Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-26 / 21. szám
4 NÉPÚJSÁG 1963. január 26., szombat / A LOTTO nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a dunaújvárosi Bartók Béla kultúrházban megtartott lottósorsoláson a 4. játékhéten az alábbi nyerőszámokat húzták ki: 2, 3, 12. 78. 88. A január havi szelvények közül a második hét szelvényei vesznek részt az 1963. január 28—í tárgynyereménysorsoláson. (MTI) — AZ ADÁCS1 termelőszövetkezet szombaton délelőtt 9 érakor, az új művelődési ház nagytermében rendezi zárszámadó közgyűlését, amelyen az 1962. évi munkaegységre járó készpénz-részesedés kifizetésére is sor kerül. — A GYÖNGYÖSOROSZI KISZ-fiatalok tervezik, hogy az új kultúrház lehetőségeit kihasználva a szomszédos községekből meghívnak asztalitenisz-csapatokat, hogy ezzel is színesebbé és változatosabbá tegyék a téli műsorukat. — AZ ELMÚLT né$y esztendő alatt a gyöngyösi járásban 19 új tanteremmel bővültek az iskolák, s az óvodai férőhelyek száma száz fővel növekedett. Gyöngyöstarjánban ötszázezer forintos felújítással öttantermes iskolát adtak át ez idő alatt. Gyakorlati foglalkozás mindössze két iskolában működött 1958-ban a járásban, most 16 iskola növendékei tanulnak valamilyen mesterséget. Idő jár óh jelentés Várható időjárás szombat estig: Felhős, párás idő. Mérsékelt, változó irányú szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: általában mínusz 1 —5, délkeleten mínusz 5—9 fok között, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: az ország északnyugati felében mínusz 3 —7, délkeleten mínusz 8—12 fok között. (MTI) A televízió műsora Január 26., szombat: 10.00: Funtyik és az uborka. Szovjet rajzfilm. 10.15: Ragadozó növények. Magyar kis- film. 10.30: Közlekedj baleset nélkül. (Ism.) 10.40: Hegyenvölgyön. Magyar film. — 17.35: Hírek. 17.40: Mi újság a Futrinka utcában? Kolbász helyett korcsolya. Báb jelenet. (Ism.) 18.25: Év végi hajrá! Vidám filmbeszámoló. (Ism.) — 19.00: Mai vendégünk... Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Afrikában járt magyar kormánydelegáció vezetőjének beszámolója a küldöttség útjáról. Utána: Filmriport az afrikai útról. — 19.40: Tv-híradó. 19.55: A tv mesekönyve. 20.00: Slágertotó. Közvetítés a SZOT Egressy Gábor kultúrterméből. 21.30: Makrancos hölgy. Magyarul beszélő szovjet tv-film. 22.55: Hírek. A tv-híradó ismétlése. (MTI) EGRI VÖRÖS CSILLAG Keserű szerelem EGRI BRÖDY Túl fiatal a szerelemre GYÖNGYÖSI PUSKIN Kertes házak utcája GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Münchhausen báró kalandjai HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szórakozott professzor HATVANI KOSSUTH Bolondos halászfalu HEVES A rendőr PfiTERVASARA Megszökött falu FÜZESABONY Elveszett paradicsom fSZ I IM H ÄZ# » ' AA Ü S O C>... ' Egerben este 19 órakor: DON CARLOS (Madách-bérlet) A pedagógusok és a sajtó A NÉPÚJSÁG múlt 'évi november 15-i száma arról tájékoztatta az olvasókat —, s így bennünket is —, hogy megyénkben a vidéki nevelők közül 500-an semmiféle napilapot nem olvasnak. E számadat alapján a cikkíró azt az általánosítást vonta le, hogy félezer pedagógus nélkülözi mindennapi munkájához az egyik legszükségesebb eszközt, a napi élet eseményeinek ismeretét. A cikk részletesen felsorolja, hogy az újságolvasás mit jelent mind az iskolai, mind pedig az iskolán kívüli pedagógiai munkában. Mi egyetértünk a cikkíró erre vonatkozó megállapításával. .Mi is valljuk azt, hogy a szocialista iskola keretén belül biztosítani kell a szocialista nevelést, hisz a ma társadalma számára, a szocialista társadalom számára neveljük a fiatalságot. Őszintén azt is meg kell mondanunk, hogy az iskolában folyó nevelőmunka terén még sok tennivaló van. Alapvető feladatunk nevelőmunkánk során, a tanuló- ifjúságban ébredjen fel a tudás és a munka szeretete, a dolgozók megbecsülése, alakuljon ki bennük a szocialista világnézet, az iskola nevelje őket a szocialista erkölcs, a haza és a nép iránti teljes odaadás, a proletár nemzetköziség szellemében. Az is világos előttünk, hogy falusi pedagógusaink nagy többsége komoly tevékenységet fejt ki a falu arculatának, világnézetének, az egységes szocialista parasztság gondolkodásmódjának átformálásában. Mindezeket t a feladatokat nem tudjuk megvalósítani, ha a ma életét nem ismerjük. A ma életének, épülő szocialista társadalmunk egyes kérdéseinek, problémáinak megismerését segíti elő — többek között — a napi sajtó rendszeres olvasása is. ÉPPEN EZÉRT döbbentett meg bennünket az említett cikk azon megállapítása, hogy falusi pedagógusaink mintegy 30 százaléka nem fizet elő újságra, s nem olvas semmiféle napilapot. Vajon honnan szerezhette értesüléseit a cikkíró, vajon igaz-e ez az állítás? Mi akkor vitattuk ennek a megállapításnak igazát. Sajnos, konkrét érveink még akkor nem álltak rendelkezésünkre, csak éreztük, hogy úgy, ahogyan az akkor megjelentenem lehet igaz. Ezért vállalkoztunk arra, hogy — ha megkésve is — a nagy nyilvánosság előtt a mi felmérésünk szerint a való helyzetnek megfelelően tisztázzuk ezt az általánosítást. Ezt megkívánja tőlünk a falusi pedagógusok széles tábora, továbbá el kell oszlatnunk azt a téves véleményt, amely éppen e cikk nyomán egyes vezetőinkben támadt, hogy nevelőink igen nagy százaléka a rendszeres újságolvasás elmulasztása következtében tájékozatlan a világ és hazai események tekintetében. Most pedig állításunk igazolása érdekében „nézzünk a számok mögé". Az említett cikk megjelenése után járási, városi osztályaink segítségével felmérést végeztünk, hogy az országos és megyei napilapnak, valamint a Köznevelés című folyóiratnak mennyi előfizetője van, továbbá arra is választ akartunk kapni, hogy nevelőink milyen mennyiségű sajtóterméket vásároltak. Felmérésünk adatainak elemzése előtt szeretnénk az újságíró szemszögéből elemezni állításának jogosságát. Honnan szerezte be a cikkíró az adatait? Minden bizonnyal a Hírlapterjesztő Irodától. S az ottani adatok bizonyos értelemben pontosak. De az ott nyilvántartott adatok között nem szerepelnek a pedagógus házaspárok, de nem szerepelnek azok a pedagógus kartársnők sem, akik számára nem pedagógus férjeik nevén járnak a különböző sajtótermékek. Nem szerepelnek azok sem — főleg városi nevelők —, akik példányszámonként vásárolják az újságot. Nem ismeretes előttünk az sem, hogy csak a Népújság, avagy az országos napilapok előfizetőit, vagy együttesen vették figyelembe az újságolvasókat. Mindezeket — ha figyelmen kívül hagyjuk, a cikk közölt adatai igaznak tűnnek. NÉZZÜK TEHÁT, mi a helyzet a mi félmérésünk szerint? Megyénkben 1912 általános iskolai pedagógus dolgozik. Ezek közül 1227-en fizetnek elő országos napilapra, tehát 685 olyan nevelő lenne, akinek nem jár újság. De az 1912 pedagógus között van 239 pedagógus házaspár, s ezzel máris 446-ra csökken az újságra elő nem fizetők száma. A megyében 601 pedagógus előfizetője van a Népújságnak. Ezek közül 150 az olyan nevelő, aki csak a Népújságot járatja napilapként, s ennek következtében a szám már 300-ra csökken. Megyei viszonylatban 50-re tehető azok száma is — főleg városokban — akik naponta vásárolnak újságot, marad 250. Az 1912 fő nevelői létszámban benne van a 180 képesítés nélküli nevelő is, akik közül igen sok a szülői háztól sem szakadt el, haza jár a nem pedagógus szülőkhöz. Ezeknek a száma 50 fő, akik tehát így olvasnak újságot. Mindezeket figyelembe véve, a mi felmérésünk szerint, mintegy 200 főre tehető azoknak a száma — ez a szám már azóta változott —, akiktől jogosan várhatjuk, hogy az oktató-nevelő, valamint iskolán kívüli nevelőmunkájuk eredményesebbé tétele érdekében rendszeresen olvassanak napilapot. EZ A SZÁM IS SOK. Ebbe nem szabad belenyugodni. További felvilágosító munkával el kell érnünk, hogy ez a 200 pedagógus is rendszeres előfizetője, olvasója legyen a napilapoknak. Persze, tudunk arról is, hogy egyes iskoláknál a nevelőtestület kollektive járat napilapot. Tudunk olyan esetről is, hogy a nevelők közös megegyezéssel az iskolába járatják az újságot. (Ezek nem szerepelnek a statisztikában.) Az elmondottak alapján az a véleményünk, hogy megyénkben nincs, vagy legalábbis elenyészően kevés azon pedagógusok száma, akik nem olvasnak újságot. Mi nem akarjuk fetisizálni a számokat, de nem szeretnénk azt sem, ha a Népújságban megjelent cikk — mint már bevezetőben mondottam — nem éppen szerencsésen megragadott számadata alapján helytelen következtetéseket vonnánk le megyénk becsületesen dolgozó pedagógusairól. A Népújság cikkét intő figyelmeztetésnek fogadjuk el, s ez az elemzés is azt bizonyítja,^ hogy változtatni akarunk a még itt-ott fellelhető közömbösségen, passzivitáson. De nem hagyhatjuk azt sem, hogy tévesen értelmezett adatok alapján negatív kép alakuljon ki pedagógusainkról. E felmérés tapasztalatai alapján az általános és szakfelügyeleten keresztül segítséget kívánunk adni az igazgató kartársaknak, hogy tantestületeikben felvilágosító munkával érjék el: minden pedagógus olvasson rendszeresen újságot, mert a nevelőink előtt álló feladatokat eredményesen megoldani, a mai élet kérdései- tőI, problémáiról hozzáértően vitatkozni megfelelő tájékozottság nélkül nem lehet. MI BÍZUNK ABBAN, hogy nevelőink tevékenysége nemcsak pislákoló mécsesként, hanem erős lámpafényként hát és segíti népünket a szocialista társadalom felépítésében. Dr. Csicsai József, a megyei művelődésügyi osztály vezetője A Wright-testvérek és első motoros repülőgépük. demokráciáról címmel jelentek r című lapot adta ki. amelyben a legkiválóbb írásai jelentek meg. 1963. JANUÁR 26., SZOMBAT: VANDA 15 évvel ezelőtt, 1948 januárjában halt meg ORVILLE WRIGHT amerikai repülőtechnikus, aki bátyjával, Wilburrel együtt, 1903-ban, az USA Észak- Carolina államában saját szerkesztésű gépen, a világon első ízben hajtott végre motoros, repülést. A 12 lóerős géppel az első repülés 12 másodpercig tartott. 150 évvel ezelőtt, 1813. január 26-án született ERNST JONES angol író, költő és munkásvezető. Marx követője. Költeményei Az alsó osztályok dalai. Dalok a 1852—1858-ig a Nép Újságja ai angol szocialista irodalom 140 évvel ezelőtt, 1823-ban e napon halt meg EDUARD JENNER angol orvos, aki felismerte azt, hogy a tehénhimlő váladéka az emberi himlő ellen oltóanyagul használható fel. 1796-ban ő végezte el az első himlőoltást. Munkássága a fertőző betegségek elleni küzdelemben új korszakot nyitott meg, mert Jenner tapasztalatai alapján több államban bevezették a kötelező oltás rendszerét. Január 26-a India és Ausztrália nemzeti ünnepe: 1950-ben e napon alakult meg az INDIAI KÖZTÁRSASÁG, 1788-ban pedig ezen a napon kötött ki az ausztráliai partokon az első hajó, amely Angliából deportáltakat szállított ide. Ezeket az első telepeseket tekintjük az AUSZTRÁLIAI ÁLLAMSZÖVETSÉG alapítóinak. JHődem Lakájok — Ezek az átkozott, modem lakások. .. igen— ezek az okai — mondta rezignálton Szem Alfonz a barátjának, s keserű búbánattal ejtette öklére fejét... — Miért, mi bajod a modem lakásokkal, s egyáltalán mire fel lehet neked bajod, amikor végre te is kaptál egyet — ámuldozott a barát. — Mert válunk... — Váltok? Ti? — Válunk és mi, azaz hogy, Ella vci- Uk tőlem... — De hát miért? « Az átkozott modem lakások miatt — ütött az asztalra Szem Alfonz. — Nem ér- í ted? Rögtön elma- \ gyarázom... A . közelmúltban, hogy úgy mondjam, kissé kirúgtam a hámból, s oda visszabújni csak jóval éjfél után jött meg a kedvem, miután előzőleg már megfelelően megjött a kedvem. Ballagtam haza, kicsit szégyenkezve, kicsit pityókásan, megfogalmazva százféle kifogást, mert ismered, hogy milyen Ella, vele nem lehet tréfálni. Óvatosan ballagtam fel a lépcsőn, még óvatosabban nyitottam az ajtót, s besurrantam a szobába... Tévedsz, nem löktem fel semmit, bár fellöktem volna... Ella aludt. Nem gyújtottam villanyt és titokban azon imádkoztám, hogy ne is ébredjen fel, minek az éjszakai magyarázkodás. vita, szemrehányás, önkritika ... Pillanatok alatt levetkőztem és be a dunyha alá, Ellus- lcám mellé ... Két perc múlva aludtam, esküszöml Hát így történt... Es most válunk... Ezért? Nem értem... — Mit nem lehet ezen érteni — mérgelődött Szem Alfonz. — Ezek az átkozott modem, egy kaptafára húzott lakások... Nem Ella feküdt az ágyban... A szomszédban feküdtem le. .. És Ella nem hiszi... (egri) 32. De még mielőtt az őrház elé értek: — Állj! — kiáltja a parancsnokhelyettes. Átadja automata puskáját egy katonának. (Parancsot kaptak, hogy fegyverrel ne jöjjenek a közelünkbe.) — Minden jobbszélső dobja Nyíltan vitték a fát, jól látja, kinél van. Némelyik el akarja rejteni és tovább adni a menetoszlop közepére, de a szomszédja rámordul: — Miattad majd elveszik mástól! Dobd csak le szépen! Ki a legfőbb ellensége a rabnak? A másik rab! Hej, ha a rabok nem törzs alkodnának! — Előre, indulj! — ordít a kísérő őrség helyettes parancsnoka. Elindultak az őrház felé. Az őrház előtt öt út fut ösz- sze. Egy órával ezelőtt itt tolongtak mindannyian, a többi munkahelyről. Ha mindezeken az utakon kiépülnek az utcák, akkor ez az őrház előtti tér lesz a jövendő város főtere. És mint ahogyan most minden munkahelyről erre a térre terelik a rabokat, úgy fogják annak idején összeterelni a lelkes tüntetőket. A felügyelők, az ellenőrök már az őrházban melegedtek. Most előjönnek, eláll ják az utat — Köpenyt kinyitni! Zubbonyt kinyitni! Széttárják karjukat. Felkészülnek, hogy ölelve megmotozzák a rabokat. Végigtapogatják az embereket, éppen úgy, mint reggel. Most nem lehet szörnyű kigombolni, hiszen hazamegyünk. Mindannyian úgy mondják: „haza”! Napközben még arra sincs időd, hogy másik otthonodra gondolj. A menet elejét már megmotozták, amikor Suhov Cézárhoz lépett és így szólt: — Cézár Markovics, a motozásról egyenesen odaszaladok, hogy sort fogjak a csomagosztásnál. Cézár Suhov felé fordult Koromfekete bajusza most fehér a dértől. — Minek állnál sorba, Iván Deniszovics? Talán nincs is csomagom. — Ha nincs, akkor sem lesz semmi bajom. Tíz percig várok, ha maga nem jön addig, én is a barakkba megyek. (Suhov így morfondírozott magában: ha Cézárnak nem lesz csomagja, lehetséges, hogy jön valaki más, akinek eladhatom a helyet.) Cézáron meglátszott,' hogy nagyon szeretne csomagot kapni. — Jól van, Iván Deniszovics, fogj sort. Tíz percig állj, tovább ne várj. Lám, a motozás is közeledik. Suhovnak ma nincs rejte- getnivalója, nyugodtan előre lép. Minden sietség nélkül széttárja köpenyét és zubbonyát is, kioldva derekán a madzagot. De habár úgy tudta, hogy nincs nála semmi, ami tilos, nyolcesztendei rabsága alatt szinte vérévé vált az óvatosság. Bedugta kezét a nadrágjára varrt külső zsebbe, hogy meggyőződjön: olyan üres, amilyennek hiszi és tudja. Az ám, de egy fűrészdarabka volt a zsebében! Az a fűrészdarabka, amelyet olyan gondosan felemelt a hőerőmű udvarán, bár esze ágában sem volt, hogy magával vigye a táborba. Nem volt szándékában magával hozni, de ha már elhozta, sajnálta eldobni. Kis kést formálhat belőle — akár közönséges bicskát, akár cipészkést. De ha szándékában lett volna elhozni a táborba, arra is gondolt volna, hogy jól elrejtse. Most pedig már csak két sor állt előtte, és közülük az egyik ötös csoport máris előlépett, hogy megmotozzák. Szélvésznél is gyorsabban határozni kellett: vagy az utolsó ötös csoport mögé bújva, észrevétlenül z hóba dobja (később megtalálják ugyan, de nem fogják tudni, ki hajította oda), vagy — magánál tartja. A fűrészdarabkáért tíznapi egyest sózhatnak a nyakába, ha késnek nézik. De a kés keresetet jelent, kenyeret jelent. Sajnálta elhajítani. Köpenyének vattázott ujjába dugta. Ugyanakkor megparancsolták az utolsó ötös csoportnak, lépjen előré, hogy megmotozzák. Már csak hárman maradtak hátra, teljesen megvilágítva: Szenyka, Suhov és az a legény a harminckettedik- ből, aki visszafutott az autójavító műhelybe, hogy megkeresse a moldvait. Mivel hárman voltak az öt felügyelővel szemben, egy kis ravaszkodással kiválaszthatta, hogy melyik elé lépjen a két jobbfelőli közül. Suhov nem a pirospozsgás fiatalt, hanem az ősz bajuszú öreget választotta. Az öreg természetesen tapasztalt ember, és ha akarná, biztosan megtalálná, de bizonyára szörnyen unja ezt a szolgálatot. Suhov ez idő alatt egymásra tette két köpenyujját — az üreset és azt, amelyikben a fűrészdarab volt — és egyik kezébe vette (az üreset kissé előrébb tartotta) ugyanabba a kezébe fogta a madzagot, a zubbonyt egészen széttárta, a köpeny és a zubbony elülső részét szolgálatkészen felemelte (még sohasem volt ilyen szolgálatkész a motozás alkalmával, de most meg akarta mutatni egészen nyíltan — nézd, nincs semmi) — és amikor elhangzott a parancSj az öreg elé lépett. Az ősz bajuszú felügyelő megveregette Suhov derekát és hátát, felülről ráveregetett a zsebére — nincs benne semmi — ujjaival végigtapogatta a fél köpenyt és a zubbonyt, ott sincs semmi. és már-már elbocsátván Suhovot, megtapogatta a Köpeny ujját — az üreset. (Folytatjuk)
