Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-05 / 29. szám

1963. február 5., kedd 3, nepcjsag ■i i .. i ii ii * A LEGHATÁSOSABB A jelölő gyűlésekkel lezárult a választási előkészületek első szakasza. Ha figyelmesem ta­nulmányozzuk a képviselő- és tanácstag-jelöltek statisztiká­ját, voltaképpen pártunknak a nép iránti hűsége dönti el, kik legyenek a képviselők és a ta­nácstagok. S itt nemcsak arról van szó, hogy döntő többségükben megszavazták a Hazafias Nép­front jelöltjeit, mert ha volt is néhány helyen „ellenjelölés”, az azért volt, hogy a párt és a népfront politikáját még job­ban értő és alkalmazni tudó emberek ezrei kerüljenek fel a jelölőlistára. Ez a tény még jobban aláhúzza azt a határ­talan felelősséget, ahogyan — a költő szavaival élve — „a dolgos nép okos gyülekezete” a párt és a kormány politikájá­ról, s a mindennapos élet ap- róbb-nagyobb ügyeiről tanács­kozott. A jelölő gyűlések hatalmas élménnyel gazdagították a választókat és jelölteket egy­aránt- Számos régi tanácstag­nak dobogott a szíve a torká­ban, s nem egy korábbi képvi­selő leste szorongva a szavazás eredményét. A mi jelölő gyűléseink alap­ján sok százezer részvevő tud­ja vitathatatlan tényekkel megcáfolni a Szabad Európa Rádió adásait, mely szerint a mi jelölő gyűléseinkre a „for­malizmus” nyomja rá a bélye­gét. Ha egyszer is megtennék az igentisztelt rádióadó munkatár­sai, hogy saját országhatárai­kon belül sepregetnének, ta- pasztalniok kellene, hogy az általuk „szabadnak” nyilvání­tott Európában (sőt, a tenge­ren túl is) milliós néptömegek szívesen vállalnák, hogy a ná­lunk szokásos „formalizmus” szerint jelöljék ki azokat a nő­ket és férfiakat, akikre biza­lommal leadnák szavazatukat, akikre nyugodt lélekkel rábíz­nák az ország és a helyi köz­igazgatás ügyeinek irányítását. Nevezzék meg azt a kapita­lista országot, ahol a választók maguk kérik a megválasztandó közéleti embereket, hogy ne változtassanak e politikán!? Melyik kapitalista országban akadnak választók, akik a he­lyi közigazgatási szerv eljö­vendő, új vezetői elé a vezető párt és a kormány következe­tes politikáját állítják köve­tendő példaként? Nem, ilyen kapitalista or­szág nem létezik. De nálunk ez történt! A felszabadulás utáni első választások idején pártunk még csak programjában hir­dethette a felemelkedés útját, a könnyebb és a szebb életet — és most az emberek saját életükből vett példákon ke­resztül bizonyították életük jobbra fordulását. Mi tagadás: voltak nálunk választások a személyi kul­tusz éveiben is, amikor hiba csúszott a párt- és állami élet demokratizmusába —, de az idei jelölő gyűléseken népünk már a párt és a kormány el­évülhetetlen érdemeként emlí­tette a régi hibák felszámolá­sát. Voltak esztendők, amikor a felszabadulás óta elért ered­ményeket csokorba kötve nyúj­tottuk át választások előtt a népnevelőknek, hatásos érv­ként — s most a jelölő gyűlé­sek részvevői szolgáltatták a leghatásosabb érveket, s hív­ták fel egymás figyelmét olyan vívmányokra, amelyeket talán a népnevelők sem vettek ész­re. mert már megszokta a sze­mük ... Ki a megmondhatója annak, hogy hány és hány idős és öz­vegy ember mondott könnyez­ve köszönetét a felemelt nyug­díjért, s hány gyógyult pa­raszt nénike és bácsika be­szélt immár múlt időben sok év előtti betegségéről. Mégha tározhatatlanul sok asszony beszélt arról, mennyi­vel könnyebben tud gazdál­kodni a keresettel csak a leg­utóbbi választások óta történt árleszállítások alapján is. Ó, Az egyiknek sikerül, a másiknak nem Menjen végig a londoni Pic- cadily Circuson és érdekes fi-' gurákkal találkozhat — írta a Daily Express és a lap fotó­riportere ezzel egyidejűleg produkálta is a szenzációt. Si­került felvételt készítenie Bl- dault, egykori francia minisz­terelnökről, aki később az OAS terrorszervezet egyik vezetője lett és akit a francia rendőr­ség jelenleg is köröz. Bidault az elmúlt hónapok­ban különböző országokban bukkant fel. Először Svájcba szökött, onnan Olaszországba tette át székhelyét, de mint nemkívánatos elemet, mindkét államból „eltanácsolták". Ez­után az Atlanti viszályt és fő­leg a Közös Piac körül sdúló francia—angol ellentétek kiéle­ződését igyekezett saját politi­kai célkitűzéseinél felhasznál­ni. A szélsőjobboldali francia terroristák volt főnöke úgy döntött, hogy Londonba költö­zik, mivel ez idő szerint a francia—angol viszony a mély­pontra süllyedt, amit ő egyéni szempontból kedvezőnek ítélt. A jelek szerint ez a számítás nem is volt alaptalan. A Daily Express „leleplező” cikke után a francia lapok keserű szájíz­zel írták: „Az angol kormány hivatalosan nem vesz tudo­mást Bidault jelenlétéről és ÉRVELÉS az asszonyok kitűnő gazdasági érzékkel vannak ellátva: jól tudják, hogy a kis háztartások csak akkor deficitmentesek, ha az ország nagy háztartása is jó kezekben van. Azt jelenti-e mindez, hogy a jelölő gyűlések az általános magasztalás és kritikátlanság jegyében zajlottak le? Ko­rántsem! Alapos fejmosást ka­pott a helyi tanács ott, ahol a lehetőségekhez képest kevés fejlődés mutatkozik. Szó esett az országosan mutatkozó szén­energia és víz gondokról is. De a panaszkodó emberek szavai­ból is a bizalom csendül ki és az a meggyőződés, hogy a jö­vőben nagyobb előrelátással és körültekintőbb szervezéssel csökkenthetők lesznek a ke­mény tél okozta objektív ne­hézségek és más gondok is. A nemrég lezajlott jelölő gyűlések népünk politikai érettségének, s az egyre job­ban kialakuló nemzeti egy­ségnek beszédes bizonyítékai. Méltó példái annak, hogy né­pünk egy szívvel, egy akarat­tal mond majd Igent a válasz­tások napján a szocialista rendszerre és a kommunisták­kal vállvetve részt vállal a szocialista társadalom teljes felépítésének küzdelmes, de sikerekben gazdag munkássá­gából. Valachi Anna Egy osztályzattal feljebb... Zárhsámadti közgyűlés a .nagy visnyói Alsón mánv Tss-hen Hosszú előkészületek után került sof az ünnepélyesen feldíszített nagyvisnyúi kultúr- házban a helybeli Alkotmány Tsz Zárszámadó közgyűlésére. Előbb Kiss P. Mihály, az ellen­őrző bizottság elnöke számolt be a bizottság egész évi mun­kájáról, később pedig Kiss Al­bert tsz-elnök emölkedétt szó­lásra, hogy ismertesse a veze­tőség beszámolóját. Az elnök arról beszélt, hogy 1960 őszén alakult meg a ter­melőszövetkezet, 127 családdal, ezer hold területén és az első zárszámadó közgyűlésen arról volt kénytelen beszámolni, hogy nehezen ment a munka, nagy volt a szervezetlenség, kevés a termés, s csak 15 fo- rintot tudtak munkaegysé­genként fizetni. Most pedig már jelentős változásokról ad­hat számot A tsz-tagok, — an­nak ellenéré, hogy 65 év kö­rül van átlagos életkoruk, — igyekeztek erejükhöz mérten dolgozni. Nem volt kapálatlan területük és a kedvezőtlen Idő­járás ellenére is, a tervezett­hez közelálló termésátlagokat sikerült elérniük, sőt, egyes terményekből még ennél is többet termeltek. Ugyanakkor jelentős beruházásokat is vé­geztek. Tovább növelték a kö­zös vagyont, megnövelték az állatállomány létszámát is, hiszen az ő területükön ez a ki- íizetőbb „üzemág”. Végezetül az elnöki beszá­moló megemlítette azt is, hogy a tervezett 25 forint he­lyett 26 forintot tudnak oszta­ni minden munkaegységre, s ha az összes közösből eredő jövedelmet figyelembe vesz­nek, akkor ez az összeg eléri a 40 forintot. At elnök szavait nagy taps fogadta. Sokáig nem csende­sedett az ováció, ami érthető is, hiszen egy év leforgása alatt 11 forinttal növekedett a munkaegység értéke ebben a tsz-ben, 101 százalékra telje­sítették áruértékesítési tervü­ket és a tsz a gyenge tsz-ek sorából felzárkózott a közepe­sek színvonalára. A beszámolók elhangzása után sor került a hozzászólá­sokra. Többen azt fejtegettél-;, hogy elégedettek az elért eredményekkel és megígérték, hogy az idén még szorgalma­sabban dolgoznak majd, mint 1962-ben, hogy jövőre 30 forint fölött tudjanak részesedést fi­zetni. A felszólalók arról is beszéltek, hogy sokat jelentett az állam 84 ezer forintos tá­mogatása, amit nem kell visz- szafizetniök és az a segítség­nyújtás, amit a járási pártbi­zottság és tanács dolgozói nyújtottak az elmúlt esztendő­ben a közös gazdaságnak. Kü­lön köszönetét mondtak Adam- kó Józsefnek, az egri Erdőgaz­daság igazgatójának és Kovács Ferencnek, az egri járási ta­nács elnökhelyettesének, ákik sokat tettek a szövetkezet „talpraállításáért”, A felszólalók egy része fog­lalkozott azokkal a problémák­kal is, amelyek gátolták az el­múlt év munkáit. Elsősorban a zsúfolt istállók helyzetét tet­ték szóvá, de kritizálták azo­kat az embereket is , akik az elmúlt évben rendszertelenül jártak el munkába, kevés munkaegységet teljesítettek, távol maradásukkal gátolták a nagyobb eredmények elérését. A felszólalásokra adott vá­lasz után véget is ért a zár- számadási közgyűlés hivatalos része, amely a kezdeti' fagyos hangulat után — hideg volt a terem! — „felengedett”. Min­denki érezte, nem hiábavaló volt elmúlt évi munkájuk, hi­szen a tsz egy év leforgása alatt egy osztállyal feljebb lé­pett fejlődésében, s Nagyvis- nyón is értelme, célja van a közös munkának.-f. I­Rövid séta Egerben február 4-én esze ágában sincs őt az ország- geket produkál. íme, Angliá­ból kiutasítani.” Ebből az epi- nak több mint egy évi próbál­zódból azt a tanulságot kétség- kozás után sem sikerült a Kö- telenül levonhatjuk, hogy a, zös Piacba bejutnia. Bidault- nyugati hatalmak kötélhúzása, nak viszont éppen ezért sike- az egész ellentétektől terhes rült Londonba bejutni. NATO-politika furcsa jelensé- S. E. A dátum fontos, mert ezen a napon az üzletek úgy nyitottak ki, hogy egy sereg áruféleség harminc, negyven százalékos árcsökkenéssel került a vásár­lók elé. Érdemes volt hát szét­nézni, s látni az emberek örö­mét Ez a szezon végi kiárusítás időben is, „pénzben" is na­gyon jókor jött Fizetés után, télvíz idején mind az az áru szükséges, amit érint a szezon végi kiárusítás árcsökkenése. Az Állami Áruházban különö­sen a kötött osztályon, nagy a tolongás. Érthető — a női kar­digánok, kulik, a gyermek kö­tött holmik egyébként i* kere­sett cikkek. Káliakkal, kará- csondiakkal találkoztam itt. — Közelebb nincs? — kér­dem Hutásnét, aki kisfiának akar vásárolni. — Van, de megszoktam, hogy minden nagyobb bevá­sárlást itt, az egri Állami Áru­házban végzek el. Nagy a vá­laszték, színben, nagyságban, minőségben. Hogy mit veszek? Gyermekíehémeműt, s talán egy kicsit magamra is gondo­lok. Az Anyák boltjában még nem indult meg a forgalom. Ebbe természetesen, az időjá­rás és a forgalomkorlátozás is közrejátszik,' ám egy ki­csit elkésett a propaganda iá» mert sokan nem is tudnak a* igazán nagyméretű szezonvégi árleszállításról. Helyben sze­reztem erről tudomást Csutö­rés Bertalanná két kis leányka­ruhát vásárolt, megnézte az árát, kikészítette a pénzt, s még vitatkozott ig a pénztá­rossal, hogy rosszul számoltak» ő megnézte, ez többe kerüL S örömmel vette tudomásul, hogy bizony 30 százalékkal ol­csóbban kapta, mint számítot­ta. így lett a két kisruha mellé még egy kevés pótlással kis­lányának kardigán is. Az első nap, a premier kicsit nehezen indul, s az sem egész­séges dolog, hogy az Állami Áruház melletti üzlet éppen most tart leltárt, mert a vásár­iók általában hozzászoknak egy üzlethez, a kiszolgálókkal is megértik egymást, kialakul egy üzleti kapcsolat, segítenek a vevőnek a kiválasztásban, s ezért nem jó, hogy egy vevő­közönség előtt épp most zár-' ják be a boltot. A nagyobb arányú vásárlás természetesen a hét közepére várható, ezt igazolják az eddi­gi évek. Egyrészt akkorra el­terjed a híre, másrészt akkor már mindenkinek lesz vásár­lási alapja — pénze, igényei* kedve kielégítésére. (á) A Közúti Igazgatóság nagy erőfeszítéseket tesz az utak megtisztításáért Világhírű üregek birodalmában A Parádi Üveggyár hírét, nevét, — márkás szerviz-kész­letek, kecses vonalú kelyhek, finom művű poharak, csodá­latos ólomkristály vázák és seregnyi más, mesébe kínálko­zó dísztárgy repítette szét a nagyvilágba, távoli földré­szekre, idegen országba: Olaszországtól Kanadáig és ki tudja, még merre... Pa- rádsasvári, parádi, bodonyi emberek, — régi„liutás népek” — vitték nemzedékről nemze­dékre ennek a különleges, rit­ka szakmának a szeretetét, művészetét, ök fújták, festet­ték, csiszolták bele napjaikat, örömeiket és gondjaikat a ke­mény, merev üvegbe. Apai, nagyapai örökség sokaknál ez a mesterség, vagy a szülőföld, az erdős-hegyes délmátrai táj hagyománya. Végigjártam az üzemet, — a hutától a csiszolóig, az üveg­fúvóktól a mintafestőkig. Meglepett, hogy amerre csak mentem, mindenütt fiatalok­kal találkoztam. Az ő üze­müknek is nevezhetnénk hát bátran, hiszen annyian van­nak! Űj arcok, új emberek vál­tották fel a kiöregedett, nyug­díjba ment ősz hajú mestereket, s folytatják, viszik tovább sz 6si tudományt, teszik rango­sabbá, többet érőbbé a parádi üvegkölteményeket. Különös öröm az, hogy ezek a mai fia­talok szinte kivétel nélkül méltó folytatói elődjeik ügyes munkájának, nem maradnak le amazok sikerei, teljesítményei mögött — s közülük egyre többen akadnak követői a Fe­jes Jóskáknak, Nagy Karcsik­nak, Holló Laciknak, meg a Juhász Dódiknak! Ók, a né­hány éves szakmunkások, nagy eséllyel indulnak versenyre akár a legöregebbekkel is. Brigádok vetélkedőse Ifjú arcok, fiatalos lendület, kitűnő munkaszellem, — ez jellemző most az üzem életé­re... Jelenleg 11 brigádban, az összlétszámnak mintegy 20 szá­zaléka küzd a „szocialista bri­gád" büszke címének elnyeré­séért. Selejtcsökkentés, a mun­kafegyelem szilárdítása, foko­zott balesetvédelem, újítások, szakmai és politikai tovább­képzés, közös rendezvények lá­togatása, a munkahelyek kör­nyékének állandó rendbentar- tása, az üzemen kívüli becsü­letes, példás magatartás, — ol­vasom a sok-sok vállalás kö­zött a brigádnaplókban. Vala­mennyit rendre teljesítette már a sok brigád! A szakma nesztorai A fiatalok szorgalmát, lelke­sedését dicsérem csak? Az öregekről, a legöregebbekről is szólni kell! Mondjuk, Cotyár János és Venczel János üveg­fúvókról, akik ez év január el­sején mentek nyugdíjba, és a művezetővel már a huta ajta­jában alkudoztak: mikor lehet bejönni az üzembe No, nem azért az ötszáz forintért —, hi­szen szép nyugdíjat kapnak mindketten: Cotyár János 1680 forintot, Venczel János meg 1400-at! Nem a pénz, in­kábbra munka hiányzik nekik. Negyvenhét évig voltak üveg­fúvók, nehéz hát megszokni az otthoni „semmittevést”, pihe­nést ennyi idő után. Fáj, tehe­tetlenné válik a kezük, érzik, el ügyetlenkedik, ha nem szo­ríthatják ujjalkkal a fúvó- botot; betegek, ha nem alkot­hatnak, dolgozhatnak időn­ként egy-egv keveset... Kihczel Károly igazgató szo­bája. valóságos múzeum emléklapok, elismerő okleve­lek a falakon, körös-körül. Többszörös élüzem a Parádi Üveggyár —, s a hatalmas vit­rinben, meg a vendégasztalon valóságos garmada a pompá- sabbnál pompásabb Iparművé­szeti remekeknek... Itt látom a magyarországi üvegipar 1961. és 1962. évi legszebb termékét, s előttem sorakoznak a „Szak­ma ifjú mestere” címért küz­dők vizsgaremekei. — Az idei első exportszállít­mányunk Kanadába megy, ólomkristály kelyhek, és haty- tyú-hamutartók —-, mondja Kinézel Károly. — Ebben az évben szeretnénk tovább fo­kozni exportunkat, ólomkris­tályból kétharmaddal növelni a múlt évi kivitelt, és teljesí­teni 21 milliós tervünket. Új üzemépületek, lakások Ha már tervekről, az 1963-as elképzelésekről esik szó, be­szélni kell az idei év nagy be­ruházásairól is. Üj csiszoló üzem, irodaépület, mosdó, öl­töző épül a Parádi Üveggyár­ban. És végre új lakást is át­adnak a telepen, négyet építe­nek fel az idén, de befejeződik a kultúrotthon régóta húzódó átalakítása, végleges berende­zése is. Gyóni Gyula A vasárnapi esővel, havas­esővel vegyített erős havazás a megyében több utat járha­tatlanná tett. Vasárnap egész nap és hétfőre virradó éjjel hóekék tisztították az utakat s így felszabadult Dormánd— Besenyőtelek—Poroszló, Bese­nyőtelek—Kömlő—Tisza nána, Tiszanána—Sarud—Poroszló, Szilvásvárad—Nagyvlsnyó— Gyöngyös, Heves—Galyatető— Mátrakeresztes közötti útvo­nal. A 3-as számú főútvonalon Halmajugránál, a detki be­kötő úton, Halmajugra—Nagy- füged között és Mezőtárkány felé tették szabaddá az utat. Több összekötő, nem főközle­Tojjb. mint félezren vettek részt Atkáron a Győzelem Ter­melőszövetkezet első közös zárszámadásán. 1961-ben egye­sült a falu két termelőszövet­kezete, s a vezetőség most az első közös évről adott számot. A mezőgazdaságra kedve­zőtlen időjárás ellenére is az atkári Győzelem Tsz egy mun­kaegységre negyvenhárom fo­rint negyven fillért fizetett, s ez az összeg magasabb a ter­vezettnél. Eredményes gazdáí­kedési út nehezen járható, de megszakítás nélkül dolgoznak a motoros hóekék. Ezenkívül tíz gépjárművel állandóan sa­lak óznak, hogy járhatóvá te­gyék a síkos utakat A következő útvonalak jár­hatatlanok: Gyöngyös—Abasár közötti út, a visóntai bekötő út, Kápolna—Tenk közötti út, Heves—Hevesvezekény—Kis­köre közötti út, az átányi és pélyi bekötő utak mindkét ol­dalról, Visznek—Zaránk kö­zötti út, Hatvan—Nagyköké­nyes közötti út, Hatvan—Csány —Atkár közötti út és a boldogi bekötő út. kodásukat igazolja az a tény Is, hogy az 1963-as gazdasági évre a kötelező tartalékok mellett még kétszázezer forin­tot tettek félre. Az elmúlt évben a termelő- szövetkezet állóeszközeinek ér­téke kétmillió háromszázötven­ezer forinttal növekedett. Atkáron a kei termelőszö­vetkezet égj esitése meghozta a várt eredményt Gácsi László Atkárról jelentjük: Megtartotta első zárszámadását a Győzelem Tsz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom