Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-20 / 271. szám

A szocialista forradalom minden győzelme elsősorban annak köszönhető,, hogy a magyar munkásosztálynak, a dolgozó népnek egységes, marxista—leninista, internacionalista pártja van, amely megoldotta és megoldja történelmi feladatait AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 271. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. november 20., kedd Üdvözöljük a Vili. kongresszust Ma ül össze az MSZMP VIII. kongresszusa. A párt legfelsőbb fóruma olyan nemzetközi és történelmi időben tárgyal, amikor a nemzetközi politikára a béketábor nyu­godt, megfontolt békeakarása nyomja rá a bélyegét. Per­sze, mi is elmondhatnánk, hogy „Nyugaton a helyzet vál­tozatlan” — sok dologban igazat is mondanánk, hiszen az imperializmus ma is, s valószínű holnap is próbálko­zik. De — s ma már ezen van a hangsúly — próbálkozás sainák gátat vet a béketábor katonai ereje, s a velük szolidáris nyugati országok népe. Kuba a példa és a tanú, hogy ma már a Karib-tenger térségében sem tehet azt az imperializmus, amit akar. De hát nemcsak a katonai erőről van itt szó, — hanem arról a hatalmas békeoffen- ziváról is, amely a szovjet diplomáciával kezdődik és az angol dokkmunkás sztrájkjával folytatódik. Az embe­rek békét akarnak! Mindenesetre jóleső érzés megállapítani: népünk, kormányunk és pártunk a béke oldalán áll és kész is min­dent megtenni azért. A párt kongresszusai mindenkor történelmi mérföld­követ jelentettek hazánk, népünk és a kommunisták éle­tében, s egy kicsit mindig a megtett út visszapillantását jelentették. Persze, sokat hátratekinteni veszélyes, nem látjuk esetleg tisztán az előttünk levő utat. De hátra­tekinteni, számba venni eredményeinket, s megszabni fel­adatainkat mindenkor, helyes kommunista feladat lesz. S hogy rohan az élet! Milyen küzdelmes munkát jelent csupán csak az a három esztendő is, amit 1959 de­cembere, a párt VII. kongresszusa óta megtettünk. Ott, a kongresszuson a második ötéves terv — még csak terv volt csupán, a magyar mezőgazdaság szocialista átszer­vezése pedig nehéz feladat, melyre ott és akkor a kom­munisták vállalkoztak! S ma? Országosan is, megyénk­ben is eldőlt a nagy harc, s nem az a drámai kérdés, hogy belépjek — ne lépjek, hanem: hogyan dolgozzunk jobban, hogyan termeljünk többet, hogy az ország aszta­lára több kenyér, hús és bor jusson, nekünk pedig több munkaegység és becsület. Második ötéves tervünket is időarányosan, a meg­felelő ütemben teljesítjük. Több mint 400 000 magyar kommunista képviselői tárgyalják a kongresszuson az elért sikereket és eredményeket. Ügy gondoljuk, nem szerénytelenség megállapítanunk: megyénk képviselőinek sincs szégyenkezni valójuk, ők is komoly eredményekről számolhatnak be. habár jóllehet hibáktól sem volt men­tes az életünk. Bányáink, üzemeink teljesítették tervei­ket, a termelékenység mindenütt szépen emelkedett, s termelőszövetkezeteink a viszontagságos, mostoha időjá­rás ellenére, tovább erősödtek, kiállták a próbát. Megyénk lakossága is jól tudja, hogy amikor a kom­munisták tárgyalnak, az egész országot, az ő életüket is érintő problémákról esik megfontoltan, hozzáértően szó. Ezt bizonyították a Központi Bizottság már hónapokkal ezelőtt nyilvánosságra hozott kongresszusi irányelvei is, amelyet a megye lakói figyelemmel olvastak és vitattak, mert hisz róluk, az egyszerű emberről volt ebben szó, még akkor is, ha milliárdos számok és látszólag a hétköz­napi élettől elvonatkoztatott elvek sorakoztak a papíron. Felnőtt nép lettünk, s olyan mélységekben, mégis egy­szerűen tanultunk meg gondolkodni, mint azelőtt soha, „A visontai külszíni fejtésre több milliárdot irányoz elő a népgazdaság ...” olvassa a környék lakossága, s tudja, ez azt jelenti: ide munkás kell, itt dolgozni lehet, ide elmehet a fiam ipari munkásnak. S ezután: olcsóbb lesz a szén, esetleg másik üzem is épül, s ott is... A nagy tetteket, számokat felváltja tehát, s kiala­kítja belőle életének apróbb-nagyobb örömeit, biztos jövőjét, mint ahogy a párt és a kormány az emberek, az ország lakosainak egyedi érdekeiből — 10 és 100 forin­tokból állítja össze a milliárdos terveket, amelyek — le­het — egy nyugati újságíró számára csupán szenvtelen számok, a mi számunkra viszont az emberi boldogságot jelentik. Persze, akadnak még kishitűek, van még megyénk­ben is emberi butaság, közömbösség és lustaság, — bár azt nem mondhatjuk, hogy elenyésző, de azt már mond­hatjuk, hogy a többségre nem ez a jellemző, hogy' a több­ség megértette a célt és dolgozni, harcolni is kész érte! S egy nép. amelynek döntő többsége harcra kész — győ­zelmekre képes. Rohan az élet, s egy újságcikk, valamint egy ember nagyon is véges szelleme, képtelen mindent számba venni. Egy azonban tény: ha nem is fenékig tejfel még minden, így sohasem éltek az emberek ebben, az országban. S ha még az óhajokat mindenkor nem is, az érdekeket már helyesen szolgálják a kommunisták. A VII. kongresszu­son sok minden elhangzott eredményeinkről, hibáinkról, — az idő, munkánk hozza magával —, most a VIII. kong­resszuson még több eredményről adunk számot, jövőnk előremutatása is más, újabb feladatok megoldását jelenti. De Kádár elvtárs VII. kongresszusra mondott záró­beszédének néhány, sőt mondhatni, valamennyi része továbbra is érvényben marad: „Legyenek a kommunisták nyugodtak és megfontol­tak, de a hibák láttán, a mulasztásokért továbbra is há­borodjanak fel! A kommunisták nem urai, de szolgái népünknek! Minden ember a boldogság kék madarát űzi, a kommunista is! De a kommunista csak akkor boldog, csak úgy boldog, ha vele együtt minden ember boldog. A kommunista nem felsőbbrendű a többi embernél, de nem is alábbvaló. A kommunista — egész ember, ezért szereti és követi a nép.” Tanácskoznak az ország, a kommunisták küldöttei. Egy ország veti vigyázó szemet Pestre, a kongresszusra. Ott ülnek, vitatkoznak megyénk küldöttei is, hogy az ország, megyénk sorsát, az emberek életét tegyék még szebbé és jobbá. Üdvözöljük hát szeretettel mi is a kongresszust! V________________________________________________) A pártirányítás szerkezeti átalakításáról, az ipar, a mezőgazdaság, az ellenőrzés feladatairól beszélt Hruscsov az SZKP KB plénumán Moszkvában, a nagy Kreml- palotában tegnap nyitotta meg Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának plénu­mát, amelyre a Központi Bi­zottság tagjain, póttagjain és a revíziós bizottság tagjain kívül vezető párt-, tanácsi és gazda­sági munkásokat is meghívtak a köztársaságokból, határterü' letekről, és területekről. A plé num napirendjén az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság pártirányításának megjavítása szerepel. A napirendet Nyiki- ta Hruscsov, az SZKP Közpon­ti Bizottságának titkára tartot­ta. Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottságának plénumán „A Szovjetunió gazdasági életének fejlődése és a nép­gazdaság pártirányítása” című beszámolóban Hruscsov meg­állapította, hogy o XXII. kong­resszus óta eltelt egy év alatt igen nagy eredményeket ért el a szovjet állam a belső fejlő­désben, a nemzetközi küzdőté­ren. A továbbiakban részletes adatokkal illusztrálta a hétéves terv első négy évének ered­ményeit és kijelentette, hogy a hétéves terv előirányzatait a legfontosabb mutatókban túl­teljesítik. A továbbiakban ar­ról beszélt az SZKP KB első titkára, hogyan fejlődött a be­ruházási építkezés, a közleke­dés és a hírközlés, adatokkal jellemezte a dolgozók anyagi jólétének növekedését, majd így folytatta: — ... a népgazdaság irányí­tásának megjavításánál nem korlátozódhatunk csupán a gazdasági szervek átalakításá­ra. Megérett annak szükséges­sége, hogy a népgazdaság köz­ponti és helyi pártirányításá­nak szervezeti átépítésével is foglalkozzunk... Előrehaladásunk üteme most főleg attól függ majd, hogy milyen hozzáértéssel szervezzük meg a párt po­litikai irányvonalának ér­vényesítését. láljunk, hogy helyesen hasz­náljuk fel a párt — és a szov­jetek kádereit, a tudományos és műszaki dolgozókat a gaz­daság valamennyi ágában, és jobban megszervezzük munká­jukat. Mint megjegyezte: az SZKP KB elnökségének javaslatai abból indulnak ki, hogy a pártszerveket a legalsóbb foktól a legfelsőbbig ágaza­ti elvre kell felépíteni, biz­tosítva ezzel az ipar, az épí­tőipar és a mezőgazdaság konkrétabb pártirányítását. N. SZ. Hruscsov kiemelte: „Ilyen formán az átszervezés fő értelme az, hogy a párt és a pártszervek erőfeszítéseit a kommunista építés alapvető feladatainak megoldására össz­pontosítsuk.” A Központi Bi­zottság titkára ezután részlete­sen vázolta az SZKP KB ja­vaslatait, melynek keretében a mezőgazdasági termelésben a mezőgazdaságot kiszolgáló intézményekben és szerveze­tekben, s a mezőgazdasági nyersanyagfeldolgozó vállala­toknál tevékenykedő kommu­nisták egységes pártszervezet­be tömörülnek és ezt a párt- szervezetet a mezőgazdasági termelési igazgatóság pártbi­zottsága fogja irányítani. Az iparvállalatok, az építkezések és a közlekedés pártszerveze­teinek vezetése az ipari terme­lést irányitó pártbizottság ke­zében összpontosul majd. Az SZKP KB első titkára kijelentette: célszerűnek lát­szanak a helyi pártszervek ar­ra vonatkozó javaslatai, hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóságok területén alakít­suk át a mezőgazdaság, ipar és építőipar pártirányításának struktúráját. Ezek a javaslatok teljes összhangban vannak az ágazati elvvel, s a pártszerve­zeteknek a legalacsonyabb fok­tól a legfelsőbbig erre az elvre kell felépülniök. Ami az OSzSzSzK területeit és határterületeit illeti, min­denütt két területi, illetve ha­tárterületi pártbizottságot kell alaktíani, amelyek közül az egyik az ipari, a másik a me­zőgazdasági termelés irányítá­sát látja el. Hruscsov megjegyezte, hogy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak to­vábbra is egy központi bizott­ságuk lesz, hogy biztosítva le­gyen a köztársaságban az egész gazdaság, az egész kom­munista építés egységes irányí­tása. Az ipari és mezőgazdasági pártszervezetek irányítására — mondotta — mindegyik szövet­séges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága két irodát alakít; amelyek kö­zül az egyik az ipari termelés* a másik a mezőgazdasági ter­melés irányítását fogja ellátni* a KB elnökségének vezetése alatt. Azokban a köztársasá­gokban, ahol a központi bi­zottságnak nincs elnöksége, célszerű lesz azt megalakítani. Mint Hruscsov rámutatott, azt javasolják, hogy az SZKP Központi Bizottsága OSzSzSzK irodáján kívül meg kell alakítani az SZKP Központi Bizottságának egy másik iro­dáját, amely ■ kifejezetten az ipari termelés irányításával, s egy harmadik irodáját, amely pedig a mezőgazdasági terme­lés irányításával foglakozna az oroszországi föderáció ke­retein belül. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára támogat­ta a megerősített gazdasági te­rületek kialakítására vonatko­zó javaslatot. így az oroszor­szági föderációban a jelenlegi 67 népgazdasági tanács helyett mintegy 22—24 népgazdasági tanácsot, Ukrajnában pedig a jelenlegi 14 helyett hetet kell létrehozni. Ahhoz, hogy az SZKP Központi Bizottságá­nak irányító szerepe az ipar- (Folyt. a 2. oldalon) Több mint hatvan ország testvérpártjának képviselői vesznek részt az MSZMP kongresszusán Ezért sarkallatos intézkedése­ket kell tennünk, hogy bizto­sítsuk a konkrétabb, és terv­szerűbb pártTrányítást, a ter­melés valamennyi ágában. Megjegyezte, hogy a párt- szervezetek felépítése jelenleg területi elven alapul, s így egyaránt kell foglalkozniok az iparral is, a mezőgazdasággal is. A gyakorlatban kezdett úgy alakulni a dolog, hogy a pártszervek kényszerűen szét­forgácsolják erőiket, hol ehhez, hol ahhoz fognak. Ez kam­pányszerűvé teszi a párt irá­nyítását. Mindez annak a kö­vetkezménye, hogy a pártszer­vek jelenlegi struktúrája nincs összhangban az ország gazda­sági fejlődésének mai feladar taival. — Ha megtaláljuk a helyes szervezeti felépítést, módiink lesz arra, hogy a jelenlegi ká­derekkel tervszerűen fejlesz- szük a gazdaság valamennyi ágát — mondotta. Számadatokkal illusztrálta a párttagság, a káderek, a szak­emberek arányának alakulá­sát, majd kijelentette: — Az a feladatunk, hogy Jobb szervezeti struktúrát ta­Naponta újabb külföldi de­legációk érkeznek az MSZMP VIII. kongresszusára, amelyen a magyar küldötteken kívül több külföldi testvérpárt kép­viselői is részt vesznek majd. Vasárnap a késő esti órák­ban érkezett meg Maas Ge­rardus, a Holland Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak tagja, és a lengyel testvér­párt küldöttsége: — E. Ochab, a politikai bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Josef KovJdlczyk, a revíziós bizottság tagja és Jerzy Po- laninszky, a Központi Bizott­ság póttagja. Hétfőn a kora reggeli órák­ban érkezett meg a csehszlo­vák delegáció: Otakar Simu- nek, a Csehszlovák Kommu­nista Párt politikai bizottságá­nak tagja, Jaroslav Havelka és Frantisek Dvorsky, a Központi Bizpttság tagjai. A Német Szocialista Egység­pártot négytagú delegáció — Herbert Warnke, a politikai bi­zottság tagja, Erich Mielke, a Központi Bizottság tagja, Otto Funke, a Központi Bizottság póttagja és Wilhelm Meissner, az NDK budapesti nagykövete — képviseli a kongresszuson. A Német Kommunista Párt küldötteként Otto Niebergall, a politikai bizottság tagja ér­kezett Budapestre. Megérkezett a Mongol Népi Forradalmi Párt küldöttsége is, Dugerszurunnek, a politikai bizottság tagjának, a központi bizottság titkárának vezetésé­vel; továbbá a Koreai Mun­Hétfőn, IL—18-as különre- pülőgépen Budapestre érke­zett a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának küldöttség?, amely Otto Kuuszinennek, az SZKP Központi Bizottsága el­nökségi tagjának vezetésével részt vesz a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszu­sán. A delegáció tagjai: Borisz Ponomarjov, a Központi Bi­zottság titkára, Ivan Kebin, az SZKP Központi Bizottságának tagja, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Nyina Pernacs, az Uk­rán Kommunista Párt harkovi kapárt delegációja, élén Kim ír Szénnél, a politikai bizott­ság póttagjával, a Központi El­lenőrző Bizottság elnökével. A Román Munkáspárt kép­viseletében Alexandru Drag- hici és Dumitru Coliu, a poli­tikai bizottság tagjai, továbbá Josif Banc, a Maros Magyar Autonóm Tartományi Pártbi­zottság első titkára érkezett a kongresszusra. területi .bizottságának titkára. A küldöttség ötödik tagja, V. I. Vsztyinov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Bu­dapesten csatlakozott a dele­gációhoz. A vendégek fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Gáspár Sándor, a Politikai Bi­zottság póttagja, a Központi Bizottság titkárai, Révész Gé­za, a Központi Bizottság tagja* hazánk moszkvai nagykövete. Budapestre érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége /

Next

/
Oldalképek
Tartalom