Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-26 / 21. szám

4 NÉPÚJSÁG 1963. január 26., szombat / A LOTTO nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a dunaújvárosi Bartók Béla kultúrházban megtartott lottósorsoláson a 4. játékhéten az alábbi nyerőszámokat húz­ták ki: 2, 3, 12. 78. 88. A január havi szelvények közül a második hét szelvé­nyei vesznek részt az 1963. ja­nuár 28—í tárgynyeremény­sorsoláson. (MTI) — AZ ADÁCS1 termelőszö­vetkezet szombaton délelőtt 9 érakor, az új művelődési ház nagytermében rendezi zárszám­adó közgyűlését, amelyen az 1962. évi munkaegységre járó készpénz-részesedés kifizetésé­re is sor kerül. — A GYÖNGYÖSOROSZI KISZ-fiatalok tervezik, hogy az új kultúrház lehető­ségeit kihasználva a szomszé­dos községekből meghívnak asztalitenisz-csapatokat, hogy ezzel is színesebbé és válto­zatosabbá tegyék a téli mű­sorukat. — AZ ELMÚLT né$y eszten­dő alatt a gyöngyösi járásban 19 új tanteremmel bővültek az iskolák, s az óvodai férőhelyek száma száz fővel növekedett. Gyöngyöstarjánban ötszázezer forintos felújítással öttanter­mes iskolát adtak át ez idő alatt. Gyakorlati foglalkozás mindössze két iskolában műkö­dött 1958-ban a járásban, most 16 iskola növendékei tanulnak valamilyen mesterséget. Idő jár óh jelentés Várható időjárás szombat es­tig: Felhős, párás idő. Mérsé­kelt, változó irányú szél. Vár­ható legmagasabb nappali hő­mérséklet: általában mínusz 1 —5, délkeleten mínusz 5—9 fok között, legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: az ország északnyugati felében mínusz 3 —7, délkeleten mínusz 8—12 fok között. (MTI) A televízió műsora Január 26., szombat: 10.00: Funtyik és az uborka. Szovjet rajzfilm. 10.15: Raga­dozó növények. Magyar kis- film. 10.30: Közlekedj baleset nélkül. (Ism.) 10.40: Hegyen­völgyön. Magyar film. — 17.35: Hírek. 17.40: Mi újság a Fut­rinka utcában? Kolbász he­lyett korcsolya. Báb jelenet. (Ism.) 18.25: Év végi hajrá! Vi­dám filmbeszámoló. (Ism.) — 19.00: Mai vendégünk... Kál­lai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Afriká­ban járt magyar kormánydele­gáció vezetőjének beszámolója a küldöttség útjáról. Utána: Filmriport az afrikai útról. — 19.40: Tv-híradó. 19.55: A tv mesekönyve. 20.00: Slágertotó. Közvetítés a SZOT Egressy Gábor kultúrterméből. 21.30: Makrancos hölgy. Magyarul beszélő szovjet tv-film. 22.55: Hírek. A tv-híradó ismétlése. (MTI) EGRI VÖRÖS CSILLAG Keserű szerelem EGRI BRÖDY Túl fiatal a szerelemre GYÖNGYÖSI PUSKIN Kertes házak utcája GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Münchhausen báró kalandjai HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szórakozott professzor HATVANI KOSSUTH Bolondos halászfalu HEVES A rendőr PfiTERVASARA Megszökött falu FÜZESABONY Elveszett paradicsom fSZ I IM H ÄZ# » ' AA Ü S O C>... ' Egerben este 19 órakor: DON CARLOS (Madách-bérlet) A pedagógusok és a sajtó A NÉPÚJSÁG múlt 'évi no­vember 15-i száma arról tájé­koztatta az olvasókat —, s így bennünket is —, hogy me­gyénkben a vidéki nevelők közül 500-an semmiféle napi­lapot nem olvasnak. E szám­adat alapján a cikkíró azt az általánosítást vonta le, hogy félezer pedagógus nélkülözi mindennapi munkájához az egyik legszükségesebb esz­közt, a napi élet eseményeinek ismeretét. A cikk részletesen felsorolja, hogy az újságolva­sás mit jelent mind az iskolai, mind pedig az iskolán kívüli pedagógiai munkában. Mi egyetértünk a cikkíró erre vonatkozó megállapítá­sával. .Mi is valljuk azt, hogy a szocialista iskola keretén belül biztosítani kell a szocia­lista nevelést, hisz a ma tár­sadalma számára, a szocialis­ta társadalom számára nevel­jük a fiatalságot. Őszintén azt is meg kell mondanunk, hogy az iskolában folyó nevelőmun­ka terén még sok tennivaló van. Alapvető feladatunk ne­velőmunkánk során, a tanuló- ifjúságban ébredjen fel a tu­dás és a munka szeretete, a dolgozók megbecsülése, ala­kuljon ki bennük a szocialista világnézet, az iskola nevelje őket a szocialista erkölcs, a haza és a nép iránti teljes odaadás, a proletár nemzet­köziség szellemében. Az is vi­lágos előttünk, hogy falusi pedagógusaink nagy többsége komoly tevékenységet fejt ki a falu arculatának, világnéze­tének, az egységes szocialista parasztság gondolkodásmód­jának átformálásában. Mindezeket t a feladatokat nem tudjuk megvalósítani, ha a ma életét nem ismerjük. A ma életének, épülő szocialista társadalmunk egyes kérdései­nek, problémáinak megisme­rését segíti elő — többek kö­zött — a napi sajtó rendszeres olvasása is. ÉPPEN EZÉRT döbbentett meg bennünket az említett cikk azon megállapítása, hogy falusi pedagógusaink mintegy 30 százaléka nem fizet elő új­ságra, s nem olvas semmiféle napilapot. Vajon honnan sze­rezhette értesüléseit a cikk­író, vajon igaz-e ez az állítás? Mi akkor vitattuk ennek a megállapításnak igazát. Sajnos, konkrét érveink még akkor nem álltak rendelkezé­sünkre, csak éreztük, hogy úgy, ahogyan az akkor megje­lentenem lehet igaz. Ezért vál­lalkoztunk arra, hogy — ha megkésve is — a nagy nyilvá­nosság előtt a mi felmérésünk szerint a való helyzetnek meg­felelően tisztázzuk ezt az álta­lánosítást. Ezt megkívánja tő­lünk a falusi pedagógusok szé­les tábora, továbbá el kell osz­latnunk azt a téves véleményt, amely éppen e cikk nyomán egyes vezetőinkben támadt, hogy nevelőink igen nagy szá­zaléka a rendszeres újságolva­sás elmulasztása következté­ben tájékozatlan a világ és ha­zai események tekintetében. Most pedig állításunk igazo­lása érdekében „nézzünk a szá­mok mögé". Az említett cikk megjelené­se után járási, városi osztá­lyaink segítségével felmérést végeztünk, hogy az országos és megyei napilapnak, vala­mint a Köznevelés című folyó­iratnak mennyi előfizetője van, továbbá arra is választ akartunk kapni, hogy nevelő­ink milyen mennyiségű sajtó­terméket vásároltak. Felmérésünk adatainak elem­zése előtt szeretnénk az újság­író szemszögéből elemezni ál­lításának jogosságát. Honnan szerezte be a cikkíró az ada­tait? Minden bizonnyal a Hír­lapterjesztő Irodától. S az ot­tani adatok bizonyos értelem­ben pontosak. De az ott nyil­vántartott adatok között nem szerepelnek a pedagógus há­zaspárok, de nem szerepelnek azok a pedagógus kartársnők sem, akik számára nem peda­gógus férjeik nevén járnak a különböző sajtótermékek. Nem szerepelnek azok sem — főleg városi nevelők —, akik pél­dányszámonként vásárolják az újságot. Nem ismeretes előt­tünk az sem, hogy csak a Nép­újság, avagy az országos napi­lapok előfizetőit, vagy együtte­sen vették figyelembe az új­ságolvasókat. Mindezeket — ha figyelmen kívül hagyjuk, a cikk közölt adatai igaznak tűnnek. NÉZZÜK TEHÁT, mi a helyzet a mi félmérésünk sze­rint? Megyénkben 1912 általános iskolai pedagógus dolgozik. Ezek közül 1227-en fizetnek elő országos napilapra, tehát 685 olyan nevelő lenne, akinek nem jár újság. De az 1912 pedagógus között van 239 pedagógus házaspár, s ezzel máris 446-ra csökken az újságra elő nem fizetők szá­ma. A megyében 601 pedagó­gus előfizetője van a Népújság­nak. Ezek közül 150 az olyan nevelő, aki csak a Népújságot járatja napilapként, s ennek következtében a szám már 300-ra csökken. Megyei vi­szonylatban 50-re tehető azok száma is — főleg városokban — akik naponta vásárolnak újsá­got, marad 250. Az 1912 fő nevelői létszám­ban benne van a 180 képesítés nélküli nevelő is, akik közül igen sok a szülői háztól sem szakadt el, haza jár a nem pe­dagógus szülőkhöz. Ezeknek a száma 50 fő, akik tehát így olvasnak újságot. Mindezeket figyelembe véve, a mi felmé­résünk szerint, mintegy 200 főre tehető azoknak a száma — ez a szám már azóta változott —, akiktől jogosan várhatjuk, hogy az oktató-nevelő, vala­mint iskolán kívüli nevelő­munkájuk eredményesebbé té­tele érdekében rendszeresen olvassanak napilapot. EZ A SZÁM IS SOK. Ebbe nem szabad belenyugodni. To­vábbi felvilágosító munkával el kell érnünk, hogy ez a 200 pedagógus is rendszeres előfi­zetője, olvasója legyen a napi­lapoknak. Persze, tudunk ar­ról is, hogy egyes iskoláknál a nevelőtestület kollektive járat napilapot. Tudunk olyan eset­ről is, hogy a nevelők közös megegyezéssel az iskolába já­ratják az újságot. (Ezek nem szerepelnek a statisztikában.) Az elmondottak alapján az a véleményünk, hogy megyénk­ben nincs, vagy legalábbis el­enyészően kevés azon pedagó­gusok száma, akik nem olvas­nak újságot. Mi nem akarjuk fetisizálni a számokat, de nem szeretnénk azt sem, ha a Nép­újságban megjelent cikk — mint már bevezetőben mondot­tam — nem éppen szerencsésen megragadott számadata alap­ján helytelen következtetése­ket vonnánk le megyénk be­csületesen dolgozó pedagógu­sairól. A Népújság cikkét intő fi­gyelmeztetésnek fogadjuk el, s ez az elemzés is azt bizonyít­ja,^ hogy változtatni akarunk a még itt-ott fellelhető közöm­bösségen, passzivitáson. De nem hagyhatjuk azt sem, hogy tévesen értelmezett adatok alapján negatív kép alakuljon ki pedagógusainkról. E felmérés tapasztalatai alapján az általános és szak­felügyeleten keresztül segítsé­get kívánunk adni az igazgató kartársaknak, hogy tantestüle­teikben felvilágosító munkával érjék el: minden pedagógus olvasson rendszeresen újságot, mert a nevelőink előtt álló fel­adatokat eredményesen meg­oldani, a mai élet kérdései- tőI, problémáiról hozzáértően vitatkozni megfelelő tájéko­zottság nélkül nem lehet. MI BÍZUNK ABBAN, hogy nevelőink tevékenysége nem­csak pislákoló mécsesként, ha­nem erős lámpafényként hát és segíti népünket a szocialista társadalom felépítésében. Dr. Csicsai József, a megyei művelődésügyi osztály vezetője A Wright-testvérek és első motoros repülőgépük. demokráciáról címmel jelentek r című lapot adta ki. amelyben a legkiválóbb írásai jelentek meg. 1963. JANUÁR 26., SZOMBAT: VANDA 15 évvel ezelőtt, 1948 ja­nuárjában halt meg OR­VILLE WRIGHT amerikai repülőtechnikus, aki báty­jával, Wilburrel együtt, 1903-ban, az USA Észak- Carolina államában saját szerkesztésű gépen, a vilá­gon első ízben hajtott vég­re motoros, repülést. A 12 lóerős géppel az első repü­lés 12 másodpercig tartott. 150 évvel ezelőtt, 1813. ja­nuár 26-án született ERNST JONES angol író, költő és munkásvezető. Marx köve­tője. Költeményei Az alsó osztályok dalai. Dalok a 1852—1858-ig a Nép Újságja ai angol szocialista irodalom 140 évvel ezelőtt, 1823-ban e napon halt meg EDUARD JEN­NER angol orvos, aki felismerte azt, hogy a tehénhimlő váladéka az emberi himlő ellen oltóanyagul használható fel. 1796-ban ő végezte el az első himlőoltást. Munkássága a fertőző betegségek elleni küzdelemben új korszakot nyitott meg, mert Jenner ta­pasztalatai alapján több államban bevezették a kötelező oltás rendszerét. Január 26-a India és Ausztrália nemzeti ünnepe: 1950-ben e napon alakult meg az INDIAI KÖZTÁRSASÁG, 1788-ban pedig ezen a napon kötött ki az ausztráliai partokon az első hajó, amely Angliából deportáltakat szállított ide. Ezeket az első tele­peseket tekintjük az AUSZTRÁLIAI ÁLLAMSZÖVETSÉG alapí­tóinak. JHődem Lakájok — Ezek az átko­zott, modem laká­sok. .. igen— ezek az okai — mondta rezignálton Szem Alfonz a barátjá­nak, s keserű bú­bánattal ejtette öklére fejét... — Miért, mi ba­jod a modem laká­sokkal, s egyálta­lán mire fel lehet neked bajod, ami­kor végre te is kaptál egyet — ámuldozott a ba­rát. — Mert válunk... — Váltok? Ti? — Válunk és mi, azaz hogy, Ella vci- Uk tőlem... — De hát miért? « Az átkozott modem lakások miatt — ütött az asztalra Szem Al­fonz. — Nem ér- í ted? Rögtön elma- \ gyarázom... A . közelmúltban, hogy úgy mond­jam, kissé kirúg­tam a hámból, s oda visszabújni csak jóval éjfél után jött meg a kedvem, miután előzőleg már meg­felelően megjött a kedvem. Ballag­tam haza, kicsit szégyenkezve, ki­csit pityókásan, megfogalmazva százféle kifogást, mert ismered, hogy milyen Ella, vele nem lehet tréfálni. Óvatosan ballag­tam fel a lépcsőn, még óvatosabban nyitottam az ajtót, s besurrantam a szobába... Tévedsz, nem löktem fel semmit, bár fel­löktem volna... El­la aludt. Nem gyújtottam vil­lanyt és titokban azon imádkoztám, hogy ne is ébred­jen fel, minek az éjszakai magya­rázkodás. vita, szemrehányás, ön­kritika ... Pilla­natok alatt levet­kőztem és be a dunyha alá, Ellus- lcám mellé ... Két perc múlva alud­tam, esküszöml Hát így történt... Es most válunk... Ezért? Nem értem... — Mit nem lehet ezen érteni — mér­gelődött Szem Al­fonz. — Ezek az átkozott modem, egy kaptafára hú­zott lakások... Nem Ella feküdt az ágyban... A szomszédban fe­küdtem le. .. És Ella nem hiszi... (egri) 32. De még mielőtt az őrház elé értek: — Állj! — kiáltja a parancs­nokhelyettes. Átadja automa­ta puskáját egy katonának. (Parancsot kaptak, hogy fegy­verrel ne jöjjenek a köze­lünkbe.) — Minden jobbszélső dobja Nyíltan vitték a fát, jól lát­ja, kinél van. Némelyik el akarja rejteni és tovább adni a menetoszlop közepére, de a szomszédja rámordul: — Miattad majd elveszik mástól! Dobd csak le szépen! Ki a legfőbb ellensége a rabnak? A másik rab! Hej, ha a rabok nem törzs alkodnának! — Előre, indulj! — ordít a kísérő őrség helyettes parancs­noka. Elindultak az őrház felé. Az őrház előtt öt út fut ösz- sze. Egy órával ezelőtt itt to­longtak mindannyian, a többi munkahelyről. Ha mindezeken az utakon kiépülnek az utcák, akkor ez az őrház előtti tér lesz a jövendő város főtere. És mint ahogyan most minden munkahelyről erre a térre te­relik a rabokat, úgy fogják annak idején összeterelni a lelkes tüntetőket. A felügyelők, az ellenőrök már az őrházban melegedtek. Most előjönnek, eláll ják az utat — Köpenyt kinyitni! Zub­bonyt kinyitni! Széttárják karjukat. Felké­szülnek, hogy ölelve megmo­tozzák a rabokat. Végigtapo­gatják az embereket, éppen úgy, mint reggel. Most nem lehet szörnyű ki­gombolni, hiszen hazame­gyünk. Mindannyian úgy mondják: „haza”! Napközben még arra sincs időd, hogy másik otthonodra gondolj. A menet elejét már megmo­tozták, amikor Suhov Cézár­hoz lépett és így szólt: — Cézár Markovics, a moto­zásról egyenesen odaszaladok, hogy sort fogjak a csomagosz­tásnál. Cézár Suhov felé fordult Koromfekete bajusza most fe­hér a dértől. — Minek állnál sorba, Iván Deniszovics? Talán nincs is csomagom. — Ha nincs, akkor sem lesz semmi bajom. Tíz percig vá­rok, ha maga nem jön addig, én is a barakkba megyek. (Suhov így morfondírozott magában: ha Cézárnak nem lesz csomagja, lehetséges, hogy jön valaki más, akinek eladhatom a helyet.) Cézáron meglátszott,' hogy nagyon szeretne csomagot kapni. — Jól van, Iván Deniszo­vics, fogj sort. Tíz percig állj, tovább ne várj. Lám, a motozás is közele­dik. Suhovnak ma nincs rejte- getnivalója, nyugodtan előre lép. Minden sietség nélkül széttárja köpenyét és zubbo­nyát is, kioldva derekán a madzagot. De habár úgy tudta, hogy nincs nála semmi, ami tilos, nyolcesztendei rabsága alatt szinte vérévé vált az óvatos­ság. Bedugta kezét a nadrág­jára varrt külső zsebbe, hogy meggyőződjön: olyan üres, amilyennek hiszi és tudja. Az ám, de egy fűrészdarabka volt a zsebében! Az a fűrész­darabka, amelyet olyan gon­dosan felemelt a hőerőmű ud­varán, bár esze ágában sem volt, hogy magával vigye a táborba. Nem volt szándékában ma­gával hozni, de ha már el­hozta, sajnálta eldobni. Kis kést formálhat belőle — akár közönséges bicskát, akár ci­pészkést. De ha szándékában lett vol­na elhozni a táborba, arra is gondolt volna, hogy jól elrejt­se. Most pedig már csak két sor állt előtte, és közülük az egyik ötös csoport máris elő­lépett, hogy megmotozzák. Szélvésznél is gyorsabban határozni kellett: vagy az utolsó ötös csoport mögé búj­va, észrevétlenül z hóba dobja (később megtalálják ugyan, de nem fogják tudni, ki hajítot­ta oda), vagy — magánál tart­ja. A fűrészdarabkáért tíznapi egyest sózhatnak a nyakába, ha késnek nézik. De a kés keresetet jelent, kenyeret jelent. Sajnálta elhajítani. Köpenyének vattázott ujjába dugta. Ugyanakkor megparancsol­ták az utolsó ötös csoportnak, lépjen előré, hogy megmotoz­zák. Már csak hárman ma­radtak hátra, teljesen megvi­lágítva: Szenyka, Suhov és az a legény a harminckettedik- ből, aki visszafutott az autó­javító műhelybe, hogy megke­resse a moldvait. Mivel hárman voltak az öt felügyelővel szemben, egy kis ravaszkodással kiválaszthatta, hogy melyik elé lépjen a két jobbfelőli közül. Suhov nem a pirospozsgás fiatalt, hanem az ősz bajuszú öreget válasz­totta. Az öreg természetesen tapasztalt ember, és ha akar­ná, biztosan megtalálná, de bi­zonyára szörnyen unja ezt a szolgálatot. Suhov ez idő alatt egymásra tette két köpenyujját — az üreset és azt, amelyikben a fűrészdarab volt — és egyik kezébe vette (az üreset kissé előrébb tartotta) ugyanabba a kezébe fogta a madzagot, a zubbonyt egészen széttárta, a köpeny és a zubbony elülső részét szolgálatkészen fel­emelte (még sohasem volt ilyen szolgálatkész a motozás alkalmával, de most meg akarta mutatni egészen nyíl­tan — nézd, nincs semmi) — és amikor elhangzott a parancSj az öreg elé lépett. Az ősz bajuszú felügyelő megveregette Suhov derekát és hátát, felülről ráveregetett a zsebére — nincs benne sem­mi — ujjaival végigtapogatta a fél köpenyt és a zubbonyt, ott sincs semmi. és már-már elbocsátván Suhovot, megta­pogatta a Köpeny ujját — az üreset. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom