Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-09 / 288. szám

% NÉPÚJSÁG 1962. december vasárnap Örülök — Tudja, úgy örülök, hogy nem írt rólam semmit, már előre féltem, hogy mi is lesz abban a cikkben. Mert mit is lehetett volna írni egy félórás beszélgetés után? — Elhiheti, hogy majd ki­ugrottam a bőrömből, amikor átment a másik géphez, ahol Zsuzsika csökkenti az önkölt­séget, ugyanis ő a brigádvezető, hadd szerepeljen csak ő, nem igaz? — Persze, hogy igaz — ha­gyom helyben, magamban pe­dig a pokolba kívánom, hogy éppen a moziban ismert fel, cs amikor mindenki azon töri a fejét, hogy ki is a gyilkos, ne­kem hülye kérdésekre kell vá­laszolnom. — Mi értelme lett volna, ha rólam is ír, hiszen az én pa- pucs-spiccvasprésgépem legfel­jebb a rendszámában különbö­zik a Zsuzsáétól, tehát úgy is vehetem, hogy rólam is szólt a cikk. Igaz? Azért azt kár volt megemlíteni, hogy a brigádve- zetö csinál mindent, hiszen én is majd megszakadok. Nem kell valakit a mások rovására fut­tatni. — De azért, istenbizony, jól tette, hogy rólam egy árva szót sem írt. (garas) —VASÄRNAP délelőtt 9 órakor az egri városi műve­lődési ház nagytermében A választott vezetőségek felada­tai címmel előadást tart" Mé­száros István, a SZÖVOSZ művelődési főelőadója. — 40 TERMELŐSZÖVETKE­ZETI tag látogatja rendszere­sen Hatvanban az ezüstkalá­szos tanfolyam előadásait. A termelőszövetkezeti akadémián a Lenin Tsz több mint hatvan tagja vesz részt. — A FÖLDMÜVESSZÖ- VETKEZETI kulturális sport- és kereskedelmi napok kere­tében december 9-én a kere- csendi kisvendéglő helyiségé­/ ben, disznótoros vacsorával egybekötött baráti találkozó lesz délután hat órakor. , HATSZOROSÁRA növelik a jövő évben a gyöngyöspatai Béke Termelőszövetkezet tag­jai gombatermő területüket. Ez azt jelenti, hogy a gyön­gyöspatai közös gazdaságnak az 1963-as évben több mint félmillió forintot jövedelmez majd a gomba. — 90 EZER FORINT érté­kű különvállalást tettek az Egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat szocialista brigádjai a kongresszus tisz­teletére. így az összes válla­lás értéke a szocialista brigá­dok által vállalt 90 ezer fo­rinttal növelve, 137,1 százalé­kos tervteljesítésnek felel meg. A televízió műsora 10.00: Timúr és csapata. If­júsági tv-játék (ism.) 11.35: A Magyar Hirdető műsora I. 16.45: A Magyar Hirdető mű­sora II. 17.00: Országos csel­gáncs-csapatbajnokság. A dön­tő-mérkőzések közvetítése a Sportcsarnokból. Riporter: Szőnyi János. 18.00: Forró pil­lanatok. Atlétikai EB, Belgrád, 1962. Riporter: Vitrai Tamás. 18.30: Szervusz Balaton! A magyar tv kisfilmje. 19.00: Tv- híradó. 19.20: Kettest kaptunk kézimunkából. Csapó György jegyzete. 19.30: Vasárnap vers. Andre Chénier: Jambusok (részlet). Fordította: Illyés Gyula. Előadja: Bodor Tibor. 19.35: A tv mesekönyve. 19.40: Ahány ház — annyi rejtvény! A TV és a Képes Újság közös fejtörő sorsolásának nyilvános záróműsora. A szünetben: Te­lesport. Utána: Hírek/ Bemutató az Egri Gárdonyi Géza Színházban DCálmún 3 mre : BAJÁDER idő járásjelentés : A Meteorológiai Intézet je­lenti : , Várható időjárás vasárnap /estig: Csendes, párás, ködös, hi- jdeg idő. Helyenként ónos köd- szitálás. hószállingózás, zuzma- .raképzódés. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet nulla --mínusz 4 fok, várható leg- 'jalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet mínusz 4—9 fok között. Pénteken mutatta be az eg­ri Gárdonyi Géza Színház Kálmán Imre háromfelvoná- sos nagyoperettjét, az „A haja­dért”. Kálmán Imre már pályájá­nak napsugaras delelőjére ér­kezett, amikor ezt a keleti me­sének szánt librettót színpad­ra emelte, és muzsikájával megmentette a múló időből. Brammer és Grünewald egy­kori szöveggyáros urak elavult munkáját Kolozsvári Andor igyekezett megfiatalítani, a verseket Kulinyi Ernő alkal­mazta a mai fülekhez. Nagy érték Kálmán Imre robbanó temperamentumáról valló ze­néje, az a dallamgazdagság, amellyel meghódította a vilá­got. S hogy Kálmán Imre kot­táiban mennyi szellem feszül, arra mi sem nagyobb bizonyí­ték, mint az, hogy az egykori táncőrületből, a simmy-ből életet és pezsgést tudott te­remteni. Kálmán Imre dalla­mai miatt hajlandók vagyunk elfeledkezni arról is, hogy a régi bemondások bárgyúságai helyett- nem mindig érvénye­sülnek mai szellemességek, s azt sem hibának rójuk fel, hogy a táncszámokkal gazda­gon megtűzdelt operettben ta­lán a legkevésbé érdekel min­ket Radjami herceg egyéni­sége, szerelme és egzotikuma. A színészek jöhetnek-mehet- nek a színpadon, ahogy a szín­padi mesterség néha erőszakos szabályai rendelik az operett­ben, de játszhatnak, mókáz­hatnak, mulattathatják a né­zőket kedvükre. Erre Kálmán zenéje az apropos! Komor István vendégként rendezte a most bemutatott Kálmán-operettet: mértéktar­tó, fegyelmezett együttest ala­kított ki. A szövegkönyvadta lehetőségeket kihasználva ar­ra törekedett, hogy a jókedv, a tánc terítse be a zeneszá­mok közötti réseket. A rende­ző megszokott művészeink modorosságán is jelentősét „fa­ragott”: mindenki a figurán belül maradt, St. Coloche már­kitól Trebizonde színigazgató­ig. Jól mozgatta szereplőit és a nagy tért feltételező színhá­zi páholyfolyosó illúzióját a kicsiny színpadon is megte­remtette. Lehoczky Éva alakította Da- rimond Odette-et, a párizsi operettek csillagát. A kitűnő pesti énekesnő magasfokú já­tékintelligenciával, finom esz­közökkel formálta meg a léha környezetben is tiszta szere­lemre vágyó művészt. Hangja tisztán csengett és kifejezte azokat az érzelmi változáso­kat, amelyekre a darab konf­liktusa épül. Minden idegszá­lával élte a történetet. Radjamit, Lahore hercegét Bencze István énekelte. Bár a fiatal énekes első egri bemu­tatkozása óta nem sok idó telt el, javult játéka. Talán a bemutató izgalma okozta, hogy nem mindig bánt. jól hangjá­val: a forték és pianók a lelki- állapot bizonyos rezdüléseit hangsúlyozzák, á- itt néha* fel­fogásbeli hibát éreztünk az énekesnél. St. Cloche márki szerepé­ben Fonyó Istvánt láttuk. Az agyalágyult, léha márki he­lyett, aki mellesleg hazudós >s, rokonszenves, mosolygós világ­fit kaptunk tőle. Nem tudunk rá haragudni jellemtelenségé- ért, pénzben pácolt cinizmu­sáért, mert derűje szívből jött, még akkor is, ha a szerzők rosszízű kiszólásokat adtak a szájába. Első felvonásbeli szo- vegbizonytalanságai után já­tékba lendült és dicséretére el­mondjuk, hogy az előadás egyik erőssége volt. Antal László volt a csokolá­dégyáros. Kilépett merev, sab­lonjai közül, mértéktartóan és fanyarul humorizált, és kitű­nően járta a simmy-t. Mariettát, az egzotikumokért rajongó sznob párizsi asszonyt Fontos Magda alakította- Jóke- délyű és korlátolt nagyvilági nő, aki táncolt — s milyen jól! — és nevetve vállalkozott házas­ságtörésre. Könnyű ez a nő, mint a pezsgő habja és ezért elszórakoztat. Fontos Magda eleven egyénisége hangulatot hozott az operettben. Kanalas László a librettóíró frakkjában tiblábolt félszeg di­csekvéssel. Fekete Alajos meg­szabadult széles gesztusaitól és mint színházigazgató, rangjá­nak megfelelően viselkedett. Kautzky Ervin a zeneszerző mondatait pergette le (mintha ennél többre is képes lenne ez a fiatal színész!), míg a“szárny­segédi tisztet Kovács Imre töl­tötte be. A minden akadályon átgázoló angol diplomatát, Par­ker ezredest, Herédy Gyula formálta meg. Elegáns volt, ko­nok méregkeverő, aki mindig a történelmi pillanatban érke­zett. Kabinetfigura. Igazságtalanok lennénk, ha a siker jelentős részét nem a táncszámok számlájára köny­velnénk el. Somoss Zsuzsa kompozícióit a helyes drama­turgiai felfogás jellemezte. A második felvonásban a miszti­kumot hangsúlyozta, míg a harmadik felvonás bárjelene­tében a tomboló párizsi jóked­vet, lendületet — majdnem azt mondanám —, hancúrozást kaptuk táncosaitól. A tánckar­ból ki kell emelnünk Blazsán Erzsébetet. Kelemen Mártát, Vin'g Érái. Leirer Zsuzsát és Bukass Editet, de részesei a szép 'kd "''k Bodor Anna Má­ria. Tolrri Katalin, Henkel Gyula. Ferencz Attila és Har- gittay Tamás is. Somoss István vezényelt. Az énekkar jó erőkből álló együt­tessé nőtt a karmester keze nyomán: a zenekarnál a jó produkció ellenére, kisebb pon­tatlanságokat kell feljegyez­nünk: hibás lelépések, kisebb harsogások. Székely László díszletei tet­szettek. A közönség azonnal jelezte örömét, amikor észre­vette, hogy művészi elgondo­lást, a képzeletet megmozgató, a játéknak hangulati alapot nyújtó látványt kapott. A füg­gönyökből és világító oszlopok­ból könnyű lebegés hangsú­lyozta az operett raeseszerű- ségét. Wieber Marianne jelmezei ízlésesek és karakterisztikusak voltak. Néhány kosztüm-meg­oldással lehet vitatkozni; a jel­mezek is azt a világot nyitot­ták fel előttünk, ahol a Kál- mán-operett meséje lejátszód­hatott volna 1920-ban. Összegezésül: az egri Gárdo­nyi Géza Színház ezzel a be­mutatóval igényes művészi munkát nyújtott át az egri kö­zönségnek. A zene, a tánc és a történet anyagából kitűnő szó­rakozást remekelt, ízléssel, hozzáértéssel. Tanulság a be­mutató sikeréből: a könnyű műfajt is komolyan kell venni. Farkas András 1962. DECEMBER 9., VASÄKNAP: NATALIA 525 évvel ezelőtt, 1437 decembe­rében halt meg BUDAI NAGY ANTAL, az 1437-es erdélyi paraszt­felkelés vezére. A főurak hadaival szembeni harcban a kolozsmonos- tori ütközetben hősi halált halt ve­zér életét regény és színdarab for­májában Kós Károly dolgozta -fel. 245 évvel ezelőtt, 1717. december 9-én született JOHANN WINKEL­MANN, a klasszikus régészet meg­alapítója. Az ókori művészet törté­nete (1764) valóságos forradalmat '“’öntett a tudományban. Jelentős műve az antik művészeti emlékek­ről készült 2 kötetes rézmetszet- sorozata. 120 évvel ezelőtt, 1842-ben e na­pon született PJOTR KRAPOTK ‘ orosz anarchista. Tevékenységéért 1874-ben letartóztatták, majd kisza­badulva Nyugat-Európában műkö­dött. Memoárjában érdekes képet rajzolt az anarchista mozgalomról. 90 évvel ezelőtt, 1872-ben nyílt meg a moszkvai POLITECH­NIKAI MÜZEUM. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK: 220 évvel ezelőtt, 1742-ben e napon született KARL SCHEELE svéd gyógyszerész, aki zseniális kísérletei révén a modern kémia egyik megalapítója lett. Munkáiban már utalt az oxigén létezé­sére, felfedezte a klórt, a mangánt, a báriumot, a savas anyagok egész sorát (oxálsav, borkősav, tejsav), továbbá ő állított elő el­sőízben glicerint. 25 évvel ezelőtt', 1937-ben e napon halt meg GUSTAV DALÉN svéd fizikus, aki 1912-ben Nobel-díjat kapott a gyakorlatilag a vi­lágító tornyokban használható ún. „Dalén-féle villanófény” elő­állításáért. Törvényhozók a vidám pórisai éjszakában A Montrealban megjelenő francianyelvű La Presse nevű lap munkatársa, Jean Charpen- tier azzal vádolt négy kanadai szenátort és tizenegy parla­menti képviselőt, hogy leg­utóbb, amikor kiküldték őket a NATO párizsi értekezletére, gondosan kerülték az üléster­met, ellenben éjszakáikat a Place Pigalle mulatóiban töl­tötték bárhölgyek társaságá­ban, nappal pedig aludtak. Az újságíró cikke hatalmas vihart robbantott ki a kanadai parlamentben. A kanadai adófizetők most azon tanakodnak, vajon a hon­atyák joggal költik-e az állam­polgárok adóját párizsi kéj uta­zásra? Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG 9: Fagyosszentek 10: A földről jött ember EGRI BÉKE 9—10: A rendőr GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 9: Elmentem a nap után 10: Északi történet HATVANI VÖRÖS CSILLAG 9: Esős vasárnap 10: A boldogság országa HATVANI KOSSUTH 9: Eltűnt egy asszony , HEVES 9: Malachias csodája 10: Esős vasárnap PÉTERVÁSARA 9: Az utolsó vacsora FÜZESABONY 9: Az utolsó tanú 10: Piros betűs hétköznapok ff SZÍ ™ * AA CJ !\1 M U S O B-. » ^ Egerben du. 15.30 órakor: BAJADÉR (Bérletszünet) Egerben este 7 órakor: BAJADÉR (Bródy-bérlet) 10-én szünnap. MüYúmSF: 4VÜ 'hieytjfr tö/PRííMfölt Hiába, az utóbbi időben nem megy a csapatnak, nem és nem, hatszor kaptak ki egy­más után a megyei bajnoksá­gon. Bánt a dolog, s holnap megint nehéz meccsük lesz a, fiúknak, a listavezetőt fogad­juk, dehát mit ér a hazai pá­lya előnye, ha egyszer nem megy a csapatnak? Még késő este is azon töprengek magá­nyos bolyongásom során, s bo­rúsan vágódom be az étterem­be, táncolni is lehet, dehát mit érdekel engem az ilyesmi, ha egyszer lelkem a kálváriát jqr ja. Nagy fröccsöt, adom föl a rendelést, de nem, inkább fél­litert, egy fröccs kevés ekkora bánathoz, dehát mi lehet a bal­siker oka? Hol a titok nyitja? — Egyszercsak mered-mered a szemem, hát ez a Borbulya, a csapatkapitány, hogyan kerül ide, régen ágyban lenne a he­lye. — Hé, Borbulya, mondom, gyere csak egy percre ide, nem tudod, hogy holnap mécs­esed van? Khm, értem, játé­kos értekezletet tartottatok, s ez a hölgy a karodon, az új szaktanácsadó. Szóval, a töb­biek is itt vannak? Milyen de­rék fiúk, még késő este is a taktikai megoldásokon töpren­genek, hiába, bántja őket a csapat rossz szereplése. Per­sze, hiszen itt a mellettem le­vő asztal az övéké. Én, a tu­datlan szurkoló nem zavarom őket, de úgy látom, egyesek hiányoznak. — Hé, Borbulya, ,— kapom el a frakkját, mi­kor jön vissza a táncból — a többiek hol vannak, mi van ve­lük? Ki itt, ki ott van — mondja tájékozottan, a Sirigyó például az unokahúga lako­dalmán, Pemete pedig álarcos­bálon, de neki — ne ijedj meg — engedélyt adott az edző. — Helyes, ha engedéllyel vannak távol, akkor jó, de hol az edző? — Nem tudom —feleli Bor­bulya őszintén —, de ne hara­gudj, kötelességem nekem tud­ni: hol az edző? — Bocsáss meg, — mente­getőztem — igazad van, hát csak elemezzétek jól a dolgo­kat, mert különben kiesünk. Mondom, nem zavarom őket, de azt nem tudom megállni, hogy kicsit oda ne füleljek, most éppen Satyóé a szó, re­mek hátvéd, csak innia nem szabad, akkor egyszerre lyu­kas lesz a lába. Na, igyunk egy kis citromszörpöt — mond­ja nevetve és egy féldecis po­harat emel a szája elé — ez ám a finom, nem a ciánkáli. Feltétlenül a javulás útján van, lám, már a citromször­pöt is féldecis pohárból issza. Változatlanul ő beszél, komo­lyan, felelősségtudattal. — Halljátok, Ricsi nagyon kikészült, hogy fog ez holnap védeni? Valóban, hogy fog? — s követem Satyó tekintetének útját, ott fekszik Ricsi az asz­tal alatt, szalmaszállal biriz­gálva az egyik női játékos lá­bát. Onnan gondolom, hogy Meglep az ötlet, de lehetne rajta gondolkozni, alakja jó, a lábai, óh, azok is jók, na, de mit szól a szövetség? Ez a jövő titka, és tovább hallgatózom, belátom, nem szép dolog, de nyugtalan az én szívem, a gól­arányunk a 2 a 32-höz! Most éppen az egyik csatár beszél, a Janics, aki a kettő közül az egyik gólt rúgta. — Azzaz za, zazaz hiba, hogygyogy ... zazám — de nem fejezi be, boldogtalanul ha­nyatlik az asztalra. Szegény fiú, szivén viseli a csapat sor­focista, mert szőke haját hát­ravetve, lelkesen kiáltozza: — Gyerekek! Majd én hol­nap elfocizok helyettetek is, jó? (Csont István illusztrációja.) % sát, annyira kiborult, hogy szóhoz se jut... Dehát akkor mégis, miért nem megy jól a csapatnak? A szakosztályvezetőben lenne hi­ba? Dehát nincs is szakosz­tályvezető. A szakosztály más vezetőiben? Nem lehet, csupán egy szakosztályvezető volt, az meg nincs. Az edzések módszere lenne elavult? Jó, hogy Borbulya újra felém evez, kérdezem tőle: — Bobsi, tegnap mi volt az edzésadagotok? — Tegnap nem edzettek — válaszol. > — És szerdán? — faggatom. Szerdán igen, de ő nem, meg a többiek sem, mert társas va­csora volt a tavalyi kilencedik hely tiszteletére. Bizony, saj­nos, 27:0-ás kezdő gólarány után csupán a kilencedik hely­re futotta az erőből. Minden­esetre a lényeg, hogy az edzés­módszerekkel sem lehet külö­nösebb baj. Még megiszom egy féllitert, hogy elgondolkodjam a rejté­lyen, alig jutok előbbre, vi­szont kellemes meglepetés ér. A fiúk áthívnak az asztaluk­hoz. Borbulya röviden mond­ja: — Tudjuk, hogy sportbarát vagy, és a klubszeretet ben­ned hatalmas. Szerényen mosolygok. Bor­bulya folytatja: — Csupán egy százasról van szó, ez a süket Ricsi a drá­gább konyakból rendelt, meg volt néhány pohártörés is. — Parancsoljatok — segítem ki a csapatot — és most már közös erővel törjük fejünket, mi az oka a hullámvölgynek? Képtelenség, mikor igazán mindenki megtesz mindent. És mégis semmi, semmi. Még a záróra után sem tudunk rá­jönni, hogy miért nem megy é csapatnak?...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom