Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-17 / 269. szám
1962. november 17., szombat NEPCJSAG 8 Ezer vagonnal több zöldséget vásároltunk, fel, mint tavaly— Kielégítő tesz a burgonyaellátás — 68 vagon tartósított árut tárol télre a MÉH A zöldség- és gyümölcsfelvásárlás, valamint az értékesítés ez évi tapasztalatai MEGYÉNK zöldség- és gyümölcstermeléssel foglalkozó megyék közé tartozik. Sajnos, ez évben a különböző természeti csapások károsan befolyásolták a megtermelt áru mennyiségét, de a minőségét is. Termelőszövetkezeteink jó munkájukkal igyekeztek ellensúlyozni az időjárás okozta károkat. Ennek a munkának meg is volt az eredménye, hiszen zöldségfélékből ez ideig a földműves- szövetkezeti szervek 3943 vagont vásároltak fel, ami közel 1000 vagonnal több, mint az elmúlt évi zöldségfelvásárlás. Gyümölcsfélékből a fagy- és a jégkár okozta kiesés jelentős és így az elmúlt évben felvásárolt 2230 vagonnal szemben ez ideig csak 1100 vagon gyümölcsfélét sikerült felvásárolni. Szőlőből a kiesés több mini 500 vagon, kajsziból 250 vagon, szilvából 2S0 vagon. Kiesés mutatkozik burgonyából is az aszály miatt, ami mintegy 150 vagonra tehető. Azonban ezeknek a számoknak ismeretében elmondhatjuk, hogy az időjárás viszontagságai ellenére az 5350 vagon áru felvásárlása termelőszövetkezeteink egyre javuló munkáját bizonyítja, és egyben azt is, hogy javult a felvásárló kereskedelem munkája. A felvásárolt árukból ez ideig 1700 vagonnal exportáltunk. Sajnos, a kedvezőtlen időjárás következtében a minőség romlása miatt kevesebb volt a vártnál az exportparadicsom mennyisége és jelentős volt a szőlőexport-kiesés is. Zöldségfélékből azonban 350 vagonnal többet exportáltunk, mint az elmúlt évben. Ezen belül a legjelentősebbek voltak a görögdinnye, uborka, zöldpaprika, zöldbab és a zöldborsó. A FELVÁSÁRLÓ kereske- délem munkájának javulása ellenére még ez évben is elég sok gátló körülmény jelentkezett. Mindenekelőtt a szerződéses fegyelem be nem tartása, ami a termelőszövetkezetek részéről esetenként a leszerződött áruk szabadpiacon való értékesítésében, a földműves- szövetkezeti szervek részéről az áru egy-két helyen előforduló késedelmes szállításában mutatkozott meg. Akadályozta a zavartalan munkát az elöje- lentések pontatlansága, amelynek következtében az áru egy része eladatlanná vált, vagy fordított esetben nem tudtunk legnagyobb kötbéres kötelezettségeinknek eleget tenni, mivel termelőszövetkezeteink egy része a lejelentett áru kétszeresét, vagy felét bocsátotta rendelkezésünkre. Ez évben, főleg augusztus hóban, komoly akadályt jelentett a szállító eszközök hiánya (gépkocsi, vasúti kocsi), ami a nagy meleg és a megfelelő raktárhiány miatt károsan befolyásolta az áruk minőségét is. Ezeket a hibákat az elkövetkező évben feltétlen ki kell küszöbölni mind a termelőszövetkezetek, mind a felvásárló kereskedelem részéről. A hibák mellett beszélni kell arról is, hogy a minősítés, az áru csomagolása, az árkialakítás területén jelentős fejlődést értünk el. A termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezeti szervek kapcsolata jelentősen javult és mindkét szerv egyre inkább egyenrangú kereskedelmi partnert lát a másikban, akivel közösen kell megoldani a feladatokat. EZ ÉV HÁTRALEVŐ időszakában még mintegy 150— 200 vagon zöldség-, gyümölcs- féleség felvásárlása várható. Különösen gyorsítani kell a felvásárlást almából. Jelentős mennyiségű áru várható még káposztából, burgonyából és egyéb zöldségféléből. A földművesszövetkezeti szerveknek a felvásárlás mellett most a legfontosabb feladata a tárolás elvégzése, a tartósítás fokozása, hogy a lakosság téli zöldség- és gyümölcséllátása minél zavartalanabb legyen. Az előző évben tárolt burgonya kétszeresét — 300—350 vagont — kívánja a MÉK a földművesszövetkezetekkel együtt tárolni, és ez azt jelenti, hogy megyénkben a tavaszi burgonyaellátást megoldjuk. A tároláshoz, illetve a jelenlegi ellátáshoz a megyén belüli felvásárlás mellett mintegy 400 vagon burgonyát más megyékből, illetve importból kapunk. A burgbnya mellett jelentős mennyiségű vöröshagymát, almát, sárgarépát, káposztát, gyökeret, stb tárolunk. Á MÉK tartósító üzeme az előző évi 27 vagon tartósított áruval szemben ez évben 68 vagon tartósított árut bocsát a lakosság rendelkezésére. Ez nagymértékben javítja a téli ellátást és megszűnik a tartósított áruk hiánya. A földművesszövetkezeti szervek úgy készülnek a téli ellátásra, hogy 1963. évben már 200 vagon áru kerüljön megyén belüli értékesítésre és a friss zöldségfélék jelentkezéséig az ellátás biztosított legyen. Amikor az 1963. évi, megyén belüli ellátásról beszélünk, szólni kell arról is, hogy 1963. évben termelőszövetkezeteinktől még több zöldség- és gyümölcsféleséget vár az ipar, a megyén kívüli lakosság, és még több árut kell szállítani exportcélra is. A TERMELÉSI szerződések megkötése jelenleg még folyik és a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy termelőszövetkezeteink az elkövetkezendő években- még nagyobb területen termelnek zöldséget, fejlesztik az öntözéses termelést, ami nagymértékben növeli a zöldségáru mennyiségét. Csak a MÉK-kel mintegy 10 ezer katasztrális hold burgonyára, zöldségre kötnek szerződést a termelőszövetkezetek. Ez azt jelenti, hogy a földművesszövetkezeti szervek felvásárlása 1963-ban már mintegy 7—8000 vagon lesz, s ennek lebonyolítására már most alaposan fel kell készülni. Mind szakmailag, mind politikailag tovább kívánjuk képezni felvásárlóinkat, növelni akarjuk szaktudásukat. A rendelkezésünkre álló anyagi erőknek megfelelően javítjuk a raktározási lehetőségeinket K ál ban, Egerben, Gyöngyösön és tovább kívánjuk növelni a felvásárlás gépesítését. A szállítási nehézségek elkerülésére több tranzittelepet és értékesítési raktárát kívánunk létrehozni. Az előbbit a termelőhely közelében, míg az utóbbit aziokon a helyeken, ahol a legnagyobb mértékű a fogyasztás. Az árufelfutások elkerülésére a termelőszövetkezetekkel összhangban meg akarjuk valósítani az egyes zöldségfélék szakaszos termelését. Ez azt is jelenti, hogy az egyes zöldségfélék jelentkezési ideje elnyúlik, zavartalanabb lesz a felvásárlás és így maga az értékesítés, ellátás is. A téli időszakot fel kívánjuk arra is használni, hogy termelőszövetkezeteinkkel megtárgyaljuk a felvásárlás lebonyolításának rendjét. • EZEK A Fö feladatok, amelyeknek végrehajtásával fel kell készülnünk az 1963. évre, hogy a termelőszövetkezetek-, kel együttműködve, minél több árut tudjunk szállítani a lakosságnak, exportra és az ipar részére egyaránt. Patkó József MÉK ig. elnök Jíandan A Svéd Tudományos Akadémia megbízottja fehér köpenyt öltött ünnepi ruhájára, úgy lépett a betegszobába. Korunk egyik legnagyobb tudósát, Lev Landau-t értesítette hivatalosan arról, hogy neki ítélték idén a fizikai Nobel-díjat. „Nagyon büszke vagyok a szovjet tudományra”— mondotta az 54 éves világhírű fizikus. A kitüntetés, úgy érezte, nagy népének szól, a Szovjetunió napról napra gyarapodó tudományos sikereinek, amelyekre tisztelettel tekint az emberiség. Lev Davido- vics Landau páratlanul fiatalon, 19 éves korában nyerte el a doktori címet a leningrá- di egyetemen. Munkássága azóta a modem fizika egész területére kiterjed: térelmélet, kvantum-mechanika, a szilárd testek elektrodinamikája, a cseppfolyós testek és gázok fázisváltozásai. Tévedés lenne azt gondolni, hogy ezek elvont problémák. Ellenkezőleg: olyan gyakorlati kérdések megoldását segítik elő, mint az atomenergia felhasználása és az űrhajózás. Landau professzor legutóbb például azt vizsgálta, hogy az abszolút fagypont, vagyis mínusz 273 fok közelében hogyan viselkednek a gázok. Nos, a Mars-rakéta már hetek óta a — 273 fokos világűrben száguld... A tudósok élete általában nem esemény„Nagyon büszke vagyok dús. Az ő világuk a laboratórium, a foönpeefok a katedra, az asztali lámpa fényköre, Len Landaut ez év elején súlyos autóbaleset értei Teste tizenegy helyen szenvedett törést, lét*, fontosságú szervei is megsérültek. Nem t£U zás, ha azt mondjuk: az egész világ a nagy tudós megmen- teuere sietett, mm uillMHiilRl" Egyszerű emberek ajánlották fel vérüket, csontjukat, és az öt világrész legkiválóbb orvosai sereglettek betegágyához. Két hónapig az elmúlás veszélye lebegett a roncsolt test körül, kialvás fenyegette a különleges képességekkel felruházott agyvelőt. Végül győzött az emberi szolidaritás és az orvostudomány együttes ereje. Landau professzor, a Lomonoszov Egyetem tanára, számos külföldi akadémia és- egyetem dísztagja, meggyógyult, most mát utókezelésben részesül. Hatalmas tudása, fáradhatatlan és termékeny alkotókészsége hamarosan ismét hazája és az emberiség javára munkálkodik. Szívből kívánunk neki jó egészséget, és sok sikert szenvedélyesen szeretett tudomámányában, amelynek végső célja: a világ megismerése, a klasszikusokkal együtt mát Landau nevétől is elválaszthatatlan. Gy. I. A Hamletnek nincs igaza ifjúsági előadásán történt. Két diáklány beszélget. Mindketten főiskolások már, de még nemrég hagyták ott a gimnáziumot, amolyan „gólyák”. — Szerinted van ilyen fiú, mint a Gabi? — Hát...? Akkor, amikor ez játszódik, én még nem nagyon gondolkodtam ilyen dolgokon, úgy hiszem, voltak ilyenek a főiskolások között is. — Nem hiszem. Sokkal jobban el tudom képzelni, hogy egy gyűlésen így beszéljen, mint lépten-nyomon. — Tudod mit? Meg kéne beszélni á KISZ-ben. Ugyan kinek mi a véleménye? ... Ha megbeszélték, akkór hasznos vita alakulhatott ki az előadás nyomán. ★ Estétől éjszakáig csengett azon a napon a színház telefonja, amikor a rádió bemondta, hogy a kaposváriak Gül Baba-együttese nekiszaladt valaminek és sebesülések is történtek. Sokan csak azt hal lották, hogy „Gül Baba”, s máris az egri társulatra gondoltak. Ez azért mégiscsak azt jelenti, érdekli az embereket MAR HETEK ÓTA bujkáltak a nyílt paranccsal a zsebükben. A hivatalos papift még Szászrégen mellett szerezték, Lővéren községben. Királyházán, a jegyzővel íratták alá, aki maga is „megfeledkezett” arról, hogy a kiürítési parancsot végrehajtsa. Ügy látszott, hogy Királyházán megvárhatják a Vörös Hadsereg előre-nyomulását. Aztán a tábori csendőrség kezdett egyre jobban érdeklődni Bordák József honvéd és Murz Sándor őrvezető iránt. Murz Sándor Pestre ment, Bordák József pedig Debrecenbe, az alakulatához. Itt Calner László zászlóssal, légvédelmi ütegparancsnokkal találkozott, s a kettőjük között lefolyt beszélgetésből tudta meg, hogy a Vörös Hadsereg már nagyon közel van a városhoz. Mit tegyen? Azt már elhatározta, hogy az alakulatnál nem marad. De hol húzza ki az időt? Eszébe jutott a rokona, özv. Maláj Györgyné, aki az Oláh Károly utca 58. számú házban lakott. Nem találta otthon. Két éjjelt töltött el a lakásban, amikor elhatározta, hogy elindul a Vörös Hadsereg elé. Toronyirányt, amerre Nagyváradot sejtette. Kora hajnal volt. A város- '•Zéli házakban semmi és senki A DEBRECENI CSATÁTÓL „ PASSAUIG Három szovjet kitüntetés története nem mozdult. Óvatosan haladt. Minden kerítésnél megállt. Figyelt. MÁR-MAR ELÉRTE az utolsó kerteket, amikor az egyik fa mögül szovjet katonák léptek eléje. Mint utóbb kiderült, Bazsenkó ezredparancsnok, Malenkov alezredes, politikai tiszt és Szokolov őrnagy állták útját. — Mi történt aztán? — kérdem Bordák Józsefet, amikor idáig ért az emlékezésben. Tizennyolc év távlatából idézi fel a továbbiakat. Jól beszél oroszul Bordák József, hiszen édesanyja kárpátukrán. Tőle tanulta a nyelvet. — Mit keres itt? — ez volt az első kérdés, amit az ezredes feltett. — önként jelentkezem szolgálatra a Vörös Hadseregbe — hangzott az egyszerű válasz. Kocsiba ültették, és elvitték a parancsnokságra. Leigazolták. Este már őrséget állt. Másnap fogadalmat tett az ezredparancsnok előtt. Már a szovjet katonák egyenruhája feszült rajta. Megkapta a katonakönyvét is. így lett a Vörös Hadsereg katonája Bordák József, 1944. októberében. — Hol vett részt a harcokban? — kérdezem tovább. — Az alakulat légvédelmi és páncéltörő tüzér-ezred volt. Az ezredes gépkocsijának vezetője lettem. Debrecenből Nyíregyházára mentünk, majd Temesvárra, aztán Szegedre. Innen a Dunántúlra. Buda ostromában fontos szerep jutott az ezredre. Majd Győr, Bécs, Linz és Passau következett. Itt találkoztunk az amerikaiakkal. És ezzel vége. — A hosszú hónapokból melyik a legemlékezetesebb nap? — VOLT NÉHÁNY. A legkétségesebb helyzetbe Budán kerültünk. A németek hátba támadtak bennünket. A csatornákon keresztül nyomultak előre. A Vérmezőn erőteljes aknatüzet kaptunk. De nem tartott sokáig. Néhány óra alatt megsemmisítettük a németeket. Azokban a percekben nem sokat adtam volna az élecsak tágra nyilt szemmel csodálkozott rájuk. — Hogy fogadták a munkatársak a kitüntetését? — Mindenki örült neki és gratulált. Ahogy ez már ilyenkor lenni szokott. Ezzel be is fejezhetném a szavak sorát, de úgy illik, hogy megírjam: a vállalat igazgatósága az ünnepen jó munkájáért jutalomban részesítette Bordák Józsefet, a Heves megyei Húsipari Vállalat dolgozóját. Most már valóban hiánytalan a befejezés. És mégsem az. Ugyanis Bordák Józsefet a múltból még egy esemény foglalkoztatja. 1946-ban kizárták a pártból. Hihetetlen? Az. Indok: kulák-családból kért feleséget. Elvették a tagkönyvét. Most a Szovjetunió kormánya Budapest felszabadításáért, Bécs felszabadításáért és a Német fasizmus leveréséért kitüntetésekkel ismerte el példát adó, cselekvő hősiességét. Több mint másfél évtized után jutottak el az egykori dokumentumok átvizsgálása nyomán a volt közkatona személyének felfedéséhez. £s ma már Bordák József katonakönyvében ez áll: tartalékos őrmester. MÉG CSAK EGYETLEN vágya van: szeretné visszakapni tagsági könyvét. G. Molnár Ferenc minden, ami a színházzal tör« ténik. Szerencsére semmi baja a tájoló együttesnek, jó egészségben indulnak ma útnak Nyíregyházára, ahol három előadásra várja őket a nyír« egyházi közönség. ★ Folyamatos szakmai képzésben vesznek részt a színház színészei és segédszínészei. Legutóbb Kemény György, a A színészi játék irányai a XX. században címmel tartott elő« adást. ★ A takarékossági napok sikeréért a színház művészei is megteszik a magukét. Hétfőn a színházban tartandó ankét után esztrádműsorral szórakoztatják a közönséget. Fellépnek az est folyamán Ben- cze István, Huszár László, Mendelényi Vilmos, Dariday Róbert, Varga Tibor, Fontos Magda, Lengyel János és Büros Gyöngyi. Zongorán kísér; Kiss Kálmán. ★ Szomorú hír az Illetékesek számára: ázik a színház, sőt beázik! Egy éve keresi a színház gondnoka, hogy ki vállalná el az „apaságot” az épület felett, mert minden nagyobb esőzés alkalmával agyonra ázik a Bartók tér felőli fal, ugyanis jóval több esőt kap a széthúzódott csatornákból, mint más egyéb épület. Nincs vízlevezető csatorna, s az eső elönti az alagsorban levő mosdókat. Ilyenkor úszik minden. Mint például ezekben a napokban is. Talán nem lenne kárára a nagy pénzzel újjávarázsolt épületnek, ha végre valamelyik szerv — esetleg a Műemléki Felügyelőség — a csatornákat rendbe hozatná, hogy ne menjen tönkre a fal, s használni tudják a színházba járók a mosdókat. Vannak még csodák! Hátha a krónikás szavát hamarább meghallják, mint a sokat kopogtató, kérő gondnokét?! (á) temért. Persze, hasonló eset máshol is előfordult. — Mikor szerelt le? — 1945. augusztus 12-én, Debrecenben^Ide tért vissza az alakulatunk Passauból. — Mikor tudta meg, hogy három szovjet kitüntetést kap? — Két nappal hamarabb. Nagyon meglepődtem. Mondanom sem kell, hogy kellemes érzés fogott el. Az igazgatóm, Tóth Sándor közölte az örömhírt. És, hogy megkérdezem, mit érzett, amikor a kitüntetést átvette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepén, úgy néz rám, mint aki a kérdést fölöslegesnek tartja. Gondolatait azonnal ki is mondja. — És otthon? — A feleségem beteges, az ünnepségen nem tudott ott lenni. Tibof, a kisebbik fiam az ágyból ugrott ki, amikor megérkeztem. A kitüntetések még a mellemen voltak. Nem mert hozzájuk érni a fiam,
