Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-13 / 291. szám
186Í. december 13., csütörtök NEPCJSÄG s Csak húsz forintot ér egy munkaegység A MÁV ügyeimébe: Zárszámadás előtt Egerszóláton Egerszólát kis község az egri járásban. Magas hegyek övezik minden irányból, s bizony úgy érzi itt magát az ember, mint az erdőbe tévedt vándor, aki ném talál kiutat. A felszabadulás előtt sok ember vándorolt él innét. Kimentek a szélrózsa minden irányába, mért a községhez tartózó határ: 3000 hold nem tudott eltartani a faluban mindenkit. Azóta mindéz másként van. Elrepült a rrfult sok igazságtalanságával együtt. A földnélküliek földet kaptak itt is, jogót, lehetőséget, alkalmat arra, hogy szebbé, kulturáltabbá tegyék életüket. Ebből a sok lehetőségből azonban nem sokat valósítottak meg az Egerszólá- tiák. Igaz, 12 évvel ezelőtt megalakult az első termelőszövetkezet a faluban, de nem sok eredményt hozott. A régi szövetkezetei derékbatörte az ellenforradalom. A gazdaságilag nem egészen megalapozott, politikailag is éretlen közösség 1957-ben felbomlott. A régi szövetkezet sok emberben hagyott kellemetlen emlékeket, a kívülállókban pedig szihte át- törhetetlen bizalmatlanságot ahhoz, hogy az egészet újra kezdjék most már együtt, közösen. Sokan elmentek a környező bányákba, üzemekbe, állami gazdaságokba dolgozni és csak az asszonyok s az öre- gebbjei maradtak a faluban. S hogy mégis van ma Egerszóláton közös gazdaság annak a néhány embernek köszönhető, akik be akarták Bizonyítani, hogy a szövetkezet jobb jövőt hozhat a falunak. Példa volt már előttük. Az Állami Pincegazdaság helyi üzemegysége, amely rövid négy év alatt olyan eredményt ért el, amellyel kivívta magának a „bemutató üzem” rangot. Ezek a hittel teli emberek azonban kevesen voltak és sajnos, ma sincsenek túlsúlyban. Sokan immel-ámmal jöttek, írták alá a belépési nyilatkozatot, inkább csak ilyen megfontolásból: ha megy a többi, én sem maradhatok ki. Majd lesz valahogy... Tény, hogy az első év tervéből nem sokat valósítottak meg, s éppen hogy megmenekültek a mérleghiánytól. Most, hogy ismét egy gazdasági évet zárnak le, készül a zárszámadás, kitűnik, hogy ebben az évben sem léptek előre sokat, s talán meglesz a 20 forint egy-egy munkaegységre. A „miértre” keresve a választ beszélgettünk, vitatkoztunk a szövetkezet vezetőivel, brigádvezetőkkel, a tagokkal az irodában, utcán és bent a lakásokban, s ha nem is sikerü't valamennyi kérdésre megtalálni a választ, mégis sok hasznos megállapodásra jutottunk, amelyekről érdemes nyilvánosan is beszélni. — Rossz a talajadottság, kevés a munkaerő, kevés a fiatal és nincs pénzünk — summázza tömören véleményét Hegedűs Mihály megbízott tsz-elnök, aki két hónapja irányítja a szövetkezetét, mert a választott elnök katonai szolgálatra vonult be. — A tavasszal 93 százalékos fagykár ért bennünket és az aszály is megtépázta növényeinket — így pedig Prokaj Frigyes növénytermesztési brigádvezető vélekedik. — 250 000 forintos kárt okozott ez a kiesés. Búzából négy vagonnal lett kevesebb, a kertészet 24 ezer, a borsó 30, a tej pedig 60 ezer forinttal maradt alatta a a tervezettnél. Csupán a vontatófuvaróZás, bárány gyapjú, hízó-ürü hozott többet — összesen 27 ezer forintot. — A gépállomás is mostohán kezelt bennünket — folytatja panaszát az előbbiekre gondolva Nagy K. Sándor brigádvezető. — Hiába telefonáltunk, hiába könyörögtünk, csak elkerültek minket... Fagykár és aszály . .. Gépállomási problémák, — ezek előfordultak a megye valamennyi szövetkezetében, és másutt még nagyobb is volt a kár. Gyöngyösön az Űj Elet Tsz-t közel egymillió forinttal károsította meg a fagy és mégis osztanak 50 forint körül. Miért? Mert nem hagytak abba a munkát, mint Egerszóláton, hanem még jobban, oda- adóbban dolgoztak. Pótolták mással a kiesést és a kár megtérült. Igen! Ez a tettrekészség, az élni akarás, az előrelátás hiányzott ebből a szövetkezetből és a vezetésből is, hiszen a rossz talajt javítani lehetett volna (van rá példa és lehetőség is Egerszóláton), ugyanakkor munkaerőt is lehetett volna biztosítani a feladatok elvégzésére, helyes munkaszervezéssel, a fegyelem megkövetelésével és a termelésben való érdekeltté tétellel. Ehhez viszont elsősorban a vezetőség hitére, akaratára, erejére lett volna szükség. De milyen következtetéseket vonhatunk le az olyan vezetőségről, ahol az agronómus, Hanvay László, a tsz-elnök személyes felszólítására sem hajlandó „ott maradni” a vezetőségi ülésen, hanem elutazik haza, mit sem törődve a szövetkezet sürgető problémáival. De szólhatunk a főkönyvelőről is. Németh Bertalannak is lenne még mit elsajátítania szakmájában. Ugyanakkor megdöbbentő Vámos Rudolf vezetőségi tag és Prokaj M. Ferenc története is, akik ez év június elején hatvan bárányt hajtottak el Pest megyébe és a Jászságba azzal a szándékkal, hogy ott szabadpiaci áron értékesítik majd. Két hétig voltak távol, lábon hajtották a jószágokat, s az egészből 18-at sikerült eladni, azokat is visszafelé, a környező községekben. Ez utóbbi ügy érthetetlen. Verpeléten 12 forintért kérték kilóját a juhoknak, de ők nem adták, holott a vezetőség tízforintos árat hagyott jóvá. Ki tudja mi lehetett a szándékuk, miért „sétáltatták” a gazdaság juhait megyéről megyére? E példák is igazolják, hogy a vezetőségben sok a hiba. De sok a hiba a tagokban is. Jelentős számban vannak olyanok, akik ebben az évben nem tettek egy kapavágást sem a közösben. Egész pontosan az idén 40 tsz-tag nem teljesített egy munkaegységet sem és a 327-es tsz-tag közül csupán 130-nak van 50 munkaegységen felüli teljesítménye. E számok ismeretében önkéntelenül is felmerül a felelősségre vonás kérdése. A felelősségre vonás azonban elmaradt mind e napig ebben a szövetkezetben. Sem a fegyelmi bizottság, sem pedig az ellenőrző bizottság nem foglalkozott ezekkel a problémákkal. Igaz, nem is foglalkozhatott, hiszen csak papíron létezik. Mindez újra és ismételten a vezetőség gyengeségét, határozatlanságát és felelőtlenségét bizonyítja. A veaetőség felelős azért, hogy ném tudták úgy megszervezni a munkát, hogy abban mindenki részt vegyen. A vezetőségnek, a közgyűlésnek alkalma lett volna és van ma is arra, hogy megbüntesse, felelősségre vónja a hanyag, a közössel ném törődő tagokat. Egerszóláton sem a vezetőség, sem a közgyűlés egyetlenegy embert nem von felelősségre azért, mert nem járt el dolgozni, sőt előfordul, hogy a lógó- sok még több háztáji területet kapnak, mint a többiek. Véleményünk szerint a közgyűlésnek joga, hogy megvonja azoktól az emberektől a háztájit, akik nem dolgoznak, hátat fordítanak a szövetkezetnek. Ahhoz is joga van, hogy a teljesített munkaegységek számához kösse az elkövetkezendő évben a háztáji terület nagyságát. Ahhoz viszont meg éppen semmilyen határozat nem kell, hogy felmérjék, kinek mennyivel nagyobb a háztáji területe, s a többletét a szövetkezet hasznosítsa. Éppen az októberi közgyűlésen hangzott el, hogy id. Matili Jánosnak, Galambos Andrásnénak, Kerékgyártó Istvánnénak, Hoz- mann Jánosnénak, stb., több h háztáji területük a megengedettnél'. Ezek az emberek alig, vagy egyáltalán nem járnak a közösbe dolgozni. De ki felel azért, hogy a háztáji területek nagyobbak a megengedettnél? Senki, mert a termelőszövetkezetben nem is vontak senkit felelősségre érte. A közgyűlés még azt a bírságolást” is elengedte, amit a vezetőség nagy nehezen ez év végén néhány tagnál foganatosított. Talán Kadlott István nem érdemelte meg a 100 forint bírságot, mert a közösben legeltetett, vagy Berták Ferenc, Kovács S. József, Montvai István, Berták János, ifj. Vere- bélyi József, Kovács P. Imre, mert önkényesen mentek el Szolnok megyébe rizst aratni? És a példák tömegét lehetne még felsorolni az előbbiek igazolására, arra, hogy az idei 18—20 forint munkaegységértéknek nem annyira a természeti csapások, de sokkal inkább a termelőszövetkezet tagsága, vezetősége az oka, akik fontosabbnak tartottak mindent, mint a szövetkezet ügyét. Kevés ember kivételével nem nagyon törődtek Egerszóláton a szövetkezet boldogulásával. Tombolt a személyeskedés, a „házvita” és a munka nem ment úgy, mint ahogy annak mennie kellett volna. Egyesek, mint például özv. Hózmann Jánosné, éppen a szövetkezet ellen ..agitáltak”. Hozmaimé a munkák idején szinte házról házra járt, hogy lebeszélje az embereket: ne menjenek a szövetkezetbe dolgozni. Felvetődik a kérdés: mit tett a helyi pártszervezet, a tanács mindezek megakadályozására? Őszintén szólva: nem sokat. A helyi pártszervezet 21 tagot számol. Ebből nyolc-kilenC a tsz-tag és ők is idősek, nehezen mozgathatók a feladatok elvégzésére. Sértődékenyek, egymásra áskálódnak, és kevesen törődnek közijlük a szövetkezet ügyeivel. Ilyen okból nem járnak el taggyűlésre, s más egyéb összejövetelre sem. Bodnár Imréné, Prokaj M. Sándorné, Bánáti József ebben az évben egyetlenegyszer sem volt taggyűlésen. Miért? Mert megsértődték! Summázva a tapasztalatokat: az egerszóláti termelőszövetkezetben nem mennek rendjén a dolgok. Meg kell erősíteni a vezetést, mert a jelenlegi nehezen birkózik meg feladatával. Ezenkívül szükséges a munkafegyelem megszilárdítása is, hiszen a termelő- szövetkezet fennállása óta ezzel volt a legtöbb baj, probléma. Végérvényesen le kell zárni a személyeskedéseket, a huzavonát és a sógor-koma szemléletet. Fontos, hogy az elkövetkezendőkben jobban ügyeljenek a*szövetkezeti demokrácia betartására, és még jobban vegyék igénybe azoknak az embereknek a támogatását, lelkesedését, akik harcoltak, küzdöttek azért, hogy termelőszövetkezet legyen a faluban, s akik ma is legtöbbet törődnek a gazdaság ügyeivel. Nem szabad könyörületesnek lenni a hibákkal szembén. Akik hibákat követtek el, nyerjék el büntetésüket, mulasztásuk mértékében. Az igazság és határozott vezetés, a munkafegyelem megszilárdítása, az anyagi érdekeltség elvének megvalósítása, a szabálytalanságok megszüntetése útján lehet csak előre jutni Egerszóláton. Mindez nem megy könnyen, egyszerre és mind a járási pártbizottság, mind a járási tanács részéről sok segítségre van szükség ahhoz, hogy ebben a faluban is megváltozzék az emberek véleménye, a közös munkához való viszonya és hogy ez a gazdaság is elindulhasson a felemelkedés útján. Fazekas István Hasznosnak bizonyult a nyugdíjelőkészítő albizottságok munkája Nagy munkában vannak ezekben a hetekben a legnagyobb üzemek, állami gazdaságok, hivatalok és egyéb intézmények nyugdíjelőkészítő albizottságai. A nyugdíjazások legnagyobb része ugyanis még mindig az év végén következik be, bár az SZTK esztendők óta küzd azért, hogy a vállalatok az egész évre egyenletesen elosztva helyezzék nyugdíj állományba a korhatárt elérő dolgozókat. Száz üzem vizsgálata bizonyította be nemrég, hogy decemberben kétszer-háromszor annyi dolgozót nyugdíjaznak, mint a Gyapjútakaró ......................... 366,— Ft Fl anelltakaró 160,— Ft Frottírtörülköző . i . t » 24,— Ft-tól 70,— Ft-ig Paplan . . 178,—, 241,—, 300,— Ft Danulon paplan......................... 470,— Ft ajá ndékozzon Damaszt asztalterítő . i i . Damaszt garnitúra . i . . Gallon függöny, 260x270 cm • Gallon asztalterítő, 100x100 cm Spárga összekötő szőnyeg, 90x160 cm Spárga összekötő szőnyeg, 50x115 cm Velúr összekötő szőnyeg, 65x130 cm Torontáli szőnyeg, 80x200 cm Velúr szőnyeg, 250x350 cm , /Velúr szőnyeg, 200x300 cm . ■. KAPHATOK AZ IPARCIKK KISKER MÉTERÁRU SZAKÜZLETEIBEN GYÖNGYÖSÖN ÉS HATVANBAN, AZ EGRI „NAPSUGÁR” RUHÁZATI a gyöngyösi Áruházban. lakástextilt! 75,— és 103,— Ft 176,90 Ft 289,— Ft 75,— Ft 97,40 és 125,— Ft 39,— Ft 346,— Ft 507,— Ft 2800,— Ft 2460,— Ft EGERBEN, BOLTBAN ÉS Utazzék párnás jeggyel fapadoson! Már csak ez a jelmondat hiányzik a Putnok- ról három óra harminchét perckor induló, s hat őrá ötven perckor Egerbe érkező személyvonat kocsijainak oldaláról. Jelmondat ugyan, még nincs, de első osztályú kocsi sincs, azaz: csak egy szakasz első osztályú hely van ezen a szerelvényen. S éppen ez a furcsa. Ezzel a vóhattal több mint harminc olyan ember jár be Egerbe dolgozni, akiknek első osztályú vasúti helyre van bérletük, s a MÁV még ezek számára sem biztosított helyet. Érthető és teljesen jogos az első Osztályú bérlettel rendelkezők felháborodása, akik ugyan kifizették az első osztályú jegy árát, de hely hiányában nagyrészük kénytelen beérni másodosztályú hellyel. Sőt, még a bérleteseken kívül mások is váltanak reggelenként első osztályú helyre jegyet, de ők aztán már tényleg nem jöhetnek számításba a párnás kocsikonN Nem értjük azt sem, miért adnak ki még a különböző állomásokon is párnás helyre szóló jegyét, amikor tudják, hogy még a bérletesek nagy részének sincs hely? S ami a legsúlyosabb hanyagság: a bérletek számát már a hónap elején előre tudják, tehát, miért nem állítanak be erre a vonatra több első osztályú kocsit? Reméljük, hogy a MÁV meghallgatja t. az utasok jogos kérelmét, s rövid időn belül elegendő első osztályú kocsival közlekedik ez a vonat is. (t. I.) Egy ritka KISZ-gyűlés Tegnap délután történt, a Heves megyei Villany- és Épületszerelő Vállalat KlSZ-gyű- lésén. A klubteremben mintegy 20 fiatal, a tanulócsoport tagjai, valamint a vállalat vezetői foglaltak helyet. Felállt a KISZ-titkár, és felkérte helyettesét, hogy tartsa meg a szervezet beszámolóját az éves munkáról. Liptai László azonban nem kis meglepetést tartogatott a tarsolyában. Az ígért beszámoló helyett rövid kis beszédet mondott. Hangja kissé bizonytalankodott a meghatódottság- tól. Rácz Feri bácsit, a tanuló- csoport nyugdíjba távozó oktatóját búcsúztatta, aki majd ötven esztendős szolgálat után ment pihenni a villanyvezetékek, a kapcsolók mellől. Búcsúztatták tanítványai, szeren- csekívánatok, köszönő szavak kíséretében szorított kezet vele a vállalat igazgatója, Dell István, a műszaki vezető, Ko- menczi Lajos, a tanulócsoport vezetője, Berecz László. Rácz Ferenc 10 éve dolgozója a vállalatnak, négy éve foglalkozik a tanulókkal. Az idős szakmunkás meghatottan köszönte meg a kedves Szavakat, az ajándékokat. Ahogy kérték a volt dolgozótársai, megígérte, hogy nem végleges ez a bű- csúzás. Számít a fiatalokra, 8 ők is számíthatnak rá, ezután is. Ritka KISZ-gyűlés volt ez a tegnapi. Szép példája a munkatársi hűségnek, szeretetnek. !x2 December 15-én kezdődik a # ! nyolchetes, nagy téli totópályázata. Tanít többi hónapokban. A fővárosban például a többi hónapok kétezres átlagával szemben most decemberben hat-hétezer nyugdíjigény bejelentésére számítanak. Ilyenkor tehát különösen sok dolgozó számára van nagy jelentősége annak, hogy a nyugdíjazásával kapcsolatos hivatalos eljárások minél gyorsabban intéződjenek el. Mielőtt a nyugdíjelőkészítő albizottságok munkája 1960-ban megkezdődött, sok volt a jogos panasz etekintetben. Az igazoló okmányok beszerzése hosszú hetekig tartott és gyakran hónapok teltek el a nyugdíj első részletének megérkezéséig. Éppen ezektől a nehézségektől szabadítják meg a dolgozókat a nyugdíjelőkészítő albizottságok. Legalább fél évvel előre tájékozódnak arról, kik közelednek a nyugdíjkorhatárhoz és elbeszélgetnek velük. Ha valakinek kiskorú gyermeke, beteg felesége van, OTP- kölcsön törlesztési kötelezettsége terheli, stb., javasolják a gazdasági vezetésnek — legtöbbször eredményesen —, hogy nyugdíjazását halasszák el egy-két évvel, a többieknél viszont másfajta munkába kezdenek. (MTI) Szórakoztat I ISyerhet l December 15-től február 15-ig hetenként négyszer jelent- j kezünk pályázatunkkal. Egy-egy alkalommal három kérdést | teszünk fel, s egy kérdés mellé három választ közlünk. Pá- | lyázóinknak kell majd kitalálniuk, hogy a feltett kérdésre J melyik a helyes válasz: 1, 2, vagy X ? Egy kérdés helyes megfejtése egy pont. Aki hetenként mind a 12 kérdésünkre helyes feleletet ad, tehát akinek telitalálata van, az részt vesz a hetenkénti sorsoláson és könyv- jutalmat nyerhet. Vasárnaponként közöljük a telitalálatot és a nyertesek névsorát t ★ 'j Akik nyolc héten keresztü 1 részt vesznek pályázatunkon, > azok sorsolás útján nyerhetnek: 96 PONT: I. díj: 14 napos tengerparti üdülés Bulgáriában, Romániában, vagy a Szovjetunióban (választás szerint). II. díj: 8 napos külföldi utazás Csehszlovákiába, Lengyelországba, vagy a Német Demokratikus Köztársaságba (választás szerint), III. díj: Világvevő rádió. 80-TÜL 95 PONTIG: 1 db fényképezőgép, 1 db kerékpár, 1 db villanyborotva. 60-TOL 80 PONTIG: 1 db 500 forintos vásárlási utalvány, 1 db 400 forintos vásárlási utalvány, 1 db 300 forintos vásárlási utalvány, VIGASZDÍJ: 100 értékes tárgynyeremény. Nyilvános műsorral egybekötött nyereménysorsolás Egerben, 1963. február 25-én, hétfőn. A pályázat szelvényes. Vegyen részt ön is a Népújság nyolchetes nagy téli totópályázatán. Tanít! Szórakoztat! Nyerhet! !x2
