Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-06 / 285. szám

4 NÉPŰJSÄG 1962. december 6.. csütörtök M7 «9 •» •• itos&oriom Bemegyek, a húsüzletbe. Sok a hús, ami már nem feltűnő. Kevés a vásárló, ami feltűnő. Igen udva- 1 rlasan fogadják köszönésem, ami a legfeltűnőbb. No — mondom magamban szé- - pen haladunk előre az udvariasság ] terén is. Odalépek a pulthoz. • — Kérek egy kiló sertéshúst l — Parancsoljon, itt a blokk, a j pénztárnál tetszik fizetni. — Köszönöm. Nyújtom a blokkot a pénztárnál, a kisasszony kedvesen rám moso- j lyog, elveszi a blokkot, a pénzt és suttogja: — Köszönöm. I Visszaveszem az olvashatatlan | lila foltokkal teletűzdelt blokkot és én suttogom: — Köszönöm. A csomagolónál egy kedves, fia­tal férfinak átnyújtom a blokkot. Mondja ő: — Köszönöm. Átveszem a húst, mondom én: — Köszönöm. Otthon lemérem a húst. 82 deka. Köszönöm. (Szabó Mihály) — EBBEN AZ ÉVBEN ala­kult meg a nagyfügedi földmű­vesszövetkezeti színjátszó cso­port. A tavaszi bemutatkozás nagy sikert hozott, éppen ezért elhatározták, hogy karácsonyra Tahi László Esküvő című 3 fel- vonásos víg játékát mutatják be a község lakóinak. Lelkes mun­kájukra jellemző, hogy még a 60 éves Bencze István is fősze­repet vállalt. — FÜZESABONY község­ben az Egri Közúti Üzemi Vállalat befejezte az átkelő útszakasz építését. Mintegy 2,6 kilométer hosszúságú út­szakaszt, 3,2 millió forintos költségráfordítással korsze­rűsítettek. — MINDEN KEDDEN dél­után tartják a nagyfügedi Dó­zsa Tsz -tagjai a termelőszövet­kezeti akadémiát. Egy-egy elő­adást 150 tsz-tag hallgat végig. — A ROZSAI pajzsfron­toknál eddig 96 vontatás volt a szokás. A kongresszus hó­napjában 100-at vállalt Szur- doki Bálint brigádja, de 104 vontatást teljesített. Emelke­dett a termelékenység és sok importfát takarítottak meg. — NEM EGÉSZEN kilenc szá­zalék híján teljesítette me­gyénk ez évi állati termék- és élőállat-felvásárlási tervét. A felvásárlási terv teljesítésében a hevesi, a gyöngyösi és a fü­zesabonyi járás jár az élen. — IDEJÉBEN, még a ke­ményebb fagyok előtt befe­jezték az aldebrői híd betono­zását. 28 nap szükséges, míg megköt a beton, aztán az új hídon megindulhat a forga­lom. — ÍRÓ-OLVASÓ találkozót rendeznek szombaton a hevesi járás legkisebb községében, Tarnabodon, a Tamagyöngye Tsz-ben. A könyvhét-akció- bizottság rendezésében sorra kerülő találkozón részt vesz Galabári Zoltán író is. — HÁBORÜ ÉS BEKE cím­mel tartott előadást kedden Ivádon Ivádi István párttit­kár. amelyen közel száz ér­deklődő jelent meg. Az elő­adás után a megjelentek előtt két filmet vetítettek le. — NAGYSZABÁSÚ Télapó- ünnepség lesz vasárnap dél­után az egri Városi Művelődé­si Ház nagytermében, a mű­velődési ház, a városi KISZ- bizottság és az úttörőház kö­zös rendezésében, amelyre a város általános iskolásai hiva­talosak. — 1000 MALACOT adott át a felvásárlóknak a hatvani Lenin Termelőszövetkezet a szerződött 700-zal szemben. A jövő évi malachizlalásra már megkötötték a szerző­dést a hatvani Lenin Tsz ve­zetői. A hevesi pásztormeséktől az egyetemi tanárok kíváncsiságáig Berze-Nagy népmesegyűjtései a nemzetközi tudományos érdeklődés homlokterében — 1879-ben gyenge szemű gyermeke született egy bese­nyőtelki pásztornak. Mindig közeire nézett vastag szemüve­gével, de füle igen érzékenyen hajlott a színes szóra. Heves­ben és a Tisza környékén sül­dőlegény korában hallgatta, le­jegyezte a nép szájáról a mesé­ket. Később, szívós munkáját értékelve, már a Tudományos Akadémia biztatja a lelkes egyetemi hallgatót a gyűjtésre. A lapok helyt adnak ízes, a nép leikéről valló lejegyzések­nek. Dr. Berze-Nagy János — mert róla van szó — egész éle­tén át fáradhatatlanul gyűjtö­gette, publikálta a magyar nép meséit. Szűkebb pátriáját, He­ves megyét,, sohasem feledte el, mert ennek a tájnak népét, pásztorvilágát vér szerint is­merte. Besenyőtelek és Heves megye népének meséivel, ha­gyományaival, szokásaival és nyelvkincsével tizenegy mun­kájában találkozunk. Mindezt a nagy gyűjtő fiá­tól, dr. Berze-Nagy Jánostól tudjuk meg, aki Heves megyei rokonait meglátogatva, apja szellemi örökét is idézgeti az érdeklődők előtt. — Hitte-e dr. Berze-Nagy, hogy munkái egyszer az érdek­lődés fényében fognak állni? — 1943-ban így írt egjdk ba­rátjának, a „Magyar népmese­típusok” című munkájáról: „Nekem több, mint harminc évi munkám fekszik benne. S ha kiadást nem remélhet, nem hiszem, lesz-e hamarosan olyan, a magyar nép szellemi termékeit hasonlóan ismerő magyar, aki az ilyen munkára hasonló képességekkel felké­szülve, egy életet szánna ... Mi volnánk az első a világ min­den népe között, akik népünk meseanyagát tudományosan feldolgoztuk.” Ez a levél nem szerénység nélkül való. Most, amikor a Baranya megyei Ta­nács nagyvonalú áldozatkész­séggel kiadta a „Magyar nép­mesetípusok” és az „Égig érő fa” című dr. Berze-Nagy-mun- kát, a folklór-kutatás nemzet­közi tekintélyei megmozdultak és érdeklődésük megindult az úttörő jellegű művek iránt. Az évtizedek fáradságos munká­jával összegyűjtött anyag hoz­záférhetővé vált a nemzetközi kutatás számára, mert a kiadó vállalta azt a költséges és nagy felkészültséget kívánó munkát, hogy a művek gerincét kitevő meséket műfordítókkal átültet- tesse négy világnyelvre. A művek hatása egyre mé­lyül. Dr. V. K. Ivanov, az Uráli Állami Egyetem rektora, Szverdlovszkból kérte a művek megküldését. Dr. L. L. Potapov leningrádi professzor a maga és még két professzortársa ne­vében kéri a „Magyar népme- setípusok” és az „Égig érő fa” című kötetek megküldését. Dr. Stith Thompson, amerikai pro­fesszornak az a véleménye, hogy dr. Berze-Nagy János népmesegyűjteménye kétség­telenül egyike a legjobbaknak és új műve megírásakor gyak­ran utal is a nemzetközi jelen­tőségű magyar műre. Dr. Jan de Vries professzor Utrechtbol ugyancsak standard-műnek tartja a népmesegyűjteményt Dr. Richard Weiss professzor Zürichből, dr. Milovan Gavazzi Zágrábból, dr. Szabó T. Attila Kolozsvárról, dr. Rincsen Ulán­bátorból, Dja’far al-Hassani Damaszkuszból. dr. Saburo Ja- mada. a Japán Tudományos Akadémia elnöke Tokióból, dr. i Hans Damm Lipcséből, dr. Wolfgang Schlachter Göttin- I génből, Sabina Stroesku Buka­restből, dr. Ivar Paulson Rote- broból (Svédország), dr. Vilko Novak Ljubljanából, dr. Josef Heckel, az Egyetemi Néprajz­intézet igazgatója Bécsből sür­getik érdeklődésükkel azt a megvalósítható tervet, hogy dr. Berze-Nagy munkája modern világnyelven teljes terjedelem­ben megjelenjék, s ezáltal egy munkás élet eredménye és tel­jes anjaga bejuthasson a nem­zetközi tudományos élet vérke­ringésébe. Intézmények és könyvtárak rendelik meg a műveket, mert a tudományos érdeklődés, a kutatás számon tartja és felhasználja e jelleg­zetesen egyedülálló életművet. Dr. Berze-Nagy János nem érhette meg fáradozásainak nagy, nemzetközi sikerét és visszhangját. Az egykori bese­nyőtelki pásztorfiú feladata a szorgalmas gyűjtés maradt. A tudós fia azonban nem nyugo­dott addig, amíg a nagy gon­dolatokat és a művet jelentő­sége szerint felmérő Baranya megyei Tanács ki nem adta dr. Berze-Nagy hagyatékát úgy. hogy a népmese, a néplélek kincséi az idegen nyelvű ku­tatóknak is hozzáférhetőkké váltak. S mindezt azért mondottuk el, mert a gyöngyösi diákok éppen az idei iskolai év kez­detén nevezték el egyik szak­körüket dr. Berze-Nagy János­ról, az egykori gyöngyösi diák­ról. Farkas András A televízió műsora 18,00: Beszélgessünk oroszul! Nyelvlecke haladóknak. 18,20: Egy nap Helsinkiben. Magyar kisfilm. 18,30: Telesport. 18,55: A jövő hét műsora. 19,00: A tv mesekönyve. 19,05: Közvetítés az Állami Operaházból. Mo­zart: Cosi fan tutte. Vígopera 2 felvonásban. A közvetítés szünetében: Tv-híradó. 22,00: Hírek. A tv-híradó ismétlése. (MTI) Menekülés Nyugatról • • • Növekszik a menekültek száma a nyugati övezetből Nyugatnémet katonák otthagyják a Bundeswehrt Idő járás jelen tés Várható időjárás csütörtök estig: Felhős idő, néhány he­lyen ónos eső, futó havazás, mérsékelt, helyenként élén- kebb északnyugati szél. A hi­deg kissé enyhül. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet holnap: az ország északi felé­ben nulla—plusz három, délen nulla—mínusz három, legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet délnyugaton mínusz 10 fok alatt, máshol mínusz négy— mínusz 9 fok között. (MTI) Néhány nappal ezelőtt lehe­tőségem volt Barby-ban, az NDK 17 felvevő tábora közül az egyikben, számos Nyugat- Németországból menekült sze­méllyel beszélgetnem. A mene­kültek a legkülönbözőbb tár­sadalmi rétegeket képviselték. Részben gazdasági kényszer­ből, részben a szociális igaz­ságtalanságok miatt menekül­tek, vagy azért kérték elhelye­zésüket a szocialista Németor­szágban, mert a politikai lég­kör a számukra elviselhetetlen volt. A Barby-i tábor túlzsúfolt: az év eleje óta 4413 áttelepülő és visszatérő disszidens jelent­kezett a hatóságoknál. Feltűnő, milyen sok a fiatal a menekültek között. Augusz­tus folyamán 595 fiatalkorú kért menedékjogot az NDK tá­boraiban. Az eisenachi tábor­ban az utóbbi hetekben a nyu­gatnémet menekültek közül 30 százalék fiatalkorú volt. Barby-ban számos Bundes­wehr katonamenekült is tar­tózkodik, akik nemrégen hagy­ták ott Nyugat-Németország- ban állomásozó egységeiket. Nem tudták elviselni a régi po­rosz szellemre emlékeztető drillszerű kiképzést és nem akartak részt venni egy német Fehér János, Adács: A váróteremmel kapcsolatos pa­naszát Olvasóink írják című rova­tunkban szóvá tesszük. A pályaud­var íűtésével kapcsolatban vélemé­nyünk szerint tájékozottsága nem megfelelő. Gönczi Miklősné, Eger: Panaszát a Magyar Államvasutak Igazgatóságához továbbítottuk. A MÁV illetékesei tájékoztatásul kö­zölték, az átszállásnál rendelke­zésre álló 11 perc kevés ahhoz, hogy közvetlen egri kocsit kap­csoljanak a budapesti szerelvény­hez. Ha a várakozási idő más vo­natoknál több — a füzesabonyi ál­lomás rendelkezik meleg, fütött váróteremmel, tehát r.em kell az utasoknak :.ázni-fázni”. Ügy gon­doljuk; a válasszal egyetért. testvérháború előkészítésében. A Barby-i táborban, egy ré­gi, patinás kastélyban a han­gulat várakozásteljes és opti­mista. A menekültek 2 hétig maradnak a fogadó táborban, míg kívánságaiknak megfelelő munkahelyet jelölnek ki a szá­mukra. A legtöbb Barby-ban tartózkodó menekült ezekben a napokban a mezőgazdaságban segít. Valamennyien napi mi­nimum 12—14 márkát keres­nék. Csak akkor távoznak ide­iglenes otthonukból véglege­sen, ha megszemlélték a ki­és közvetített munkahelyet megkapták új lakásukat. Akik új otthont találtak, azok a hét keddjén vagy csü törtökén elfoglalhatják munka­helyüket. Az NDK új állam­polgárai ezeken a napokon kü­lön motorkocsival Magdeburg- ba utaznak, és innen indulnak új otthonukba. Az elmúlt hé­ten a megnövekedett létszám miatt, Potsdamban és Geraban új menekült tábort nyitottak meg. A Berliner Zeitungból ford.: Szentirmai László 1963. DECEMBER 6„ CSÜTÖRTÖK: MIKLÓS 70 évvel ezelőtt, 1892. december 6-án halt meg WERNER SIEMENS német elektrotechnikus, a dinamó egyik feltalálója (18<?b). Az ő talál­mánya továbbá az elektromos táv- írógép egyik fajtája, és a gutta­percha szigetelésű vezeték. Fivéré­vel, Wilhelmmel és a ^ két Martin­testvérrel ő dolgozta ki az ún. Siemens—Martin acélgyártási eljá­rást. __ 220 évvel ezelőtt, 1742-ben e na­/ $ ?i/f .trr:—'—1~~ '... pon született NICOLAS LEBLANC fr ancia kémikus, aki a róla elne- Werner Siemens vezeti gyártási eljárással mestersé­gesen szódát állított elő 1791-ben. 185 évvel ezelőtt, 1797-ben e napon született NAGY KAROLY csillagász és matematikus,' aki Bicskén az ország első csillagvizs­gálóját rendezte be. A szabadságharcban való részvétele miatt bebörtönözték, majd Párizsba emigrált. Itt 'tette közzé csillagá­szati munkáit francia és német nyelven. 80 évvel ezelőtt, 1882-ben e napon halt meg LOUIS BLANC francia kispolgári szocialista, aki a kapitalista rendszer ellent­mondásait hitelek nyújtásával és szövetkezetek révén, valamint az ún. „nemzeti műhelyek” felállításával kívánta kiküszöbölni, amelyekben a munkások bér helyett a termelés megfelelő részét kapták volna. Fő műve: A munka szervezése (1849). December 6-a FINNORSZÁG nemzeti ünnepe, 1917-ben az or­szág ekkor vált független köztársasággá. FILM: Fagyossxentek Révész Györgynek ez a kitűnően rendezett, lírai hangvé­telű alkotása a közös gazdálkodás útjára lépő emberek kez­deti nehézségeiről, problémáiról ad hiteles és őszinte képet. Egy tiszta szerelem kapcsán a múlt mélyen gyökerező előíté­leteit bírálja. A filmben kitűnő művészek egész sora szerepel. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház december 6-tól 9-ig mutatja be. kssifclÜ EGRI VÖRÖS CSILLAG Fagyosszentek EGRI BÉKE Megöltek egy leányt GYÖNGYÖSI PUSKIN Candide GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Elmentem a nap után HATVANI VÖRÖS CSILLAG Esős vasárnap HATVANI KOSSUTH Eltűnt egy asszony XVXVXXXNXXVXNXX>XVXV\>XXXXXVEXXXXXX\XXXXXXXXXXXX\'CVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\VXXXX\VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\\ Hát most mar en is makk ásszá változtam; délutánonkint, amikor hazaérkezem, tüzet ra­kok, befűtök. Az jár eszemben: így guggolt le az ősember is az első tűzhöz, — farakás, szikra, láng, lobogó ha­sábok, ejnye, hát nem változik ez meg az atomkorszakban? A különbség csak annyi: az ősember megvárta, míg a villám felgyújt egy fát, a parazsat őriz­te, aztán időről időre, vagy önmaga csiholt tü­zet két száraz fa dör- zsölgetésével; én pedig arra várok, hogy a nedves gyufám fellob­banjon, azután arra, hogy az összegyűrt pa­píros lángoljon, aztán arra, hogy a nedves fába beleharapjon a láng, aztán arra... Uramisten, hogyan gondolta ezt Prométhe­usz, amikor — állítólag — lelopta az Olimposz­ról nekünk a tüzet? Mert nálam például kokszról van szó. A koksz ugrál a fapará­zson, roppan-robban, olyan lármát csap a kályhában, mintha gépfegyver tenne és MAKK ASZ nem koksz, égni azon­ban magának az isten­nek, illetve a félisten Prométheusznak sem ég. Én magam, szakáll- tálan makk ász, pedig piromániás leszek a tél végéig. Nézem a tüzet, közben fújom. Akácfa voltál, úgy látszik, az is akarsz maradni, hi­deg hasáb az aprófa tetején, legfeljebb el­komorulsz, ' megfeke­tedsz a füsttől, de égni nem égsz. Nyers vagy és rideg, a vizet köny- nyezed, amely beléd szorult, s én leshetem, mikor lesz meleg a szo­bám. Már harmadszor nya- lábolok fel papirosokat, lám, még egy kéziratot is feláldozok. A kéz­iratban arról van szó. milyen szerelmes va­gyok, csupa tűz és láng, lobog a novellában a szerelem, ég a szívem, de az irodalom se se­gít, a novella elham­vad, a fa nem gyullad meg, soha ilyen csőd­jét az irodalomnak! Az aprófa pedig kifogyott. Milyen háztartási esz­közt kellene most lat­ba, illetve tűzbe vetni, esetleg a fakanalat, vagy a fűszerespolcot a konyhából — kár, hogy a tégla nem ég, szét­szedném a házat. Mol­nár Ferenc ezt írta: a has a tüdő kérdése. En meg azt mondom: a tűz a tüdő kérdése. Fújjad, ki tudja, med­dig fújhatod. Amíg ha­lálosan bele nem vörö- södsz, zihálsz, pulzusod megbolydul, verejtéke­zel immár. No lám, nem is kell befűteni, csak fújni az átkozott tüzet, máris meleged lesz, a kutyafáját. A kutyafáját ennek a fá­nak, azt hiszi, az erdő­ben van és nem a kály­hában. Aztán: végre! A láng megfogta a hasábokat, úgy látszik, nem eresz­ti. Nézni kell. Nézni a csodát, a piros színű csodát, ég és pirossá sorvad a fa. Ilyen a la• bogás: izzó és sorvasz­tó, milyen szép jelkép és jeladás. Lobogni, égni — elsorvadni a szenvedélyes lobogás- ban és melegíteni vele, mások életébe melegsé­get vinni. De szép, de szép. Nézem a tüzet, a pi­rosló szemeket az alko­nyaiban, nézem az ug­ráló lángot, micsoda kedves manótánc, őszi­téli kedves lidérc a faropogás melódiájára. Már nem kell fújni, olthatatlanul ég, mint. a szerelem, fel lehetne gyújtani vele a világot, hogy a csillagok mele­gedjenek tüzénél, egye­lőre azonban megelég­szem, ha a faparázsnál meggyullad a koksz, ez a rideg matéria, ez a szénszármazékú ár­mány, — tessék, elfeke- tttette a parazsat. Hát ennyit érne a lángolás, a lobogás, hát ennyit a hű szerelem? Gyerünk, tűz. Vár az íróasztalom, várnak könyveim, fogy az időm. Gyerünk, koksz, válj az izzástól lilává, tüzes fehérré, legyen tavasz a szobában, nyár. El kell olvasnom még ezt és ezt és ezt, olyan sok könyv van, és olyan kevés nap. Gyerünk, meleg: áradj. Hideg szobában, min­denki öregebb, mint ahogy a kora mondja, megtavaszodunk a langy melegben, csald meg koromat, koksztűz! Hadd higgyem a me­legben, hogy barna még a hajam, hogy megfia­talodtam, hadd álmo­dozzam. Gyerünk, tűz: úgyis az a sorsod, hogy égsz, — milyen jó égni másért, másokért. En­gem pedig ments fel makk ász voltom alól, eleget guggoltam itt várakozva. Pattogj, hogy én' beszüntethes­sem magánpattogáso­mat, lássam: mennyit ér ez a rábeszélésem. Aztán: végre. Pattog. Ég a koksz. Előveszem a könyvemet. Ez törté­nik a könyv lapjain, az történik. A tűz — hiába — ér­dekesebb. Bodó Bél» i

Next

/
Oldalképek
Tartalom