Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-30 / 75. szám

N t P C J S A G 1963. március 30.. szombat Nemzetközi szemle y íszonylag csendes hét ért véget ma a nemzet­közi politikai, életben. A vi­láglapok első oldalára nem ke­rülhettek újabb államcsínyek­ről, szenzációs diplomáciai fordulatokról tudósító, rikoltó szalagcimek. A ' viszonylagos csend és nyugalom azonban korántsem jelent eseményte- lenséget, valamiféle politikai holtszezont. Kairóban Egyiptom és Algé­ria képviselői megbeszéléseket tartottak országaik baráti kap­csolatainak elmélyítéséről és tovább folytatódtak az EAK, Szíria és Irak kormányférfiái­nak előkészítő tanácskozásai is a három arab állam leendő uniójáról. A brazíliai Niteroi-ban a he­lyi és a külföldi reakció mes­terkedései ellenére megnyílt a szabad Kuba védelmében ösz- szehívott latin-amerikai szoli­daritási értekezlet. Genfben, a „konferenciák városában” pe­dig már 113. plenáris ülésüket tartották a tizenhét ország le­szerelési megbízottai. BUDAPESTTEL EGY IDŐBEN... TAVASZI \\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ divat­SZÖVET újdonság BEMUTATÓ Március 31-én, vasárnap délelőtt. Méterárubolt Gyöngyös, Fő-tér 6. Méterárubolt Hatvan, Vöröshadsereg út. Genfben ezúttal Gromiko szovjet külügyminiszternek az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakán beterjesztett kompromisszu­mos javaslatát tárgyalták meg. A javaslat szerint a Szovjet­unió és az Egyesült Államok a leszerelés második szakaszá­nak végéig megtarthatna bizo­nyos, korlátozott számú raké­tát. E rakéták számának meg­határozásánál azonban — mint Carapkin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője ki­fejtette — abból kell kiindulni, hogy minél kevesebb rakéta maradjon meg. A megmaradó rakéták a két ország biztonsá­gát fokoznák egy esetleges ag­resszióval szemben, de nem tennék lehetővé nukleáris há­ború megvívását. A Szovjet­unió ugyanakkor hajlandó hozzájárulni a megmaradó ra­kéták indítóállásainak ellen­őrzéséhez, de természetesen, ehhez az kellene, hogy a meg­maradó rakéták száma ne ha­ladja meg az indítóállásokét. Magától értetődik, hogy a má­sodik szakasz végén a raké­tákkal együtt ezeket az álláso­kat is meg kellene semmisíte­ni. A Szovjetunió tehát újabb, nagy jelentőségű lépést tett Genfben annak érdekében, hogy elmozdítsa a holtpontról a „marathoni értekezletet” és elősegítsen legalább egy rész­leges megegyezést. A genfinél jóval kisebb ^ nyilvánosság előtt, a washingtoni külügyminiszté­riumban kedden este folyta­tódtak a nyugat-berlini hely­zettel foglalkozó szovjet—ame­rikai, úgynevezett puhatolózó megbeszélések. Az újabb szovjet—amerikai „párbeszéd”, amely Dobrinyin szovjet nagykövet és Rusk amerikai külügyminiszter közt zajlott le, dühödt kirohanások­ra ragadtatta a bonni vezető köröket. A nyugatnémet sajtó összpontosított támadást inté­zett e megbeszélések ellen. Azok „kilátástalanságáról” cikkeznek és „veszélyesnek” minősítenek minden szó­ba jöhető megállapodást. A Bonner .Rundschau, a Stuttgarter Zeitung, a Welt és más sajtóorgánumok első­sorban amiatt nyugtalankod­nak, hogy a megbeszélések té­maköre kibővülhet. A berlini problémáról átterjedhet a né­met kérdés egészére, vagy ép­pen a leszerelés területére. Márpedig a berlini tűzfészek lokalizálása, a Német Demok­>ooooooooooooooooooooooooooooooocx50oc>a: Vállalatok, intézmények, magánosok részére parkosítunk, sírhelyet beültetünk Megrendelésre müvirágkoszorút is készítünk. Egri Termelőszövetkezetek primőr-, zöldség- és dísz- növénytermesztő telepe, Eger, Faiskola utca 5. címen, vagy az 57—27. sz. telefonon. ■> msrnrnrnrnmism crm^^srnrnssBastmammmm» Eladunk lermeíőszövelke/elek részére 300—600 literes ecetes szállítóhordókat és 7—50 hekto­literes ecetes tárolóhordókat. Az igényeket kérjük írásban Borsod—Heves megyei Fűszer- és Edességnagykereskedelmi V., Miskolc, Állomás utca 1. címre megküldeni. i s tt'fifiafl'fifi fifioofifio aag:a.C'aaag,aao:agiafiiá:»Qafiafia;tt' ratikus Köztársaság elismerése és a két német állam békés közeledése nincs ínyére a fe-! szültség szításában alaposan j érdekelt, atomfegyvert köve- j telő, nyugat-európai begemó-; niára törő bonni szoldatesz- kának. Bonn mindenképpen atom- j fegyverhez akar jutni, gazda-, sági, politikai, katonai tekin- j tetben egyaránt fölébe akar; kerekedni nyugat-európai szö­vetségeseinek. Ezért reagál szélvészgyorsasággal, szinte szolgai alázattal minden óceá­non túli parancsra, vagy inte­lemre. így történt ez leg­utóbb a sokat emlegetett szov­jet csőexport ügyében is. A „csőügy” azonban a nyugati szövetségese* táborában tovább élezte a konkurren.cia-harcot. A nyu­gatnémetek visszalépése után ugyanis a South Durham nevű angol vállalat kapja meg a szállítási megbízatást. Orms- by-Gore, washingtoni angol nagykövet pedig az amerikai tiltakozásra válaszolva közöl­te: Anglia nem tekinti „stra­tégiai árunak” a kérdéses csö­veket és nem is tartja magára nézve kötelezőnek az ameri­kaiak sugallta szállítási tilal­mat. Amíg a tőkés világ vezető monopóliumai között éles kon- kurrenciaharc folyik az egyre szűkülő piacok birtokáért, ad­dig a nyugat-európai orszá­gokban tovább romlik a gazda­sági helyzet, csökken a dolgo­zó néprétegek, elsősorban a munkások életszínvonala s szakadatlanul növekszik a munkanélküliek serege. A francia bányavidékeken mór egy hónapja néptelen tárnák, üresen ásító csillék, mozdulat­lan szállítószalagok fogadják a látogatót. A londoni parla­ment előtt rohamrendőrök törnek a munkát, jobb, embe­ribb megélhetést követelő tömegre. New York, a világ legnépesebb metropolisa. a nyomdász-sztrájk miatt to­vábbra is újságok nélkül van. JTzek az elgondolkoztató, ^ s nemegyszer riasztó hírek, nap nap után leleplezik a vezető kapitalista országok gazdasági stabilitásáról el­hangzó csalóka szólamokat. Az inflációs folyamatra, a gazda­sági depresszióra, a fenyegető válságra pedig nem lehet más gyógyír, mint a széles körű, átfogó, politikai megkülönböz­tetés nélküli kereskedelmi kapcsolatok kiépítése a szocia­lista és a nem szocialista világ között. A jelek szerint ezekre a kapcsolatokra a Nyugatnak ma sokkal nagyobb szüksége van, mint a Keletnek. Nagy Zoltán Miért legyenek Kanadának amerikai rakétái? NEW YORK iTASZSZ): New Vorkban most váltak ismere­tessé egyes, cinikusságukban elképesztő részletek abból a beszédből, amelyet Mcnamara amerikai hadügyminiszter mintegy' hat héttel ezelőtt mondott el a képviselőház be­ruházási bizottsága egyik albi­zottságának ülésén. EÉben a beszédében az amerikai had­ügyminiszter kijelentette, azért van szükség amerikai rakéták elhelyezésére Kanadában, hogy „elvonják az orosz rakétatüzet más célpontokról”. Az AP jelentése szerint Mcnamara említett beszédében elismerte, hogy a Bomarc-ra- kéták már elavultak, de arra még képesek, hogy más cél­pontokról elterelve, magukra vonják a tüzet. Hogy milyen célpontokról, azt a miniszter meg sem említette, minthogy teljesen világos: az amerikai­akról. Most már az is teljesen ért­hető, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya az utóbbi hó­napok folyamán miért fokozta a nyomást Kanadára, miért akarja minden áron rákény­szeríteni Kanadát, hogy nuk­leáris tölteteket fogadjon el a Bornarc rakétákhoz. A nukleá­ris töltet természetszerűen nö­veli ezek „elterelő” értékét. — Vajon ugyanezekből az okokból nem következik-e lo­gikusan, hogy az amerikai Ju­piter-rakétákat továbbra ’s meghagyják Olaszország és Törökország területén? — tet­te fel a kérdést Mcnumara-nek Miushall képviselő. Ezek ugyanis szintén na­gyon alkalmasak lennének ar­ra,5 hogy magukra vonják az el­lenséges tüzet — tette hozzá. — A Bomarc-rakéták na­gyobb tüzet vonnak magukra, mint a Jupiterek — magyaráz­ta meg a hadügyminiszter. ... Talán ez a beszélgetés, amely az amerikai kongresz­szus falai között zajlott le, de amely az AP jóvoltából nyil­vánosságra jutott, hasznos less azoknak az ügyefogyott veze­tőknek, akik saját országuk területét amerikai rakétatá­maszpontok rendelkezésére bocsátották. Talán Mcnamara és Miushall őszinte dialógu­sából számukra is világossá válik, hogy a Pentagon tervei­ben országaiknak — Ameri­ka helyett — magukra kelle­ne vonni a rakétacsapásokat egy háború esetén. (MTI) Kolumbiai szenátorok tiltakozása az észak-amerikai katonai befolyás ellen BOGOTA (TASZSZ): Ko­lumbia közvéleménye élesen elítéli az Egyesült Államok imperialista köreinek és a he­lyi reakciónak a próbálkozá­sait, amelyekkel az országot be akarják vonni a Pentagon ka­tonai kalandjaiba. A kolumbiai szenátusban je­lenleg arról folyik vita. hogy Kolumbiában ez év végén had­gyakorlatokat tartanak az Egye­sült Államok, Kolumbia és több más latin-amerikai or­szág hadseregének a részvéte­lével. A hadgyakorlatok meg­Hz igazság a sztráikolá bányászok oldalán van A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága Maurice Thorez főtitkár elnökletével csütörtökön este ülést tartott és nyilatkozatban ismételten kifejezte azt az elhatározását, hogy támogatja a bányászok és más szakmájú dolgozók harcát jogos követeléseik kielégíté­séért. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága hangsú­lyozza, hogy az igazság a bá­nyászok, a vasutasok, a villa­mos és a gázmüvek dolgozói, a városi közlekedési alkalmazot­tak oldalán van. Jogos meg­mozdulásaik egy az egész mun­kásosztály harcával, amellyel ki akarja, vívni a bérek eme­lését, a napi munkaidő csök­kentését, a szabadságidő növe­lését. A kormány, mint a monopó­liumok érdekeinek közvetlen képviselője, kedvezményes vas­úti díjszabást állapít meg a monopóliumoknak, előnyben részesíti őket a szén- és villa- mosenergia-ellátásban, s ezért az állami vállalatok sok száz milliárd frank veszteséget szenvednek. A kormány óriási összegeket fordít az „atomütő­erő” felállítására és más, ugyanilyen veszélyes célokra — fejeződik be a nyilatkozat. Csütörtökön este az AFP francia hírügynökség műszaki személyzete 24 órás sztrájkba lépett. A sztrájkolok bérük felemelését követelik. Két rö­vid sztrájkot tartottak a hír- ügynökségnél dolgozó újság­írók is, hogy kifejezzék szoli­daritásukat a munkafeltételeik megjavításáért küzdő újságíró kollégáikkal, akik a vidéki la­poknál dolgoznak és sztrájkba léptek. (MTI) tartása ellen erélyesen tilta­koznak a „Liberális Forradal­mi Mozgalom” szenátorai. Űribe szenátor kijelentette, a Pentagon arra akarja kiké­pezni „Latin-Amerika fegy­veres erőit, hogy saját orszá­gaik népeit elnyomják, az em­bereket koncentrációs táborok­ba vessék, ahogy á német fa­siszták tették”. Isasa szenátor tiltakozott az ellen, hogy kolumbiai repülő­tereken az Egyesült Államok légierőinek gépeit helyezzék el. A „Liberális Forradalmi Mozgalom” szenátorai javasla­tot terjesztettek elő, a kor­mány ne engedélyezze a had­gyakorlatok megtartását Ko­lumbia kerületén, mivel azok sértenék a nemzeti szuvereni­tást”. (MTI) Fokozódik a harc Martinique szigetén PÁRIZS (Üj Kina): Marti­nique népének harca a francia gyarmati uralom ellen egyre fokozódik, A Karib-tengeri sziget 40 000 mezőgazdasági és cukor­ipari munkása kéthetes sztrájk után 11 százalékos béremelést vívott ki. A francia gyarmati hatóságok nagy nyomást igye­keztek kifejteni, csendőrökkel kutatták át házaikat, s elbo­csátással fenyegették a dolgo­zókat, akik azonban rendíthe­tetlenül folytatták harcukat és végül is a béremelés megadá­sára kényszerítették a hatósá­gokat. A francia hatóságok folytat­ják a hajszát azok ellen, akik ellenállnak a gyarmati elnyo­másnak; a közelmúltban 11 embert letartóztattak. (MTI) Nyirkos ruhadarabra permetezzünk ery kevés ablak- 1 tisztítót és az ablak, tükör vagy a festeti bútor felületét i üörzsöljük be, majd utána száraz ruhával jól töröljük át. ♦ Az így megtisztított tárgy ragyogó tiszta, fényes lesz. 4 * Száraz, esőtlen tavasz az idei. A tokaji hegyek szépen idelátszanak. Mikor kilátás vari esőre, a hegy kékes csúcsát egyáltalán nem lehet látni. De most szinte világít a teteje. Tegnap borultabb volt. Hallat­szott is a dörgés a szőlődom­bok felől. Itt még csak nem is dörög. A gazdaság vezetői délelőtt járták a határt. Csak csóválták a fejüket. Bizony, siralmas is. Rég volt ekkora szárazság. Az állami gazdaság nagyle­gelőjén az öreg juhász őrzi a nyájat. Van hetvenéves is. Gyibai Menyhért a tisztességes neve, de ő magát Menyhártnak mondja. Itt született a hajdú­dorogi alvégen, a múlt század végén, s itt gyerekeskedett, nevelkedett a nagylegelőn. In­nen járta ki a három elemit a dorogi iskolában, és itt nőtt ki az első beretvára érett szakál­la. Innen vitték el 14-ben az első világháborúba és ide tért vissza, haza egy fejlővéssel és lábában-mellében gránátszi­lánkokkal. Azóta ki se lépett a községből. Vagyis, nehogy hazugságba essünk, úgy öt esztendeje a feleségét átkísér­te a hajdúnánási tüdővizsgáló­ba. Gyalog mentek, mert Ná- nás 5 kilométer ide. De se az­előtt, se azóta nem volt kint a községből. Soha. Hetven esztendő pedig nem kis idő. De még ilyen száraz­ságot. A legelőt mintha felper­zselték volna. Távolabb, a kis mocsár kiszáradva. A szikkadt kopárságot kedvelő prücsök se hegedül napok óta. Még az is esőre áhítozik. Balra van a gazdaság búzavetése. Jó 200 hold. A szára rövid és vékony, erőtlen, de némelyik részén már hányja is a fejit. Még ilyen tavaszt. Még ilyen má­just. Délre akkora a hőség, hogy szinte fáj, pedig a szűr rég le­került. De nem is a testnek fáj, inkább a léleknek. Csak sóhajtozni lehet a koravén ve­téseken, a kopár legelőn. Ha így tárt még egy hétig, Dorog­nak nem terem egy betevő fa­lat kenyere. Hacsak nem adnak majd szánalomból a Tisza, meg a nagy csatorna mellől, ahol öntöznek. A kunyhó körül sehol egy árnyék, egy kis hű­vösség. Bent valamelyest ki- bírhatőbb. Hűvösnek elég hű­vös, csak nem járja a levegő. Az ember majd megfullad. Hiába jó széles a bejáró nyílá­sa, de bevág rajta a nap. Rek- kenő hőség. Nem jól van ez így. Micsoda tavasz! Az em­bernek még az élettől is el­megy a kedve. Pedig a fizetése így is, úgy is megvan a ju­hásznak, ha terem, ha nem. De hát mégis ... Azért vetünk, hogy arassunk. És még éppen az este kedve volt előállni az szb-titkárnak azzal a társasutazással. Na, fi­zetheti a költség felét a szak- szervezet, másik felét a gazda­ság. Hiába hívták össze azt a gyűlést. Jelentkezzen rá a gyetvai bíró. Az ég megdördül. Egyszer, kétszer. Aztán mind közelebb durran. Végül csattog már. A birkák a kos köré bújnak fé­lelmükben. Szorosan, mozdu­latlanul állnak egymás mellett. Na, ez az eső váratlanul jön. Arról Nyíregyháza felől, Tokaj felé még mindig tiszta. A he­gyek úsznak a napfényben. Az öreg juhász lehempereg a kunyhóban, könyökölve fi­gyel kifelé. Bogár, a kurtafar- kú puli mellételepedik, onnan pislogja a bejárati nyilason át a birkákat. Mert innen szépen odalátni. De nem kell azokat ilyenkor vizsgálgatni, úgyse mennének széjjel ilyenkor, még ha tüzes csóvával ijeszt­getnék is. Állnak, bégetnek, a szürkeségbe felejtve szemüket. Jó vastag bundájukat nem fogja az eső. Vagyis, még nem esik. Csak dörög-csapkod. Mintha játszana valami hatal­mas esőcsináló az emberrel. A szép, nagy, fekete felhő pedig közeledik arról Nyíregyháza felől. Hiába játszol, vén paj­kos, ebből úgyis eső lesz. A kutya, mintha nyifatolná a gondolatot: ahogy fekszik, fejét két lába közé ejti, aztán piros szemét ráemeli az öreg­re, majd beleegyezően lehuny­ja. Az öreg ért belőle, de még mindig nem esik. Pedig szé­pen dörög-csapkod körülötte. A birkák is várnak. Türelme­sen, mert a birkáknak van a legnagyobb türelmük. Rfond- ják egynémely emberre is: birka türelme van. Hát türe­lem, majd esik, csak ki kell várni. De a birkáknak egyszerre elmegy a türelmük: úgy szét­kavarognak, mintha azon nyomban kergekóros lenne mind, vagy villám ütött volna beléjük. Az pedig nem ütött még a közelükbe se. A birka . mégis rohannak, megállítha­tatlanul. A sötét felhő szele már végigzúg a legelőn. Ebből vihar lesz. És éppen ilyen­kor ... — Hej, az anyátok' — Fogja a kampósbotját, hogy a bir­kák után nézzen. A kutyának is szól. Már meggörbíti a há­tát, hogy kilépjen, mikor iát ja, hogy. .. — Nahát, csuda... — Vala­mi sárga madár, vaiiy ír , su­han el nesztelenül a birkák fö­lött. Majnem éri a hasa öl et. Micsoda madár lehet az? Még ilyet! Hetven esztendőt mag­ért már. de még tivet... A birkák se láthattak meg il. ?n sárga madarat, mert rohann i'* megállíthatatlanul to abb Mind a 304. Elől a kos *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom