Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-28 / 49. szám

4

KÉPÚJSÁG

1963. február 88.. csütörtök.

Aprópénz

Ügy vélem, ha van egy darab tízforintosom, vagy száz darab tízfilléresem, a legmagasabb érték, ami a pénztárcámat nyomja: mindenképpen tíz forint. így tehát akár papírból készült, akár sok kerek lás korongocskákból áll, mindenképpen érték, mert pénz, A minap fizettem a vendéglőben valami tizennégy forint valahány fillért. Volt tízesem, az aprót pedig jobb híján húsz- és tízfilléresekből számoltam össze, vigyázva, hogy pontosan fizessek. A pincér 48 és fél másodperc múlva dühösen kifakad, hogy ővele ne vicceljek, neki rengeteg a dolga, mit számolgatom azt a nyavalyás pénzt. Nem ér rá, siet. Azóta is tűnődöm, hogy a vendéglátóiparban az aprópénznek csak néha v a n j e- lentősége?!.,.

(G)

— A SZPUTNYIKOK és rakéták révén szerzett információk alapján kiszámították, hogy Földünkre naponta körülbelül 10 000 tonna kozmikus por hulL

— 36 FORINTOT ért egy munkaegység az elmúlt gazdasági év végén a novaji Egyetértés Termelőszövetkezetben. A szövetkezetben az egy tagra eső évi átlagjövedelem 8000 forint volt. A szövetkezet zárszámadó közgyűlésén 18 felvételi. kérelmet hagyott jóvá a tagság.

— DÄNIA parti vizeiben évszázadok óta elsüllyedt har jók roncsai találhatók, amelyek valóságos kincsesbányái a régészeknek. Hivatalos körök, a Dán Nemzeti Múzeum kezdeményezésére törvény- javaslatot terjesztenek a parlament elé, hogy nyilvánítsák a hajóroncsokat „nemzeti műemlékeknek”, tehát csak állami megbízásból lehessen felszínre hozni őket.

— MA DÉLELŐTT 9 órára a MÉSZÖV alapszabálya értelmében összehívták a MÉSZÖV választmányát. Az ülésen két napirendi pontot tárgyalnak meg. Először értékelik az elmúlt évi munkát és meghatározzák az 1963-as év feladatait. A napirend előadója Havellant Ferenc, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke lesz. Második napirendként a választmányi tagok indítványait, javaslatait beszélik meg.

— AZ EGERBEN tartott borversenyen az alábbi szőlőfajták kerültek a győztesek sorába: az Egri 3-as, az Egri Csillagok 3-as és az Egri Bikavér 2-es. Ezenkívül még 10 szőlőfajtát tartottak alkalmasnak arra, hogy Hevesben, Zalában, Somogybán és Vas megyében pótolják a direkt termő szőlőfajtákat.

_ — SZOMBATON este hét órai kezdettel rendezi meg hagyományos farsangi bálját az egri Gárdonyi Géza Gimnázium KISZ-szervezete az intézet földszinti termeiben. Hangulatos zenét a Finomszerel- vénygyár és a gimnázium zenekara szolgáltat.

— AZ ANGLIAI Norwich város nyilvános könyvtára értesítette olvasóit, hogy sürgősen hozzák vissza a kölcsönvett könyveket. A könyvtár legfeledékenyebb olvasója tehergépkocsival szállított vissza 299 könyvet.

— DK. MAGYAR BÁLINT, a Filmtudományi Intézet vezetője, filmtörténeti és filmesztétikái kérdésekről tart előadást ma este, fél hatkor Egerben, a TIT és a Városi Művelődési Ház filmbarátok klubjában.

— NAPÓLEONRÓL — halálaiéi kezdve naniainkig — körülbelül 10 000 könvvet írtak. vagyis átlagban 120 óránként Pírvet.

— HOLNAP, PÉNTEKEN délelőtt kilenc órakor tartja a most . megválasztott városi tanács alakuló ülését Gyöngyösön. A tanácsülésen a manrfátv.mvizsgáló bizottság menvá.lasztása. után a végrehajtó bizottság taaiait és az általa megválasztott vb-el- nök. el'anPholiieft.es. és titkár meaválasviáSát hagyja ínná a tanácsülés, maid az állanán bizottságok vezetőit választják meg.

Korszerűbb filmellátást, s modern szemléltető eszközöket az ismeretterjesztés szolgálatába

ÉVENTE MINTEGY 4—5000

ismeretterjesztő előadást tartanak a megyében. Ezt a számot egyre növeli a munkás- és parasztakadémiák sikere, a tanfolyamok, s általában az az igény, amely a tanulás, a művelődés iránt mutatkozik a városban s falun egyaránt. A különböző előadások — amelyeket változatos témakörben tartanak megyeszerte — ma már el sem képzelhetők szemléltető eszközök, s főleg kísérő film nélkül. Az ismeretterjesztő előadásokhoz tehát ismeretterjesztő filmek kellenek, mégpedig olyanok, amelyek kapcsolódnak az előadó beszédéhez. Vajon, ki tudja-e elégíteni ezt az igényt a megyei keskeny- film- és szemléltetőtár, amely a népművelési tanácsadó kezelésében szinte albérlőként húzódik meg az egri Városi Művelődési Ház egyik igen szerény helyiségében?

Ne hagyj unit semmi kétséget, mondjuk ki a választ: nem tudja kielégíteni!

Nézzük az igényeket, majd a filmeket, amelyek a megyei filmtár rendelkezésére állanák.

1962-ben kétezer filmet kölcsönzött a fibntár, ennek zömét a téli hónapokban, s főleg a községekben vetítették. Ez év januárjában például 417 alkalommal adtak filmet az ismeretterjesztő előadásokhoz. Azok számára, akik „kis ügynek” tekintik a filmtár munkáját, íme, egy gyors számvetés: egy-egy filmmel illusztrált ismeretterjesztő előadásnak 60 —80, 150—200 hallgatója is van. Ha kerek százat számolunk egy előadásra, az egy év alatt kikölcsönzött 2000 filmnek 200 000 nézője volt.

EZEK A SZAMOK csupán a filmek iránti igény nagyságát mutatják, amelyeket a

filmtár 520 filmtekercsével ki lehet elégíteni. De nem lebecsülendő az igény tartalma sem, s most éppen e tartalom érdekében emelünk szót, és sürgetünk gyors intézkedést tanácstól, minisztériumtól egyaránt, mert a megyei filmtár tekercseinek nagy része régi, elavult, korszerűtlen.

Azt mondjuk, s hirdetjük gyakran, hogy a modem nagyüzemi termeléshez művelt, sokoldalú, szakmájukat értő emberekre van szükség. Ezt segítik többek között az ismeret- terjesztő előadások is, s ehhez segédeszközként kell a film. De csak az a film, amely lépést tart az idővel, amely korszerű, s megfelel az igényeknek.

Ha • ilyen szempontból vizsgáljuk a filmtár anyagát (és csak így lehet!) elég szomorú képet kapunk. Nézzünk néhány példát. Legnagyobb az igény a mezőgazdasági filmek iránt Ez érthető, és örvendetes, hiszen erősödőben a szövetkezetek, megnőtt falun is a tanulási kedv, s az emberek jobban akarnak dolgozni, fejlettebb módszerekkel, hogy több legyen a termés, s magasabb a fizetség. Ezt a nemes törekvést kellene segíteni az ismeretterjesztő filmekkel is. Csakhogy az 520 film közül csupán 94 a mezőgazdasági témájú, s ebből is csak négy az új (a kúkoricatermesztés- ről). de van 20 film a tsz-szer- vezésről, arról, hogyan segítik a szövetkezetek az egyéni gazdákat. A ml megyénkben oly fontos baromfitenyésztésről csupán három film szól, s ugyanennyi a szarvasmarhatenyésztésről. s egy kivételével, ezek is régiek.

HlABA KÉRNEK filmeket a községekből a vegyszeres gyomirtásról, a növényvédelem gépesítéséről, vagy a villamosgépek használatáról, ezekkel nem szolgálhat a megyei filmA televízió műsora

Hírek. 17.20: Beszél- .ajánljuk.) 21,25: Műkorcsolyaoroszul. Nyelvlecke zó VB. Párosok. Közvetítés

Cortina D’AmpezzóbóL Kb.: 23,30: Hírek. A tv-híradó ismétlése. (MTI)

17,15:

gessünk

haladóknak. 17,40: Pallas. A tudomány világából. 18,05: Zenekedvelő gyerekek klubja. —• 18,50: Bognár Anna világa. A Magyar Televízió dokumentumfilmje: 19,30: Tv-híradó. — 19,45: A jövő hét műsora. — 19,50: A tv mesekönyve. 19,55: Anatol úr kalapja. Lengyel film. (10 éven aluliaknak nem

tár, helyettük régi, elavult filmeket kap az ismeretterjesztő előadások közönsége, olyanokat, amelyek túlnyomórészt még évekkel ezelőtt készültek, s a kisparaszti szemléletet tükrözik.

Más témakörben gazdagabb a filmtár anyaga. Bőven áll rendelkezésre politikai témájú film, s közel 50-re tehető az irodalmi, művészeti jellegű filmek száma, s ugyanannyi az egészségügyi filmeké. Vannak még ipari jellegű, műszaki, tudományos filmek, s a gyerekek szórakoztatására mesefilmek is.

A legjobban tehát a mező- gazdasági filmeknél szorít a cipő. Űj, jó filmek kellenének, olyanok, amelyeket még nem látott háromszor—négyszer a falu népe. (Horton, Szihalmon és Verpelőten, s még egy sor községben a megyei filmtár csaknem valamennyi filmjét vetítették néhányszor!) Igaz, ez gyártási probléma is. Ha már az igényeknél tartunk, arról is szólni kell, hogy jó lenne egy megfelelő helyiség a filmek raktározására és nem jó megoldás a félnapi kölcsönzés sem. (A filmtár vezetője fél-állásban van csupán.)

Megyei keskenyfilm- és szerrVléltetőtár — így szól az elnevezés. Ami a saemléltetőtá- rat illeti, ez mindössze néhány talajmintából, Hold-térképből, diafilmekből, egy magnetofonból és egy lemezjátszóból áll Nagyon szegényes.

NÉHÁNY ÉVVEL ezelőtt már egyedül, a megyei filmtár létrejöttének tényét is üdvözöltük, ma már nagyobb az igény. Nem mindegy, milyen filmeket kapnak az ismeret- terjesztő előadások hallgatói, az a 200 000 ember, nem beszélve arról, hogy az új filmekkel, a jó filmekkel még tovább lehetne növelni az ismeretterjesztő előadások számát, nem kevésbé a színvonalát. A tudás igénye hozta életre a megyei filmtárat, s ugyanez az igény sürgeti most a jobb, korszerűbb filmellátást, a modem szemléltető eszközöket, az ismeretterjesztés szolgálatában.

Márkusz László

Michel Montaigne

19i»3. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK? ELEMÉR

430 évvel 'ezelőtt, 1533. február 28-án született MICHEL MONTAIGNE francia író, filozófus és pedagógus. Tanulmányok (1,580— 1588) című műve a társadalom és az erkölcs problémáit vizsgálja és a skolasztika ellen irányul. A tudományok művelésében a kísérletek és a tapasztalatgyűjtés fontosságára hívja fel a figyelmet. Mint pedagógus, "kora barbár fegyelmező módszerei ellen küzdött, s a gyakorlatias, világias szemléletű, edzett testű ifjú volt az eszményképe. Művei közül magyarul Montaigne legszebb lapjai és Pedagógiai tanulmányai jelentek meg.

280 évvel ezelőtt, 1683-ban e napon született RENÉ RÉAUMUR francia fizikus és természettudós. 1730-ban szerkesztette meg a Franciaországban ma is haszr nálatos hőmérőbeosztást, amellyel a jég olvadás- és a víz forráspontja közötti távolságot 80 fokra osztotta be. 6 kötetes munkájában a rovarok életmódját és fejlődését ismertette.

220 évvel ezelőtt, 1743-ban e napon született RENÉ HAUY francia természettudós, a tudományos kristálytan megalapítója. A kristályalakzatok kialakulására vonatkozó feltevéseit 1912-ben- Max von Laue kísérletileg is bebizonyította.

A KOMMUNISTA KIÁLTVÁNY,/a tudományos szocializmus első dokumentuma 115 évvel ezelőtt, 1Ö48 február végén jelent meg. Megírására Marx és Engels a Kommunisták Szövetsége 1847 novemberében Londonban megtartott konferenciáján kapott megbízást és* e művükben a kommunizmus elveit és programját fejtik ki. Lenin így írt a műről:

.,Szelleme él és ma is mozgatja a civilizált világ szervezett és harcoló proletariátusát.”

A Kommunista Kiáltvány első magyar kiadása 1896-ban jelent meg.

FILM:

Kés a vízben

Két férfiról és egy asszonyról szól a Kés a vízben című magyarul beszélő lengyel film, amelyet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház február 28-tól március 3-ig tűzött műsorára*

EGRI VÖRÖS CSILLAG:

Ez is szerelem.

EGRI BÉKE:

Szent Péter esernyője. . GYÖNGYÖSI PUSKIN:

Isten őszi csillaga. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Kés a vízben.

HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Az aranyember.

HATVANI KOSSUTH;

Egy csepp méz.

fSZII\iHÁZ;

4 aa CJ S O G. *1

Egerben este 19 órakor: POMPADOUR

(Bérletszünet.)

Idő járásjelentés

Várható időjárás csütörtök Száraz, derült, erősen hideg idő. Mérsékelt keleti, északkeleti szél. Az éjszakai lehűlés tovább fokozódik. A nappali hőmérséklet ma olyan lesz, mint tegnap.

Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: mínusz 4—8 fok között, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 15—20 fok között. (MTI)

Egy nyurga fiú lopakodott be az építkezés területére, Vince volt, ez a rugalmas járású, c ingár kamasz. Óvatosan lépkedett az épület zsúfolt udvarán. Felment a lépcsőkön, ide-oda bolyongott a nagy termekben, ahol néhány munkás dolgozott. Egy ember csaknem odalapult a mennyezethez, baloldalt, meg hátul ketten mozaikot raktak, távolabb egy munkás guggolt mozdulatlan, egészen kicsinek látszott innét Szinte zajtalanul dolgoztak. Ez a váratlan csend lenyűgözte Vincét A harmadik emeleten megállt egy munkás mögött, aki márványlapokkal burkolt egy oszlopot Az ember szünet nélkül dolgozott, majd egy óra múlva — minthogy Vince nem mozdult el mellőle — megszólította. Hangja fáradt volt:

— Hogy hívnak?

— Vincének!

— Tán itt akarsz dolgozni a kőfaragóknál?

— Igen — mondta Vince.

— Miért éppen üt? — kérdezte a munkáa

— Ezt vettem a fejembe... vagy hogy is mondjam. De, minek is mondanám. Nem vagyok köteles megmondani! — feleselt Vince idegesen, s két lépést hátrált —, hiába is kényszerget!

— Nem kényszergetüek én — válaszolt az ősz hajú nagy darab ember —, dehogy kény- szergetlek. Elmondod te anélkül is...

— El én — sietett Vince a válasszal — miért nem mondanám? Úgyse tudja megakadályozni, ha egyszer én a fejembe vettem, hogy ruhát veszek magamnak!

A kőfaragót meglepte a fiú váratlan kijelentése. Előbb értetlenül nézett rá, aztán elnevette magát, mosoly nyílt Vince arcán is. Szeretetreméltó volt, ahogy ott állt nevetve. Két egymásra húzott tarka pulóverének rongyai alig takarták be a testét.

— Kisebb koromban nekem is volt egy ruhám —, magyarázta hetykén —, de az nagyon régi lehetett, ahogy visszaemlékezem. Azt hiszem, el is volt szakadva egy-két helyen. Faluról jöttem, Mocsirábód.

— Mocskából?-i- Horniét. tudná azt maga, hogy hol van? Messze van az

innét, túl a hegyeken.

— Erdélyi vagy?

— Az.

A kőfaragó megfordult, s munkához látott. Vince mozdulatlanul figyelte a dolgozó ember kezét, ahogy ide-oda mozgatta, rakosgatta a fehér lapokat. Míg szeme előtt formálódott az oszlop, valósággal belefáradt a nézésbe, mintha csak maga dolgozott volna. Ahogy az ember ráillesztett egy sor márványlapot az oszlopra, kettőt füttyentett édesen, mire egy fiú megjelent, s habarcsot öntött a lapok mögé. Dodgavégeztével elment megint. Léptei még sokáig visszhangzottak a hatalmas termekben.

— Mondjad csak —, kezdte megint a kőfaragó —, régóta gondolsz te arra a ruhára, vagy mát is akarsz venni? Máskülönben engem Bálintnak hívnak, Bálint szakinak, vagy Bálint bá-nak, ha úgy tetszik...

— Nemigen gondoltam rá még — szakította félbe Vince —, csak arra gondoltam, hogy valami kéne, tán egy ruha, s nekivágtam. Annyit tudtam csak, hogy senki .se tud eltéríteni a szándékomtól — heves- kedett a fiú.

— Így van ez, — mondta

komolyan Bálint szaki — S nem is lehet másképpen! De mit is lehetne tenni! Megvan, gyere velem, elviszlek Popa Ilyéshez.

— A’ meg kicsoda? — kérdezte Vince, ahogy elindultak,

— Brigádvezető! Ne törődj semmivel, csak gyere velem.

— Mehetünk! — határozta el magát Vince, amint figyelmesen lépkedett Bálint szaki nyomában.

Egy hónap múlva Vince megvette magának a ruhát, s még tíz napja sem viselte, amikor egy reggel a kapuhoz hívatták. A kapus bódé mögött magas, csúnya, de még fiatalos asszony rázta le szoknyájáról a port. Az anyja volt. Amíg közeledett feléje, elnézte őt, s jólesően állapította meg, hogy tőle örökölte testének rugalmasságát. Nagyon megörült neki, s valami jó otthoni melegség szállta meg.

— Megkaptad a levelemet? — kiáltotta már messziről Vince.

— Meg, hát hogyne kaptam vóna meg? — mondta meghatódva az anyja, — ez a ruha, amit vettél magadnak?

— Ez — válaszolt közömbösen, de közben rápillantott mésztől, gipsztől eléktelení- tett ruhájára.

— S viseled, mi, viseled a munkában? — fakadt ki az anyja, mit sem törődve a kapus rosszalló pillantásaival.