Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

1363. február 13., szerda NEPOJSAO 3 Miénk a zászló, de a kitüntetés az idén is kötelez Az Egii Finommediasikaí Vállalat versenyvállalásai naplójában rögzítette, hogy ki' mit tesz a termelékenység nö­velésére. Munkapadoknál és irodákban ' tanakodnak ezen. Egy biztos, a termelékenység másfél százalékos emeléséhez mindenki iparkodására, aka­ratára és eszére szükség van. Most, év elejétől kezdve jobb legyen az anyag- és a szer­száméi Iá tás, igyekezettel és nagy figyelemmel dolgozzék minden munkás, akkor a leg­főbb követelménynek, a ter­melékenység növelésének ele­get tesznek. Meqyedmillics takarékosság Lehet jobban gazdálkodni az anyaggal? Lehetséges a selejt csökkentése a vérvételi tűk gyártásánál, füstcső és bádo­gos termékeknél lehet valame­lyes anyagot megtakarítani? A műanyagok, színes fémek, és a javítható alkatrészek újbóli felhasználásának lehetőségeit vajon már teljesen kimerítet­ték? Sokan kiszámították már, hogy hány forintot tudnak év végéig megtakarítani. Gyűltek a felajánlások, összeadták a növekvő számoszlopot és több, mint negyedmilliót, pontosan 254 400 forintot ígér a vállalt anyagmegtakarítás összege. Műszaki színvonal és az export Lengyel megrendelésre ózon­fejlesztő berendezést gyárta­nak az idén az Egri Finom­— 'Érdemes volt. Az elmúlt évi versenyvállalások követke­zetes teljesítése, a munkások és vezetők összefogása meg­hozta a sikert, elnyertük a me­gyei pártbizottság kongresszu­si versenyzászlaját és a megyei tanács 15 ezer forintos jutal­mát. Gyorsan terjedt a hír, erről beszélgettek a központban, az autójavítóban, a Kocsis Bernát utcában és a vállalat minden részlegénél. — De az idén sem maradha­tunk szégyenben, hiánytalanul teljesíteni kell a tervet, a ki­tüntetés kötelez. Ki mondta ezt először? Nehéz lenne meg­állapítani, mert ezt nem örö­kítették meg a jegyzőkönyvek. De a január 15-i szakszerve­zeti taggyűlés^ okmányai arról tanúskodnak, hogy az idén minden huzavona és késleke­dés nélkül újabb versenysza­kaszt kezdenek az Egri Finom- mechanikai és Vasipari Válla­lat dolgozói. Csak másfél százalék A termelési terv túlteljesíté­se? Dicsérendő, jó dolog, de csak akkor, ha valóban szük­ség van rá, ha rendelkezésre áll a szükséges anyag és gyár­tás után nem a raktárban po­rosodik az áru. A tanulóktól a nyugdíjra váró idős munkáso­kig mindenki tudja a vállalat­nál, hogy az első feladat a ter­melékenység növelése. Elhatá­rozták, hogy a tervezett egy főre eső termelési értéket más­fél százalékkal túlteljesítik. Hogyan? Több javaslat és kezdeményezés történt már. Egyik-másik szocialista brigád mechanikai Vállalat műhelyé­ben. De felsorolni is sok lenne az exportra készülő villamos és különböző híradástechnikai berendezéseket. Éppen- ebben a szakmában lépked legna­gyobb léptekkel a technika. Állni kell a versenyt, nemzet­közi méretekben is. Világos te­hát, hogy az exportra gyártó vállalatoknak elsőrendű érde­kük a műszaki színvonal eme­lése. Sok szó esett már arról, hogy egyes gyártmányok és gépek elkészítésével sokáig bajlódanak. Gyakran közbejön valami, a megrendelő Sürgetés kötbérrel fenyegetőzik, mindez nem növeli a magyar ipar jó hírnevét. De mennyi haszon­tól esünk el, mert a hosszú gyártási idő alatt elévül a gép és berendezés. Ezen is változ­tatni, javítani akarnak a fi­nommechanika műszaki dolgo­zói és szakmunkásai. A régi, elismert szocialista brigádok mellett újabbak nő­nek fel, újabb vállalások szü­letnek. Szocialista emberhez méltó módon akarnak dolgoz­ni az orvosi vérvételi tűket gyártó brigád tagjai, az iroda­gépjavító brigád és a Mikó- féle mérlegjavító brigád. Job­ban, eredményesebben akar­nak dolgozni és versenyválla- lásai'kat teljesíteni akarják, ezért tanulnak, képezik magu­kat. A léha, hangoskodókat nem tűri a közösség, az embe­rek szívében és fejében az első győztes csatáját vívja az új er­kölcs. (f. U TEL A BALATOMON Balaton vidék újjáébredésé- gés nek. Ilyenkor messze, kilométe­rekre is befutnak a karcsú jégvitorlák, sőt, a tréningező korcsolyázók némelyike, de autót is gyakran lehet látni szaladni a vastag jégen, amely egészen a tihanyi partokig is elmerészkedik. Jégrevük, kor­csolya- és jégvitorla-veree- nyek, fakutyázás teszi válto­zatossá téli időben a balatoni életet. A híres balatoni halászat sem szünetel, csak nem olyan gyakori, mint „szezon” ide­jén. Nagy lékeket hasítanak a pákászok a Balaton jegén és ezeken fűzik át hálóikat. Per­sze, kevesebb a zsákmány, de azért mindig friss hal jut a baricskai csárdába és a füredi éttermeknek, mert az erre ve­tődő vendég nem mulaszthat­ja el, hogy a füredi savanyú vizet, a baricskai halászlét és a badacsonyi kéknyelűt meg ne ízlelje. És egyszer csak, amikor a parton álldogáló ember fázós lábát kapkodja az üveghangú jégen, Tihany felől fülsiketítő mennydörgés, vagy ágyúdör­gés reszketteti meg a levegőt. Egy pillanatra megrendül az ember, mert nem tudja, mi történt. Rianás van. Rian a Balaton. Tihanynál riant és több kilométer hosszant meg­nyílt a vastag jégpáncél. Ez is öröm, bár néha megesik, hogy áldozatot is követel. A rianás azt jelenti, hogy már nem lesz hosszú a tél, közeleg a tavasz és lassan megkezdődik a bala­toni pezsgő élet. FEBRUÁR és március hóna­pokban már elkezdődnek itt a panziókban, magánházakban, a motelekben és campingokban a helyfoglalások és az év au­gusztus hónapjának végéig száz- és százezrek látogatnak majd el ide, hogy megcsodál­ják a táj szinte leírhatatlan, változatos szépségét, a tó bár­sonyos vizének változásait és az itteni évszakok ragyogását, hogy élvezzék a Balaton kör­nyék erőt, egészséget adó, gyó­gyító levegőjét. És aki egyszer itt volt, az ide mindig vissza­visszatér, mert a Balaton kör­nyékét akárhányszor láttuk is, — mindig szép, és mindig más, sohasem ugyanaz. Okos Miklós Siker az Egri Dohánygyárban Kibővített taggyűlést hívtak össze az Egri Dohánygyárban. Sokan voltak hivatalosak, de Németi János, Jaksi Sándor, Űj József, Berecki István és Gyenge István hivatalosak — és ünnepeltek is voltak. Né­meti János brigádját ünnepel­ték, mert egyévi jól végzett munka, szorgalmas tanulás és derék igyekezet után a vállalat igazgatója átadta nekik a szo­cialista brigád oklevelet. Hogyan sikerült, miként csinálták? — Ügy gondoltuk, hogy kö­zös erővel, egymás testvéri se­gítésével, egy családként ösz- szefogva, jobban meg tudjuk oldani az egyre növekvő fel­adatokat. Az új élet új isme­reteket, nagyobb tudást igé­nyel. — Így foglalták össze célkitűzéseiket a brigád tagjai. Élete delén ezért fogott hozzá Németi János brigádvezető a hiányzó iskoláik pótlásához. Uj József pedig ebben az évben már a technikum anyagát ta­nulja. Ezt is szorgalmasan, pontosan csinálják, akárcsak napi munkájukat. Akik isko­lai oktatásban nem vesznek részt, azok a politikai okta­tásba kapcsolódtak be. Az asztalos brigádra mindig számíthatnak a gyárban. Terv­szerűen, a karbantartási ütem­terv szerint dolgoztak, de ahogy a szükség megkívánta, terven felüli munkát is vál­laltak és ezen az elmúlt évben 1036 órát dolgoztak. Más bri­gádokkal összefogva a szivar- kaelőkészítés új technológiá­jához szükséges asztalos mun­kát határidő előtt, október 15-re elvégezték. Takarékos­kodtak is, importfa helyett, ahol lehetett, bontási anyagot használtak. A Németi-brigád eredmé­nyeit ismerik~a gyárban, .azért örültek velük együtt a meg­tisztelő kitüntetésnek. De az | oklevél kötelez is. örömmel | vállalják és becsülettel igyek- j szenek azt teljesíteni az aszta- J los brigád tagjai. Iványi Illés Hol tart a 4. §z. AKÖV Jóleső érzéssel, megelégedés­sel gondolnak vissza a 4. sz. AKÖV dolgozói a családias ünnepségre, amelyen Putnoki László, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a me­gyei pártbizottság első titkára egyéves munka eredménye­ként átadta a kongresszusi versenyzászlöt. Ez a kitünte­tés a vállalatnak, minden dol­gozónak szól. De kötelez is mindenkit, akiben egy sze­mernyi becsület él. A vezetők személyes példa­mutatással, a munka megszer­vezésével segítik a forgalom és a műszaki dolgozók min­dennapos küzdelmét. Megszi­lárdult a munkafegyelem, nem a rendbontókkal cs vagányok­kal rokonszenveznek már en­nél a vállalatnál, hanem azok­kal, akik a munkaverseny hí­véi, munkában és magatartás­ban egyaránt helytállnak. Huszonhét kiváló dolgozói avatunk, 6,5 millió megtakarí­tást értek el, az idén már nyereségrészesedést fizetnek, és jó ütemben épül az új te­lephely, ahol könnyebb lesz a munka. A feltételek adottak, hogy az idén továbbhaladjunk a megkezdett úton. Csak a hi­bákat. — saját hibáinkat kell leküzdeni. Dombos! István Hozzászólás helyett Megtartottuk a zárszámadási közgyűlést. Akkor nem tudtam elmondani mindazt, amit itt leírtam. Kérem, közöljék az újságban, hadd lássák az em­berek, hogy ha jól dolgozik az ember, akkor a termelőszövet­kezetben is több jut minden­kinek. Amikor néhány évvel ezelőtt nálunk is szervezni kezdték a termelőszövetkezetet, nagyon féltünk, pedig mint egyéni gazdák sem fürödtünk tejben- vajban. Azóta nagyot fordult a helyzet és mi megbarátkoz­tunk a termelőszövetkezettel. Két esztendő alatt összeszed­tük magunkat, pedig nem va­gyunk fiatalok, katonafiúnk van már. Elmondom, mit ho­zott nekünk két esztendő alatt a tsz. Fiunknak vettünk egy motorkerékpárt. Amíg idehaza volt, én is hasznát vettem, mo­torral jártam ki a határba — kapálni. Amikor az ember könnyeb­ben él, szeretne kulturáltabb otthont teremteni magának. Hogy szebbé tegyük otthonun­kat, új szobabútort is vásárol­tunk. Megvolt egész esztendőre a kenyerünk, jó hízót vágtunk, nem szűkölködtünk élelemben. Azelőtt súlyos gond köszön­tött a házra, ha valamelyi­künk megbetegedett. Sokba került az orvos, a patika. Mié­in tsz-tagok vagyunk, egyszer volt a férjem nagyon beteg, Ingyenesen gyógyították. Csak azért akartam mindezt elmondani, hogy lássák az emberek, érdemes volt azokra hallgatni, akik a. belépési nyi­latkozatokkal jártál- a közsé­get. Két esztendő alatt megta­nultuk. hogy aki szorgalmasan ’olgozik a, közösségben, annak megvan a megélhetése. Kulacsik József né, Kerekharaszt. Emberszereletből jeles Emberségből vizsgáztak as elmúlt vasárnapon Vécs köz­ség dolgozói. A gyöngyösi Bu­gát Pál Kórház véradó állomá­sának vezetője, mintegy két héttel ezelőtt tartott előadást Vécsen a véradó-mozgalom je­lentőségéről. A felhívás vissz­hangra talált á községben, R most. vasárnap, több mint szá­zan jelentkeztek térítésmentes véradásra. A véradókat kedves kis ün­nepség keretében köszöntötték vasárnap délelőtt az új klub- helyiségben, majd munkához láttak a véradó állomás dol­gozói. Elsősorban azoktól vet­tek vért, akiket már előző na­pon megvizsgáltak, alkalma­sak-e véradásra. Ezen a napon nyolcvanhat embertől vettek vért, tizenhatan felkeresik még a kórházat, a későbbi időpont­ban. Külön kell köszönteni azo­kat a honvédeket, akik pihenő napjukat feláldozva, elég mész- sziről jöttek be a faluba, hogy ők is a véradók között legye­nek. A kórház élelmezési dolgo­zói később megvendégelték a véradókat, s a Rákóczi Tsz is hozzájárult a vendégeléshez egy kis sáfrányosi borral! A kórház dolgozói ezúton is kö­szönetét mondanak a meg­mentett betegek nevében a vécsi véradóknak. Hatvani István« Gyöngyös Folyik a tavaszi lipcsei vásár előkészítése lásán és elrendezésén. A vásáriroda értesítést ka­pott Budapestről, hogy az idén tavasszal 3500 magyar mérnök« technikus és szakmunkás te?* kinti meg a lipcsei vásárt. A magyarok ezt az alkalmat arra is felhasználják, hogy NDK- beli és más országokból érkező szakemberekkel kicseréljék termelési tapasztalataikat. Nagygyűlésen találkozott pélyi választóival Hevér Lajos képviselőjelölt Választási nagygyűlésen szá­molt be Pély község lakóinak Hevér Lajos országgyűlési kép­Nem, ez így nem' mehet tovább. Min­denki útra kél, min­denki valami micsodán kél útra, csak én utaz­zam Szatymazról Kis- kunbörgödzre autó­busszal, vonattal, vagy éppen repülőgéppel. Különben is, ilyen uta­zásért nem jár hírnév, legfeljebb napidíj, az ilyen utazásért nem kap az ember semmit, legfeljebb náthát. Hír­névre van szükségem. Előre hát... Valami újszerű, merész és meghökkentő közleke­dési eszköz, s valami, még ennél is meré­szebb vállalkozás. Rövid néhány hetes töprengés után elké­szült a terv és sikeres befejezése után most közreadom, hogyan és mivel találtam meg Amerikát... JÍIwíaz. kaimuL így történt: Ködös délután volt, amikor senkivel sem közölve tervemet, a konyha legtávolabbi sarkában, a keleti hosszúság 21 és a nyu­gati szélesség 74 fokán beszáUtam a szerényen, de jól és lakályosan felszerelt szappantar­tómba. Valódi magyar gyártmány, amellyel hírnevet vívhatok ki a hazai ipar számára is, valódi magyar szivacs­csal, amely az esetleges lék eltömítésére volt hivatva. Könnyes szemmel mondtam bú­csút a konyhai hátsó falaknak, istenem, lá­tom-e még őket. aztán megerősítve szívemet, nekivágtam a végtelen, a konyhakőnek, amely­nek legtávolabbi koc­káját besárgitóttá a le­hunyó lámpafény. Utam első heteiben nem történt említésre méltó körülmény. Ha szomjas voltam, csak ki kellett nyújtanom a kezem a csaphoz, még közel volt. Ételben sem szűkölködtem, zse­bemben két Mirelit­csomag és három máj­konzerv volt, ez elég­nek látszott a vállalko­záshoz. Félúton lehet­tem, amikor... Igen, még most is borzadok, ha visszagondolok rá, de férfias jellemem, erőm, elszántságom úr­rá lett a nehézségeken. Félúton voltam, igen, éppen a félúton, — nem történt . semmi. Feltűnt nekem. Fi­gyelni kezdtem. Osz- szeszorult a szívem. Acélozódni kezdtek iz­maim, és amitől fél­tem, bekövetkezett: válóban nem történt semmi. Rettenetes volt. Itt ülök a szappantar­tóban, teljesen egye­dül, pont a konyha kö­zepén, bárhová nézek, körülöttem mindenütt csak kő, csak konyha­kő, felettem csak pla­fon, csak plafon és pla­fon ... Megérthetik lelkiál­lapotomat. De győz­tem! Újabb veszély a sze­metesládánál. Csücske élesen kiállt, hajótö­rés bármelyik pillanat­ban. Gyors, ügyes laví- rozás és megmenekül­tem. Még újabb ve­szély a sparheltnál: vulkáni kitörés és vé­gem ... Szerencsére nincs is sparheltünk. Ezt is megúsztam — írtam be a naplómba, mert ugye, naplót is vezettem... És lassan- lassan feltűntek a tá­voli küszöb körvona­lai .. . Még néhány óra, vagy perc csak? S ím, megérkeztem: át­szeltem a nagy vagy Csendes konyhát, egy szappantartóban, egy­magám, kilencszázhu- szonnyolc és fél ve­széllyel dacolva... Kegyetlen ordítás fo­gadott. A feleségem verte sártól fekete bőrűvé vált fiamat. Felújjong- tam: helyben vagyok. Ez Amerika! (egri) viselőjelölt az időszerű bet- é« külpolitikai kérdésekről. Felkérte választóit, tovább­ra is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy növel­jék a termésátlagokat, alkal­mazzanak bátran új módsze­reket a termelésben és a jöve­delemelosztásban is, adjanak egyre több gabonát, húst, te­jet, tojást, zöldségfélét, hogy cserébe mind több iparcikket kaphassanak. Beszédében összehasonlítot­ta a kapitalista Magyarország régi választási rendjét szocia­lizmust építő hazánk válasz­tási rendjével. Beszélt arról, hogy a demokratikus elvek alapján megválasztott taná­csok milyen eredményeket ér­tek el az elmúlt négy esztendő alatt, s kifejezte reményét, hogy az újonnan megválasztott tanácsok még szorosabbá te­szik kapcsolatukat a válasz­tókkal, eg jött dolgoznak a he­lyi és ezen túlmenően az orszá­gos célkitűzések eléréséért. Mátyás Ferenci Heves. AKIK a tündöklő nyári ég boltozata alatt látták ezt a világszerte ismert nagy ta­vat, bizonyára most csalódot­tan szemlélnék a tél kristá­lyos csendjébe dermesztett, jégsivataggá fagyott „tengert”. Most elmarad a mólók zsongó élete, a sok-sok fehérvásznú vitorlás siklása a tükörsima tó vizén, a híres sétányok rin­gó tarkasága, a napozók és fürdőzök tízezreinek látvá­nyossága. De a Balaton, a fenséges, nyugalmas tó és a környék most is csodálatos, le­nyűgöző. A részvétben hidegség ezüst­páráin keresztül ide látszik a tihanyi félsziget zúzmara ta­karta körvonala, az apátsági templom megsejtett tornyai. Gyönyörködtető e téli táj. Ta­lán elhihetőbb, a természeti adottságba jobban illő, való- szerűbb és hitelesebb ez a téli tájkép, mint a nyári teremtő élet, a kulturált, dús lombú parkok, sétányok szelídített, mesterkélt építményei szerte a hetvenkilométeres vízparton, Kenésétől Keszthelyig. Csodálatos ez a téli kép. Jégcsapokkal borított kikötők és parloldalak, eleség után vinnyogó, éhes sirályok hadá­val, amelyek ott pusztulnak nagyrészt — téli szállás híján — a húszfokos fagyban. Egy kis Északi-sarknak érzi az em­ber ezt az egész végeláthatat­lan birodalmat, a jégpáncélon végigszántó, hóborzoló, metsző széllel, ha nem érezné lába alatt a biztos talajt a parton szemlélődő ember. A téli Balaton is szép, talán páratlan is a maga nemében szépsége. A komor kilátásta- lanságot, a jéghorizont ködbe­vesző reménytelenségét,, néha felváltja az erőtlen téli nap sugarai által nyújtott remény­ség. Ilyenkor megcsillannak Tihany és Siófok partjai, éles kontúrjai mutatkoznak a szür­ke éggel egybeérő ködtakaró felszakadozásával a fürdőhe­lyek partvédő gátjainak és ki­kötőinek. De ez szinte tüne­ményszerű és alig néhány óráig tart az egész. Eltűnik mint egy látomás, bog." ismét helyet arlíon a Bakony felől a tóTrí ricedó ködnek, j ez^k h gyorsun cltű­«Ö téli fények az igéi etei a BERLIN: A Német Demokratikus Köztársaság üzemel már nagyban készülnek a március 3-án megnyíló tavaszi, lipcsei vásárra. Több mint 4500 szál­lítómunkás, kisiparos és raj­tuk kívül a kiállító üzemek számos megbízottja dolgozik a pavilonok kiképzésén, a már megérkezett áruk kicsomago-

Next

/
Oldalképek
Tartalom