Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

1963. március 29., péntek N6PÜJSÁG s Diákok a Uorti Gépállomáson — Péntek reggelemként vi­dám kis diákcsoport utazik kü­lön autóbusszal Hatvanból a Horti Gépállomásra, 42 Bajza- diák a II./A-ból. mwth László laboratórium­vezető irányítása mellett. — Itt találom Varga József gim­náziumi tanárt is, a tanulók munkáját ellenőrzi. sabbá teszi a politechnikai ok­tatást az Üzemek látogatása és kisebb kirándulások szervezé­se. A kis laboránsok Gyöngyö­sön is jártak, ahol megtekin­Ott találkoztam a fiatalok­kal, ahol szorgalmasan zaka­tolnak a gépek, búgnak a trak­torok, csiszol az esztergapad és csörrennék a laboratóriumi lombikok. — A gépállomás főmérnöke és az oktatók már nyilatkoz­tak, vajon Varga elvtárs, aki rendszeresen elkíséri diákjait Hortra, milyen véleménnyel van tanítványairól? tették a modern tejüzemet. • Gyorsan peregnek a percek, s délben már újra ott az autó­busz, hogy hazaszállítsa a gim­nazistákat. (r) A legeredményesebb könyvterjesztS Huszonhatezer forint érté­kű könyvet ártott el az elmúlt évben Medve János adácsl könyvterjesztő. A Milliók Könyve sorozatra huszon­nyolc, a Kincses Könyvekre pedig huszonhárom előfizetőt gyűjtött. Ezzel a gyöngyösi járás legeredményesebb könyvterjesztője lett. Keresem a diákokat, miköz­ben Molnár Györggyel, a gép­állomás főmérnökével is talál­kozom. — Éppen előadást tartottam a traktorosképző tanfolyamon ■— mondja. — Sok a munkánk, gépparkunk 95 százaléka ké­szen áll a tavaszi szántások, vetések megkezdésére. De jut időnk a diákok politechnika: oktatására is. Szűr-Szabó Gusztáv igazgatóval együtt gyakran meglátogatjuk őket, megszerettük ezeiket az érdek­lődő, munkaruhába öltözött leánykákat, fiúkat. Ügy érzem, szívesen jönnek ök is hozzánk. Molnár elvtárs elkísér az esztergályos műhelybe, ahol Tóbiás János esztergályos nem­csak gyakorlatiasságban, de elméletileg is szeretettel képzi a diákokaj. Sisa Mihály tech­nikus is szívesen foglalkozik a fiatalokkal. Az esztergályos műhelyben Tábori Mária áll az eszterga­pad mellett. Magabiztosan, hozzáértéssel kezeli már a szerkezetet és látszik rajta, hogy nemcsak muszályból ér­dekli ez a szakma. Kovács Iván véleménye szerint jó dolog ez a politechnikai oktatás, mert a gyakorlati foglalkozások előse­gítik a szellemi munkát. A gépüzemben három cso­portban foglalatoskodnak a diákok. Vannak, akik a trak­tor-gépész szakma iránt ér­deklődnek, másoknak az esz- tergályo6ság imponál jobban, s a laboratóriumban népes le­ánycsoport kísérletezik Wohl­— Szívesen jövök mindig a gépállomásra, mert itt vala­mennyien jól érezzük magun-, kát. Kellemes ott tartózkodni, ahol az embert szívesen fo­gadják. A gyerekek többségét komolyan érdekli a politechni­kai oktatás, s megkönnyíti az elméleti anyagok elsajátítását. A laboratóriumban fehér­köpenyes kislányok szorgos- kodnak! Hipszky Mária, Sisa Erzsébet, Papp Margit, Gál Anna és Podonyi Teréz már komolyan gondolnak arra, hogy laboránsok lesznek. Meg­szerették ezt a munkát, ami­ben bizony nagyon sok szép­ség, érdekesség rejlik, s a mindennapi életben is fel tud­ják használni tanulmányaikat. Meg tudják vizsgálni, vajon otthonukban iható-e a kútvíz, nem hamisított-e a tej ... Pittner Olga örömmel szá­mol be arról, hogy munkájuk színes, sokrétű. Foglalkoztak már növény- és maggyűjtéssel, megismerkedtek a talajfélesé­gekkel, megtanulták a műtrá­gya kezelését. Igen nagy segít­séget jelent Wohlmuth elvtárs jegyzete, amit a diákok részé­re állított össze és az a mun­kaszervezés, hogy a laborató­rium vezetője igazodik a gim­náziumban tanult elméleti anyaghoz, s így az ott tanulta­kat csaknem egy időben gya­korlatban is láthatják a diá­kok. Még színesebbé, változato­AMERIKAI ÜGYNÖK EURÓPÁBAN ... KRESZ-tanfolyam indul A közlekedési balesetek szá-- tetőjogi következmények. ma országosán és megyénk területén sajnálatosan emel­kedett. A legtöbb közlekedési balesetet, á motorkerékpárve- zetök idézik elő, akik a vizsga letétele után a közlekedésren­dészeti szabályok tanulmányo­zásával szervezett formában nem tudnak foglalkozni. Az új KRESZ életbe léptetésével sok változásra került sor, s ezek megismerése igen fontos. A Heves megyei Közlekedé­si Balesetelhárítási Tanács a Tudományos Ismeretterjesztő társulat megyei szervezetével 1963. március—április hóna­pokban a . KRESZ-oktatás megszervezésével kíván segít­séget nyújtani a magán-gép­járművezetőknek. Az új KRESZ szervezett ok­tatása március 30-ával és 31-én kezdődően öt egymást követő szombaton és vasárnap törté­nik. Az előadásokat a megyei rendőrfőkapitányság szakelő­adói tartják az alábbi téma­körökből : 1. Heves megye közlekedés­baleseti helyzete. A közleke­dés általános szabályai. Fo­galmi meghatározások. 2. A jelzőtáblák és ezekkel kapcsolatos közlekedésrendé­szeti szabályok. Forgalomirá­nyítás és áthaladási elsőbb­ség. 3. A járművek sebessége. Sebességkorlátozások. Előzés, megállás. 4. Kitérés, világítás, hang­jelzés. A járművek fontosabb műszak) felszerelései. 5. A megye új forgalmi rendjének ismertetése. Közle­kedési szabálysértések és bün­Az előadásokat az alábbi helyeken tartják: Eger: Városi Művelődési Ház (Knézich u. 8 ), március 30-án, április 6-án, 13-án, 20-án, 27-én, 14—17 óráig. Gyöngyös: Szabadság mozi (Beloiannisz u. 6.) március 30-án, április 6-án, 13-án, 20-án, 27-én, 14—17 óráig. Hatvan: Városi Művelődési Ház (Horváth Mihály u. 10.), március 31-én, április 7-én, 14-én, 21-én, 28-án, 9—12 órá­ig. Füzesabony: Járási Művelő­dési Ház, március 31-én, ápri­lis 7-én, 14-én, 21-én, 28-án, 9—12 óráig. Heves: Járási Művelődési Ház, március 30-án, április 6-án, 13-án, 20-án, 27-én, 14— 17 óráig. Pétervására: Járási Művelő­dési Ház, március 31-én, ápri­lis 7-én, 14-én, 21-én, 28-án, 9—12 óráig. A tanfolyam részvételi díja 20 forint, melyet a helyszínen is be lehet fizetni mindazok­nak, akik a felhívást, illetve a csekklapot előzetesen nem kapták meg. A tanfolyamon részt vevő gépjárművezetők az első előadáson látogatási iga­zolványt kapnak, melyet min­den előadáson lepecsételnek. A Heves megyei Közlekedé­si Balesetelhárítási Tanács és a TIT megyei szervezete kér minden gépjárművezetőt, hogy a tanfolyamon való részvéte­lével, a közlekedési szabályok elsajátításával járuljon hozzá, hogy megyénk területén biz­tonságos, balesetmentes le­gyen a közlekedés. Értekezletet tartottak az egri járásban dolgozó szocialista brigádok vezetői Tegnap délelőtt 9 órakor kez­dődött Bélapátfalván a Ce­ment- és Mészmű pártszerveze­tének helyiségében az Eger­esein Bányaüzem, a Szarvaskői Szénbánya, a Bélapátfalvi Ce­ment- és Mészmű, a demjéni kőolajbányászok és a Szilvás- váradi Mészüzem szocialista brigádvezetőinek értekezlete. Az értekezleten részt vett Kres- kai János, az Egri Járási Párt- bizottság titkára és Barta Alá. jós, a járási pártbizottság ipa­ri előadója, valamint a meg­hívott üzemek gazdasági, szak- szervezeti és pártvezetői is. Bevezetőül Barta Alajos tar­tott rövid, tájékoztató jellegű előadást, amelyben ismertette a szocialista brigádmozgalom célját, értékelte a meghívott üzemek szocialista. brigádjai­nak munkáját, eredményeit és rámutatott a hiányosságokra. Ezután a megjelentek közül so­kan felszólalásaikban ismer­tették üzemeik, brigádjaik munkáját. (G) MÁR MINDENKI a szomszé- los teremben táncolt, a hiva- alos ünnepségnek vége volt, s 'ele együtt a pénteki napnak s, hiszen már hajnal egyet nutatott az óra. Ketten ültünk t terített asztal romjai mel- ett. A csúnya lány! — villant szembe egy ismerősöm meg- egyzése, s, észrevétlenül nustrálgatni kezdtem. Lám, lem kérik fel. Senki nem jön íz asztalhoz, hogy táncolni vi- !ye. S ő mégis itt ül. Arcán lem látni sem megbántottsá- |ot, sem derűt, seni szomorú- ágot. Olyan páncélozott szív ehet benne — gondolom. Az- án beszélgetni kezdünk. — Itt dolgozik? — Igen. — Kapóit kitüntetést? — Nem. De pénzt azt kap­ám. És nagyon jólesett a negbecsülés. — Miért nem táncol? .,. nagyon tapintatlan vol- am. Hirtelen megszakadt kö- öttünk a beszélgetés, úgy ircztem, fel kell állni, és el- nenni, mielőtt megsérteném. — Nem tudok táncolni, •lem tanultam. És nem is aka- ok. Felállt és kiment a másik erembe, ahol táncoltak. Utá- ía mentem. — Ne haraguck-' nem ikartam megbántani, csők azt izerettem volna tudni, hogy... cA es thuja /dm/ — Ne is folytassa. Tudom, hogy mit szeretett volna mon­dani. Nem bántott meg. Szok­tam én tükörbe nézni, s tu­dom, hogy a külsőm nem ha­sonlít a többi lányéra. Csúnya vagyok. Vagy nem ezért szá­nakozik? MÉG ÉLESSÉG SEM volt a hangjában. Rezignáltan csen­gett. Zavaromban félrehúztam az étterem ablakán a függönyt és ahogy kinéztem, csodálatos világ tárult elém. Havazott. Március vége van, s havazik... — Szép — jegyezte meg a szomszédom mindert lelkese­dés nélkül. — Reggel majd la­pátolhatjuk. De mondja, mit törődik maga velem? Miért nem megy táncolni? Vagy aludni? — Csak azért; mert gon­doltam, hogy jól elbeszélge­tünk, hiszen maga is egyedül ült. Mondom magamban — hátha unatkozik. — Én nem szoktam unat­kozni. Ha végképp nincs mit csinálnom, tudja, akkor neki­fogok olvasni. Azt nagyon sze­retem! — közelebb húzta hoz­zám a széket. — Most Zolát olyasok. Éppen a Nanát. Szép lehetett az a kis nő ... Meny­nyi hódolója volt! De úgy ér­zem, hogy terhes volt neki az a sok hódolat. Mit gondol? Most már érdeklődve, szinte felfrissülve, felhevült arccal néz rám. — Még nem olvastam vé­gig. Éppen ott járok, amikor Nana vacsorát adott az „imá­dóinak”. De már eddig is va­lóban érezni rajta valami fá­sultságot. — Na ugye? Én is így vet­tem észre. — És még mit szeret csi­nálni az olvasáson kívül? Ez a Mátra nagyon szép hely, de azért egy huszonkét éves lány­nak egyhangú. Nem? — Nem. Nem vagyok ide­való és nem tudok betelni a szépségével. Nagyon sokat já­rom a környéket... már ha időm engedi, mert elég sok a dolgom. Aztán jó. hogy sok filmelőadás van. Mindegyiket megnézem, azt is, amelyiket már láttam. Szeretek gyönyör­ködni a mások boldogságában. — Ha megharagszik, most, akkor is kénytelen vagyok va­lamit ezek után megkérdezni. Nem irigy mások szépségére, boldogságára? Nem „csak úgy” mondta az előbbieket? — Nem bántódom meg. Más is kérdezte már tőlem. Különben, nem vette még ész­re, hogy milyen szép a hajam? i Ezt is sokan hozzátették már...; Egyébként valóban nem va­gyok irigy. Nincs miért. Aí csúnya lánynak is van boldog- 5 sága. Olyan ember is van, aki^ meglátja az ember lelkét, meg­találja a szívét. Táskájában matat. Már nemi is nagyon figyelek a szavaira,? mert annyira megkapó ez a? nyugodt, de csúnya lány, ah 0-3 gyan az életről, másokról be­szél. — Látja? Ő az. — Fényké-S pet nyom a kezembe. Kimon-J d ottan csinos katona. Folyam-? őr. A kép hátán finom voná-< sú írás: „... nak, igaz szere-5 tettel vőlegénye .. — Hol ismerkedtek meg? — Együtt nőttünk fel, s azt| mondta, ha sikerül benn ma-5 radnia a tengerészeknél, ak-s kor engem is elvisz a hajóra,s és aztán mindig együtt járjuk? majd a nagy folyót, vagy a $ tengert. Én pedig addig tanu-| lók, hogy ne valljon velem; szégyent, ha mégis, messzire; is el vinne magával. > ... AZTÁN AHOGY elnéz-? tem mély tüzű, fekete szemét,? lágyan vállára omló, hosszú; haját, már én sem láttam csú-? nyának. Igaz. régi dolog. hogv£ sok szép emberből lesz hirfe j len csúnya. — ha kinyitja a? száját és beszélni kezd... ? Cs. Ad ám Éva 5 ér A miivw! ár Atlas rakéta föld alatti kilövőhelyérö! San Diego, California, USA: Az Atlas interkontinentá­lis ballisztikus rakétát a General Dynamics Astronautics gyártja San Diegoban. A rakétákat szerte az Egyesült Álla­mokban robbanás-biztos föld alatti kilövőberendezésekben tartják légi támaszpontokon, ahol a rajt-jelre elevátor per­cek alatt a föld felszínére hozza. A kilövőhely mellett csu­pán egy föld alatti ellenőrző központ működik, mint a balol­dali képen látható. Münchenben is elszaporodtak a közlekedési balesetek. Ezért vezették be idős és beteg gyalogjárók részére a képün­kön látható közlekedésjelző készülékeket. Ez egy igen élénk sárga lemezre festett 3 fekete pont. Azok a gyalogosok, akik jogosultak eme jelzőberendezés felmutatására, elsőbbséget élveznek az úttesten való átkelésre. A sofőrök kötelesek fo­kozott mértékben gondoskodni testi biztonságukról. Az újí­tás, állítólag bevált. MTI Külföldi Képszolgálat A KUTYA CSONTJA Azt mondtam a felszolgálónak: — Nagyon ké­rem, szerezzen egy kis csontot a ku­tyámnak. Sajnálkozva vá­laszolta: — Sajnos, ami volt, azt már el­vitték. Tessék vár­ni, most jött meg egy tizenkettes es­küvői társaság, ott biztosan marad valami. Igaz, csak most kapják az erőlevest, eltart vagy félóráig, amíg a húsnál, illető­leg a csontnál tar­tunk. Vártam. Az új­donsült asszony szép volt és kövér. Az ifjú férj cin- gár és alacsony. Megállapítottam, hogy kettőjüktől nem sokat várhat az én Csibim. A nő mohón meg­eszik mindent, a férfi úgyszintén, mert ez a típus hízni akar. Ezután szem- ügyre vettem a násznépet. Ezek közt akadt re­ményteljes ven­dég. Az egyik csak belekóstolt az erő­levesbe és azt is otthagyta. Volt a násznép között egy pergament- bőrü alak is. En­nek szerettem, vol­na nemcsak Csibt miatt, hanem az önzetlenségtől ve­zérelve is azt ta­nácsolni, hogy vi­gyázzon a gyom­rára és tartózkod­jék a túltáplálko- zástól. Végre elvitték a leveses csészéket, de a húst még nem hozták. Totózni kezdtem, hogy mi lesz, csirke, kacsa vagy más sok- csontú hús? Ezek tennének a nyerő­számok. Ötös talá­lat tyúk, kacsa, disznókaraj, olda­las és pörkölt len­ne, amelynek mó- csingos alkatrészét (Csibi kedvence) mindenki a tányé­ron hagyná. De már egyes találat­tal is megeléged­tem volna, mert kilenc elmúlt és kolbászt már nem vásárolhattam volna a kutyám­nak. Es jött a pincér- sereg. Egyetlen Ja- lálatom sem volt... Mindenki natúr­szeletet kapott, so­ványát, egy falat- nyi csont vagy mó- csing nélkül. A pincér sajnál­kozva mondta: — Reménytelen eset. Régi tapasz­talatom, hogy a násznép még a tá­nyért is kitörli a kenyérrel: Most már csak abban bíztam, hogy sikamlós, esetleg gusztusta­lan viccek hang­zanak el az asztal­nál és valamelyik kényes vendég sér­tődötten, vagy ét­vágyát vesztve, abbahagyja a táp­lálkozást. De nem! Mindenki úgy ■evett, mintha na­pokig lioplaltatták volna őket. Az én pincérem félszem­mel állandóan a táplálkozókat les­te. Egyszer csak felcsillant mind­kettőnk szeme. Az egyik vendég le­tette a kést, a vil­lát és beszélgetni kezdett a mirtusz­koszorús asszony­kával. A pincér gyor­san felkapta az illető tányérját, odahozta hozzám és a féladagnyi húst rácsúsztatta előre elkészített papirosomra. Ez volt az a pil­lanat. amikor a vendég, akitől a pincér szinte ész­revétlenül elcsen­te a húst, így szólt a menyecskéhez: — Ilyen finom, puha borjúhúst már régóta nem ettem. Kérni fogok meg egy adaggal... Palásti László

Next

/
Oldalképek
Tartalom