Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-05 / 53. szám

4 NÉPÚJSÁG .1963. március 5., kedd EGRI VÖRÖS CSILLAG Kopár sziget EGRI BRÖDY Kísértetkastély Spessartban GYÖNGYÖSI PUSKIN Utazás a léggömbön GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Második vágány HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az aranyember HATVANI KOSSUTH A harmadik fiú HEVES A bérgyilkos PETERVÄSARA Monte Cristo grófja FÜZESABONY Isten őszi csillaga ff $21N H ÄZ; <■ * AA Ü SO 12^ • Egerben este 19 órákon POMPADOUR (Bérletszünet) A televízió műsora 17,45: Hírek. 17,50: Iskolások műsora. 18,50: Falu járó kame­ra. 19.10: Amiről beszélnek. — 19.30: Tv-híradó. 19,45: Mú­zeumkalauz. 19,55: A tv mese­könyve. — 20,00: Mai lányok. Szovjet film. 21.40: Hírek. A tv-híradó ismétlése* 1963. MÁRCIUS 5., KEDD: « adorjan j 25 évvel ezelőtt, 1938. március \ 5-én halt meg KARIKAS FRIGYES j író, forradalmár. Az I. világháború J idején orosz hadifogságba esett és < 1917-ben Moszkvában már fegy- J verrel harcolt a proletárforradalom I győzelméért. Itthon a híres 39-es J dandár politikai biztosa ■ volt a Ta- J nácsköztársaság harcai idején* ? majd külföldre emigrált. 1931-ben c illegális munkára hazatért, letar- I tóztatták és börtönbüntetésre ítél- J ték. Nála az irodalmi tevékenység s csak a forradalmár élet egyik ré- 5 sze volt, mégis az osztályöntuda- j tára ébredt parasztság, a Tanács- J köztársaságért küzdő munkásság 2 egyik legeredetibb ábrázolója lett, j novellisztikája a forradalmi irodai- I műnk különleges színe (Járatos £ ember és más elbeszélések — 1957.) Müveiből olvasásra ajánljuk: ) Békés találkozás, és a 39-es dandár címüeket. 185 évvel ezelőtt, 1778-ban e napon halt meg THOMAS ARNE I angol zeneszerző, a népies hangú daljáték, az ún. „ballada S opera” mestere. Ö szerezte ä 18. század népszerű angol nemzeti ? dalát, a Rule Britanniát. c 70 évvel ezelőtt, 1893-ban e napon halt meg HIPPOLYTE TAINE j francia történetíró, irodalom- és művészetkritikus. A jelenkori J Franciaország kialakulása című művének nagy hatása volt. A tör- ) ténetírásban az általa alkalmazott ún, „miliő-elméleV’-et a mo- c dem történetírás megcáfolta. 40 évvel ezelőtt, 1923-ban e napon halt meg VARADI ANTAL J író és színi pedagógus. Iskarióth című színműve nagy sikert ara- ? tott. Igen érdekesek a Képek a magyar író- és színivilágból cl- l mű visszaemlékezései. Karikás Frigyes FILM: fiOPÍR sziget A díjnyertes japán film egyike a legszebb, legmegrázóbb, legművészibb alkotásoknak. Érdekes kísérlet: egyetlen szó sem hangzik el benne. A beszéd hiányát azonban nem érez­zük: az érzelmi túlfűtöttség, a színészi játék, a kiváló rende­zés és fényképezés, a zörejek és a kifejező zene mindent el­mond szavak nélkül. Kaneto Sindo, a film írója és rendezőjét filmjét 13 munkatársa segítségével valósította meg. A filme­sek élete forgatás közben szinte ugyanolyan nehéz volt, mint filmjük hőseié. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház március 5— 6-<rn tűzte műsorára. Nem mondhatod, hogy nem ér­demiem meg. Neon sokkal zár­tad többel az esztendőt, mint én. Pedig van itthon is éppen elég gondom. Meg a két gye­rekkel ... — Megvettük? — Meg. — Nahát. Ez a lényeg. Az anya és anyós, Berta nénje, nem találja helyét. Az új szélerőnyt elkerülve, tipeget erre-arra, fejét mindig lehajt­va és csupa bánat, csupa szo­morúság mindene. Mintha ha­lottja lenne. A két unokát (Csont István illusztrációja) öreg magával szereti. Mások­nak így dicsekszik velük: „Ö, az én unokáim? Gabri négy­éves, Irén kettő. Olyanon, mint két kis törpe”. Most nem tudják helyre vidámfiani nagyanyjukat. Aztán mégis. Másnap elmegy az új bútor mellett. Harmadnap meg is áll előtte egyszer, kétszer, azután min­dig többször. Háttal. Hosszú, ráncos, bő szoknyájának fede­zéke mögött bütykös, vékony bőrű ujjaival hozzá-hozzáér a fényes, sima festéshez. Követ­kezőleg ujjait már meg is huzi­gálja rajta, fentről lefelé. Az­tán meg lentről felfelé és visz» sza. A fiatalok vasárnap dél­után egy kis beszélgetésre mennek Bige György komá- éknál. Mikor hazajönnek, Berta nénje vá­ratlanul azt mondja a me­nyének. — Hallod-«, jányom. Csip- keterítők ké­nének ebben a ... új komódba. Az mutatna ta­karosán. Az il­lene a pócaira. A menyecs­kének mele­gen villan a szeme. Az ar­cán is pirosabb a hamvasság. — Fogok én azt bele tenni, persze. Már ki­néztem a tex­tilben. Hanem... csak szebb ez, igaz, anyám? Mint az a, magáé. Mint az a régi. — Ez is jó — feleli anyóe Berta nénje.— Csak meg keli ám becsülni, íijaiin. Asztalos Bálint A nagy, gyönyörűen csillogó­villogó üvegezett konyhaszek­rény pontos időre érkezett. S a tornácon, ahová az állomásról hozva leteszik, nem állhat vég­leg. Benn annak a rangja sze­rinti hely. Csakhogy ki kell lakkor tenni a régi komódot Berta nénje, özvegy Lakatos Ferencné szentül hiszi a pilla­natbeli halált. Akárha valami erős, nagykanmú, ismeretlen kéz markolászná hetvenhat éves szívét; amitől az annyira fáj, annyira vérzik, hogy mind­járt megáll. Csupacsont, büty­kös ujjú, gyermeknyi markát mély ráncoktól puhított kes­keny vonalú szájára teszi, tom­pítani az elszálló utolsó só­hajt De a sóhajok közül utol­sónak egyik sem akar marad­ni. Hanem keskeny vonalú szája hirtelen megremeg és olyan szabálytalan görbülé­sekkel kezd rángatózni, mint eltört csésze cikcakkos széle. Bab nagyságú, feketére érett ' szemölcsét gyámoltalanul báb- rálgatja hegyes állának bal fe- I lén; a magas padlású pitvar belső falának támaszkodva 1 egész mindene kicsi, fekete árnyékcsomónak tetszik csu­pán. — Ó, gyermekeim, hadd le- »gyen ott az a komód. Az én ! komódom. Altkor vette azt még nekem szegény édes­anyám, amikor férjhez jöt­tem .,. Nagy hozomány vót az akkor... ó, gyermekeim, hagy maradjon ott, ahon eddig vót. Legalább... míg én élek még... Gyenge, rimánkodó hangja megállítja, felegyenesíti fiát és menyét. A fiatalok egyáltalán nem ijedős természetűek, de a hang, a kérlelő, rimánkodó só­haj özön szembe nézeti őket Lakatos Gábor szólal meg élőbb, jobb kezének hüvelyk­és mutatóujjával két oldalra nyomva szénfekete hetyke ál­lású bajuszát: — Ugyan, anyám. Mit bán­kódik ezen a szúfészken. Az alma arcú, gödrös állú meny, született Vidor Annus pedig ezt mondja: — Inkább örülne anyánk, hogy nekünk már ilyen mo­dern szekrényünk van. Na, fogjad, Gábor. Vigyük ki ezt a... régiséget. Aztán megint mind a ket­ten lehajolnak a kopott, öreg komód két végénél. — Hová tesszük?.— kérdezi Gábor. — Egyelőre az őíba. Onnan meg... majd lesz véle valami — felelei a menyecske. Csodá­latos, hogy özv. Lakatos Fe­rencné, Berta nénje. mindennek láttára, hallatára még mindig nem hal meg. A nyitva ha­gyott konyha ajtaján keresztül, mint egy koporsó után, mered rá a komód üres helye. Nem is marad benn tovább. Las­san, lehajtott fejjel elválik a festett fal mellől és megy, csoszog végig a magas torná­con. S amikor fia és menye az istálló innenső szögleténél, a kis jászol mellett hagyják a valamikori büszke komódot, rákönyököl, feje fölött össze­kulcsolja csupacsont, bütykös ujjú kezét és végtelenül fájó, hosszú sírásba kezd. Piros, a rövid szarvú, de meglehetősen jó tőgyű tehén szelíd szánalommal néz hátra a nagy jászol mellől. Fején csörren.a lánc, kérődző pofája meg-megáll a bámulástól. Vagy azon töpreng hirtelen: hova kötik majd a kicsijét.. ? Berta nénje pedig csak sír és sír. A fiatalok viszont már be is tették azóta az üveges, halványzöld és krémszínben csillogó-villogó új konyha- szekrényt Látásával, hogy a többi, modem bútorok közé mennyire beillik az, nem tud­nak eltelni. Különösen An­nus, az alma arcú, gödrös állú, kék szemű menyecske cset- tenget elégedetten. — Vágytam már egy ilyen­re, Gábor. — Anyám sajnálja a ko­módját — Mit csináljunk vele. Nem maradhatok le a többi fiatal asszonytól. Kiöonben is..* orgánummal, meglepően érett felfogással adta elő Várnai Zseni egyik versét: ha mélyeb­ben átéli a zaklatott emberi érzéseket, bizonyára bennma­rad a továbbjutók között. A selypi táncosok is jókedvből ropták a táncot de a kompo­zíció fegyelmezett végrehajtá­sa hiányzott produkciójukból. Nem hallgathatjuk el ári az érzésünket (másodszor hallván a lelkes együttest játszani), hogy a verpeléti Rajkózene­kar jelenlegi állapotában nem fejlődőképes; azt is, amit ad­nak és azt is, ahogyan adják, magasabb szintre kell hozni, hogy művészi hatást érhesse­nek el. Szabó Erzsébet egy Tö­mörkény-írást mondott el, bal­sorsa és megrontója egyébként értékes munkájának és erő­feszítésének — a közönség zaja. Helyesnek és fejlesztendő­nek tartjuk a „Ki mit tud?” vetélkedést. Az ifjúság száma, ra új fórum ez a versengési forma, ahol kibontakozhat az egyéniség, a művészi hajlam és esetleg az elhivatottság. Mert az is jó, ha egy-egy érté­kesebb fiatalban a művésze­tekkel folytatott kacérkodói szórakoztató vonásokat rajzol de az még fontosabb, hogy a falvak és városok apró gyer­mekeiből az elhivatottak minél hamarabb jussanak el a szak­mai tudásig és a művészi ki- teljesedésig. Ennek a munká­nak mindenki hasznát látja más-más formában és más­más fokon. Ez a vetélkedő he­lyesen ebben az irányban ha­ladt. A KISZ figyelmességéi jelzi az a kedvesség, amellyel három alapszervezet (a Parád- sasvári Üveggyár, a Hevesi Háziipari Szövetkezet és az MTH egri KlSZ-szervezetéről van szó!) a megyei döntő vé­gén kirukkolt: a tizenegy győz­tesnek értékes ajándéktárgya­kat adtak át a szervezetek kép­viselői, akik végighallgatták - nézték a döntő érdekes és iz­galmas műsorát (farkas) káli művelődési otthon együt­tesét (vezetőjük Nemes József­fé, a tánckar tagjai Fehér Klára, Fehér Mária. Fehér Ka­talin, Szarvas Erzsébet és Tóth Teri), az egyéb számok kate­góriájában: Kiss Erzsébetet (az egri Közgazdasági Technikum tanulóját) és az egri Gárdonyi Géza Gimnázium buzogány­gyakorlatot bemutató leány­csapatát (Csányi Magda, Braun Ildikó, Szeremi Mária, Estók Piroska, Berták Anna, Jáksi Irén összeállításban). A megyei döntő négy óra hosszányi időt vett igénybe és rendkívül sok türelmet min­den oldalról. A szereplők ver­senyláza indokolt volt hiszen a tehetséges fiatalok már né­hány megelőző selejtezőn át­verekedték magukat. Vélemé­nyünk szerint nem vagyunk híjával Heyes megyében sem a tehetséges fiataloknak. Ari azonban a lányok javára kell írnunk, hogy a felkészülés ala­posságában, tehát a szorgalom­ban, mintha ők lennének a jobbak. Imponáló az a nyuga­lom és biztonság — a feltétlen muzikalitáson kívül —, ami például Mag Stefánia zongora- játékát jellemzi. Décsey Jüdí­tőt átélt szavalásáért kell ki­emelnünk (bár hatástkeltöbb verssel jobb versenybe száll­ni!); áz alig tizenöt esztendős Kiss Erzsébetet kitűnő moz­gáskészségéért említjük meg, míg a petőfibányai fúvósötös­nél az alapos felkészültséget kell elsősorban elkönyvelnünk. An­tal Máriának sokkal szélesebb skálájú verseket, például az Arany-balladák bármelyikét kell szavalnia ahhoz, hogy az egyéniségében és az előadói készségében rejlő lehetősége­ket jól kiaknázhassa. Említést kell tennünk azok­ról a tehetséges fiatalokról, akik ezen a' döntőn nem kap­tak „széket”. Sánta Margit (a hatvani Bajza József Gimná­zium elsős diákja) nagyszerű Mint már a korábbi elődön­tők alkalmával jeleztük, a „Ki mit tud” megyei döntőjére va­sárnap délelőtt került sor az egri Városi Művelődési Ház­ban. Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a nézőteret. Visszapillantásként el kell mondanunk, hogy ez a verseny a megyében, különösen a me­gye három városában, meg­mozgatta a fiatalságot: a se­lejtezőkben mintegy másfél százan gyülekeztek: énekkel, tánccal, verssel, prózamondás- sal, zongoraszámokkal, de akadtak komoly szándékú ki­sebb együttesek is, amelyek je­les felkészültséggel indultak a nemes küzdelemben. A me- I gyei döntőbe már csak hus&on- ! nyolcán vetélkedtek és innen ! már csak a legtehetségesebb j és legszorgalmasabb tizenegy I szám juthatott tovább, az or- | szágos döntőig. A bíráló bizottság jól látta | el feladatát: az eddigi tapasz- j tálatok és a nyújtott teljesít- [ menyek birtokában, az aláb- j biakat ültette a „bűvös szé- jkekre”: az énekkategóriában: j Pászti Júliát és Kormos Ildikót j (mindketten a Gárdonyi Gim­názium tanulói), a zeneszámok­nál: Mag Stefániát zongora- i játékáért és a petőfibányai fú­vósötöst (Dobrocsi Pált, Papp \ Jánost, Szeberényi Pált, Lé- \ nárd Albertet és Lukács Gá­bort), a vers- és prózamondás- ban: az egyik helyre ültették Antal Máriát és Décsey Judi- tot, mert mindkét versmondót igen tehetségesnek találta a zsűri, míg a prózamondás he­lyére Nagy Editet értékelték. (Antal Mária az Egri Tanár­képző Főiskola hallgatója, Dé­csey Judit a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium tanulója, Nagy Edit az egri Alpári Gyu­la Közgazdasági Technikum tanulója). A táncszámoknál: a hevesi népi táncosokat (Fazekas Györ­gyöt és Erdélyi Józsefet) és a í Gyereklogika Három gyerek csúszkál a jé­gen. Táslcájukat maguk alá rakják és úgy korcsolyáznak le a dombról. Fékezni bajos, így én vagyok a „szerencsét” járókelő, akinek — noha nad­rágféket használ — nekirohan az egyik. — Kikapsz otthon a nadrá­godért! — fenyegetem meg a rakoncátlant, amint éppen el­nyúlik lábam előtt. Szavaimra elmosolyodik és huncutul a szemembe búgja: — De nincsenek ám otthoni (sz... y) — FÉL ÉVTIZEDES szol­gálatáért kitüntetést kapott hét munkásőr. A kitüntetése­ket vasárnap ünnepélyesen adták át Pétervásárán a járá­si kultúrházban Hajnal Ti­bor, Ködmön Vilmos, Kovács Ferenc, Bódi Sándor, Bódi György, Vass István és Só­lyom Ernő munkásőröknek, — MÁRCIUS 3-ÁN tartotta alakuló ülését a Parádsasvári Községi Tanács, amikor Js vb- elnöknek Bartus Ignácot, vb- titkámak pedig Kozma László- i Két választották . meg. . — TfZ UH—40-ES szőlő* művelő traktort, hat D4—K erőgépet és 35 SZK—1-es kombájnt kaptak megyénk gépállomásai ebben az évben. — HUSZONÖT évet ült tö­rökülésben Tápé legöregebb gyékényszi^vő asszonya, Tóth Andrásné. Egyes gyékénysző­nyegeket ugyanis törökülésben készítenek, s a hetvennyolc éves asszony huszonöt évi munkát jelentő ilyen szönyeg- és takaróféleségeket készített. — SZAKMUNKÁS-bizo- nyítványt kapott a makiári Űj Élet Termelőszövetkezet 32 tagja. A bizonyítványokat a szombati vizsgán ünnepé­lyesen adták át. — HATBILLIÓ (tizenkét nul­la az első számjegy után) ka­lória meleg szükséges a Duna jegének felolvasztásához. Ezt a mennyiséget természetesen mindig „megkapja” a jég, hi­szen minden évben felolvad. Még szerencse, hogy nem „egyszerre” kapja, mind a hat­billió kalóriát. — AMIKOR a bébe egy hajszálon múlott. Ezzel a címmel forgatott dokumen­tumfilmet a kubai válság napjairól Reman Karmen. — AZ ORSZÁG legöregebb asszonya, a száznégy éves Jo- zefin néni, a rendszeres táplál­kozást és a sok friss zöldség fogyasztását tartja a hosszú élet titkának. „Stílusos” aján­dékot vár közelgő születésnap­jára: primőr fejes salátát... — 40 KÖZSÉGBEN mosó­gépet, 48 községben edényt, 15 községben pedig porszívót kölcsönözhetnek a földmű- vesszövetkezetektől a közsé­gek lakói. Ebben az évben az fmsz-ck a ktsz-ckkel tör­ténő megállapodásuk értei­mében biztosítani kívánják a javításra szoruló használati tárgyak begyűjtését és gyors megjavítását. — Évről ÉVRE nő a tag­ság aktivitása a novaji Egyet­értés Termelőszövetkezetben. A megalakulás évében csupán 150, a következő évben viszont 220, az elmúlt esztendőben már 350 volt azoknak a száma, akik rendszeresen részt vettek a közös munkában. — 800 ÜJ LAKÁS épült az elmúlt négy év alatt a füzes­abonyi járás területén. Ez annyi, mint amennyi Tófalu. Űjlőrincfalva és Dormánd községek jelenlegi lakása. Idő fára s jel en tés Várható időjárás kedd estig: Mérséklődő északi széL Fehő- átvonulások, szórványosan fu­tó hózáporokkal. Mérsékelt, időnként északkeleti szél. Vár­ható legmagasabb nappali hő­mérséklet nulla—plusz 4 fok, várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet délkeleten mí­nusz 3—6, az ország többi ré­szén mínusz 5—10 fok között. (MTI) A „Ki mit tud“ megyei döntője Egerben

Next

/
Oldalképek
Tartalom