Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-07 / 286. szám

2 NÉPÜJSAG 1562. december 7., péntek Fehér Lajos felszólalása a Csehszlovák Kommunista Párt XII. kongresszusán Az Olasz Kommunista Párt X. kongresszusa folytatja tanácskozását Komócsin Zoltán felszólalása a kongresszuson PRÁGA (MTI): Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja a CSKP XII. kongresszusán részt vevő magyar pártkül­döttség vezetője, felszólalásá­ban köszöntötte a CSKP XII. kongresszusát. Forró testvéri üdvözletét fejezte ki a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság valamennyi dolgozójának. Melegen köszöntötte minde­nekelőtt az iparfejlesztésben elért sikereket. A csehszlovák ipar termelése rryghaladja a háború előttinek négyszeresét és ennek eredményeként az egy főre jutó termelésben Csehszlovákia ma már komoly versenytársa a legtöbb tőkés államnak. Megvalljuk nyíltan és őszin­tén — mondotta Fehér elvtárs — a csehszlovák ipar termelé­kenysége magasan felette áll a magyar színvonalnak, s önöket példaképnek tekintjük magunk előtt abban a harcban, hogy mielőbb megközelítsük mi is a legfejlettebb nyugat-európai tő­kés országok színvonalát ezen a téren. A továbbiakban örömét fe­jezte ki a csehszlovák szocia­lista népgazdaság minden té­ren elért eredményei felett, majd hangsúlyozta: a termelés és a termelékenység erőteljes növekedése alapján a cseh­szlovák dolgozók olyan —• anyagi és kulturális élet — színvonalat vívhattak ki ma­guknak, amely a legmagasabb a szocialista táborban. A Csehszlovák Kommunista Párt nagy tekintélyt vívott ki a dolgozók széles rétegében kipróbált politikája, a fejlő­désben elért nagyszerű ered­ményei alapján. Teljes mér­tékben egyetértünk és együtt érzünk a csehszlovák kommu­nistáknak és nemkommunis­táknak azzal a további törek­vésével, hogy társadalmukat politikailag magasan fejlett társadalommá változtassák — mondotta. Büszkéik vagyunk az önök si­kereire. Azokat magunkénak valljuk és tekintjük, — mert hiszen bármelyik baráti ország sikerei egybe«» mindannyiunk, az egész szocialista tábor erő­södését is szolgálják. Ez üdvére válik az egész nemzetközi mun­kásmozgalomnak, a szabadság- szerető, haladó emberiségnek. Elvtársak! A mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkás­párt két héttel ezelőtt tartotta kongresszusát. A beszámolási időszak nálunk is fontos feje­zetet jelentett társadalmunk, országunk fejlődésében. Köz­ponti bizottságunk abban az örvendetes helyzetben volt, hogy azt jelenthette a kong­resszusnak, a VII. pártkong­resszus határozatát valóra vált­va, sikerült befejeznünk a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zését, s ezzel leraktuk a szo­cializmus alapjait Magyaror­szágon — mondotta Fehér elv- társ, majd rámutatott, hogy a falu szocialista átalakítása, né­pünk gazdasági és kulturális fejlődése, pártunk következete­sen, ingadozás nélkül folytatott gazdaságpolitikájának ered­ménye. Pártunk, mint marxista-le­ninista párt, a proletár inter­nacionalizmus alapján áll. A kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi moszkvai ta­nácskozásain egységesen hozott határozatok iránytűként szab­ják meg a mi pártunk tevé­kenységét is és alapját képezik az egész nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének. Harcolunk a marxizmus—leni- nizmus tisztaságáért, s fellé­pünk mindazok ellen hazánk­ban, de a nemzetközi munkás- mozgalomban is, akik bármely oldalról támadják azt. Éppen ezért a mi kongresszusunk is elítélte a pártütő Enver Hod- zsa és elvbarátai szektás, dog­matikus fellépését, akik kira­gadva a marxizmusból egyes szavakat, kiforgatják a törté­nelmi valóságot, rágalmazzák az SZKP-t, nagy örömet okoz­va ellenségeinknek, súlyos kárt a nemzetközi munkásmozga­lomnak. Enver Hodzsa és a hozzá ha­sonlóan gondolkodók valójá­ban nem értik meg korunk fej­lődésének fő jellemvonását: nem értenek egyet azzal a meg­állapítással, hogy ma, amikor a szocializmus világrendszerré vált, a háborúk nem végzet­szerűen elkerülhetetlenek. Ezek a betűrágó, nagyhangú dogmatikusok valójában nem értenek egyet a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini politikájával. Sőt, ahol lehet, ócsárolják, diszkreditálják a Szovjetunió kormányának és a többi szo­cialista országnak a világhábo­rú elhárítására irányuló hal­latlan nagy erőfeszítéseit. Le­becsülik a modern háborúk jellegét, s azokat a katasztro­fális következményeket, ame­lyeket egy atomháború jelen­tene az emberiségre. Ugyanak­kor lebecsülik azokat a haladó erőket, amelyek készek ma akcióba lépni, vagy akcióba is lépnek a világ minden táján a népek erejének egyesítésére a békeharcban. A mi népünk továbbra is a következetes bé­kepolitika folytatására adja szavazatát, s nagyon hálás a Szovjetunió kormányának, Hruscsov elvtársnak azért, hogy a múlt hetekben megfe­lelő kompromisszumokkal el­hárította az újabb világégés, az atomháború közvetlen veszé­lyét, s hatalmas segítséget adott ahhoz, hogy Kuba, ez a Munkáspárti képviselők javaslata: LONDON (MTI): Harminc­öt munkáspárti képviselő a kö­vetkező határozati javaslatot nyújtotta be az alsóházban: miután a külügyminiszter azt mondta a kubai válság csúcs­pontja idején, hogy Anglia teljesen Amerika mellett áll; továbbá a miniszterelnök ki- • jelentette a válság csúcspontja MA eit&: Kálmán Imre: Bajadér című operettjének bemutatója az Egri Gárdonyi Géza Színházban Az Egri Gárdonyi Géza Szín­házban ma este mutatják be az évad második operettjét. Komor Istvánnak, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezőjé­nek rendezésében. A nagyoperett szerepeit Le- hóczky Éva, Bencze István, Fonyó István, Antal László, Fontos Magda, Kanalas László, Fekete Alajos, Kauczky Ervin, Kovács Imre és Kocsis László Játszat alkalmával —, hogy biztosí­totta az Egyesült Államok el­nökét az angol kormány teljes támogatása felől, amivel az angol népet a megsemmisítés veszélyének tette ki. Ennél­fogva a ház követelje vegyes­bizottság kiküldését, amely megvizsgálja a kormány poli­tikáját a kubai válság viszony­latában. Különös tekintettel legyen a vizsgálat ar­ra, hogy: miként működött e válság során az egyezmény az angol—amerikai kettős ellen­őrzésről az Egyesült Államok angliai atomtámaszpontjai fe­lett; és hogyan vált be az ál­talános megegyezés a közös tanácskozásról angol, vagy amerikai atomfegyverek fel- használása kérdésében. Indít­ványozták: készítsen ez a bi­zottság javaslatokat az Anglia területén levő amerikai atomtá- maszpontok jövendő felhasz­nálásáról és az atomfegyve­reknek a NATO szövetsége tagjai részéről gyakorolt poli­tikai ellenőrzése ügyében. A javaslatot kezdeményezték: Shinwell volt munkáspárti honvédelmi miniszter, Green­wood, a munkáspárt országos végrehajtó bizottságának tag­ja és Castle, a munkáspárt volt elnöke. (MTI) t » gyönyörű ország, a nyugati fél­teke „szabadság szigete”, ne váljék üszkös romhalmazzá, hanem tovább fejlődjék, éljen, viruljon annak forradalmi rendszere. Fehér Lajos beszédét e mon­datokkal fejezte be: — Valljuk, mert mélységes meggyőződésünk, mert ez Igaz, a magyar népgazdaságban, el­ért sikereinkben nem kis része van annak a testvéri segítség­nek és kölcsönös együttműkö­désnek, amely a szocialista or­szágok, köztük Csehszlovákia és Magyarország között kiala­kult és egyre szorosabbá válik. A csehszlovák elvtársakkal együtt mi is úgy véljük, hogy a magyar—csehszlovák gazda­sági, tudományos, kulturális együttműködés jó alapon nyug­szik. Ezt kell továbbfejleszte­nünk mindkét nép javára. Mi a magunk részéről a jövőben is mindent megteszünk az együtt­működésből hazánkra háruló kötelezettségek becsületes tel­jesítéséért, állampolgáraink­nak a szomszédi testvéri jó­viszony, a szocialista tábor iránti hűség és proletár inter­nacionalizmus szellemében va­ló neveléséért. (MTI) RÖMA (MTI): Az Olasz Kommunista Párt X. kongresz- szusának csütörtök délelőtti ülésén folytatódott a vita a Központi Bizottság beszámoló­ja felett. Agostino Novella, a Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a CGIL főtitkára felszólalásában többek között megállapította: lényegbe vágó összefüggés van az olasz gazdasági expanzió és a szakszervezeti harcok fellen­dülése között. A gazdasági fel­lendülés — mondotta — nem vetette vissza ezeket a követe­lési mozgalmakat, hanem ép­pen ellenkezőleg: előrehaladot­tabb politikai tartalommal töl­tötte meg és még inkább egy­ségesebbé tette azokat. A CGIL egységes, szilárd — hangsúlyozta a továbbiakban Agostino Novella. Ezután Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Népszabadság fő- szerkesztője adta át a magyar kommunisták, a magyar nép üdvözletét. A magunk részéről biztosítani szeretnénk a kong­resszust: pártunk és népünk teljesen szolidáris az önök hő­sies küzdelmével, mély együtt­érzéssel osztozik az önök gond­jaiban és őszinte örömmel kí­séri minden győzelmüket. Küldöttségünk úgyszólván a mi pártunk VIII. kongresszu­sáról érkezett az önök X. kongresszusára. Kongresszu­sunkon kiemelkedő jelentőségű változásokról számolhatott be Központi Bizottságunk. Arról, hogy a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének befejezésé­vel leraktuk a szocializmus alapjait hazánkban: a magyar dolgozó nép történelmének új szakaszába, a szocializmus tel­jes felépítésének korszakába lépett. Ma felszabadult a légkör Magyarországon. A párttagok és pártonkívüliek között mély és őszinte barátság fejlődik ki. Az emberek fesztelenül és sza­badon vitáznak minden közös ügyünkről. Mindenki, akinek tiszta a szándéka, szabadon él­het a társadalmi visszásságok bírálatának jogával és ezt mindinkább meg is teszi. Az MSZMP sikereinek egyik legfontosabb forrása az, hogy szüntelen harcot folytattunk mind a revízionizmus, mind pedig a szektarianizmus ellen és alapjában felszámoltuk a mindkét elhajlás okozta hibá­Magyar- guinea! közös nyilatkozat Kereken négy napot töltött Guineában a Magyar Népköz- társaság kormánydelegációja, amely Kállai Gyula vezetésé­vel hét afrikai országot láto­gat meg. Guinea az út első ál­lomása. Magyarországnak ha­gyományos, jó kapcsolatai vannak ezzel az országgal: Guinea dzsungeleiben magyar vízfúró mérnökök dolgoznak, Conakry közlekedését ma­gyar autóbuszok bonyolítják le, s magyar mérnökök segí­tik a termelést az állami tulaj­donba került kassa-szigeti bauxitbányában. Szerdán este a magyar kül­döttség, amely Kállai Gyula vezetésével érkezett Guineá­ba, Conakryban, a Guineái Köztársaság delegációjával közös nyilatkozatot írt alá. A nyilatkozatban a két küldött­ség örömmel állapítja meg, hogy nézeteik korunk alapve­tő kérdéseiben azonosak. Mindkét fél egyetértett ab­ban, hogy haladéktalanul vé­get kell vetni a' nukleáris kí­sérleteknek, valamint abban, hogy a német kérdést a világ­béke érdekében mielőbb ren­dezni kell. A két fél kijelentet­te: mindén országnak joga van arra, hogy maga válassza meg barátait, akik erősebb hatalmak esetleges fenyegeté­sével szemben segítik megvé­deni területi sérthetetlensé­gét. Fegyveres nyomás, provo­kációs lépések csak zsákutcá­ba vezethetnek. Mind a gui­nea!, mind a magyar fél elítél­te a más államokkal szembeni megkülönböztető politikán alapuló gazdasági csoportosu­lásokat és leszögezte, hogy kí­vánatosnak tartja a világke­reskedelmi kapcsolatokat ren­dező nemzetközi értekezlet összehívását. A két tárgyaló- I fél — hangzik a továbbiak­ban a nyilatkozat — megvizs­gálta a két ország közötti kapcsolatok további mélyíté­sének módját. A nyilatkozat foglalkozik a gyarmati rend­szer felszámolásának kérdésé­vel és megállapítja, hogy a magyar küldöttség szilárd tá­mogatásáról biztosította Se- kou Touré elnök indítványát, amely szerint 1963. október 24-ig a gyarmati rendszert az egész világon meg kell szün­tetni. A nyilatkozat megismét­li Sekou Touré magyarországi meghívását és megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az elnök 1963. első felében eleget tesz annak. Ugyancsak tartalmazza a nyilatkozat — amelyet ma­gyar részről Kállai Gyula, gui- neai részről Sekou Touré írt alá -2- a hivatalos meghívást a magyar kormány elnöke, Ká­dár János számára, egy gui- neai látogatásra. Szerdán este, a nyilatkozat aláírása után a magyar delegáció díszvacsorán látta vendégül Sekou Touré elnököt és a Guineái Demok­rata Párt, valamint a kormány tagjait. (MTI) SZEREPLŐK: Arturo kapitány, Gorilla tá­bornok szárnysegéde, Fernan­do kapitány, Chimpanzeo tá­bornok szárnysegéde, Juan, a „Sánta ördöghöz” címzett ven­déglő tulajdonosa, Fekete kar­szalagos katona, Pepita karsza­lagos katona. JUAN: (a „Sánta Ördög” ivójába belépő Arturo kapi­tányhoz): Buenvenidos, kapi­tány úr, üdvözlöm szerény haj­lékomban. Hogy szolgál a ked­ves egészsége, ámbátor ne is szóljon semmit, látom, remek színben méltóztatik lenni. Egyébként ezer esztendeje, pontosabban a legutolsó zen­dülés óta nem találkoztunk. Lássuk csak (számol) persze, már három nap óta nem lát­tuk egymást! ARTURO: (int a. vele érke­zett fekete karszalagos katoná­nak, hogy állja el a kijáratot) Ne locsogj, Juan! Nincs helye a fecsegésnek! Ütött az óra... JUAN: Hála neked San Sal­vador de Jujuy-i boldogságos szűzanya! En bűnös, balga, hi­tetlen halandó már azt hittem, hogy a héten nem lesz több lá­zadás... ARTURO: ...és ez az óraütés azt jelzi, hogy parancsnokom. Gorilla tábornok vezetésével újfent leszámolunk a hatalom­ra törő Chimpanzeo tábornok­kal. (Félre). És mi törünk a ha­talomra! JUAN. Ünnepélyesen: Kapi­tány úr, az önök embere va­gyok, én mindig az önök fenn- költ céljait istápoltam, ez a mulató italával, berendezésével együtt az önök ügyét szolgál­ja!... Melyik tábornokkal is méltóztatik most tartani? ARTURO: Mondtam már! Az egyetlen igaz férfiúval. Gorilla tábornokkal! i JUAN: Es milyen pénznem­ORDEN ES ORDEN! (Történik napjainkban, valahol Dél-Amerikában, az egyik tiszti zendülés idején) mel méltóztatják kiegyenlíteni a cehhet? ARTURO: Ennyit sem tudsz, tökfílkó! Amivel minket is fi­zetnek. Dollárral! JUAN: Előre is gracias kapi­tány úr, gracias! Még csak annyit méltóztassék elárulni — amennyiben persze nem hadi­titok és nem az igaz ügyet ve­szélyezteti —, hogy Chimpan­zeo tábornok lokálomba betérő parlamenterei mivel fizetnek. ARTURO: Természetesen, ők is dollárral fizetnek. (Felhábo­rodva). Ennyit sem tudsz, ökör! (Körbenéz). Azonnal ki­üríteni az ivót. Stratégiai szem­pontból szükségeltetik! Rádió- telefon megbeszéléseink értel­mében pillanatokon belül ide­érkezik az ellenfél egyik ma­gasrangú tisztje. (E semleges területen sorsdöntő események játszódnak majd le!) A bejárat felé pillant.) Már itt is a ca- ballero. FERNANDO a pepita kar­szalagos katonával érkezik: Buenos dias, amigo! ARTURO (megöleli): Jó na­pot neked is, drága barátom! (Asztalhoz vezeti). Parancsolj, foglalj helyet. Emlékszel, a leg­utóbb is ennél az asztalnál ül­tünk. (Az abroszra pillant és felpattan). Juan, hol mászkálsz, te, csirkefogó?! Az asztalterítőt legalább kicserélhetnéd az egyik zendüléstől a másikig! Ez a paradicsommártás-folt már a múltkor is itt virított! FERNANDO: Sőt, azelőtt is, hombre. Ha jól emlékszem, a legutolsó előtti harcoknál már láttam ezt a foltot... Persze, hogy láttam! Hát nem emlék­szel, amigo, éppen mondtam neked, mennyire hasonlít a mi hadállásainkhoz. JUAN: Paie, caballeros, pa­rancsoljanak! ARTURO: Konyakot! (Az egyik távolabbi asztalhoz tele­pedett katonák felé int). A le­gényeknek vitess rumot! FERNANDO; (Koccint). Egészségedre! ARTURO: Gracias! Egészsé­gedre neked is! FERNANDO: Ez igen! Tüzes, mint Estrelitta, a Kakadu bár­ból, mi?!! ARTURO: Már felhagytam vele! Te, van most egy nőm. (Az órájára pillant). Bocsáss meg, most nincs időm részle­tezni. Telik az idő, rendeljünk még egy rundót, aztán végez­zünk. FERNANDO: Jván, még két konyakot! (Artúréhoz). Való­ban, végezzünk, mert az öre­gek megint tüzet rendelnek el. Ti ma ágyúzzátok is az állá­sainkat? ARTURO: (koccint). Egész­ségedre! Nem. Nem. Ma csak gépfegyverezzük a legénysége­teket... De térjünk rá a lé­nyegre. (Feszesen vigyázzba vágja magát). Sienta, mucha, amigo, mio, orden es orden, őkegyelmessége Gorilla tábor­nok nevében letartóztatlak! (Rákiált a fekete karszalagos katonára). Hé, kísérd be a szárnysegéd urat a vezérka­runknál berendezett tiszti car- celba! , kát és károkat. Munkánk elvi vezérfonala az SZKP XX. és XXII. kongresszusai útmutatá­sainak, tanításainak konkreti­zálása a sajátos magyar viszo­nyokra. A magyar kommunis­ták, a magyar dolgozók gon­dolkodásában és érzéseiben a marxizmus—leninizmus a szo­cializmus megvalósításáért és a békéért folytatott harc telje­sen eggyéforrott a Szovjetunió Kommunista Pártjával, annak Hruscsov elvtárs által vezetett Központi Bizottságával. A kommunista és munkás­pártok 1957. és 1960. évi moszkvai értekezletének hatá­rozatait magunkra nézve köte­lezőnek tartjuk. E határozatok szellemében és saját tapaszta­lataink alapján elítéljük mind a revizionizmust, mind a dog- matizmust, mind a szektaria- nizmust. Ez utóbbival kapcso­latban, sajnos, igen időszerű az Albán Munkapárt vezetőinek szakadár, provokatív tevékeny­ségéről szólni. Az albán veze­tők elvtelen támadásai az SZKP és más testvérpártok — közöttük a mi pártunk — ellen objektíve az imperialistáknak tettek szolgálatot. Ezért a 81 kommunista és munkáspárt határozatával ellentétesnek látjuk az albán pártvezetők szakadár, provokációs tevé­kenységének támogatását is. Pártunk VIII. kongresszusa egyhangúlag elítélte az albán pártvezetőket és lelkesen tá­mogatta Kádár elvtárs szavait, aki azt mondotta: „A kínai elvtársakat arra kérjük, hogy ebben a vitában vegyék figye­lembe az egész nemzetközi kommunista világmozgalom állásfoglalását.” (MTI) Részletek a Kuba elleni támadásról A havannai rádió csütörtö­kön reggel újabb részleteket hozott nyilvánosságra. Szerdára virradó éjszaka Kuba észak- nyugati partvidéken, Camagüey tartományban, a Caibarien vá­rosától 29 kilométerre fekvő San Francisco part közelében egy ismeretlen jelzésű nagy hajóról ágyú- és gépfegyver- tüzet zúdítottak Kubára. A hajó északfelől jött, s minden jel arra mutat, hogy a táma­dók az Egyesült Államokból érkeztek. A támadás, szeren­csére, nem követelt sem halá­los, sem sebesült-áldozatot. FERNANDO: Kapitány úr, engedek a túlerőnek, (ő is vi­gyázzba vágja magát.) Drága barátom, egyébként én is na­gyon sajnálom, de lévén, hogy a parancs az parancs, őkegyel­messége Chimpanzeo tábornok nevében ugyancsak letartóz­tatlak. (Rákiált a pepita kar­szalagos katonára.) Hé, kisérd be a szárnysegéd urat a ve­zérkarunknál berendezett tisz­ti fogdába! ARTURO: Amigo, engedek a túlerőnek! FERNANDO: Juan, hozz még két *konyakot, így állva felhörpintjük. (A homlokára csap.) Cimbora, majdnem elfe­lejtettem: holnap Chimpanzeo tábornok hitvese teadélutánt rendez. A teához koktélt és pezsgőt is felszolgálnak. Az összegyűjtött pénzt pedig az utcai harcokban elesett kato­nák árváinak és özvegyeinek adományozzák. Kedves, mi? Egyébként (Rákacsint Arturo- ra.) a &ép és még elég fiatal Gorilla tábornokné őnagysága is ott lesz. Nem mondta ne­ked? Remélem, addig kiszaba- díttatod magad a fogságunk­ból! ARTURO: Bízd csak rám! De aztán te is igyekezz, hiszen ismered a dörgést! Fele-fele alapon. Fifti-fifti, érted? (Őreik kíséretében el.) JUAN: (Előcsoszog a bár­pult mögül és számolni kezd.) Lássuk csak, hat konyak, két rum, plusz a vendéglő straté­giai szempontból szükségelte­tett kiürítése, ez összesen ezer dollár ... Ő, San Salvador de Jujuy-i boldogságos szűzanya, add, hogy ezek legközelebb is itt tartóztassák le egymást! (L. A.) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom