Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-22 / 17. szám

1963. január 22., kedd

VÍPCJSAG

történelmet írnak Alldornaktáiváll Televíziós elmebaj

C. D. Pollinger amerikai ideg- és elmegyógyász tíz amerikai kórház adatai alapján közölte, hogy az elmúlt évtizedben mintegy 1600 embert szállítottak be az idegosztályokra, úgynevezett televízió- mániával. Az esetek túlnyomó többségében gyenge akaratú, labilis idegzetű és az átlagos szellemi képességeken aluli emberekről van szó. Pollinger professzor 300 esetben tapasztalta, hogy addig teljesen ártalmatlan gyengeelméjűek a televízió hatására olyan sokkot szenvednek, amelytől elméjük szinte helyrehozhatatlanul elborul. Tudományos szempontból érdekes, hogy a televízió nem ritkán kiváltja az akut el- ^ mebetegséget olyanoknál, akiknek csak utóbb megállapított örökletes hajlamuk volt rá. Olyanoknál, akik éjjel-nappal megszakítás nélkül a televízió képernyője előtt szerelnek üldögélni, gyakran teljes apátia lép fel. sőt előfordult, hogy ájultan találták őket és fel- eszmélésük után napokig nem tudtak beszélni.

Mi a legizgalmasabb és a legjobban

várt műsor a rádióban:

A Szabó-család?

A Rádiólexikon?

A Péntek este?

A Lőrincze Lajos?

Mi a legizgalmasabb és a legjobban

várt műsor a televízióban:

A fii mit tud?

A Teli Vilmos?

A Mezőgazdasági öt perc?

A Hétről hétre?

Tévednek. Egyik sem! Mostanság az dő járás jelentés!

(~o)

Egy munkaegység hatvanhét forint

ludósitáa a hevesi Hon sutit Tsz xárssamadási közgyűléséről

„És míg öröm, bú; hit,

meg kétkedés less, Tél és tavasz, ifjúság,

szerelem,

Mig szent eszmékért

ember harcol, érez, Mindebből osztályrész

jutáiul nekem.”

Száznegyven évvel c z- előtt Petőfivel indult el irodalmunk egyik legnagyobb, de egyben legtöbb problémát adó alakja. Egy évben, sót egy hónapban születtek, de egyikük „kunyhóban”, míg a másik palotában. A nógrádi országúttól kissé távol eső nemesi kastélyban ringott Madách Imre bölcsője. A serdülő gyermeknek egész udvartartása volt. Külön nevelő, rajztanár, tánctanár, francia n> elvmester foglalkozott ve1c. Gimnáziumi tanulmányait is odafiaza, magánúton végzi és csak az egyetem, a tanulmányok folytatása tudja kimozdítani az ősi nemesi fészekből, így kerül a reformkor izzó hangulatát sugárzó Pestre, ahol a liberális reformokért lelkesedő egyetemi ifjúság körében megalapozódik liberális világszemlélete. Ekkor válik eggyé a szabadság és egyenlőség gondolatával, amely eszmék egész életén át kísérik és meghatározzák cselekvéseit. A nemzeti függetlenség szószólója lesz, aki mereven elutasítja az összbirodalom gondolatát. Kossuth lelkes hívekéit a szabad kereskedelmet és az Ipari Védegyletet szükségesnek tartja. A pesti évek hamar elrepülnek. Néhány év múltán újra Sztregován találjuk, ahol ügyvédi vizsgáira készül szeretett édesanyja mellett. Igen fiatalon tevékeny részese lesz

Madách emlékezete

a közéletnek, mint Nógrád megye tiszteletbeli aljegyzője. Tgén hamar jelentkezik •*- irodalmi érdeklődése. Még gimnáziumi tanulmányokat végez, amikor a családi kört a testvérével közösen szerkesztett, kézzel írott „folyóirattal” . örvendezteti meg. Az első verseit a harmincas években írogatja, niíg 1840- ben saját költségén megjelenteti és barátai, ismerősei körében terjeszti a Lantvirágok című füzetkét. Ezzel mintegy cáfolni akarta azt a róla szóló tévhitet, hogy hideg és érzéketlen. „Nagyon is romantikus vagyok, és bajom csuk az — írja —, hogy kevesen, értenek meg.” A hivatalos zöld asztal tekintélyt is szerzett Ma- dáchnak. Élénk társadalmi, politikai életet kezd élni, míg barátai és édesanyja ellenzése dacára 1845-ben feleségül nem veszi Fráter Erzsébetet, akinek jelleme tökéletes ellenpólusa férje jellemének. A mulatós és költekező asszony és a beteges, visszahúzódó férj mégis megértik egymást. Házasságuk boldog, olyannyira, hogy a fiatal férj keblére szeretné ölelni az egész világot.

Megtermékenyül írói vénája is. Számos vers és prózai mű, esztétikai tanhlmány és hat dráma születik néhány év alatt, de tegyük hozzá, íróasztala számára. A közéletnek is bátor szószólója. Éles hangú leveleket küld a Pesti Hírlapnak, büszkén tekint fel rá a szabadelvű párt. Azonban amikor elérkezik az annyira várt forradalom, Madáchot ágyhoz

szögezi betegsége. Tehetetlenül ugyan, de nyitott szemmel figyeli az eseményeket és mire elhagyhatja betegágyát, leáldozok a magyar szabadság napja. A nemzeti gyász eggyé forr a Madách család gyászával. Pál öccsét, aki Kossuth futára volt, kötelesség teljesítés közben éri az ellenség golyója, nővérét, Máriát, felkoncolják ... Teljes a gyász.

Cxükebb családja köré- ben keres hát vigaszt, mint akkor annyian, s szeretett családjától hurcolják el 1851 egyik augusztusi éjszakáján, mert 'rebellist rejtegetett házában. F’elesége őszinte jajveszékelése kíséri börtönbe vezető útján, de mire a börtönkapu ismét megnyílik egy esztendő múlva előtte, hiába siet haza. A szeretett asszony elhagyta, a családi fészek üresen áll. Minden gyötrelemnél, meghurcolásnál fájóbb sebet ejtett érzékeny lelkén felesége. Magára maradt a meghason- lott költő bánatával és csak az édesanyja lesz gyógyírt adó orvosa, amikor is visszatér hozzá Sztregovára.

Otthon ismét irogatni kezd, betűkbe formálja bánatát. Széptani és filozófiai levelek születnek tolla alatt. Elzárkózik a külvilágtól, ráadásul a megpróbáltatások . következtében kiújul szívbaja is, de ezt még édesanyja is titkolja, írásaiban a virrasztók, a nagy tetszhalott fölött őrködők táborába lép, tiltakozik a szabadságharc vívmányainak elvetése ellen.

Családi életének összeomlása, a nemzeti katasztrófa, a meghurcolás, a Világnézeti válság egy nagy mű alapgondolatává sűrűsödtek össze. Már 1857-ben á következőket írja levelében: „Az emberi természet sohasem tagadja meg magát, és Adum a teremtés óta folyvást csak más és más alakban jelent meg, de alapjában mindig ugyanazon gyarló féreg marad a még gyarlóbb Éva oldalán.” A harmincéves férfi az élet értelmét kutatja, miközben kétségek és remények. között hánykolódik. Elmélkedik önmaga és az emberiség jövöjén. A Tragédia főhőse nagy eszmékért száll síkra, de eszméit a kor nem fogadja el. Kozmikus igénnyel szólaltatja meg a világ nagy kérdéseit, küzdést, bizakodást hirdet.

A mű 1860-ban került a

rl nagy bírálóhoz. Aranyhoz, akinek ítéletétől tette függővé Madách a Tragédia sorsát. Arany a „tollforgató nógrádi nemes”, kéziratába többször beleolvasott ugyan, de egyrészt Faust-utánzatnak tartotta, másrészt bosszankodott a „csikorgó verssorok” miatt. A „végítélete” azonban így hangzott: „Az ember tragédiája a magyar vers utolérhetetlen mestere — egy kevés kisimítással irodalmunk leaje- lesb termékei között foglalhat helyet... Fogadja leghőbb kö- szönetemet a gyönyörért, amelyet nekem műve által okozott, a fényért, melyet költészetünkre deríteni hivatva van...” S amikor két évvel később a

magas lenne az az alumínium* rúd, amit egymillió d^rab egymásra rakott egyforintos „ad* na”, az ő fülét a kukoricatermelés adatai „simogatják”: sokat kellett dolgozni addig, amíg huszonhat mázsa termett egy holdon — májusi morzsoltban számítva.

És így sorra kerül a paradicsom, a paprika, az ipari növények, a görögdinnye, az uborka — nem marad ki még véletlenül sem egyetlenegy termelési ág sem —, s mindenki „megérzi”, „megérezheti” a „saját” ezerét, tízezerét, százezerét — a milliókban.

És azt is megérzi, — hogy nem volt hiába. Érzi, hogy ő az elmúlt esztendőben. személy szerint is fontos tényezője volt a termelésnek, az eredményeknek, — s a sikereknek is."

A zárszámadási beszámoló — beszámoló az eredményekről.

Amikor, hallgattam, elhatároztam, hogy azt írom meg: anélkül, hogy kiejtették vplna ezt a szót: választás, ezen a közgyűlésen a, leghatékonyabb, a legkézenfekvőbb, a leg... -- cs még ide képzeltem sok leg-et — választási agitáció folyt.

Az elnök csakugyan nem beszélt a választásokról: de nagyszerűen „megadta az alaphangját” a választási agitációnak.

Az „országos vendég”. Z. Nagy Ferenc — a Hazafias Nép- front Országos tanácsának al- elnöko — „fel is ve’tle a fonalat” — és szóba hozta a választásokat. A járási pártbizottság első titkára is beszélt a választásokról, arról, mire szavaz majd a magyar nép február huszonnegyedikén,

Nem volt nehéz nekik választási beszédet tartani. A szövetkezet mérlegbeszámolója a legjobb érveket szolgáltatta az agilációhoz.

AZ EGY TAGRA jutó több

mint tizenkétezer forintos átlagjövedelem nagyszerű .,segítőtárs” annak, aki a hevesi Kossuth Termelőszövetkezetben a választásokról beszél.

(krajezár)

Meghosszabbították a jelentkezési határidőt az egri felsőfokú gépipari technikumba

A 15. számú egri gépipari technikum igazgatósága közli, iiogy a nagy érdeklődésre való tekintettel, a felsőfokú szaktechnikum felvételi előkészítő tanfolyamára a jelentkezés határidejét február 24-ig meg- lOiSszabbitolták.

A kitöltött jelentkezési ivet i bizonyítványokkal együtt, a elzett határidőig kell az iskola gazgatójához, Bereczki Sán- lorhoz eljuttatni, a Gárdonyi Jimnáziumba, vagy a Finom- zerelvénygyárba.

ÚJSÁGHÍR: Andornaktályán egyesült a két tér- meloszövetkezet. A Petőfi Tsz tagsága átlépett a Búza kai ász Termelőszövetkezetbe. Zárszámadásukat még külöu tartják, és előreláthatólag a Petőfi 14—15, y Búzakalász Tsz pedig 51 forintot oszt egy munkaegységre.,.

I' a'l-v rí r vTi- faluban hosszú I A'bMLLMK évtizedeken ál kísért valami kegyetlen átok. amely hasonló a. hidrához: nehezen lehet kiirtani. Egyik helyen az „alvég-felvég” szakadatlan vitája, másutt a kétfajta vallás taszítja el egymástól az embereket, szítja a gyűlöletet, a haragot, sokszor egy egész életen át.

A múlt öröksége ez, amely nemegyszer fiút apa ellen fordít, de ha a helyzet úgy hozza, a testvérek is megtanulják gyűlölni egymást. Ha hinnék az átok erejében, azt tartanám: nem lehet szörnyűbb bajt szórni egy falura, mint rászabadítani egy effajta „végzetet”, amelyben azután kénye- kedve szerint bokrosodhat az emberi gonoszság.

Andorno.ktálya valamikor két kis falu volt. Andornak és Kistálya. Az idők folyamán közigazgatásilag egyesült a két község, ez azonban csak hamut szórt az izzó parázsra, és belőle időnkint, mint szörnyű üdére, még most is felcsap a „kékes színű láng.”

nv’T i-T rri’T kilenc óra- Az

HliLELU i i igkola mlnd,két

tanterme tömve emberrel. Az arcokon kemény elszántság, néma várakozás. Az elnökség ismét helyet foglal az egyik tanteremben, és mikrofon útján Viszik át a szomszédba a hangot. Négy asszony szorong mellettem, a gyerekek részére készített padban. Halkan beszélgetnek. A járási titkár is fenn ül már a dobogón, mellette a Búzakalász elnöke, aki határozott szavakkal beszélni kezel. A teremben néma csönd, és szinte hallani lehet a lélegzetvételt. Az elnök elmondja, hogy a közgyűlés célja kimondani a két szövetkezet egyesülését. És Czifra Miklós felsorolja az érveket: két kis szövetkezet egy ilyen faluban nem rentábilis. Itt is, amott is kevés a szántó, de ha egyesülitek, nagyobbak a lehetőségek.

Beszél arról Is, hogy a Petőfi Tsz vezetősége nem állt hivatása magaslatán, megsértették számos esetben a szövetkezeti demokráciát, nem volt fegyelem a gazdaságban, és Csáki szalmájaként kezelték a- közös vagyont. Többek között i ennek az eredménye az idei- 14—15 forintos munkaegység.

‘ A szorgalmasak, a boldogulni . vágyók a Petőfiben is úgy lát- i ják jobbnak, ha egyesül a két 5 gazdaság. A maguk szövetkezetéről, a Búzakalászról is szól néhány szót, dicséri a dolgos

1 népet, és amikor bejelenti az ^ 51 forint munkaegység-érté- > ket,.inindkét teremben felcsat- :

■ tan a taps. Ez az egyetlen- szám olyan adu, amellyel bát■ ran lehet nyerni a partit... ,- ijirvpT ttu.t laz elnök szavait. 1

. figyelem |NvíUan kertelés I

r nélkül beszél, láthatóan vi- 5 gyáz, hogy senkit meg ne bánt- j r son önérzetében, és máris úgy 1 szól az emberekhez, a faluhoz, 1 ’ mintha egy családhoz tartóz- 1 . nának. Az emberek megtapsol- 1 ‘ .iák a fiatal elnököt, aztán a 1 ‘ hozzászólások következnek.

Egy fiatalasszony, Szabó ! 1 Sándorné, (valaki a fülembe * ' súgja a nevét, amíg kiér a ' mikrofonhoz).csaknem. 300 ein- ’ bér előtt mondja el vélem '- ‘ ' nyét: — Tiszta képet akarunk ‘ látni a Petőfi adottságait illc- 1 tőén. Mutassák ki. mennyi a 1 1 tartozás, szeretnénk tudni, ho- ;

gyan alakul ez a „házasság” ? j ; A csattanó taps után újra esy 1

■ asszony iparkodik a tömött ’ 1 padsorok közül a mikrofonhoz.

Mészáros Antalné, a Búzaka- ' lász egyik munkacsapatvezető- ; je. Már elöljáróban közli, hogy * 17 asszony nevében beszél: * ; ..Tiszta, mérleggel, szorgalmas ,

. munkával, jó akarattal jöije- £ ; nek az andornakiak”, akkor J hajlandók vagyunk az egyesi- x tésre! Később megkérdi a já- r rási titkárt: — Igaz-e, hogy a járás nem akarja, hogy kifi- ( zessék az 51 forintot? Emlékeztet arra, amit a szervezés ide- s jen hangsúlyozott a párt: > amennyit dolgoznak,: annyit osztanak!

Több hozzászólás között a Petőfi Tsz egyik vezetőségi ’ tagja áll a mikrofon elé. Min- r den tekintet rászegeződik. Nem c titkolja a vezetőség gyatra | munkáját, de kihangsúlyozza.. <■ hogy á Petőfi jószágai jól jön- c nek.majd a. Búzakalász új is- I tállóiba. „Mi magunkkal hoz- J- zuk a stafirungot.” Szavait lel- c kés helyesléssel éljenzik meg a i Petőfi tagjai. í

| jókét öjöTTjriS.;

de az arcokon nyoma sincs a s türelmetlenségnek, vagy fá- •* radtságnak. Figyelem, hallga- ‘ tom a felszólalókat» az andornaktályai asszonyokat, aki! három évvel ezelőtt még sa ját kis gazdaságuk ügyeihez s< tudtak érdemben hozzászólni és most középlejáratú hitelről beruházásról, jövedelmezőség ről beszélnek a mikrofon -előtt És minden szóból, felszólalás bői a szövetkezet, „a miénk’ féltése, a három év alatt meg- teremtett közös vagyon vigyázata, önmaguk boldoguln akarása csendül.

Várakozással és kíváncsisággal fordulnak az emberek Gubán Dezsőnek, a járási pártbizottság titkárának felszólalása elé, aki elmondja, hogv őrül a gondolatnak, annak fogy az erősebb testvér megfogja a gyengébb kezét és rogy ezután összefogással akar boldogulni a falu. Mészárosáénak is válaszol: azi nondtuk maguknak, azi nondjuk most is, amennyi! lolgoztak, annyit osztanak. Remélem, elégedettek az 51 Eorinttal? A hangos éljenzés is taps jelzi, hogy. jó helyre aléltak a szavak. Később ar- ■ól beszél az embereknek, hogy na is akadna,k, akik szítják a .kék lángot”, akik íantaszti- cus hírekkel nyugtalanítják s ialut. Ma azt híresztelik: a já- •ás nem engedi kiosztani az 51 'oíintot, tegnap azt beszélték, i Petőfi Tsz eladott 200 hol- iat az olajosoknak, kiosztották i föld arát... A járási titkár zavai nyomán szemmel látha- óan megnyugszanak a kedé- yek, kisimulnak az arcok, és imikor Czifra Miklós felteszi a :érdést: ki van az egyesülés nellett, akkor mind a két teamben egymás után lendüllek . magasba a kezek. Ki van diene? — kérdezi, de ezúttal enki sincs, aki megszavazná ,a nemet”.

★

L ...... a közgyűléssel

új fejezetet Irt iáját történelmébe az andor- íaktályai nép. Bátrak és böl- :sek voltak, mert meg merték enni azt, amit elmulasztottak íz apák és dédapák, és. hosszú ■vtizedek civócjása, gyplölkö- lése után végre^kezet szorított íistálya, Andornakkal. És eb- iől a kézszorításból minden iszonnyal megszületik majd :gy erős szövetkezet, egy jó- nódi? falu, ahol nincs többé lyűlölet és ellentét, mert a cözös munkában, gon- lokban és sikerekben ösz- izekovácsolódnak az emberek :s örök időkre eltűnik „a vég- :etes átok”.

Szalay István

forintról beszélnek a könyvek „Bevétel” rubrikái.

Sikerült a növénytermesztés... jól „beütött” az állat- tenyésztés ... az öntözés — és sorolja, „leltározza” az összes tényezőt, amelyiknek valamennyire is köze volt ahhoz, hogy most majdnem egy kerek tízessel túlszárnyalják — álmaikat.

KUCSMÁS bácsika szorong a szék egyik sarkán az első sorban. Bólogat, amikor hallja a milliós számokat, nem is tudja elképzelni, mennyi lehet az az egymillió, csak azt érzi, nagyon sok, félelmetesen sok, vagy dehogy félelmetesen, hiszen a z aprózódlk hatvanhét forintokra ... Akármennyi is: neki is része van benne,, ő is megdolgozott azért, hogy tizenkét mázsa búza helyett tizennégyet adjon holdanként a termelőszövetkezet földje. Mint ahogy a cukorrépa holdankénti százharmincegy mázsás átlagáért is sokat tett. a szomszédjával, a szomszédaival együtt.

Mögötte, kendős, negyven körüli asszony mocorog a széken, ö sem azon ei-őiködik most, hogy „megsaccolja”: milyen

KÉTSZÁZAN ülhetnek sa alacsony teremben, összehúzódnak, egy 'székre ketten is jutnak — és sokan állnak is. Az ablakok mellett — lehet támaszkodni — sűrűbbek a fejek.

Az asztalnál az elnök, az országos kiküldött, a megyei és a járási vendégek, a községi ta- nápselnök, a párttitkár, az ag- ronómus és a főkönyvelő.

A termelőszövetkezet elnöke, Kiss Zsigmond tart ja. a beszámolót, a múlt évi munkáról, az eredményekről, a gondokról és a keresetről. Tucatnyi gépeit papírt fog a kezében: felolvas. Nem is lehetne „fejből” beszélni: annyi a szám, az adat: a papírnak kell kisegítenie az emlékezetet,. Pedig magáról, magukról, magunkról beszel — a szövetkezetről, arról, hogyan lett az idén hatvanhét forint és tizenkilenc fillér egy munkaegység, ötvenkilenc forint negyvennégy fillér helyett.

„Megmagyarázza a bizonyítványt,” — Javult a munkafegyelem, minden szövetkezeti tag a közösben keresi boldogulását. 1962-ben másfél millió forintos bevételt terveztünk, s az év végén kétmillió 152 ezer

maga javítgatta művet Arany a nyilvánosság elé viszi, a Kisfaludy Társaságban Éötvösék így kiáltanak fel: „Ez gyönyörű, igen szép”.Mélységes pesszimizmusából a javuló politikai légkör, a nemzeti függetlenség ügyének szerencsés alakulása mozdította ki. „Amikor Ádámot Éva anyasága mentette meg — írja Sőtér István — úgy Madáchot is a pesszimizmustól a nemzeti .függetlenség ügye. szólította vissza a küzdés és bízás elvéhez”. Nagy szerep jutott azonban munkássága elismerésének is. 1861-től a balassagyarmati választókerület országgyűlési képviselője meg nem alkuvó magatartása miatt. Ugyanakkor folytatja irodalmi munkásságát is. Megírja. Mózes című drámáját, melyben a> nemzetet arra ösztönzi, hogy tartson ki jogai mellett, hirdeti a néptömegek és a személyiség összeforrottságának szük- . ségességét; . míg a Civilizátorban a Bach-huszárokat állítja pellengérre.

Ezután az alkotás, az ünneplés évei következnek. Boldogsággal tekint a hozzá hasonló jellemű Aladár fiára, örömmel tölti el az irodalmi siker és a nemzet jövőjének alakulása. Ezek az esztendők azonban számára már kurtára szabottak. Szív- és tüdőbetegsége egyre jobban úrrá lesz testén, 1864. őszén a sztregovai kastélyban felállítják ravatalát.

A z életműből különös fé- * nyességgel világit ki a Tragédia, mely megszületése ‘ után évről évre új kiadásban jelent meg, számos nyelvre for-1 * dították le és bejárta Európa ;c és Amerika színpadjait. !(

Nagy Andor |s