Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-12 / 9. szám

4 NÉPÚJSÁG 1963. január 12.. szombal fi LGíl'O fiyeröszáitiai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 2. héten Vecsésen meg­tartott lottósorsoláson az aláb­bi nyerőszámokat húzták ki: 24, 34, 54, 81, 9® (MTI)- KÉT ELŐDÖNTŐ előzte meg Kaiban a napokban tar­tandó Ki mit tud-vetélkedő utolsó fordulóját. Tizenhét számot ítélt alkalmasnak arra a zsűri, hogy a döntőn szere­peljen, s a községi tanács a leg­jobb eredményt elérő egyéni versenyzőnek ötnapos külföldi utazást tűzött ki jutalmul, ezen­kívül balatoni kirándulás és több értékes tárgyjutalom talál gazdára január 19-én a káli művelődési otthon rendezvé­nyén. — A KÁPOLNÁI Kossuth Lajos úttörőcsapat pajtásai az elmúlt évben két fénykép- kiállítást rendeztek az általuk készített legjobb fotókból. Legutóbb elhatározták, hogy hamarosan „Örsünk egy nap­ja” címmel rendeznek majd fotókiállítást.- HEVES MEGYÉBEN mint­egy 7 millió darab lottószel­vényt értékesítettek az elmúlt esztendőben az Országos Taka­rékpénztár fiókjai, s ennek megfelelően számos nagy nye­reményt — négyes és ötös talá­latot — fizettek ki a játékosok­nak, nem beszélve a sok ezer forintot érő tárgyjutalmakról. — A ZARÄNKI Új Élet Termelőszövetkezet 114 szá­zalékra teljesítette áruérté- kesítési tervét. Ezt az ered­ményt annak köszönhetik, hogy minden terményüket és állatokat az államnak értéke­sítették. m AZ ELMÚLT napokban bensőséges ünnepség keretében két szövetkezeti dolgozót bú- esúztattak nyugdíjba vonulásuk alkalmából a MÉSZÖV-ben. Szalgi Istvánt, a Lőrinci Föld­művesszövetkezet elnökét és Linger Hugót, az ecsédi föld­művesszövetkezet főkönyvelő­iét pénzjutalomban részesítette t MÉSZÖV vezetősége. —452 FÉRŐHELYES új kórház építését tervezik Hat­vanban az ötéves terv folya­mán. Ezt a jelenlegi kórház nagy kiterjedésű kertjében építik fel, s a munkálatokhoz még ebben az évben hozzá­kezdenek.- HATVAN VÁROSBAN 1958-ban 4701, az elmúlt év vé­gén 5539 rádióelőfizető, négy évvél ezelőtt 16, ma 758 tele­vízió-tulajdonos van, s míg az előző tanácsválasztások idején készült statisztikai adatok sze­rint 4412 különböző sajtóter­mék járt a város dolgozóinak, ma ez a. szám 6568-ra emelke­dett. A televízió műsora 17.00: Hírek. 17.05: Ki mit tud? 18.50: hétről hétre... 19.00: Lányok, asszonyok... — 19.30: Tv-híradó. — 19.45: A tv mese­könyve. 19.50: Közvetítés a prá­gai televízió stúdiójából: Sztra­vinszkij: Mavra. Egyfelvonásos vígopera. 20.20: Te mit szólsz hozzá? Magyarul beszélő olasz filmvígjáték. (16 éven aluliak­nak nem ajánljuk.) 21.50: Vi­dám lakóhelyismeret... Róna Tibor „vidám percei”. 22.25: Dzsessz-balett. Az Intervízió műsora Varsóból. 23.30: Hírek. A tv-híradó ismétlése. (MTI) Idő járásjelentés A Meteorológiai Intézet je­lenti: Várható időjárás szombat estig: Hideg, párás idő, kisebb havazásokkal. Mérsékelt, he­lyenként élénkebb északi, északkeleti szél. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet keleten mínusz 2—mínusz 5, nyugaton mínusz 4—mínusz 7 fok, várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet keleten mí­nusz 4—mínusz 7, nyugaton mí­nusz 6—mínusz 10 fok között. (MTI) Shelagh Delaney darabját — italán a színpadi siker miatt — ] megfilmesítették. A film ele- ! venebb és igazabb művészi él- I mény, mint a színpadra terem- I tett dráma, mert Tony Richard- j son, a rendező, a képek nyelvé­re ültette át az angol kisváros ! lelki és erkölcsi toprongyosai- nak elgondolkoztató sorsát. A történet dióhéjnyi: egy szeretőiből élő elviruló asszony lánya beleszeret egy négerbe, akitől gyermeke lesz. Igazság­talanok lennénk, ha csak eny- nyit tartanánk a filmről. Két nő tragédiája ez a film. Helen, Jo anyja, már a legszebb „fér­fikorban” tapossa éveit: egyik szeretőjét fogyasztja a másik után, élvezi az életet, ameny- nyire a körülmények engedik. Arcán, öltözködésén, viselke­désén a fél világ szennye, csak a pillanattal és önmagával tö­rődik. Nem sajnál semmit, mert állítólag — az évek any- nyi mindent egybemosnak és ki emlékszik vissza ilyen élet mellett akárcsak egy hónapra is!? — Az első férfi az ő életé*- ben, egy őrült ír volt, Jo apja. Jo iskoláslány, aki „otthon” mindent lát: anyja szeretőit, az undok Pétért is, aki nem haj­landó tudomásul venni az ő lé­tezését. Jo nem szereti, mert nem szeretheti tulajdon édes­anyját, Helennek szólítja, rári- pakodik, talán Undorodik is tőle őszinte és hitvány élete miatt. Az élet sivár Jo körül, folytonos zaklatottság: szökni kell a bérlő elől, Blackpoolból hazakergeti őt Peter, mert Jo terhére van a gátlástalanul élőknek. Azt kívánja a lány, hogy szerethessen, s még in­kább azt, hogy valaki szeresse őt. Jo csúnya, és — anyjától tudja — őrült apjának szemei­vel, különös tekintetével néz a világba. A legegyszerűbb le­hetőségeket is kihasználja, hogy szeretetet kapjon: egy néger fiú, Jimmy csomagot cipel ne­ki utcai szívességből, s ebből a találkozásból csöppen a csú­nya kis Jónak az a méz, az az első csepp méz, boldogságféle, ami elfeledhetetlen: a néger fiú szeretőjévé válik. Jimmy, a néger tengerész, elmegy vég­leg, de a szeretette éhezés, az utána űző sóvárgás csak foko­zódik Jóban. Geoffreyt az első átszórakozott délután magához hívja, mert a félszeg és nem lányokat szerető fiú kíváncsivá teszi. S valaki kell mellé, hi­szen az anyja elment Péterhez és a magápy tűrhetetlen, még akkor is, ha szülni fog és rá­adásul négert, Jo belebámul az életbe, nem nagyon érti a kö­rülötte forgó zagyvaságot, a várost és az utcákat; a koszo­sán, utcatöltelékkent ugrándo­zó gyerekekkel érzi magát ba­rátságban, bár azok félig han­gos megjegyzéseket dobálnak feléje. Peter, Geoffrey és Jim­my három oldalról egy-egy tükröt mutatnak Jo felé és 6 — a szerző szándéka folytán — nézi magát, lelkét és sorsát eb­ben a három tükörben. Torz és homorú képet mutat minden tükör. Shelagh D-elaney drámája férfirendező, kezében és filmen kitűnő alkotássá emelkedett. Tony Richardson, a rendező nemcsak Jo és Helen, a lány és az anya párharcát és lelki gyötrelmét, kiégettségét és ide­gi ziláltságát festi meg sokszo­rosan ebben a kitűnő képsor­ban, de indokolását is erélyes hangon és rögtön elmondja: az angol kisvárosban elzüllött He- len példája lehet undorító Jo számára, de Jo sem lesz más, mint az anyja: a körülmények, a gyerekkor és a társadalom ridegsége elfásítják a fiatalt, s mikor egy csepp mézet lát vagy érez valahol, utánanyúl, anélkül, hogy a pillanaton túl is vállalná sorsáért a felelős­séget. Kérdés: vállalhatja-e a fele­lősséget? Tony Richardsonnál az anya nem anya, a lány nem lánya az anyjának, Peter nem apa, de részeges és pénzzel rendel­kező, jellegtelen ficsúr, akinek félvilági ragadozó volta a képé­ről rí felénk. Jimmy ugyan­csak hazátlan, mert néger az angol kisvárosba befutó hájón. Geoífreyt is utálják az elren­dezett életű emberek, mert ferde hajlamai vannak, amik­ről nem tehet. E határozatlan és-őrlődő figurák eleven hát­tér előtt nyüzsögnek: a filmen bárrészleteket látunk. félig nyitott ajtó melletti «veszeke­dést hallunk émelygő gyomor­ral és megdöbbenünk azon a sok-sok ostobaságon, ami a Delaney által felvázolt angol életet, az angol kis- és félpol­gárság életét jellemzi. Tudato­san szennyes és csúnya itt min­den, talán az utca szobrai és a városon túli táj néha fényes képei vigasztalnak minket e szennyes szürkeségben. Kritika a film? Minden bizonnyal! Mai bűnöket tár fel? A tegnapiak­kal és a tegnapelőttiekkel együtt! Mert a bűn csak szüle­tik a pillanatban, érése eltart generációkig megszületése előtt. Kitűnő színészek: Dora Bryan, Rita Tushingham (Jo alakítója), Robert Stephens, Murray Melvin és Paul Dan- quah feljegyzendő a króniká­ban. Lakásuk, szórakozásuk és életfelfogásuk megrendítő és idegen tőlünk. Talán ezért nem hatódunk meg tragikus bűnei­ken és ostobaságaikon. Walter Lassally képei híven szolgálták a rendező elképze­lését, aki aprózó alapossággal ismertette előttünk az angol kisváros fülledt és kellemetlen illatú légkörét. E városból a hit és a szeretet teljesen hiány­zik. ' Farkas András 1963. JANUAR 12., SZOMBAT! ERNŐ 35 évvel ezelőtt, 1378. január 12-én született MOLNÁR FERENC író. A nagyváros nincstelenjeit bemu­tató novelláival tűnt fel (Széntol­vajok), külföldi sikereit színdarab­jai hozták meg, az elsőt, a Doktor úr címűt 1902-ben mutatták be. Az ördög (1907) és a Liliom (1909) már külföldre Is elvitte szerzője hírét. Jellegzetes polgári író volt, darab­jai hosszú sorára a szellemesség és a színpad technikájának ismerete jellemző. A Pál utcai fiúit című re­génye ifjúsági irodalmunk egyik legnépszerűbb alkotása. A főváros életét rajzolja az Egy gazdátlan csónak története és az Éhes város című regénye. A fasizmus elől az USA-ba. emigrált. évvel ezelcátt, 1783-ban e napon született ERIK GEIJER svéd költő és történetíró. Balladáiban népies elemeket dolgozott fel. Mint történész, Svédország történetét romantikus szemlélettel írta meg. 25 évvel ezelőtt, 1938-ban e napon tartotta meg első ülését a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. Molnár Ferenc 180 EGRI VÖRÖS CSILLAG Egy csepp méz EGRI BRÓDY Visszavárlak GYÖNGYÖSI PUSKIN Rendkívüli idadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Malachias csodája HATVANI VÖRÖS CSILLAG Monte Cristo grófja HATVANI KOSSUTH 49 nap HEVES Az utolsó vacsora PÉTERVASARa Üjra egyedül FÜZESABONY Lopott boldogság tfSI I NI H ■ ■ M Ü S O £?-, » ű Egerben este 19 órakor: CSACSIFOGAT (Bérletszünet) égi mm FILM - FILM - FILM - FILM - FILM ras™ras«*«s»SE***:w!:H®> ss w st «■ aa w VISSZAVÁRLAK A Gorkij Filmstúdió nemrég elkészült új filmje, a Visz- szavárlak, a múltból meríti témáját. Története a Nagy Hon­védő Háború éveiben játszódik, amikor a szovjet nép sorsa és jövője dőlt el. A film rendezője, Sztaniszlav Rosztockij, hosz- szú időt töltött a fronton, és meséléséhez a háború prózájának egyszerű nyelvét használja. Filmjében a szovjet anyák, fele- ségek, menyasszonyok hűségének, állhatatosságának állít em­léket. A magyarul beszélő szovjet filmet az egri Bródy Mozi január 11-én. 12-én, 15-én és 16-án, a gyöngyösi Szabadság Filmszínház január 17—20-án tűzte műsorára. 20. Még egy ideig tartott, amíg Pavle kiürítette csajkáját, de nem nyalta ki, csak a kanalat, félretette a csajkát és keresz­tet vetett. Azután futólagosán megérintett a négy csajka kö­zül kettőt — annyi hely sem volt az asztalon, hogy elmoz­dítsa őket — jelezvén ezzel, hogy átadja őket Suhovnak. — Iván Deniszovics, fogja az egyik adagot, a másikat vi­gye Cézárnak. Suhovnak eszébe jutott, hogy egy csajkát el kell vinni az irodába Cézárnak (Cézár so­hasem ereszkedett le annyira, hogy a menzába járjon, sem itt, sem a táborban), de ami­kor Pavle egyszerre két csaj kára mutatott, hirtelenében elállt a szívverése: tán csak nem adja neki mind a két többlet ada­got? De rögtön utána újra ren­desen dobogott a szíve. Megragadta törvényes zsák­mányát és eszegetni kezdte lassan, megfontoltan és nem érezte, hogy az újonnan érke­zett brigádok tagjai lökdösik a hátát. Csak az bántotta, hogy talán Fetjukov kapja a másik adagot. Fetjukov mindig hajla­mos gonoszságra, de nincs bá­torsága arra, hogy megfújjon egy csajkát. ... Bujanovszki fregattkapi­tány ült mellettük az asztal­nál. Kásáját már rég megette és nem tudta, hogy a brigád­nak többlete van, nem nézte, hány csajka maradt a helyettes brigadéros előtt. Egyszerűen dereszk<JÄett a melegben és nem volt ereje, hogy kimenjen a fagyos hidegbe, vagy a hideg csarnokba, ahol nem meleged­hetett. Most éppen olyan jog­talanul foglalta el a helyet és gátolta az újonnan érkezett brigádokat, mint azok, akiket az imént, alig öt perce, érces hangjával kiűzött. Nemrég óta volt a táborban, közös munkán. Az ilyen pillanatok, mint most, roppant fontos pillanatok vol­tak számára (anélkül, hogy tudott volna róla), ezek a pil­lanatok alakították át a han­gos paráncsnokláshoz, vezény­léshez szokott tengerészkapi­tányt rabbá, akinek mindent meg kell figyelnie, és aki csak­is úgy képes elviselni a rája sózott húsz esztendőt, ha minél kevesebbet mozog. ... Többen már rákiáltottak és hátbalökték, hogy szabadít­sa fel a helyet. Pavle megszó­lította: — Kapitány, hej, kapitány! Bujanovszki megrezzent, mintha álmából ébredt volna és Pavle felé fordult. Pavle odanyújtotta neki a kását, meg sem kérdezte, akar­ja-e. Bujanovszki szemöldöke fel­húzódott, úgy nézte a kását, mintha csodát látna. — Vedd csak, vedd el! — nyugtatta meg Pavle, azután elvette az utolsó csajkát, a brigadérosét és elment. ... Kirepedezett ajka cinkos mosolyra húzódott a kapitány­nak, aki bejárta egész Euró­pát és az északi átjárót is. Bol­dogan hajolt a nem is egészen merőkanálnyi híg, egészen zsirtalan, vízből és zabból álló kása fölé. .. .T’etjukov gonosz pillan­tást vetett a kapitányra és Su- hovra, s elment. Suhov helyeselte, hogy a ka­pitány kapta. Eljön majd az idő, amikor a kapitány is meg­tanulja, hogyan kell élni, de ma még nem tudja. Suhov még egy reménységet táplált: hátha Cézár neki adja a kásáját. De nem, nem fogja odaadni, hiszen már két hete nem kapott csomagot. A második adag után Suhov újra kitörölgette a csajka fe­nekét és oldalát, a kenyérhéjat lenyalta minden törülgetés után, végül azt is megette. Utána felvette Cézár kihűlt ká­saadagját és elindult. — Az irodába! — lökte félre az ajtóból a napost, aki nem akarta kiengedni a csajkával. Az iroda gerendákból ácsolt faházikóban volt, közvetlenül az őrház mellett Kéményéből csak úgy dőlt a füst, éppen úgy, mint reggel. A napos fűt, egy­ben kifutó is, a fűtés beszámít a munkanapjába. Nem sajnál­nak forgácsot és mindenféle fahulladékot az irodától. Suhov kinyitotta az előszoba ajtaját, azután még egy kóccal kitömöttet, a kicsapódott pára­fel hőben belépett és gyorsan be­csukta maga mögött az ajtót (sietett, hogy ne kiáltsanak rá: „Tedd be az ajtót, te mafla!”) Ügy tűnt neki, hogy az iro­dában akkora a hőség, akár a gőzfürdőben. Az ablakokról le­olvadt a jég és a napsugarak vidáman táncoltak, nem olyan gonoszul, mint a hőerőmű épü­letének tetején. A napsuga­rakban úgy terjengett Cézár pipájának a füstje, mint töm­jénfüst a templomban. Az egész kályha vörösen izzott. úgy megrakták az ördögfaj za- tok. A füstcsövek is vöröslöt- tek. Ilyen melegben, ha csak egy pillanatra leülsz — menten el­alszol. Az irodánál! két szobája van. A másikban, a munkavezető szobájába vezető ajtó kissé nyitva állt és a munkavezető mennydörgő hangja hallat­szott: — Túlléptük a fizetésekre előirányzott kiadásokat és az építőanyag kiadásokat. A ra­bok drága deszkákat hasogat­nak szét, hogy a montázsele­mekről ne is beszéljek, eltüze­lik és melegszenek a tűznél, ti pedig semmit sem láttok, sem­mit sem vesztek észre. A na­pokban a rabok erős szélben hordták a cementet, úgyhogy a raktár körül bokáig állt és a rabók nem feketék voltak — hanem szürkék. Mennyi vesz­teség ez? Ügy látszik, megbeszélés van a munkavezetőnél. Bizonyára a tizedesekkel, a csoportveze­tőkkel. A napos az ajtó mellett ül a sarokban és alszik. Kissé tá­volabb a görbe kapanyélhez hasonló Skuropatenko, a BE—219-es, kibámul az abla­kon, azt nézi, nem lopkodják-e a montázsház elemeket. A kátrányoapiros elkerülte a figyelmedet, öcsém...! Két könyvelő — szintén ra­bok — kenyeret pirítanák a kályhán. Valamilyen dróthálót eszkábáltak össze, hogy a ke­nyér meg ne égjen. Cézár székében hátradőlve, pipál az asztalnál. Nem látja Suhovot, háttal van feléje. Vele szemben egy szívós öreg ül, a HA—123. számú rab. Húsz év, bírósági ítélet alap­ján. Kását eszik. (Folytatjuk) EGY CSEPP MÉZ ANGOL FILM

Next

/
Oldalképek
Tartalom