Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-26 / 71. szám
1963. március 36., kedd NÉPOJSÁG 3 A műszaki vezetők szerepe az újítási mozgalomban Az Élelmezésipari Dolgozók Szaikszervezetének Heves megyei Bizottsága mellett működő műszaki újítási bizottság jelentéséből kitűnik, üzemeink dolgozói rendszeresen azon gondolkodnak, hogy az eddigi termelési formákat milyen újításokkal tudnák gazdaságosabbá tenni. Az előző évhez viszonyítva a Hatvani Cukor- és Konzervgyárban 36 újítással, az Egri Dohánygyárban pedig 33 újítással többet nyújtottak be. A vizsgált élelmezésipari üzemekben összesen 473 újítással segítették dolgozóink a műszaki fejlesztés előbbrevitelét. A 473 újításból 207-et elfogadtak, 180-at elutasítottak, azonban a benyújtott újítások közül 86 újítás nem került elbírálásra. A megyebizottság megállapította, hogy az élelmezési üzemeinknél az újítási munka számszerűen és technikailag javtilt, az újítási feladattervek kapcsolódnak a vállalatok előtt álló termelési és műszaki tervek teljesítéséhez. De a Selypi Cukorgyárban a benyújtott újítások közül 52-t nem tartottak „érdemesnek” arra, hogy elbírálják. A vizsgálat alkalmával erre a hiányosságra olyan „magyarázatot” kaptunk, hogy az egyszemélyi elbíráló, Vermes főmérnök elvtárs, más „elfoglaltsága” miatt nem ért rá az újításokkal foglalkozni. Elfogadható ilyen kifogás? Nem, mert éppen a főmérnöknek, mint a gyár műszaki vezetőjének kellene azon gondolkodni és minden képességét arra fordítani, hogy az üzem műszaki színvonalát, hogyan segítse elő, és minden olyan jó javaslatot fel kell karolni, ami az üzem és a népgazdaság érdekét, fejlesztését egyaránt szolgálja. Vermes főmérnök elvtárs erről megfeledkezik és a vállalat igazgatójának, valamint a szakszervezet képviselőjének felszólítása ellenére sem pótolta a mulasztásokat. Nem beszélve arról a szellemről, hogy a dolgozók által tett javaslatok meg nem felelő kezelése kihat a dolgozók szemléletére, csökkenti ambíciójukat, kedvét szegi a dolgozók ötletességének és nem utolsósorban kihat a dolgozók anyagj és szociális, valamint üzemi munkakörülményeire. Ez nem' közömbös a népgazdasági tervek teljesítésére sem. Az újítási mozgalom szervezetében sokat segíthetünk iparunk technikai színvonalának emelésén, minden hasznos újítás az életszínvonal emelésének egy-egy lépcsőfoka. Az egyéni érdek és a társadalom érdeke azonos, tehát ami hasznos az egyén számára, ugyanaz hasznos a népgazdaság számára is. Hazánkban 1948-ban kezdett kialakulni a versenymozgalom követőjeként az újítási mozgalom, amely igen rövid idő alatt, számszerűleg hatalmas méreteket öltött. Megállapíthatjuk, hogy az igen korszerűtlen élelmezési iparból fejlett nagyipar lett, és ebből az eredményből jelentős mennyiséget könyvelhetünk az újítási mozgalom javára. Mindezeket a szempontokat figyelembe véve, a Selypi Cukorgyárnál is feltétlen változtatni kell a szemléleten. A rendelkezések betartását meg kell követelni az egyszemélyi elbírálóktól is. Mindezekért természetes felelősség terheli a szakszervezeti bizottságot is, mert nem elég az, hogy személyesen figyelmeztesse az ellenőrzés alkalmával a hiányosságot elkövetőt, nem nyugodhat bele az egy helyben topogásba. A hiányosságokat fel kell száTegnap Egerben, a Szakszervezeti Székház nagytermében rendezte meg évi közgyűlését a Heves megyei MÉK. A közgyűlésen részt vett Holló Endre, a megyei pártbizottság munkatársa, Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke, Jakab Oszkár, a SZÖVÉRT osztály- vezetője, Hildák Imre, a termelőszövetkezeti tanács elnöke, és Szacsuri Istvám, a KPVDSZ titkára. Berecz Géza megnyitója után Patkó József igazgatósági elnök ismertette a MÉK igazgatóságának beszámolóját az elmúlt évben végzett munkáról és az ez évi feladatokról. A MEK 1962-es zöldség- és gyümölcs felvásárlási tervét 93,6 százalékra teljesítette, s ez áruban sokkal nagyobb mennyiséget jelent, mint az előző évek bármelyikében is volt. Különösen a zöldségfelvásárlásban értek el szép eredményeket, hiszen zöldségfélékből 1265 vagonnal vásároltak fel többet, mint 1961- ben. Ezután az előadó részletesen, tételesen ismertette a kümolni. Ha nem elég a figyelmeztetés, akkor vigye az ügyet a nagy kollektíva elé, a munkások elé és ótt a kollektíva erejével hasson oda, hogy a rendelkezéseket be nem tarjó felelős vezetőket kényszerítsék a rendelkezések betartásé- | ra. Meg kell értenie minden felelős gazdasági vezetőnek és a ' dolgozók érdekeit képviselő j szakszervezeti aktíváknak is, j hogy a dolgozók javaslatainak elhanyagolása minden szempontból káros és hátráltatja iparunk és népgazdaságunk fejlődését, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását. Mindezeken okulva, a műszaki vezetőknek és a szakszervezeti bizottságnak feladata, hogy az újítók anyagi és erkölcsi megbecsülését, az üzemen belül biztosítsák, s legyenek egy-egy úi módszer bevezetésének felkarol ói. Saját néldamutatásukkal bizonyítsák be, hogy nálunk mindez egy célért történik, minél nagyobb eredményt kell elérnünk, hogv a lakosság állandóan növekvő szükségleteit kielégíthessük. Szabó István az EDOSZ Heves megyei Bizottságának titkára lönböző áruik felvásárlásának mennyiségét és százalékos eredményét, később pedig azokat a tényezőket sorolta fel, amelyek elősegítették sikereik elérését. Az előadó foglalkozott a földművesszövetkezeti felvásárló szervek és a termelőszövetkezetek kapcsolatával is. Elmondotta, hogy ez a kapcsolat az elmúlt évben örvendetesen megjavult, körültekintőbb munkával megtették az első lépést azon az úton, amely a két testvér szövetkezetét még közelebb hozza egymáshoz. A beszámoló további részében az előadó a szerződéses fegyelem megszilárdításával és azokkal a problémákkal foglalkozott, amelyek akadályozták feladataik sikeresebb megoldását. Első helyen említette meg a technikai feltételek hiányát, különösen pedig a mostoha raktározási lehetőségeket tette szóvá, de beszélt arról is, hogy több tsz nem rendelkezik még megfelelő csomagolóhellyel, csomagoló színnel, amely szintén az áruk minőségére hat ki. Egy pár, vagy semmi... Öröm, hogy mind több termelőszövetkezet árul rántani való csirkét a piacokon. így i az egri piacon, is megjelentek az egri Rákóczi Tsz csirkéi az elmúlt vasárnap. A baj azonban ott történt, hogy akadtak vásárlók, akik nem akartak egy pár csirkét vásárolni és csupán egyet, egy i darabot akartak hazavinni. J Ez azonban komoly nehézségbe ütközött, mivel a termelőszövetkezet árusa kijelentette, hogy rendelkezés van arra, hogy csakis „párban” adhatja el a csirkéket. A vásárlók nagy megdöbbenéssel hallgatták az új intézkedést és odébb mentek egy házszámmal, az egersza- lóki termelőszövetkezet árusához, aki rendelet ide, rendelet oda, de hajlandónak mutatkozott arra, hogy szétválassza a csirkéket és darabonként is eladja őket. Az egriek viszont keményen tartották magukat és kijelentették: egy pár, vagy semmi! Most már csak az a kérdés, hogy az árusító honnan kapta a szenzációs „felsőbb intézkedést”? A beszámoló második részében az előadó a MÉK vagyonvédelmi helyzetével, a lakosság igényeinek jobb kielégítésével, a költséggazdálkodással, az előj elemtések megszervezésével, a leltárhiányokkal és az ez évi feladatokkal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az idei tervek még nagyobb követelmények elé állítják a MÉK dolgozóit, mint az előző évben. Ez évben burgonyából, zöldségből, gyümölcsből 6194 vagon árú felvásárlását és 6527 vagon áru értékesítését kell lebonyolítani. Tojásból 9 milliót kell felvásárolniuk, s ebből 8 milliót a háztáji gazdaságoknak kell biztosítani. A beszámoló elhangzása után került sor a felügyelő bizottság jelentésére, amelyet Takács Sándor ismertetett a jelenlevőiének, majd Kiss József főkönyvelő a mérleg- és eredménykimutatásról adott tájékoztatást Ezután hozzászólásokra került sor, majd a határozati javaslat elfogadása után véget ért a MÉK közgyűlése. — f. i — NÉHA EGY-KÉT EV alatt is hatalmas változások történnek egy-egy falu életében. Űj épületek, közhasznú létesítmények születnek, válto- zik-formálódik az emberek gondolkodása. Ha valaki ezekben a napokban Noszvájón jár, sok olyan dolgot tapasztalhat, amely áz egészséges fejlődésnek, a komoly munkának az eredménye. A falu vezetői a tanáesválasz- tásak után máris munkához láttak, mozgósították a tanácstagokat és hozzáláttak a községfejlesztési tervek megvalósításához. Többen dolgoznak ezekben a napokban is az új járdahálózat építésén. Az idén újabb fél kilométer hosszúságú járdával gazdagodik a falu, s ennek építésére hatvanezer forintot fordítanak. Ugyancsak ezekben a napokban készültei három új kút is, amely jelentős mértékben járul hozzá Noszvaj jobb vízellátásához. És lehetne tovább sorolni a létesítményeket, így többek között a sportpályát, a köz- világítási hálózat bővítését, az állami költséggel épülő utat, amelyre ezekben a hetekben, hónapokban háromszázezer forintot költenek. A számok ismeretében csak egészen kis számítást kell végezni ahhoz, hogy kiderüljön: csupán ez az egy község ez évben félmillió forint értékű beruházást kap falufejlesztésre. Az állami támogatás mellett jelentős a lakosság társadalmi munkája is; hiszen a különböző létesítményekbe befekteNOSZVAJ! aáLt&zás&k NVNNXVXWCWíCCOXVVSVX\Vs.NNVO.VSX\VíVVSVVS.V left társadalmi munka értéke csaknem eléri a háromszáz- ezer forintot. AKI KÉT ÉVVEL ez______________________előtt is merte a noszvaji Üj Élet Tsz-t és most jár a gazdaságban, meglepődve tapasztalja, hogy gokat változott itt az élet. Alikor kevés volt a munkáskéz, az emberek húzódoztak a dologtól, most pedig egyenesen követelik az elnöktől a munkát. Tavaly az aszály ellenére 10,5 mázsás átlag búzatermést értek el, amelyre nem volt korábban példa a falu életében. Tavaly harmincegy, az idén újabb harminc hold szőlőt telepítenek a legújabb módszerek, eljárások szerint. A múlt évben húsz, az idén újabb hárminc hold gyümölcsössel gazdagszik a falu, s lassan- lassan kialakul a község, a termelőszövetkezet fő profilja: szőlő és gyümölcs. Bátran elmondható, hogy aki most dolgozni akar, a noszvaji termelőszövetkezetben megtalálja számítását és — minden jel arra mutat — ez a jövőben még inkább így lesz. Jelentős változást hoz majd a gazdaság életében az új tanyaközpont létesítése, amelyet öt és fél milliós költséggel építenek, és a — jelek szerint — a járás legmodernebb tanya- központja lesz. Így oldódik majd meg a KSZKBI problémája is, nevezetesen az, hogy a jelenlegi üdülő mellől elköltözik a termelőszövetkezet, megszűnik itt az istálló, stb., amely egészségügyi és esztétikai szempontból valóban erősen kifogásolható volt. A KSZKBI és az FM kooperációja révén a falu agy új tanyát kap, ahol már a legkorszerűbb módon rendezkedhetnek majd be, s amely mindenképpen csak előnyt és hasznot jelent az egész községnek. A noszvaji kép most egészen más, mint volt egy-két évvel ezelőtt Az emberek hisznek és bíznak a jövőben, kevesebb a panasz, bár mindenki tudja, hogy a szebb, a gondtalanabb élet a termelőszövetkezetben is csak következetes, szorgalmas munkával alapozható meg. IMMÁRON három ) deje dolgozik az egyik noszvaji iskolaépület felújításán a megyei tanács építőipari vállalata. Igen, harmadik esztendeje, de a noszvaji gyerekek még most, is a községi tanács tanácstermében tanulnak, a kul- tűrliázban szoronganak és székeken ülve, ölükbe tett deszkán írnak. A vállalat a jelek szerint azonban továbbra sem siet a munkával, hiszen a napokban is mindössze „három” ember végzett földmunkát az épület körül. Azt mondják a noszvajiak, hogy a vállalat már megpróbálta átadni, késznek nyilvánítani az iskolát, de az illetékesek nem vették át. Az okuk bizonyosan megvolt rá, viszont annyit tudnak, hogy ez a felújítás — amelyhez igen sok szó fér — eddig már fél millióba került. Azt. pedig, hogy a „nagy mű” mikor készül végre el, senki sem tudja biztosan, a noszvajiak legkevésbé, akik három esztendőn át már annyira hozzászoktak az ígérgetésekhez. Mindenesetre, jó lenne, ha a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság alaposan megvizsgálná az ügyet, kiderítené az i^zságot. és azt, mi az oka annak, hogy 1963 márciusában a noszvaji iskolás gyermekek jelentős része pedagógiailag és egészségügyileg abszurd körülmények között tanul és él. VANNAK TEHÁT ] v4ito‘ Noszvajon, viszont vannak dolgok, amelyek keveset változtak. Bizonyos, hogy ezt az építkezést tovább húzni-ha- lasztani most már — nehéz ki- modani a szót — „vétkes” dolog. Szalay István Tavaszi készülődés az Átányi Dózsa Tsz-ben Termelőszó vetkezetünk tagsága az elmúlt hetekben az árvízveszéllyel birkózott. A földünket elöntő víz késlelteti a mezőgazdasági munkát. De amit lehetett, máris elvégeztük. Kertészetünkben 20 melegágy elkészült, s már a magokat is elvetettük bele. Erőgépeink kijavítva várják a munka megkezdését, s a vetőmagok is rendbe téve, hogy sor kerüljön a tavaszi vetésre. Megyénkben a mi termelő- szövetkezetünk foglalkozik a legnagyobb mértékben pulykatenyésztéssel. Az előneveléshez szükséges intézkedéseket már megtettük. Az előnevelést házaknál végeztetjük, a termelőszövetkezeti tagok szívesen vállalták ezt a munkát. Innen kerül majd ki a jószág a szabadszállásra, ha a megfelelő nagyságot elérte. Bagi János Átány Szorgalmas munkával leltek a téli hónapok Gyöngyöshalászra látogatott el a gyöngyösi V. sz. Általános Iskola Zalka Máté úttörőcsapatának színjátszó csoportja, hogy bemutassák a Koldus és királyfi című színdarabot. Gyöngyöshalászon Tárnái László, a kultúrház vezetője fogadta az úttörőket. A színdarab bemutatóját hosszas hetek munkája előzte meg. Ehhez a munkához sok segítséget nyújtott a gyerekeknek Grébecz László, IV. osztályos gimnazista, a csapat ifi- vezetője. Az iskola íjttörői a színdarab betanulása mellett szorgalmasan készültek a tavaszi túrákra és a nyári táborozásra is. Jól használták fel a hosszú téli hónapokat ahhoz, hogy öregbítsék úttörőcsapatunk hírnevét. Fekete János csapatvezető Növekszik a véradók lébora ötszáz fő részvételével tartottak nagy sikerű előadást a véradó mozgalomról, a gyöngyösi Bugáth Pál Kórház orvosai, Karácsondon. Az előadást a tanács vb-elnöke nyitotta meg, majd dr. Koncz István, dr. Endrődi Vilma és Gyöngyösi Margit tartott előadást különböző egészségügyi problémákról, háztartási balesetekről, elsősegélynyújtásról, és a véradás jelentőségéről. Előadás után kisfilmek bemutatására is sor került. A részvevők, a nagyfüge- diek példáját követve elhatározták, hogy Karácsondon is megszervezik az ingyenes véradó napot. Több mint nyolcva- nan jelentkeztek véradásra, közöttük olyanok, akik mát véradóknak köszönhetik gyógyulásukat. Hatvani István Gyöngyös Tervtárjpyaló közgyűlés Mátraderecsicén Az elmúlt hetekben készült el a mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezet éves terve. A terv elkészítésébe bevontak több termelőszövetkezeti tagot is a vezetőségen kívül, hogy minél alaposabban, sokoldalúbban készüljenek fel az id« évre. Az idén több módosítást terveztek, például a cséplést idegen munkacsapattal végeztetik, hogy a soron következő növényápolási munkákra biztosítani tudják, az erőket. Az új tervet a tervtárgyaló közgyűlés hagyja majd jóvá. A tagok nehezen várják a közgyűlést, mely megszabja véglegesen az idei feladatot, a az idő javulását is, amely lehetővé teszi, hogy mielőbb hozzáfogjanak a máris késlekedő tavaszi munkák elvégzéséhez. Panyik Mihály Mátraderecske Szórakoztató est volt Kedves vendégek érkeztek az elmúlt napokban a hatvani kultúrházba. A Vörösmarty Kultúrház terme erre az estre megtelt a tánczenét kedvelő fiatalokkal. A vendégek — Zárai Márta, Vámosi János és * Balassa-együttes — műsorában a modem twist és madison mellett helyet kapott a csa-csacs a és a régi fox is, amely sikert aratott a fiatalok körében. Ezt igazolta a minden szánt után kitörő taps is. Konfe- ransz a tv-nézők által jól ismert dr. Várady György volt. Kedves, szép est volt, köszönet érte a rendezőknek. Juhász Agnes Hatvan Sikerült értelmiségi ankét Párádon Az MSZMP parádfürdői alapszerve március 30-án szabad pártn'apot tartott a kórház és a szanatórium dolgozói részére. A SZOT társalgójában feltűnően sok párttag és pártonkívüli dolgozó jelent meg és nagy figyelemmel hallgatták dr. Földi Pálnak, a Marxista—Leninista Esti Egyetem igazgatójának előadói beszédét. Az előadó a VIII. kongresz- szus határozatai alapján az értelmiség eszmei-politikai neveléséről, a kulturális forradalom eredményes megvalósításáról beszélt. Megrajzolta azt az értelmiségi típust, aki nemcsak elsajátította a marxizmus—leniftizmust, hanem annak szellemében rendezi be életét: szocialista módon él és dolgozik. Horváth TAszló Párád r lij tanácsi vezetők ré«/ére szervezett nyolcnapos tanfolvamot a megvei tanács végrehajtó bizottsága Űj végrehajtó bizottsági vezetők, tanácselnökök, elnökhelyettesek, végrehajtó bizottsági titkárok részére tart a megyei tanács nyolcnapos tanfolyamot. A tanfolyamon azok a tanácsi vezetők vesznek részt, akiket most választottak először a községi tanácsok élére, s még nincs kellő tapasztalatuk az államigazgatási munkában. A nyolcnapos tanfolyam tegnap délelőtt kezdődött. A megnyitót Hegyi János elvtárs, a megyei tanács vb-tUkára tartotta. Előadásában foglalkozott azokkal a feladatokkal, amelyeknek végrehajtása az új tanácsi vezetőkre vár. A megnyitó után az első szakmai előadásra került sor. Varga Mihály a tanácsok és végrehajtó bizottságok feladatairól tartott előadást. A nyolcnapos tanfolyam keretében a megyei tanács osztályvezetői, a járási tanácsok elnökhelyettesei tartanak előadásokat, a tanácsi költségve. tésről, a községfejlesztési munkáról, az igazgatási eljárásokról, a termelőszövetkezetek segítéséről, a községben folyó művelődési munkáról. Az előadásokat konzultációk és gyakorlati foglalkozások követik, hogy a végrehajtó bizottságok új vezetői elsajátítsák a tanácsi munka alapjait. Ti* centit apadt a Tissa Poroszló és Tiszafüred között a medréből kilépett Tisza hétfő estére 10 centit apadt.- Az árterületet 10 kilométer hosszúságban víz borítja, s a poroszlói termelőszövetkezetek földjeinek nagy részén is áll a víz. A folyó felsőbb szakaszairól nem jeleztek újabb vízszint- emelkedést, s a falvak házait nem fenyegeti az áradás. e A MÉK-közgyüléséről jelentjük
