Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-26 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI bizottsága Es a MEGYEI TANACS NAPILAPJA XIV, évfolyam, 21. szám ARA: 50 FILLER 1963. január 26., szombat MAI a rejtvényfejtőkről szól. A Kedves Olvasó megtalálja őket reggel a telefonnál, amint izgatottan tárcsáz­nak: a barátoktól, az isme­rősöktől, az iskolatársaktól, ...minden elérhető ember­től meg akarják tudni, me­lyik országban van az Ava­rát, hol volt az első teljes téli olimpia, és melyik vi­lághírű festő tett legutóbb önleleplező nyilatkozatot. És ha a telefon nem se­gít: délután folytatják a keresést — személyesen is. Felkeresik a szomszédot, a sógort, a régi tanítót, vagy a könyvtárat. — Csak befejeződne már ez a rejtvénysorozat — só­hajt magában a könyvtáros, amikor a tizedik köteg új­ságot, a hatodik „kiló” se­gédkönyvet, szótárat, lexi­kont teszi az asztalra ön elé, és már látja is, hogy újabb fuvarok következnek, mert ebben sem lesz benne, amit keres. Kicsit talán bosszús is a „könyvek hordozója”, mert önt azelőtt soha sem látta a birodalmában, tudja, vagy gyanítja, hogy önt nem „igazi”, „tiszta”, „ön­zetlen” érdeklődés vitte a könyvek házába: be akar jutni a „szerencsés megfej­tőid’ közé, a nyertesek kö­zé, akik külföldre utaznak, vagy rádióval, fényképező­géppel térnek haza — o majdani sorsolás színhelyé­ről Vagy ön nem tartozik ezek közé, Kedves Rejt­vény fejtő? Igaz — ezer közül nem lehet mindenki a legszeren­csésebb, és különben is, ha eddig néhány választ nem is talált el, még sokat lehet „behozni”. Vagy ön már csak „be­csületből” küldi be a vála­szokat, nem is számít nye­reményre? És a megfejtése­kért csak „becsületből” ke­resi fel a könyvtárakat, hogy önmaga előtt bebizo­nyítsa: meg tudnám fejteni valamennyi kérdést, ha most kezdődne ez a ver­seny, minden héten tizen­két találatom lenne, hiszen már eligazodom a biztos tippeket adó könyvek vilá­gában? ön akkor is Szerencsés Megfejtő! Mert egy életre szóló „vigaszdíjat” nyert — az érdeklődés izgalmát, a könyvek barátságát. Ezt a „díjat” is be lekal­kuláltuk a számvetésbe, amikor kiírtuk a versenyt. (zár) , _________:------J Be mutatták a Don Car!ost Az egri Gárdonyi Géza Szín­házban tegnap este nagy ér­deklődés mellett mutatták be Schiller Don Carlos című drá­máját. Az előadást Horváth Jenő rendezte. A premier kö­zönsége sok tapssal jutalmazta a színészek játékát A bemuta­tón megjelent a Magyarorszá­gon tartózkodó Rapaport Ottó, a kolozsvári Nemzeti Színház főrendezője is. Ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság ülést tartott Tu­domásul vette az elnökség be­számolóját az egyes vizsgála­tokban elért eredményekről és különböző szervezeti intézke­désekről. A bizottság megállapította, hogy a tavalyi témavizsgálatok mintegy 20 százaléka a szociá­lis, kulturális, egészségügyi és kereskedelmi ellátással, a la­kosságnak nyújtott szol­gáltatásokkal, a lakosság érde­keinek közvetlen védelmével < foglalkozott Ezenfelül a népi < ellenőrzéshez érkező közérde- < kű bejelentések közül mintegy < 4000-et maguk a bizottságok < vizsgálták meg. A KNEB megvitatta és el­fogadta a tőkés országok im­portjából származó produktív < alkatrészekkel való gazdálko- < dás vizsgálatáról készült jelen-< tést (MTI) Észak-Európában enyhül az időjárás; Éhező farkasok és rókák portyáznak Angliában, Olaszországban, Görögországban < PÁRIZS (MTI): Észak-Európa több pontján tapasztalható né­mi felmelegedés, de Európa déli vidékein még mindig hó­viharok tombolnak és kemény fagyot mutat a hőmérő. A jelentések szerint Görög­ország és Olaszország hegyes vidékein éhes farkasok ólál­kodnak a behavazott falvak körül, Angliában pedig két gyalogtúrára indult fiatalem­ber vivott harcot az életéért egy éhség űzte rókafalkával. Bécs és Isztambul mellett sok nagyváros küzd a víz- és tüzelőanyag-hiánnyal. Görögor­szágban és Olaszországban a falvak százai megközelíthetet- lenek, nagy területeken szüne­tel az áramszolgáltatás, szüne-i tel a tanítás, a gyárak nemi dolgoznak. Kalandos vállalko­zássá vált az utazás az ország-i utakon és vasutakon. A Szovjetunióban csütörtö- < kön a legerősebb hideget —< mínusz 44 fokot — Kelet-Szi- < bériában mérték. ítéletidő < tombolt Novorosszijszk kör- < nyékén, ahol a vihar ötméte- < rés hóakadályokat is emelt. A i Fekete-tengertől északra fekvői területeken több helyről je-< lentettek 35 fokos hideget. A< fekete-tengeri kikötőkben a \ szélvihar teherhajókat tépett^ le horgonyukról és sodort zá-< tonyra. (MTI) Ez volt a neve annak a kis nagyhasú török basának, aki végigvezette legutóbb a televíziós kamerát Egerben, hogy néhány érdekességet és hibát mutasson be. A műsor ötle­tes volt, csak azt hiányoljuk, hogy Fülejmán barátunk kevés hibát tárt fel. Mindenesetre okps kezdeményezés Schobert Róbert operatőr... Fásénak az árusok, drága a tojás, kevés a főzelékféle az egri piacon Tegnap reggel, ugyancsak farkasorditó hidegben kezdett hullni a hó. Az enyhülés, úgy látszik, csak meteorológiai szakkifejezés, mert ha az em­ber keze lefagy a pénzt szá­molva, vagy a zöldséget szá­lanként összerakva, akkor sze­rintünk ez még a hideg! A piaci árus asztalait lassan lepi be a szállongó hó. Csak néhány helyen melegszik az elmaradhatatlan tüzes fazék mellett egy-egy termelő, vagy a szövetkezeti árusok. Kutya idő van, nem kedvez a piac­nak. Kormosné asztalán csak egy pokróc-, meg ruhahalmaz enged arra következtetni, hogy gyümölcs van alatta, nem me­ri a hidegen hagyni, percek alatt megfagy az ízletes körte, s a téli csemegének szánt, szép szemű szőlő. A bab már „leszállt a lóról”, tíz forintért nagyon szépet le­het venni. Éppen ezt nézgelőd- ve álltam meg Varga Jenőné bódéja előtt, de úgy látszik, szomszédot az asszony, mert a ládák tartalmában vígan lak- mároznak az árva verebek. Tollúk felborzolva, olyan csi- viteléssel vannak, mintha övék lenne a piac! De senkinek nincs szíve elkergetni őket, sokat fáznak ebben az időben. — Vegyen, kedves, egy kis zöldséget! — kínálják lépten- nyomon. — Erős paprikát tessék! — Nincs egy kis kelkáposz­tájuk? — Hát... elfagyott — tárják szét karjukat az asszonyok. Vegyen zöldséget, abból is lesz jó főzelék! — Nézzük akkor a káposztás asszonyt — dönt az egyik vá­sárló. — Nincs az kint, lefagy a keze! — véli a másik. Követem őket. Ipacs néni pe­dig ott ül, mint 1952 óta min­dennap, előtte a három put­tony káposzta, és méri, méri c jó C-vitamin tartalmú sava­nyú káposztát. — Tessék tojást venni! Ket­tő nyolcvanért már milyen szé­pet adok! — Ne beszéljen bolondokat! — ÓÍZ meg egy férfi. — Kettő nyolcvan? Akkor egye meg! — Meg is eszem, aztán ne beszéljen így velem! Messziről hozom, a buszt is fizetni kell! — Nincs tojása, Borsosné? — kérdik sokan a MÉK kilences bódéjában a kedves mosolyú asszonyt — Nincs. Sajnos, nincs most. Nincs. Jó lenne pedig, ha lenne, mert talán tudna vala­mi közép-árat tartani az any- nyira szükséges tojás-fronton a szabott árú tojás. Az alma nagysága és finom­sága szerint változtatja árát. A Petőfi Tsz híres aranypar- menja ott lánálgatja magát, most érkeztek a felnémetiek, most pakolnak. — Tessék! Háromnyolevan! — kínálja kedvesen Jakab Já­nosáé. — Rendeljen már többet, kedves, mert Ilonának van még vagy egy mázsa otthon is! — segít ismerősének egy idős asszony. De már a csirkék között jár­kálok. Alkudozás, felvert árak, tsz-nek híre sincs. így aztán, aki csak most ér rá vá­sárolni, az viszi úgy, ahogy ad­ják, nem válogatnak nagyon ebben a hidegben. — Kóstolja meg a tejfelemet —nyújtja felém a kerek faka­nalat egy néni. — Nagyon jó. Vigyen belőle, olcsón adom, szeretnék szabadulni. — A néni honnan jött? — Cserépfaluból, kedves. Vadászi Lajosnénak hívnak. Megfizettem a helypénztt — ijed meg, hogy kérdezem. — Jól van, néni, nem azt akarom én tudni. De este lesz csak busz maguk felé, addig mit csinál? — Hát, meglátogatom az öcsémet a kórházban, aztán el­megyek a rokonokhoz, Pintér Lajosékhoz, Noszvajra, míg az én buszom gyön. Tudja-e, hogy Büszke Zoli ott az elnök? Ro­kon! Rendes ember, csütörtö­kön láttuk a televízióban. Meg az orvost is. Az is rendes ám,] pedig egri! Ezt a „pedig"-et nem na­gyon értem, de vevő jön Vadá­szi nénihez, nem zavarom to­vább. Egy forró teára csak be­nézek Szabó bácsihoz. Utánam lép be egy egri parasztasszony. — Adjon teát, Szabó néni, meg hadd szedek egy kis para• zsat a faszénre — kéri. Én meg örülök, hogy a me­legen is tudok valakivel be­szélgetni, de nem sikerük — Nem szólok egy szót se! A nyáron azt írták, hogy én lo­csolom az árut, pedig csak rendben tartom a standomat. A vevők meg azt mondták, hogy nem szép dolog, ha vízzel élesztem a fonnyadt árut! Hát ezért nem szólok! Lenyeltem a kritikát, s nem is faggattam Szidi nénit, a ne­vét is csak onnan tudtam meg, mert így szólította Szabó néni. Hát igen. Ilyen ez a piac! Nincs szabott ár, egyetlen hely, ahol alkudozni lehet. Ahol meg szabott ár van — a szö­vetkezeti bódékban —, ott sincs elég áru. Pedig éppen té­len, nagyon elkelne a sok fő­zelékféle, a gyerekek szerveze­te nagyon igényli. És hát — csak van tojás valahol?! Vagy elapasztottak a tyúkok? Nagyon drága háromért, meg kettő­nyolcvanért. De hát, ha nincs konkurren- cia (áriám) ... és a szerkesztő, Pásztor Ferenc részéről, — az utóbbi ugyan mentegetőzve mondja: nem én mondtam, Fülejmán, de mégis az ö ötleteit tolmácsolta. Reméljük, máskor is eljönnek Egerbe a televízió kamerájánál és sok jót — ha lesz, rosszat is — vihetnek majd tarsolyukon. (Kiss Béla felvételei) fSAAA/SAAA/VVNAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^A/SAAAAA/VV^AAAAAAAA^AAAAAA# Rláírták a Magyar -Szovjet és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság együttműködési munkatervét MOSZKVA (MTI): Pénteken délelőtt Moszkvában ünnepé­lyesen aláírták a Magyar- Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság 1963. évi együttműködési munkatervet Az okmányt ma­gyar részről Kristóf István, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság főtitkára, szovjet részről pedig Nyilcolaj Pankov, a Szov­jet Barati Társaságok Szövet­ségének alelnöke írta alá. (MT4 „3hmhim

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom