Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-12 / 290. szám
1962. december 12., szerda NÉPÚJSÁG 8 Az erősebb segítse a gyengét tsz-elnök a fedémesieket. Több olyan esetről tudunk, hogy egy-egy jól képzett könyvelő elvállalja patronálásra a szomszédos gyenge szövetkezetét. Sok igazság van abban, hogy olyan a szövetkezet, amilyen a vezetősége. Példák igazolják, hogy éppen a gyenge tsz-ek- ben van legtöbb baj a vezetéssel, itt sértik meg a törvényességet, a szövetkezeti demokráciát, rossz a munkaszervezés, stb. Az is igaz, hogy ma még nem rendelkezünk annyi vezetésre termett, jó szövetkezeti elnökkel, agronómussal, könyvelővel, mint amennyire szükség lenne. Mi hát a teendő? A válasz önmagától kínálkozik: az erősebb segítse a gyengét! A jövőben — és minél előbb — ki kell bontakoztatni megyénkben is ezt a mozgalmat. Jó lenne, ha minden szomszédos, erős szövetkezet védnökséget vállalna a gyenge testvér fölött és számukra is elősegítené a fejlődést. Jó néhányan vannak már az országban „kettős” elnökök, akik két szövetkezetét vezetnek, vagy olyan állami gazdasági igazgatók, akik egyben szövetkezeti elnökök is. Csakis ez lehet a módja az alapos és sokoldalú segítségnek, nem pedig az úgynevezett „futólátogatás”, amikor egy-egy elnök, agronómus, vagy könyvelő bekukkant valahová néhány napra, otthagy egy aktatáskára való „hasznos tanácsot” és továbbáll, mondván: a többit a gyakorlatban csináljátok meg magatok! Sokan kérdezik; van-e lehetőség arra, hogy egy-egy gyenge termelőszövetkezet a jó vezetés, a helyes irányítás következtében gyorsan megerősödjön? Szabad legyen egy példát a pétervásári járásból: Erdőkövesden tavaly egy munkaegység értéke 11,93 forint volt, ugyanitt, most 30 forintot osztanak munkaegységenként. Mi ez? Csoda? — kérdezhetné valaki. Nem csoda ez, csupán a megfelelő irányítás, a szövetkezeti demokrácia érvényre juttatása, a tagsággal való szót értés és a szorgalmas munka eredménye. Kétségtelen, hogy a gyenge termelőszövetkezetek a jövőben is gondot okoznak még. Javasolni lehet ezért, hogy „az erősebb segítse a gyengét” - mozgalmat bontakoztassuk ki és már most, az elkövetkezendő hetekben az erős szövetkezetek vállalják egy-egy gyenge tsz patronálását és segítsenek szaktanáccsal és minden más egyébbel az agronómu- sok, a könyvelők is. Azok, akik vállalkoznak két termelőszövetkezet vezetésére elismerésre méltó, szocialista emberhez illő cselekedetet végeznek, de az elismerésen és dicséreten kívül megérdemlik azt is, hogy a gyenge tsz-ben is megkapják az elnöknek járó munkaegység-részesedést, hiszen becsülettel megdolgoznak érte. Természetesen ügyelni kell arra, hogy a kettős vezetést vállaló elnök saját szövetkezete le ne gyengüljön amiatt, hogy az elnök ott csak „fél kézzel” irányít, mert idejének nagyobbik részét a gyenge termelőszövetkezetben tölti. Ha az erős gazdaságok kötelességüknek érzik a gyengébb testvéreiken való segítséget, akkor egészen bizonyos, hogy az előttünk álló 1963-as esztendőben újabb lépést tehetünk előre és minimálisra csökken majd a „gyengének” minősített termelőszövetkezetek száma. Szalay István Heves megyében az elmúlt esztendőkben — az aszály ellenére is — eredményesen fejlődtek a termelőszövetkezetek. 1961-ben a szövetkezetek tiszta vagyona elérte az 541 422 000 forintot, s előreláthatólag 1962-ben további 150— 200 millió forinttal emelkedik majd. Ezek a számok is mutatják, hogy a szocialista mező- gazdaság életképes s mérhetetlen távlatok állanak előtte. Megyénk termelőszövetkezetei azonban nem fejlődnek egyenletesen és a fejlődés különböző szakaszán állnak. Sok olyan közös gazdaságunk van már, amelyekre méltán büszkék lehetünk, ahol a jó vezetés, a szorgalmas munka meghozta gyümölcsét és a szövetkezet gazdái elégedettek sorsukkal. Sok közepes termelőszövetkezetünk van, de vannak gyengék is, ahol baj van a vezetéssel, a munkafegyelemmel, a szövetkezeti demokráciával. A gyenge termelőszövetkezetek közül az idén 17 részesült állami dotációban, fokozottabban élvezték az állam segítségét, amelyek bizonyítéka az is, hogy csupán 1962-ben 28 szakember került a gyenge termelőszövetkezetekhez. Szólni kell arról a sokoldalú és állandó segítségről is, amelyet párt- és állami szerveink nyújtottak a közös gazdaságoknak. Néhány nap választ el bennünket az új esztendőtől és sok tekintetben már világosan látunk. Látjuk például, hogy a pétervásári járásban mily sokat tettek a gyenge termelő- szövetkezetekért. Elérték, hogy az idei zárszámadáskor egyetlen szövetkezetükben sem osztanak munkaegységenként 20 forint alatt. Tavaly ugyanitt, hat közös gazdaság nem érte el egy munkaegység értékeként a 20 forintot. A gyenge termelőszövetkezetek problémája azonban minden eredmény ellenére is gond marad a jövőben, tehát 1963-ban is. Hazánkban néhány hónap óta egy új mozgalom bontogatja szárnyait, amelynek lényegét röviden így lehetne összefoglalni: „az erősebb segítse a gyengét.” Ennek az elgondolásnak a jegyében került a nagyrédei Szőlőskert Tsz elnöke Domoszlóra is szövetkezeti elnöknek, így segíti, patronálja a szentdomonkosi Vámosgyörki hírek Vámosgyörkön is igyekeznek a téli hónapok adta lehetőségeket jól kihasználni. Erről tudósította lapunkat a tsz alapszervezetének párttitkára, Nagy Ferenc. A politikai oktatást a párt- szervezet irányítja. A több mint 60 hallgató között sokan Bonyodalom a gáz körül Gyöngyösön Mintegy 120 fogyasztó várja türelmetlenül Gyöngyösön, hogy az ÁFOR gőzfőosztályának munkásai bekapcsolják háztartásukba a gáztűzhelyet Igaz, hogy a szerelők a munkát már december elején elkezdték, de a vállalt határidőt, az egy hetet, aligha tudják megtartani. Hogy miért? Mert módszerük nem a legszerencsésebb. Erről mondta a következőket Kiss Zsigmond, a városi tanács kereskedelmi felügyelője: — Ügy állapodtunk meg annak idején, hogy az ÁFOR előre értesíti a fogyasztókat a felszerelés pontos idejéről. Ezt vannak pártonkivüliek is. Most gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. Siker jellemzi a tsz-akadé- mia előadásait is. Az első előadáson még csak 32 érdeklődő volt, a második előadásra már 72-re nőtt a számuk. Az ismeretanyag hatásosabb rögzítéséhez a filmeket is felhasználják. Most csütörtökön a községi körállatorvos egészségügyi témával foglalkozik majd a tsz-akadémi- án. Vámosgyörk vezetői bíznak abban, hogy a különböző oktatási formák egyre népszerűbbek lesznek. A Népújság elintézte: A gyöngyösi Vasöntő u. 4. ház lakóinak kérése Gyöngyösi olvasóink közül a Vasöntő utca 4. számú házának lakói fordultak hozzánk kéréssel. A levelet Szalai Kálmán, Hives Ferenc, Sánta Lajos, Kiss József és Kuhn Gáspár aláírással kaptuk meg. Olvasóink kérése az volt, hogy az állami kezelésben levő lakásukba a villanyvilágítást vezessék be. A látszólag egyszerű és jogos kérésnek azonban akadálya az volt, hogy ezt az épületet szanálásra jelölték ki. Tekintettel arra, hogy a lebontás időpontja ma még teljesen bizonytalan, esetleg csak hosszú évek múlva következik be, a városi tanács illetékesei, szakigazgatási szervei méltányolták a lakók kérését, s személy szerint Kozik Pál. a városi tanács vb építési és közlekedési osztályának vezetője ígérte meg hivatalosan, hogy néhány héten belül, 1963 elején, bevezetik a villanyt az érintett lakásokba. Űj amerikai eljárásról kaptunk hírt: tegnapi újságból készül a holnapi. Ugyanis: a régi újságokat megörlik és kimossák minden szennyeződéstől és ... Tovább nem is érdekes. Inkább a hír kapcsán keltett gondolafok. Mert az újságot, a tegnapit, „ki lehet” mosni, hogy megszabaduljon minden szennyeződéstől, de mi legyen az emberi gondolkodással? Azt hogyan és miként lehet „kimosni”, hogy az is megszabaduljon mindattól a szellemi szennytől, amit a tegnapi újság nyomdafestéke kent rá? És, ha lehetne is, -* minek? A tegnapi újság mára fehérre mosott papírjára újból nyomdafesték kerül, amit ugyan mégint „kimosnak”, hogy tovább tartson ez az ördögi körforgás, hogy mind vastagabbra rakódjon az emberi lelkeken a komicsok szennye, az újságok hisztériás hangja, a rémület és a háború pszichózisa... Circulus viciosus? (-6) Egy kis KRESZ A közúti balesetekről A büntető törvénykönyv a segítségnyújtási kötelezettség elmulasztásának bűntettével és elkövetési módjaival kapcsolatos jogszabályokat kiszélesítette. Ezzel összhangban állapították meg az új KRESZ- ben a közlekedésben részt vevők balesetekkel kapcsolatos kötelezettségeit. A balesetet okozó kötelezettségei: Aki — ha véletlenül is — közúti balesetet okoz, köteles azonnal megállni és a veszélybe jutott, vagy megsérült személynek segítséget nyújtani. Bölcs hang A mesterségesen szított hidegháború fel-felcsapó hullámai között jólesik a józan hang. Különösen, ha egy történésztől hangzik el, ráadásul nyugati sajtóorgánum hasábjain. Az angol Sundy Timesben a következőket írja Arnold Toin- bee történész: „A hidegháborút nem azok nyerik meg, akik atombombákkal dobá- lódznak, hanem azok, akik kenyeret nyújtanak az éhezőknek..." Bölcs hang és nagyon igaz! A KRESZ rendelkezései szerint balesetnek kell tekinteni minden olyan közúton történt eseményt, amelynek következményeként valaki megsérült, vagy veszélybe jutott — még akkor is, ha a segítségnyújtás (sérülés) nem a közúton, hanem a közútnak nem tekinthető területen következett be. A megállási kötelezettség minden esetben fennáll, még akkor is, ha a segítségnyújtás szükségessége nem merül fel. Ha segítségnyújtásra szükség van, ennek elvégeztével a balesetet okozó haladéktalanul köteles értesíteni a legközelebbi rendőrt, vagy rendőrhatóságot. A kötelességek közé tartozik még a lehetőségekhez képest a nyomok biztosítása. Általános érvényű követelményként megállapítható, hogy a balesetet okozónak minden számára lehetséges eszközt fel kell használnia a fenti követelmények teljesítésére. A közlekedésben részt vevő, balesetet nem okozó személyek kötelességei: A közlekedésben részt vevők, ha a baleset bekövetkezését, vagy annak következményeit a helyszínen észlelik, ugyanúgy kötelesek megállni, a baleset következtében megsérült, vagy veszélybe jutott személynek segítséget nyújtani, mint a balesetet okozó. A megállási és segítségnyújtási kötelezettség csak akkor mulasztható el, ha nyilvánvalóan látszik, hogy erre nincs szükség, mert például a rendőr már intézkedik és továbbhaladást int. A járművek kötelesek megállni és a vezetők kötelesek segítséget nyújtani akkor is, ha az úton kigyulladt jármüvei találkoznak. Az olyan járművek vezetői, amelyek tűzoltókészülékkel ellátott járművet vezetnek, kötelesek a megálláson túl e készülékeket is rendelkezésre bocsátani. Mindezeken túl a járművek üzembentartói, valamint a javító vállalatok vezetői — ez magánvállalkozókra is vonatkozik —, a tudomásukra jutott közúti balesetből származó személyi sérülésről, vagy járműrongálódásról kötelesek haladéktalanul jelentést tenni a rendőrhatóságoknak. az ígéretet azonban nem tartják be. Mivel a fogyasztók esetében mind a férj, mind a feleség állásban van, a szerelők csak zárt ajtót találnak. Igaz, egy helyre többször is elmennek, de, hogy mikor, ar-j ról senkit nem értesítenek. ♦ Nemcsak a szerelés húzódik el J ennek következtében, hanem | bizonyos, elkerülhető és fölös- ♦ leges feszültség is keletkezik a« fogyasztók és az ÁFQR között. ♦ A megoldás tehát egyszerű:$ a szerelők határozzák meg az» időpontot, amikor a készülék* bekapcsolását elvégzik. Nekik | is könnyebb lesz így, s az ide-í geskedés is megszűnik a több« mint száz családnál. (—ár) Gyakorlati órán A KPM gépkocsivezető tanfolyama jelenleg 52 hallgatót képez ki. Petróczki József (a volán mellett) Selypről, az állami gazdaságból jött, hogy a tízhetes tanfolyamon szakmát tanuljon és gépkocsivezető lehessen. Az elméleti után Erdélyi Mihály oktató képezi a tanulókat a gyakorlati vezetést*. féltékenységét, az elmúlt majd négy esztendőt. — Vidd... nekem úgy sem kell már — tette hozzá fölényesen, de az asszony nem ezt érezte ki belőle. Egy pillanatra megenyhült, de mire kimondta, voltaképpen már megbánta: — Játszhatsz rajta egy kicsit, amíg a másik szobában összepakolom a legszükségesebbeket ... t' — Köszönöm, nincs szükségem rá — legyintett a férfi. — Úgyis jó... Mert te még az utolsó kedvességet is utolsó ridegséggel hálálod meg — kelt fel az asszony is, a férfi is. Az asszony a bőröndért indult, a férfi az íróasztalhoz. Mégis keres egy-két tekercset, leforgatja, csak nem ül itt a szobában, mint valami túzok, amíg az asszony a holmijait pakolja, hogy aztán a tárgyalásig és a bírói ítéletig vissza se térjen. Találomra elővett egy tekercset, befűzte, bekapcsolta a magnót és a két kerék lassan forogni kezdett: „Álmodom egy nőről, akit nem ismerek — forró, és különös, áldott, nagy Látomás” — szállt a hang és lágy zene kísérte ... — Verlaine — mondta az aszszony és megállt az ajtóban. — Igen, Verlaine, van vagy hároméves felvétel... — bólintott a férfi és kissé zavarban volt... A szalag surrogott tovább és szálltak a sorok, tisztán, kicsit énekelve, ahogy ő szokott verset mondani, s amire annak idején az asszony mindig megjegyezte: — Misét mondasz, nem verset. .. „Nézése hallgatag szobrokénak mása, — szava- messziről jön, komoly, bús, fénytelen: — mint elnémult drága szavak suhanása.” — Szép ez a vers — szólalt meg az asszony, aztán elvörösödött és ráripakodott a férfira... — Zárd el, hallod? A férfi először lenyomta a kapcsolót, aztán megrántotta a vállát: f — Mit szégyenkezel, úgyis tudom, mi jön — és újból megindította a szalagot. Az asz- szony hangja csendült: — Ha rád nézek, nem vagyok sem hallgatag, sem szobor... Szeretlek... — Mindig? — kérdezte a férfi hároméves hangja. — Mindig — szólt a. magnetofon és az asszony a szája szélét rágta. — És te is szeretni fogsz? — Én is — válaszolt a hároméves hang... — Kapcsold ki! — toppantott az asszony és odaugrott, hogy elnémítsa a hangot, a férfi keze azonban nem engedte, tartotta keményen és régi hangjuk újból felcsengett... — Mondd bele, édes, ide a mikrofonba, hogy akkor sem hagysz el, ha ostobaságot csinálok? — ez a férfi hangja volt. — Akkor se, de te is mondd? — ez az asszonyé ... — Nem is tudnálak, soha — válaszolt a férfi, aztán pillanatnyi csönd, hároméves lépések, zörejek, majd ismét felcsendült Éluard verse, amint egyszerre olvassák, — éppen három esztendeje: „Ott áll lezárt szememben is — S a haja hajamba fonódik — Keze akár az én kezem — Színe az én szemem színe ... Az asszony lassan kihúzza a kezét a férfiéból és leül a karosszékbe, a magnetofonból már zene csendül, valami érzelmes olasz dalocska, ami annyira tetszett mindkettőjüknek, ül és sír... — Atkozott magnetofon és én is, és te is... A férfi leül a másik karosszékbe és nézi a most néma, egykedvű magnót és úgy látja, mintha hunyó varázsszeme kacsintana ... i ►•*•*♦*•*•♦•*•*•*•*•••* » ■ — A magnetofont én kaptam, l viszem — mondta az asszony i hidegen és elszántan. I — Vidd a rádiót, a magneto- tfon nekem is kell — makacs- \kodott a férfi. I — Nem kell a rádiód, a magnetofon kell — koppantott apró »öklével az asztalra az asszony, l jelezve, hogy nem tűr vitát. * A magnetofon ott állt az író- |asztal sarkán, némán és tehetetlenül, zölden, mint valami \nagy testű béka. Az asszony I tudta, hogy férje legkedvesebb í szórakozása újra és újra lejátsszam a felvett számokat, operát, dzsesszt, egy-egy verset, sőt | három éve még az ő, a felesége ►hangját is. Azaz, hogy inkább (nem is lejátszani, inkább hangái elvételt készíteni, valóságos í kis otthoni stúdióelőadást, a , szomszédból kölcsönkért másik ► magnó szalagjáról zenét bekeverni valamilyen elmondott » uers alá, egész műsorokat ösz- (szeállitani. Éppen ezért akarja Íő a magnetofont. Hogy fajdalomat okozzon annak, aki fájdal- Imat okozott neki hetek, hóna> pok óta, mindaddig, amíg a I szakításra, s erre az egyébként * igazán nem ízléses szakításra Ikerült a sor... ( — Szóval? — tette fel újra az l asszony a kérdést. | — Vidd! — sóhajtott fel a »férfi, pedig nem is a magneto- \font sajnálta. Az asszonyt. Az ) ostoba félreértést, a saját ma- *kacsságát, az asszony ostoba GYURKÖ GÉZA: cé mafinztoiöii
