Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

1963. január 24., csütörtök NBPOJSAO * Évente ezer műtét A főorvos és a tara ácstag — Három évtized a Biiíífőaszfálnál NEHÉZ elválasztani dr. He- rédy Dezső kórházi főorvos személyében a tanácstag és az orvos működését. Nyolc éve tanácstag Gyöngyösön, és ő vé­gezte a városban az első man- dulaműtétet, még 1935-ben. Talán az is természetesnek tű­nik, hogy & egészségügyi ál­landó bizottság elnöki megbí­zatását kapta meg. S hogy tel­jes legyen a kép: január 17-én a 40-es körzet újból tanács­tagnak jelölte. — Milyen ügyekkel foglal­kozott az egészségügyi állandó bizottság? — tesszük fel az első kérdést. — Nemcsak egészségügyi, hanem szociális kérdésekkel is, hiszen a kettő nagyon ösz- szefügg egymással. Akár a ci­gánykérdést említem, akár a város szegényebb lakosságá­nak helyzetét. A megbetege­dés lehetősége ott nagyobb, ahol az anyagi körülmények sem kielégítőek. Ez érthető. A cigánykérdésben már sikerült biztató eredményeket elér­nünk. A végleges megoldástól ugyan még messze vagyunk. Akár a lakás, akár a munkale­hetőség biztosítására gondo­lok velük kapcsolatban. — Csak anyagi erőforrások biztosítása hozhat eredményt? — A legfőbb eszköz kétség­telenül a költségvetés függvé­nye. De nem mondunk le a fel­világosítás hatásáról sem. Hi­szen a műveltség terjedésével együtt jár a higiénikus élet- körülmények biztosításának igénye. Ezért tartjuk fontos­nak a népművelési munkát — Mi volt az állandó bizott­ság munkájának hatása? — AZ EGÉSZSÉGÜGYI el­lenőrzések mellett javaslatte­vő tevékenységet folytattunk. Ennek következtében sok olyan problémát oldott meg a tanács vb, amely városunk dolgozóinak helyzetét előmoz­dította. Azt hiszem, a jövőben még nagyobb feladat hárul az állandó bizottságokra a veze­tés társadalmasításából adó­dóan. Ezért tartom jelentősnek az olyan megbeszéléseket, amelyeket nemrég is tartot­tunk a különböző állandó bi­zottságok elnökei és a szak­igazgatási vezetők közremű­ködésével. — Az ellenőrzésről néhány szót. — A lakosságot közvetlenül érinti ea> a munkánk, akár a kereskedelmi, akár a vendég­látóipari hálózatra gondolok. Bizony, itt nagyon sok még a tennivaló; Kicsi a raktárterü­let, legtöbb helyen mosdó sincs, de a meglevő közegész­ségügyi létesítmények is kor­szerűtlenek. örömmel közöl­hetem, hogy a következő évek­ben sok változást várhatunk ezen a területen is, hiszen nemcsak modem egységeket építenek, hanem a meglevőket is átalakítják a vállalatok. — És a főorvos munkája? — Húsz ágy áll az orr-, gége- és fülsebészet rendelkezésére. Évente ezer műtétet végzünk. Ehhez a számhoz azonban még a fülsebészet évi 500 műtétjét nem számítottam hozzá. A be­tegforgalmunk egyre nő. A ma­gyarázata nagyon egyszerű. Nemcsak a gyógyítás sikeré­ben bíznak az emberek, hanem a társadalmi biztosítás adta le­hetőségeket is kihasználják. Nem a megbetegedés száma emelkedett, hanem a gyógyke­zelések száma. Ma már az is elmegy az orvoshoz, alti évekig vagy évtizedekig nem gyógyke­zeltette magát. Hogy milyen nagy összegeket biztosít álla­munk az egészségügyi és szo­ciális feladatok ellátására, azt sokan el sem hiszik talán. A városi költségvetés döntő része is erre a célra áll rendelke­zésre. — A sebész élményeiből ké­rünk egyet. — A legemlékezetesebb szá­momra az a két hét, amit 1944 novemberében egyedül húztam le a kórházban a sebészeten. Nagyon sok munkám volt. Ren­geteg szovjet harcost operál­tam meg. Közülük egy őrmes­terre .emlékszem a legjobban. Ez már 1945 elején volt. Has­lövést kapott. Tizenhat helyen fúrta át a golyó. Egyenként kellett a sebeket felkutatnom és bevarrnom. Egy golyót a ge­rincnél találtam meg. A beteg felgyógyult. Maga Kraszna- kurszki vezérkari őrnagy jött el az adjutánsával, hogy kö­szönetét mondjon, mint mon­dotta: a bravúros műtétért. Ezt az esetet még eddig sehol nem mondtam el. MÉG EGY ÉVSZÁMOT hadd említsünk. Dr. Herédy Dezső 1926-ban kapta meg orvosi diplomáját. És mennyi minden megválto­zott azóta! (g. molnár) Ojítási javaslatunk — 20 fok ellen. (Kis Béla, rajza) Beszélitek a kossorúk . •. Kiszlovodzk — Alpajev gár­dahadnagy ebben a furcsa ne­vű kaukázusi kisvárosban hal­lotta meg a háború kitörésének hírét, itt, ebben a régi üdülő- városban hagyta feleségét és két gyermekét, amikor elindult a „nagy útra” — a háborúba. Eger. Alpajev hadnagy talán sohasem hallott erről a magyar városról, nevével először a ka­tonai térképen találkozott, — és nem is volt ideje alaposab­ban megjegyezni. Egy mellette felrobbant gránát, vagy egy testét kettészelő géppuska-soro- zat örökre ehhez a földhöz, eh­hez a városhoz kötötte sorsát. Itt temették el ezerkilenc- száznegyvennégy őszén. Gyermekei felnőttek, nem tudták, hol pihen az apjuk, az asszony hajába felekapott a dér: a munka, az évek rászán­tották arcára a gondok ráncait. Marija Alekszandrovna Na­zarova kereste férjét. Postájá­ban gyermekei és gyógyult be­tegei (mert orvos az asszony) köszönő levelei között kereste azt a „hivatalos értesítést’, amely felfedi a titkot: férje sírhelyét. Megérkezett a levél. A hábo­rú után az ezredik, az ötezre­dik nap is eltelt „eseménytele­nül”, — de a várakozás csak a kitartását, az elhatározását szi­lárdította: érdemes volt. És az asszony útrakelt a messzi Egerbe, hogy még egy­szer közel kerüljön ahhoz, akit nagyon szeretett. Az útról, a várakozás éveiről beszélnek a januári fagyban vi­rító friss virágok és koszorúk az elesett hősök emlékművének talapzatán. Egy asszonyról, akit a szere­lem emléke ilyen hosszú útra parancsolt. És egy férfiről, aki tizen­nyolc éve nyugszik a cement­lapok alatt, — és már nem gon­dol boldogságra, gyermekeire, feleségére. A háború emlékművet he­lyezett kettőjük közé: V. J. Al­pajev számára nem érvényesek többé az élet, a szerelem törvé­nyei. (B.) mVW\WWVAVAVAVWWWv\WWV.V^vWWAVAMAWAWA\WAW^VWWVWWWWWWVV^\^WVW^WMMAVWVAAAWMAVA I plipj itt i* elénekelték LfCllCI a világos ablakok tnogött: „Esteledik a faluban, haza kéne menni..de senki nem mozdult. Nem, mert, kö­telessége szólította oda, ahol a csikorgó hidegben jó meleg, s egy sereg falubeli probléma várta. Ahogy autónk bekanya­rodott » hajdan csaknem föl­dig rombolt községbe, megál­lítottam a gépkocsivezetőt, mert a fényes ablakok mögött alakok árnya vetődött a kinti hóra. Bekopogtam. — Tessék! — hangzott az esti hidegben a hívogató vá­lasz. Nem tudtam, hirtelen hová cseppentem. Kiírva semmi, ha lenne sem láttam volna a far- kasordíló időben. — Jó estét! Kit tetszik ke­resni? — Senkit! — vágtam rá hir­telen. — Jobban mondva a ház gazdáját. — Tessék! Pocsai János va­gyok a termelőszövetkezet el­nöke. — Éppen elfelé? — nézek té­likabátjára. — Nem. Éppen most jöttem Füzesabonyból, de úgy látom, hogy a brigádvezetők csak megtartották a napi megbeszé­lést, mutat körül a többieken. — Nem várhatunk senkire, az idő, a munka sürget — vá­laszol a néma kérdésre Dará­nyi János, a növénytermesztési brigád egyik vezetője. — Meg kell beszélni, hogy az embe­rek mit is csináljanak holnáp. — Aztán nem tudunk napi­rendre térni a zárszámadás felett, aminek a jegyzőkönyvét még nem hagyták jóvá — teszi hozzá Sweitzerné főkönyvelő. Bágul János, az állattenyész­tési brieártvezető már erősen fészkelődik isaza is van hiszen jóval elmúlt hét óra, ideie ha­zamenni. 9» érmen most állít ívTínrllre+ten 3 fő­könyvelő loénvaj. akik okos eakkhúzással úgy keresték fel TÓFALUI ESTÉK a termelőszövetkezetet, hogy segítséget kérjenek a szellemi vetélkedő lebonyolításához. — Édesanyám! Hacsak lehet, segítsenek már, úgy szeret­nénk, ha nem mondanának rosszat rólunk! — hízeleg a kisebb. A7 plitíilf beleegyezően bó- t\L emuit lint> mit is le_ hetne kezdeni a fiatalokkal? Bár nem sokan törik magukat a tsz anyagi helyzetének jobb­ra fordulásáért, mégis úgy gondolja az elnök — jobb, ha ők adnak, mint más. így aztán kétszáz kemény forinttal a zsebükben, békésen távoznak a fiatalok. Nem mentek azért szó nél­kül el, mert megígérték, hogy 5 hold kukoricát vállalnak majd a nyáron, s azt is ígér­ték, hogy nem lesz hiba a tel­jesítésben. Az elnök bízik ben­nük.,. De kövessük őket, hová mennek? A csikorgó hidegben hívoga- tóan világit egy kis udvarra nyíló ablak — az ifjúsági klub ablaka. — Ügy tessék erre nézni, hogy két évvel ezelőtt itt. még jégverem állt. De mi elhatá­roztuk, hogy helyiséget épí­tünk magunknak, s a tervün­ket végre is hajtottuk, íme, nézzen körül, a sajátunkban vagyunk — mutat körül lelke­sen Juhász István. Nem nagy örömmel vettem tudomásul, hogy azért alattunk csak megmaradt a jégverem, egyre jobban fáztam... A te­remben ott ültek azok a sak­kozók, akik a kis, alig kilenc- száz lakosú községnek már nem egy versenyen dicsőséget hoztak. ' Szellemi tornában most is ott ült Szabó Márton — több járási verseny győzte­se, — Márton Imre, Tóth Do­di, Kozák Ferenc, hogy egy kis edzéssel „tartsák a formát”, de az asztali teniszezők sem pi­hennek, mert a nagyteremben ott látjuk az utánpótlást — Schweitzer Katit, Harangi Er­zsit, Takács öcsit, Tófalusi Pistát és Gáti Pistát, akik ar­ra akarnak vállalkozni, hogy majdan megdöntsék falusi elődeik rekordját. A lelkesedés mindenesetre nagy jövőt ígér. Kovács Emil, a kultúrház igazgatója, ott sürgölődik a fiatalok között. Igaza van, ha rájuk számít, hiszen közösen győzködtek azért, hogy ez az ifjúsági klub létrejöjjön. Vnv másik sarokban nagy *4-7 a ^ta. A kul­túrgárda tagjai a már eddig is sok sikert megért Dandin Györgyöt viszik színpadra far­sangkor, csak még az időpon­ton vitatkoznak, hogy melyik nap is lenne a legalkalmasabb arra, melyik nem zavarná a választás munkáját, de mégis­csalt vasárnapot akarnak, hogy mindenki ráérjen, megnézze a színdarabot, A klub kapujában Juhász Jó­zsef vb-elnökkel hoz össze a véletlen. Éppen vacsorázni in­dul — haza. — Most nagyon ritkán va­gyok a családom körében, ép­pen a községben tett körutam- ról térek vissza — adja meg a felvilágosítást — Nemrég he­lyeztek ide, éppen jól jön, hogy a jelölő gyűlések alkalmával megismerhetem a községet — mondja. Közben idegesen topogok a hideg havon, s végre igaz örömmel nyugtázom, hogy a barátságos elnöki „lak” felé tessékel. Benn kellemes me­leg, az elnök fia kényelmesen elnyújtózott a sezlonon, de édesanyja és a testvére köny­vek fölött görnyed. Anyuka nyolcadikba, a kislány negye­dikbe jár. Komoly iskola „Brigádvizsgáiat“ Tarnaieieszen A Heves megyei MÉSZÖV január hónapban 12 t'öldmű- vesszö vetkezeti igazgatósági területen tart brigád vizsgá­latot, hogy a földművesszö­vetkezeti egységeknél előfor­duló hiányosságokat teljes egészében felmérjék és kikü­szöböljék. Legutóbb a Tar- nalelesz és Vidéke Földmü- vesszövetkezetnél folytatott kétnapos brigádvizsgálatot a MÉSZÖV. A vizsgálat befe­jeztével kibővített igazgató- sági ülést rendeztek a föld­művesszövetkezet intéző bi­zottságának, ellenőrző bi­zottságának, valamint az igazgatósági területhez tar­tozó községek tanácselnökei­nek és párttitkárainak részvé­telével, hogy az észlelt hiá­nyosságokat ismertessék a je­lenlevőkkel, és megfelelő út­mutatást adjanak ezek kija­vítására. A kibővített igazgatósági ülésen Szecskó József, az el­lenőrzéssel megbízott bizott­ság vezetője ismertette a hiá­nyosságokat. Megemlítette többek között, hogy a tarna- leleszi földművesszövetkezeti egységnél még a mai napig nincs kellően biztosítva a he­lyi szervek önállósága, sem pedig a taglétszám gyarapo­dása. Ugyanakkor nem tart­ják kielégítőnek a helyi ter­melőszövetkezetekhez fű­ződő kapcsolatukat sem, mert az elmúlt egy évben több olyan probléma kelet­kezett a két szövetkezet kö­zött, amelyik rossz kihatás­sal volt minkét közösség munkájára. Az előadó részletesen fog­lalkozott még a földműves­szövetkezeti egységek állapo­tával, az fmsz-dolgozók to­vábbtanulásának, szakmai képzésének problémájával és az áruforgalom, valamint a gazdasági mutatók alakulá­sával is. A tájékoztató előadást élénk vita és hozzászólás kö­vette. A felszólalók többsége megerősítette a brigádvizs­gálat eredményeit, sőt, több olyan problémát is szóvá tet­tek, amelyeknek megoldása már sürgetően jelentkezik ennél a földművesszövetke­zetnél. Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke, az igazga­tósági ülésen felszólalásá­ban részletes útmutatást adott a jelentkező problé­mák megoldásához. Végezetül valamennyien megállapították, hogy a MÉSZÖV ilyen irányú intéz­kedése nagyban hozzájárul a Heves megyei földműves- szövetkezeti egységek mun­kájának további javításához, hiszen ezen az igazgatósági ülésen több olyan intézke­dést is foganatosítottak, amelyeknek meghozatalához máskor hosszú idő volt szük­séges —, s az ilyen „brigád­vizsgálatokat” a jövőben to­vább kell folytatni. — tü­netenként négyszer jelentkezünk pályázatunkkal. Egy-egy alkalommal három kérdést teszünk tel. s egy kérdés mellé három választ köztünk. Pályázóinknak kell kitalálniuk, hogy a feltett kérdésre melyik a helyes válasz: I, 2, vagy XT Egy kérdés helyes megfejtése egy pont. Aki hetenként mind a 12 kérdésünkre Helyes feleletet ai, tehát akinek telitalálata van, az részt vesz a hetenkénti sorsoláson és könyviutalmat nyerhet. Vasárnaponként közöljük a telitalálatot névsorát. és nyertesek mindkettő, mert a kislány most, édesanyja 20 év utón forgatja az ismeretlen tan­könyvlapokat. Az elnök figyel, ujját az ajkára téve int, hogy jó lesz csendben lenni, aztán átvonulunk egy másik helyi­ségbe és a nagy család, a falu dolgára tereli a szót. — Mindenütt felvetődik a jelölő gyűléseken az a nagy hiba, hogy ebben a kis faluban is elkelne egy postahivatal. Ha valaki betétkönyvet akar váltani — Kápolnára kell gya­logolnia. Ha már van betét­könyve, és be akar tenni, vagy ki akar venni, újra gyalogol­jon. Ha egy csomagot, távira­tot, ajánlott levelet akar fel­adni, megint gyalogoljon. Hát ez sérelmes a falunak, s min­denütt emlegetik, s nem indo­kolatlanul. Jó lenne ezen vál­toztatni, s egy kirendeltséget létrehozni. Helyiség van, em­bert, tudunk biztosítani — fe­jezi be az elnök a legsürgő­sebb kívánság ismertetését. Aztán szó kerül még az au­tóbusz sűrítéséről, arról, hogy jó lenne a vonatoktól is egy­két hélyijárat, de mindez táv­lati terv, a legsürgősebb a posta. In Lpsnro íár már az idő, JU aeswre amikor hazafe­lé indulunk. De még hol itt, hol ott tűnik fel világos ablak. R eke Kálmánéknát fáradtak az asszonyok, zsírt sütnek, az előző napi disznóölés utó- hangja ez. Aztán néhány csa­ládhoz csak úgy bekukkantot­tam. Miért van világos? Nincs tán beteg a háznál? — Ugyan, dehogy van! Csak gyűlésen vannak a fiatalok! Mi meg hallgatjuk a rádiót, hát­ha mond egy kis meleget! — tréfálkoznak az öregek. S a csikorgó hidegben itt is, ott is kísérőzenét ad a januári szél... Cs. Ádám Éva Akik 196S. február 15-lg rendszeresen részt vesznek pályázatun- Kon, azok sorsolás útján nyerhetnek: 96 PONT: f. díj: 14 napos tengerparti üdülés Bulgáriában, Romániában vagy a Szovjetunióban (választás szerint). II. díj: 8 napos külföldi utazás Csehszlováklába, Lengyelországba, vagy a Német Demokratikus Köztársaságba (választás szerint), fii. dl): Világvevő rádió. 81-TÖL 95 PONTIG: 1 db fényképezőgép, 1 db kerékpár, 1 db villanyborotva. 60-TÖL 80 PONTIG: 1 db 500 forintos vásárlási utalvány, 1 db 400 forintos Vásárlási utalvány* 1 db 300 forintos vásárlási utalvány. Vigaszdíj: 100 értékes tárgynyeremény. Nyilvános műsorral egybekötött nyereménysorsolás Egerben, 1963. február 25-én. hétfőn. A 12 kérdés megfejtése az újságból kivágott szelvényeken egyszerre küldendő be. A VI. hét szelvényeinek beküldési határ­ideje: 1963. február 1. A borítékra kérjük ráírni: Rejtvénypályázat. Egy személy több szelvénnyel is pályázhat. totopalyazata A válasz, az I, 2, vagy az X, az üres kockába írandó A Szovjetunió Kómmu- nista Pártjának, melyik kongresszusán fogadták el a kommunizmus felépítésének programját? 1 XX. 2 XXL X xxa. • 1 85 Hány sportkör működött 1962. december 31-én Heves ti 150 megyében? X 300 I A nagy Romulus Mi a címe a magyar színpadon is nagy sikerrel játszott 2 A kutya Dürenmatt-drámának? X Az öreg hölgy látogatása A pályázó neve: ........................ Po ntos címe: ............................ Ké rjük olvashatóan kitölteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom