Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-17 / 13. szám

2 NEPOJSAO 1963. január 17., csütörtök nekik kötelességük megvédeni Nyugat-Berlin „szabadságát”. Ez a nyilvánvalóan kitalált formula nem bír el semmilyen kritikát. Egyetlen dolog bűző-, dik mögötte: az az óhaj, hogy bármibe kerüljön is, megma­radjon a nemzetközi feszült­ség, amely mint gyűjtőpont­ban, a jelenlegi, rendezetlen nyugat-berlini helyzetben .kon­centrálódik. A két világrendszer harca az erőviszonyoknak az utóbbi időben a nemzetközi küzdőté­ren végbement megváltozása eredményeként újabb szakasz­ba lépett. Az imperialisták visszavonhatatlanul elvesz­tették monopolhelyzetüket a nukleáris fegyverek terén és már rég elvesztették fölényü­ket a nukleáris fegyverek cél- bajuttatási eszközeinek tekin­tetében. Az Egyesült Államok — az imperialista világ vezető nagyhatalma — elveszítette a földrajzi helyzetével kapcsola­tos előnyét, elérhetővé, sebez­hetővé lett a visszacsa pás szempontjából. Az új erőviszonyok kedvez­nek a békeharcosok összefogá­sának, a nemzetközi munkás- mozgalom és a nemzeti felsza­badító mozgalom fejlődésének, és józanítóan hatnak az impe­rialista országok uralkodó osztályainak bizonyos kö­reire is. A nyugati államok legjózanabb képviselői, akik reálisan ítélik meg az erővi­szonyokat, egyre gyakrabban kénytelenek elismerni, hogy a vitás kérdéseket a szocialista országokkal nem háború, ha­nem tárgyalások útján kell rendezni. Ez vitathatatlanul új iránya zat. Természetesen egy pilla* natra sem szabad azonban el­felejteni, hogy mindenütt mű­ködésben vannak a reakció éa a háború erői, amelyek élezik a nemzetközi helyzetet, eszte­len terveket szőnek a termo­nukleáris világháború kirob­bantására. Tovább tart, sőt fo­kozódik a fegyverkezési haj­sza. Mindez a szocialista or­szágok, a kommunista pártok^ a nemzetközi munkásosztály, a fiatal felszabadult államok és az összes tőkeszere tő erők szo­rosabb tömörülését követeli abban a harcban, amely a ter­monukleáris világháború meg­akadályozásáért, a béke meg­szilárdításáért folyik. Ami a szocialista világrend- szert illeti, mi kiálltunk és ki­állunk a békés együttélés megszilárdításáért, a két rend­szer békés gazdasági verse­nyéért, a vitás kérdések tár­gyalások útján történő rende­zéséért. Politikusoknak, államférfiak­nak nincs joguk megfeledkezni arról, hogy felelősséggel tartoz­nak népüknek. Nekünk jutott az a dicsőség, hogy a világon elsőnek emelhettük fel a szo­cializmusért, a kommuniz­musért folyó harc zászlaját. A Szovjetunió az egész szocialista közösség áll most szemben a kapitalista világgal gránittor­laszként, amelynek erején min­den roham megtörik. Nem illő hozzánk, kommunistákhoz az élenjáró eszmék és meggyőző­dések embereihez, hogy kalan­dorkodással foglalkozzunk és ily módon lehetővé tegyük az imperializmus agresszív erői­nek, amelyek elvesztik hitüket rendszerük győzelmében, hogy világháborút robbantsanak ki. Ismétlem, elvtársak, nem eb­ben nyilvánul meg a. józan ész. nem ebben van a hősiesség. Ez bizalmatlanság a munkásosz­tály erejében, a szocializmus erejében. Ezek az erők gyarapodni fog­nak és még gyorsabban halad­nak, amíg ki nem vívják e kommunizmus eszméinek teljes győzelmét, amíg a boldogság és a virágzó élet nem diadal­maskodik mindenütt a világon, amíg a mi vörös zászlónk nem leng majd az egész föld felett. Eljön ez az óra, el.vtp.rsak. Mi szilárdan hisszük ezt! A szocialista országok egyet­értenek azzal, hogy a békeszer­ződést mindkét német állam­mal, vagy ezek egyikével meg kell kötni. A szocialista orszá­gok azt javasolják, hogy a bé­kés rendezéssel Nyugat-Berlin- nek a szabad város statusát kell biztosítani. A_ szocialista országok készek arra., hogy e szabad városnak a legmegbíz­hatóbb garanciákat nyújtsák az (Folytatása a 3. oldalait) \ társaság megkapta azt, amire szüksége ván minden szuve­rén államnak: határai ellenőr­zésének jogát, jogot az intéz­kedések meghozatalára azok ellen, akik megkísérelnék gyengíteni a szocialista rend­szert az NDK-ban. Ez valamennyi szocialista ország, a varsói szerződés tag­államainak nagy közős vívmá­nya. És möst, ha a szocialista országok legközvetlenebb ér­dekeinek szemszögéből vizs­gáljuk a kérdést, úgy a német békeszerződés megkötésének problémája nem ugyanolvan, mint amilyen volt. az NDK nyugat-berlini államhatárai­nak védelmére hozott intézke­dések előtt. Ebből persze nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a szocialista országokban, a hitlerista Németország ellen harcolt országokban csökkent az érdeklődés a békeszerződés megkötése iránt. Nem. egyál­talán nem csökkent.. Sőt, el­lenkezőleg, ez a kérdés most is igen nagy fontosságú nem­csak a szocialista államok né­pei, hanem a világ valameny- nyi népe számára, amely a hi­degháború megszüntetését és a világ békéjének szavatolását kívánja. ‘ződés megkötése ek érdeke télén hitleri politika megis­métlődését. Üdvözöljük a nyugatnémet kommunistáknak és mindazon haladó erőknek hősi harcát, amelyek önfeláldozóan védel­mezik a német nép valódi ér­dekeit, a béke és a társadalmi haladás igazi ügyét. A békeszerződés aláírása — ez az az út, amely az európai légkör egészségessé tételéhez, a második világháború marad­ványainak elhárításához, a bé­kés együttélés szilárdabb alap­jainak megteremtéséhez vezet. Ez teszi lehetővé, hogy meg­szűnjék, vagy megoldódjék az a csomó, amely akadályozza más kérdések megoldását. Ezért mindenki, akinek drága a béke és a népek biztonságá­nak erősítése, velünk együtt törekszik a békés rendezésre Németországgal. Nézzünk meg egy fontos kérdést, mint a le­szerelés. Amíg nem kötik meg a német békeszerződést, addig nyilvánvalóan nehéz arra szá­mítani, hogy komoly haladás mutatkozzék a leszerelési szer­ződés megkötésében. Ez a két kérdés jogilag nincs kapcso­latban egymással. Ezek önálló kérdések. De a leszerelés csak a nem­zetközi légkör megtisztulásá­val, vagyis az államok közötti bizalom megerősödésével, azoknak a feltételeknek a megteremtésével lehetséges, amelyek nem az újabb és újabb katonai beruházások és a hadseregek gyarapítása irá­nyában hatnak. Márpedig a német kérdés megoldatlansága éppen a fegyveres erők növe­lés H és a katonai kiadások emelését sietteti. Egyszóval, a német kérdés olyan probléma, amely növeli a feszültséget és fokozza a két világ — a szocializmus és a ka­pitalizmus világa — összeüt­közésének veszélyét. A német békeszerződés hiánya nagy ká­rokat okoz valamennyi nép­nek, igy a nyugati országok népeinek is. Mi tudjuk, hogy ezeknek az országoknak a né­pei szintén békét akarnak. Ezért fel kell emelniök szavu­kat, bátraknak kell lenniök és arra kell ösztönözniök kormá­nyaikat, hogy a második vi­lágháború maradványai fel­számolásának útjára lépjenek az államok és a népek közötti nagyobb bizalom kialakítása végett. És ezen az alapon ké­szítsék elő a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és a leszerelésről kötendő egyez­ménynek a feltételeit. Nyugat-Berlinre nincs szük­ségük a szocialista országok­nak. Ezek az országok nagy­szerűen boldogulnak nélküle. De nem kell a nyugati hatal­maknak sem. Nyugat-Berlin a béke híd.iává, a különböző társadalmi rendszerű államok béfcés együttélésének mintaké­pévé válhatna. Az imperialista államok mégis egyre azt erősítgetik, hogy Hruscsov fceszccle a NSZEP VI. ltoii«*ressxusáii nak a szocializmusnak a pillé­reit. 1961. augusztus 13-án véget ért ez a lehetetlen helyzet. 1961. augusztus 13. történelmi jelentőségű nap a Német De­mokratikus Köztársaság fejlő­désében. Önök ellenőrzésük alá he­lyezték a nyugat-berlini ha­tárt. Ez fontos lépést jelenített a Német Demokratikus Köz­társaság szuverenitásának megszilárdításában. Az NDK határainak igazi gazdája és őre lett és lehetővé vált, hogy megbízhatóan védelmezze ál- lamolgárainak szocialista vív­mányait és békés munkáját a kívülről irányuló merényle­tekkel szemben. A varsói szerződés szocialis­ta tagállamainak nyilatkozatá­ban szó van arról, hogy a nyugat-berlini határon életbe- léptet'ett védelmi intézkedések a város lakosságára az ismert kényelmetlenségekkel, járnak. De a felelősség ezért azokra hárul, akik Nyugat-Berlin ben kialakították az önök köztár­sasága ellen irányuló akna­munka központját, akik ki- használták az NDK kormányá­nak jóindulatát. Szövetségesünk és barátunk, a Német Demokratikus Köz­A német békesze mindenkit A német békeszerződés megkötése nem jelent nyere­séget egyeseknek és vesztesé­get másoknak. Sem most, sem azelőtt sohasem kértük, hogy a javunkra vizsgálják felül az 'Európában meglevő határokat, sohasem kívántunk semmi más előnyhöz jutni. A Szov­jetunió olyan szerződés alá­írását javasolja, amely pontot . tesz a második világháború után, rögzíti a hitlerista Né­metország szétzúzása után végbement változásokat. Rend­kívül nagy jelentőségű az olyan rendezés, amely véget , vetne a revansisták igényei­nek és jogi alapul szolgál Európa háború utáni békéjé­hez. Ez a rendezés egyformán érdeke mind a Szovjetuniónak, a Német Demokratikus Köz­társaságnak és a többi szocia­lista országnak, mind a sem­leges országoknak, mind az imperialista tábor tagjainak, vagyis a kapitalista országok­nak, amelyek a fasiszta Né­metország ellen harcoltak — feltéve, ha a békés együttélés álláspontját vallják és nem akarnak egy új világháborút ‘ kirobbantani. Egyes nyugati politikusok 1 megkísérelnek arról meggyőz­ni bennünket, mintha túlságo­san felnagyítanánk a német revansisták és militaristák ré- 1 széről a békét fenyegető ve- ' szélyt Csakhogy ezek a politikusok rosszul látnák és nagyon rövid 1 az emlékezőtehetségük. Nyu- gat-Németország egész politi­kai életét revansista szélién hatja át. Nyugat-Németország- ban, akárcsak Hitler idején számtalan könyvet, folyóiratol és újságot adnak ki, amelj megpróbálja indokolni Nyu­■ gat-Németországnak idegei • területekbe támasztott igé- ’ nyeiL Erről rikoltozik szüntelenü | a nyugatnémet rádió is. I A Bundeswehr tábornoka a hadgyakorlatokon a Szov­jetunió, az NDK, Lengyelor- szág, Csehszlovákia ellen irá- j nyúló támadó akciók tervei dolgozzák ki. Térképeiken, ső j mi több, még azokat a váró _ sokat és egyéb célokat is kije j lölték, amelyekre atomcsapás kívánnak mérni. Atomfegyver " re áhítoznak és ezért mindéi 3 erővel törekednek megszerczn azt. Esztelenek! Nem tudjál ■ megérteni, hogy ha háború " robbantana ki Nyugat-Német * ország, a háború első órájá 3 ban gyertyaként elégne. ’ Magában Nyugat-Németor \ szágban is gyarapodnak a " erők, amelyek nem törődnél I bele az új háború előkészíté 0 sének pusztító politikájába hanem egyre tevékenyebbel ” szembefordulnak azzal.. z Hinni akarjuk, hogy a mun . kásosztály, amely az NSZK la , kosságának nagy részét tesz ki, elég erős és összeforrott ah II hoz, hogy visszaverje Hitle .- örököseit és ne engedje az esz társadalom fejlődése szempont­jából. A munkásosztály csak akkor fog győzni, ha a hatal­mat kezébe véve, meg tudja szervezni a, termelést úgy, hogy a munka termelékenysége na­gyobb legyen, mint akkor, ami­kor a kapitalistáknak dolgo­zott. Ez a fő dolog. Jelenleg Nyugat-Németország munká­sai magasabb termelékenysé­get érnek el, mint önök. Ezen, mint az oroszoknál mondani szokás, gyökeresen változtatni kell. Értik ezt, elvtársak? (Élénkség, viharos taps.) A munka termelékenységé­nek növelésére irányuló törek­vés olyan törvény, amely egy­formán érvényes az önök or­szágára és minden szocialista országra. Nem minden mun­kásnak válik lehetővé, hogy megértse egészében véve a tár­sadalom fejlődését. Van, aki így gondolkodik: — yajon mit keres Fritz, aki a Német Demokratikus Köz­társaságban dolgozik és mit ke­res Hans, aki Nyugat-Német- országban dolgozik? Aki igy gondolkozik, az ezen az alapon is dönti el, hol jobb és hol rosszabb. Igen, igen, elvtársak, ez egyelőre még így van. Ezért az önök feladata, hogy jobban megszervezzék a termelést, olyan szintre emel­jék a munka termelékenységét, hogy az magasabb legyen, mint a kapitalista országokban. Sem az Isten, sem az ördög nem ad önöknek sem kenyeret, sem va­jat, ha maguk nem teremtik azt meg saját munkájukkal. Azt hiszem, ez mindenki szá­mára világos. _ Ahhoz, hogy több legyen, többet kell termelni. Ha töb­bet fogunk fogyasztani, mint amennyit előállítunk, akkor nem_ gazdagabbak, hanem szegényebbek leszünk, felél­jük az alaptőkét és elszegénye­dünk. Igen, igen, elvtársak! Ekkor kénytelenek leszünk se­gítséget kérni. De ki ad ne­künk sgítséget, talán Nyugat- Berlin? Az maga is küszködik és az imperialisták vetnek oda neki egy-egy morzsát. Ez ai odadobott segítség is azért tör­ténik, hogy ily módon harcol­janak ellenünk. Eljön az idő amikor a nyugati országok be­szüntetik az alamizsnát, meg- únják majd, hogy pénzüket egy feneketlen hordóba dob­ják, s ne kapjanak érte sem­mit. Nekünk nincs szükségünk arra, hogy alamizsnát várjunk a gazdag nagybácsiktól. A munkások mindig izmaikkal eszükkel, munkájukkal sze­rezték meg, amire szükségül volt! Az egész világ azokon az anyagi értékeken épül, ame­lyeket a munkásosztály, a dol­gozó parasztság, a népi értel­miség hoz létre, igy a nép i hatalom megszerzése után ma­ga hozza majd létre az összes javakat. Szóval látom, elvtársak megértik, amit mondok! ontosabb kérdése: éma megoldása delme alatt, virágzik a re- vansizmus és a militarizmus Egyesek azt mondhatják, hogj az idő úgyszólván kárba , ve szett, hogy a szocialista orszá­gok a német békeszerződé kérdésének éles felvetésévé . semmit sem értek el. De akik így gondolkodnak ■ azok nem látják vagy egyálta 1 Ián nem értik a végbemen 1 változásokat. Ha elgondolkod ■ nak és elemzik az ezekben a 1 években bekövetkezett esemé ! nyék alakulását, akkor el kel ’ ismerniük, hogy a kérdés fel • vetése óta sok víz folyt le é : komoly változások történtek. A Német Demokratikus Köz társaság helyzete megszilár dúlt. Az önök köztársaságina " hosszú ideig nem volt me j minden lehetősége ahhoz hogy hatásosan védelmezz ’ szuverenitását. A n/yugat-ber " Imi» határ nyílt kapu vol . amelyet az aknamunkát végz , erők akadálytalanul és büntel ’ lenül használhattak fel nem ? csak arra, hogy a szó szoros éi telmébsn kiszívják önökből a ■ életerőt és a köztársaság do! _ gozóit évenként több milliár . márkától fosszák meg, hanei - arra is, hogy aláássák magi helyesebb arány alakult ki. Igen örvendetes dolog, hogy jobb a helyzet a mezőgazda­ságban is. Hogyha önök a jö­vőben is a németekre oly jel­lemző szilárdságukról tesznek tanúbizonyságot és a munkát szocialista módra szervezik meg, akkor az ország gazdasá­ga még gyorsabban ível felfe­lé. Meg vagyunk győződve, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság munkásosztálya a Né­met Szocialista Egységpárt és a kormány vezetésével még nagyobb győzelmeket arat. Az önök munkasikerei pédát mu­tatnak az egész német nép szá­mára és vonzóerőt jelentenek nemcsak a Német Demokrati­kus Köztársaságon belül, ha­nem a nyugatnémet munkás- osztály és Nyugat-Németország egész dolgozó népe számára is. Németország jövőjének alap­ját itt, ebben a teremben rak­ják le! A német nép útját itt építik és ebben rejlik a német munkásosztálynak, a Német Demokratikus Köztársaságnak az ereje. Akármilyen erők pró­bálják is akadályozni ezt Nyu- gat-Németországban, önök után megy majd az egész német nép Marx—Engels—Lenin zász­laja alatt. (Viharos, hosszan tartó taps. „Éljen” kiáltások. Mindenki felemelkedik a he­lyéről.) A Nyugaton azt mondhatják, hogy Hruscsov hadjáratra buz­dítja a Német Demokratikus Köztársaságot a német nép egy­ségének helyreállításáért. Nincs szükség részemről ilyen buzdításra, maguk a németek tudják, és akik még nem tud­ják, majd megértik, hogy a né­met nép egységének helyreállí­tása nem azon az alapon tör­ténik majd meg, amelyre Nyu­gat-Németország monopolistái, s velük együtt más országok monopolistái gondolnak. Nem, uraim! Az önök ideje lejárt. Üj helyzet keletkezett, felemel­kedett a munkásosztály és már német földön, a Német Demok­ratikus Köztársaság földjén a dolgozó nép vette kezébe a vö­rös zászlót és támadásba indul a dolgozó nép teljes győzel­méért, nemcsak a Német De­mokratikus Köztársaságban, ahol már ki is vívta e győzel­met, hanem az egész német munkásosztály, az egész német dolgozó nép győzelméért. (Vi­haros. hosszantartó taps; „Él­jen” kiáltások.) Az új és a régi e vitája alap­jában véve a munka arcvona­lán dől majd el. Ezért még egyszer azt mondom: az a 9 százalék, amellyel önök növel­ték a munka termelékenységét: nagy győzelem! (Élénkség, taps.) Igen, igen, ez igy van! (Viha­ros, hosszan tartó taps.) A munkásosztály szellemi nagysága osztályöntudatában rejlik, abban, hogy meg tudja érteni, milyen szerep vár a munkásosztályra és minden munkásra osztálya soraiban a Korunk egyik legf< a német probl Hruscsov ezután korunk egyik legfontosabb és legéle­sebb nemzetközi kérdésére, a német problémára tért át Mint mondotta: A volt hitleri birodalom he­lyén két állam , a békeszerető- szocialista Németország, és a . militarista, revansista, impe- . rialista Németország található. Ezenkívül a Német Demokra- , tikus Köztársaság területén . egymagában, kapitalista sziget­■ ként áll -Nyugat-Berlin. Ez a jelenlegi Németország reális ■ képe. A két német állam bé- i kés együttélésének biztosítása,- a kialakult helyzet valóságnak i megfelelő figyelembe vétele — i ez nemzetközi jelentőségű fel­adat. Az első pillanatra úgy tűn- . hét, hogy attól az időtől kezd- . ve, amikor 'javasoltuk a kél . német állammal kötendő béke- . szerződés aláírását és a nyu­gat-berlini helyzetnek az ilyer j alapon való rendezését, semm: . sem változott. Négy év telt el . és még most sem valósult me( ’ a békeszerződés. a Nyugat-Berlinben még min i- dig fennáll a régen elévül- megszállási rendszer. Nyugat- ,- Németországban a nyugati ha ;t talmak agresszív köreinek vé (Folytatás az 1. oldalról) népiség aktív harcosai voltunk, s mindig azok is leszünk. Csak­is a kommunista és munkás­pártok irányításával növeked­het és fejlődhet a valóban népi irodalom és művészet. Azért harcolunk, hogy művészetünk és irodalmunk megszilárdítsa az emberekben a nagyszerű alapot, segítsen a népeknek építeni a kommunizmust. N. Sz. Hruscsov a továbbiakban arról beszélt, milyen nagyje­lentőségű, hogy német földön is valósággá válnak a tudomá­nyos szocializmus eszméi, me­lyeket első ízben Marx Károly és Engels Frigyes, a német nép nagy fiai dolgoztak ki. A szocializmus győzelme a Német Demokratikus Köztársa­ságban az új rend diadala egy olyan ország egy részében, amely nemrégiben a legvadabb reakció és militarizmus köz­pontja-volt. A hitleri Németor­szág az imperializmus legrosz- szabb, legsötétebb vonásait testesítette meg. A hitleristák minden erővel meg akarták fertőzni a német nép tudatát a kardcsörtető nacionalizmus mérgével. Az önök marxista-leninista pártja jelentős sikereket ért el a német nép szocialista neve­lésében. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az önök köztársasá­gában ma munkások, parasztok és népi értelmiségiek a szocia­lista népek testvéri családjával közösen együttműködve, építik az új életet — mondotta az előadó. Az NDK-ban a szocialista építést megnehezítette az, hogy ország különböző társadalmi r iszerű két államra oszlott ‘ íz új társadalom építésének »cs kérdésében a párttól .Kívül hajlékony és tapin­ts döntéseket követel meg.- x új Németország ellenségei ' {próbálták és most is meg- kk őrlik gyengíteni a német munkás-paraszt állam szilárd­ságát, csorbítani tekintélyét mind a külpolitikai porondon, mind pedig az országban. A köztársaságban az osztályharc gyakran éles formákat ölt. Az önök pártja azonban az új életért folyó harcra tudta mozgósítani a dolgozók millióit. Elsősorban a munkásosztályra támaszkodva, megteremtette valamennyi hazafias, haladó és demokratikus erő átfogó front­ja!. s maga után vezeti ezeket az erőket a szocialista úton. Nyugat-Németországban akadnak forrófejűek, akik még ma is azt tervezgetik, hogy há­borúval „csatolják” az NDK-t az NSZK-hoz. Csakhogy az új Németország, a szocialista ál­lamok nagy közösségének tag-’ ja, erősödik és virágzik. Az önök pártja az ország kettéosztottságábó] folyó ne­hézségei! leküzdésére mozgósí­totta a népet, minden eszközzel előmozdította a kapcsolatok bővítését és az együttműködést a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. Igen figyelemre méltó az önök pártjának a pa­rasztgazdaságok szövetkezete­sítése érdekében végzett nagy munkája. Ez a szocialista épí­tés egyik legnehezebb feladata. A német elvtársak mégis ered­ményesen megbirkóztak ezzel a feladattal. Elvtársak! Ulbricht elvtárs beszámolóját hallgatva, felfi­gyeltem arra a részre, ahol a munkate rmelékenység fokozá­sa ról beszélt. Véleményünk szerint e prob­léma megoldása elsőrendű fel­adat mind az önök köztársasá­gában, mind valamennyi szo­cialista országban. Köztudomású, hogy az NDK gazdasági fejlődése a Nyugat- Németországgal folytatott gaz­dasági verseny jegyében fo­lyik. E versenyben természete­sen a legfontosabb biztosítani a magasabb munkatermelé­kenységet, vagyis elsősorban ezen a területen túlszárnyalni Nyugat-Németországot. Az elmúlt év sok tekintet­ben döntő volt a Német De­mokratikus Köztársaság gaz­dasági fejlődése szempontjá­ból. Mint az önök őszinte, ba­rátai, mi igen örülünk annak hogy egy év alatt csaknem í százalékkal növekedett az ipar­ban a munka termelékenysége miközben a munka termeié- kenys-’gének emelkedése és i munkabérek növekedése kö zott. valamint a lakosság óllá ftásánpfe árualapja és a lakos- säg vásárlóképessége közöt

Next

/
Oldalképek
Tartalom