Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-15 / 293. szám

4 népújság 1362. december 15., szombat II LOTTO nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint az 50. játékhéten Kapos­várott, a Csíky Gergely Szín­házban megtartott lottósorso­láson a következő nyerőszá­mokat húzták ki: 9. 12, 32. 34, 35, (MTI) \ — NÉGYMEZÖS kapcsoló- szekrényt készítenek a Heves negyei Villany- és Épületsze­relő Vállalat tanulói a gályá­tól SZOT-üdülö traúszformá­torháza részére. A 112 ezer fo­rint értékű munkával a hét vé­nén készülnek el a tanulók, és ‘adják a megrendelőnek. ■ — MEGKEZDŐDÖTT a nagyjavítás a Selypi Cement- iiűvekben. Az idén házilag, a gyár munkásai végzik a nagyjavítási munkákat. — A MEGYEI úttörőelnök­ség december 17-én, hétfőn ülést tart, amelyen Bódi Imre járási titkár előterjesztésében megtárgyalja a pétervásári já­rási úttörőelnökség jelentését a kisdobos munkáról, majd az egri városi úttörőelnökség je­lentését a csapatvezetőségek sportmunkájáról. Ennek elő­adója Cseh István városi titkár. Végül Gere István megyei titkár nyújtja be az elnökségnek az 1963. évi első félévi munkater­vet megvitatás végett. — KÉTMILLIÓ forint ér­tékű játék és egyéb áru van raktáron megyénk üzleteiben. A karácsonyi ünnepek köze­ledtével mind nagyobb az üz­letek forgalma játékokból is. MEGKEZDŐDÖTT a sport­telep építése a jövőben kiala­kuló új északi városrészen Egerben. Itt, a Malom-árok környékén még ebben az öt­éves tervben hozzákezdenek a közművesítéshez is. A harma­dik ötéves tervben pedig a már elkészült tervek szerint 1200 la­kás épül az új városrészben. — HŰSZ HOLDON végez­nék jövőre szőlőtelepítést a gyöngyösoroszi Február 24 Tsz tagjai. A telepítéshez ki-y Iencezer betonoszlopot hasz­nálnak fel, amelyeknek leásá- sát a tél folyamán végzik el a szövetkezeti gazdák. — HÉTFŐN, december 17-én mét véradásra készül az egri járás egyik községe. Ez alka­lommal' Ostoros önkéntes vér­adói gyűlnek majd össze, hogy vért adjanak az egri kórház számára. Eddig közel kilencven önkéntes véradó jelentkezett véradásra. — MA DÉLUTÁN Verpe- léten, a művelődési házban megnyitják „a verpeléti föld­művesszövetkezet 15 éves” cí­mű kiállítást. A kiállítás meg­nyitása előtt Szabó Sándor, az egri FJK dolgozója tart előadást. — TEGNAP BÚCSÚZOTT el munkatársaitól Budai Ist­ván, 60 éves építőipari mun­kás, az ÉM. Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat dol­gozója. A Szepesi András ne­vét viselő 25 tagú szocialista brigád családias hangultú ün­nepségen emlékezett meg a 45 évi munka után nyugdíjba tá­vozó Budai Istvántól. A színház közleménye A Bajadér tegnap esti elő­adása Bencze István megbete­gedése miatt elmaradt, a szom­bati, valamint a vasárnapi elő­adásokat vendégművészek köz­reműködésével megtartjuk. Az igazgatóság A Népújság vitafóruma: A tantestületi egység megteremtéséről Hozzászólás A marxista pedagógia egysége című cikkhez A MARXISTA pedagógia egységéről folyó vitában töb­ben rámutattak, hogy az elvá­laszthatatlan a világnézeti, va­lamint a politikai egységtől. Bár a vita — szigorúan ragasz­kodva célkitűzéséhez — a pe­dagógiai egység problémáiról folyt, legyen szabad ezek ösz- szefüggésével kapcsolatban, ne­velőtestületünk tapasztalatai alapján a politikai egység je­lentőségére rámutatni. Tantestületünk jellemzői: kis létszámú, falusi, kitűnő szellemű, egységes kollektíva. Talán nem általános, de sze­rintünk tanulságos, hogy ho­gyan, milyen módon vált ilyenné. Néhány évvel korábban az egységes jelzőt még papíron sem használták jellemzésükre. Egészségtelen viták, civakodás, egymás munkájának lebecsü­lése jellemezte a helyzetet. Ez kihatott a szülőkre, sőt a falu vezetőire is, akik szintén meg­oszlottak aszerint, hogy mikor melyik nevelővel szimpatizál­tak. Elég volt egy rossz jegyet adni a gyereknek, hogy a szülő a másik nevelő pártjára álljon, aki viszont megértéssel fogad­ta a szülő panaszát. Bizony, többször igen visszataszító je­lenetek adódtak nemcsak a nevelők, de a szülők és a ne­velők között is. A kivezető út évekig nem alakulhatott ki, mert az ilyen törekvések bele­vesztek a „ki kezdte?”, „ki mit mondott?” torzsalkodásba. A KÖZSÉGI pártszervezet határozott fellépése új irányt szabott a dolgok alakulásának. A civakodások eredetének és okozóinak keresgélése helyett azt mondtuk: osszuk el egyen lően a terheket, vállaljon min­denki társadalmi munkát. Ez a célkitűzés világos volt, senki nem mondott ellent, mindenki érthetőnek és helyesnek tartot­ta. Az első közös pont, amiben egyetértettünk. Igaz, a szóbeli egyetértés és a tényleges mun­kavégzés között még eltelt né­mi idő, de a szó végül is tetté vált. A tantestületben átalakulás kezdődött. A pártszervezetben, a tsz-ben, a KISZ-ben, a nőta­nácsban, a szülői munkaközös­ségben — ki hol vállalt mun­kát — hasonló dolgokat kezd­tünk tapasztalni, gyakran azo­nos problémákkal találkoz­tunk, amik azonos állásfogla­lást, azonos magatartást köve­teltek. Kezdett meghonosodni külözhetetlen feltétele is a ne­velőtestület bármiféle egységé­nek. Politikai egység alatt azon­ban nemcsak azt értjük, hogy elfogadjuk, helyeseljük a párt politikáját, hanem részt ve­szünk annak megvalósításá­ban. Különösen falun érezzük hogy ez egyrészt mennyire szükséges, másrészt milyen előnyök származnak abból, ha a problémák ismeretén túl, azok megoldásában is részt veszünk. Jóleső érzéssel olvastuk a VIII. kongresszuson elhang- I zott beszámolóban az erre vo­natkozó igen elismerő sorokat: „ .. .az iskola, a pedagógu­sok hatóköre ma már messze túlnő az iskola falain, kiterjed szinte az egész társadalmi élet­re. Az új ember formálásában a tanítók, a tanárok legfonto­sabb társadalmi tényezők, a párt legjobb harcostársai”. Magas fokú elismerés, ki­tüntető rang ez, amit a peda­gógusoknak csak a szocialista társadalom adhat meg. A je­len munkájának elismerése mellett a jövő távlatait is elénk vetíti, mint útmutatást, mint megbízatást. A MI TANTESTÜLETÜNK elhatározott szándéka, s úgy hisszük, hogy az egész pedagó­gus társadalomé, megfelelni ennek a bizalomnak, ennek a megbízatásnak. Eddigi tapasz­talataink alapján tovább kí­vánjuk erősíteni marxista pe­dagógiai, világnézeti, politikai egységünket, gazdagítani tevé­kenységünk tartalmát, tökéle­tesíteni módszereinket. Erre gondoltunk, amikor soron kí­vül tantestületi értekezleten megbeszéltük az MSZMP VIII kongresszusának legfontosabb, ránk vonatkozó útmutatásait Meggyőződésünk, hogy a kong­resszus határozatainak tanul­mányozása segít a marxistc pedagógiai egység továbbfej­lesztésében, ezen keresztül í szocialista ifjúság, a szocialis­ta ember nevelésében. Draviczki Imre tanár Egerfarmos tök kicserélése. Újszerű elvi viták fejlődtek ki, amik egysé­ges véleményt, egységes maga­tartást szültek. így találtuk meg a tartalmát a szülők és nevelők, az iskola és társadalom kapcsolatának, de így találtuk meg egy kicsit kollektívánkat is. A tantestület politikai arcu­lata mind élesebben kirajzoló­dott, eszmei-politikai egysége egyre szilárdabb lett. Ezen az alapon és ezzel kölcsönhatás­ban fokozatosan átalakult az egész iskolai munka szelleme. Másként láttuk ezután tanuló­inkat, másként tűztük ki célja­inkat, elképzeléseinket velük szemben, összehangolódtak di­daktikai és nevelési elveink, módszereink a marxista peda­gógia szellemében. A politikai egység kialakulása elősegítette a pedagógiai, ^yalamint a világ­nézeti egység megteremtését. TERMÉSZETESEN közreját­szottak az óralátogatások, ta­pasztalatcserék, de a fő ténye­ző a politikai-pedagógiai, vi­lágnézeti egység fejlődésének kölcsönhatása. Tapasztalataink azt igazolják, hogy a politikai egység nemcsak fésze, de nél­Idő járás jel elitét* Várható időjárás szombat estig: az időszak nagy részé­ben felhős idő. Főként a mai nap folyamán nyugaton sok helyen havas eső, havazás. Keleten esők, egy-két helyen zivatar. A Dunántúlon élénk északnyugat!, északi szél, más­hol időnként élénk, váltojó irányú szél. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet keleten plusz 3. plusz 8. nvu- 'gaton mínusz 1, plusz 3 fok között. (MTI) Hetek óta lázasan készültek az egri József Attila Kollégi­um fiatal lakói. Lengyel köl­tők verseit tanulták, a lengyel nép himnuszát énekelték és a szorgos kezek kiállítás rende­zésén munkálkodtak. A kollé­gium igazgatósága és diákta­nácsa a budapesti Lengyel Ol­vasóterem és a TIT megyei titkárságának közös megálla­podása nyomán született meg a gazdag programú „lengyel­nap”. A kollégium társalgójának ajtaján felirat hirdeti, hogy itt rendezték meg a „Varsó pusz­tulása és újjáépítése” című lengyel fotókiállítást, amely­nek megnyitására a délutáni órákban került sor. Dr. Sta­nislaw A. Sochacki elvtársat, a budapesti Lengyel Olvasóte­rem munkatársát Somlai Györgyné, a kollégium igazga­tónője köszöntötte, . majd fel­kérte a kiállítás megnyitására. Dr. Sochacki elvtárs megnyi­tójában köszönetét mondott a kiállítás megrendezéséért, majd utalva a népeink közötti testvéri barátságra, annak tör­ténelmi gyökereire, beszélt a legtöbbet szenvedett lengyel város pusztulásáról és újjá­születéséről. Megnyitója után a lányok kérdéseikkel árasz­tották el a fiatal tudóst, ki évek óta a lengyel—magyar kapcsolatokkal foglalkozik és a népeink közötti barátság el­mélyítésén fáradozik. lEzt igazolta az irodalmi est is, amelynek előadója volt dr. Sochacki. A Tiszt; Klub nagy­termét zsúfolásig megtöltő kol­légista lányok kicsit fázósan ugyan, mégis kipirult orcával hallgatták az előadót, kinek felolvasását egy-egy vers elő­adása illusztrálta. Tehetséges versmondókat is­merhettünk meg ezen az es­tén, Récsi Marianna, Sánta Angella, Vas Mária, Győri Kornélia. Csutor Erzsébet és Sümegi Éva személyében. Dr. Sochacki igen érdekes, mondhatni izgalmas témát vá­lasztott erre az egri irodalmi estre. Hosszas kutatómunkája eredményeképpen azt mutatta be, hogy Liszt Ferenc szemé­lye és muzsikája milyen inspi­ráló hatással volt a lengyel írókra és költőkre. Ezen ke­resztül is, ismételten igazolta, hogy a két nép testvéri barát­sága mennyire sokrétű, milyen sokféle szálból fonódik össze. Az előadás után Sochacki elvtárs az olvasóterem emlék­tárgyait nyújtotta át a kollé­gium igazgatónőjének, a kol­légium nevében Szécsi Mária, a diáktanács vezetője mondott köszönetét. Nagy Andor 1962. DECEMBER 15., SZOMBAT: VALÉR 160 évvel ezelőtt, 1802. december 15-én született BOLYAI JÁNOS matematikus. Atyjának. Bolyai Farkasnak „Tentamen” című mun­kájához irt függelékében (Appen­dix) lefektette az euklideszi geo­metriától független abszolút geo­metria rendszerét. E művét a világ minden művelt népe nyelvére le­fordították, s íróját a világ leg­nagyobb matematikusai közé so­rolják. 390 évvel ezelőtt, 1572-ben e na­pon halt meg MÉLIUS (Juhász) PÉ­TER író, aki Herbarium címmel az első magyar botanikai és gazdasági művet irta. 25 évvel ezelőtt, 1937-ben e na­pon halt meg THORMA JANOS festő, a nagybányai festőiskola alapitó tagja, majd tanára. Művei­nek a sötétbe árnyalt és tüzes színek ellentéte ad különös hatást. Néhány ismert képe: Október elsején (1903)_ és két nagy törté­nelmi kompozíciója a szabadságharc idejéből, a Talpra magyar! és az Aradi vértanúk. 1948. december 15-én szabadította fel a kinai néphadsereg az 'ország fővárosát, PERINGET. Adjunk szót — a nézőnek is! Bolyai János A televízió műsora i 17,15: Ki mit tud? 19,00: Lá­nyok — asszonyok. 19,30: Tv- híradó. 19,45: Hétről —hétre... 19,55: A tv mesekönyve. 20,00: Zenés, táncos köszöntő. Közve­títés a berlini Friedrischstadt- Palastból. 23,00: Hírek, a tv híradó ismétlése. (MTI) — Olyan filmeket nem is ér­demes játszani, mint amilye­neket a múlt héten is bemu­tattak. — Miért, volt, akinek tet­szettek! — Én nem engedném el a gyerekeimet, hogy ilyent lás­sanak. Az egyik vitatott film a Mo­ravia regényéből készített „Egy asszony, meg a lánya” című. Mint minden filmmel, ezzel is az történt, hogy egyik ember­nek tetszett, a másiknak nem. Szarvaskőn hallottam a vi­tát, a községi tanács ülésén. A művelődésügyről készített be­számoló kitért a mozi látoga­tottságára, műsorpolitikájára is. És ha egy film kerül szóba: kimondva, vagy kimondatlan is, nem a film alkotóit dicsé­rik vagy bírálják az emberek, hanem azt, aki elhatározta: márpedig ezt a filmet levetítik a községi moziban. Ezen a tanácsülésen a Heves megyei Moziüzemi Vállalat ve­zetőit emlegették, és persze — a községi mozi üzemvezetőjét. Talán nincs is manapság olyan kulturális produktum, amelyen annyit vitatkoznának az emberek, mint a film. Ahány néző, annyi vélemény. Egy néző — mégha üzemveze­tője is annak a mozinak — csak egyféle véleményt képvi­selhet, s nem is ismerheti az egész falu hangulatát, ízlését. — Így bármit is választ — és ez nemcsak Szarvaskőn van így — ki van téve a bíráló megj egyzéseknek. Mindenki Amíg a csengő megszólal megjegyzésének — akinek más az ízlése. De nem is kívánja senki, hogy a községi mozi vezetője mindenki helyett gondolkoz­zék. — Az országos, vagy me­gyei szinten dolgozó filmszak­emberektől sem: ők is össze­ülnek, ha dönteni kell valami­ről. Ók is megvitatják, hogy ezt, vagy azt a filmet bemu­tassák-e Magyarországon, szinkronizálják-e, vagy csak feliratos legyen, készüljön-e belőle keskeny változat is? És arról sem egyetlen ember dönt, hogy milyen filmek ke­rüljenek műsorra a megye filmszínházaiban, hogy milyen választék álljon a községi mo­zik rendelkezésére. — Több szem, többet lát, több néző, több meglátás! — Ha a film­gyártás, a műsorpolitika, a filmesztétika rejtelmei Den jár­tás szakemberek döntés e <>tt kikérik kollégáik és n sok a- nácsát — miért ne tehetnek ezt a falüsi mozik vezetői is? Miért ne szólhatna bele a helyi műsorpolitikába a filme­ket szerető vasutas, tanító, ter­melőszövetkezeti paraszt, vagy gyógyszerész? Miért ne mond­hatná el érveit a film mellett, vagy ellene? Miért ne dönt­hetnének a műsorpolitika kér­déseiben — a nézők képviselői is? Ha nemcsak megyei, hanem községi szinten is bizottság határozná meg a műsorpoliti­kát, az emberek ízlésének, szemléletmódjának, igényei­nek megfelelő filmek kerülné­nek vetítővászonra. Ha nem­csak egy ember döntene: ak- kon többen ismerkednének a filmvilággal: mert aki felszó­lal egy műsorról folyó vitában, az bizonyára igyekszik előre is tájékozódni a filmeket illető­en. Ha többen töltik ki a rende­lő, vagy igénylőlapot: akkor a hazai filmgyártás nemcsak a telt, vagy üres házakból értesül arról, hogy mi a nézők vélemé­nye az egyes filmekről.,. (krajezár) EGRI VÖRÖS CSILLAG Monte Cristo grófja EGRI BRÖDY Senki nem tud semmit GYÖNGYÖSI PUSKIN « Halál a Cukor-szigeten GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az elnök úr látogatása HATVANI VÖRÖS CSILLAG Aki szelet vet HATVANI KOSSUTH A kilencedik kör HEVES Piros betűs hétköznapok PÉTERVASARA • Feltámadás (I.—n. rész) FÜZESABONY Candide fSZIIMHÄI1 ■ < m ü s o e. • ‘ Egerben este 19 órakor: A BAJADÉR (Ady-bérlet) Nagy sikerű lengyel irodalmi est az egri József Attila Kollégiumban A CSENGŐ ÉLES berregés­sel jelzi a szünet végét. Min­denki fegyelmezetten elfoglal­ja a helyét. Iga?, néhány hall­gató számára szűknek bizo­nyulnak a padok, mert a gye­rekek arányaihoz méretezték. Most pedig az apák, a gyön­gyösi III. számú Általános Is­kola dolgozó tagozatának VII. osztályos hallgatói próbálnak betekinteni a matematika ele­inte bizony bonyolultnak lát­szó rejtelmeibe. Novák Barnabás tanár keze nyomán csakhamar a táblára kerül a cím: A törtek. Jelent­kező bőven akad, és néhány pillanat múltával egy fiatal- asszony, a Heves megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat dolgozója áll a tábla előtt, kissé zavart mospllyal. Érthe­tő, hiszen nem egyszerű dolog a sok figyelő szempár kereszt­tüzében állni, főleg akkor, ha a tanár kérdésére felelni is kell. — Írjuk fel az ötvenötezre­det! Szemvillanásnyi ideig této­vázik, majd halkan csikordul a kréta. — Nem helyes! — hallatszik több helyről. — Miért? — hangzik a ta­nár kérdése. B. Kovács Ferenc, a XII-es akna lőmestere adja meg a he­lyes választ. — A tizedesvessző után hi­ányzik a nulla. G. Tóth Miklós már nagyobb szerencsével járja meg a táb­lához vezető utat. Tizedes tör­tek kerülnek egymás mellé és alá hibátlan pontossággal. A biztos fellépése, de a határo­zott kézzel táblára írt számok is jelzik, hogy gyakran forgat­ják a könyvet. Igyekszik, mert amint mondja, további tervei vannak. Ki akarja használni a múló éveket, pótolni akarja, amit fiatalabb korában elmu­lasztott. — Tovább szeretnék tanul­ni. Hogy hol? Talán techni­kumon. A TÖRTEKKEL tehát már megismerkedett a VII. osz­tály. Tovább lehet haladni, egy kis teret ismét hódítani a tudás tárházából. Üj cím kerül a táblára: A mértékek. És Novák Barnabás tanár már is gyors egymásutánban teszi fel a kérdéseket. Az első percekben még próbálkozó akarattal, bi­zonytalanul hangzanak a vála­szok, de azután egyre bátrab­ban és helyesen. így tanulnak hétről hétre a gyöngyösi III. számú Általá­nos Iskola dolgozó tagozatos VII. osztályának tanulói. Zö­mében fiatalok, akik szükségét érzik a tudásnak, akik világo­san látják a fejlődés követel­ményét, hogy az élet a gazda­sági tevékenység mellett, szel­lemiekben is egyre többet kí­ván. De megtalálhatjuk közöt­tük az öregebb generáció kép­viselőit is. Csuzi Kálmánnét már csekély idő választja el a hatvan évtől, de ahogy Tóth Antal igazgató elmondja, ő az egyik legszorgalmasabb hall­gató. Az V—VI. osztály elvég­zésekor nem engedte alább a négyes eredménynél. Szerény, csendes asszony Csuzi Kál­mánná, túl az élet delén. A Ruházati és Kárpitosipari Vál­lalatnál dolgozik. — Egyedül élek — mondja. — A szabad időmet tanulásra fordítom. Meg az igazat meg­vallva; kívánom is, mivel fia­talabb koromban nem tanul­hattam. A fiam mérnök, a me­nyem orvos, sokat tanultak és sokat tudnak. így következtet­tem, hogy mennyi szép dolog van, amelyet jó lenne nekem is tudni. ősz haján megcsillan a fény, amint a könyveit rendezgeti a pádon. A CSENGŐ AZ ÓRA végét jelzi. A hallgatók csendben elhagyják a termet, hogy fel­frissüljenek a kinti levegőn, hogy tiszta fejjel, friss gondo­latokkal kezdhessék as követ- I kező órát. Laczik János !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom