Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-15 / 38. szám

2 népújság 1963. február 15., péntek KONZULTÁCIÓ Tudomány és termelés Bagdadbun helyreállt a rend Sabib iraki külügyminiszter sajtóértekezlete letollak világába, viszonylag kevés kémiai elem a kémiai vegyületek óriási változatos­ságát szolgáltatja (40—50 ezer­nél több szervetlen és 3 mil­lió szerves vegyület), s megta­lálta e vegyületek szintézisé­nek új, legcélszerűbb lehető­ségeit. Napjainkban egyre szélesebb területen hatnak a biológiai tudományok is. A biológia mai fejlődési szakaszának jellegze­tes sajátossága az életfolyama­tok belső felépítésének tanul­mányozása, a sejt és sejtmag mikrovilágába Való behatolás. Ez is lehetővé teszi az életfo­lyamatok megismerését, és azok irányítását az ember ér­dekeinek megfelelően. Egyre döntőbb mértékben a biológiai kutatások eredményességén múlik — valamennyi mező- gazdasági termékfajtában — olyan termelési' szint elérése, amely megteremti az élelmi­szerek bőségét, egyúttal meg­felelő mennyiségű és választé­kú nyersanyagot ad az ipar számára. ÍZ' őrünk tudományos-^, mü- ' szaki forradalmának célját egyre jelentősebb mér­tékben befolyásolják a mate­matikai tudomány eredményei. Különösen a matematika alkal­mazása áll a kutatások hom­lokterében, mert a termelés, a technika és a gazdaság egy­más közötti összefüggéseit a végbemenő folyamatok tör­vényszerűségeit leginkább a matematika igen általános fo­galmaival és módszereivel le­het kifejezni. Ezek a nagyón részlegesen kifejtett tudományos vívmá­nyok is reprezentálják, hogy a tudományos ismeretfelhalmo­zódáshoz a tudományos kutató- műhelyek, tudósok és tudomá­nyos kutatók egyre nagyobb ütemben növekvő seregére van szükség. (Folytatása következik.) Illés János Szántó Lajos az MSZMP Tudományos- és kulturális osztályának munka­társai. BAGDAD (AFP, Reuter, AP) A nyugati hírügynökségek jelentései szerint Bagdadban helyreállt a rend. A kijárási ti­lalmat megrövidítették: most este 10 órától reggel 6 óráig tart. A mozik ismét működ­nek. Azonban — mint a Reuter írja — „A csend mögött még titkos erőszak rejtőzik. Az is­mert kommunisták után éjjel- nappal folyik a hajsza, amelyet fegyveres katonák, — vagy a félig katonai nemzeti gárda bosszút szomjazó diákjainak csoportja folytat”. — A Reuter jelentése szerint a kommunis­tákat. eltávolítják az iskolák, egyetemek, minisztériumok je­lentősebb pozícióiból. Bagdadban szerdán sajtóér­tekezletet tartott Sabib, az új külügyminiszter. Kijelentette, hogy az új kormány tisztelet­ben tartja az Iraq Petroleum Company érdekeit és felül fogja vizsgálni Kasszem ama döntését, hogy megvonja a ko­rábban biztosított koncessziós terület, legnagyobb részét a Tár­saságtól. Hangsúlyozta, hogy minden eddig megkötött szer­ződést tiszteletben tartanak, igy a Szovjetunióval kötött gazdasági szerződéseket is. A felmerülő problémákat megvi­tatják azzal a céllal, hogy ki­elégítő megegyezést érjenek el. Irak üdvözli a „nem ártalmas” külföldi beruházásokat. Kuwaitról szólva a minisz­ter nem foglalt világosan ál­lást. Kijelentette,, biztos abban, hogy az új kormány hamaro­san olyan határozatot hoz, amely mindkét ország népé­nek hasznos. Hangsúlyozta, hogy az új iraki vezetőknek eltérő nézetei vannak „a kü­lönböző arab országok közötti kapcsolatokról”. A továbbiak­ban kijelentette, hogy „Irak és Kuwait az arab nemzet és az arab föld része. Irak Kuwalt- hoz tartozik és Kuwait Irak­hoz”. Sabib hangsúlyozta, hogy Irak minden olyan országba, amellyel nagyköveti szinten tart fenn diplomáciai kapcso­latot, nagykövetet kíván kül­deni. Ezzel arra célzott, hogy Kasszem visszahívta a nagy­követeket azokból az orszá­Az utóbbi években egyre ** sűrűbben olvashatunk a folyóiratokban, újságokban a . tudományos kutatásban elért eredményekről, azok gyakorlat ti alkalmazásáról. Ma már min­dennap találkozhatunk az atomkorszak”, „kozmikus kor­szak” kifejezésekkel. A terme­lőszövetkezetekben dolgozó pa­rasztság ma már egész közvet­lenül ismeri a „hibridkukori­cát”, a különféle gyomirtó vegyszereket, a „simazincs ku­koricát”. Ezekkel az új kifeje­zésekkel való egyre sűrűbb találkozás olyan hatalmas fo­lyamatnak a jelensége, amely-, nek keretében az ember a ter­mészet meghódításáért vívott harcában mind mélyebben, mind átfogóbban alkalmazza a tudomány eredményeit. A tudomány és technika, va­lamint vívmányaiknak a ter­melésben való alkalmazása te­rületén elért rohamos fejlődés marxista elemzésének eredmé­nyeként a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszu­sának határozata megállapítja: hA szocialista építőmunka elő­rehaladásával megnő a tudo­mány szerepe: a tudomány közvetlen termelőerővé válik.” Hogy megérthessük e megál­lapítás szükségességét, elméle­ti és gyakorlati jelentőségét, hivatkozni kell arra, hogy Le­nin a társadalmi haladás alap­vető kritériumának tekintette a termelőerők növekedését, a társadalmi munka termelé­kenységének emelkedését. Marx arra is rámutatott, hogy a termelés és a termelőerők anyagi tartalmukon, valamint a közvetlen termelőmunkában részt vevő termelési tapaszta­lattal rendelkező emberen ki- vül szellemi potenciált is ma­gukban foglalnak. „A munka termelőerejét sokféle körül­mény határozza meg, többek között..., a tudománynak és technológiai alkalmazhatóságá­nak fejlettségi foka ...” A szocializmus ' alapjainak ^ lerakása után a szocia­lizmus teljes felépítésének kor­szakában hazánkban is egyre növekvő szerepe van a tudo­mánynak, elsősorban az anya­gi javak termelése területén. A tudomány hatása azonban egy­re jobban érezhetővé válik a népesség egészségére, kulturá- lódására is. Á tudomány, a természet fel­ismert, objektív törvényeinek alkalmazása nem játszott min­dig azonos szerepet a terme­lésben, a termelőerők fejlődé­sében. A gépi nagyipar megje­lenése előtt — lényegében a kapitalizmus előtti társadalmi formákban — a tudományok csak igen lassan fejlődtek, hi­szen a termelőerők, a termelés primitív módja nem tette szük­ségessé a gyorsabb fejlődést. A. feudalizmusban ezenkívül az egyház még külön is akadá­lyozta a tudomány fejlődését. A természettudományok nagyarányú fejlődése a gépi nagyipar alapján létrejött ipa­ri forradalom időszakában gyorsult meg. Ebben a kor-1 szakban kezdetét veszi az em­beri erőnek természeti erők­kel, a tapasztalatszerű gyakor­lottságnak a természettudo­mány tudatos alkalmazásával való helyettesítésé. Ez a folya­mat már a kapitalizmusban a munkatermelékenység emelé­sének egyik fontos, tényezőjé­vé tette a természettudományt. A gépi nagyipar fejlődése uni­verzális hajtóművet igényelt. Ilyen hajtómű volt a gőzgép, amelyet James Watt angol mechanikus talált fel 1769-ben. A gőzgép hamarosan a gépi nagyüzemi termelés energia- ellátásának alapjává vált, nagy ugrást jelentett a munkater­melékenység növekedése te­rén. De a tudomány ebben a korban még nem az egész ter­melési folyamatot hatja át, hanem csak egy szűkebb — a gépek, munkaeszközök fejlesz­tése — területén érvényesíti hatását. A termelési folyamat irányítására akkor még meg­felelt a természettudományok­ban teljesen járatlan tőkés tu­lajdonos, hiszen a technika és technológia döntő mértékben az embernek a termelésben való közvetlen részvételétől függött. Abban az időben a tu­dományos kutatás még nem Ezek a bíróságok arra valók, hogy leplezzék a kormány- hatalom és a fasiszta összees­küvők cinkosságát, ugyanakkor veszélyes fegyverül szolgálnak a demokratikus erőkkel szem­ben. A szenátus egyébként elve­tette a törvényjavaslatot és az most a parlament két házának együttes ülése élé kerül. Közben a vincennesi erőd­ben tovább tart a per tárgya­lása Jellemző a magyar szár­mazású Varga Lászlóról kifej­tett orvosi szakvélemény. E szerint a fiatal merénylő „na­gyon rokonszenves. A kommu- nistaellenesség nála beteges szenvedély. Mindenkiben kom­munistát lát. Ha kommunisták­ról van szó, elveszti józan eszét és logikus gondolkodóképessé­gét”. Csütörtökön megkezdődött a védelem tanúinak felvonulása Az ügyvédek mintegy 300 sze­mély kihallgatását javasolták. Termelőszövetkezetek! Termelőszövetkezeti (agak! Megjelent a Népszabadság Termelőszövetkezeti Tanácsadója 1963. év! első száma. A Tanácsadó célja, hogy a termelőszövetkezetek munká­ját hasznos tapasztalatokkal és rendeletek magyarázásá­val segítse. A tsz-tagoknak sok lehetőséget nyújt jogaik és kötelességeik alapos megismerésében. Az 1963. évi első szám tartalmából: A szerződéses akciókon keresztül hajtott takarmány­támogatás rendszere, különös tekintettel a háztáji gazdaságok sertéstenyésztési és hizlalási kedvének fokozására. Milyen kedvezmények illetik meg a termelőszövetke­zetbe irányított szakembereket? Kaphat-e saját jogon anyasági segélyt a tsz-ben családtagként dolgozó feleség? Kapható minden postahivatalnál és postás kézbesítőnél. Ara: 2 forint. I gokból, amelyek elismerték Kuwaitot. A külügyminiszter nem volt hajlandó elárulni, kik a hata­lomra jutott tiszti csoport ál­tal létrehozott „nemzeti forra­dalmi tanács” tagjai, sőt, még azt sem, hogy hány tagból áll a tanács. A Reuter-hírügynök- ség ezzel kapcsolatban rámu­tat, hogy öt nappal az állam­fordulat után az új rendszer­nek még mindig a névtelenség az egyik legjellemzőbb voná­sa, a vezetők jó részét az isme­retlenség homálya takarja. A külügyminiszter kijelentette, hogy a lehető leghamarabb törvényhozó testületet fognak választani, amelynek felelős lesz majd a miniszterelnök és a kormány. Sabib azt állítot­ta, hogy a kommunisták meg akarták akadályozni a kato­nai felkelés sikerét.Kijelentette, hogy mint minden olyan erővel, amely szemben áll a felkelők­kel, a kommunistákkal is, „gyorsan és szigorúan” fognak elbánni. A továbbiakban a külügy­miniszter megerősítette már korábban elhangzott politikai megnyilatkozásait. Hangsúlyoz­ta, hogy az új vezetők célja, „a lehető legszorosabb” kap­csolatot kiépíteni az Egyesült Arab Köztársasággal, az arab nemzet közös céljainak jegyé­ben. Hangsúlyozta, hogy kor­mánya hisz az el nem kötele­zettség politikájában, függet­lenséget és szabadságot köve­tel minden arab területnek. Gazdasági Közösség országai­ba beáramló amerikai tőke nem kívánja érvényesíteni „po­litikai befolyását”, mert — mint állította — elmúlt a pénz­ügyi imperializmus kora. Koppenhágában a dán par­lament szerdai ülésén vala­mennyi párt tudomásul vette a kormány bejelentését, hogy Dánia csak • Angliával együtt lép be az Európai Gazdasági Közösségbe. ■ Cerhardsen norvég minisz­terelnök a parlament külpoliti­kai vitájában szólalt fel. Az Európai Gazdasági Közösség­gel szemben az Európai Sza­badkereskedelmi Társulás (EFTA) fejlesztését szorgal­mazta és hangoztatta, hogy ma már Izlandnaik is van lehető­sége a csatlakozásra. (MTI) finnlia és ai Eurépai Gazdasági Közösség elmaradt frigye a nyugat-európai parlamentek napirendjén A holland szenátusban Jan De Pous gazdasági miniszter hangoztatta, Franciaország brüsszeli magatartását követő­en a holland kormány három txmtban elfoglalt álláspontjá­nak „átértékelésére” határozta el magát: a „most már kétsé­gessé vált „nyugateurópai po­litikai integráció, az Európai Gazdasági Közösségnek egyes afrikai országokkal kötött, de még nem ratifikált szerződése, továbbá az Európai Közös Piac mezőgazdasági politikájának további összehangolása kérdé­sében. A brüsszeli parlamentben André Dequae belga pénzügy- miniszter interpellációra vála­szolva síkraszállt az amerikai tőke nyugateurópai térhódítá­sa mellett. Azt az álláspontot képviselte, hogy az Európai De GaiiSSe merénylőinek perében háromszáz tanú kihallgatását kérték PÁRIZS, (MTI): A francia nemzetgyűlés törvényelőkészí­tő bizottságának ellenzéki többsége a radikális párti Mit- ' terrandot bízta meg a törvény- javaslat előterjesztésével. Az, a furcsa helyzet állott élő, hogy a törvény előadója a kormány javaslatának elvetése mellett foglalt állást A nemzetgyűlés degaulleista többsége csak hosszas vita árán, a miniszter- elnök és a kormány több tag­jának felszólalása után tudta a törvényt megszavaztatni. A vitában Garcin képviselő fejtette ki a kommunista párt álláspontját. Rámutatott, hogy a kormányhatalom kezdettől fogva botrányos elnézést tanú­sít az összeesküvőkkel szem­ben. A ’bírósági tárgyalások a fasiszta védőügyvédek és a vád­lottak szószékéül szolgálnak. A fellebbezést kizáró, törvényte­lenül létrehozott rendkívüli bí­róságok csak azt segítik elő, hogy a fasiszta összeesküvők a mártírok pózában tűnjenek fel. : Szovjet Hadsereg hősies táma­dása felszabadította Kelet-Eu- rópa országait a nád megszál­lás alól, a vérgőzös terror, a gyűjtőtáborok és a gázkamrák uralma alól, — ez az a „sza­badság”, amelynek elvesztén Hoover siránkozik. Tűrhetetlen, hogy egy kor­mánytisztviselő, mint amilyen Hoover is, durva — és nagyon buta — kirohanásokat intézzen hivatalos szovjet intézmények ellen. Márpedig elmeszülemé­nye bővelkedik az ilyesmiben. Szovjet intézmények munka­társainak például a legkomo­lyabban felrója, hogy újsá­gokra és folyóiratokra fizetnek elő, könyveket vásárolnak, nyilvános előadásokat látogat­nak. Az csak természetes, hogy Hoover könyvében leginkább az amerikai kommunistákra jár rá a rúd. A szerző állítása szerint valamennyien kémek és szabotőrök; a kommunistára bukkanó lojális állampolgár­nak kutyakötelessége lóhalálá­ban elrohanni az FBI-be, hogy megtegye feljelentését. Mister Hoover persze egyetlenegy ese­tet se tud produkálni, amikor egy kommunista törvényelle­nes cselekedeteket követett volna el. MINDEZEK UTÁN hadd idézzük az amerikai kémfő­nök hajmeresztőén képmutató hazugságát: „Büszkék vagyunk arra, hogy az Amerikai Egye­sült Államokban a vélemény- szabadság mindenki számára biztosítva van — jelenti ki Ed­gar Hoover. — Mindenki más­hoz hasonlóan a kommunisták­nak is joguk van egyéni meg­győződésre. Minthogy alkot­mányunk szavatolja a szólás- szabadságot, mindnyájan — értve a kommunistákat is — szabadon kifejthetjük állás­pontunkat a törvény szabta keretek között”. Ugye, milyen jó illusztráció ez a washingtoni kirakatper­hez? ... B. Izakov A kommunistáéilenesség apostola MISTER HOOVER könyvé­ben szeszélyesen elegyedik a félgazság (amely köztudomású­lag a hazugságnál is rosszabb) a leggáüástalanabb és legarcát­lanabb hazudozással. És az amerikai titkosszolgálat főnöke „elméleti” vizsgálódásaiban ko­rántsem., eredeti: mindenféle ócskasággal hozakodik elő. Ilyen például az az állítása, hogy a kommunisták tagadják nemcsak a hagyományos érte­lemben vett erkölcsöt, hanem mindenféle erkölcsöt. S ez a zagyvaság egy évvel azután lá­tott napvilágot, hogy az SzKP új programjában fontos he­lyet foglal el a kommunisták erkölcsi kódexe! Arról, hogy Hoover milyen forrásokból meríti a Szovjet­unióra vonatkozó értesüléseit, elég világosan beszél a követ­kező tény: a „szabad kormány’’ eszményképének — Kerensz- kij Ideiglenes kormányát tart­ja! S tüstént terjedelmesen idé­zi is ennek a régi, kétbalkezes politikusnak a rosszindulatú acsarkodását. Amint várható is volt, a bé­kés egymás mellett élés elve különösen nincs ínyére ez Hoo- vernek. Kijelenti: „...ez újabb nagy erejű fegyver a kommu­nizmus arzenáljában”, amely hivatva van „elaltatni a sza­bad világ, jelesen az Egyesült Államok éberségét”. Ebből nyilvánvaló, hogy a könyv szerzője a „veszettek” táborá­hoz tartozik, akik ellenzik az államok közötti békés kapcso­1 í) A MÚLTBAN az FBI veze­tőjéről nemegyszer kiderült, hogy rokonszenvezett a náciké kai. Űj könyvében is van egy jellemző hitlerbarát kijelenté­se. A Szovjet Hadsereg volgai csatájának győzelmes befejezé­sén keseregve azt írja, hogy ez „nemcsak fordulópont volt a szovjetek sorséban a második világháború idején, hanem a kommunista előnyomulás kez­detét is jelentette, amelynek folyamán hét európai ország vesztette el szabadságát...” A WASHINGTONBAN tör­vényszék elé citálták a kom­munista pártot. A per hivata­los elnevezése: „Az Amerika Egyesült Államok kormányí kontra az Amerikai Egyesül Államok Kommunista Pártja.’ A vádanyag oroszlánrészénél a „szállítója” az amerikai tit­kosszolgálat: a Szövetségi Nyo mozó Iroda (FBI). Ezzel kapcsolatban fokozot érdeklődésre tarthat számo Edgar Hoovemek, az FBI igaz gatójának a közelmúltban meg­jelent könyve, amelynek címe „A kommunizmus vizsgálata” A titkosszolgálat vezetője: ; kommunistaellenesség első szá­mú apostola az Amerika Egyesült Államokban. Könyv< egy csapásra a kommUnizmui ellenségeinek bibliája lett „Tansegédletként” ajánlják is- kóláknak, egyetemeknek, ka­tonai tanintézeteknek. Ezt i könyvet, bizonyosan elolvastál azok a bírák és esküdtek is akik részt vesznek a kommu­nista párt ellen indított per­ben. Edgar Hoover „A Kommu­nizmus vizsgálata” című köny­ve alapján fogalmat alkotha­tunk magunknak arról,, hivata­losan milyen érveket sorakoz­tat fel Washington a kommu­nista pórt ellen. Mielőtt azonban rátérnél Hoovemek a kommtmizmusró szóló fejtegetéseire, szeretné! rávilágítani az „illusztris szer ző” — hogy úgy mondjam — „alkotói módszerére.” Ahogy ki nyitottam a könyvét, ezt olvas tam: „Titkosrendőrségnincs...’ Meg kellett dörzsölnöm a sze mem. Nem kétséges: az Ame rikai Egyesült Államokról vol szó, ahol az éppen Hoover ve zette titkosrendőrség a spiclit besúgók és provokátorok légió javai hálózta be az országot Csak nemrégiben ismerte b< Jack Levine, az FBI egykor ügynöke, hogy Hooverék híva tála provokátorokat épített bi a kommunista párt soraiba. Hi szén ugyebár „... titkosrendőr ség nincs”! volt szerves része a termelési folyamatnak. < A lapvetően változott meg n a helyzet a második vi­lágháború után kialakult tudo­mányos, műszaki forradalom időszakában. Itt már lényege­sen többről van szó, mint a természettudomány tudatos alkalmazásáról a termelési fo­lyamatban. J. Bernal angol tu­dós szerint korunkban a tudo­mány a műszaki haladás, a termelés élén halad, s azt a tendenciát mutatja, hogy túl­szárnyalja az ipart és irányítja azt. Ehhez hozzá kell fűzni, hogy a szocializmust és kom­munizmust építő társadalmak­ban, ahol megszűnnek az egy­mással kibékíthetetlen érdekű osztályok, a tudomány közvet­len termelőerővé válik, miköz­ben eltűnik a falu és a város, a szellemi és fizikai munka közötti — még meglevő — lé­nyeges különbség. A tudomány termelőerővé válása természetesen a szo­cializmust, kommunizmust építő társadalomban sem egyik napról a másikra megy végbe, hanem egy hosszabb folyamat eredményeként,, kü­lönböző, szorosan összefüggő tényezők kölcsönhatásában valósul meg. Ahhoz, hogy a tudomány közvetlen termelőerővé váljék, a természettudományok területén gyökeresen új isme­retek felhalmozódása szüksé­ges. Ez a folyamat a fizikában, a kémiában, a biológiában és a matematikában napjainkban szinte kézzelfoghatóan megy végbe. A XX. század fizikája például feltárta az elemi ré­szecskék világát, alapjaiban tisztázta az atommag szerkeze­tét. Ma a természettudomány minden területén alkalmazzák a kutatás fizikai módszereit. Elektronmikroszkóppal és ún. jelzett atomokkal nemcsak a fémek és ötvözetek szerkezetét lehet meghatározni, hanem ezek szerkezeti átalakulásának folyamatait is kutatni lehet. A fizika eredményei nagy befolyást gyakorolnak a mo­dem kémia fejlődésére. A kémia behatolt a bonyolult mo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom