Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-08 / 287. szám

4 NÉPÚJSÁG 1963. december 8., szombat B LOTTO nyerőszámai A 49. játékhéten 4 356 740 lottószelvény érkezett a Sport- fogadási- és Lottó -Igazgató­ságra. Egy-egy nyerőosztályra ennek megfelelően körülbelül 1 633 000 forint nyeremény jut. A kihúzott számok a követke­zők: 21. 49. 62. 63, 90. A sorsolást a tárgynyere- mény-sorsolás követte. A 47. heti szelvényekre 817 értékes nyereménytárgyat sorsoltak ki. (MTI) — KARÁCSONYI vásárt rendeznek Egerben, az V-ös számú Általános Iskolában. A szülői munkaközösségi tagok által készített ajándéktárgyak árusítására szombaton és va­sárnap délután négy órától kerül sor. — A JÖVŐ ÉVBEN 400 hol­don termesztenek majd szálas és abraktakarmányt öntözé­ses eljárással a tiszanánai Le­nin Termelőszövetkezetben. Öntözőgépek mellett úgyneve­zett barázdás öntözéssel is megpróbálkoznak majd. — MA DÉLELŐTT kilenc órakor Erken ülésezik a Heve­si Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A végrehajtó bi­zottsági tagok a termelőszö­vetkezeti demokrácia érvénye­sülését vitatják meg Magyar Istvánnak, a Hevesi Járási Tanács VB-elnökének beszá­molója alapján. (M. F.) — 200 HOLDDAL növelik a jövő évben kukoricaterületü­ket a poroszlói Új Erő Ter­melőszövetkezet tagjai, s így 600 holdon termesztenek majd kukoricát. A tsz jövő évi ter­vei között szerepel még töb­bek között egy 100 holdas kertészet létesítése is. — KÖZÖS MŰSORRA ké­szülnek a hatvani irodalmi színpad és az egri művelődési ház irodalombarátok klubjá­nak tagjai. A műsor Körhinta címmel december 16-án kerül bemutatásra Egerben, a Váro­si Művelődési Ház nagytermé­ben. — SOKÁIG NAGY problé­mát okozott a nágyfügedi KJSZ-tiataloknak a vasárnapi szórakozás biztosítása. Az idén a földművesszövetkezet helyi dolgozóival közösen át­alakították a cukrászdájukat, s így minden vasárnap tánc­estét tudnak rendezni. Egy- egy ilyen vasárnap este 100— 150 fiatal szórakozik az átala- kitott cukrászdában. (Sz. L.) — HATÁRIDŐ ELŐTT tel­jesítették a kongresszus tiszte­letére tett felajánlásukat az Egri Finommechanikai és Vas­ipari Vállalat dolgozói. De­cember 20. helyett a hónap elejére, 5-re teljesítették éves tervüket: 31 millió 200 ezer forintot a felajánlott, illetve tervezett 31 millió 140 ezerrel szemben. — MA ESTE Egerben, hat órakor, az I-es számú Általá­nos Iskolában Schwartz Dezső tanácstagi fogadóórát tart. Leveleinkből — KIBŐVÍTETT járási el­nökségi ülést tartott a Haza­fias Népfront pétervásári bi­zottsága. Az ülésen szakembe­rek bevonásával megtárgyal­ták, mit kell tenni ahhoz, hogy a járás területén növeljék a búza termésátlagát. Az ülésen több szakember is felszólalt. (Maruzs János). — MA TANÁCSÜLÉST TART Besenyőtelek községi tanácsa. Az ülés a községi ta­nács vb négyéves munkáját ér­tékeli. A tanácsülés második napirendjeként Bölkény Gábor, a termelőszövetkezet elnöke, a zárszámadás előkészületeiről számol be. (Vadnai László.) idő jár ás jelentés '' Várható időjárás szombat estig: Csendes, párás, ködös idő, több felé zúzmara-képző­déssel. Egy-két helyen ónos ködszitálás. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet nulla—mínusz 4 fok, várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet minusz 5—10 fok között. (MTI) A címtől fordulatos, izgal­mas, nem sokat mondó bűn­ügyi históriát vártam. Pihente­tő szórakozást. Amikor meg­pillantottam a sisakos, vértes svéd katonákat, bosszankodtam magamban, hogy nem néztem meg rendesen a plakátokat. Nem szeretem a történelmi fil­meket. De szinte nincs is idő a bosz- szankodásra: pillanatok alatt „kibomlik” a sötét,babonáktól terhelt tizenhetedik századi cseh nép élete, meg jelennek a három évszázad előtti „hétköz­napok” szereplői, a jezsuita atya, a régensherceg, a „nyáj”, a hívő és dolgozó nép, az ösz­tönösen racionalista, a termé­szet titkait tisztán a józan ész­re támaszkodva kutató molnár, a svéd katonák, a vadász, a szolgalelkűek, a tudatlanok, a... Kísértethistória. — Kísérte­tek, ördögök közreműködésére gyanakszanak az emberek. — Csali az ördög segíthette a mol­nárt és családját, hogy meg­meneküljön a malomból, ame­lyet felgyújtottak a svéd kato­nák. A malmot nem ismeri senki, de a vallásossággal át­itatott, babonáktól megfélemlí­tett nép ítélete nyomban ma­gyarázatot talál: „az ördög cimborái”. És az „egyház” csak táplálja a nép balhiedelmét. — Mintha megismétlődne az a sokat emlegetett középkori vi­ta, hogy „hány foga van a szarvasmarhának”. Hetekig, évekig vitáztak róla, de senki­nek sem jutott eszébe, hogy — megszámolják Az „ördög­malom” titkát is kevesen sej­tik: a molnárék és a pap. (Víz, föld alatti üregek húzódnak az épület alatt, — így tudott meg­menekülni a dédapa is.) Adédszülők megmenekültek: s most, az unokát és a déduno­kát, az apát és fiát gyanúsítják ördög-cimborasággal. Ők sza­bad emberek, rájuk nem vo­natkoznak a jobbágyok kötel­mei. És szembe mernek szállni Nemzetközi bál a A napokban tartják meg 26 országból érkezett 300 első- bálos leány „bemutató bálját” a párizsi Operaházban. A bá­lon, amely a párizsi évad egyik legfényesebb társadalmi ese­ménye, Maria Pia Orleans-i hercegnőnek „mutatják be” a fiatal lányokat, akik valameny- nyien hófehér báliruhát és ap­ró gyöngyökkel kirakott diadé- mot fognak viselni. Az est folyamán a párizsi Operaházat száz géppisztollyal felszerelt rendőr „szállja meg”, A televízió műsora a vidéket „aszállyal sújtó isten­nel is”, — víz után kutatnak. Akkor, amikor a herceg ro­botért akar vizet adni jobbá­gyidnak. Nagyszerű párhuzam, szinte anyagi burkot ad annak a dogmaszerűen ismételt köz­hellyel elnyűtt mondatnak, hogy „a kizsákmányolás vallási köntösbe burkolózott”. Talán túlzottan is világosra, céltuda­tosra sikerült a molnárék szembenállása, „kétfrontos har­ca” a pappal és a herceggel: a tudatlansággal és a nyomorral. Szabályosan teljes a kép. A polarizálódás éles. A vitá­ban — amely egy község színe előtt játszódik — mindenki osztályhelyzetének megfele­lően foglal állást. A régens, a páter és „sleppjük” áll az egyik oldalon, a másikon a molnár és fia. És középen — mert így gya­núsan tiszta lenne a kép, a konfliktus nagyon kisiskolásra sikerült volna: Martina, a szép jobbágyleány, aki után min­denki megfordul, de leggyak­rabban a molnár fia és az ud­vari vadász. • A szerelem sem haladhat a maga öntörvényű útján, a két férfi nem egyszerűen egymás­sal intézi el — és természete­sen Martinával — a vitát: ebbe is — mint a kor minden fontos kérdésébe — beleszól az egy­ház, a vallás, a babona, a tu­datlanság Az embernek az a meggyőződése támad, hogy itt már nem is „vallási köntösről” van szó: a köpeny lett az élő, parancsoló tényező, a köpeny lett a „lényeg”, s a köpeny szo­rításában mozog, hánykódik a társadalom is, amelyet eredeti­leg védenie és szentesítenie kellett volna. Szerelmi párharc, csodaváró tömegek körmenete, inkvizíciós cselszövés, egyszerű hívők fa- natizálása — és egy kézműves Fauszt — valami izgató szabá­lyossággal bonyolított történet, amelyet még csak nem is kell tragikusan befejezni, mert az párizsi operában mert^ néhány man eken száz­millió frank értékű ékszereket fog bemutatni. A páholyjegyeket a nemzet­közi bálra már hónapokkal ez­előtt eladták, darabonként 1—5 ezer frankért. Italról is gon­doskodás történt: egyebek kö­zött^ háromezer üveg kiváló minőségű francia pezsgő és ezer üveg wisky gondoskodik majd a vendégek jó hangula­táról. Az Operaházban 24 bü­fét rendeznek be és Dél- Franciaországból 18 ezer szál rózsát hoznak repülőgépen a termek feldíszítésére. 1962. DECEMBER 8., SZOMBAT: maria 130 évvel ezelőtt. 1832. december 8-an/ született BJÖRNSTJERNE BJÖRNSON nqrvég költő, Ibsen mellett a norvég irodalom leg­ismertebb művésze. A századfor­dulón éles harcot kezdett hazája teljes függetlenségéért, Szabadság- dal-a a norvégek himnusza lett. Néhány magyarul is megjelent műve: Erőnkön felül, Mikor az új bor forr. 1903-ban a skandinávok közül elsőnek tüntették ki Nobel- díjjal. 160 évvel ezelőtt. 1802-ben e na­pon halt meg ALEKSZANDR, ODO- JEVSZKIJ orosz dekabrista költő, akit a felkelésben való részvétele miatt Szibériába, majd a Kauká­zusba száműztek. Legismertebb költeményében — amelyet Puskin­nak az ..Üzenet Szibériába” című versére írt — hitet tett az eljöven­dő szabadság mellett. .,A szikrából lobban a láng” — e szavai Leninnek az 1900-ban kiadott első forradalmi-marxista folyóiratának, az iSZKRÁ-nak (Szikra) szolgáltak jelmondatul. 120 évvel ezelőtt, 1842-ben e napon született CSIKY GERGELY színműíró, aki darabjaiban maró gúnnyal pellengérezte ki a dzsentri-társadalom élősdijeit, a rangkórságot (Mukányi. Ingyen­élők), a csalók, szélhámosok, valamint az uzsorások hálójában vergődő kistisztviselők világát. Spartacus című darabjában a ró­mai rabszolgavezér történetét mondja el. Csiky a magyar realista dráma egyik úttörője volt. 1961-ben ezen a napon nyerte el TANGANYIKA a független­séget. Björnstjerne Björnson FILM - FILM - FILM - FILM - FILM Elmentem a nap után Másfél órás út az életben egy árnieló szemű kisfiú, egy szellemes rendező és egy bravúros operatőr kíséretében. A színes szovjet filmet a Gyöngyösi Szabadság december 6-tól 9-ig, az egri Bródy Mozi pedig 11—12-én játssza. Színházi ankét az Egri Tanárképző Főiskola Unmnn Kató kalléfriumában utolsó kockák előtt megmenti az igazságot és a fiatalok bol­dogságát az ezerarcú véletlen: a vizet fakasztó molnárt üldö­ző régens, pap és vadász n filmben jelenlevő összes nega­tív figura, a filmben előforduló feudalizmus — elpusztul. Meg­öli a malom alatti barlangok I gyilkos titka: a hangok rezo­nanciájára is kőzuhataggal vá­laszoló folyosó. Bukásukat kínos pontosság­gal előkészítették a forgató­könyvírók: már előre elpártol­nak az emberek a sötét erőktől: a templomban a tapasztalt je­zsuita hiába uszítja a híveket, hogy öljék meg a molnárt, az emberek nem hallgatnak sza­vára. A vizet fakasztó molnár sikere is erősen megtépázza a pap tekintélyét: úgy éreztem, a realizmus rovására. A kör­menetet vezető lelkipásztor magára marad, mert a felvonu­lók hiába imádkoztak a vízért, a molnár meg íme — s éppen akkor, amikor a körmenet oda­ért — megtalálta a vizet. A si­kert az egyház könnyen meg­lovagolhatta volna (ha már egyszer akkor fakadt a forrás, amikor a körmenet odaért), ha ilyen eset előfordult, bizonyá­ra nem is cselekedett másként. S egy ennyiféle hájjal meg- J kent, az elnyomás, a lelki ter­ror rejtelmeiben ennyire jártas inkvizítor nem is tehetett más­ként. És ha a film története így alakul, akkor a szerzők S. O. S. jeleire odasiető vélet­len is nagyobb szerepet kap: így ugyanis sem a nézőt, sem a boldogságukért harcoló fia­talokat nem lepte meg. A több­szörös műtét, amit a szerzők a film történeti igazságán elkö­vettek: csonkává, néhol erőlte­tette tette ezt az izgalmas és színvonalas filmet. (írták: Dvo­rak és Kratochvil. Operatőr: Rudolf Milic. Zene: Zdanek Liska. Rendező: Frantisek Vla- cil. Szereplők: Vitezalav Vej- razka, Vit Olmer, Karla Chadi- mová, Bedrich Karen, Cestmir Randa, Vlastmil Hasek.) Krajczár Imre — BULGÁRIA VETTE meg a gyöngyösi MÁV Hitérőgyár­tó Üzemi Vállalat két dolgozó­jának: Lénárd Sándornak és Bódi Istvánnak az újítását. Az ezután készülő „Demág eme­lők” vezérlőberendezésére — az eredeti 380 voltos feszült­ségtől eltérően — csak 24 vol­tot engednek, így csökken a balesetveszély. Jól sikerült színházi ankét színhelye volt december ötödi­kén este az Egri Tanárképző Főiskola Hámán Kató kollégiu­mának társalgója. A Gárdonyi Géza Színház igazgatója, főrendezője, és a Hamletnek nincs igaza című darab szereplői látogattak el a főiskolás lányok meghívására a kollégiumba, hogy eszmecse­rét folytassanak a darabról, és színművészetünk mai problé­máiról. Az ankétot Szőlősi Gyula, a színház igazgatója nyitotta meg, majd a felvető­dött kérdésekre a főrendező és a színészek válaszoltak. (SEBEBSBSSBEEESBBBSBBESSSBBBBSEBBSBBBBBBBSBBEBSBBEEBSSSBESEBSSESSSSSSBBBBBBBSBEBBSBSSEBC 18.00: ősi ösvényeken. Stein Aurél emlékműsor. 18.20: Kir­gizia. Szovjet kisfilm. 18.30: Tv-hfradó. 18.45: Hétről hétre. 19.00: A tv mesekönyve. 19.05: Közvetítés a Madách Színház kamaraszínházából. P. A. Bréal: Tíz kiló arany. (Színmű 3 (kivonásban. (Csak 18 éven felülieknek!) 21.20: Találkozás Fred Astaire-rel. Amerikai film. 22.10: Hírek. Tv-híradó, ismétlés. (MTI) fSZINMÍGE; li AA Ü SO ’ Egerben este 19 órakor: BAJADÉR (Mád áeh-bérlet) EGRI VÖRÖS CSILLAG Fagyosszentek EGRI BRODY Elmentem a nap után GYÖNGYÖSI PUSKIN Candide GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Elmentem a nap után HATVANI VÖRÖS CSILLAG Esős vasárnap HATVANI KOSSUTH Eltűnt egy asszony HEVES Malachias csodája PETERVÄSARA Az utolsó vacsora FÜZESABONY Az utolsó tanú CSIKY GERGELY A szabadságharc bukása után legjobb íróink ar­ra törekedtek, hogy a magyar társadalom fejlődésének sajá­tosságaiból fakadó problémá­kat szólaltassanak meg alko­tásaikban. A század második felében általánossá váló dzsentri-téma megalapozója irodalmunkban Csiky Gergely volt, aíki legjobb színműveiben az egyre inkább élősdivé váló magyar nemességnek, a dzsentrinek bírálójává vált. Máig legismertebb színműve, a Proletárok, amely új sza­kaszt nyitott a magyar dráma fejlődésében. De a Proletárok bemutatójáig hosszú és érde­kesen alakuló pályát futott be. 1842. december 8-án — ép­pen százhúsz évvel ezelőtt szü­letett, az Arad megyei Panko- tán. Apja halála után, aki községi, majd megyei orvos volt, az elszegényedő polgári család papi pályára adta. Teo­lógiai tanulmányait Temes- várott, Pesten és Becsben vé­gezte. Később a temesvári papnevelő intézetben egyház­jogot tanított. Irodalmi működését elbeszé­lések írásával kezdte, de első komolyabb sikere a Jóslat című újromantikus, verses drámájához fűződik. Az újro- -mantika nem azonos a sza­(1842-1891) badságharc bukása után Jó­kai regényeiben továbbélő nemzeti romantikával. A ma­gyar újromantikus dráma al­kotói igyekeztek a társadalmi problémákról elterelni a fi­gyelmet, mesés országokba vit­ték a nézőket, színesen csa­pongó történetet adtak. Leg­jelentősebb képviselői Rákosi Jenő és Dóczi Lajos voltak. Csiky Gergely írói pályáján túlhaladta kora újromantikus drámáit. Fejlődésére nagy ha­tással volt párizsi tartózkodá­sa, ahol nagyszerű színpad- technikát sajátított el. De itt ismerte meg a társadalmat burzsoá alapról bíráló tézis­drámát is, amelyet az 1880. ja­nuárjában, a Nemzeti Szín­házban bemutatott Proletárok című drámájában magyar ta­lajban gyökereztetett. A té­zis-dráma írói bírálták társa­dalmuk ferde kinövéseit, de műveikben a hatásos nagy je­lenet után a felvetett társa­dalmi problémát a kibékítő megoldás felé vezették. Fz jellemző a Proletárok­LJ ra is, amelyben Csiky olyan típusokat vonultat fel, mint a szabadságharc hagyo­mányaival visszaélő Szeder- váry Kamillát, vagy a birto­kait elherdáló dzsentrit, Zá­tonyi Bencét. De a da­rab végén a rosszak el­nyerik büntetésüket, a jók pedig jutalmukat. Lénye­gében ugyanezt a problémát, a csalásokkal hatalomra törő, lecsúszott magyar nemes élősdiségét tárgyalják ugyan­ilyen dráma-technikával ké­sőbbi sikerültebb művei, a Mu­kányi és a Cifra nyomorúság. 1881 telén újabb fordulat következett be Csiky életében. Kilépett a papi rendből, amelynek visszahúzó erejét irodalmi működésében mind­eddig érezte. A nősülés, a vi­szonylag nyugodtabb élet tet­te lehetővé, hogy 1882-től 1888-ig, rövid hat év alatt ti­zennyolc eredeti színdarabot írt, közben főleg angol és fran­cia színműveket fordított. Ere­deti színműveiből legértéke­sebbek az 1882. októberében bemutatott, egy felvidéki dzsentri-család életét megele­venítő Stomfay-család és tár­sadalmi vígjátéka a Buboré­kok, amelyben az élet külső­ségeit, a rangkórságot gúnyol­ja ki. Történelmi színművei kö­zött legjelentősebb a római rabszolgalázadás korába veze­tő Spartacus, amelyben a rab­szolgák és kegyetlen elnyo­móik ellentétét a tragédia vé­gére szerelmi történetté szűkí­tette. Drámái mellett kevésbé je­lentősek regényei (Az atyafiak, az Atlasz család, stb.), ame­lyekben következetesen bemu­tatja álláspontját: a magyar nemesség lecsúszott, eladóso­dott, megérett a pusztulásra. Csiky Gergely regényírói mű­vészete is hozzájárult, hogy később Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond kibontakoz­tatták műveikben az élősdi dzsentri-sors kérlelhetetlen pusztulásának ábrázolását. Csiky Gergelyt alkotóereje teljében, 49 éves korában érte a halál. Művei korszakot je­lentettek a magyar drámaírás- ban. Megteremtette a magyar társadalmi dráma alapjait. Igaz, nem volt szava a kisem­mizett magyar parasztságról: műveivel az uralkodó osztály világába vezetett, pedig a drá­maíróra is várt volna az a feladat, hogy eloszlassa az idealizált parasztképet az iro­dalomban. (Ez majd Gárdonyi Gézának sikerül jobban, aki A bor című színművében kö­zel került a paraszti egyéni­ség önállósításához.) indemellett születésének századik évfordulóján arra a Csiky Gergelyre emlé­kezünk, akinek egész művé­szete mégis hű tükre korának. Annak az írónak emlékét idézzük, aki nagy művészettel előre lendítette a magyar iro­dalom fejlődését. NAGY SÁNDOR M1

Next

/
Oldalképek
Tartalom