Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-10 / 7. szám

2 NßPÜ JS AG 1963. január 10., csütörtök V» • Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) megfelelő kihasználása a mű­velődés jegyében — ez legyen a népfront kulturális tevé­kenységének legfontosabb fel­adata. — A szocialista nemzeti egy­ség hasznos hirdetője, a nép­front, gyökeret eresztett min­den társadalmi osztályban és rétegben, de ilyen irányú te­vékenységét még tovább kell fokoznia. Erősítenünk kell például a munkás-paraszt szövetsé­get és meg kell gyorsíta­nunk az egységes szocialis­ta parasztosztály kialaku­lását. Megállapíthatjuk, hogy az ér­telmiségiek nagy tábora már lelkes híve mozgalmunknak. Bizottságainknak azonban nagy a lehetőségük, hogy jóval több orvost és gyógyszerészt vonjanak be a munkába. A népfrontban kifejtett tevékeny­ség útján segítsük az írókat és művészeket kapcsolataik meg­szilárdításában az élettel, a tö­megekkel. Többet kellene fog­lalkozni a városi kispolgárság­gal is, hiszen a szocializmus teljes felépítésében az ő mun­kájukra is számítunk, s a jövő útját nekik is csak a szocializ­mus jelentheti. — Mozgalmunk tovább erő­sítheti és elmélyítheti az állam és az egyházak közötti viszonyt, amelyet most mi korrektnek és jónak tartunk, örülünk annak, hogy az egyházak vezetői és papjai között — nem utolsó­sorban a népfront munkájá­nak eredményeként — növeke­dik azoknak a száma, akik megtartva lelkiismereti szabad­ságukat és meggyőződésüket papi hivatásukbap, — elismerik a szocialista társadalmi rendet. A népfront üdvözli az egyhá­zak vezetésében és papjai kö­zött megnyilvánuló egészséges törekvéseket. — A népfront állandóan erő­södő feladata a népek közötti béke és barátság eszméjének hirdetése, s annak tudatosítása, hogy népünk az üzemekben, a földeken, a hivatalokban és intézményekben végzett jó munkájával, szocialista társadalmi rendünk erősí­tésével teheti a legtöbbet a békéért — mondotta többek között Kállai Gyula, majd a magyar békemozgalom tevékenységé­nek és népünk politikai érett­ségének méltatása után így folytatta beszédét: — A választások szervezeti előkészületei rendben folynak. A Hazafias Népfront megfelelő szerveinek javaslatára megala­kultak az országos és a helyi választási elnökségek, bizott­ságok. Dolgoznak a végleges választói névjegyzékek összeál­lításán, amelyeket megfelelő időben közszemlére tesznek. A munka nagyobb része azonban még hátra van. Január 10-e és 29-e között le kell bonyolítani a jelölő gyűléseket, ki kell vá­lasztani jelöltjeinket a taná­csokba és az országgyűlésbe. El kell érni, hogy ezekben a testületekben olyan képviselői legyenek a népnek, akik min­den tekintetben megfelelnek a rájuk háruló felelősségteljes feladatoknak. A jelölések során maradéktalanul érvényesíthet­jük pártunknak a VIII. kong­resszuson megerősített állás- foglalását: bármilyen közfunk­ciót betölthetnek pártonkívü- liek. Jelöljünk a tanácsokba és az országgyűlésbe olyan aktív, nagy szeretetnek örvendő, a közéleti munkában tevékenyen részt vevő párttag és párton- kívüli állampolgárokat, akik eddigi munkájukkal bebizonyí­tották, hogy hűek a néphez, hűek a szocializmus társadalmi rendszeréhez és megvan a kellő felkészültségük a közügyek in­tézéséhez. A tanácsokba, és az országgyűlésbe jelöljünk több nőt. Megfelelő számban jelöljük az ifjúság képviselőit is — hangsúlyozta az előadó, majd üdvözölte a fiataloknak azt az újabb nemzedékét, amely az 1958-as választások óta töltötte be 18. évét, s február 24-én először járul az urnákhoz. — Azt tartjuk helyesnek — mondotta ezután —, ha a köz­életi tevékenységbe mind na­gyobb tömegek kapcsolódnak be. Ennek egyik jó módja az, ha a választások során állam- hatalmi testületeink egy része megújul, s új, arra rátermett emberek lesznek tanácstagok és képviselők. Azokat, akiket most nem jelölnek újra, arra kérjük, hogy a közélet más te­rületein ugyanolyan lelkese­déssel és eredménnyel végez­zék tevékenységüket, mint ahogy azt eddig a tanácsokban és az országgyűlésben tették. — Szervezzük meg a jelölő gyűléseket úgy, hogy milliók vegyenek részt a munkájuk­ban, s mint az ország gazdái, mondják el véleményüket a párt és a kormány politikájá­ról, a jelöltek munkájáról és feladatairól. — Nagy munka előtt állunk: az egész magyar nép vélemé­nyét kérjük a pártnak és a kormánynak eddig követett és a •VIII. kongresszuson meg­erősített politikai irányvonalá­ról. Nyugodt lelkiismerettel né­zünk a válasz elé. Az ország­ban rend, nyugalom, törvé­nyesség honol. Az emberek nyugodtan, magabiztosan néz­nek a jövőbe, mert tudják, hogy érdemes dolgozni, alkotni, munkájuk gyümölcsét senki nem sajátítja ki, azzal maguk és családjuk javát szolgálják és a szocialista hazát erősítik. Tömegeink összeforrottak, s az erősödő szocialista nemzeti egység jegyében munkálkod­nak a szocializmus teljes fel­építésén. Megvan a jó tervünk a további előrehaladásra, az ország felvirágoztatására. — Bízunk benne, hogy mindez kifejezésre jut a vá­lasztásokon, a népfront jelölt­jei, pártunk politikájának cél­kitűzései mindenütt győzelmet aratnak — mondotta többek között befejezésül Kállai Gyu- la. A Kállai Gyula beszédét kö­vető véleménycserében Csóka Zsigmondné tatabányai épí­tészmérnök a közösségi szellem formálásának feladatairól be­szélt. Németh Imre, a Borsod megyei népfrontbizottság al- elnöke azt elemezte, hogy a népfrontbizottságok hogyan segíthetnék még eredménye­sebben a mezőgazdaságot. . Víg Imre, a székkutasi Vi­harsarok Tsz elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a nép­frontbizottságok a választások után is kísérjék figyelemmel és segítsék a tanácstagok mun­káját. Szakasits Árpád, az Orszá­gos Béketanács elnöke így fog­lalta össze véleményét: — A következő hetekben a néppel találkozunk. Hallgas­suk meg, hogy mit mondanak a városok és falvak lakói, ho­gyan látják az elmúlt évek eredményeit, szükebb hazájuk helyzetét. Sokat okulhatunk szavaikból. Varga Béla nagykanizsai ál­talános iskolai igazgató arról beszélt, hogy napjaink két nagyszerű gondolata: bízni az emberben és hinni az ember­nek. Szabó Arpádiié csurgói pedagógus elmondotta, hogyan válik valósággá a falvakban a sokat hangoztatott mondat: hazánkban a tanulás kapuja mindenki előtt nyitva áll. Zsigmond László Vas megye vezető főállatorvosa hangsú­lyozta: az embereket, akiknek már életszükségletükké vált a közösségért végzett munka, a magas fokú felelősségérzet jellemzi. Kisházi Ödön munkaügyi miniszter hozzászólásában azt méltatta, hogy a szocializmus építésének éveiben hazánkban minden ember életszínvonala javult. Z. Nagy Ferenc, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nökhelyettese