Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-15 / 11. szám

4

NÉPÚJSÁG

#963. január 15., k«fti

(v

lEEEiu

(Szopfroldéiz : ELEKTRA

Jákli József gyöngyösi lakos, az ÉMÁSZ dolgozója mondta el:

— A gyöngyösi Vöröshadsereg utcában vagy tíz lakóház áll. Az itt lakóknak a szomszédos utcába kellett vízért járniuk, mivel nem. volt vezeték... Négy-öt éve már, hogy állandóan : küldtük a kérvényeket, hogy kapjon a mi utcánk is vízvezetéket. S karácsony előtt végre eljött a várva várt nap! Társadalmi munkában kiástuk az árkokat, a vízvezetékszerelők pedig még ünnepnap is — szintén társadalmi munkában — végezték a szerelést. Igaz, hogy az időjárás „kissé” közbeszólt, de agy-két hét múlva már lesz vizünk, nemcsak az utcán, bent a lakásban isi Mindezekért köszönetét mondunk Bakos Sándor tanácstagnak, aki segítségünkre sietett, s „kilincselt” a városi tanácsnál és a vízműveknél is.

(kg)

— VASÁRNAP egész napos továbbképzésen vesznek részt a kezdő népi tánccso- port-vezetők Egerben. A foglalkozásokat Tárnái Ilona, a Népművelési Intézet külső munkatársa és Boruss Viola, a népművelési tanácsadó szakreferense vezeti.

— VASÁRNAP este Átány- ba látogatott el a ludasi kultúr ház színjátszó csoportja. Az együttes a *Legfeljebb elválunk" című 3 felvonásos zenés vígjátékkal mutatkozott be. Az átányi közönség nagy tapssal jutalmazta, elsősorban Nagy István, Nagy Ibolya és Csorba Éva jeleneteit. A vendéglátók kérelmére az előadás után az együttes zenekara tánczenével szórakoztatta az összegyűlteket, s így az előadást éjfélig tartó bál követte.

*- A HEVESI járásban most felmért adatok érdekes képet mutatnak a vásárlásokról. Míg 1958-ban nem lehetett televízió-tulajdonost találni, ma 444 készülék van a járási székhelyen és falvakban. 517 mosógép, 139 motor talált gazdára az elmúlt tanácsidőszakban. rádióról és háztartási kisgépekről nem is beszélve. Mindez a termelőszövetkezeti tagok jó munkája nyomán megvalósult jövedelemből.

— MA DÉLELŐTT 9 órai kezdettel tartja zárszámadási közgyűlését a gyöngyösoroszi Február 24. Termelőszövetkezet a helybeli József Attila Művelődési Házban. A közgyűlés után, a délutáni órákban sor kerül a munkaegységrészesedés kiosztására is.

— AZ ELMÚLT ÉVBEN ' összesen 109 újítást nyújtottak be a hatvani járás ipari üzemekben dolgozó KISZ- fiaíaíjai. A benyújtott újításokból 90-et fogadtak el és vezettek be, amelyek össze-j sen 211 ezer forintnyi megtakarítást jelentettek.

— AZ ELMÚLT három év alatt a füzesabonyi járás gépállomásai 150 új' erőgéppel és 28 kombájnnal gyarapodtak. Ez idő alatt a termelőszövetkezetek 60 új erőgépet vásároltak.

—- FELSŐFOKÚ mezőgazdasági technikum létesítését tervezik az ötéves terv folyamán Hatvanban, a cukorgyárral szemben, levő, eddig kihasználatlan területen. Az építkezéshez előreláthatólag már ez évben hozzákezdenek.

EGRI VÖRÖS CSILLAG Rendkívüli kiadás EGRI BRÖDY

Visszavárlak GYÖNGYÖSI PUSKIN

Kenyér, szerelem és ... GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Gyáva

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Monte Cristo grófja HATVANI KOSSUTH Szombat esti tánc I HEVES

Útközben (L rész?

PÉTERVASARA

En és a tábornok FÜZESABONY 49 nap

l’SI ■ NI H ÄZ;

w< M Ü SO Í2^*C

Egerben este 19 órakor: CSACSIFOGAT (Bérletszünet)

I9«3. JANUAR 15., KEDD: LORANT

415 évvel ezelőtt, 1548-ban született GIORDANO BRUNO olasz filozófus és humanista, akit merész tanaiért az egyházi inkvizí- ció előbb hét évre börtönbe vetett, majd máglyán elégetett. Mint dominikánus szerzetes, az egyház világképével éles ellentétben levő, jelentős materialista vonásokkal rendelkező, panteista filozófiát alkotott. Elvei miatt elhagyta a kolostort, bejárta Nyugat- Európát és az egyetemeken tanított. Tovább fejlesztette Kopernikusz világképét, feltételezte, hogy Földünkön hívül más égitesten is lehet élet. Tanaiban a középkor skolasztikájával szemben a tudomány kizárólagos jogosságát hirdette.

140 évvel ezelőtt, 1823 januárjában írta KÖLCSEY FERENC a „Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból” című költeményét. A n. Rákóczi Ferenc szabadságharca leverése utáni Habs- burg-elnyomás alatt sínylődő nép hangulatát és reménységét Iá- fejező Himnusz, melyhez 1845-ben Erkel Ferenc írt zenét, a magyar nép nemzeti éneke lett.

00 évvel ezelőtt, 1873. január 15-én született IVAN BABUSKÉNT orosz munkás-forradalmár, Leninnek egyik közvetlen munkatársa, az 1895-ben Pétervárott megalapított Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására elnevezésű munkásszervezet létrehozatalában. valamint 1900-ban az ISZKRA (Szikra) című lap megalapításában.

A KUCSMA

számára, hogy bosszúja jogos, ?zt teljes felelősséggel, saját ^határozásából vállalja is:

,Nekem, mikor Püthóba érám jóslatért — < megtudni, rogy miként állhassam bosz- izúmat... — Apollon azt a választ adta — halld te is — Hogy pajzsok és sereg nélkül :sak én magam — Csel által mérjek rajulc méltó bünte- ■ést.” Gellei Kornél, helyesen negértye a szophokleszi alak ényegét, nem tragikus hőst íbrázolt. hanem „a szofistákba emlékeztető bölcselkedése nagyon is életrevaló férfinak mutatja.”

Berek Kati Krüszothémisze Slektra ellenpólusa. A belenyugvás, a hatalmasokkal való kiegyezés szószólója. ____a

ha

talmasokat — Így kihívni nem jó” — mondja, hirdeti a drámában és a képernyő előtt finom, tartózkodó játékával. Kőmíves Sándor, az öreg nevelő, bölcs és megfontolt nyugalmát, s az ezzel , párosult mély gyűlöletét ötvözte hiteles egységbe. Bessenyei Ferenc Aigiszthosza • egyszerre volt nyersen robusztus, de bukásában is félelmetes. Méltó arra, hogy pusztulnia kelljen!

Szöliősi András zenéje mintegy kiegészítette a Gobbi Hilda vezette női kart. Elismeréssel kell szólni Kézdi Lóránt díszleteiről és Schaffer Judit kifej jező kosztümjeiről. És nerr utolsósorban elismeréssel kell szólni a művészi élményért s — Magyar Televízióról!

Gyurkó Géza

idő járás jelen tés

Várható időjárás kedd estig Megerősödő éjjeli, és helyenként viharos északnyugati, északi szél. Felhőátvonulások havazásokkal, hófúvásokkal. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet holnap mínusz 6— mínusz 10, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 10 —mínusz 14 fok között, a szél- védett helyeken mínusz 15 fok alatt. (MTI)

Emlékszem, hogy néhány esztendővel ezelőtt, amikor Burbulyáné. azon panaszkodott, hogy fázik a haja, Burbulya így mordult rá:

— Tegyél kucsmát rá...

— Ödön, te meg vagy őrülve, talán még pipáztam és sercintsek is...

Azóta már Burbulyáné kucsmában jár, mert ez a divat, s kucsmában jár Kajevác- né, Galagonyáké, s minden divathölgy, aki csak hajlandó valamit is adni magára olyan kucsmadivat alakult ki nálunk, mint az ősturáni átkok idején. Van fehér és sima, van fekete és hosszú szőrű, van kicsi és van aklcora, mint a kirgiz hegyipásztoroké, van szűrte és van már tupi.ro- zott, hogy az ember nem tudja, hol kezdődik a fej, s hol végződik a kucsma. Megkucs- másodott tupírozott női nemünk, most tűzről pattant rövid csizmában jár és csak azért nem húz lobogó gatyaszárat, mert az vádliban szélesít, s azért nem vet át vállán párduckacagányt, mert az ma már nem divat. Mert az is volt divat!

Nekem spéciéi semmi kifogásom nincs a kucsma ellen. Melegít, kényelmes, megóv a náthától és a moziban le kell venni, nem úgy, mint a kalapot. Ami az egészben bosszantó, hogy bennünket, férfiatet semmibe sem veszneki nekünk beleszólásunk az egész kucsmás-gatyás divatba semmi nincs, ha mi javasoltuk volna, juszt se viselnék, házassági évfordulóm ajándékképpen, biztos válást jelentett volna. Ugyanakkor van kép a rúzsukon azt hí- Tesztelni immáron

évezredek óta, hogy a nők azért öltöznek, mert a férfiaknak akarnak tetszeni, amiben a tetszést még értem, csak az öltözési nem, s hogy a női szépség fogalma nemcsak a korokkal, de a férfiak igényeivel is változik. Hol volt, van és lesz nekem igényem arra, hogy egy bozontos fejű rémület billegjen előttem tűsarkú csizmájában, ostort és fokost pattogtatva? Hol van nekem arra igényem, hogy dúsan tupírozott hajuk helyett, gondosan cserzett kucsmáju- kát simogassam,

várva, mikor me- kegi el magát az az izé ott a fejünkön.

Rendben van: a kucsma jó, meleg, ■praktikus. De legalább ne mondják hogy ezt énmiat- tam veszik fel Én- miattam, vegyék le, fokossal együtt. A csizma maradhat!

(egri)

j SN^W\\VXC^\\V\\\\!í^^NC^\V^\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^

WS88&

'A. mi£iWIN>

brigadéros lába alá gurult parazsat és — szívott, szívott — forogni kezdett előtte minden, mintha szédülés fogta volna el, mintha a mámor szállt volna fejébe és lábába.

Alig gyújtott rá, két égő szempár irányult rá a csarnokiról: Fetjukov. Talán meg is szánja és neki adja a ciga- réttavéget, a sakálnak, de ö már szívott ma, Suhov látta. Jobb, ha Szenyka Kljevsinnek .hagyja. Ö azt sem hallja, amit a brigadéros mesél, csak ül a szerencsétlen a tűz mellett, lehajtott fejjel.

A kályha tüze megvilágította a brigadéros himlőhelyes arcát. Minden szomorúság és bánat nélkül beszélt, mintha nem is saját magáról lenne szó.

— Ami holmim volt, negyedáron eladtam egy ócskás- nak, és feketén vettem két kenyeret, mert akkor már bevezették az élelmiszer-jegyeket. Arra gondoltam, hogy teher- vonaton megyek haza, de az ilyen utazásra is szigorú előírásokat hirdettek lei. És aki még emlékszik, az tudja, vonatjegyet pénzért sem szerezhettél, hát még pénz nélkül. Csalt menetlevélre, vagy kiküldetési igazolványra. A peronra sem bocsátottak senkit: a bejáratnál milicisták, az állomás felé vezető út mindkét oldalán őrség. A hideg nap lenyugodott, befagytak a tócsák

— hol tölteerp az éjszakát? Felkapaszkodtam a sima kőfalon, átugrottam a kenyerekkel és

— egyenesen az állomás árnyékszékére ... Ott álltam egy ideig, senki sem üldözött. Kiléptem, mint egy utazó katona. A síneken éppen ott állt a moszkva—vladivosztoki vonat, A forró víz körül nagy tolongás — egymás fejéhez veA televízió műsora

18,00: Hírek. 18,05: Ásványok és kőzetek világa. Közvetítés a Nemzeti Múzeumból. 18,35: A nagy kör. Magyar kisfiún, 18,50: Az aranyérmes úttörők műsorából. 19,05: Ez az év jól kezdődik. Költözés egy új lakóházba. 19,25: Mezőgazdászok fóruma. 19,30: Tv-híradó. 19,45: A tv mesekönyve. 19,50: Szerencsés flótás-. Angol film 21,20: A Magyar Fúvósötös játszik. 21.40: Közlekedj baleset n"!i.üi! 21,50: Hírek. A ív- híradó ismétlésé. (MTT)

rik teáskannájukat. Kék blű- zos lány járkált körülöttük, kétliteres teáskannával a kezében, de nem mer a kazánhoz tolakodni. Leforrázza, vagy megégeti finom lábacskáját. „Fogjad!” — mondom neki — „fogjad a kenyeremet, majd én szerzek forró vizet”. Mire megtöltöttem, elindult a vonat. Tartja a kenyeremet, sír, nem tudja, mit csináljon a kenyerekkel, már a teáskannát is szívesen elhajítaná.

„Fuss!” — kiáltottam rá, — „fuss, majd utolérlek!” Ö előbb, én pedig utána. Utolértem, egy kézzel megragadtam és fölsegítettem — közben a vonat egyre gyorsabb. Végül én is felugrottam a lépcsőre.

A kalauz nem taszított le, nem lökött mellbe: katonák voltak a vagonban, azt hitte, közéjük tartozom.

Suhov megbökte Szenykát: no, fogjad, szívjad! Faszipkájával együtt adta oda, szívja, ameddig lehet. Szenyka furcsán viselkedett: szívére' tette egyik kezét és meghajtotta a fejét. Mit is vársz tőle, hiszen süket...

A brigadéros tovább mesél:

— Hat lány utazott a zárt kupéban, leningrádi egyetemi hallgatók. Az asztalkán — jó falatok, a fogason kabátok himbálóznak, kofferjeiken vé~. dőhuzat. Elmennek az élet mellett, nekik zöldet mutat a szemafor ... Beszélgettünk, tréfálkoztunk, teáztunk. Hát maga melyik vagonban van? — kérdik. Felsóhajtottam és elmondtam: lányok, én olyan vagonból vagyok: hogy ti élni fogtok, nekem pedig már befellegzett ...

A csarnokban csend van. A kályha izzik.

— Ah, oh... suttognak, tanácskoznak. Mégis elrejtettek kabátjaik alá_ a felső fekvőhelyen. Novoszibirszkig rejtegettek, addig vittek magukkal ... Mellesleg szólva, később a Pecsoránál megháltam az egyiknél. Harmincötben Ki- rovba került a táborba, és én bedugtam a szabóműhelybe.

— Nem indulnánk el a malterral? — súgva kérdi Pavle a brigadérost. _

Nem is hallja.

— Éjnek idején értem haza a kerteken keresztül és éjjel is mentem el. Magamhoz vettem kisöcsémet, elvittem magammái, melegebb vidékre. Frunze- ba. Nem volt mivel etetnem, sem őt, sem magamat. Frunze- ban aszfaltot olvasztottak, csibészek ültek á kazán körül, Közéjük ültem: „Halljátok, nadrágtalan uraságok, fogadjátok magatok közé az öcsémet inasnak, és tanítsátok meg élni”. Befogadták ... Sajnálom, hogy magam is nem álltam be a tolvajok közé.

— Találkoztál-e valaha az öcséddel? — kérdezte a kor- vettkapitány.

Tjurin ásított.

— Nem, soha többé nem találkoztam vele. — Még egyet ásított és így szólt:

— Ne búsuljatok, legények! Majdcsak megleszünk a hőerőműben is valahogyan. Aki malteros, — lásson munkához, ne várjatok a szirénára.

Lám, ilyen a brigád. A parancsnok még munkaidőben sem képes megmozgatni a munkásokat, a brigadéros pedig, ha munkaszünet idején mondja: dolgozni, akkor láss munkához! Azért, mert ő,. a brigadéros lát el. ő élelmez. Hiába nem hajt munkára.

(Folytatjuk.)

tok kristálytiszta szépsége, a drámai szerkesztés tökéletessége mellett többek között ez teszi ízig-vérig maivá, azaz, hogy inkább örök remekművé ezt a drámát is.

Zsurzs Éva, az Elektra rendezője, avatott kézzel vitte kamera elé a mükénéi Elektra szophokleszi történetét, nagy segítséget nyújtva ehhez Cza- barka György- és többi operatőrtársa. , i

Psota Irén Elektrája kimagasló újrateremtése a szophokleszi hősnőnek. Fájdalma és ■ bosszúvágya, kétségbeesése, amikor hírül veszi fivére halálát, s boldogsága, hogy Oresz- tész él, és bosszúja beteljesül, az emberi érzés minden mélységét és nagyságát felvillantja. Az ő alakja, hősi kiállása, hogy évekig nem tudja megtörni a zsarnokság, hogy újra és újra erőt tud meríteni igazságából, teszi őt valóban tragikus hőssé, a drámai mondanivaló igazi hordozójává, megkapó példaképpé.

Klütaimnésztrát, a gyilkos és áruló anyát, Sulyok Mária keltette újból életre évezredes álmából. Fenséges és aljas, gyáva és kegyetlen egyszerre, párbeszéde Elektrával, amelynek keretében hazugsággal próbálja indokolni férje meggyilkolását, a televíziójáték egyik legmegkapóbb jelenetsora. Gellei Kornél Oresztésze dinamikus egységbe olvad a dráma alapgondolatával.

Egyetlen percre sem kétséges

Az utóbbi idők legkitűnőbb ! televíziójátéka nyújtott hosszú i ideig felejthetetlen- élményt az elmúlt vasárnap, olyan „is- Jmert” televíziós szerző közre- ] működésével, mint Szophok- I lesz. „Sok van, mi csodálatos, — De az embernél nincs semmi csodálatosabb” — hangoztatja a majd két és fél ezer évvel ezelőtt élt athéni tragédiaíró, s az eltelt kereken huszonöt évszázadon át sugárzó szelleme példázza legjobban állításának mélységes igazságát. Szophok- lész a kamerák előtt! Egy kicsit meghökkentő, ugyanakkor magával ragadó, ugyanakkor elgondolkodtató is: lám, az antikvitás mily’ nagyszerűen megfér, — sőt, új ízt, újszerű élményt kap — a legmodernebb technikával.

A huszonöt évszázaddal ez- j előtti szophokleszi tragédiában életre kelt Elektra és fivére. Oresztész, a zsarnokság ellen támad... „Ö, Átreusz-sarj,

mily kínokon át — Törtél nehezen a szabadsághoz’ — Mely e tettel végre tiéd lett...” — hogy valóban leszámoljon ezzel a zsarnoksággal, hogy megszerezze szabadságát. Ebben' a tragédiában nem az istenek döntenek, már nem a végzetszerűség szabja meg az emberek, a tragédia hőséinél: útját, mint Aiszkhülosznál, hanem az igazság" győz, az emberi akarat, a gyűlölet, s az ember cselvetése a zsarnokság felett. Az érzések és érzelmei megdöbbentő ereje, a gondola22.

...Mellesleg megjegyezve, harmincnyolcban, amikor Kot- laszban voltam száműzetésben, találkoztam egykori szakaszparancsnokommal. Neki is tíz évet sóztak a .nyakába. Tőle hallottam arról az ezredparancsnokról és politikai biztosról: mindkettőjüket kivégezték harminchétben. / Akkor mindegy volt: proletár, vagy kulák, lelkiismeretes, vagy lelkiismeretlen '.., Keresztet vetettem és arra gondoltam: Ma- gasságos teremtőm, mégiscsak ott vagy a mennyben. Sokáig vársz, de szörnyen büntetsz!

A két adag kása után csak j egy dolog járt Suhov eszében: I rágyújtani! És arra számítva, hogy a hetedik barakkbeli letttői vásárol két görbe-kapado- i hányt, úgyhogy visszaadhatja

a tartozást, halkan így szólt az észt halászhoz:

— Hallod-e, Ejno, adj köl- , csőn holnapig, hadd csavarjai?

■ egyet. Nem csaplak be.

; Ejno egyenesen Suhov sze- ! mébe nézett, aztán minden se■ gítség nélkül földijére pillan• tott. Náluk minden felesbe- megy, senki közülük még egy

• szál dohányt sem szív el egye- ' dűl.

Összesúgtak, azután Ejno- elővette vörös fonállal kivarrt- dohányzacskóját. Két ujjúval l durván vágott dohányt szedett- ki belőle, Suhov tenyerébe tet- te, felbecsülte, elegendö-e, majd hozzáadott egy keveset.

: Éppen annyi volt, amennyi : egy csavaráshoz kell, semmivel , sem több.

Űjságpapirosa volt Suhov- nak. Tépett egy darabkát, béli csavarta a dohányt, felvette a