Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)
1963-02-03 / 28. szám
1963. február 3., vasárnap NÉPCJSAG 3 Hideg»"! Hideg...! Hideg•••/ Sofőr ok a szénfalnál Szívleljék meg Edmund Krahl úr tanácsát Verpeléten Tavaly aratáskor dr. Edmund Krahl úrral, a kiváló berlini közgazdásszal és magyar származású feleségével a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezetben jártunk látogatóban. Végignéztük a határt, az új telepítéseket, s azokat a táblákat is, ahol dolgoztak az < aratógépek. Fekete Győr Endre, a gazdaság elnöke a dombról széttárt karral mutatta a vendégeknek, meddig terjed a Dózsa Tsz határa. — Und dort weiter? (És ott tovább?) — kérdezte csodálkozva a német, mire magyar felesége révén hosszas magyarázatba kezdtünk arra vonatkozóan, hogy azok már a Petőfi Tsz földjei és ha az ő terveiket akarja tudni, akkor be kell menni irodájukba. Délben, amikor fehér asztal mellett az elnök bemutatta a rekonstrukciós terveket, elsorolta a feladatokat, német barátunk hosszas gondolkodás után így sóhajtott: micsoda kár, hogy egy ilyen történelmi borvidéken, ahol hatalmas rekonstrukció megvalósításán dolgoznak kétféle, két szövetkezetben van a falu! — Miért nem egyesülnek? — fordult csodálkozva felém, s hozzátette: „ezt kívánná a józan ész, a verpelétiek érdeke is. Én feltétlenül javaslom nekik!” Akkor, bevallom kissé zavartan szabadkoztak a Dózsa vezetői, elmondták, hogy világosan látják ugyan a fejlődés irányát, hogy az egyesülés I ' Négyszáz egyetemi hallgató utazik vidékre A jövő hét elején a budapesti^ debreceni, és a pécsi egyetemekről és főiskolákról 100 hallgató utazik egy hétre az ország különböző termelő- szövetkezeteibe, hogy — az elmúlt évekhez hasonlóan — tanácsaikkal segítsék az ottani KISZ-szervezetek munkáját. Megbeszélik a falusi és termelőszövetkezeti KlSZ-szerveze- tek munkájának tapasztalatait és további feladatait. Segítik a politikai foglalkozások megszervezését Ottlétük alatt közösen feldolgozzák az MSZMP VIII. kongresszusának anyagát. (MTI) meg ne csússzon! Nem. Már fent zúg a kiszáradt tengeröbölnek tűnő nagy gödör szélén. Fél kanyar után a rakodógép mellé tolat. Lassan, óvatosan. Centire ott áll meg, ahol kell. Ki sem lép a vezetőfülkéből, egyetlen kapcsolás, megemelkedik a platós kocsi, leszórja terhét és újabbért indul. — Talán legtöbbet szenved Petrovics László, meg Verb Mihály, a két rakodógép kezelője. A gépen ülnek egész nap, fedél sincs felettük és itt mindig fütyül a szél. Estefelé 20 foknál alább nem adja az idő — jósolja Gréci Pál, a sofőrök parancsnoka. Dermesztő hideggel, úttalan utakkal küzködnek. Ma, vasárnap is helytállnak, a bányászokkal együtt ma is dolgoznák a gépkocsivezetők. Fáznak, csúszós, veszélyes utakon hajtanak, hogy a legszükségesebb szénmennyiség eljusson a családokhoz, iskolába és kórházakba. Év&xáxados fagy rekordok at döntött meg ax idei január Európa tovább didereg Európa több országából ér- I keztek jelentések arról, hogy . évszázados fagyrekordokat döntött meg az idei január. Angliában 1841 óta ez volt a leghidegebb január. A holland meteorológia jelentése szerint 125 éve nem volt olyan kemény tél az országban ebben ! a hónapban', mint az idén. A január után a február is hasonló zord idővel köszöntött ' be: Európa tovább didereg... Stockholmban pénteken je- L ges hóvihar tombolt és a hőmérő higanyszála 29 fokkal szállt a fagypont alá. Finnországban — a Lappföldön — mínusz 33 fokot mértek. Moszkvában ezzel seemben . csak mínusz 6 fok volt, ami i szokatlanul enyhe időjárásnak . felel meg az évnek ebben a . szakában. Angliában tovább tart a hi- ■ deg idő, a havazások és az • utak eljegesedése súlyos fenn- : akad ást okoz a. közlekedésben. - Londonban fogytán van a fű- ? tőolaj. í Franciaország nagy területe- t in pénteken is havazott. Marseille kikötőjében hóborttotta Ecséden túl, a hósapkás dombok között teherautók zúgása veri fel a csendet. Talán soha nem járt erre annyi gépkocsi, mint az elmúlt hét péntekje óta. Több mint egy hete teherautókkal is szállítják a szenet a TÜZÉP-telepekre; Hatvanba, Gyöngyösre és Apc- ra, de Gödöllőre, Kálba és Aszódra is. Rédei Lászlót az elmúlt éjszaka hiába várta Hevesen a család. Nagyréde alatt érte a motorhiba. Borostás álla és álmatlanságról árulkodó szeme bizonyítja, hogy 15—20 fokos hidegben, havas, csúszós utakon nehéz mesterség a gépkocsivezetőké. Nagy István, gyöngyösi sofőrrel kicsit odébb, embermagasságú hóbuckák között találkoztunk. A kotrógépek szabaddá tették az utat, de percek alatt befújhatja a szél, s akkor hogy gázol át rajta a Csepel, 70 mázsa szénnel a hátán? — Sokan azt mondták, hogy a külszíni bánya mély gödréből csak szalagon lehet kihozni a szenet. Eddig így szállították Petöfibányára, onnan meg kötélpályán a Mátravidéki Erőműbe. De most nagyon kell a szén. Ezért mindennap 30 tehergépkocsival szállítjuk a TÜZÉP-telepekre — tájékoztatott útközben Nagy József, a 4. sz. Autóközlekedési Vállalat gyöngyösi üzemegységvezetője. Dózer hemyótalpa tiporja a jeges, havas talajt, hosszú „vasorrával” egyengeti a hóbuckákat. Bizony, túlzás lenne azt állítani, hogy utat csinál. A dombok aljában, a hegyek kapaszkodóin teherautók zúgnak. Nehéz terhüket cipelik, vagy üresen iparkodnak visz- sza, hogy újra rakodjanak. Izmos férfikarok forgatják a kormánykereket, éber szemmel vigyázzák az utat Hirtelen felbőg egy pótkocsis Csepel motorja. „Kipörgött” a kerék, utána hiába zúgott, erőlködött a motor, nem bírt a tükörsimára csiszolt úttal, meg a 70 mázsás teherrel. Egy köny- nyelmű mozdulat és könnyen megtörténhet a baj. De vigyáznak az emberek és segítenek is egymáson. Kötélre fogják és dózerral vontatják ki az elakadt járművet. Hol és hányszor történik ilyesmi naponta? A féllábszárig érő porhóban hagyott nyomok és szakadt kötéldarabok beszélnek erről. hajóik kerültek jégcsapdába. A legnagyobb hideget — mínusz 19 fokot — Vichy-ben mérték. Pénteken reggel vastag hótakaró borult Madridra is. Nagy kiterjedésű havazásokat jelentettek egész Észak-Spa- nyolországból. A Pireneusokban számos hágó járhatatlan. Bajorország erdőségeiben százával fagynak meg és pusztulnak éhen a szarvasok és az őzek, annak ellenére, hogy helikopterekről dobnak le nekik szénát. Svájcban is tovább tart a kemény tél. Teljesen befagyott a Zürichi-tó — ebben az évszázadban harmadszor — és megnyitották a korcsolyázók számára. Olaszország is a tél karmaiban van. Rómában második napja szünet nélkül havazik. A közlekedésben súlyos fennakadások vannak. Az Abruz- zókiban 500 falut zárt el a hófúvás a külvilágtól. Csaknem egész Olaszországban fagypont alatt van a hőmérséklet Ter- niben (Közép-Olaszország) mínusz 25 fokot mértek. — A pincében azért megmaradt volna a bor... Hehehe... A bor megmaradt volna, de itt kő kövön semmi. .. Hihi. . . Jöttek volna az autósok, keresték volna a csárdát, és csak egy gödör meg egy pince . .. Állati, jó hecc... huuuhu. A százhúsz palack oxigént szállító pótkocsis teherautót árokba lökte egy másik. Éppen a csárda előtt. Szerencse volt, hogy nem robbantak fel a palackok, mert akkor valóban kő kövön nem marad, s a temetés sem' okozott volna különösebb gondot. De a palackok. szerencsére nem robbantak, kő a kövön megmaradt, a bor nemcsak a pincében, de fenn a poharakban is. Így hát lehet humorizálni a meg nem történt katasztrófával. Mert az embernek, ugyebár, van humorérzéke! — Idefigyeljen, ha az felrobban, akkor magából még emlék se marad! — Hihihuhu ... mit mond, hogy emlék se? — fagy le az arcáról a mosoly. Hogy belőle semmi sem marad, hogy ő is meghalt volna? Az más, az egészen mfts. Reszkető kézzel leteszi a poharat. .. — Rettenetes, hogy milyen katasztrófa fenyegetheti az emberiséget! (-ó) dalom teljes győzelmével ér véget. A szocializmus teljes felépítése eredményezi az egységes szocialista értelmiség kialakulását. A társadalmi fejlődés leg- fontosabb eredménye, hogy hazánkban véglegesen megsemmisültek a kizsákmányoló osztályok. Ebben döntő szerepet játszott a mezőgazdaság szocialista átszervezése, amely végérvényesen megszüntette a kizsákmányolás minden lehetőségét. A volt kizsákmányoló osztályok tagjainak és leszármazottainak túlnyomó többsége lojális magatartást tanúsít, tudomásul véve a megváltoztathatatlan szocialista viszonyokat, beilleszkedett az új társadalmi rendbe, munkával keresi meg kenyerét. Rendszerünknek vannak ugyan még aktív ellenségei, akik ellen kíméletlenül harcolunk, de számuk egyre csökken, erejük fogytán van és mindinkább elszigetelődnek. Az aktív ellenség elszigetelése és reakciós tevékenységének kíméletlen elnyomása továbbra is az osztályharc fontos feladata, de ebben a harcban pontos különbséget kell tenni az osztályidegen és az ©sztályellenség között. A társadalom osztályszerke- zetében végbement változások azt eredményezték, hogy megváltozott a párt szövetségi politikája. A VIII. kongresszus részletesen foglalkozott a szövetségi politika osztálytartalmával, történelmi jellegével és •alkotó alkalmazásával. A szövetségi politika tartalmát végsősoron az adott társadalom uralkodó gazdasági rendje határozza meg. Ennek megfelelően a szövetségi politika jellegét determinálják: az Objektív társadalmi feladatok, * gazdasági rend követelményeinek megfelelő célkitűzések; a fejlődés tendenciája, a haladás iránya; a társadalom adott osztályszerkezete, az osztályok kölcsönös viszonya; a szövetséges osztályok és társadalmi rétegek tudatosságának foka, eszmei-politikai színvo-. nala. Ezek a tényezők konkrét történelmi jelleggel rendelkeznek; fejlődésükből következik a szövetségi politika változása. A vázolt alapelveknek megfelelően a VIII. kongresszus határozata megállapítja: az MSZMP szövetségi politikája — osztályszövetség a szocialista társadalom teljes felépítése érdekében. A párt szövetségi politikája reálisan tükrözi a társadalom szerkezetében végbement nagy változásokat, valamint figyelembe veszi, hogy meggyorsul valamennyi dolgozó osztály és réteg politikai, eszmei és erkölcsi fejlődése. A szövetségi politikában a munkásosztály a kommunista végcélt tartja szem előtt. A kommunista végcélhoz vezető út soron következő állomása a szocialista társadalom teljes felépítése. A munkásosztály ennek elérésére szövetkezik valamennyi dolgozó osztállyal és réteggel. Mindez lehetővé teszi, hogy a dolgozó osztályok szövetségét szocialista nemzeti egységgé fejlesszük. A párt szövetségi politikája alkotó módon tartalmazza a lenini útmutatásokat. Lenin az októberi forradalom győzelme után rámutatott: „A proletár- diktatúra sajátos formájú osztályszövetség, a proletariátus, a dolgozók élcsapata és a dolgozók nagyszámú nem-proletár rétege (kispolgárság, kistulai- donosok, parasztság, értelmiség, stb.), vagy azok többsége között — szövetség a töke ellen, szövetség a tőke teljes megdöntésére, a burzsoázia ellenállásának és restauráció kísérleteinek teljes elnyomására, a szocializmus végleges megteremtésére és megszilárdítására.” A konkrét társadalmi folyamatoknak és a lenini elveknek megfelelően, a párt széles körű szövetségi politikát valósit meg, Ennek az a lényege, hogy a társadalom minden dolgozó osztályát és rétegét bevonjuk a szocialista építőmunkába, mert a szocializmus teljes felépítése az egész nemzet ügye. A szocialista nemzeti egység politikája alapján egyesítünk minden békeszerető és szocializmust építő társadalmi erőt. Most a legfontosabb a szocialista nemzeti egység erősítése, a munkás-paraszt szövetség fejlesztése és a szocializmus teljes felépítése útján. A VIII. kongresszus határozatának értelmében a szocialista nemzeti egység politikai tartalma: harc a szocialista társadalmi rend fejlesztéséért, a szocializmus teljes győzelméért, a béke biztosításáért, a nemzeti függetlenség védelméért, a szocialista világrendszer egységének erősítéséért, küzdelem a nemzetközi imperializmus és a még meglevő belső ellenséges erők és tendenciák ellen. A szocialista nemzeti egység megteremtése egyet jelent a szocializmus teljes felépítésével. A szocialista nemzeti egység politikájával szorosan összefügg a szociális származás helyes kezelése. A VIII. kongresz- szus határozatának értelmében nincs szükség többé tanulóifjúságunk származás szerinti kategorizálására. A szocializmus építése során elért eredmények lehetővé teszik és egyben megkövetelik, hogy az iskolai felvételeknél is a jelöltek felkészültsége, rátermettsége, nolitikai és erkölcsi magatartása legyen a mérce. A tehetséges munkás- és parasztfiatalok továbbtanulásának biztosítása művelődési politikánknak változatlanul egyik alapvető része. Biztosítani kell, hogy az egyetemekre felvett fiatalok között a jövőben ne kevesebb, hanem az eddiginél is több legyen a munkás- és parasztszármazású. Ezt a célt azonban nem a szociális korlátozások mechanikus alkalmazásával, hanem a szükséges politikai, anyagi, társadalmi és nevelési feltételek biztosításával, az oktató- és nevelő- munka fejlesztésével kell elérni. ti elyenként még mindig értetlenség és idegenkedés tapasztalható a VIII. kongresszus azon megállapításával szemben, amely szerint hazánkban a pártfunkció kivételével minden vezető tisztséget betölthetnek az arra érdemes pártonkívüliek. Egyesek nem értik, hogy itt a szocializmus alapelvéről van szó: mindenki képességei szerint és mindenkinek a munkája alapján. Ez az elv megköveteli az emberek egyéni, konkrét elbírálását, elsősorban a közösség javára végzett munka alapján. A vezetők kiválasztásánál egyesek úgy vélekednek, hogy a párttagokkal szemben csak politikai, a pártonkívüliekkel szemben viszont csak szakmai követelményeket kell támasztani. Ez teljességgel helytelen. Világosan kell látni, hogy a szocialista társadalom teljes felépítése magas fokú eszmeipolitikai műveltséget és széles körű szakmai tudást igényel minden vezetőtől. Mind a párt; tag. mind pedig a pártonkívüTi vezetőkkel szemben azt az igényt, támasztjuk, hogy legyenek hűségesek a szocializmus ügyéhez, őszintén munkálkodjanak a szocialista társadalom építésén és rendelkezzenek a szükséges hozzáértéssel, szaktudással. A fejlődés jelenlegi szakaszán a szocializmus ügyéhez való hűség és feltétlen odaadás első követelménye mellett növekvő erővel jelentkezik a hozzáértés, a szakmai felkészültség, a szükséges ismeretek megkövetelése. A szocialista nemzeti egység politikája nem jelenti az osztályharc tagadását. Ez a politika azt fejezi ki, hogy az osztályharcban erősebbek lettek a szocialista erők pozíciói, új társadalmi feladatok kerültek előtérbe, megváltoztak az osztályharc fő területei és formái. Az osztályharc alapvető feladata a szocialista társadalom teljes felépítése. A kapitalizmust véglegesen legyőztük a politikai harc területén. A politikai harc döntő sikerei után most más területeken kell legyőzni a kapitalizmust. A szocializmus akkor győzi le véglegesen, teljesen a kapitalizmust, ha megteremti a munka magasabb termelékenységét és a javak nagyobb hőségét. Ez a feladat azonban elválaszthatatlanul összefügg a tudat szocialista átformálásával. Kádár János elvtárs a kongresszusi zárszavában rámutatott: „Minden cselekedet, ami a szocializmus teljes felépítését mozdítja elő, osztályharcos cselekedet. Akkor mérjük a halálos, a végleges és az utolsó csapást hazánkban a kapitalista rendszerre, ha ezt a feladatot megoldottuk.” A fejlődés jelenlegi szakaszán az osztályharc fő területei: a szociálista gazdaság megerősítése, fejlesztése és a szocialista tudat kialakítása. Ennek megfelelően az osztályharcban a szervezés, a meggyőzés és az ideológiai harc került előtérbe. A szocialista gazdaság fejlesztése, a termelés növelése, a munka termelékenységének emelése ma a fő front, amelyen a küzdelem a szocializmus teljes felépítéséért hazánkban folyik. A következő években az ország gazdasági tevékenységének középpontjában a második ötéves terv teljesítése, illetve — amilyen vonatkozásban az kívánaté® és helyes — túlteljesítése áll. A VIII. kongresszus a helyzet reális elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a második ötéves terv nagyszerű céljait: a nemzeti jövedelem 36 százalékos, az ipari termelés 48-*-50 százalékos, a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos, a fogyasztási alap 22— 23 százalékos növelését, az egy főre jutó reáljövedelem 16—17 százalékos emelését el lehet és el is kell érnünk. A szocialista társadalom teljes felépítésének egyik alapvető feltétele a kultúrforrada- lom befejezése. A szocializmus teljes felépítése művelt, műszakilag képzett, öntudatos dolgozókat igényel, akik a termelőmunka mellett társadalmunk irányításának is cselekvő részesei. A kultúrforradalom te- rületén legfontosabb feladataink: a nép műveltségi színvonalának további emelése, az egyre növekvő szakember-szükséglet kielégítése, az emberek szocialista gondolkodásának, tudatának formálása, a szociálista erkölcs normáinak érvényesítése ■§. közéletben és a magánéletben, következetes eszmei harc a polgári, kispolgári ideológia minden megnyilvánulása ellen. Mindez azt jelenti, hogy meg kell tanítani az embereket szocialista módon élni, dolgozni és goo* dolkodni. \ tényleg hasznára lenne a falunak, de... És tegnap hallottam, hogy Verpeléten a megye és a járás vezető embereinek jelenlétében tanácskoztak a két tsz vezetőségének tagjai. A megbeszélés tárgya a két gazdaság egyesülése *Voltt amelynek célszerűségében ma már a verpeléti gazdák közül sokan nem kételkednek. Az emberek itt is, amott is beszélnek az ügyről, sokan négy, vagy hat szem közt meg is mondják: nincs értelme tovább a kétfelé gazdálkodásnak! De mit mon-' danak a vezetők? A Dózsa Tsz vezetői nyíltan és világosan letették a garast” és kijelentették; készek az egyesülésre! A Petőfi Tsz vezetőségi tagjai az említett közös tanácskozáson szintén úgy nyilatkoztak, hogy ők is célszerűnek tartják az egyesülést, sőt hasznosnak is a falu szempontjából. A Petőfi Tsz egyik vezetője kijelentette, hogy szerinte Verpeléten a legközelebbi napok feladata, a két szövetkezet egyesítése lesz. Ezen a vezetőségi ülésen a teljes egyenjogúság alapján folytak a tárgyalások és mos* már arra van szükség, hogy a Petőfi Tsz vezetősége saját helyeslő véleményéről nyiltan beszéljen a tagság előtt, értessék meg az emberekkel, hogy az egyesülésből mind a Petőfi, mind a Dc>zsa Tsz-nek csak előnye származhat. Előrelépni nem könnyű dolog, a cselekedethez józan megfontoltságra és bátorságra van szükség, de ha egyszer a józan ész, az okos megfontolás tetteket diktál, akkor nem szabad késlekedni tovább. £1 elsősorban nem szabad a vezetőknek, akik felelősek azért, hogy a boldoguláshoz , a fejlődéshez minden lehetőséget megragadjanak. Őszintén megmondom dr. Edmund Krahl úrnak tanácsát helyesnek tartom és biztos vagyok abban, hogy szavait, amelyek egyeznek a megye, a,járás vezetőinek javaslataival, mielőbb elfogadják Veroeléten, s megteszik a nagy lépést, amellyel — éppen a verpeléti nép érdekében — késlekedni tovább nem szabad! (sz. i.) Lent, a külszíni bánya alján egyetlen gépmonstrum dolgozik- Hivatalos neve: MC 4-es bagger. Tizennyolc—húsz méter a „karja”. És micsoda „kanalat” tart benne? Mondják, 29 mázsa a súlya és 12 mázsa szenet merít vele egyszerre és a teherautóra zúdítja. Rakodás közben tilos az autón tartózkodni. A havat tiporja, toporog a sofőr, arcát vörösre cserzette a szél. — Merre megy ki innen? — kérdem az egyik Skoda vezetőjét. — Itt. Hiszen más út nincs — mutat egy hirtelen kapaszkodóra. Becsülgetjük, hány fokos lehet a lejtő. Harminc?... Ki tudja. — Na, mindjárt megmérem. A fiatal gépkocsivezető felugrik a kocsira. Indít, egyenletes zúgással nekiiramodik a Skoda, kettesbe kapcsol és merész hajrával neki a dombnak. Az első akadályon már túl van. Űjabb kapaszkodó, két rövid hajtűkanyar... csak ott