hangsúlyozta: népünk hisz és bízik a párt és állami vezetésben, s meg­győződésből áll a szocializmus ügye mellett. Nagy Dániel, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke elmondotta, hogy hazánk­ban ma már a társadalom épí­tésének minden területén ott tevékenykedik a népfront. Gállá Ernő, a Népszava Ki­adó Vállalat igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a népfront a választások után fordítson kétszeresen nagy gondot az újdonsült tanácsta­gok és képviselők munkájának segítésére. Bodnár József egyetemi ta­nár és Koscsó Ferenc encsi tsz-elnök felszólalása után Kállai Gyula válaszolt az el­hangzott észrevételekre, majd az ülés részvevői egyhangúlag elfogadták a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választá­si felhívását. Az ülés dr. Ortutay Gyula zárszavával ért véget. Felrobbantottak egy erőművet líatangában ELISABETHVILLE (MTI): A katangai szakadár kor­mány szóvivője szerdán beje­lentette, hogy a múlt éjjel Ja- dotville és Kolwezi között fel­robbantottak egy kis teljesít­ményű erőművet, és egy transzformátor-állomást. Néhány óra múlva Csőmbe irodája Elisabethville-ben saj­tóközleményt hozott nyilvá­nosságra. Ebben hangoztatja, hogy életbe akarja léptetni U Thant ENSZ-fötitkárnak Kon­gó újraegyesítésére vonatkozó tervét, s megígéri, hogy a je­lenlegi körülmények között tartózkodik minden ENSZ-el- lenes szóbeli támadástól. Csőmbe azt állítja, hogy cél­ja „Katanga nyugalmának és békéjének helyreállítása”. LEOPOLDVILLE: Újabb hí­rek szerint már 500 halálos ál­dozata van annak az áldatlan törzsi háborúnak, amely a Ka- tangával határos Dél-Kaszai tartományban folyik a törzsek között. Kamitatu kongói bel­ügyminiszter szerdán felhívást j tett közzé, amelyben kéri az I ellenségeskedések haladékta- [ lan beszüntetését. A Reuter úgy tudja, hogy a Luluabourg- tól északra levő Mueka—Ka- kenge körzetben már egy hó­nappal ezelőtt polgárháborúra emlékeztető helyzet alakult ki. Harcokat jelentettek a gyé­mántbányászat egyik központ­jából, Bakwangából is. A rendkívül súlyos összetű­zéseket arra vezetik vissza, hogy a kongói kormány nem­rég feloszlatta Dél-Kaszai tar­tományt és ennek egyik újon­nan kialakított egysége, az úgynevezett „Kaszai Egység” tartomány jóval gazdagabb a többinél. Ennek a tartomány­nak lakossága csapott össze a Luluabourg térségében élő Lu- lua törzsbeliekkel. ★ A Kongói Távirati Iroda je­lentése szerint, a Leopoldvil- le-i kormány szerdán vissza­utasította Anglia kétmillió dolláros segély-ajánlatát. A hírügynökség jelentéséből ki­tűnik, hogy a kongói kormány azért döntött így, mert Anglia a katangai helyzettel" kapcso­latban Kongó ellen irá­nyuló, , felforgató politikát folytatott. „Nagy-Britanma nem nézheti Kongót olyan gyermeknek, akinek egy cu­korral be lehet tömni a száját1' — írja hivatalos körökre hi­vatkozva a kongói hírszolgá­lati iroda. A kongói kormány változat­lanul mérlegeli annak lehető­ségét, hogy megszakítja Ang­liával a diplomáciai viszonyt. nyugat-berl'ni kommunisták nyilvánosságra hozták képivselőfelöltjeik listáját A Die Wahrheit, a nyugat­berlini Német Szocialista Egy­ségpárt lapja nyilvánosságra hozta a párt képviselőjelöltjei­n Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása Magyar dolgozók, választópolgárok! Február 24-én új országgyűlési képvise­lőket, új tanácstagokat választ az ország népe. Az elmúlt négy esztendő nagy győzelme­ket érlelt hazánkban. Népünk szorgos mun­kája nyomán valóra váltak nagy, építő ter­veink. Iparunk, mezőgazdaságunk, kultúránk évről évre egészségesen fejlődött. Az elmúlt négy év alatt nemzeti jövedel­münk 31 százalékkal, a foglalkoztatottak szá­ma 21 százalékkal, a fogyasztás 19 százalékkal nőtt. Az élet országunkban jobb lett. Munkánk eredményei elismerésre találnak barátaink körében, s azokat még ellenségeink sem tagadhatják. Hazánk nemzetközi tekinté­lye tovább nőtt. A magyar nép történelmi vívmánya a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Pa­rasztságunk, az egész társadalom segítségével, a korszerű, szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. A szocialista ipar mellett létre­jött a szocialista mezőgazdaság: leraktuk a szocializmus alapjait. Országunkban meg­szűnt a kizsákmányolás, nincs munkanélküli­ség, a dolgozó embert nem gyötri a létbizony­talanság, az élet békés, biztonságos. Nincsenek többé ellentétes érdekű osztá­lyok, ma minden becsületes embernek közö­sek az érdekei. Erősödik népünk szocialista nemzeti egysége. Közéletünk tiszta és az emberiesség szel­leme hatja át. A szocialista törvényesség szi­lárd alapokon nyugszik. Becsülete van a tu­dásnak, a szorgalomnak, az alkotó munkának. A művelődés joga mindenkié, a kultúra köz­kinccsé válik. Megbecsülés jár minden jó szándékú embernek, aki magáénak vallja nemzeti céljainkat és kiveszi részét a közös munkából. Előrehaladásunk feltétele volt és marad, hogy az ország népe és vezetése egységes, összeforrott, hogy hazánk erejét az egyetemes emberi haladásnak, a béke megőrzésének szolgálatába állítottuk. Ahhoz a hatalmas szo­cialista táborhoz tartozunk, amely a béke biz­tosításának, a népek testvériségének és bol­dogulásának jelszavát írta zászlajára. ' Eredményeink nagyok, de nagyok a fel­adataink is. A Magyar Szr-rialista Munkás­párt Vili. kongresszusa az alkotó munka új programját határozta meg. 4 cél: a szocializ­mus teljes felépítése. A kongresszus határo­zatait népünk ismeri és magáénak vallja. Most az a feladat, hogy megvalósítsuk ötéves tervünket. Ez a terv reális. El kell ér­nünk, hogy az ipari termelés 48—50 százalék­kal, a mezőgazdasági termelés 22—23 száza­lékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 16—17 százalékkal növekedjék. Ehhez még jobb munkára, a vezetés színvonalának további emelésére és gondosabb gazdálkodásra van szükség. A párt és a kormány az országépités nagy feladatainak megoldására összpontosítja erejét, mindig szem előtt tartva az egyes em­berek gondjait, mert a szocializnius legfőbb célja az emberek boldogsága. A jövőben is minden erejével küzd a békés egymás mellett élés politikájáért,, az általános és teljes lesze-\ relésért, a béke megvédéséért. Ezeknek a feladatoknak az elvégzésében fontos szerep vár az új országgyűlésre és az új tanácsokra. A választópolgárok a jelölő gyűléseken szabad, őszinte eszmecsere után tegyenek ja­vaslatot a jelöltek személyére. A népfront azokat jelöli képviselőknek és tanácstagoknak, akik ismerik a nép gondjait, vágyait ös lelki- ismeretesen képviselik a dolgozók érdekeit. A Hazafias Népfront jelöltjei olyanok legyenek — munkások, parasztok, értelmiségiek, a tár­sadalom minden rétegének képviselői —, akik eddigi munkájukkal kiérdemelték a dolgozók megbecsülését és bizalmát. Erőnk tudatában bizakodva nézünk a jö­vőbe. Rajtunk múlik, hogy jó reményeink valóra váljanak. Magyar dolgozók! Választópolgárok! Szavazzatok a Hazafias Népfront jelölt­jeire, mert ezzel a szocializmus teljes felépí­tésére mondtok igent! Szavazzatok a Hazafias Népfront jelölt­jeire, ezzel is erősítsétek közéletünk demok­ratizmusát, a szocialista nemzeti egységet! Szavazzatok a Hazafias Népfront jelölt­jeire, erősítsétek, népünk hatalmát, hazánk függetlenségét, védelmezzétek a világ békéjét! Éljen szabad hazánk, a szocialista Magyar- ország! HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANACSA (MTI) nek listáját. Gerhard Dane- liust, a párt első titkárát Nyu- gat-Berlin Wedding kerületé­nek 1. számú választókörzeté­ben jelölték. A párt képviselő- jelöltjeinek sorában olyan ne­ves közéleti személyiségek ta­lálhatók, mint dr. Otto Emersleben egyetemi tanár, dr. Ernst Fiedler orvos, dr. Robert Katzenstein tudomá­nyos kutató, Theodor Kansy mérnök, stb. Siroky miniszterelnök beszéde a CSKP Központi Bizottságának plénumán PRÁGA: A Rudé Právo, a Csehszlo­vák Kommunista Párt közpon­ti lapja, szerdai számában két teljes oldalon közli Viliam Siroky miniszterelnöknek, a CSKP Központi Bizottsága el­nöksége tagjának a Központi Bizottság január 4-i ülésén el­mondott beszédét, amelyben a népgazdaság múlt évi eredmé­nyeivel és az idei feladatokkal foglalkozott. Beszéde bevezető részében Siroky hangoztatta, hogy „az 1963. évi terv sikeres teljesíté­sével kell megteremteni az 1964—1970-es évekre szóló hét­éves terv szilárd alapját”. — A népgazdaság .fejlődésé­ben belső és külső befolyások­ra keletkezett aránytalanságok az erőforrások és szükségletek között erős feszültséget terem­tettek. A problémákat még in­kább növelte, hogy nem telje­sítettük az 1962. évi termelési tervet, főként az ipar alapvető ágazataiban és a mezőgazda­ságban. A tervet csak a fűtő- anyagipar, a vegyipar és a közszükségleti ipar teljesítette általában. Siroky ezután részletesen, foglalkozott az 1963. évi fel­adatokkal, és ezzel összefüg­gésben ismételten hangoztatta; „Arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk az arányos és haté­kony fejlődés megfelelő felté­teleit a tervfeladatok megvaló­sítása során. — Az ipari termelésnek kö­rülbelül egy százalékkal kell növekednie, a beruházás ter­vezett terjedelme pedig ala­csonyabb az 1962. évi színvo­nalnál, csupán a mezőgazda­ság és a közlekedés tervezett fejlődése lesz gyorsabb ütemű. A népgazdaság arányos fejlő­désének biztosítására irányuló törekvés következtében tehát szükségszerűen csökken a nye­reségfelhalmozás. Siroky ezután részletesen elemezte a népgazdaság egyes területein mutatkozó problé­mákat és a további feladato­kat, majd behatóan foglalko­zott a központi irányító mun­ka megjavításával, az új mun­kastílus és a módszerek kiala­kításával, a központi szervek, minisztériumok és nemzeti bi­zottságok növekvő felelősségé­vel és teendőivel. (MTI) i<»l,^VVWW^W^WV^VWSiVW^^»^VVW^ViVrt'VWV«%VrtV»VWWVVrf»«'%'WWWrf,irwVVVVi1l Imiről a választási krónikák beszélnek... Az 1922-ss nyíltszavazásos választás \ Bethlen új választójogi törve* nyét. Heves megye alispánja a közigazgatási bizottság elé tér. jesztelt jelentésében megálla- pítja, hogy: „A választójog nagymérvű kiterjesztésére még nem érett meg ez ország!” Sőt, azt is kijelenti, hogy „mi* nek akarják rá tukmálni a jo­got arra, akinek nem kell a jog!” A régi 1919-es Friedrich- féle választójog alapján 101 000 választópolgára volt a megyének, most 29,4 százalék­kal csökkent a szavazók száma. A választási rendelet azon­ban nemcsak a választók szá­mát korlátozta jelentősen, ha­nem az ajánlásokkal is számos visszaélés történt, már ez is egyik eszköz volt a hátóságok kezében arra, hogy az ellenzé­ki személyeket megfélemlítsék. A listákból megállapíthatták, hogy ki támogat baloldali pár­tot és ki lehetett téve a balol­dali választó, hogy elveszti ke­nyerét. A benyújtott ajánlási íveket a választási bizottságok felül is vizsgálták, és sokszor jelentős számú nevet töröltek és ezzel lehetetlenné tették az ellenzéki jelölt indulását a vá­lasztáson. A z 1922-es országgyűlési Választáson 24 párt je­löltjei indultak, ezek nagy ré­szének azonban reménye sem lehetett arra, hogy bejusson » amely pedig a Kisgazdapárt fő követelése volt, csak a tör­vényhatósági jogú városokban tartották meg, más városok­ban és a falvakban nyílt szava­zást vezettek be. Ugyancsak megszigorították a ' rendkívül reakciós ajánlási rendszert is, amelyet már a Friedrich-kor- mány bevezetett. A Friedrich-kormány rende­let? szerint ahhoz, hogy a vá­lasztáson egy jelölt indulhas­son. legalább a választók öt százalékának kellett jelölni, most ezt a jelölési százalékot a kétszeresére emelték. Várható volt, hogy nem- ’ csak az ellenzék, hanem a kormánypárt sem fogadja el ezt a választójogi tervezetet, ezért Bethlen nem várta meg, míg szavazásra került a kér­dés, hanem február 16-án kor­mányzói leirattal a képviselő- házat feloszlatta. Ezután már­cius 2-án megjelent a kormány választójogi rendelete, amely választójogot biztosított min­den 24-i'k életévét betöltött férfinak, aki írni-olvasni tud, tízéves magyar állampolgár­sággal rendelkezik, és kétévi egy helyben lakással bír, to­vábbá minden 30-ik életévét betöltött nőnek, aki a fenti kö­vetelményeknek megfelel. A helyi földbirtokosok és polgárok örömmel üdvözölték 5 Az 1920-ban megválasztott 5 országgyűlés mandá­f túrna 1922-ben lejárt, tehát új í választások voltak soron. J Bethlen véget akart már vetni fa koalíciós kormányzásnak és ímég a választások előtt létre Jakarta hozni az egységes kor- fmánypártot. Mivel a kétszeri íkirálypuccs utáni megtorlással Jmeglehetősen elidegenítette t magától a legitimista elemeket, ide a konzervatívok egy részét J is, most még kevesebb reménye {lehetett mint korábban, hogy ? tárgyalások útján rövid idő alatt meg tudja tervét valósí­tani. Ezért csoportjával együtt ; 1922. január 5-én kilépett a Keresztény Nemzeti Egyesülés [Pártjából és belépett a Kisgaz­da Pártba. [ Bethlen túlságosan liberális­nak tartotta a meglevő válasz­tási rendszert is. Ily én rend­szer mellett nem tudták feltét­lenül biztosítani a kormány­párt győzelmét. 1922. január 27-én a. belügyminiszter az or­szággyűlés elé terjesztette az új [választójogi törvényjavasla­tot. A javaslatot még a minisz­tertanács is csak nehezen fo­gadta el. Az új törvényterve­zet a választójogosultak szá­mát .mintegy kilencszázezerrel csökkentette. Különösen leszű­kítette a tervezet a nők vá­lasztójogát A titkos szavazást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom