Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-17 / 13. szám

2

NEPOJSAO

1963. január 17., csütörtök

nekik kötelességük megvédeni Nyugat-Berlin „szabadságát”. Ez a nyilvánvalóan kitalált formula nem bír el semmilyen kritikát. Egyetlen dolog bűző-, dik mögötte: az az óhaj, hogy bármibe kerüljön is, megmaradjon a nemzetközi feszültség, amely mint gyűjtőpontban, a jelenlegi, rendezetlen nyugat-berlini helyzetben .koncentrálódik.

A két világrendszer harca az erőviszonyoknak az utóbbi időben a nemzetközi küzdőtéren végbement megváltozása eredményeként újabb szakaszba lépett. Az imperialisták visszavonhatatlanul elvesztették monopolhelyzetüket a nukleáris fegyverek terén és már rég elvesztették fölényüket a nukleáris fegyverek cél- bajuttatási eszközeinek tekintetében. Az Egyesült Államok — az imperialista világ vezető nagyhatalma — elveszítette a földrajzi helyzetével kapcsolatos előnyét, elérhetővé, sebezhetővé lett a visszacsa pás szempontjából.

Az új erőviszonyok kedveznek a békeharcosok összefogásának, a nemzetközi munkás- mozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődésének, és józanítóan hatnak az imperialista országok uralkodó osztályainak bizonyos köreire is. A nyugati államok legjózanabb képviselői, akik reálisan ítélik meg az erőviszonyokat, egyre gyakrabban kénytelenek elismerni, hogy a vitás kérdéseket a szocialista országokkal nem háború, hanem tárgyalások útján kell rendezni.

Ez vitathatatlanul új iránya zat. Természetesen egy pilla* natra sem szabad azonban elfelejteni, hogy mindenütt működésben vannak a reakció éa a háború erői, amelyek élezik a nemzetközi helyzetet, esztelen terveket szőnek a termonukleáris világháború kirobbantására. Tovább tart, sőt fokozódik a fegyverkezési hajsza. Mindez a szocialista országok, a kommunista pártok^ a nemzetközi munkásosztály, a fiatal felszabadult államok és az összes tőkeszere tő erők szorosabb tömörülését követeli abban a harcban, amely a termonukleáris világháború megakadályozásáért, a béke megszilárdításáért folyik.

Ami a szocialista világrend- szert illeti, mi kiálltunk és kiállunk a békés együttélés megszilárdításáért, a két rendszer békés gazdasági versenyéért, a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért.

Politikusoknak, államférfiaknak nincs joguk megfeledkezni arról, hogy felelősséggel tartoznak népüknek. Nekünk jutott az a dicsőség, hogy a világon elsőnek emelhettük fel a szocializmusért, a kommunizmusért folyó harc zászlaját. A Szovjetunió az egész szocialista közösség áll most szemben a kapitalista világgal gránittorlaszként, amelynek erején minden roham megtörik. Nem illő hozzánk, kommunistákhoz az élenjáró eszmék és meggyőződések embereihez, hogy kalandorkodással foglalkozzunk és ily módon lehetővé tegyük az imperializmus agresszív erőinek, amelyek elvesztik hitüket rendszerük győzelmében, hogy világháborút robbantsanak ki. Ismétlem, elvtársak, nem ebben nyilvánul meg a. józan ész. nem ebben van a hősiesség. Ez bizalmatlanság a munkásosztály erejében, a szocializmus erejében.

Ezek az erők gyarapodni fognak és még gyorsabban haladnak, amíg ki nem vívják e kommunizmus eszméinek teljes győzelmét, amíg a boldogság és a virágzó élet nem diadalmaskodik mindenütt a világon, amíg a mi vörös zászlónk nem leng majd az egész föld felett.

Eljön ez az óra, el.vtp.rsak. Mi szilárdan hisszük ezt!

A szocialista országok egyetértenek azzal, hogy a békeszerződést mindkét német állammal, vagy ezek egyikével meg kell kötni. A szocialista országok azt javasolják, hogy a békés rendezéssel Nyugat-Berlin- nek a szabad város statusát kell biztosítani. A_ szocialista országok készek arra., hogy e szabad városnak a legmegbízhatóbb garanciákat nyújtsák az (Folytatása a 3. oldalait)

\

társaság megkapta azt, amire szüksége ván minden szuverén államnak: határai ellenőrzésének jogát, jogot az intézkedések meghozatalára azok ellen, akik megkísérelnék gyengíteni a szocialista rendszert az NDK-ban.

Ez valamennyi szocialista ország, a varsói szerződés tagállamainak nagy közős vívmánya. És möst, ha a szocialista országok legközvetlenebb érdekeinek szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, úgy a német békeszerződés megkötésének problémája nem ugyanolvan, mint amilyen volt. az NDK nyugat-berlini államhatárainak védelmére hozott intézkedések előtt.

Ebből persze nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a szocialista országokban, a hitlerista Németország ellen harcolt országokban csökkent az érdeklődés a békeszerződés megkötése iránt. Nem. egyáltalán nem csökkent.. Sőt, ellenkezőleg, ez a kérdés most is igen nagy fontosságú nemcsak a szocialista államok népei, hanem a világ valameny- nyi népe számára, amely a hidegháború megszüntetését és a világ békéjének szavatolását kívánja.

‘ződés megkötése ek érdeke

télén hitleri politika megismétlődését.

Üdvözöljük a nyugatnémet kommunistáknak és mindazon haladó erőknek hősi harcát, amelyek önfeláldozóan védelmezik a német nép valódi érdekeit, a béke és a társadalmi haladás igazi ügyét.

A békeszerződés aláírása — ez az az út, amely az európai légkör egészségessé tételéhez, a második világháború maradványainak elhárításához, a békés együttélés szilárdabb alapjainak megteremtéséhez vezet.

Ez teszi lehetővé, hogy megszűnjék, vagy megoldódjék az a csomó, amely akadályozza más kérdések megoldását. Ezért mindenki, akinek drága a béke és a népek biztonságának erősítése, velünk együtt törekszik a békés rendezésre Németországgal. Nézzünk meg egy fontos kérdést, mint a leszerelés. Amíg nem kötik meg a német békeszerződést, addig nyilvánvalóan nehéz arra számítani, hogy komoly haladás mutatkozzék a leszerelési szerződés megkötésében. Ez a két kérdés jogilag nincs kapcsolatban egymással. Ezek önálló kérdések.

De a leszerelés csak a nemzetközi légkör megtisztulásával, vagyis az államok közötti bizalom megerősödésével,

azoknak a feltételeknek a megteremtésével lehetséges, amelyek nem az újabb és újabb katonai beruházások és a hadseregek gyarapítása irányában hatnak. Márpedig a német kérdés megoldatlansága éppen a fegyveres erők növelés H és a katonai kiadások emelését sietteti.

Egyszóval, a német kérdés olyan probléma, amely növeli a feszültséget és fokozza a két világ — a szocializmus és a kapitalizmus világa — összeütközésének veszélyét. A német békeszerződés hiánya nagy károkat okoz valamennyi népnek, igy a nyugati országok népeinek is. Mi tudjuk, hogy ezeknek az országoknak a népei szintén békét akarnak. Ezért fel kell emelniök szavukat, bátraknak kell lenniök és arra kell ösztönözniök kormányaikat, hogy a második világháború maradványai felszámolásának útjára lépjenek az államok és a népek közötti nagyobb bizalom kialakítása végett. És ezen az alapon készítsék elő a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és a leszerelésről kötendő egyezménynek a feltételeit.

Nyugat-Berlinre nincs szükségük a szocialista országoknak. Ezek az országok nagyszerűen boldogulnak nélküle. De nem kell a nyugati hatalmaknak sem. Nyugat-Berlin a béke híd.iává, a különböző társadalmi rendszerű államok béfcés együttélésének mintaképévé válhatna.

Az imperialista államok mégis egyre azt erősítgetik, hogy

Hruscsov fceszccle a NSZEP VI. ltoii«*ressxusáii

nak a szocializmusnak a pilléreit.

1961. augusztus 13-án véget ért ez a lehetetlen helyzet. 1961. augusztus 13. történelmi jelentőségű nap a Német Demokratikus Köztársaság fejlődésében.

Önök ellenőrzésük alá helyezték a nyugat-berlini határt. Ez fontos lépést jelenített a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitásának

megszilárdításában. Az NDK határainak igazi gazdája és őre lett és lehetővé vált, hogy megbízhatóan védelmezze ál- lamolgárainak szocialista vívmányait és békés munkáját a kívülről irányuló merényletekkel szemben.

A varsói szerződés szocialista tagállamainak nyilatkozatában szó van arról, hogy a nyugat-berlini határon életbe- léptet'ett védelmi intézkedések a város lakosságára az ismert kényelmetlenségekkel, járnak.

De a felelősség ezért azokra hárul, akik Nyugat-Berlin ben kialakították az önök köztársasága ellen irányuló aknamunka központját, akik ki- használták az NDK kormányának jóindulatát.

Szövetségesünk és barátunk, a Német Demokratikus KözA német békesze mindenkit

A német békeszerződés megkötése nem jelent nyereséget egyeseknek és veszteséget másoknak. Sem most, sem azelőtt sohasem kértük, hogy a javunkra vizsgálják felül az 'Európában meglevő határokat, sohasem kívántunk semmi más előnyhöz jutni. A Szovjetunió olyan szerződés aláírását javasolja, amely pontot . tesz a második világháború után, rögzíti a hitlerista Németország szétzúzása után végbement változásokat. Rendkívül nagy jelentőségű az olyan rendezés, amely véget , vetne a revansisták igényeinek és jogi alapul szolgál Európa háború utáni békéjéhez. Ez a rendezés egyformán érdeke mind a Szovjetuniónak, a Német Demokratikus Köztársaságnak és a többi szocialista országnak, mind a semleges országoknak, mind az imperialista tábor tagjainak, vagyis a kapitalista országoknak, amelyek a fasiszta Németország ellen harcoltak — feltéve, ha a békés együttélés álláspontját vallják és nem akarnak egy új világháborút ‘ kirobbantani.

Egyes nyugati politikusok 1 megkísérelnek arról meggyőzni bennünket, mintha túlságosan felnagyítanánk a német revansisták és militaristák ré- 1 széről a békét fenyegető ve- ' szélyt

Csakhogy ezek a politikusok rosszul látnák és nagyon rövid 1 az emlékezőtehetségük. Nyu- gat-Németország egész politikai életét revansista szélién hatja át. Nyugat-Németország- ban, akárcsak Hitler idején számtalan könyvet, folyóiratol és újságot adnak ki, amelj megpróbálja indokolni Nyu■ gat-Németországnak idegei

• területekbe támasztott igé- ’ nyeiL

Erről rikoltozik szüntelenü | a nyugatnémet rádió is.

I A Bundeswehr tábornoka a hadgyakorlatokon a Szovjetunió, az NDK, Lengyelor- szág, Csehszlovákia ellen irá- j nyúló támadó akciók tervei dolgozzák ki. Térképeiken, ső j mi több, még azokat a váró _ sokat és egyéb célokat is kije j lölték, amelyekre atomcsapás kívánnak mérni. Atomfegyver " re áhítoznak és ezért mindéi 3 erővel törekednek megszerczn azt. Esztelenek! Nem tudjál

■ megérteni, hogy ha háború " robbantana ki Nyugat-Német

* ország, a háború első órájá 3 ban gyertyaként elégne.

’ Magában Nyugat-Németor \ szágban is gyarapodnak a " erők, amelyek nem törődnél

I bele az új háború előkészíté 0 sének pusztító politikájába

hanem egyre tevékenyebbel ” szembefordulnak azzal.. z Hinni akarjuk, hogy a mun . kásosztály, amely az NSZK la , kosságának nagy részét tesz ki, elég erős és összeforrott ah

II hoz, hogy visszaverje Hitle .- örököseit és ne engedje az esz

társadalom fejlődése szempontjából. A munkásosztály csak akkor fog győzni, ha a hatalmat kezébe véve, meg tudja szervezni a, termelést úgy, hogy a munka termelékenysége nagyobb legyen, mint akkor, amikor a kapitalistáknak dolgozott. Ez a fő dolog. Jelenleg Nyugat-Németország munkásai magasabb termelékenységet érnek el, mint önök. Ezen, mint az oroszoknál mondani szokás, gyökeresen változtatni kell. Értik ezt, elvtársak? (Élénkség, viharos taps.)

A munka termelékenységének növelésére irányuló törekvés olyan törvény, amely egyformán érvényes az önök országára és minden szocialista országra. Nem minden munkásnak válik lehetővé, hogy megértse egészében véve a társadalom fejlődését. Van, aki így gondolkodik:

— yajon mit keres Fritz, aki a Német Demokratikus Köztársaságban dolgozik és mit keres Hans, aki Nyugat-Német- országban dolgozik?

Aki igy gondolkozik, az ezen az alapon is dönti el, hol jobb és hol rosszabb. Igen, igen, elvtársak, ez egyelőre még így van. Ezért az önök feladata, hogy jobban megszervezzék a termelést, olyan szintre emeljék a munka termelékenységét, hogy az magasabb legyen, mint a kapitalista országokban. Sem az Isten, sem az ördög nem ad önöknek sem kenyeret, sem vajat, ha maguk nem teremtik azt meg saját munkájukkal. Azt hiszem, ez mindenki számára világos. _

Ahhoz, hogy több legyen, többet kell termelni. Ha többet fogunk fogyasztani, mint amennyit előállítunk, akkor nem_ gazdagabbak, hanem szegényebbek leszünk, feléljük az alaptőkét és elszegényedünk. Igen, igen, elvtársak! Ekkor kénytelenek leszünk segítséget kérni. De ki ad nekünk sgítséget, talán Nyugat- Berlin? Az maga is küszködik és az imperialisták vetnek oda neki egy-egy morzsát. Ez ai odadobott segítség is azért történik, hogy ily módon harcoljanak ellenünk. Eljön az idő amikor a nyugati országok beszüntetik az alamizsnát, meg- únják majd, hogy pénzüket egy feneketlen hordóba dobják, s ne kapjanak érte semmit.

Nekünk nincs szükségünk arra, hogy alamizsnát várjunk a gazdag nagybácsiktól. A munkások mindig izmaikkal eszükkel, munkájukkal szerezték meg, amire szükségül volt!

Az egész világ azokon az anyagi értékeken épül, amelyeket a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népi értelmiség hoz létre, igy a nép i hatalom megszerzése után maga hozza majd létre az összes javakat.

Szóval látom, elvtársak megértik, amit mondok!

ontosabb kérdése: éma megoldása

delme alatt, virágzik a re- vansizmus és a militarizmus Egyesek azt mondhatják, hogj az idő úgyszólván kárba , ve szett, hogy a szocialista országok a német békeszerződé kérdésének éles felvetésévé . semmit sem értek el.

De akik így gondolkodnak

■ azok nem látják vagy egyálta 1 Ián nem értik a végbemen 1 változásokat. Ha elgondolkod

■ nak és elemzik az ezekben a 1 években bekövetkezett esemé ! nyék alakulását, akkor el kel ’ ismerniük, hogy a kérdés fel • vetése óta sok víz folyt le é : komoly változások történtek.

A Német Demokratikus Köz társaság helyzete megszilár dúlt. Az önök köztársaságina " hosszú ideig nem volt me j minden lehetősége ahhoz hogy hatásosan védelmezz ’ szuverenitását. A n/yugat-ber " Imi» határ nyílt kapu vol . amelyet az aknamunkát végz , erők akadálytalanul és büntel ’ lenül használhattak fel nem ? csak arra, hogy a szó szoros éi telmébsn kiszívják önökből a

■ életerőt és a köztársaság do! _ gozóit évenként több milliár . márkától fosszák meg, hanei - arra is, hogy aláássák magi

helyesebb arány alakult ki.

Igen örvendetes dolog, hogy jobb a helyzet a mezőgazdaságban is. Hogyha önök a jövőben is a németekre oly jellemző szilárdságukról tesznek tanúbizonyságot és a munkát szocialista módra szervezik meg, akkor az ország gazdasága még gyorsabban ível felfelé.

Meg vagyunk győződve, hogy a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztálya a Német Szocialista Egységpárt és a kormány vezetésével még nagyobb győzelmeket arat. Az önök munkasikerei pédát mutatnak az egész német nép számára és vonzóerőt jelentenek nemcsak a Német Demokratikus Köztársaságon belül, hanem a nyugatnémet munkás- osztály és Nyugat-Németország egész dolgozó népe számára is.

Németország jövőjének alapját itt, ebben a teremben rakják le! A német nép útját itt építik és ebben rejlik a német munkásosztálynak, a Német Demokratikus Köztársaságnak az ereje. Akármilyen erők próbálják is akadályozni ezt Nyu- gat-Németországban, önök után megy majd az egész német nép Marx—Engels—Lenin zászlaja alatt. (Viharos, hosszan tartó taps. „Éljen” kiáltások. Mindenki felemelkedik a helyéről.)

A Nyugaton azt mondhatják, hogy Hruscsov hadjáratra buzdítja a Német Demokratikus Köztársaságot a német nép egységének helyreállításáért.

Nincs szükség részemről ilyen buzdításra, maguk a németek tudják, és akik még nem tudják, majd megértik, hogy a német nép egységének helyreállítása nem azon az alapon történik majd meg, amelyre Nyugat-Németország monopolistái, s velük együtt más országok monopolistái gondolnak. Nem, uraim! Az önök ideje lejárt. Üj helyzet keletkezett, felemelkedett a munkásosztály és már német földön, a Német Demokratikus Köztársaság földjén a dolgozó nép vette kezébe a vörös zászlót és támadásba indul a dolgozó nép teljes győzelméért, nemcsak a Német Demokratikus Köztársaságban, ahol már ki is vívta e győzelmet, hanem az egész német munkásosztály, az egész német dolgozó nép győzelméért. (Viharos. hosszantartó taps; „Éljen” kiáltások.)

Az új és a régi e vitája alapjában véve a munka arcvonalán dől majd el. Ezért még egyszer azt mondom: az a 9 százalék, amellyel önök növelték a munka termelékenységét: nagy győzelem! (Élénkség, taps.)

Igen, igen, ez igy van! (Viharos, hosszan tartó taps.)

A munkásosztály szellemi nagysága osztályöntudatában rejlik, abban, hogy meg tudja érteni, milyen szerep vár a munkásosztályra és minden munkásra osztálya soraiban a

Korunk egyik legf< a német probl

Hruscsov ezután korunk egyik legfontosabb és legélesebb nemzetközi kérdésére, a német problémára tért át Mint mondotta:

A volt hitleri birodalom helyén két állam , a békeszerető- szocialista Németország, és a . militarista, revansista, impe- . rialista Németország található.

Ezenkívül a Német Demokra- , tikus Köztársaság területén . egymagában, kapitalista sziget■ ként áll -Nyugat-Berlin. Ez a jelenlegi Németország reális

■ képe. A két német állam bé- i kés együttélésének biztosítása,- a kialakult helyzet valóságnak i megfelelő figyelembe vétele — i ez nemzetközi jelentőségű feladat.

Az első pillanatra úgy tűn- . hét, hogy attól az időtől kezd- . ve, amikor 'javasoltuk a kél . német állammal kötendő béke- . szerződés aláírását és a nyugat-berlini helyzetnek az ilyer j alapon való rendezését, semm: . sem változott. Négy év telt el . és még most sem valósult me( ’ a békeszerződés. a Nyugat-Berlinben még min i- dig fennáll a régen elévül- megszállási rendszer. Nyugat- ,- Németországban a nyugati ha ;t talmak agresszív köreinek vé

(Folytatás az 1. oldalról) népiség aktív harcosai voltunk, s mindig azok is leszünk. Csakis a kommunista és munkáspártok irányításával növekedhet és fejlődhet a valóban népi irodalom és művészet. Azért harcolunk, hogy művészetünk és irodalmunk megszilárdítsa az emberekben a nagyszerű alapot, segítsen a népeknek építeni a kommunizmust. N. Sz. Hruscsov a továbbiakban arról beszélt, milyen nagyjelentőségű, hogy német földön is valósággá válnak a tudományos szocializmus eszméi, melyeket első ízben Marx Károly és Engels Frigyes, a német nép nagy fiai dolgoztak ki.

A szocializmus győzelme a Német Demokratikus Köztársaságban az új rend diadala egy olyan ország egy részében, amely nemrégiben a legvadabb reakció és militarizmus központja-volt. A hitleri Németország az imperializmus legrosz- szabb, legsötétebb vonásait testesítette meg. A hitleristák minden erővel meg akarták fertőzni a német nép tudatát a kardcsörtető nacionalizmus mérgével.

Az önök marxista-leninista pártja jelentős sikereket ért el a német nép szocialista nevelésében. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az önök köztársaságában ma munkások, parasztok és népi értelmiségiek a szocialista népek testvéri családjával közösen együttműködve, építik az új életet — mondotta az előadó.

Az NDK-ban a szocialista építést megnehezítette az, hogy ország különböző társadalmi r iszerű két államra oszlott ‘ íz új társadalom építésének »cs kérdésében a párttól .Kívül hajlékony és tapints döntéseket követel meg.- x új Németország ellenségei ' {próbálták és most is meg- kk őrlik gyengíteni a német munkás-paraszt állam szilárdságát, csorbítani tekintélyét mind a külpolitikai porondon, mind pedig az országban. A köztársaságban az osztályharc gyakran éles formákat ölt.

Az önök pártja azonban az új életért folyó harcra tudta mozgósítani a dolgozók millióit. Elsősorban a munkásosztályra támaszkodva, megteremtette valamennyi hazafias, haladó és demokratikus erő átfogó frontja!. s maga után vezeti ezeket az erőket a szocialista úton.

Nyugat-Németországban akadnak forrófejűek, akik még ma is azt tervezgetik, hogy háborúval „csatolják” az NDK-t az NSZK-hoz. Csakhogy az új Németország, a szocialista államok nagy közösségének tag-’ ja, erősödik és virágzik.

Az önök pártja az ország kettéosztottságábó] folyó nehézségei! leküzdésére mozgósította a népet, minden eszközzel előmozdította a kapcsolatok bővítését és az együttműködést a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. Igen figyelemre méltó az önök pártjának a parasztgazdaságok szövetkezetesítése érdekében végzett nagy munkája. Ez a szocialista építés egyik legnehezebb feladata. A német elvtársak mégis eredményesen megbirkóztak ezzel a feladattal.

Elvtársak! Ulbricht elvtárs beszámolóját hallgatva, felfigyeltem arra a részre, ahol a munkate rmelékenység fokozása ról beszélt.

Véleményünk szerint e probléma megoldása elsőrendű feladat mind az önök köztársaságában, mind valamennyi szocialista országban.

Köztudomású, hogy az NDK gazdasági fejlődése a Nyugat- Németországgal folytatott gazdasági verseny jegyében folyik. E versenyben természetesen a legfontosabb biztosítani a magasabb munkatermelékenységet, vagyis elsősorban ezen a területen túlszárnyalni Nyugat-Németországot.

Az elmúlt év sok tekintetben döntő volt a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági fejlődése szempontjából. Mint az önök őszinte, barátai, mi igen örülünk annak hogy egy év alatt csaknem í százalékkal növekedett az iparban a munka termelékenysége miközben a munka termeié- kenys-’gének emelkedése és i munkabérek növekedése kö zott. valamint a lakosság óllá ftásánpfe árualapja és a lakos- säg vásárlóképessége közöt