Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

NÉPÚJSÁG 1963. március 22., pénteí Ki mit fizet ? Az amerikai televízió egyik , szabálya szerint a képernyőn bárki megjelenhet, ha meg tudja fizetni a műsor percen­kénti borsos árát. Tehát: akar tv-sztár lenni! ' Nem baj, ha csúnya, ha öreg, ha bárgyú képű vagy. csak egy a lényeg: pénzed legyen. Sok, A kezdeményezés leegysze- . rüsiti a korlátlan lehetőségek hazájában a mi szerény „Ki mit tudunkat”. Ott nem kell városi, járási, megyei selejte- : zőkre járni; egyetlen utat kell csak megtenni: a bankházig. Persze, azért ott is feltesz­nek egy kérdést fellépés előtt: Ki — mennyit — tud fizetni! (t. i.) — ÖTVENNYOLC éves ko­rában elhunyt Líndley Fráter professzor, aki a második vi­lágháborúban közismert volt a BBC-ben megtartott német nyelvű náciellenes kommen­tárjairól. « ŰJ BŰTORBEMUTATÓ és raktár építését kezdte meg Verpeléten a helyi földműves­szövetkezet. A 200 000 forintos költséggel épülő létesítményen a falu lakói társadalmi mun­kában is dolgoznak. — TENSING, a neves in­diai hegymászó, aki a Hima­lája csúcsát Is leküzdötte, rö­videsen szovjet expedícióval az 5600 méter magas Elbrusz csúcsát készül megmászni. — 35 MILLIÓ forint a betét­állománya megyénk takarék- szövetkezeteinek. Az elmúlt évben egymillió forint icamatot fizettek ki, megyénk községei­ben tízezren tagjai a takarék- szövetkezeteknek. — AZ ANGOL postaigazga­tóság tervbe vette egy új Ie- vélbélyeg-sorozat kiadását: a bélyegekre ujjlenyomatokat sokszorosítanak. E sorozat Isi- bocsátásával akarják elismer­ni a bűnügyi rendó'rség, külö­nösen a Scotland Yard tevé­kenységét. — 2500 ÓRA társadalmi mun­kát vállalt érre az évre a Bu­dapesti Hajtóműgyár egri tele­pének KISZ-szervezete. Fő fel­adatának tűzték ki maguk elé az üzemnek az új csarnokba való átköltöztetését és az üzem területének parkosítását. A haj­tóműgyári kiszisták a város- fejlesztési tervek elősegítésére külön 500 óra társadalmi mun­kát vállaltak. — INGOLFTJK JÖNSSON izlandi mezőgazdasági mi­niszter közlése szerint 1957 óta Izlandon a megművelt, földterület évente 4 ezer hek-í tárral emelkedik.- ŰJ D—4-K ERŐGÉPET5 kap az ecsédi Aranykalász Ter-i melőszövetkezet. Az új gép ha- 3 marosan megérkezik, ezzel J együtt hétre nő az erőgépek j száma, ydgy gyorsabb ütemben! tudják majd végezni a tavaszi! talajmunkákat. — A LENIN atomjégtörö! segítségével évente két hó -; nappal meghosszabbítható a hajózás időszaka az Északi-! sarki-tengeren. Nemrégiben! elhatározták, hogy még egy • 16 000 tonna teherbírású jég-! íörőt építenek. \- JELMEZBÁLT, és klub-] <estet rendezett a tamazsadányii Táncsics Mihály úttörőcsapat. \ Az est folyamán szellemi ve-' télkedőre, teázásra és közös i televíziónézésre is sor került. \ — ANGLIÁBAN kísérlete-! két folytatnak antibiotiku-' mokkái kevert jéggel a ten­geri halak frissen, tartására.! A tudósok szerint a jégbe ke­vert antibiotikum hatására a hal tovább megőrzi friss ízét, amely egyébként igen gyor­san elvész már akkor, amikor a húsa még egyáltalán nem mondható romlottnak. A televízió műsora 9,40: Tv-hírádó. (Ism.) 9,55: Falujáró kamera. (Ism.) 10,15: Telcsport. (Ism.) 10,30: Az el­nök úr látogatása. Magyarul beszélő lengyel film. (Ism.) 12,00: Á jövő hét műsora, hí­rek. (MTI) Hannibál, Aratás, Csepel, Apa 19 és a többiek Vagy: amíg a zakót Kovács Istvánnak becsomagolják _________________' 13 63. MÁRCIUS 33., FENTEK: KATALIN 20 évvel ezelőtt, 1943. márciu­sában, mint ejtőernyős partizán; Varsó feletti bevetése, során hősi halált halt KILIAN GYÖRGY, a magyar kommunista ifjúsági moz­galom kiemelkedő egyénisége. Egész fiatalon a K3MSZ munká­jába kapcsolódott be és 1932-ben már ő szerkesztette az Ifjú Prole­tár című lapot. A magyar ifjúsá­got több alkalommal képviselte külföldi konferenciákon. Sok évet töltött börtönben, javarészt bírói ítélet nélkül, 1939-ben az üldözte­tés elől a Szovjetunióba menekült. A háború alatt a szovjet katonák­kal harcolt együtt. Emlékét az ifjúsági sportmoz­galmunk névadójaként őrizzük. 195 évvel ezelőtt, 1768-ban szü­letett BRYAN DONKIN, az első KILIÁN GYÖRGY acél írótoll alkotója. 96 évvel ezelőtt, 1868-ban .e napon született ROBERT ANDREW MILLIKAN amerikai fizikus, aki 1909-ben az ún. Milükan-kísér- let segítségével először határozta meg az elektronok töltésének „kvantumos” jellegét — azt, hogy az elektronok töltése nem fo­lyamatosan, hanem ugrásszerűen változik. 1923-ban Nobel-díjjal tüntették ki. 30 évvel ezelőtt, 19S3-ban halt meg UUNO KAILAS finn költő. Alom és halál című kötetéből Bán Aladár fordított. A napjaink nemzetközi politikájában egyre nagyobb szerepet játszó, a Közel- és Közép-Kelet arab országainak egységére törekvő Arab Liga 1945-ben e napon alakult meg. EGRI VÖRÖS CSILLAG: Cartouche EG KI BRODY: Királyi gyermekek GYÖNGYÖSI PUSKIN: Keserű szerelem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Napfény és árnyék HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Az utolsó tanú HATVANI KOSSUTH: Emlékek éjszakája HEVES: Az utolsó tanú FÜZESABONY: Fagyosszentek fSZ I l\l 111 * AA O 3 Egerben este 19 órakor: A szabin nők elrablása Bemutató előadás (Gárdonyi bérlet) Qjumjzi jcipj.Z£tü,itk A tavasz naptári kezdete: március 21. — Nem megyek! Tegnap voltunk színházban, hagy­jál engem békén! — De Zsuzsa! Nagyon jó film. — Akkor sem ér­dekel. . Ma nem megyek moziba, és kész. — Aklcor én azért is megnézem a filmet. A másik jegyet majd rátű­zöm a mellettem levő székre és rá­írom: Zsuzsa. — Még gúnyo­lódsz is? Nem ér­dekelsz! Szervusz. Süt a nap, már ereje is van suga­rainak. A fiatal­ember bosszúsan sétál az ebédelni sietők forgatagá­ban. „Pedig helyes leány Zsuzsa, kár, hogy olyan akara­tos. Nem lehet mindig neki iga­za?” — morfondí­roz magában. Az utcasarkon nagyobb ember- csoport áll. Köze­lebb megy és a fe­jek fölött látja, hogy egy idős né­niké hóvirágot árul. Egyetlen hú­szasát a fehér vi­rágú tavaszhímö- kökre váltja fel. Reménykedve nyit be a cukrász­dába. Zsuzsa már más asztalnál ült, egyedül, háttal a bejáratnak. Láb- ujjhegyen közelíti meg a leányt és eléje tartja a vi­rágot. Az hossza­san nézi a kis fe­hér csokrot, S az­tán mosolyogva te­kint hátra. Ketten sétálnak, kéz a kézben. A mozi pénztára előtt hosszú sor állt. — Na, állj be, még a végén nem kapunk jegyet — biztatja partnerét a leány. — Meggondol­tam... Mégse men­jünk moziba... — mondja zavartan. — Virágot vettem._ A leány beleka­rolt és a vár felé sétáltak. Fiatalok... s teg­nap kezdődött a tavasz. n.i.) ünnepi KISZ-gyűlést tartott az Egri Lakatosáru gyár KISZ-szervezete Orgiák jobb társaságokban Napsütéses júliusi vasárnap délelőtt Hollywoodban. Be­verly Hills parkjában elegán­san öltözött dámák sétálnak, de hirtelenül, mintha megme­revedték volna, megdöbbenve bámulnak az egyik tisztásra. Három csinos fiatal hölgy és három, az idősebb korosztály­hoz tartozó férfi tombolva őrjöngött, minden ruha nélkül a fák hűsében. A kihívott rendőrségi autó ! vetett véget a „meztelen szó- ! rakozásnak”. Az őrszobán de- !rült ki, a nudizmus hódolói i beszámíthatatlan állapotban I vannak. Nem mintha ittak vol- 'na, vagy zárt intézetből szök­tek volna ki, de pillanatnyi el­mezavarukat néhány köb centi kábítószer élvezetére lehetett visszavezetni. A legpikánsabb az volt, hogy a heroinorgia házigazdá­ja az USA legolvasottabb de- tektívregény-írója, Erle Stan­ley Gardener volt, aki eddig megjelent 162 regényében első­sorban a kábítószercsempész bandák elleni küzdelemről szokott írni. Az amerikai tele­vízió legjobb történeteiből tv- játékokat íratott és nagy si­kerrel mutatta be a nézők mil­lióinak. A Beverly Hill-i park orgiá­ja nem egyedülálló jelenség. A nyugati sajtó nap nap után, nagy cikkekben számol be el­fajult milliomos csemeték, élet­től megundorodott sznobok ká­bítószeres orgiáiról. íme né­hány rövid hír az amerikai lapok hasábjairól: Bűntettek kokain-mámorban Nich Hiltont, Amerika legna­gyobb szállodatulajdonosának fiát elvonókúrára küldték a heroin mértéktelen élvezete miatt. Edward G. Robinson hollywoodi filmsztár fiát bör­tönbüntetésre ítélték, mert ká­bítószer-mámorban megtáma­dott két taxisofőrt, hogy „kel­lő idegizgalmat erezzen”. A legnagyobb amerikai kon­zervgyár tulajdonosának fia, Georg Hormel is a börtönben kötött ki. Az egyik jól meg­szervezett kábítószercsempész banda közvetítő kereskedődé­ként csapott le rá az FBI, az USA titkosrendőrsége. Mickey Jelke, a margarin-király fia, 8 hónapot kapott, mert call-giri- klubot tartott fenn, amelynek legfőbb „vonzóereje” a ruha nélküli heroin-orgia volt. Néhány hete bocsátották e? a gyógyintézetből Winthrop Rockefellert, John Astort és a fiatalabbik Franklin D. Roose- veltet: valamennyi beutalt dús­gazdag, világszerte ismert amerikai családok sarja. Gyógyíthatatlanok tízezrei A kábítószer ma már nem­csak a felső tízezer életelixír­je. „Az ópiumos cigaretta és aj heroin-ampulla kiszorította az? egyszerű cigarettát és a pá-J linkát, mint izgatószert... de aj heroin és a kokain az embe-í rek millióit tette tönkre” — ír-> ta röviddel ezelőtt a New York J Times szemleírója a kábító-? szer mértéktelen elterjedésé-? ről szóló cikkében. $ Egyedül New Yorkban 100? ezer gyógyíthatatlan kokainis-j tát tartanak nyilván. A New? York-i iskolák felülvizsgálásai kimutatta, hogy 15 000 tizen-j két-tizenhat éves iskolás vá-j sárolt már magának Marihua-Í na cigarettát, vagy vett he-? roin-ampullát. Ezeket mind ? rövidebb elvonókúrára kellett? küldeni. J A kábítószer fogyasztása aí fiatalkorúak bűnözésének í nagyfokú emelkedését hozta? magával. A rendőrségi jelenté-J sek rendszerint ezzel a mon-i dattal végződnek: ? ..a letartóztatottak vala-J mennyien kábítószerrel éltek. ? Tizennégy éves koruk óta? olyan rendszeresen szívták az? ópiumos cigarettát, mint rág- i ták azelőtt a rágógumit...” 5 A becslések szerint New' Yorkban 150 fiatalkorú banda! működik, amely sok esetben; kokain-mámorban rabol, gyil-1 kol. ! (Következik: AZ INTERPOL ! TEHETETLEN)' Ünnepi , KTSZ-gyűlésen em­lékezett meg szerdán délután. 3 órakor az Egri Lakatosáru- gyár KISZ-szervezete, a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiál­tásának 44. évfordulójáról. A gyűlésen megjelentek a gyár műszaki és tömegszervezeti vezetői is. Túrái László KISZ-titkár ünnepi beszédében emlékezett meg a Magyar Tanácsköztár­saságról. Méltatta történelmi jelentőségét, és dicső harcait. Ezután felolvasta a KlSZ-szer- ! vezet beszámolóját, ismertetve ■ a gyár három alapszervezeté­nek eddig végzett munkáját, !majd szólt a további felada- ! tokról. 1 Az ünnepség „hivatalos” ré­szének lezártával, a gyűlésen ; megjelent két 19-es veterán, '•Csuhaj József és Huszti István, 'mesélték el élményeiket, be­széltek a Tanácsköztársaság i harcairól, a bukás utáni fojto- I gató terrorról. A fiatalok nagy ! figyelemmel hallgatták a ve­teránok előadását, akik a gyű- J lés végeztével a kiszisták klub- ; helyiségben még sokáig be­szélgettek a gyár fiataljaival. K. G. \ Időjárás jelentén í Várható időjárás péntek es- f tig: Erősen felhős idő, esőkkel, í kisebb futóesőkkel, futó hava- £ zásokkal. Mérsékelt keleti, dél- f keleti, később megélénkülő, a j! Dunántúlon helyenként erős. ! észaltra, északkeletre forduló • szél. A hőmérséklet főként délkeleten, kissé csökken. Leg- ; magasabb nappali hőmérsék- ! let: északnyugaton kettő-öt, ! délkeleten négy-nyolc fok kö- ' zott. (MTI) — AKKOR MEGEGYEZ­TÜNK. Szín, anyag, mennyi­ség, minden rendben — áll fel az idős, aktatáskás férfi a ke­rek asztal mellől. — Tessék csak nyugodtan folytatni. Ráérek. — Gondolom, én zavartam meg Tompos Mik­lós ktsz-elnök és Mandel Már­ton üzleti tárgyalását. — Köszönöm; befejeztük. Mandel elvtárs, a Budapesti Férfiruha Nagykereskedelmi Vállalat meósa, s erre jártá­ban megnézte, hogyan halad a megrendelésükre készülő kétezer darab férfi-short — ad rövid magyarázatot az Egri Szabó Ktsz elnöke. Kapóra jön a találkozás, ma­gam is arra vagyok kíváncsi, hogyan készül a férfiruha, mi­lyen munkaműveleteken megy keresztül addig:, amíg a vásár­lókhoz kerül. — Nézzük meg akkor az üze­met — javasolja Tompos Mik­lós. — Itt vannak azok az anya­gok, amelyekből a kereskede­lem igénye szerint készülnek az öltönyök — tájékoztat Boros Gyula anyagraktáros. — Igen, értem, ide lejön a főszabász, kiveszi a szükséges anyagot, aztán szabnak-varr- nak — igyekszem gyorsítani az üzemlátogatást. — .Ha ez ilyen egyszerű len­ne! Míg felérünk a harmadik emeleti műhelyekbe, elmon­dom a „zakó meséjét”. Nem az anyagnál, még csak nem .is a szabásnál kezdődik. Van egy országos szerv, amelyiknek az a feladata, hogy tárgyaljon a kereskedelemmel, megkérdez­ze tőlük, milyen árura van szükségük. Aztán meghívják az ország összes ruhagyártó vállalatát, szövetkezetét és fel­osztják a „területet”. Ki-ki profiljának megfelelően meg­kapja a lebontott tervet, aztán kezdődik a „játék”. Egerben 204 dolgozó évi 22 millió forin­tos tervvel dolgozik. Marad­junk itthon. Tehát megjövök a tárgyalásról, tudom, hogy mi­ből mennyit kell gyártanunk színben, osztályban, fazonban. Elkészítjük a mintadarabot, az OKISZ-labor tervei alapján. Azzal ismét elutazom a meg­rendelőhöz, hogy bemutassam. Ott megmérik a hosszát, a minő­séget vizsgálják, elfogadják, vagy kifogásolják a színt, s ha valami nem stimmel, dolgom végezetlenül jövök vissza... Köz­ben az emberek munkát vár­nak, dolgoznának, de mindad­dig, amíg jóvá nem hagyják a mintadarabot, nem szabad be­levágni az anyagba. Végre itt a mintadarab. Elfogadták. Meg- ' kezdődik a gyártás. Most pedig nézzük a mintadarab „leszár- mazottait” — nyitunk be a sza­bászokhoz. PÁLOK SÁNDOR ÉPPEN Csepelt teriget, hatvan lapot egymás fölé. A másik asztalon az OKISZ-labor tervezői által megadott mintadarab felraj­zolva, készen várja Mór László és Zöld Lázár főszabászokat. A hatalmas szabógép egyszerre hatvan öltönyt szab boszorká­nyos gyorsasággal. A zakó ré­szeit már a nagyteremben vá­logatják szalagra. Bárány Ede indítja a műveletet. Zakónak nyoma sincs még a keze alatt, az eleje-vásznakat állítja össze.' Zörög a villanymeghajtású var­rógép, egyik helyről a másik helyre pattan a munkadarab. Csomós András, Szojácsik La­jos, Nahóczky Lajos, Elek Mik­lós, Manyó Lajos és a többiek kezén gyorsan alakult a zakó. Mire ujjai, zsebe, gombjai he­lyén vannak, már a harminc- kettedik munkás, Sütő Szil­veszter veszi kezelésbe. — Egy kis kozmetika — mondja a vasaló gőzén át — s mehet a meóshoz. Ott egy utolsó ellenőrzés, aztán a földszinti ' raktárban megpihen a készáru, ez eset­ben a kamaszöltöny, amelyet az Északmagyarországi Felső­ruha Konfekció Nagykereske­delmi Vállalat, röviden az Észak-Textil megrendelésére készítettek. A KÉSZÁRU RAKTÁRBAN Kovács Gyula a másnap útnak indítandó megrendelést állítja össze. Korán reggel megáll majd az autó a raktár előtt, Cseh István gépkocsivezető be­rakja a kész ruhákat a teher­kocsiba: Nagy Gyula műszaki vezető is bekászálódik a ve­zetőfülkébe s elindulnak Mis­kolcra, hogy átadják a ruhát. — Ott aztán átveszik, kiszál­lítják az üzletekbe és kész, — tennék én ismét pontot az ügyre. — No, nem egészen, mert a mintadarab után ismét átbo­garásszák az egészet a meg­rendelők s ha a legcsekélyebb eltérés mutatkozik bármiben, akkor hozhatják vissza, — hűt le az elnök. — Hát olyan színből kell gyártani, amilyet kémek és olyanra, amilyenre mondják, mondom. — Ha ez ilyen egyszerű len­ne. De sokszor nincs a nagy­kereskedelemben éppen az a szín, ami nekünk kellene, vagy egy gombot fél centivel odébb varrtunk, mint kellene, akkor aztán kezdődik az al­kudozás és a főkönyvelőnk ..lép a> szorítóba”. S ha min­den megvan, végre aláírták az átvételi elismervényt, ak­kor már megnyugszunk, újra van pénz a folyószámlán. — Miért ez a sok cirkusz egy zakóval? — Mert ennek így kell len­nie. Egyrészt az arányosság kedvéért, másrészt azért, ugye nemrég olvastuk a lapokban, hogy a mi népünk a jól öltö­zött nemzetek közé tartozik. Éppen ezért a felsőbb szervek vigyáznak arra, hogy egy fa­zonból, egy színből, egy anyag­ból túl sok ruha' ne kerüljön forgalomba, mert az már az emberek ízlését elkorcsosítaná. Nálunk a termelési tervet nem lehet túlteljesíteni, .mert a tervszerű elosztás arra is vi­gyáz, hogy elfekvő, soha el nem kelő ruhakészlet ne le­gyen. Ugyanis mi hiába gyárt­juk le a ruhát, ha nincs meg­rendelő, abból pénz soha nem. lesz. S nyilván olyasmire nincs megrendelő, ami senkinek sem kell, —■ tájékoztat az elnök. EZ MAR MEGNYUGTATÓ válasz. S majd amikor Ko­vács István, vagy Tóth Kál­mán, az áruházban megveszi az „Egri Férfi- és Női Szabó Ktsz” feliratú zakót, annyit tapasztal, hogy illik rá, hogy ízléses a színe, hogy jó a fa­zonja, s néhány nap múlva még azt is, hogy bizony nem sokan hordjál:, nem készült belőle „egyenruha”. Cs. Ádám Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom