Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-17 / 13. szám
4 NEPÜJSAG 1963. január 17., csütörtök SZTANYISZLAVSZKIJ (1863-1938) „Zsenik évszázadonként születnek, nagy tehetségek évtizedenként, tehetségek évenként, középszerűségek naponta, tehetségtelenek minden órában.” A mai napon ünnepeljük. “ a színház nagy reformátorának, Konsztantyin Szta- nyiszlavszkijnak, ennek a nyugtalan szellemű, nagy művésznek és kutatónak századik születésnapját, és ebben az évben lesz huszonötödik esztendeje halálának. Az oroszországi jobbágyfelszabadítás időszakában, s egy kialakuló új történelmi korszak alig szürkülő hajnalán született, s amikor meghalt (1938. augusztus 7.), a világ egyhatodán már megszilárdult a' szocializmus. A történelmi és politikai fejlődésnek ez a hosszú korszaka méltón tükröződik egész életművében, amelynek fő eredményeként létrejött a szocialista realizmus színpadi művészete, a természettudomány objektív törvényein alapuló színészi és rendezői alkotás elmélete. Egy moszkvai gyáros család fia volt, s hatalmas szakmai és politikai képessége és képzettsége révén, világhírű színész, rendező és pedagógus lett. Családja, az Alekszejev család, baráti kapcsolatban állt Tre- tyakowal, a híres képtár alapítójával, Mamontowal, Salja- pin felfedezőjével, operaalapítóval és mecénással, Bahru- sinnal, és más, a művészeteket és tudományokat pártfogoló családokkal. A ljubimovkai híres Alak- szejev színjátszó körben nagyon népszerű lett a fiatal Sztanyiszlavszkij az az 1877. szeptember 5-i első színpadra lépés után. Hamarosan kapcsolatot teremtett az akkor Moszkvában gyakran megforduló külföldi művészekkel; így az idősb Coquelin-nel, Sarah Bernhardt— KÖZEL EGYMILLIÓ naposbaromfit igényeltek eddig a földmüvesszövetkezc- tektől a háztáji gazdaságok. A több százezer naposcsibe mellett ötvenezer naposkacsára, hatezer naposlibára is bejelentették igényüket. — HÁROMSZOR egymás wtán mutatta, be a gyöngyös- solymosi Icultúrház színjátszó csoportja, telt ház előtt, Gárdonyi A bor című színművét. A színjátszó csoport további tervei: felkeresik a környező falvak kultúrházait is a közeljövőben. (Tihanyi József). KÖZLEMÉNY Mai számunkból Kovács András Nyugati választások című írása anyagtorlódás miatt kimaradt. A szerkesztő bizottság A televízió műsora 17.30: Hírek. 17.35: Beszélgessünk oroszul! 17.55: Paletta. Kisdobosok és úttörők műsora. 18.25: a Magyar Hirdető műsora. 18.35: Hogyan lehetek 100 éves? Orvosi tanácsok. 18.45: Nagy pillanatok, nagy felfedezések. 19.05: Telesport. 19.30: Tv-híradó. — 19.45: A jövő hét műsora. 19.50: A tv mesekönyve. 19.55: Tele-Jockey 1. Zenés nyugatnémet film. —20.20: Fórum. A tv művészeti folyóirata. 21.50: Hírek. Tv-híradó ismétlése. (MTI) Id ö jtí rá sj eleit tés Várható időjárás csütörtök estig: Az erős hideg tovább tart. 'Felhőátvonulások, néhány helyen kisebb havazás, mérsékelt északi szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: általában mínusz 10, délnyugaton mínusz 15 fok. körül, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában 14 —20 fok között, délnyugaton mínusz 25 fok körül. (MTI dal, Jean Mounet-Sully-vel, Possart-ral, Eleonora Duse-val, közeli ismeretségbe, vagy barátságba került a kor legkiválóbb orosz festőivel, Repinnel, Szerowal, Vrubellel, Vasznye- cowal, Levitannal , s a kor legnagyobb muzsikusaival: Csajkovszkij-jal, Tanyejevvel és a Rubinstein-testvérekkel és még nagyon sok más, külföldi és belföldi művésszel és tudóssal. Műveltsége, elsősorban művészi felkészültsége így sokoldalú és alapos lett. 1888- ban Fedotov rendezővel, s a fiatal Komisszarzsevszkij-jel megalapítják a moszkvai Művészeti és Irodalmi Társaságot, amelynek első bemutatóján ő is színpadra lép, a Fösvény báró szerepében, s ettől kezdve egyre híresebb színész lesz. Kihasználja apja vagyoni helyzetét, sokat tanul, külföldre jár. 1889-ben Fedotov rendező vidéki útja alkalmával átveszi annak egy rendezését, s bravúros munkája nyomán egyszerre híres rendező lesz. 1391-ben először rendezi meg Lev Tolsztoj A felvilágosodás gyümölcsei című darabját. Kineveli a tehetséges színészeket. A századforduló időszaká- ban, amikor Oroszországban a marxista körök készítik elő a forradalmat, amikor a képzőművészetben Ce- sanne először rúgja fel a megszokott klasszikus formákat, amikor a régi polgári forma és tartalom helyett a világ nagy művészei mindenfelé új utat keresnek, amikor tehát az időmérő századfordulóján nemcsak új századba lépünk, hanem új történelmi korba is, akkor már egy kialakult koncepcióval rendelkező művészszel állunk szemben. „Higgyék meg — mondja Sztanyiszlavszkij —, a mi nemzedékünk feladata, hogy kiűzze a művészetből az elavult hagyományokat és a rutint, távlatokat nyisson a fantáziának és az alkotásnak. Csak így menthetjük meg a művészetet.” Másutt pedig így ír: „...ha egyszer már vannak elkerülhetetlen konvenciók, az még nem ok rá, hogy újakat alkossunk.” „...Ha már van a színházban konvenció, akkor lehetőleg minél kevesebb legyen...” Elképzelhető, hogy a konvencióknak, rutinnak, és elavult hagyományoknak abban a tárházában, amelyet nemcsak az akkori Oroszország, — bár az különösen, — Iranern az egész polgári világ jelentett, az ilyen megnyilatkozások éppúgy szembekerültek az akkor hagyományokra és dinasztiála-a épülő, hivatalos, úgynevezett szakmai körök álláspontjával, mint az a forradalmi politikai elmélet, amelyből Sztanyiszlavszkij művészi álláspontja egyenesen következett, s amely 1905-ben akkor is megingatta az arisztokrata cári hatalmat, ha a forradalom időlegesen el is bukott Idézett, zseniális megállapítása szinte szó szerint érvényes a ma színházára is. 1897. nyarán megismerkedett Nyemirovics-Dancsenko híres drámaíróval, kritikussal és rendezővel, a Moszkvai Filharmónia drámai iskolájának vezetőjével, s 18 órás megbeszélés után megszületett elhatározásuk egy új színház megalapítására vonatkozóan, realista elveik gyakorlati érvényesítésére. 1898. december 17-én új színházuk, a moszkvai Művész Színház bemutatja Csehov Sirályát, s ezzel elindul világhírű útjára a Művész Színház, előbb a meiningeniek példáját követve, később egy önálló iskolát teremtve: az átélés és tudatosság művészetének iskoláját. esőbb Gorkij is bekapcsolódott munkájukba. 1902. március 26-án mutatták he a Kispolgárokat, később az Éjjeli menedékhelyet A forradalom leverése válságot okozott a színház és Sztanyiszlavszkij életében is. Sztanyiszlavszkij megingott, rríár- már kicsúszott lába alól a talaj. Ekkor határozta el. hogy felülvizsgálja eddigi művészi munkáját és álláspontját, s tulajdonképpen ezzel kezdődött el igazi elméleti működése. Háromféle színészi művészetet különböztet meg: a színházi ipart, az illusztrálás művészetét és az átélés művészetét, lényegében az első kettőt minden további nélkül elveti, lelketlen technikája, álteátráli- tása miatt. A színpadi realizmus egyetlen célravezető módszerének a harmadikat, az átélés művészetét, „az emberi lélek életének” megteremtését és visszaadását tartja. Nézetei erőteljesen fellépnek a naturalizmus ellen is. . C1 gész munkásságában vall lotta, hogy a forradalmi valóság előbb-utóbb megteremti a maga drámai kifejezésK módját is, ehhez azonban elő kell készíteni, mintegy meg kell teremteni azokat a színészeket, helyesebben azt a színésznemzedéket, amely alkalmas .lesz az új szellemű és tartalmú, s ennek megfelelően új formájú drámák előadására. Ennek az elvnek az alapján teremtette meg a Művész Színházon belül azt a híres három színész-stúdióját, amely világhírű művészeket nevelt. (Mihail Csehov, Vahtangov, Kedrov, Taraszova, Szimonov, Zsa- rov, stb.) 1922. és 24. között a Művész Színház egy társulatát vezette nyugati turnéján, ahol világraszóló sikereket arattak, és valósággal forradalmat idéztek elő a nyugati színjátszásban. 1928-ban, a Művész Színház fennállásának 30 éves évfordulóján, a Három Nővér Versi- nyin szerepe közben szívrohamot kapott A szovjet kormány ezután Franciaországba küldte pihenni, s ekkor írta meg A színész munkája című, alapvető fontosságú szakmai könyvét, amelyben behatol a szerepek lényegébe és megteremti a színpadi alakot. Élete végén megszüntette az általa kezdeményezett, úgynevezett asztali próbákat, és bevezette a cselekvő elemzés módszerét Ö dolgozta ki a pszichofizikai közérzet elméletét amelyet szóród kapcsolatba hozott a színész effektiv emlékezetével, s így megteremtette a színészi munka lelki és testi elemei között az összefüggést. Ez olyan nagy jelentőségű ténykedés volt, hogy ennek nyomán a leghevesebb ellenfelei, Tairov és Meyerhold is, behódoltak zsenijének. 1 QQQ augusztus 7-én halt 1 * meg. Emlékét zseniális életműve őrzi. Egész művészeti iskolát teremtett, elmélete mindmáig a színészi munka egyetlen tudományos megalapozottságú módszertana, etikája pedig az általános emberi etika kiterjesztése a színész speciális munkaterületére. Megteremtett rendszere, a modem, korszerű színházi törekvések kifogyhatatlan kincses- bányája Az út, amelyet járt, rendkívüli erőt, rendkívüli képességet követelt, sok-sok akadályba és még több támadásba ütközött, de munkálkodásának eredménye hatalmas szolgálatot' tett az egyetemes színházi művészetnek. Szőllősi Gyula 1963. JANUAR 17., CSÜTÖRTÖK: ANTAL 980 évvel ezelőtt, 983-ban érte el VÖRÖS ERIK viking hajós Izland szigetéről nyugatra haladva, Grönland partjait. Ezután délnyugatra fordulva elhajózott annak déli végződéséig (Farvelfok). A Norvé^ t giából száműzött Vörös Erik néhány társával három évet • töltött a szigeten és délnyugati partjait mintegy 600 fernes hosszban kutatta át. A zord; javarészt állandóan jéggel borított sziget az elnevezést (Zöld-föld) Vörös Eriktől kapta, mert az általa felkutatott rész néhány helyén nyáron üde növényzetet talált. 165 évvel ezelőtt, 1798. január . 17-én született AUGUSTE COMTE francia filozófus, az idealista filozófia egyik irányzatának megalapítója. Szerinte az ő életében az emberiség fejlődésének utolsó szakasza, a tudományos, ,.pozitív” szakasz nyűt meg. Valójában, Comte a kapitalista fejlődésre gondolt, ezért tanait a marxizmus klasszikusai éles kritikának vetették alá. 100 évvel ezelőtt, 1863-ban e napon született KONSTANTYIN SZTANYISZLAVSZKIJ orosz sínművész és rendező, alá 1898-ban a moszkvai Művész Színház egyik alapítója volt. A színpadon mintegy 100 alakításával és pedagógiai működésével (színész stúdiót vezetett) őt tekintjük a színművészetben a realista valóságábrázolás megteremtőjének. Az elsőként vitte színpadra Csehov és Gorkij drámáit. Művészeti rendszere a szovjet színművészet vezető motívumává fejlődött ki. FILM: Pinocchio Walt Disney világsikert aratott színes, amerikai filmjét i filmszínházaink újra felújították. A magyarul beszélő filmet az egri Vörös Csillag január 17-től 21-ig tűzte műsorára. EGEI VÖHÖS CSILLAG Pinocchio EGRI BÉKE Mágnás Miska GYÖNGYÖSI PUSKIN Az aranyember GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Visszavárlak HATVANI VÖRÖS CSILLAG Angyalok földjén HATVANI KOSSUTH Fagyosszentek fSI 11\1 H iVIJg) >" < AA Ü SO QL. »C Egerben este 19 órakor: CSACSIFOGAT (Bérletszünet) 24. Feljött a brigadéros és miközben Suhov még a söprűvel matatott, elhelyezte a lécet. A másik végén, Kilgasznál és Suhovnál, a léc már rég a helyén volt. — Hej! — kiáltott fel lentről Pavle. — Van-e élő lélek odafönn? Vegyétek át a maltert! Suhov sietni kezdett: még nem feszítette ki a zsinórt. Elhatározta, nem egy, sem kettő, hanem három sornak feszíti neki. És hogy Szenykának könnyebb legyen a dolga, átveszi tőle a külső sor egy részét, átenged neki egy részt a belső sorból. A zsinór kifeszítése közben jelekkel és szavakkal megmagyarázta Szenykának, hol falazzon. A süketje megértette. Ajkába harapva, oldalvást a brigadéros fala felé pillantott és bólintott: meggyőzzük-e őket? Lemaradunk mögöttük? Nevetett. Már a maltert is hordják. Négy pár hordja. A brigadéros elhatározta, hogy a falazók- hoz nem állít malteros ládát — átöntés közben úgyis megfagy. Ahogy hozzák, két kőműves egyenesen a ládából szedi a falhoz. Addig a malterhordók, hogy ne fagyoskodjanak hiába a szélben, salaktéglát hordanak. Mire a ládájuk kijéül, újabb malterhordók érkeznek lentről, emezek pedig — indulj lefelé. A kályha mellett leolvasztják a ládáról gyott maltert, közben megmelegszenek, ha idő! Két ládával hoztak a ráfa- ök is van rá egyszerre, Kilgasz falához és Su- hovéhoz. A malter gőzölög a hidegben, füst száll fel belőle, pedig nem meleg. Ha a vakolókanállal a falra csapod és szétkened — máris megfagyott. Akkor aztán kalapáccsal ütö- getheted, a vakolókanállal nem szeded le. A salak téglát is, ha csak egy kissé ferdén rakod le — amúgy ferdén odafagy. Csali a balta fokával verheted helyre. De Suhov nem hibáz. A salaktömbök nem egyformák. Némelyiknek letörött a sarka, vagy görbe, némelyik kissé szélesebb, Suhov rögtön látja, hogy a tégla melyik felével illeszkedik a legjobban és rögtöp látja a helyét a falon, amelyik a téglára vár. A vakolókanállal merít a füstölgő malterból, a falra csapja, jól megjegyezvén, hol ér össze alatta a két tégla. (Utána pontosan el kell találnia ezt a helyet a salaktégla közepével.) Pontosan annyi maltert csap a falra, amennyi egy salaktéglához kell. A rakásról egy téglát szed föl. (Óvatosan, hogy kesztyűje ne szakadjon el, a salaktéglák veszedelmesen szállítanak!) Akkor elsimítván a maltert, helyére illeszti a téglát És rögtön kiegyenesíti, gyorsan rácsap a vakolókanál élével, hogy a külső fal sima legyen ás a tégla pontosan odailleszked- jék. hosszában és széltében is. Közben a tégla máris odafagyott. És, ha a hézagból kicsurgott a malter, a vakolókanál élével minél gyorsabban le kell vakarni és ledobni a falról. (Nyáron a következő tégla alá kerül, de most — ne is gondolj ilyesmire!) akkor meg kell nézni, hogyan illeszkedik ösz- sze alul. Néha megtörténik, hogy maltert kell hozzáadni, de bal oldalt kissé többet. A téglát nemcsak oda kell rakni, hanem végigcsúsztatni a malteron, hogy kiszorítsa a fölös maltert közte és bal oldali szomszédja között. Utána elővenni a függőónt, aztán elsimítani. Jól van. Jöhet a következő! A munka megindult. Ha két sort leráktunk és kijavítottuk a régi hibát, egészen simáp fog menni. Most pedig — jól. vigyázz! És hajtotta a külső sort Szenyka felé. Ott a sarokban Szenyka is elvált a brigadéros- tól és szintén errefelé közeledik. Suhov a malterhordókra kacsintott. — Maltert, maltert hozzatok a kezünk ügyébe, élénkebben! Ügy megindult a munka, hogy az orrodat megtörölni nincs időd. Alig ért össze Szenykával, alig kezdték ugyanabból a ládából szedni a maltert, máris a deszkán kapargál a vakolókanál. — Maltert! — ordított Suhov a falon át. — Jön már! — kiáltott visz- sza Pavle. Hoztak egy ládával. Azt is kiürítették, kiszedték belőle, ami híg volt, a láda szélére már ráfagyott, — olvasszátok le magatok! Ha kéreg fagy rá, ti cipelitek fel, s le. Hajts! Jöhet a következő! Suhov és a többi falazó már nem érezte a fagyos hideget. A gyors munka lendületében elfogta őket az első forróság, az, amelyiktől nedves lesz a test, a zubbony, az ing és az alsóing alatt. De egy pillanatra sem állták meg, csak rakták a falat, tovább, tovább. Egy óra múlva a másik hőség is elfogta őket, amelytől felszárad a verejték. Lábuk nem fázott, ez a fő, és semmi, még a könnyű szél sem tudta elterelni gondolataikat a falazástól. Csak Kljevsin veregette össze a lábát: a szerencsétlen flótásnak negyvenhatos lába van, valjenkáit különböző párokból választották ki és szűkelv. A brigadéros néha-néha elkiáltja magát: „Maltert!” Aki jól húzza az igát, szintén brigadéros lesz a szomszédja szemében. Suhovnak nem szabad elmaradnia a másik pár mögött, most még édes testvérét is hajtaná, űzné malterért. Bujnovszkij kezdetben, ebéd után maltert hordott Fetjukov- val. A feljáró csúszós és meredek, kezdetben nem sietett valami nagyon. Suhov kissé sürgette. — Gyorsabban, fregatt-kapitány! Adj téglát, kapitány! A kapitány minden ládával fürgébb, Fetjukov pedig lassúbb lett: megy a kutyafajzat, ferdén tartja a ládát és kicsurog a malter, — hogy könnyebb legyen hordani. Suhov egyszer hátba vágta: — Te gyalázatos! Közben igazgató voltál — és ^bizonyára sokat követeltél a munkásoktól. — Brigadéros! — kiált a kapitány. — Adj embert mellém. Nem hordok maltert ezzel a rongy alakkal. A brigadéros áthelyezte. Fet- jukovnak megparancsolta, hogy salaktéglát hordjon, de úgy, hogy meg lehessen számlálni, mennyit rakott föl, Aljoskát pedig a kapitány mellé adta. , Aljoska csendes, csak az nem parancsol neki, aki nem akar. (Folytatjuk
