Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-31 / 25. szám

1983. január 31., csütörtök NEPÜJSAO e o Zárszámadás Tarnabodon ÜLÖK A TARNABODI ter­melőszövetkezet zárszámadá­si közgyűlésén és hallgatom a felszólalásokat. A felszólalá­sok különösen érdekelnek, de kiváltképp akkor, amikor az emberek a szövetkezeti élet szebbé, jobbá tétele ügyében emelnek szót. El kell mondanom, hogy ezen a közgyűlésen legalább harmincán szólaltak fel és csaknem kivétel nélkül oko­san, értelmesen. Egyszer fel­áll egy hatvan körüli asszony, akinek a gyűlést levezető el­nök így adja meg a szót: — Beszéljen most, Kati né­ni 1 És Kati néni megkezdi fel­szólalását. A zsúfolásig telt mozihelyiségben mindenki fi­gyelemmel fordul feléje, e kí­vül, a folyosón szorongok is, csendre intik egymást. Kati néni halk szavú asszony, de ezt a felszólalását nyugodtan elmondhatná akár a parla­mentben is. Csodálom azt a gördülékenységet, azt a bölcs tisztánlátást, ahogyan ez a tamabodi Idős parasztasszony megnyilatkozik. Örömét fejezi ki, hogy a tervezett munka- egységértéket tíz forinttal si­került emelni és most munka­egységenként 57 forintot vihet­tek haza a tagok. Kiemeli a beszámolóból —, hogy a ne­héz gazdasági évben is — egy­millióval növekedett a közös vagyon, közelébb kerültek egy­máshoz az emberek, aztán az asszonyok nevében emel szót. Szavai senkit sem sértenek, senkit sem vádolnak, viszont félreérthetetlenül megmond­ja, hogy a férfiak jobban vi­gyázzanak az asszonyokra, a munkában legyenek udvaria­sabbak és ne tűrjék el, hogy a nők nehéz zsákokat cipeljenek akkor, amikor ott vannak mel­lettük a férfiak is. A TEREMBEN mindenki he­lyesel, a vezetőség, a férfiak, csupán egy borízű hang kiált be a folyosóról: egyenjogúak vagyunk a munkában is! És Kati néni nem csattan fel, el­mosolyodik és kedvesen, meg­győzően „kitér” a közbeszólás­ra. A tarnabodi asszonyok szorgalmas munkáját éppen az imént dicsérte meg a beszá­moló, de Kati néni felszólalá­sa ezúttal a szívekhez szólt és úgy érzem, sikerült a tarnabo­di férfiakat finoman, kicsit anyáskodva, több figyelemre, több udvariasságra nevelnie a nők, az asszonyok iránt. A közgyűlésen több felszóla­ló jogos, vagy jogtalan serel­meket panaszol, amelyek apró- cseprő egyéni, de mégis fontos dolgok. Kati néni ezekkel kap­csolatban elmondja, hogy ő helyesnek tartja, ha a sérelme­ket, a felmerült nézeteltérése­ket azonnal tisztázzák, már a munka közben, a vezetőség előtt, mert ha ezek feigyülem- lenek és elmérgesednek, gyak­ran komoly bajokhoz, ellensé­geskedésekhez vezetnek az emberek között. Nem sokáig beszélt Kati né­ni — talán tiz percig sem —, de felszólalását a járási kikül­döttek éppoly figyelemmel hallgatták, mint a szövetkezeti gazdák. Boldogság és megelé­gedettség volt látható arcán, amikor elmondotta: a rádióból Megszületett a döntés: Alagúton át reset majd as egri keleti terelőút Eger város rendezési, illetve értesült arról, hogy szövetke- j fejlesztési terveiben az egyik zetiik, a tarnabodi Tarnagyön- legnehezebb gond az úgyneve­-------- Z _______i.z • '____7 . j______i . IzoloH ' i llottrzs n gy e, jó munkájával elnyerte a- megyei pártbizottság kong­resszusi versenyzászlaját. Amikor pedig befejezésül ar­ról szólt, hogy ő most „jubi­lál”, hiszen termelőszövetke­zeti tagságának tízéves fordu­lóját ünnepli ezen a zárszám­adáson, felcsattant a taps és Kati néni .kicsit megilletődve ült helyére. Kati néni felszólalásával nem volt szándékom a dolgok elé vágni, s a sok megnyilatko­zás közül csupán ’ azért emel­tem ki éppen az övét, mert ez a felszólalás fejezte ki talán legjobban, legérthetőbben azt a fejlődést, amelyet elértek Tarnabodon. Mert ott, ahol a tagságnak ereje, igénye van arra, hogy a gazdálkodáson kí­vül az egymás közötti érintke­zés, az egymás Iránti megbe­csülés, a nők. iránti tisztelet és udvariasság'"kérdéseve 1 foglal­kozzék, ott nem inehetnek rosszul a dolgok. A TARNABODIAK közgyű­lése nyílt és őszinte hangú volt. Egyetlen hibát sem rej­tettek véka alá, mindenki, alti csak felszólalt, kifejezte elis­merését, de nemtetszését is. A felszólalások, — amelyek kö­zül a Kati nénié tetszett ne­kem a legjobban — már arról tanúskodnak, hogy itt nem csu­pán a gazdaság fejlődik, de formálódnak az emberek is. És, hogy a szövetkezetnek mi­lyen tekintélye, ereje van Tar­nabodon, arra csupán azt hoz­nám bizonyítékul, hogy a zár- számadási közgyűlésen 22 új belépő felvételi kérelmét tár­gyalta a tagság... Szalay István zett - keleti terelőút, illetve az út vonalának meghatározása. A döntés ügyében értekezletet tartottak Egerben, amelyen az Építésügyi Minisztérium vá­ros- és- községrendezési főosz­tálya, a Közlekedés- , és Posta­ügyi Minisztérium útügyi fő­osztálya, az Üt- és Vasútterve­ző Vállalat, a VÁTERV, a mű­emlékvédelem szakemberei, a megyei és városi tanács illeté­kesei meghozták az elvi dön­tést: a város keleti terelőútja, amely a Szarvas teret köti majd össze a Knézich utca déli végével, az Almagyar utcán át indul majd a Dózsa György té­ren át, a Dobó utca déli vé­gén, a vár alatti sziklatömbön keresztül, enyhe ívben kiépí­tendő alagúton át éri el a Má­jus 1. utcát, ahol a sörlerakat pincéje táján juf ismét nap­fényre és a harangöntő utca érintésével fut be céljához, a minaret tájékára, A szakemberek helyszíni szemlét is tartottak és az elké­szített tanulmányterv megál­lapításait megerősítették: ez az út megépítése kerül a legke­vesebb, meglevő lakás feláldo­zásába, érintetlenül hagyja a város történelmi magját, de mindezeken túlmenően, a leg­gazdaságosabb is. Maga az alagút megépítése hatmillió fo­rintba kerül, a hozzácsatlako- zó utcarészletek felszabadítása, illetve kiépítésével együtt sem kerül többe, mint körülbelül 19 millió forintba. Ugyanekkor a többi megoldás mintegy 23 milliót emésztene fel. Miért bír olyan rendkívüli fontossággal ez a keleti terelő­út — kérdeztük Hevesy Sán­dort, a Heves megyei Tervező Iroda főmérnökét, e terv szülő- apját. — A városon átvezető forga­lom nem túlságosan nagy, azonban a város déli iparvidé­kéről a város északi részén ki­építendő hatalmas lakónegyed­be viszont igen élénk forga­lomra lehet számítani a szak­emberek előméreti számításai szerint. Ne feledjük el, hogy hamarosan kiépül a Sas úttól délre elterülő részen a város ipari negyede, ugyanakkor az egei’—felnémeti út kelet ol­dalán, az egykori káposztás­földeken, a harmadik ötéves terv során 1200 lakás fog épül­ni! Az alagút két végén sike­rült mintegy további 200 la­kás megépítését biztosítani, a keleti terelőút megépítésénél. Megtudjuk, hogy a nagy je­lentőségű elvi állásfoglalás, bir­tokában, a városi ■ tanács ter­vezési megbízást ad a létesí­tendő út környezeti kialakítá­sára. A délről befutó járművek utasai elé tárul az egri vár, s amikor a 170 méter hosszú alagútból kiér az utas, szemé­be, tűnik a török minaret kar­csú tornya. örömmel nyugtázhatjuk, hogy végre hosszú-hosszú va­júdás és sok-sok vita, tárgya­lás után, megszületett a végső döntés a város rendezése szempontjából rendkívül fon­tos kérdésben. (Sugár) Szellemi vetélkedő Tófalun A Füzesabonyi Járási Ta­nács vb művelődésügyi osztá­lya és a járási KISZ-bizottság kezdeményezésére Tófaluban került sor a Hámán Kató kul­turális seregszemle keretében rendezett szellemi vetélkedőre. A részt vevő hat csoport tag­jainak politikai, földrajzi, ze­netörténeti, szépművészeti, stb. kérdésekre kellett . vála- szolniok. A vetélkedőn részt vevő fiúk feladatai között négy gomb felvarrása is sze­repelt. A pontozás alapján az első helyet a' káli gimnazisták csoportja szerezte meg, máso­dik helyre a kápolnai KISZ- csoport került. A szellemi ve­télkedőt vidám táncmulatság követte. Pólyák Pál, Kápolna. lüiitúmfcás sportoló szünet alatt színdarabot tanul­nak be, s az így szerzett jöve­delmet a sportkör fejlesztésé­re fordítják. A határozatot ha­marosan követte a tett, kiosz­tották a szerepeket és megkez­dődtek a próbák is, Bíró k. József KISZ-titkár és Álba eh Árpád pedagógus irányitásá- val. Az előadásra a farsang ide­jén kerül sor. Szabó József, Istenmezeje. Ki mit tud az úttörők közül Az atkári 4891-es számú Dó­zsa György úttörőcsapatban „Ki mit tud”-versenyt ren­deztek. Negyven úttörő mérte házassági segélyként, támogat­ogsze tudását, szavalatokkal,' ének- és zeneszámokkal léptek fel az úttörők. A legjobbak könyvjutalomban részesültek. Az értékelés szerint Frisch Magdolna, Árvái Éva, Virágh Margit, Török Julianna és Kiss Az istenmgzeji bányász ^rén szerepeltek a legjobban, sportkör vezetősége és sporto- Török Piroska, lói elhatározták, hogy a téli Atkár. Őszintén is kwttlis Ilitkül Találkoztam Gala­gonya Dezsővel és megkértem, tegye a kezét a saját szívére és mondja el őszin­tén, kertelés nélkül, minden aggályosko­dást félretéve, mi a véleménye rólam. Ga­lagonya értelmes, okos tekintete végig­mért, elmosolyodott és így válaszolt: — Kedves bará­tom, veled szemben nem nehéz őszinté­nek lenni. Ott nehéz, ahol az őszinteség ki­ábrándító, fájdalmas és leleplező. De ná­lad ilyenről szó sincs. Rendkívül szimpatikus, kedves, megnyerő modorú fickó vagy, akivel né­hány percet eltölteni is tiszta felüdülés. Ne pirulj, valóban így van. Az emberek sze­retnek szerénysége­dért, amelyet talán egy kicsit túlzásba is viszel, s ez lehet egyedüli hibád csak, hisz tudásod, mű­veltséged, látóköröd minden vitán felül áll. S ha még ehhez hozzáveszem, milyen példás apa, férj, ba­rát és elvtárs vagy, úgy gondolom, sike­rült megrajzolni ró­lad azt a képet, amely még ' mindig csak szerény mása a te valóságodnak, — ráztU meg a kezem Galagonya és ráztam meg én az ő őszinte, tárgyilagos és mélyen elemző kezét.... Két hét múlva át­helyeztek; egy másik vállalathoz, szeré­nyebb beosztásba, de magasabb fizetéssel, saját kérelmemre, mert tibetiül tanulok, s tanulmányaimban akadályozott igazga­tói beosztásom. Üjabb egy hét múlva hal­lom, hogy Galagonya volt vállalatom egyik összejövetelén tömö­ren így fogalmazta meg rólam alkotott őszinte véleményét: — Ilyen ostoba marhát még nem lát­tam bőgni a jászol előtt... S ráadásul milyen nagyképű, durva cs faragatlan fickó ... Nem csodá­lom, hogy retteg tőle mindenki, s elsősor­ban retteg a család­ja... — mondta Ga­lagonya és melegen, őszintén megrázta új igazgatója kezét... Tegnap találkoz­tam Burbulyával, osztályom egyik dol­gozójával, aki meg­rázta a kezem és őszintén, kertelés nélkül kezdte mon­dani: — ... rendkívül szimpatikus, megnye­rő fickó vagy, akivel néhány percet eltöl­teni is tiszta felüdü­lés... Adtam neki egy akkora pofont, hogy a csillagos eget is trappista sajtnak néz­te ... Előlegben! (egri) Nemcsak a megrendelőn múlik . . . „És itt csak százakról, ez­rekről beszéltünk. De vannak olyan intézmények, amelyek milliókat, százezreket és tíz­ezreket nem költöttek el a keretükből” — írtuk a január hatodikén megjelent „Vasár­napi jegyzetünkben”, és meg­neveztünk néhány egri intéz­ményt, amelyek nagyobb ösz- szeget nem használtak fel az ezerkilencszázhaívankettes költségvetésből. Megjegyez­tük azt is, hogy: „Jóllehet, néhány intézmény egy-két napig még költekezheiik a számláról, annak ellenére, hogy elmúlt már a tárgyév, ez már nem csökkenti a je­lentős restanciát.” Mi az adatokat a Nemzeti Bank egri fiókjának nyilván­tartásai alapján közöttük, azok helytállóak is, azok el­len nem protestált egyik „érintett” sem. azt azonban többen kifogásolták, hogy nem mutattunk rá a „lemara­dás” okaira. í.Nem rajtunk múlott — írja az Állami Petőfi Sándor Középiskolai Kollégium igaz­gatója és gondnoka —, hogy a kivitelező vállalat a szerző­désben megállapított munká­kat az ott rögzített határidő­ben nem tejezte be, és az el­végzett munkák ellenértéké­nek kifizetése nem töríénhe- tett meg.” A Gárdonyi Géza Általános Gimnázium gazdasági vezető­je is erre mutat rá, amikor azt írja. hogy a tatarozásra, javításokra készülő intézetek, intézmények igyekeznek „egymással versenyezve, az illetékes vállalatoknál a mun­kálatok elvégzésére az elsőbb­séget elnyerni, de sajnos, a vállalatoknak is van kapaci­táskeretük és tervük, szak­munkáshiány, állvány-, egycb anyaghiány és szigorú rendo- Icteik. így azután a kikötött határidők több-kevesebb jo­gos okkal elcsúsznak.­így történt az is, hogy a 129 080 forint egy enleg a számlánkon maradt, de csak látszólag, mert azóta a IV. negyedévben végzett munká­ról a számla elkészült, és ja­nuár tizenötig inkasszóra ke­rült, erre viszont a fedezetet tartalékolni kellett”. A Vasárnapi jegyzetünket tehát kiegészítjük azzal: a keretek Időben történő fel­használása valóban nemcsak a megrendelőkön múlik. I 2 X A dolgozók ügyében Szép eredményekről számol­hatott be a legutóbbi szakszer­vezeti gyűlésen a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyártó ÜV szakszervezeti bizottsága. A szakszervezet az elmúlt évben hathatós segítséget adott ah­hoz, hogy bevezessék a darab­bérezést mindenütt, ahol arra lehetőség volt. Ezt a dolgozók igen nagy egyetértéssel fogad­ták. Számot adott a szakszer­vezeti bizottság ezen a gyűlé­sen arról is, hogyan foglalkoz­tak az emberek problémáival. Erről beszédes számok valla­nak. A szakszervezet az elmúlt évben több mint 49 ezer forin­tot fizetett ki szülési, valamint ta a nehéz anyagi helyzetbe került dolgozókat és segélyez­te azokat, akiknél hosszadal­mas betegség miatt nagy volt a keresetkiesés. Szentgáli István, Gyöngyös. Képviselőjelöltek az egykori nincstelenek Az elmúlt napokban részt vettem a csányi 38-as és 40-es választókörzet jelölő gyűlésén, amelyet az állami gazdaság­ban tartották meg, ahol ma már nyoma sincs a 20 eszten­dővel ezelőtt látott nyomorú­ságos cselédlakásoknak. A volt cselédek, ma az állami gazda­ság dolgozói, saját házukban laknak, egészséges, emberséges körülmények között. Telepük az elmúlt évben villanyt is ka­pott. A jelölő gyűlésen a Haza­fias Népfront javaslatát meg­hallgatva egyhangúlag jelöl­ték Papp Sándornét megyei tanácstagnak, Nagy Lászlót já­rási tanácstagnak. A községi tanácsba Bartók Lászlónét je­lölték, hogy képviselje őket. Mind a két választókörzet tag­jai csatlakoztak a Mátravidéki Erőmű dolgozóinak jelölésé­hez, hogy kerületük Putnoki László elvtársat küldje képvi­selőként az országgyűlésbe. Bánky Ede, Csány. Hetenként négyszer leien tkc-zunk pályázatunkkal. Egy-egy alkalommal három kérdést teszünk fel. s egy kérdés mellé három választ közlünk. Pályázóinknak kell kitalálniuk, hogy a feltett kérdésre melyik a helyes válasz.: I. 2. vagy XT Egy kérdés helyes megfejtése egy pont. Aki hetenként mind a 12 kérdésünkre helyes feleletet ad. tehát akinek telitalálata van, az részt vesz a hetenkénti sorsoláson és könyvjutalmat nyerhet. Vasárnaponként közöljük a telitalálatot és a nyertesek névsorát. • • • Akik 1963. február 13-ig rendszeresen részt vesznek pályázaturt- Kori, azok sorsolás útján nyerhetnek: 96 PONT: f. díj: 14 napos tengerparti üdülés Bulgáriában, Romániában vagy a Szovjetunióban (választás szerint). U. díj: 8 napos külföldi utazás Csehszlováklába, Lengyelországba, vagy a Német Demokratikus Köztársaságba (választás szerint). 111. díj: Világ vevő rádió. Sl-TÖL 93 PONTIG: 1 db fényképezőgép. 1 db kerékpár. 1 db villanyborotva. G0-TÖL 80 PONTIG: 1 db 500 forintos vásárlási utalvány, 1 db 400 forintos vásárlási utalvány, 1 db 300 forintos vásárlási utalvány. Vigaszdíj: 100 értékes tárgynyeremény. Nyilvános műsorral egybekötött nyereménysorsolás Egerben. 1963. február 25-én. hétfőn. A 12 kérdés megfejtése az Újságból kivágott szelvényeken egyszerre küldendő be. A VII. hét szelvényeinek beküldési határ­ideje: 1963. február 8. A borítékra kérjük ráírni: Rejtvénypálydzat. Egy személy több szelvénnyel Is pályázhat. 12X V\l. hét 2. szám TOTÓPÁLYÁZATA A válasz, az 1, 2, vagy az X, az üres kockába írandó Ki játszotta a Szállnak, a darvak című szovjet film női főszerepét? 1 Bisztrlckája 2 Számoljává X Szkobceva • Mikor kötötte meg Indonézia Japánnal a II. világháború után a békeszerződést? 1 1945. november 28. 2 1948. október 7. X 195S. január 19. 1 Vergilius Ki írta a sorokat: „Sic itur következő ad astra”? 2 Tacitus X Horatius A pályázó neve: ........................ Po ntos címe: ............................ Ké rjük olvashatóan kitölteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom