Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-18 / 270. szám

1962. november 18., vasárnap M F P 0 I S A G 7 || TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA VILÁGÁBÓL Négy és fél méteres nyomtávú vasút tervei a Szovjetunióban A moszkvai Metro vonalain 1,5—2 percenként követik egy­mást a szerelvények, de a tá­volsági közlekedésben ilyen szerelvény-sűrűség nem tart­ható fenn. Ugyancsak nem le­het biztosítani a növekvő áru- mennyiség szállítását a teher­vagonok .hosszméreteinek nö­velésével sem. Jurij Morale- vics szovjet mérnök érdekes javaslatot vetett fél: változtas­suk meg a vasúti nyomtávot! A Szovjetunióban jelenleg a vasútvonalakon a két sínszál távolsága 1524 mm, kereken 1.5 méter. Moralevics elgondo­lása értelmében az új. nagy­forgalmú vasútvonalat 4,5 mé­teres nyomtávval építenék és ez lehetőséget nyújtana arra, hogy — aránytalanságok fellé­pése nélkül — a jelenleg hasz­nálatos tehervagonok fonto­sabb méreteit, — tehát széles­ségüket, hosszúságukat és ma­gasságukat is háromszorosra lehetne növelni. Ez térfogatban 2?-szeres befogadóképességhez vezet! Mit jelent ez az elgondolás a gyakorlat számára? Jelenleg 60 tonnás terményszállító vago­nok gördülnek a szovjet vasút­vonalakon — az újtípusú, óriás­nyomtávú vasutakon haladó és arányosan megnövelt vagonok mindegyikébe 1600 tonna ter­mény férne! Természetesen az áttérés az új nyomtávra nem megy egyik napról a másikra és azonkívül nem is mindenütt kifizetődő az óriásnyomtáv lé­tesítése. Érdekes megemlíte­nünk, hogy az óriás-nyomtáv gondolata összefüggésben van sz atomhajtású mozdonyok megteremtésének tervével. Atomreaktor alkalmazása moz­donyokon a szokásos gőzgép, vagy diesel és villamosmeghaj­tású helyett technikailag kü­lönleges feladat. Az ,atomreak­tort övező nagysúlyú és ko­moly térfogatú szigetelés, va­lamint a vezérlő és irányító berendezések ma még oly nagy helyet foglalnak el, hogy kö­zönséges — 1435 és 1524 mm-es nyomtávú — mozdonyokra nem is építhetők! Az új óriás­nyomtávú szerelvények moz­donyába viszont könnyen be­építhető lesz az atomhajtómű! Móralevics véleménye sze­rint ném elképzelhetetlen a 4,5 méteies nyomtávú vonala­kon a 190—2Ó0 km/óra sebes­ség. Ez azt jelenti, hogy a Moszkvar-Léningrád közti tá­volságót az óriás-nyomtávú szerelvény a jelenlégi 9—10 óra helyett 3—4 óra alatt teszi meg. Moralevics elgondolását számos szovjet mérnök helyes­léssel fogadta, s várható, hogy már a közeljövőbén hallunk az első, egyelőre még kísérleti jel­legű pályaszakasz megépítésé­ről. (Ligeti) A Szovjetunióban, a Kaspi- tenger halászainak jobb mun­kája érdekében, jelentős újí­tást vezettek be. Átadták üze­meltetésre egy olyan hajót, amelyen nemcsak modern hal­feldolgozó üzem működik, ha­nem egy nagy teljesítményű, modern jéggyár is. A jéggyár terméke — 18 fok Celsius hő­mérsékleten tartja a raktárát. Ennek következtében naponta 30 tonna halat konzerválhat­nak. Minthogy a halak feldol­gozása a hajón történik, erről a halászkombinátról — ami­dőn kiköt — azonnal vagonok­ba rakják át a csomagolt és fogyasztásra kész halkonzerve­ket. ★ Évezredes a porcelánkészítés múltja. De egyre újabb eljárá­Házak — gázból A szovjet építkezéseken az utóbbi években igen gyakran látni egy új, érdekes építő­anyagot: a gáz-szilikátot. A gáz-szilikát lukacsos anyag, s az az előnye, hogy igen jó hőszigetelő, s lényegesen köny- nyebb, mint a többi, hasonló célra használható építőanyag. A lyukacsos, szinte pehelysú­lyú gáz-szilikát tömböket köny- nyen lehet fűrészelni, fejszé­vel faragni, vagy csiszolni. Ha ráütnek, nem törik össze, s akárcsak a fába, úgy lehet sze­get verni bele. Az új építőanyag előállításá­hoz nincs szükség cementre, s ez lényegesen csökkenti a ter­melés költségeit. A gondosan megtisztított és hengermalom­ban megőrölt, egyszerű homo­kot oltatlan mésszel és vízzel keverik össze, s ehhez az ol­dathoz egy kevés alumínium­port tesznek. Ez az alumí- niumpor inditja meg a gáz­képződést. Ezután formába ön- tik a keveréket, s az egészet autoklávba helyezik néhány óra múlva már kész is a gáz- szilikát. Az új anyag minden tekin­tetben előnyös, gazdaságos, bár a homok tisztítása és hosz- szadalmas őrlése kissé bonyo­lulttá teszi előállításának tech­nológiai folyamatát. Az Ukrán Sz. Sz. K. Építé­szeti Akadémiája mellett mű­ködő Építőanyagipari Kutató Intézet krimi kirendeltségé­nek laboratóriumában kidol­goztak egy olyan eljárást, amelynek alkalmazásával ap­rószemű homok és agyagos ko­vaföld keverékéből is elő le­het állítani gáz-szilikátot. Az új technológia szerint csak egy jelentéktelen, felületes őrlésre van szükség, s nem kell baj­lódni a homok bonyolult tisz­tításával. Ez lényegesen egy­szerűbbé és olcsóbbá teszi a lyukacsos szilikát termelését. Az így nyert anyag ^kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, s rendkívül köny- nyű. Egy lxl méter nagyságú és 12—14 centiméter vastag gáz-szilikát lap súlya például mindössze 50—60 kilogramm. A gáz-szilikát anyagok nagyüzemi termelését hamaro­san megkezdik. V. Golubov sokkal fokozzák a termelést. Legutóbb Prágában rendeztek nemzetközi kerámiai kiállítást. Itt újfajta porcelánokat is be­mutattak. Feltűnést keltett az a legújabb technikájú kemen­ce, amely futószalagon viszi a feldolgozóba. Ott megkapja a szükséges formát, tovább sik­lik a festékszóróhoz. Percek­kel később a szárítóba kerül­nek a tárgyak. Infravörös su­garak végzik a szárítást, s ez­után kerül sor a 850 fokon történő égetésre. Az egész fo­lyamat 20 perc alatt zajlik le. E berendezés segítségével na­ponta ezrével állítják elő a művészi igényeknek is megfe­lélő porcelánokat. A pillanat magvai X nem hisz istenben, mégis kijelentette, hogy ném jár até- ista tanfolyamra. — Ö csak is­tennek hisz. Munkaköri beosz­tása miatt, magát hiszi isten­nek. A futball nagy hibájá, högy sokszor fanatikussá teszi szur­kolóit. „Ki mit tud?”-vetélkedőn a versenyző ugrató kérdést ka­pott: — Mit mondott Hannibál, amikor átkelt az Alpokon? — A versenyző nem szólt egy árva szót sem. Ugyanis Hannibál sem szólt egy árva kukkot sem... A papírember mindent bi­zonylatóz, mindent írásban kér. A szó elszáll, a bürokrata meg­marad. — Meddig még? A letűnt izmusok helyett éveinkben konkrét tartalommal az izmusok egy mai válfaja ütötte fel a fejét: a haveriz- mus! Az téved, aki dolgozik. Ipszi- lon nem dolgozik, mégis téved. *** Az újltómozgalom cslmbo- rasszója: négyszögesítjük az acé Ihuzal-körkefét. *** A fiatal költő, képletesen szólva, igy fejezi ki útkereső törekvéseit: — Költeményeim­ben a gondolatok twistéinek és madísont járnak. — Szó nélkül elhiszem. (Simon) Az Aggteleki-cseppkőbarlang A Mojszejev együttes a francia fővárosban mmm Párizs: Nagy sikert aratott a Mojszejev együttes műsora a Sportpalotában. A képen: a kozák táncosok híres ugrása. (MTI Külföldi Képszolgálat.) 1 !! A 4 1 6 r~ S’ 11 TT“ , •' I ill 11%! 14 llliij ij II r 'k 17 ilili 18 ( 20 lil21 22 2)­lil 24 25 :::::::: ll| 26 í|l 27 2H iíiiiiii 29 | So 31 | ü H|jp|32 . 'j 1 ts 34 1 :::::::: 35 I \ |36 37 1 ! 111! 3é ' 39 40 1 It nr* if 43 44 1 '' 45 1 gjrifsl p;|!|46 |;i;:;:;:|47 48 1 50 | 51 52 53 :::::::: 54 !!!;!!!! 155 ÜiíiiSil 56 57 11$ 58 iiiilii: 59 • 60 61 62 | llllll63 1 Ijjjijjíj 64 | 65 jjjjjjjj 6" 1 1 íliiipl in:::: IPs67 | i I 68 VÍZSZINTES: 1. Kitűnő akuszti­kájának köszönheti nevét ez a hatalmas méretű terem. 13. Léhe­lyez. 14. Hivatalos iromány. 15. Az ózrnium vegyjelé. 16. Sok. 17. Eu­rópai ország fővárosa. 18. A fehér- népek. 20. AMO. 21. A barlang mennyezetén kialakult függőkö. 24. Hélyrag. 25. Könnyeit hullatta. 26. Az arzén vegyjele. 27. Az ele­jén lefejez! 29. A kis Simon. 30. Latin kettős betű. 32. Skót eredetű ütős labdajáték. 33. Véradó. 35. Az egyik föld alatti patak, amely a környék csapadékvizét vezeti a barlangba. 38. SR. 39. Bizonyos színű paripa. 4L Élvezeti cikk. 43. Apátlan-anyátlan. 45. Ford. lati­nul: művészet. 47. Lóerő-rövidités. 48. Erre megy a játék a futball­ban. 49. Oroszul: Ml, mit. 50. Kí­nai város. 53. TL. 54. PT. 55. A talajon létrejövő állókő. 58. Az egyik évszak betűi keverve. 59. Békés megyei község. 60. Kötő­szó. 61. Rádióvlllamossági gyá­runk. 63. Forróság kemény betűi. 64. Szúróeszköz. 65. Folyó Spanyol- országban. 66. Női név. 67. Szeszes Ital. 68. Ez a terem valóban méltó a nevéhez: hossza 150, szélessége 84, magassága 34 méter. FÜGGŐLEGES: 2. A tibeti pap. 3. Verne-regény hőse. 4. Nem egé­szen gróf. 5. Gömör megye főmér­nöke volt, akt 1825-ben felfedezte a barlang nagyobbik, addig lemM rétién részét, a Színpadig. 6. EB­BE ... 7. Téli sportot űz. 8. ide­gen női név. 9. Kényeskedő. 19.' Azonos mássalhangzók. 11. Kárt tesz (ikerszó). 12. Csapadékféle. 16. Mint egy pompás színpadi részlet, olyan ez a terem, szemben Széchenyi oszlopát, jobbra fenn a mennyezeten a Tigrist láthatjuk. 17. Áradástól véd. 18. AI. 19. Ez a mérnök 1922-ben a Színpadnál — átküzdve magát a kőtörmeléken — felfedezte a jósvafői mesterséges bejáróig terjedő szakaszt. 22. La­tin összetételekben: három. 23. TS. 25. Két szó: Dunántúli csatorna és erdőben van. 28. Igekötő. 29. SN. 30. A vízszintes 14. sz, de la­tinul. 31. Nem éppen illdomos ez a helyeslés. 32. Angolul: menni. 34. Neheztel. 35 ............plán, repülő­gé pfajta. 36. Az ősz az Időszaka. 37. Görög betű. 40. Az üzemi dol­gozók OTP-je. 42. Rosszallást fe­jez ki. 44. VL. 46. A kicsi és ha­talmas között van. 49. A barlang főfolyója. 50. A barlang állatvilá­gának egyik reprezentánsa. 51. Füllel észlelhető. 52. Egymást kö­vető betűk az ábc-ben. 54. A szer­zetesek elöljárója. 56. Félbema­radt, befejezetlen. 57. Nem koráb­ban, de nem Is későn. 58. Ford.! Hegynek van. 62. Kutya. 63. Falu­si mássalhangzói. 64. Angol férfi­név. 66. EÁ, 67. BR. Rövid és hosszú magánhangzók között nem mindenkor teszünk különbséget. A vastagon szedett sorok megfejtése következő hét csü­törtökéig nyílt levelezőlapon küldendő szerkesztőségünk­be. A megfejtők között könyveket sorsolunk ki. A november 7-én megjelent rejtvény helyes megfejtése: Az orosz munkásosztálynak és parasztságnak a kommunista párt által vezetett forradalma, amely létrehozta a kommu­nista gazdasági és társadalmi rend építésének feltételeit. A nyertesek: Vincze Jenő vámosgyörki, Petrényi Edit egri és Sóvári Béláné karácsondi olvasóink. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: automatikus felhúzású; Nürnbergi tojás; rugós, fényóra; atomóra; kvarc­óra; ébresztő; stopper. A szerencse Árvái Bernát egri, Bajor Mária gyöngyösi és Bárdos Alfonzné bélapátfalvi olvasóink­nak kedvezett. A nyereményeket postán küldjük el címükre. Azok a történetek, amelyek India mesés gazdagságáról szóltak, mégha olykor mese- szerűnek tűntek is az embe­rek szemében, nem voltak el­túlzottak. Csakhogy nem a nép, az ország lakossága „für­dőit” aranyban, ezüstben, hanem az a pár száz maharad­zsa, nazim, meg egyéb című­rangú nagyúr, akiknek vagyo­nánál talán csak a hatalmuk vök nagyobb. Kincsek a konzervesdobozban A hatalmasok közt is az első hely illeti meg a világ leggaz­dagabb emberét, a hyderabadi nazimot. A 80 esztendőhöz kö­zeledő mohamedán uralkodó helyezkedett szembe a legme­revebben a független India tö­rekvéseivel. Modem fegyve­rekkel felszerelt hadserege el­len Néhru • csapatokat volt kénytelen küldeni. A fegyver- letétel utón a nazim véglegesen visszavonult 300 szobás palotá­jába, ahová idegenek csak a legritkább esetben nyernek be­bocsátást. A hyderabadi öreg­ember egyébként a legcseké­lyebb hátrányt sem szenvedi veresége miatt. Évi ötmillió frank jövedelmet húz a köz­ponti kormánytól, amiért ural­kodói jogairól lemondott. Emel­lett mintegy másfél millió kis­ember fizet bért földjeinek használatáért, övé a partijal-i gyémántmező is. Mindezek el­lenére a helyi lapokban közzé- létetett egy nyilatkozatot, mi­szerint semmi anyagi felelőssé­get nem vállal fiaiért. A hyderabadi nazim minder tekintetben különc. Viseltes kabátban, rongyos papucsban járkál kastélyában és kézzé: sodort cigarettákat szív. Ma- gánvagyonát még senki sen tudta felbecsülni, mert kincsei­nek legnagyobb részét ócska cipőkben és rozsdás konzerv­dobozokban őrzi, a palota kü­lönféle rejtett zugaiban. Töbt ízben előfordult már, hogj svájci ékszer-szakértők meg­próbálták lajstromozni értékeit de amikor a nazim megtudta hogy csak az összeírás egy évi? tartana, azzal küldte el őket „Ilyen hosszú ideig nem tudpm önöket fizetni”, Nem is csoda hiszen — ami „felesleges” pén­ze van — az kell az ezerfőnyi személyzet költségeinek fede­zésére és a háromszázas létszá­mú hárem is nem kevés számú rúpiát emészt fel. ,,4 fények és millió elefántok ura4* A mysore-i maharadzsa teljes mértékben ellentéte a jogaihoz és kiváltságaihoz konokul ra­gaszkodó különcnek. „A fények és millió elefántok nagy ura” ma1 az egyetlen az ötszáznál is több hajdani indiai uralkodó közül, aki kormányzóként áll India szolgálatában. Megbíza­tását azért kapta — s éppen régi birodalmában, amely ak­kora, mint Hollandia és Bel­gium együttvéve —, mert már a gyarmati időkben is messze­menően támogatta politikai és gazdasági téren egyaránt Nehru és pártja törekvéseit. De a rendkívül progresszív gondol­kodású férfi, akinek egyébként óriási könyvtára, hatalmas hanglemezgyűjteménye és csu­pán egyetlen felesége van, sem szakított el minden szálat a múlttal. A mysore-i udvarban még a közelmúltban is megren­dezték az úgynevezett durbart, aminek lényege az, hogy a ma­gát Káli istennőtől származtató maharadzsa megújítja szerző­dését az égiek és a földiek kö­zött. Egy szemtanú, aki részt vett az ünnepségen, lejegyezte a fényes ceremónia eseményeit. A durbar délelőttjén az élet kocsija — az istenek és az em­berek kapcsolatát jelképezve — háromszor gördült át a szentély küszöbén, majd egy színpom­pás felvonulás következett, -ahol elöl a zenekar jött, Utána a testőrség és ezt követték a maharadzsa elefántjai. Valaha ezer, ma csak harminc. Az arany és' ezüst palankinok azonban üresek voltak — fenn­tartva az ősök szellemének. Hétszóz kilogrammos arany palankinban, a menet végén ér­kezett a maharadzsa. Ez a pre­cesszió vonult fel aztán mint­egy tíz kilométeres úton, végig a városon. Órákon át tartott a menet, mert százméterenként megálltak, s a maharadzsa ele­fántja mellett gólyalábakon haladó „óriás” összeszedte az út mellett elhelyezett ajándé­kokat. Éjszaka érték el a vá­ros melletti magaslatot, ahol sok száz fáklya fénye mellett a maharadzsa csapatszemlét tartott katonái felett. Valaha ezek is százezren voltak, ma alig lehettek ezren. Innét a me­net visszatért a palotába, ahol óriási fogadást adtak az egybe­gyűlteik tiszteletére. A hercegi kalandor Hasonló ünnepségeket már csak az a néhány herceg tud­na adni, akiknek vagyona megmaradt. A többség azon­ban elszegényedett és beköl­töztek a városokba, ahol a Rolls Royce-ok helyett ócska Fordon járnak, s asszonyaik maguk mossák el az edénye­ket. Mások viszont visszavo­nultan élnek kastélyuk düle- dező falai között; sokan még a világtól is elzárkóznak, de többen — az elszegényedett angol lordok mintájára — pén­zért mutogatják kastélyuk bel­ső termeit. Erre a sorsra jutott az a Bourbon herceg is, akinek őse kalandos úton került Indiába Még 1515-ben a párizsi udvar­ban él egy Charles nevű her­ceg, aki olyannyira elnyerte a királynő kegyeit, hogy a ki­rály azonnal Olaszországba száműzte. Ennek a Charles hercegnek a fia rablók kezé­be került, és ezek a fiút Ale­xandriában rabszolgának ad­ták el. Jean jártas volt a tu­dományokban, s így hamar az uralkodó kegyeibe férkőzött. Rangot kapott és tisztként harcolt a hadseregben, Abesz- színia ellen. A négus emberei azonban elfogták, de az ügyes kalandor hamarosan már egy Indiába induló expedíció tag­jaként tűnt fel. Innét megszö­kött és egyenesen Agrába ment és élete végéig itt ma­radt, Akbar csázsár katonai tanácsadójaként. Halálakor már nagy vagyont hagyott utódaira, s ezeknek — egészen a legutóbbi évekig — volt is mit aprítani a tejbe. De az 500 szobás palota ma rom.. Csak az egyik szárnya lakható. A család pedig abból a pénz­ből él, amit életjáradékként kapnak a kormánytól, de a ra­jah fiai már csak a fele ösz- szeget fogják kapni. A jövő? Valamennyi egykori indiai maharadzsa fia valami polgári állást keres, az egyik mérnök, a másik sportszövetségekben tevékenykedik. Tudják, a tör­ténelem kerekét már soha, semmi sem fordíthatja vissza, valamiből viszont élni kell, In* diában is. Ónódy György A maharadzsák végnap fai Jéggyár ha jón — porcelán futószalagon

Next

/
Oldalképek
Tartalom