Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-12 / 290. szám

4 népújság 1962. december 12., szerda Terek, utcák, parkok, szobrok, szökőkutak Hatvanban, Gyöngyösön és Egerben Fából vaskarika? Tarnamérai boltvezetők tet­ték szóvá tegnap este: — Nem nagyon keresik már nálunk a szappant, de annál inkább a mosóporokat és a szintetikus tisztítószereket. Hitetlenkedve néztem rájuk, mert rögtön sorolták, hogy kik vettek mosógépet az utób­bi időben és összesen mennyi lehet a faluban. Aztán elhang­zott az ésszerű következtetés: több szintetikus mosószert kell gyártani, mert ezt igényli vá­ros és falu. Vascső helyett PVC-ből ké­szült ,műanyagcsövet használ­nak a bányavíz kiszivattyúzá­sára Egercsehiben és Farkas­lyukon, olvasom egy mai je­lentésben. Szintetikus mosószerek fa­lun, PVC-csövek a bányá­ban ... Ez nem fából vaskari­ka, ez a fejlődés útja. F. L. — GERHART Hauptmann- ról. a Nobel-díjas kiváló né­met drámaíróról tart előadást születésének 100. évfordulóján dr. Némedi Lajos egyetemi ta­nár ma este 7 órákor a TIT- klubban. Előtte 6 órakor, az irodalmi szakcsoport tart meg­beszélést. — AZ IRODALMI színpa­dokról címmel műsorral egy­bekötött klubestet rendez ma este a TIT irodalmi szakosz­tálya. Előadó: Abkarovits Endre. — 200 EZER forint értékben kapnak növényvédelmi gépe­ket a jövő évben az Egerben, Gyöngyösön, Verpeléten, He­vesen és Párádon felállításra kerülő növényvédelmi telepek. Az új telepeknek elsősorban a szórvány gyümölcsösök védel­me lesz feladatuk. — SZOMBATON délelőtt tartja idei utolsó tanácsülését az Egri Városi Tanács. A ta­nácsülésen az év népműve­lési eredményeiről és a kö­vetkező év feladatairól tár­gyalnak. — 30 FŐKÖNYVELŐ rész­vételével Síkfökúton végzik a termelőszövetkezeti főkönyve­lők oktatását. A főkönyvelők ezen a tanfolyamon sajátítják el a zárszámadások készítésé­nek új módszerét. — ÉRTEKEZLETET TART pénteken a Heves megyei Ta­nács építési, közlekedési és vízügyi osztálya az illetéke­sek bevonásával, az 1963/64. évi vasúti menetrenddel kap­csolatban. — A MINISZTERTANÁCS tanácsszervek osztálya decem­ber 13-án Egerben vitatja meg a megye művelődésügyi hely­zetére vonatkozó kormányha­tározat végrehajtását. — 400 HOLDON termelnek a következő évben öntözéssel szálas- és abraktakarmányt a tiszanánai Lenin Tsz-ben. Az öntözőberendezések haszná­lata mellett, a régi rizstelepe­ken barázdás öntözési mód­szerrel is kísérleteznek. — A MEGYEI tanács 1963. évi költségvetésében község- és városgazdálkodási felada­tokra 8 millió forinttal irá­nyoztak elő többet, mint az idén. Rendezettebbé, szebbé te­szik városainkat és községein­ket, 89 ezer négyzetméter par­kosítást terveznek. — holnap délután Gyöngyösön, az ifjúsági szék­házban növényvédelmi kiál­lítás nyílik. A kiállítást Raft Miklós, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke nyitja meg. — KÉT HŐNAPJA kezdte meg munkáját a Hatvani Ci­pész Ktsz herédi javító rész­lege. A két dolgozó: Oravecz György és Józsa István ered­ményes munkájának köszönhe­tő, hogy a fiatal javító részleg eddig havonta 9 ezer forintot forgalmazott. Ha egy idegen városainkba érkezik, megmustrálja a háza­kat, az utcákon végigsétál, s ha jut még ideje, leül valamelyik tér egyik csendes padján is: pihenni és összegezni azt, amit látott, nemegyszer összehason­lítást tesz saját pátriája-váro- sa és a vendéglátó város kö­zött. Mi is megpróbáltunk az ide­gen szemével végigsétálni a megye három városán. Körül­néztünk az utcákon, a tereken, kutattuk azt a valamit, amit jobb szó híján a város egyéni­ségének neveznek: mi az, ami máshol nincs, vagy nem úgy van, mint ezekben a városok­ban? Mert Sopron is másképp vonzó, mint Pécs; Győrött a sok folyó és híd megmásítha- tatlanul jellegzetes, de Szolnok is, Miskolc is egyéniség a maga módján, mint Debrecen, vagy Kecskemét. Hogyan is va­gyunk mi a megye három vá­rosával? Hatvan a megye legfiatalabb városa. Képén is meglátszik, hogy so­káig nem törődtek vele külö­nösebben. A város főterén a Grassalkovich-kastély, a ta­nácsház és a templom három­szögében nyújtózik a tér. In­nen indul ki mindenfelé az út, ez a város városias része. Mit rakott ide, erre a térre a tör­ténelem, a hatvani nép áldo­zatkészsége művészi alkotá­sokban? Itt áll a városi tanács épülete előtt az 1919-es tanács- köztárs-aság emlékműve, (1959- ben emelték), arrébb egy ré­gebben alkotott emlékmű az 1848-as szabadságharc idézé­sére; az autóbuszmegálló mö­götti tér-részen, az elesett szov­jet hősök sírja felett fekete­márvány emlékmű, tőle nem messze, a tér sarkában, az első világháború emlékére egy ka­tona szobra A járásbíróság előtt Szent Imre mellszobra kapott helyet valamikor, míg a tanácsháza és a templom kö­zötti tér-részletben szent­háromság-szobor látható. A Lenin téren — ugyancsak szovjet hősök hamvai felett — ízléses művészi alkotás jelzi a nagy időket. — Nem sok és nem is elég az a néhány művészi alkotás, amivel városunk büszkélked- hetik — mondja Sztankovics elvtárs, a városi tanács vb- titkára Most a város központ­ját, a parkot és az utcákat új ruhába öltöztetjük: a tereket áttekinthetetlenné tevő bokro­kat eltávolítják és helyükön évelő virágok virítanak majd, a nagyméretű utcai faragott kővázákban. — Gondolunk új szobrokra is: Hámán Kató a hatvani vas­útállomáson dolgozott életé­ben, tehát helyénvaló lenne az ő szobrát felállítani Hatvan egyik szép helyén. Reméljük, a terveket valóra tudjuk válta­ni, hamarosan. Gyöngyösön Kozik Pál, városi főmérnök­kel beszélgetünk a Mátra alji város utcáinak—tereinek szépí­téséről, művészi alkotásairól. — Mi sem dicsekedhetünk gazdag anyaggal. Említésre méltó műemlék a Vachot Sándor utcai híd, a Pest felől autóval érkező vendégnek sze­mébe ötlő hatos huszárok szobra, a Szabadság téren fek­vő oroszlán-szobor, a két kő­oroszlán az Orczy-kastély bejá­ratánál, a Medve-szobor az V. számú iskola előtt. A legújabb gyöngyösi szobor Nemecz Jó­zsefé, a róla elnevezett téren. — Szándékunk, hogy a gyöngyösi tereket és utcákat gazdagítsuk művészi alkotá­sokkal, szobrokkal. Ha a ren­deleteket betartjuk és a beru­házások fél ezrelékét művészi alkotásokra fordítjuk, akkor eddigi előterjesztéseink sorra megvalósulhatnak: szobrot kellene állítani Vak Bottyán­nak, a Rákóczi-szabadságharc legendás vezérének, de a bá­nyász-lakótelep díszítésére is gondoltunk. Problémánk je­lenleg az új városrész díszítése is. Ez a városrész, Gyöngyös­nek Pest felőli oldalán, az utolsó évtdzediben nőtt ki a földből; illő, hogy új életünk nyomja rá művészi bélyegét Egerben a barokk világ levegőjét áraszt­ják a házak az egész belváros­ban. Az utcák és terek azon­ban itt sem művészien kom­ponáltak, a Dobó tér kivételé­vel. A házak, utcák és terek közötti harmónia hiányzik itt- ott; nincs egyáltalán, vagy nincs megfelelő művészi alko­tás, szobor, szökőkút vagy más képzőművészeti alko­tás, amely a tér, az utca egyé­niségét, sajátos báját adná. A Dobó téren csaknem minden oldalról kitűnően hat Stróbl Alajos szoborcsoportja, de a szökőkútról már lehetne vitat­kozni; azon is, hogy az Ady- kollégium előtti magas fekvé­sű téren hogyan hat Ady End­re bronzfeje. József Attila mellszobra is bánatosan, el- zártan áll a Szilágyi Erzsébet Gimnázium udvarán; inkább melankóliát, mint forradalmi- ságot áraszt maga körül az arcnak feszültség nélküli vo­násaival Az meg stílustalan, művészietlen is, hogy ennék a nagy múltú városnak egyik forgalmas helyén, a strand előtti Petőfi téren a magyar szabadságharc költőóriása, a világirodalom egyik legna­gyobb alakja, Petőfi Sándor gipszből kapott szobrot, igen vitatható művészi érzékkel mintázva. Van egy Gárdonyi Géza szob­runk is, abban sincs köszönet: ott áll a Művelődési Ház elő­terében. Olcsósága rögtön meglepi az embert. S mintha ez a szobor várna valakit, aki megsajnálná már álldogálását és lecserélné egy igazi, értékes, művészi Gárdonyi-szoborral. A szovjet harcos bronzszobra a népkert köröndjén bronz-tö­megével belesimul a geszte­nyefák barna koszorújába és a színazonosság miatt nem tud hatni eszmeiségével. Korábbi évtizedek, századok emlékei: Marco Casagrande négy szobra a székesegyház előtt demjéni kőből (most res­taurálják ezeket); ugyancsak Casagrande munkája az a nagy kőváza, amit a Mártírok tere egyik feltűnő pontjára most helyeztek el. A ciszterci-terasz szegélyén levő szobrok is a klasszikus barokk idők marad­ványai. — Most kap majd, a jövő ta­vasszal egy Daedalus-ázobrot a Gárdonyi Géza Gimnázium A televízió műsora Csíky Sándor utcai homlokzata mondja Hevesy Sándor vá­rosi főmérnök. Laborcz Ferenc Fazola Henrik szobra a IV. sz. általános iskola tornaterme előtt áll, míg Wist Tibor dom­borműve ugyanennek az isko­lának a homlokzatát díszíti. (Fazola szobrát nem tartjuk erőteljesnek.) Mindez azonban igen kevés. Ezt az építészeti remeklésekben gazdag várost évszázadokkal előbb — amint azt dr. Voit Pál, neves Egér- kutató legújabb eredményei alapján állíthatjuk — hetven szobor díszítette a belváros fő útvonalain. A város komoly terveket sür­get a megvalósítás útjára te­relni. 1965-re megérik a Voro- silov-téri szovjet emlékmű vég­leges elhelyezése, a városren­dezési tervek során; Gárdonyi Géza méltó szobormását már a Gárdonyi centenárium évében, tehát 1963-ban szemlélheti majd egri és idegen. S milyen szép lenne egy művészi szobor éppen majd az újjáépült Gár­donyi Géza Színház előtti téren. Fazola Henrik egyéniségét hangsúlyozó szobor kívánko­zik a Kossuth Lajos út 26—28. szám alatt elterülő térségre is. Ha a szovjet katona bronzszob­rát élénkebb hatású és közpon­tibb helyen állítanák fel, a Népkert középpontjába nagy­vonalú szökőkút létesülhetne 1965-re; élénkíteni kellene a város képét két-három csobo- gó-kúttal is, amelyeknél egy- egy szoboralak adna hangsúlyt a térnek; a töredékek nyomán meg kell faragtatni azt a két szobrot is, amely a Szé­chenyi és Csíky utcák sarkán állt, s ha a tervek megvalósulás felé közelítenek, akkor Petőfi Sándor méltó képmása néz le majd az egriekre, már 1964- ben. A beszélgetés során dicsér­jük azt a szándékot, amely az árnyékszalai borkombinát elé az erőtől duzzadó, dolgos egri asszony szobrát állította. A környezet hangulatát derűssé teszi. Csaknem a felsorolás száraz­ságával és a javítani akarás szenvedély ességével jártuk vé­gig mindhárom városban az utcákat és tereket, a hűvös, téli időben ébresztgetni kíván­tuk a szándékot, amely majd a művészi igény tavaszi leve­gőjét hozza. S idők jele: mind­három városban, a terek és utcák, a parkok és épületek gondozói, szerelmesei művé­szetet akarnak az utcákra és a parkokba, a terekre és kerí­tésoszlopokra — a szürkeség és a por helyett. Farkas András 9,45: TV-híradó, ismétlés. — i 10,00: Falujáró kamera, ismét­lés. 10,20: Feltámadás I. rész. Magyarul beszélő szovjet film. Ismétlés. 12,00: Hírek. 17,00: A tv mezőgazdasági szakmun- ! kásképző műsora. A szántóföl- ; di öntözéses termesztés. Elő­adó: dr. Kovács Gábor kutató­intézeti igazgató. 18,00: Tanul­junk oroszul! Nyelvlecke kez­dőknek. 18,20: Automatizálás a gépiparban. 19,00: A tv me­sekönyve. 19,05: Közvetítés a veszprémi Petőfi Színházból. Dévényi Róbert: Vidékiek. Dráma 3 felvonásban 5 kép- i ben. (16 éven felülieknek.) A 1 közvetítés I. szünetében TV Világhíradó. A közvetítés II. szünetében: .Lendvai Ferenc­cel, a színház igazgatójával beszélget Deme Gábor. 22.00: Hírek, TV Világhíradó ismétlése. (MTI) idő járásjelentés Várható időjárás szerda es­tig: felhőátvonulások, éjjel és holnap több helyen havaseső, eső. Időnként élénk délnyuga­ti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 2—6 fok, legálacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1, mínusz 3 j fok között. (MTI) 1962. DECEMBER 12., SZERDAI GABRIELLA 140 évvel ezelőtt, 1822 decemberé­ben halt meg VERSEGHY FERENC író. a 18. század szellemi megúju­lásának egyik jelentős egyénisége. A Martinovics-féle összeesküvés­ben való részvétele, valamint a Marseillaise című forradalmi dal lefordítása miatt börtönre ítélték. Mint költőnek, a versszerkezeti , megoldásai említésre méltók. Kor- társaival nagy harcokat vívott a nyelvújítás miatt (Magyar gram­matika avagy nyelvtudomány). 260 évvel ezelőtt, 1702-ben e na­pon halt meg OLAF RUDBECK svéd polihisztor, munkássága az élettan, valamint Svédország ős­története terén úttörő jellegű volt. 170 évvel ezelőtt, 1792. december 12-én halt meg D E N I S Z FONVIZIN orosz író, aki műveiben szatirikus hangon a földes- urak világát és a külföldet majmoló arisztokráciát gúnyolta ki (Kamasz — 1782, Brigadéros — 1786). Antiklerikális, valamint a jobbágyság felszabaditását sürgető müveit a népi nyelvvel való szoros kapcsolat jellemzi. Fonvizint, az orosz felvilágosodás egyik kimagasló alakját, II. Katalin cárnő minden irodalmi tevé­kenységtől eltiltott. 20 évvel ezelőtt, 1942-ben ezen a napon végezték ki a fasiszta megszállók K. I. NAZAROVOT, a Szovjetunió Hősét, a földalatti Komszomol vezetőjét, a pszkovi kerület Osztrov nevű helysége- ben. Verseghy Ferenc Ökú Hihh eí Uj exL Hosszú évek óta töprengek ennek a régi magyar köz­mondásnak az ér­telmén és minél többet töprengek, annál mélyebb a meggyőződésem, hogy ennek a köz­mondásnak igaza nincs, csak átka van. Mert nézzük közelebbről a dol­got: én vagyok az okosabb, ö a bu­tább, 6 azt mond­ja, menjünk rá a vékony jégre és én engedek... Az okosságom bére minimum egy tü­dőgyulladás ... Vagy: én vagyok az okosabb, ő a butább, ő azt mondja, építsünk homokvárakat, mert azok gyorsan épülnek és kis erő­feszítés kell hozzá, és én engedek... Pedig, ugye, ho­mokkal szemben nem lehet várat építeni... Vagy: én vagyok az okosabb, ö a butább, s ö azt mondja, üssük agyon Pacolait, mert kancsalít és hangosan köhög, és én segítek agyonütni... A bíróság mem veszi figyelembe, hogy ő a butább, legfel­jebb azt, hogy én vagyok az oko­sabb ... És egyáltalán, ha az okosabb min­dig engedne, ha ez a közmondás tör­vényerőre emel­kedne, akkor a bu­ták, az ostobák pa­radicsoma épülne fel, ahol az ember bal kézzel vakarja a jobb fülét, s nemhogy legalább egyet lépne előre. de hármat helyet­te hátra. Akkor, ami logikus, az sértő, ami logikát­lan, az dicsérő, az ábécé — nemes ol­vasmány lenne, mint Thomas Mann és — ló húz­ná a traktort... Nem szeretem ezt a közmondást. Ügy rémlik, hogy volt idő, amikor legalábbis tör­vény jellegű volt tanítása. Az­óta különösen nem szeretem. Én már inkább csak amellett vagyok, hogy az okosabb ne engedjen, ha már okosabb. S az a szerencse, hogy nálam okosabbak is ezt vallják. Le­gyen hát új a köz­mondás: Engedjen az os­toba'. (egri) Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG A földről jött ember EGRI BRÖDY Elmentem a nap után GYÖNGYÖSI PUSKIN Candide HATVANI KOSSUTH Viharok bolygója HEVES Esős vasárnap PÉTERVASÁRA Carmen Jones FÜZESABONY Piros betűs hétköznapok Egerben este 19 órakor: A BAJADER (Bérlétszünet) YOIMADOK Évente tucatjával pusztulnak el a vallási őrület megszállottjai sztktáfa .\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v,\\\\\\\\. Még manapság, atomkorszakunkban is igen sok a hiszékeny, babonás ember. Szinte felfoghatatlan, hogy a televízió és az űrrepü­lés korában is vannak emberek — még nagy­városokban is —, akik állatokat imádnak. Egy ilyen furcsa Vallási szekta Ameriká­ban a kígyóimádók szektája. Megkérdezhet­nénk, miért éppen a kígyókat választották istenüknek. A szekta papjai és hívői ezt a következőképpen magyarázzák: a kígyók a sátán, a rossz megtestesítői. Hogy az ember megmentse lelkét és biztosítsa magának a földöntúli létet, meg kell tanulnia, hogy uralkodjon a kígyón, le kell küzdeni tőle va­ló rettegését és érzéketlenné kell válnia ha­lálos marása ellen. így — mondják a szekta papjai — az ember tulajdonképpen leigázza a sátánt. Ezt a szektát egy George Hansley nevű ember alapította 1909-ben, Tennessee állam­ban, a Szöcskék völgyében. A szekta tagjai még manapság is ebben a völgyben gyüle­keznek és itt végzik vallási szertartásaikat. A törvény betiltotta a szektát, de ez egyálta­lán nem akadályozza meg a hívőket abban, hogy továbbra is szigorúan tartsák magukat a furcsa vallás előírásaihoz, amelyeket még alapítója fogalmazott meg. Ma körülbelül kétezer kígyóimádó van az USA-ban, a legtöbb Kentucky és Tennessee államban. Miért éppen ebben a két államban talált legtöbb követőre ez a furcsa vallás? Ken­tucky és Tennessee államban igen sok elma­radott helység, nehezen megközelíthető, he­gyen épült település van. Ezeknek a lakói a zord életkörülmények folytán még ma is igen nagy elmaradottságban élnek. Kezdetleges kunyhókban laknak, sohasem hallottak a villanyáramról, a rádióról, sem a civilizáció más vívmányáról. ír és skót őseiktől örökölt puritán életfelfogásuk ugyanis szinte elszige­telte őket a környező világtól. A dohány, tea, kávé, alkohol, tánc, ének, zene élvezete, a dísztárgyak használata halálos bűn előttük, úgy félnek tőlük, mint a tűztől. A szekta papjai szigorúan ragaszkodnak a vallási előírásokhoz. Nemrég is heves vita folyt közöttük arSíl, vajon szabad-e a hí­vőknek szódát vagy ásványvizet inniuk. Sok fiatal prédikátor dörgedelmes beszédben el­lenezte ezeket az italokat, azzal érvelve, hogy a bibliában szó sincs a szódáról, vagy az ás­ványvízről. Az áldozatok A szekta vallási szertartásait minden év­ben májustól szeptember végéig tartja meg a Tennessee állambeli Szöcskék völgyében. A vallási rituálék alatt gyakran történnek szerencsétlenségek is. Az áldozatok — rend­szerint új, tapasztalatlan hívők — kígyóma­rásban halnak meg. Tavaly például több mint egy tucat halá­los áldozata volt a Szöcskéi; völgyében meg­rendezett szertartásoknak. Az egyik közülük

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom