Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

4 NEPÜJ5AG 1963. február 12., kedd Csütörtöki számunkban megkezdjük című képregény közlését. Valentyin Ivanov tudomá­nyos fantasztikus regénye nyo­mán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre. — A HEVES MEGYEI Nyomda Vállalat február 16-án, szombaton este 1 órá­tól nagyszabású, műsorral egybekötött farsangi bált rendez a vállalat kultúrter­mében.- VARGA ISTVÁN péter- vásári lakos a lottó ötödik he­tében négyes találatot ért el, s 86 052 forintos nyereményösz- szegét holnap délután 3 órakor fizeti ki számára az OTP járási fiókja a pétervásári Búza­kalász Kisvendéglőben. Ám nemcsak pénzben volt nyere­mény a megyében, mert Pál József hevesi lakos a 2. heti jutalomsorsoláson budapesti öröklakást nyert. — A BOLDOGI kultúrott­hon színjátszói a napokban nagy sikerrel mutatták be a „Bekötött szemmel” című da­rabot. A község lakói, akik minél többször szeretnék színpadon látni a fiatalokat, örültek a jól sikerült elő­adásnak.- EZEN A HÉTEN meg­szűnt a szénszünet a dolgozók iskolájában — közölte a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tálya — s minden esti és leve­lező tagozaton megkezdődött megyeszerte a tanítás. — SZOMBATON, tartotta zárszámadási közgyűlését a mezőtárkányi Ezüstkalász Termelőszövetkezet. A köz­gyűlésen részt vett és felszó­lalt Klaisz Ferenc, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa.- A MÁTRAI FÉMMŰVEK dobozüzemében üzemszervezést hajtottak végre. Szalagszerűen szervezték meg a termelést, az anyagmozgatás utjának rövidí­tésével, jobb anyagellátással és egyéb ésszerű szervezéssel a termelést mintegy 20 százalék­kal növelték. — MA HEVESEN tartanak választási nagygyűlést. A község lakosságával találko­zik és tanácskozik Molnár József képviselőjelölt, az ÉMÁSZ egri főmérnöke, He­ves község szülötte.- AZ EGRI Dohánygyár­ban kibővített taggyűlésen ad­ták át a szocialista brigád ok­levelet Németi. János brigád­jának. A televízió műsora 18,00: Hírek. 18,05: Ifjúsági kisfilmek. 1. Mindent tudni akarok (szovjet kisfilm.) 2. A kilencedik körzetben (szovjet kisfilm.) 3. Őserdő a Duna mentén. A Magyar Tv kisfilm- je a gemenci erdőről. 19,00: A Magyar Hirdető műsora. 19,10: Amíg Robinson Trabanthoz jut... 19,30: Tv-híradó. 19,45: A tv mesekönyve. 19,50: Ma esti vendégünk: Losonczi Pál földművelésügyi miniszter és Dimény Imre, az MSZMP KB osztályvezetője. 20,05: Minden­kié a szivem... Uray Tivadar emlékműsor. 21,45: Németh Géza mélyhegedűn játszik. Zongorán kísér: Németh Éva. 22,05: Hírek, a tv-híradó is­métlése. (MTI) B í aa ü s o pl. * “Egerben délután ív,30 órakor: DON CARLOS tPetöfi-bérlet) FÁKLYALÁNG Illyés Gyula drámája a televízióban Ülök a képernyő előtt, s hall­gatom Kossuth és Görgey döb­benetes dialógusait, figyelem az érvek és az igazság csatáját, s szeretném elfeledni a történel­met, amely eseményeiben Gör- geyt igazolta, éppen a görgeyk miatt, de igazságában a kos- suthi eszmét, a szabadság el­jövendő nagyszerű diadalát. Szeretnék tudatlan lenni a múltat illetően, hogy most, a drámában, győzedelmesked­jék Kossuth, hogy 48 meghoz­za a harc teljes győzelmét, hogy Görgey Branyiszkó és a Vág völgye után a szabadság, a nép legigazabb eszméjével szívében, kardjával Komá­romnál is sikerre vigye a vö­rös sipkásokat. A 23. óra ez. Még lenne, vol­na lehetőség, hogy mindez az álom valóság legyen, hogy a későbbi korok nemzedéke, jó­magam is, másként tanulja a történelmet, hogy beteljesüljön a polgári forradalom is Ma­gyarországon. A döntés órája ez, amikor a nép egyetlen hí­vó szóra kész újra és ismét kapát, kaszát ragadni, , hogy megfordítsa a szabadság sor­sát. Kossuth felismerte, teljes jelentőségében felmérte már, hogy csakis a néppel legtelje­sebb egységben lehet és kell is diadalra vinni 48 gondolatát. Erre a felismerésre akarja rá­bízni az 50 000, drákói szigor­ral fegyelmezett, jól felszerelt megfelelő erőt képviselő had­sereggel rendelkező Görgey Artúrt is. . Ha hajlandó a to­vábbi harcra, ha hisz a győze­lemben, ha mer és akar tá­maszkodni a népre, akkor ő lesz az egyesített magyar ha­dak fővezére, cserében Kos­suth még a „hatalomról” is kész lemondani, mert a sza­badság az előrébbvaló és nem a hatalom. A nagy összecsa­pásra, az érvek és az igazság, a kibúvók és az árulás har­cára az aradi kazamaták­ban kerül sor, éppen abban az időben, amikor az előrenyomu­ló orosz cári hadsereg súlyos csapást mér Temesvárnál a magyar csapattestekre. Illyés Gyula a legkiélezet- tebb pillanatban ragadja meg a magyar történelem sorsfor­dulóját, vizsgálja az emberi jellemet, a történelem igazsá­gának tiszta tükrében. A tele­vízióra átírt és 1952-ben nagy sikerrel bemutatott dráma még tömörebbé, sűrítettebbé vált. A kamerák nem tágítot­ták, inkább szűkítették a moz­gás lehetőségét, szinte min­dent a gondolatokra, a félel­metesen pergő dialógusokra koncentráltak. A dráma cse­lekményét a szavak, a gondo­latok hordozzák, amelyek nemcsak nagyszerű rajzát ad­ják Kossuth tiszta, nemes, a szabadságért mindenre kész, önfeláldozó alakjának és Gör­gey mélységesen hiú, de még ebben sem következetesen szi­lárd, végül is a teljes árulásig eljutó jellemének, de történel­mi pannót is rajzolnak a kor különböző osztályainak viszo­nyáról is a szabadsághoz, a néphez, magához a szabadság- harc eszméjéhez. Előbbre lép itt és lényegesen nagyobb nyomatékot kap Józsa Mihály, a bakról leszállt háromnapos titkár, személyében a harcra végletekig kész nép. Felvillan­nak a miniszterek, akik közül van, aki már eljutott a kos- suthi felismerésig, van, aki Görgey és Kossuth között egy illuzórikus középutat próbál keresni akkor, amikor már csak a döntésre és nem ke- resgetésre van idő és lehető­ség, s van, aki, ha kimondat­lanul is, de a Görgey-féle kon­cepció híve: a magyar republi- kánusságért felcserélő osztrák zsarnokságot most átcserélni a cári abszolútizmusért. De a miniszterele egyben majdhogy nem egységesek: a végső döntést Kossuth hozza meg. Görgey fővezérsége szim­bólum, de egyben történelmi szükségszerűség is: az egység, a közös és elszánt erő megte­remtése. Szimbólum a nép előtt és szükségszerűség az ellenséggel szemben, a tovább folytatandó harc megfelelő taktikájának kidolgozáséra és megvalósítására... Erről folyik a párbeszéd Kossuth és Görgey között a 23. órában — ezt rajzolja meg korfestő, nemes veretű, köl­tői nyelvezetű szövegével Ily- lyés Gyflla! A szabadságharc elbukott — ezt a történelem­ből tudjuk. Illyés drámája ar­ról is meggyőzi azt, aki ezt még nem volt hajlandó tüdő- másul venni, hogy — el is kellett buknia. Nem Görgey árulásáért, amely csak pont volt az i-n, hanem a jó szán­dékú, de nem mindenben kö­vetkezetes politikáért, amely csaik mint fegyverforgatókkal számolt a néppel. Kossuth tra­gédiája, — s Illyés legna­gyobb tette talán éppen ennek világos értelmezése — . nem Görgey magatartása, hanem a nép szerepének késői felisme­rése. Amikor Kossuth á törté­nelemben is, de a drámában is erre döbben, akkor már Görgey árulása is elegendő ah­hoz, hogy a kossuthi felisme­rés ne egyesülhessen a. nép reális erejével. A meghalt, nagy tehetségű Gellért Endre rendezésének felhasználásával Pethes György vitte kamerák elé a Fáklya­láng televíziós változatát. Öko­nomikus egység, fegyelmezett­ség jellemezte munkáját. A szín puritán egyszerűsége, a kamerák előtti mozgások visz- szafojtott, de robbanó erejű dinamikája a kor tragikus pillanatának levegőjét árasz­totta. Bessenyei Ferenc Kos­suth Lajosa egyszerre volt döbbenetes erejű, ugyanakkor lírai szépségű. Nem megszál­lott ember volt az ő Kossuth Lajosa, hanem igazában mélységesen hivő és a kétség­telenné vált bukás után a holnapok méhében érlelődő, kivívott szabadságban bízó harcosa az eszmének. Ungvári László Görgey Ar­túr tábornoka, egy nagyra hi­vatott tehetségű, de mélysége­sen hiú, jobban a néptől, mint a cári abszolutizmustól félő ember sok színnel megrajzolt portréja. Kitűnően mutatta meg, hogy az osztrák háztól vérig sértett ember hogyan züllik a teljes árulásba, mert harcát nem igazi eszmék, ha­nem . szubjektív megfontolá­sok irányították. Amíg a sza­badság csillaga beragyog­ta egyenruháját, addig ez a csillag volt mindené, de hogy fénye halványult, úgy keresett „új napot”, amelynek fényében ismét és újra az lehet, amivé nem lehetett az osztrák ház jóvoltából, s' csak kevés ideig lehetett a szabadságharc se­gítségével. A dráma többi szereplőit — kivétel nélkül elismerésre méltóan — Tolnay Klári, To- manek Nándor, Hadics László, Kőműves Sándor, Raksányi Gellért, Tylli Attila, Újlaki László, Szabó Gyula, So- mogyvári Pál, Fülöp Zsig­mondi, Sándor Géza, Csurka László és Dégi István alakí­tották. A komor egyszerűségű, kifejező díszletek Tóth A. Pált, a zene Tamási Zdenkót dicsé­ri... A Fáiklyaláng bemutatása: a Magyar Televíziót! Gyurkó Géza L BUDAPEST—ZAGREB—RI­JEKA. Megvallom, nem min­den izgalom nélkül szálltam be e három szóval feliratozott vasúti kocsiba. Olvasmányaim, stúdiumaim nyomán ismerős volt már a világ, ahová indul­tam, de most mégis új élmé­nyek, benyomások sokasága várt rám, a létező valóság ér­zékszerveimmel való megis­merése, felfedezése. Utam első célpontja a leg­szebb dalműt városok egyike, Zadar, a hajdani Zára volt. j Megközelíthetősége nem is a | legegyszerűbb. Előbb Zágrábon át %li jekába kellett utaznom — egy egész napon át — s csak másnap reggel mehettem to­vább, méghozzá afféle „klasz- szikus utazó” módjára: hajón. A jó öreg, Aleksa Santicról el­nevezett gőzös „repített” — csekély hét és fél órán át — a csodálatos dalmát szigetvilágot érintve az annyi vihart látott, magyar vonatkozású történel­mi emlékekben is gazdag vá­ros felé. Ahogy hajónk befut a kikö­tőbe, nyomban kiszállok, meg­kérdem, merre a legközelebbi út a „Hotel Zagreb” felé, s máris baktatok jókora bőrönd­jeimmel a hajdani városkapun át egyenesen a szállóihoz. A hallban a kiváló jugoszláv tu­dós, dr. Mate Hraste profesz- szor fogad, aki a zágrábi egye­tem tanára, s a Jugoszláv Tu­dományos és Művészeti Aka­démia rendes tagja. A bemu­tatkozás konvencionális cere­móniája után nyomban közös ismerőseinkre fordítja a szót, színes históriai és literátus múltból Brno Krnarutic, vagy ahogyan nálunk szokás emle­getni: Karnarutics Bernét alakja. A régi horvát irodalom jelentősebb képviselője volt ő; neve és személye szorosan összeíorrott Zadar (Zára) vá­rosával, nálunk így is szokás emlegetni: zárai, Karnarutics Barna, ősei a XIII. századtól kezdve játszottak jelentős sze­repet Zadar történetében, a közeli Biograd na moru (ma­gyarul így nevezhetnénk: Ten­gerfehérvár) mellett szép bir­tokkal is rendelkeztek. Anya­ági elődei is mind zárai neme­sek voltak, s mint a krónika feljegyezte: a magyar király iránti hűségük miatt száműze­tést is kellett szenvedniük. Krnarutic írói munkásságá­ról elég sokat tudunk, bár pá­lyakezdésének körülményeit ma is homály fedi. Pyramus és Thisbe halála (Smrt Pira- ma i Tízbe) című műve arról tanúskodik, hogy kiforrott köl­tői véna hívta életre, tehát ezt megelőzően is verselt már bizonyára. . (Eme alkotását egyébként Verancsics Antal­nak, a horvát származású — eredeti nevén Antun Vrancic — esztergomi hercegprímásnak ajánlotta). A török ellem harcok élmé­nye íratta meg Krnarutic-csal második müvét, az Ének Mál­táról (Pisan od Malte) és a Szigetvár bevétele (Vazetje Segeta grada) címűt, mély utóbbit élete fő művének is 1963. FEBRUÁR 12., KEDD: LIDIA 95 évvel ezelőtt, L868 februárban halt Tie g LÉON FOU­CAULT francia fi­zikus, aki 1851-ben a Dárizsi Pantheon- Dan végrehajtott in­gakísérletével bebi- -.onyította, hogy a i'öld forog. A 60 mé- er hosszú inga tehe- etlenségénél fogva ilckor is megtartotta engési síkját, ha a ^öld elfordult alatta, gy a nézők meggyő- tődhettek arról, hogy í Föld forog a saját tengelye körül. Fou­cault megmérte to­vábbá a fény se­bességét is, egymás- ' tói jó távol elhelyezett forgó tükrök segítségével. Felfedezte, hogy a változó térerősségű mágneses térben levő, elektromossá­got vezető anyagokban az indukció következtében örvényáramok (Foucault-áram) keletkeznek. Ezek az elektromos, gépekben nagy energiaveszteséget okoznak. 70 évvel ezelőtt, 1893. február 11-én szabadalmaztatták BANKI DONÁT és CSONKA JANGS mérnökök világhíres találmányukat, az állandó nívójú benzinkarburátort (porlasztót). A két magyar tudós találmányára méltán lehetünk büszkék, mert azzal, stabil benzinmotorba, majd gépkocsiba beépítve, megelőzték Daimlert és Maybachot. 65 évvel ezelőtt, 1893. február 12-én halt meg BARABÄS MIX- LÖS iestőművész. Elmélyült jellemábrázolású, finom portréi a re­form számos híres emberét (Széchenyi, Kossuth, Bem, Petőfi) áb­rázoljál:. Híres az erdélyi népéletből vett Román család című képe. Legszebb portréi Liszt Ferenc és Bittó Istvánná arcképe. (Kép: Léon Foucault világhírű ingája. Foto: Művészetek és Mesterségek Tör­ténetének Múzeuma, Párizs). Izlandiak 500 évvel Kolumbusz előtt jártak Amerikában Helge Ingstad norvég tudós hét skandináv állambeli tu­dóstársával most fejezte be harmadik expedícióját, amely­nek kutatásaival meg kívánta magyarázni és igazolni azokat az izlandi „sagákat”, amelyek az első ezredből maradtak reánk és amelyek szerint a wikingek „messze távolságban a tengereken túl” új világot jártak be. Már az első expedí­ció során végigjárta Kanada és New Foundland nyugati partját és ennek csücskében, Lance of Meadows-ban egy csomó házomladékot talált, amely megegyezett az észa­kon dívott házak beosztásával és alaprajzával. A most befe­jeződött expedíció során foly­tatták az ásatásokat és hét újabb ház alapjait hozták fel­színre. Találtak egy kovács­műhelyt és igen számos házi, szerszámot és felszerelést Ezek igazolják, hogy a wikin­gek valóban, jártak ott és te­lepüléseket létesítettek. Ings­tad előterjesztésére New Foundland kormánya hozzá­járult, hogy az omladókok fölé védőházakat építsenek, hogy így azokat az időjárás további viszontagságai ellen megoltalmazzák. Ingstad a ta­lált tárgyakkal és az azokon végrehajtott analízisek segít­ségével igazolni akarja, hogy Amerikát tulajdonképpen már ötszáz évvel Kolumbusz előtt felfedezték. Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG A szív labirintusa EGRI BRÓDY A harmadik fiú GYÖNGYÖSI PUSKIN Pedro a Sierrába megy GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mindenért fizetek HATVANI VÖRÖS CSILLÁG Fagyosszentek % HATVANI KOSSUTH Felmegyek a miniszterhez HEVES Angyalok földje PÉTERVÁSARA Hátha mégis szerelem FÜZESABONY Kertes házak utcája tekinthetjük. A Szigetvár ost­romát leű'ó hősköltemény a költő ajánlásával látott nap­világot, amely ajánlás a szi­getvári hős fiának, Zrínyi Györgynek íródott. A Zrínyi­család — lévén horvát erede­tű — zárai kapcsolatokkal is rendelkezett; a zárai jegyző­könyvek legalábbis 1542—43- ban egy Dorottya nevű apácát emlegetnek Zrínyi Miklós nő­véreként. De adatunk van ar­ra is, hogy egy Istók nevű, minden bizonnyal magyar származású zárai tiszt (Krna­rutic Péter mostohaleányának férje!) 1572-ben járt magyar és horvát területeken, hogy a zárai Crovati számára zsoldo-/ sokat toborozzon a török elle­ni harcok sikereinek érdeké­ben. Talán az ő társaságában, talán egyedül, később Karna­rutics Barna is megfordulha­tott Magyarországon, mi több, eljuthatott Szigetvárra is, hisz Zrínyi a legelőkelőbb horvát urak egyikének számított. Tény, hogy Sziget elestét kö­vetően Krnarutic megírja fent jelzett eposzát, amely a világ­raszóló történelmi esemény el-’ ső költői megörökítése volt. Megírása nem is maradt pusz­ta irodalomtörténeti kuriózum; nem kisebb jelentőségű ma­gyar költő merített Krnarutic eposzának anyagából, mint a költő Zrínyi, és épp a Szigeti veszedelem megalkotásakor. ★ Zadar történelmi és irodalmi munkáját kutatva persze bő­ven jutott-időm a város mai tudományos és kulturális éle­tének megismerésére is. A nemrég alapított, zadari egye­tem kiváló tanára, dr. Franjo Svelec professzor volt segítsé­gemre különösképpen. Hallot­tam, kiváló előadását a dalmát humanizmus irodalmáról; hosszas eszmecserét folytat­tunk a délszláv reneszánsz és barokk problémáiról; aztán tudományos kapcsolataink fej­lesztésének lehetőségeit mér­legeltük. Svelec professzor egyébként magyarul szándé­kozik tanulni, hogy kutatásait kiterjessze a reneszánsz és bá­rok kor délszláv—magyar iro­dalmi kapcsolataira is, mi­után Zadar irodalmi múltja is bővelkedik ezekben. Dr. Dalibor Brozovic pro­fesszor személyében a zadari egyetem kiváló nyelvész- szlavistáját ismerhettem meg, aki nemrégiben nálunk, Ma­gyarországon is megfordult. Meleg hangon emlékezett ma­gyar kollégáira, akik ittjárta- kor — mint mondotta — mesz- szemenően segítették munká­jában. Ö az egyetem kiadvá­nyainak tiszteletpéldányával, Svelec professzor pedig rene­szánsz-tanulmányaival aján­dékozott meg, mintegy ünne­pélyesen is megpecsételve sze­mélyes tudományos kapcsola­taink felvételét. S végezetül, milyen megható volt kedves­ségük, amikor Zadarnak bú­csút intve, autóbusszal útnak indultunk a meseszép Sibenik felé, hogy onnan vonattal foly-« tassuk utunk Zágrábba! \ LÖKÖS ISTVÁN: Tanulmányúton a dalmát tengerparton majd a magyarországi szla­visztika eredményeiről nyilat­kozik elismeréssel. Aztán bú­csút is vesz tőlem, hisz egyre- másra érkeznek vendégei Európa csaknem valamennyi országából, hiszen ő a szlavista tanfolyam igazgatója, amelyre magam is vendégként érkez­tem Zadarba. ★ Milyen különös is ez a vá­ros — mondogatom azóta is magamban. A hajdani Róma hatalmát, művészetét éppúgy megőrizte az utókor számára, mint a román kori keresztény­ség remekbe szabott építészeti alkotásait (templomok, évszá­zados kolostorok egész sorát), de nem hiányoznak belőle a reneszánsz, s a dalmát népélet színei sem. Szűk, olykor alig méternyi széles sikátorai kü­lönös harmóniába vegyülnek a Donat (katedrális) kolosszá­lis méreteivel) kétségtelenül a legszebb zadari műemlékek egyike!), s a piac forgatagában nyüzsgő, színes öltözetű dal­mát árusokkal. Históriája is csupa szín, csu­pa változatosság, akárcsak gazdag, hagyományokban bő­velkedő irodalmának története. A mi Nagy Lajosunk és Könyves Kálmánunk emlékét éppoly előszeretettel őrzik a zadariak, mint a régi horvát irodalom olyan kiváló képvi­selőjét, mint Petar Zoramc, aki az első délszláv pásztor­regény alkotója volt. De tán még érdekesebb számukra e

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom