Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-05 / 29. szám

TTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 29. szám ARA: 30 FILLER MAI f&jyzeJiink Barátságos eszmecserére álltak meg a munkából ha­zainduló nagyrédei szövet­kezeti gazdák, mikor meg­hallották, hogy olasz vendé­gek látogattak szövetkeze­tükbe. A meleget ontó gaz­dasági épületben rövidesen fesztelen beszélgetés indult a gazdasági ügyekről. Al­berto Jacometti ország- gyűlési képviselő igen élén­ken érdeklődött a közös gazdaság ügyei iránt, külö­nösen az oltvány és szőlő- termesztés fortélyait tuda­kolta. Repkedtek a hozzáértő kérdések, válaszok. Vendé­gek, vendéglátók egymást túllicitálva ecsetelték a Moser-féle szőlőtelepítés előnyeit, a málnatelepítés hasznosságát. Az egyik vá­lasznál Alberto Jacometti felkapta a fejét. A rédei szőlősgazda ugyanis éppen a Szovjetunióban tett ta- nulmányútját sorolta érvei közé. — Hogyan? ön járt a Szovjetunióban? — kér­dezte furcsáivá a vendég. — Nemcsak én, jónéhá- nyan kimentünk. A beszélgetésbe többen bekapcsolódtak, s nemsoká­ra Csehszlovákiában, Len­gyelországban, s NDK- ban szerzett tapasztalatok is vitaérvekké váltak. Ügy­szólván a világ mezőgazda­sága leit az összehasonlí­tási alap a rédei vitában. S ez amennyire érthető volt a szövetkezeti gazdáknak, legalább olyannyira meg­lepte az olasz vendéget. Aztán ágy tárgyaltak, mintha a világ legtermé­szetesebb dolga lenne, hogy szakmai vitában külföldön szerzett tapasztalataikra tá­maszkodtak, védhetik iga­zukat külhoni érvekkel szemben. A csodálkozó vendég lát­tán az egyik gazda meg is jegyezte: — De hát mi furcsa van abban, hogy külföldre me­hetünk? Demokrácia van nálunk. Igen, ez is a demokráciá­hoz tartozik; a világlátás lehetősége az egyszerű, kétkezi munkások számára is. Úgyis mondhatnánk, ez a világlátás demokráciája. K. E. van az európai télnek Az „európai jégkorszak” ed­dig 539 halálesetet okozott. Hírügynökségi jelentések sze­rint, a szokatlanul szigorú téli időjárás elsősorban Olaszor­szágban szedi halálos áldoza­tait, ahol a hétfői napig bezá­rólag, fűtési szerencsétlensé­gek, fagyhalál, vagy közleke­dési baleset következtében 135 ember vesztette életét. Pisa közelében, Montropoliban, va­sárnap este háromtagú család kapott halálos füstmérgezést. A didergő szerencsétlenek egyetlen szobában villany­kályhával, gázkályhával és szénkályhával fűtöttek. Közép- Olaszországban 80 kilométeres sebességű szélviharok tombol­tak vasárnap. Rómától délre, egy széllökés gépkocsit sodort le az útróL Vezetője meghalt. Több hegyvidéki városkát és községet a hó elszakított a külvilágtól. Ezeken a helyeken nincs élelmiszer és tüzelő­anyag utánpótlás. Az Appeni­nekből az emberlakta helyek­re húzódtak le az éhes farka­sok és ostrom alatt tartják a< házakat. A szomszédos Ausztriában a? rendkívüli mennyiségű hó hét-; főre megbénította a vasúti közlekedést, a vasúti síneket a 5 kivezényelt katonák próbálják < megszabadítani a hótól. A< hegyvidékeken rendkívül meg-; nőtt a lavinaveszély. Lengyelországban nagy ké- ; séssel közlekednek a vonatok,; több vonalon nem indítják a; menetrendszerű járatokat. Len- <! gyelország két északi kikötő­jének, Gdansknak és Gdiniá-; nak vizét 45 centiméteres jég; fedi. Az első havazás Csehszlo- < vákiában is gyakorlatilag meg-< bénította a vasúti közlekedést., Spanyolországban, Barcelo- < nától a francia határig, hó bo-< rftja a vasútvonalakat. A köz-< lekedés itt is megszakadt. (MTI) Teljes erővel a szénért! Szombatra virradóan Isten­mezeje felöl négy és fél órás késéssel érkezett a bányászokat szállító autóbusz. Csúszós az út, kétszeresen- nehéz és veszélyes volt az út Egercsehiig. De vasár­nap teljes, háromműszakos termelés volt Egercsehiben és Szarvaskőn is, rendben, idejé­ben megérkezték az emberele A második vasárnap dolgozták, mert nagyon kell a szén, az is­kolákban, a vasútnál, a háztar­tásukban és az üzemekben- isi Vasárnap 103 százalékra tel­jesítette termelési tervét az egercsehi üzem. Januárban 295 vágjon széninél adtaik többet mint amennyi kötelességük lett volna. Vasárnap a szarvaskői­éit is íkitettek magukért. Az el­múlt heti sok baj, bányaomlás, áramszünet és a szivattyúkkal való bajlódás után sikerült a napi tervet teljesíteni. De most ennél is több kelle­ne, mert most kezdődik a taní­tás, minden iskolát fűteni kell, nem fázhatnak a gyerekek. Ne a hónapokkal ezelőtt megálla­pított termelési terv diktálja a szarvaskői bányából küldött szénmennyiséget, hanem a rendkívüli (körülmények, az akarat és a lehetőségek becsü­letes egybevetése mondja meg, hogy ezekben a napokban ho­gyan, milyen eredménnyel dol­gozzanak bányászaink. Petőfi Altáróban, Rózsaszent- mártonban, a gyöngyösi XII-es aknánál is teljes létszámmal dolgoztaik a bányászok, villany- szerelőik, gépkezelők, mindenki akinek munkájára szükség volt ezen a vasárnapon. Rózsaszent- márton 115 vagon, a gyöngyösi­ek 163 vagon szenet adtak, Pe- tőfibánya pedig 87 vagonnal járult hozzá, hogy a tröszt mélyművelési bápyfci .104,3 szá­zalékra tehessenek eleget vá-^ lalt kötelezettségű lenek. A Mát- ravidéki Erőműnél nem volt fennakadás, hozzájutottak a megfelelő szénhez, nem volt áramkorlátozás. Különösen di­cséret illeti a Mátnavüdéki Szénbányászati Tröszt munká­sait aizért, hogy 1800 tonna da­rabos szén helyett 2077 tonnát adtak a TÜZÉP telepeikre. Az ecsédi külfejtésen min­dent megtettek az emberek. Reggel még nem is volt semmi baj, de már tizenegy óra felé valóságos orkán tombolt. Rövidzárlatok, sistergő kék ív­fények keletkeztek. Mindunta­lan leálltak a gépek. Nem az embereken, az időjáráson múlt, hogy az ecsédi külszíni fejtés csak 75,2 százalékra tel­jesítette a másod ik vasárnapi tervet. (F. L.) Negyvennégy szerelő és hatvan traktoros végzi a téli gépjavítást ezekben a na­pokban az egri gépállomásán. A száraz nyár és ősz rendkívül megviselte a traktorokat és bizony bőven akad most tennivaló. A gépállomás gépeinek mintegy 80 százalékát javítot­ták már ki, s továbbra is jól haladnak a munkával. Képünkön Ferenczi István és Prokai Vilmos olajat öntenek a gépbe. Munkaértekezletet tartott ax ÁFTH Heves megyei Felügyelősége Tegnap délelőtt Egerben; munkaértekezletet tartott az 1 Állami Földmérési és Térképé-! szett Hivatal Heves megyei: Felügyelősége. Bíró Lajos hi-! vatalvezető a felügyelőség! 1962. évi. munkáját értékelte,.! valamint ismertette az 1963. évi tervfeladatokat. A beszámolót vita követte,; majd délután Bíró József, azl MSZMP megyei bizottságának! titkára tartott előadást, a fel-; ügyelőség pártnapján. Láncokkal hozatják fel a vasgerendákhoz a nehéz gépe­ket. .;. Jánosi Sáridór, Palom- béli -Átjárás az egyik gépen már a végsze­relést végzik, ugyanis a gép­állomás dolgo­zói szalagrend- szer-szerüen ja­vítják a gépe­ket. és ez ? utolsó állomás, Forgalomba Kerül H®, «»«*■ “ < gyűlt■ traktor a forgatható televízió antenna '“™1 Cukrászipar! és hidegkonyha készítmények bemutatója az egri Bistroban Két napra tervezte a Ven­déglátó Vállalat az egri cukrá­szok és „konyhaművészek” be­mutatóját, amelynek megren­dezésére a Bistroban került sor. A tervezéssel szemben a gyakorlat az volt, hogy máraz első nap este csaknem minden cukrász készítmény elfogyott. Mint Pálffy Levente, a bemu­tató rendezője tegnap elmon­dotta, nem is számítottak ilyen nagy érdeklődésre, s ez egy­szer kevésnek bizonyult a 46 féle, körülbelül kétezer darab cukrász remekmű. Közel 10 ezer ember tekintette meg és végül. — ette meg a kiállított „tárgyakat”, amelyekhez sza­bad volt hozzányúlni, amit a hatezer forintos forgalom is bizonyít. Különösen kitűntek a • készítményeikkel: Papp József, Hullai Dániel, Jászai Gyula, /Király Károly, Rakusz Jó- . zseíné, Nagy Árpád, Bárdos I Jánosné cukrászok, a tanulók közül pedig Marián Sándor. A hidegkonyhai készítmé­nyek Gál Félixnének, a Bistro szakácsának remekei voltak. 16 féle hideg adag és tál tett ta­núságot arról, hogy érti a mes­terségét, jó ízléssel, ügyes kéz­zel díszítve kívánatosán mu­tatta be a változatos hideg­konyha ételeit, mintegy 50 tá­lon. Csuklós antenna ultrarövidhullámú vételre Baleset hófúvásban Vasárnap délben Pétervá- sára és Ivád között az erősen behavazott úton, hóesésben haladt a 4. számú AKÖV munkásokat szállító gépkocsi­ja. A hóesésben a gépkocsi ve­zetője nem látta az út szélét, az árokba szaladt és oldalára dőlt a busz. A kocsi 24 utasa közül egy súlyosan megsérült. A televízió tulajdonosok nemrégen még arra panasz­kodtak, hogy nincs elegendő tetőantenna. Az utóbbi időben megváltozott az igényük, most jobbára az olcsóbb szobaan­tennákat — keresik. Különö­sen nagy a keletje a 22 forin­tos szalagantennának, a múlt év végén kifogyott az üzletek­ből. A Híradótechnikai Vállalat most teljes gőzzel dolgozik a hiány, pótlásán. Januárban és februárban 5—5000 ilyen an­tennát adnak a kereskedelem­nek, az év végéig pedig, meg­felelően, többségében még ol­csó antennákat készít. Gyárt­ják a lemez tetőantennát, s so­rozatban készítik a sokat em­legetett Németh-féle találmá­nyon alapuló tetőantennát is. Ezeket az antennákat 3,5—5 milliméteres vashuzalból készí­tik. S bár az időnek nem áll olyan jól ellen, mint a cső an­tenna, a célnak megfelel, s elő­nye, hogy lényegesen olcsóbb. Az idén már bő választékát nyújtja a vállalat a televízió antennáknak. Minden adóhoz; úgyszólván minden típust gyár­tanák. Az ipari vásáron külö-; nősen az amatőrök fogadták; nagy érdeklődéssel a forgat­ható televízió antennát. Gyár-; tása eddig azért késett, mert; kiderült, hogy a fékezésével; van baj. A megadott irányba; fordul, de nem pontosan. Most; ezt a hibát kiküszöbölik, s az idén százat készítenek belőle, hazai megrendelésre. Egyre; jobban terjed a központi tele-: vízió és rádióantenna. Elsősor-: ban vidéken használják, az új lakótelepeknél. Egy-egy anten­na ugyanis 20—40 lakást szol-! gál ki, nem kell minden la-! kásba külön drága antennát! felszerelni. Az idén kétszer! annyi, összesen 500, központi antennát adnak hazai megren­delésre. A vállalat a Telefon­gyár közismert táskarádióihoz; 60 000 úgynevezett teleszkóp; antennát is gyárt. Az idén megkezdik a táskarádiók ultra-; rövidhullámú vételére alkalmas; csuklós teleszkóp antenna elő­állítását is. (MTI) Weber Fri­gyes, a motor- szerelők cso­portvezetője, kíváncsian ku­tatja a baj okát. Hol a hi­ba? Ez a nagy kérdés. És ha a hibaforrás meg­van,. akkor kö­vetkezik a tu­lajdonképpeni javítás, ame­lyet ezen a té­len különös gonddal alkar­nak elvégezni az egri gépál­lomás dolgozói. 1963. február 5^ kedd Ötszázharminckilenc halálos áldozatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom