meg kell követelniük. — A térkép és az adatok szerint hol fordul elő gyak­ran baleset? A szállításoknál. A bányá­ban aránylag szűk helyen és rossz világítási körülmények között a faanyagok, súlyos gép­alkatrészek, acéltámok mozga­%

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom