Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

1963. január 24., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 43 lórin tol fizet munkaegységenként az egri Nagy József Termelőszövetkezet „Telt ház” volt tegnap az egri Vörös Csillag Moziban. Az egri Nagy József . Termelőszö­vetkezet tagjai gyűltek össze itt zárszámadási közgyűlésre. Az elnökségben helyet foglalt Kocsmár János Eger város ta­nácsának vb-elnöke, valamint Kovács Gáborné, a városi pártbizottság munkatársa. Sebestyén András, a tsz el­nökhelyettese, baráti szavakká] üdvözölte a zárszámadási köz­gyűlésen megjelent szövetke­zeti gazdákat, valamint a ven­dégeket, majd Vinczepap Fe­renc, a Nagy József Tsz elnöke tartott a vezetőség nevében beszámolót. Részletesen fog­lalkozott az elmúlt, gazdasági év eredményeivel és hibáival, majd rámutatott, hogy a sú­lyos jég- és fagykár ellenére, a szövetkezeti gazdák szorgal­mával, iparkodásával, a veze­tőség helyes irányításával si­került elérni, hogy az 1962-re tervezett munkaegység értéket ki tudja fizetni a gazdaság a tagoknak. Meleg szavakkal mondott köszönetét a szövetke­zet asszonyainak, akik mind a kertészetben, mind az állatte­nyésztésben helytálltak és munkájukra mindenkor szá­mítani lehetett. Az a tény, hogy egy igen súlyos gazdasá­gi év végén a termelőszövet­kezet 43 forintot tud fizetni munkaegységenként, azt bizo­nyítja, hogy az emberek zöme lelkiismeretesen és odaadóan végezte munkáját. Beszél t árról, hogy a 386 hold termőszőlő 8,9 mázsa átlagter­mést adott, amely a tervezett­nek csupán 50 százaléka. A jég és a fagy mintegy 70 százalé­kos kárt okozott szőlőinkben és a károkból az Állami Biz­tosító 1 450 000 forintot megté­rített. . A károk és a csapások láttán a szövetkezet gazdái nem esteli pánikba, hanem szorgalmasan folytatták tovább a munkát, növelték állattenyésztésüket, felneveltek tízezer csibét, fel­lendítették a zöldség- és vi­rágkertészetüket, valamint tel­jesítették a sertés- ■ és szarvásmarha-hizlalási tervet és ilyen módon sikerült elérni, hogy az 1962. esztendő mostoha időjárása ellenére is, a tagok most 43 forintot vihetnek ha­za munkaegységenként. A be­ruházásokról szólva elmondot­ta a szövetkezet elnöke, hogy tovább folytatták a szőlőtele­pítést, a pince korszerűsítését, új istállót építettek, gépeket vásároltak. Az elmúlt gazdasá­gi évben 1200 000 forinttal nőtt a szövetkezet tiszta vagyo­na, az összes megtermelt áru értéke 'pedig meghaladja a 6 400 000 forintot. A gondokat és a hibákat ele­mezve a tagság elé tárta, hogy a gazdaságukban még mindig igen magas az önköltség, drá­gán állítják elő az egyes ter­mékeket és aránytalanul sok munkaegységet fordítanak egy- egy feladat elvégzésére. Az idén nagyobb felelősség hárul a brigád- és munkacsa­pat-vezetőkre is, hiszen többet kell törödniök azzal, hogy a tagok ne csak mennyiségben, de minőségben is jó munkát végezzenek. Tovább kívánják tökéletesíteni a premizálási rendszert és el akarják érni, hogy valóban csak azok kapja­nak prémiumot, akik erre mi­nőségi munkájukkal rá is szol­gáltak. A közös munkák lelkiismere­tes és pontos elvégzése mellett az idén az alapszabály szerint j felelősségre vonják azokat a tagokat, akik lényegében még mindig csak papiros tagjai a tsz-nek, viszont a közös mun­kában erejükhöz mérten nem vesznek részt. A termelőszövetkezet 1963- ban segíteni kívánja a tagok családiház-építését és iparkod­nak megtenni mindent, hogy a közös munkában szorgalmasan részt vevő szövetkezeti gazdák megkapjanak minden törvé­nyes kedvezményt. A zárszámadási közgyűlésen sor került az ellenőrző bizott­ság beszámolóiára, majd a szövetkezet tagjai szóltak hoz­zá az elhangzott beszámoló­hoz, az egész év munkájá­hoz. Szalay István Gf megye ircilslmi színparivezetőíRelt tapa szlalatcseréfe Egerben Pest, Borsod, Nógrád, Szol­nok és Heves megye irodalmi színpadvezetői január 25-én és 26-án kétnapos tapasztalatcse­rét rendeznek Egerben. Az első napon Dienes Tibor, a megyei tanács népművelési csoportve­zetője mond bevezető referátu­mot, majd az egri irodalom­barátok klubja és a gyöngyösi irodalmi színpad rendez be­mutatót. Január 26-án, szombaton, a balassagyarmati és a hatvani irodalmi színpad rendez bemu­tatót, amelyet vita követ. A tapasztalatcsere részvevői ez­után Hatvanba utaznak, ahol részt vesznek a hatvani irodal­mi színpad ötödik évfordulója alkalmából rendezett találko­zón. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára hét kötetének tartalma az idézetek nélkül 206 873 önálló szócikk, szólás, közmondás, értelmezett szókap csolat és a többi. Ezt a több mint két­százezer értelmezési adatot ugyan én vé­gig nem böngésztem, így tehát elképzelhe­tő, hogy a hallott és alább idézett szó. vagy szókapcsolat vagy rövidítésből al­kotott nemtudom- micsoda. mégis benne van. Bár kötve hi­szem! Mert ezt hallottam l legutóbb egy értekez­leten: „Szockult-alap”. Először azt hittem, becsuáni tájszólás­sal mondott bantu szó. Aztán gyanakod­ni kezdtem: honnan tudhatna ez az em­ber bantu nyelven, ráadásul becsuáni tájszólássai. Tovább töprengve, s ez zse­nialitásomat dicséri, rájöttem: szociális és kulturális alap... Hát nem egyszerű? Javaslom a szó­tár szerkesztőinek: 206 874.-nek vegyék fel a szockult-alapot. De, ha lehet, in­kább ne! (—6) SARKI HIDEGEK... JlliroL írhat... egy szerencsétlen hu­morista? A kérdésre látszólag egyszerű a válasz: mindarról, ami humoros, illető­leg mindarról, amit humorossá, vagy még inkább nevetségessé kell tenni, mert a kés és a kötél nem, de a nevetés biztosan öl. S legyünk őszinték, van még a mi éle­tünkben elég, amit elpusztítani nyugod­tan felsorakozhatnak és sorakozzanak is a humoristák. Mindez onnan ju­tott eszembe, hogy ír­tam egy kis olyan nevettető dolgot a cukrászipari készít­mények méreteiről, elismerve, hogy álta­lában a méretekkel nincs baj, de konkré­tan elég gyakran ki­sebb az, aminek na­gyobbnak kellene lennie. Az érdekeltek kioktattak a szocia­lizmus építésének ne­hézségeiről, s meg­magyarázták, hogy írásommal az „egyél ma több süteményt, mint tegnap"-mozgal­mat járattam le... Pedig eszem ágá­ban sem volt... Aztán Írtam egy olyan kis nevettető dolgot arról, hogy szarutermelésünk mai helyzete megenge­di-e a nagyméretű női gombok gyártását, nem beszélve arról, hogy a foglalkozta­tottságot veszélyez­teti a lyuk nélküli gombdivat. Az érde­keltek kioktattak, hogy a szocializmus nagyszerűségét pél­dázza a kapitál- feudalista gombvi­szonyok megszünte­tése és én voltakép­pen a modern, a szo­cialista divat ellen agitálok, tehát vissza­sírom a régi lyukas­gombos világot... Pedig eszem ágá­ban sem volt vissza­sírni... Aztán újfent írtam egy olyan kis humo­ros izét a kucsmák­ról, amelyeket szity- tyaivadékaink női maradékai horda­nak, azt állítva, hogy voltaképpen az a szőrös izé nekem tet­szik. Az érdekeltek kioktattak, hogy cik­kemmel voltaképpen a magyar szőrmeipart támadom, tervtelje- sitését gátolom, ne­vetségessé teszem a bőrfelvásárlást és el­adást, mert esetleg ezentúl minden j& bőrt nélkülöznie kell a szőrmeiparnak... Pedig eszem ágá­ban sem volt a szőr­meipar... És újfent, az egész csupán azért jutott eszembe, mert írni akartam egy olyan kis humoros izét, amelyben megcsó­váltam volna a fe­jem, hogy sötét és késő este miért kell fiatal lányoknak egyedül csatangol­niuk... De nem me­rem megírni, mert mit tudom én, hogy megint melyik ipart sértem meg... Pedig meg akarom sérteni! (egri) Az emberek már elszoktak a kemény téltől az utóbbi évek alatt. Mind kevesebb kucsmát hordtak, most aztán előkerül­tek a meleg ruhadarabok. A szőlőművelők is eltekintettek néhány évtizede a szőlő taka­rásától. Nem kell félteni a hi­degtől. Megette a farkas a te­let. Még a tudományos körök is azt állítják, kétszáz év óta fokozatosabban enyhébbek a telek a mérsékelt égöv alatt. Az Alpok gleccserei vissza­húzódnak, az Atlanti-óceán jéghegyei sem merészkednek annyira délre az utóbbi 20 év alatt. Grönland déli partvidé­kén 90 év óta két és fél fokkal emelkedett a középhőmérsék­let ... és így tovább. Kíván­csiak leszünk, mi lesz a véle­ménye az időjárásról e tél vé­gén mind a nagyközönségnek, mind a hivatásos szakembe­reknek? Az éghajlatingadozások A meteorológia tudománya ismeri az úgynevezett éghajlat- ingadozások fogalmát. Ez olyan éghajlatváltozást jelent, amely egy közepes állapothoz viszo­nyítva, egyszer pozitív, máskor negatív irányú kitérést mutat. Sőt, ezen ingadozásoknak a magyarázatát is keresik. Ilyen feltevés többek között a 11 évenként ismétlődő napfoltte­vékenység, mely maximum ide­jén zivatarokat, rendellenessé­geket vont maga után. Ezen alatt, az arc csurgóin. A forró­ság bírhatatlan, kezét, arcát nyalják a lángok, némely alat- tomban a cipőjébe is bebújik. Szentségit! — sziszeg, kapkod­ja a talpát, a lapát vadul jár a kezében, tolja vissza a tü­zet, nyomában földszegély hú­zódik, amely elnyeli a lángot, nem engedi tovább. A füst sze­mén, száján, orrán, fülén ki­be jár, a tüdejét, a szívét el­fojtja,. a fejét mindjárt szétre­peszti. Szédelegve megy a lángnak újra meg újra. Kap­kodja a, levegőt, kapkodja a la­pátot. A vén báró ott botladoz a karóval a nyomában. Ahonnan a tűz már elvonult, s verdesi feleslegesen a feketén füstölgő üszköt. — Jaj, maga ne csinálja — kiabál a báróné. — Magának nem jó a szíve. De megcsinálni azt megcsi­nálta — gondolja futtában Dani', s veszettül hadakszik a lánggal. Az everallos jobbról került, a front túlsó széliről. Az kiált, rájuk: — Vigyázz! A szél kavarintott egyet, s Dani látta, hogy körül vannak kerítve. Hátulról, mint dübör­gő lovascsapat, kivont vörös szablyák, rohannak rájuk a lángok. S ők rogyadozó térdek­kel futni próbálnak, de a lán­gok mindjárt beérik. Dani a • sógor rémült tekintetét látja, és arra gondol, hogy milyen furcsa lesz itt meghalni, A lángok pillanat alatt át­rohantak rajtuk, s elenyésztek az imént felégett üszkös par­lagon, Ök meghemperedtek, s már csak égett rongyszag len­gett körülöttük, s némi füst. — Jesszusom! — kiabált az ezredesné. Jókor kiabál — gondolja dü­hösen Dani, nézi a kezefején az égés helyét. Szerencse, hogy nagyobb baj nem lett. gély egészen körülvesz, és éle- sen-szeszélyesen elválaszt az elevensárga fűtől. Nincs annyi erejük, hogy a lábukat odébb tegyék. Csak pihegnek és né­zik az üszköt. Nézik a meg­mentett erdőt, az ezredesék megmentett házát, a báróék Hogy tulajdonképpen nincs szél. Már csak az üszők füstöl. Daniék lapátjukra támaszkod­va állnak. Nézik a művet, az elfojtott tüzet, a fekete foltot, amit a lapátok vágta földsze­(Csont István illusztrációja) megmentett kertjét. Az ezredesné felkapaszko­dik a drótkerítéshez, amely­nek túloldalán a báróné áll, selyemfényű slafrokban, csi­gákba tekert, platinafehér hajjal. — Kérlekszépen, a Sírni azt mondja, mehettek a dober- man kölyökért. Te, benn vol­tam annak a lakásában, vett valami új huzatot, valami hu­pikéket, azt hittem, meghalok. — Ne mondd — ébredt fel a kíváncsiság a vén báróné fe­hérre meszelt ábrázatán. Ész­revette, hogy az emberek a lapátjukon támaszkodnak, és állnak. — Dani! — Hangjában a mindenkori,'s immár lekop- hatatlan fensőbbség volt, ahogy felhúzta a szó végét. — Elmehetnek most már. — Igazán? — szólott csen­desen Dani, s elindultak a só­gorral. Öani látta, hogy a vén báró mereszti utánuk a szemét. Majdhogynem a kampóját be­le nem akasztja a sarkukba, amely alatt meg-megroppan a dió. Dani nem kívánta a diót. A foga is rossz, meg két iája ne­ki is van a ház előtt, a dere­kának se volt sok kedve a ha­joláshoz, mégis megállítja a sógort: ' — Várj csak, dió. Már nyúl is le az i avarba. Hadd törje ki a frász a vén bárót. Úgyis azt félti, a dióját, hogy meglopják. Hogy szenvedhet most a vénisten, de szólni azt' nem mer. Dani somolyog magában, s lenyúl élvezettel a' második dióért időszakban hűvösebbek a nya­rak, enyhébbek a telek. Mos­tanában éppen csökkenőben van a napfoltok száma, a nyár és tél hőmérsékleti átlaga is na­gyobb ingadozást mutat. Ha a 11 éves periódust vesszük ala­pul, némi bizonyítékra bukka­nunk. Persze, a ciklus időtar­tama lehet 10, vagy 12 év is. Évszázadunkban a következő évek alatt kemény telek vol­tak, így 1907, 1917, 1929, 1940, 1942, 1953-ban. Ha 1907-hez fo­lyamatosan 11-et adunk, elju­tunk 1962—63-hoz. A jelen eset az elmélet helyességét igazolja. De az is lehet, hogy a követ­kező tél még ettől is kemé­nyebb' lesz. Annyit tárgyilago­san megállapíthatunk, hogy az éghajlat menetében bizonyos ingadozások tapasztalhatók. Izgalmasabb kérdés: honnan származik a mostani szokatlan és tartós hideg? S meddig tart? Európában és közvetlen kör­nyezetében különböző levegő­fajták, légtömegek helyezked­nek el mozaikszerűen egymás mellett. Ezek tulajdonságai igen eltérőek. Közülük említ­hető a szubtrópusi meleg, az atlanti-óceáni mérsékelten me­leg vagy hideg, a keleties szá­razföldi meleg, mérsékelt, illet­ve hideg, végül a sarkvidéki feltétlenül zord éghajlat. E tö­megek helyzetváltoztatása min­denkor az időjárás megváltoz­tatását vonja maga után. A kü­lönféle légtestek az eredeti helyükön kialakult tulajdonsá­gaikat végighordozzák útju­kon mindaddig, míg az új kör­nyezetbe jutva, fokozatosan át nem alakulnak, vagy el nem keverednek. Az egyes levegő­fajtáknak hazánk területén való tartózkodása igen külön­böző időtartamú. Némelyik pár napig, egyesek hetekig megül­hetik e medence jellegű orszá­got. Az említett levegőfajták közül egész Európát a sarki eredetű légtömegek ülik meg tartósan. Mi lesz ennek a sorsa? Ciklon — anticiklon Vegyük elő (vagy képzeljük magunk elé) Európa térképét. Finnország és Svtkiország kö- zölUa Botteni-öböl helyezkedik el. Annak a zugában egy város neve olvasható: Haparanda. Ennek a környezetében, a Skandináv-félszigeten és Finn­ország területén fejlődött ki a hideggóc, amely most már la­nyúlik Közép-Európába, az Al­pokat is beleértve. A meteoro­lógiai térképen e területet zárt görbével (izobár vonalak) kü­lönítik el. E légtömeg észak- déli irányban megnyúlt, úgy­nevezett magaslégnyomású te­rületet alkot (tudományos ne­vén blocking). A meteorológiai tájékoztatás erre az állapotra mondja, hogy Észak- és Közép- Európa az anticiklon uralma alatt van. E helyezetnek ellenlábasa a ciklon. Ez alacsony légnyomá­sú légtömeg, amely gyakran az Atlanti-óceán felett fejlődik ki, és hozzánk enyhébb leve­gőt, párát szokott szállítani. A hideg „blocking” mint kemény fal ennek állja útját. A nyugati szelek sem tudják áttörni, hogy a ciklonok útját egyengetnék. A magas légnyomású területről legyezőszerűen terjed a hideg, orkánszerű viharokat támaszt még Angliában is. E hó 19-én egy ciklon délnyugat felől meg­kísérelte a hideg légtömegek visszaszorítását. A magasabb légtömegekben bizonyos eny­hülést tapasztaltak. A vasárna­pi turisták kellemes „hideg­ben” járták a terepeket. De ez a javulás csak átmeneti jelle­gű volt. Az újabb hideghullám még erősebbnek bizonyult, mint a délnyugati ciklon. Bár a fel- hősödés annak a jele, hogy a magasban párásabb' légréteg húzódott a hideg fölé. Néhány este ragyogott a csil­lagos ég. Nyugati irányban a Jupiter, délre a Szinusz, kele­ten pedig a vöröslő Mars emel­kedett a magasba. Ennek a tiszta égboltnak az lett a kö­vetkezménye, hogy a szállított hideg mellett az itteni kisugár­zás még fokozta az alacsony hőmérsékletet. Mi várható? A hideg csatorna kissé ke­letre tolódott. De a riioszkva— kijev—belgrádi vonalon tartja magát a — 20 fok körüli hideg gerinc. Még Rómában is — 2 fokos a hőmérséklet. Ha újabb hideg hullám nem érkezik, a leomlott zord levegő felmele­gedésé, felhígulása . így is na­pokat vesz igénybe; Azonban 1929-ben és 1942-ben is ilyen észak—déli irányú anticiklon alakult ki, és tartós, hideg te­let eredménvezett. Dr. Zctényi Endre Hruscsov és az SZKP küldöttségének többi tagja Varsóba érkezett VARSÓ (TASZSZ): Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára és a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán részt vett szov­jet pártküldöttség többi tagja, hazafelé vezető útján, Varsóba érkezett. A varsói pályaudvaron Go- mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Cyrankie- wicz és Zénón Kliszko, a LEMP Politikai Bizottságának tagjai, a szovjet nagykövetség és kereskedelmi képviselet munkatársai, szovjet és lengyel újságírók üdvözölték a vendé­geket. Gomulira, Cyrankiewicz és Kliszko felszállt a szovjet kül­döttség vonatára és szívélyes beszélgetést folytatott Hrus- csovval. valamint Podgornijjal, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága első titká­rával, (MTI) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom