Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-18 / 270. szám

1962, nsvcmber IS., vasárnap NÉPÜ JS AG 5 Megy a gyűrű vándorútra .. Én nem hiszem, hogy a szarvaskői bánya yezetői játé­kos emberek lennének. Külö­nösen most. nem... a szeptem­beri nagy vízbetörés után, amikor csak három-négy kam­rából szenelhetnek. amikor az emberek jórészt Egercsehibe járnak műszakba. Mégis, mint­ha a „Megy a gyűrű vándor­útra ..játékot elevenítették volna fel, hosszabb időre, Augusztusban iiexdödött Megy a gyűrű vándorútra.. Burza István, csapatvezető még augusztusban kopogtatót! _ az aknaüzemegység főmérnö- ' kének ajtaján és jelentette; sérelem érte a brigádot, mert a korábbi munkahelyet elvet­ték tőlük... pedig ez már má­sodik munkahelye volt a hat- fős brigádnak. Szeptember­ben ismét új vágatba küldték a csapatot, s bár „letalpalták kitakarították a vágatot, en­nek kihajtását mégsem rájuk, hanem egy másik csapatra bíz­ták, őket pedig újra egy má­sik helyre telepítették. Szó­val, „ment a gyűrű vándorút­ra, egyik kézből a másikba”, a brigádot is helyezgették. erre- arra, 1 munkahelyről munka­helyre ... Vajon miért? Mert hanyag munkát végez­tek, nem tartották be a tech­nológiai utasításokat, felülete­sen, sietve ácsoltak, és nem a „paszportnak” megfelelően haladtak előre. Az üzem ve­zetői nem akarták rójuk bíz­ni a kényesebb munkát, azo­kat, amelyek szabálytalan el­veszése könnyen emberéletbe kerülhet? Ez így: világos és érthető. Ha mindezt nyíltan, szemtől szembe, ott a helyszínen is kö­zölték volna az emberekkel, s azután jelölnek ki helyükre más munkahelyet — nem tör­ténik semmi. Ámde a hrigrtíd rosszindulatot szimatolt És nem minden ok nélkül! Sike István főaknász, egy ízben kemény és erősen drasz­tikus kijelentést tett a brigád- tagok előtt, aminek szelídítet- tebb értelme körülbelül ez volt: „majd kibabrálok én a szocialista brigáddal”. így az­tán, amikor az előkészített munkahelyet másoknak adta, az utólagos magyarázgatások ellenére is azt állítja a Burza- brigád, hogy velük „kibabrál­tak”. Nem akarom a brigádot mentegetni, de nézzük meg, mennyire és mennyiben hibá­sak? Nem a „paszportnak” meg­felelő munkát végeztek — mondják a brigádról. Igaz ez az állítás. De csak részben igaz! Mert a technológiai uta­sításokkal legalább annyira hadilábon álltak az aknászok, mint a csapat tagjai. Más-más utasítást adott a két aknász és megint mást,, a bányamester /Vincii rendben a széna! Tavaly ősszel szerveződött a Burza-brigád, elsőként indult versenyre az üzemben a ki­tüntető szocialista cím meg­szerzéséért, Megalakulásuk óta állandóan 110 százalék kö­rül teljesítették tervüket, bal­esetmentes munkát végeztek, jutalmat is kaptak ezért, s hárman a brigádból sikerrel szereztek képesítést a bánya­mentő-tanfolyamon. Bármi­lyen nehéz feladatokat' bíztak rájuk, mindenkor vállalták és teljesítették. Ök voltak, azok, akik a normarendezés idején, amikór feszült, nyomott volt az emberek hangulata, az üzem vezetőinek segítségére sietve bebizonyították, hogy az új szakmánnyal is lehet annyit keresni, mint koráb­ban. . b íny amar fiáknak’’, „normabitangoknak” titulál­ták őket a hangoskodók, s minden gúny. önérzetet mocs­koló éle céltáblája a Burza- brigád volt. Érdemeiket el kell ismerni, nem lehet feledni; de azt a tényt sem, hogy a. terv szorítá­sában, a tervteljesítés hamar- munkájSban az üzem vezetői több mindent elnéztek a csa­patnák, korábbi érdemeik mi­att a szakmai fogyatékosságo­kat nem rótták fel nekik. Affé­le türelmi időszak volt ez, vá­rakozás azért, hogy önmaguk ismerjék fel hibáikat, s változ­tassanak azokon. Ám mi. tör- ént? A tétova várakozásban elfelejtették, hogy segítem is lehetne a csapatnak, hogy le­vetkőzzék rossz szokásaikat, s egységes kollektívává ková- csolódjanak. Politikailag nem eléggé éret­tek a brigád tagjai, s a mun­kafegyelemmel sincs minden rendben. S éppen a brigád egyik párttagjának esete a leg­jobb példa mindkét dologra: Karanyicz László egyebek kö­zött azt a méltatlan megjegy­zést tette előttem, hogy mit neki a szocialista brigád, bánja is ő az egészet, csak pénz le­gyen! A legkevésbé sem lehet jellemző az ilyen túlhajtott anyagiasság a szocialista brigád tagjaira, különösen nem, ha a brigádtag párttagsági könyvet is őriz zsebében. Át kelt lepni a „krétakört Lehet és kell \s segíteni a BUrza-brigádnak. De ahhoz, hogy a jelénlegi buktatóból tovább léphessenek, mind az üzem vezetőinek, mind a bri­gád tagjainak le kell vonniok a számukra szükséges konzek­venciákat. Az üzem vezetői­nek körültekintőbben kell el- járniok hasonló esetekben, s ném szabad megengedni, hogy bárki előbbrevalónak tartsa személyes érdekeit, mint a népgazdaságét, az üzemét. Végül hadd idézzek a szarvaskői brigádvizsgálatot lezáró feljegyzés szövegéből: „nem szabad olyan megjegyzé­seket használni, ami sértheti a dolgozókat..Remélhetőleg ez meghallgatásra és megér­tésre talál a főaknásznál és a bányamesternél egyaránt. Pró­báljanak meggondoltabbak lenni mind az irányításban, mind a magatartásukban, hogy ebből egyaránt jó származzék mindenkinek. A szarvaskői bánya legalább annyira a fő­aknászé, a bányamesteré, mint azé a 280—300 bányászé, akik­nek — akárcsak őnekik — a bánya ad kenyeret... Pataky Dezső Divatbemutató sok ruhával, szép műsorszámokkai A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és az egri szakmaközi bizottság teg­nap délután öt órától nagy­szabású divatbemutatót rende­zett az egri szakszervezeti kul- túrotthonban. A bemutatott ruhák kivétel nélkül nagy tetszést arattak, egyrészt a modern és a szép ügyes keverékével, másrészt a színek harmóniájával. A be­mutatott férfidivat is az újat hozta. Mindehhez kedves kíséretet adott a Gárdonyi Géza Gimná­zium tánczenekara, akik je­lentkeztek a „Ki mit tud”-ver- senyre is, s a jelek szerint erős versenytársaknak bizonyulnak a hasonló „szakágban” fellé­pőkkel szemben. Külön érdekessége volt az estnek a Gárdonyi Géza Szín­ház művészeinek szereplése. Sok tapsot kapott Kovács Má­ria, aki Szép Ernőtől és Rom- hányi Józseftől szavalt, Büros Gyöngyi, aki a legismertebb operettekből adott elő. Kitűnő konferanszot ismert meg ezen a divatbemutatón a közönség Dariday Róbert személyében. Nagyon szeretem a kisfilmeket. Minden bánatom, amelyet a magyar játékfilv:- gyártás okozott, a magyar kisjilmqy ár­tó son oldódik, azaz oldódhatna fel, ha ... Ifa mód és lehetőség lenne, hogy megfelelő számba vetithessenék a megye és a megye- székhely mozijai kis­filmeket — külföldie­ket is. A Candide cí­mű francia film előtt, az egri Vörös Csillag Filmszínházban aztán egy teljes órán át ki­tombolhattam kisfil- mek utáni vágyamat, — bár ne kellett volna. Kaptam egy húsz­perces kisfilmet, a villamos kisgépekről, amely még a szakem­berek számára sem adott többet, mint egy „pergő” prospektust, a nem szakemberek számára ásító unal­mat; s utána egy har­mincperces, bizony gyengén sikerült szov­jet dokumentumfil­mes, izgalmas témá­ival. és éppen ezért bosszantóan unalmas kidolgozással: a kom­munizmus holnapjá­ról. Sok a. rosszból Is megárt! (-6) f Erdekes-e negyven éves korban Fazekas Mihály Ludas Matyi ja ? — CSERÉLJÜK MEG a két első érát, jó? Legyen először irodalom — néz fel az osztály- naplóból Horváth Sándor ta­nár, a Gyöngyösi I. számú Ál­talános Iskola magyar—orosz szakos nevelője. — Irodalom? No, az jobb lesz valamivel, mint a nyelv­tan! — cseréli ki előkészített füzeteit, könyveit Bölény Jó­zsef, a Váltó- és Kitérőgyár I gépjavító lakatosa. 4 Vili- kongresssu* előtt Az egri lakásépítkezésen brunddaru üzemzavar nélküli működtetését kérték Mészáros Ferenc építésvezetőtől és a gépészektől. A „tréning” jól sikerült. Szaporán haladt a munka, elégedett volt Dallos Ferenc művezető is. Egy hónapja, pontosan október 9-én kezdték a Gólya utcai három épület­tömb munkáit. Egyenként 12 lakás épül. A P. 3. jelű épület második emeleti födéméin dol­goznak, a másik épület föld­szinti falát rakják a kőműve­sek és jól Ijalad a harmadik épület földmunkája. Gépek hí­ján Bohács István vezetésével a tiszafüredi kubikusok dol­goznak itt. A Király-brigád vállalta, hogy a kongresszusi hét alatt 350 000 forint értéket építenek be a Gólya utcai lakásokba, ez év végéig pedig kétmillió forintot. Ez azt jelenti, hogy december végére két épületet tető alá tesznek, a. harmadik­nak pedig az alapjait készítik el. A határidővel és a minőség­gel nem lesz baj. Erre szavu­kat adták a Király-brigád tag­jai. De akkor meglesz a cél­prémium is. Erről inkább az asszonyok beszéltek. Bizonyá­ra a két Gálné és Pap Erzsé­bet fejében is megfordult a gondolat és helye is lenne a béren felüli jutalomnak. Nem pénzért, nem a juta­lomért csinálják a kongresz- szusi versenyt. Ez önként vál­lalt kötelesség. De amikor a hamarabb csüggedők már le­mondanának, amikor az eső miatt tétlenségre kényszerül­nek, a másnapi felkészüléshez jól jön az anyagi ösztönzés. A tanár csendes mosollyal engédi el füle meglett ezeket a szavakat, becsukja a naplót, s várakozóan néz az osztályra. Hetedik Ä. Csupa meglett korú férfi és nő. Arcukon figyelem, előkészületben a szemüvegek, s az egész nap szerszámot forga­tó kezekbe ceruza, töltőtoll illeszkedik. Az osztály zöme a vál tőgy áriakból adódik, esz­tergályosok, lakatosok, segéd­munkások, villanyszerelők, _s azért jöttek önként, hogy pó>- tolják az elmulasztottakat, hogy elvégezzék a hetedik, nyolcadik osztályt. — Akkor nézzük csak, ki tudná röviden összefoglalni Fa­zekas Mihály Ludas Matyi cí­mű elbeszélő költeményének mondanivalóját, felvázolni szerkezetét? — Tessék... Tessék, Bölkény elvtárs! Halljuk! PEREG A SZÓ. Folyékony megfogalmazásban adja elő a felelő, mi a tanulság, hogyan épül fel szerkezetileg az írás­mű. Közben itt-ott javítja Horváth Sándor a „diák” sza­vait, helyesbíti a beidegzett rossz kifejezéseket, új szava­kat sző a mondanivalóba, hogy gyarapítsa szókincsüket. Aztán bekerül a jegy az osztálynap­lóba, s új irodalmi, történelmi korszak, a - 'ormkor megtár­gyalása következik. Előkerül­nek a füzetek, ceruzák, s a 20—30 évvel ezelőtt tanult, rit­kán használt betűkkel nagy : nevek — Széchenyi, Wesselé­nyi, Kazinczy, Vörösmarty — \ sorakoznak az új irkalapon. ! Előbb bizonytalanul, > majd jegyre bátrabban olvassák a ne- j héz, régi stílusú szónoki beszé- jdeit az örökös megváltásról. •Akire sor kerül, az gyorsan ■felteszi a szemüvegét, s úgy ■ követi a szóit szó után. ! — Mi az áz örökös megvál­: tás? — kérdi egyikük. ; — Biztosan, mint a rabszol- jgák, megválthatták magukat jó ’Pénzért, a magyar jobbágy is jezt tehette — véli Medveczki '-Imréné. I Magyarázat következik. Is­imét egy kis történelmi háttér, í hogy érthetőbb legyen. Élő­ikéről Rákóczi neve is. ; — Érdekes1, főnemes és mégis (harcolt a parasztokért? — két- íkedik Dékány József szerelőla- j katos. í — Saját parasztjaival szem- íben hogyan érvényesítette a ■gyakorlatban elveit? — teszi jfel a fogas kérdést az egyik : asszony. — Volt-e valami alapja an­inak, hogy Kölcsey a paraszto­kért szónokolt? — pattan a harmadik kérdés. Alig kap választ az egyik, máris kész a másik öreg diák Jtluit a veinek madara Voltaképpen nem is tudta, hogy miért, de gyalog elment Tisza- nánára, Ez Erdőtelek­től legalább 30 kilo­méter. Minthogy sok mindenre nem tud pontos és szabatos vá­laszt adty, minthogy Bubi Jóska egy kicsit úgy él a mai világban, mint a rét madara, Nem keres összefüggé­seket, nem is értené azokat, természetes, hogy a rét táplálékot ad, otthont is, s ha né­ha vihar is*. pusztít, de a rét akkor is megma­rad, amely míg él, terí­tett asztalt teremt szá­mára. 4 Alacsony, dunnyogó beszédű emberke, rö­vid, már ősz haja, ki­csit belenőve a homlo­kába, csizmája térdig alulról, félkabátja tér­dig felülfől: az egész ember, mint valami himbálódzó csomó, aki szerint a világon való­ban minden a legna­gyobb rendjén van. — Elittunk harminc forintot... Én fizettem — henceg es közben csizmáját nézegeti, amely ugyan nem nyerne első dijat a csizmák szépségverse­nyén, de erőben, meg­bízhatóság dolgában aztán nem érheti kifo­gás. Dubi Jóska amúgy egészséges, magát bíró ember, éppen fél év­századot ért meg erő­ben, egészségben és nőtlenül. Azt monda­ni rá, hogy baj van a kucsma alatt, igaztalan és durva dolog lenne. De azt bízvást mond­hatjuk, hogy Dubi Jós­ka koponyája körül, bárki tenne is utazást, nagy felfedezésekre nem lenne módja. Any- nyi van ott, hogy ha méltatlanul bánnának vele, fájna neki, tudna róla, tiltakozna is, de annyi azonban már nem, hogy saját erejé­ből változtatni tudna rajta. Gyermekkoromban falun éltem egy időt, s most is tisztán emlék­szem alakjára, nevére Zuzu Petinek. — Nem volt ennyire bolond, csak a népek, meg a gyerekek — nagyanyám jellemezle így a falu bolondját, aki talán nem is volt bolond, csak egyedül álló, közösségen kívüli, s akit először nem vet­tek komolyan, aztán ki­nevettek, majd csúfol­tak és végül is a világ­gal szembeni dühök visszaütni nem tudó céltáblájának használ­tak fel. Zuzu Petit megdobálták a gyere­kek, spiritusszal itatták a legények, néha vala­mi büdös munkára fog­ták a felnőttek, aztán kezébe nyomtak egy karaj kenyeret és kiza­varták. Saját rokonai is, akik szégyelltek! Ezernyi formában je­lentkezik az új a falu­ban,- Miért lenne „szentségtörés”, ha en­jellemzőjeként Dubi Jóskát hozom most, akiből nem lesz már falu bolondja, mint ahogy kiszolgáltatott, megtört, megvadított, állattá gúnyolt figurá­vá vált volna előbb, vagy utóbb. Most szö­vetkezeti tag! Teljes jogú és lehetőségű. Dinnyét őrzött nyáron, vizet hordott a földek­re, most hagymát vá­logat a fészer alatt, holnap megint valami mást, valami neki valót tud végezni. Ez a termelőszövet­kezet több mint félszáz forintot oszt munka- egységenkint. Dubi Jóskának meglesz a 170—180 munkaegysé­ge, — tessék számolniI öreg édesanyjával él együtt és egy olyan kö­zösséghez tartozik, amely munkát, becsij- letet ad a számára, megvédi — még saját magától is. nek az újnak egyik kérdése. Hiába! Ez a felnőttek iskolája, itt másként; más szemszögből, a sokat tapasztalt ember nézőpontjából' vitatják, tanulmányozzák az anyagot! Szerencsére a fiatal tanár ala­pos felkészültséggel, széles tu­dással látja el óráit. Ez meg­látszik a számon kért anyagból, s az új kérdésekre adott gyors, pontos, alapos, kimerítő vála­szokból. MÁR KICSENGETTEK, de még mindig folyik a vita. Az­tán az óraközi szünetben, mint az igazi diákok — ki tanul, ki meg tereferél, önkéntelenül fordulok hozzájuk ezzel a kér­déssel : — Nem találják fölösleges­nek ezt a sok költőt, Írót? Mert — sietek gyorsan hozzátenni — elhiszem, hogy a számtanra, a fizikára szükségük van, hiszen gépekkel dolgoznak. De példá­ul a Ludas Matyira? — Félig igaza van. Szüksé­günk van a munkánkban a számtanra, a fizikára, de az életben, amikor egyszerűen emberek vagyunk, bizony szük­ségünk van még a Ludas Ma­tyira is! Meg Fazekas Mihály- ra is! Jó dolog társaságban úgy szólni egy-egy könyvről, annak írójáról, egy költőről, hogy azt ismerjük — adja meg a frap­páns választ Szolner Imre esz­tergályos. — Harmincöt éve kerültem ki az' iskolapadból. Senki se mondta, hogy jöjjek ide, hiszen pénzbeszedő vagyok a piacom minek nekem ez a tudomány? — néz rám egy többszörös nagymama, Medveczki Imréné. — De eljöttem magamtól. Tud­ja, milyen boldog az ipari ta­nuló fiam, ha látja, hogy vala­mit ismerek, tudok?! Már csak ezért is érdemes itt tölteni az estéimet! — Most, negyven éves fejjel tudtam meg, hogy mit jelent a Himnusz címe alatt az a dőlt betűs sor, ami így szól „a ma­gyar nép zivataros századai­ból”... — Azóta jobban szeretek ol­vasni... — Szívesebben hallgatom 4 rádió, a televízió irodalmi mű­sorát... EZEK ŐSZINTE) szavak, amelyek az emberről, a tudni vágyó emberről árulkod­nak. őszinteségükben még egy kérdésemre adott felelet is bi­zonyítja. — Ebben az osztályban kik azok, akik számára beosztásuk­nál fogva kötelező a VII—VIII. elvégzése? ... Mindössze háti kéz emelke­dik a magasba, a 24 fős osztály-, ból. Cs. Ádára Éva Ül velem szemben \ Dubi Jóska. Egy't pohárból aranyló bort'i iszik, az elnök kínáltai meg, s ő dunnyogó sza-'i vakkal beszél, kicsit henceg is, kortyolgatja'; a bort és olyan magá-'; tói értetődő természe-'; tességgel helyezkedik; még kényelmesebbre aj széken, itt, az elnöki j irodában, mintha mióta\ a silág világ, mindig í így lett volna. Vagy', legalábbis így kellett'', volna lennie! \ — Én még nem múl-', tam el ötvenéves. Feb-í ruárban tőtöm csak —; tiltakozik, mert öregbi-l teni akarják. Aztán fel-', áll, megindul lent a két ; csizma, felette a térdig \ érő, meleg kabát, kife-; lé, hogy dolgozzon to-; vább,* ahogy ez termé-'; szetes és elváratík egy'; szövetkezeti tagtól, Du bi Jóska, még nem öt-; venéves nyári dinnye-'; csősztől. Nem tudom miért, de'; összcszorult a torkom, f Dubi Jóskát láttam$ és Zuzu Petire gondol tam... összeszokott, jó brigádnak ismerik a Király Lajosékat. Hírnevet és elismerést szerez­tek már tavaly, a Spartacus- pályai lakásépítkezésen. Az emberek tudták, hogy már napok óta készülődnek vala­mire. Persze, nem titkolóz­tak, hiszen azt szeretnék, ha minél többen követnék őket. A Király-brigád összefogott, a kőművesek, kubikusok és segédmunkások egyöntetűen úgy határoztak, hogy kong­resszusi műszakot tartanak. Tulajdonképpen csak hétfőn kezdődne, de egy kis „trénin­get” tartanak. Arra vigyáz­nak legjobban, hogy folyama­tosan menjen a munka. Ezt vitatták meg, mielőtt nyilvá­nosságra hozták elhatározásu­kat és a folyamatos anyagel­látást, a szállítószalagok és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom