Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-15 / 267. szám

*962. november *5., csütörtök Pf EP C JS AG S Nehezebb I lesz-e közlekedés rendje? Környei László őrnagy, a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti alosztályának vezetője az új KRESZ-ről Néhány hét és 1963. január 1-én életbe lép az egész or­szág területén az új KRESZ, a közúti közlekedés új rendje. Gépjárművel rendelkezők, vagy hivatásos gépkocsiveze­tők körében ezzel kapcsolat ban már hónapokkal ezelőtt megkezdődött a találgatás, be­szélgetés: nehezebb, könnyebb, szigorúbb lesz-e a közlekedés rendje? A számtalan összegyűjtött kérdésre Környei László őr­nagy, a megyei rendőrfőkapi- tányság közlekedésrendészeti alosztályának vezetője adott választ. — A legtöbbször elhangzó kérdés: sok változás vár­ható-e januártól a közle­kedés rendjében, s kell-e üj vizsgát tenniök a jogo­sítvánnyal rendelkezők­nek a szabályok ismereté­ből? — Meglehetősen sok újat ad a közúton közlekedőknek a hivatalos közlönyökben mór megjelent új KRES2. Az egyes szabályok áttanulmányozása nyomán azonban nem azt ta­pasztalják majd a gépkocsive­zetők. hogy megnehezítik a szabályok az országutakon, vagy lakott területeken való közlekedésüket. Ellenkezőleg. A cél az volt, hogy gyorsabbá, korszerűbbé váljék a közleke­dés, s ez azt jelenti, hogy szá mos elavult, vagy a mai köve­telményeknek már nem meg­felelő paragrafust, előírást módosítottak, így könnyebbé tették a gépjárművek forgal­mát. — Röviden néhány új sza­bályról, a példa kedvéért. A jelenleg még érvényben levő KRESZ tanulmányozásakor például a gépjárművezetőnek egy nehéz táblázat tudnivalóit kellett elsajátítania. Ez előír­ta, hogy milyen gépjárműnek, milyen sebesség mellett hány méteres követési távolságot kell betartania az előtte hala­dó' jármű mögött — s ezt a táblázatot betéve Illett tudni. A bonyolult szabály helyett most az új KRESZ a követés­re aValmas távolságnak a „féktávolságnak megfelelő út­szakaszt" határozza meg, va­gyis olyan távot, amely lehe­tővé teszi a biztonságos meg­állást az elől haladó gépjár­mű hirtelen fékezése esetén is. — Vagy vegyünk egy másik példát. Az eddigi KRESZ négy útvonaltípust különböztet meg. Az új ezzel szemben kettőt: főútvonalat és mellékútvona­lat. A mellékiútvomalhoz tar­toznak a burkolt és földutak egyaránt. Az azonban termé­szetes, hogy a kettő közül a burkolt úton haladó járműnek van minden esetben elsőbbsé­gi joga. Megszünteti az új sza­bályzat az eddigi 5, 15 kilo­méteres sebességkorlátozáso­kat, s a fokozott figyelemmel való közlekedésről szóló sza­bályt. Ezután csak lakott te­rületen belüli és kívüli sebes­séget különböztetünk meg, s az 5, 15 kilométeres korláto­zás helyett „megfelelő mérté­kű sebességcsökkentés” lép életbe helyenként. * — Mindezek azt mutatják, hogy számos újdonságot hoz az új KRESZ, amelyeket ala­posan át kell tanulmányozni. Vizsgát nem rendez a rendőr­ség január 1 után, s hivatalo­san nem is kerül erre sor. Ez­zel szemben a nagyobb intézmé­nyek, vállalatok, amelyek sok gépkocsival rendelkeznek, ren­deznek házi vizsgákat, rész­ben vállalati, részben pedig felkéri előadókkal. Ezeken a helyeken sem elsősorban ma­ga a vizsga a cél, hanem az, hogy minden gépkocsi vezető­je megfelelően elsajátítsa a tudnivalóikat. — A megye gépkocsiveze­tőit nyilván az érdekli leg­jobban, milyen változások várhatók az új KRESZ életbe lépésével Heves me­gye közúti közlekedésének szabályait tekintve? — A mi számunkra a leg­fontosabb a 3. számú útvonal főútvonallá nyilvánítása lesz. Az az elképzelésünk ugyanis, hogy az út lakott területeken belüli szakaszéit is főútvonallá nyilváníttatjuk, részben azért, I mert lakott területeken levő szakaszok is szerves részei az egész útnak, részben pedig azért, mert a baleseti veszély miatt szükséges, hogy az át­haladó gépjármüvek a váro­sokban és községekben is előnyt élvezzenek. — Ez természetesen több megkötöttséget is eredményez majd- Így például a főútvona­lon csak kijelölt átkelőhe­lyeken, vagy útkereszteződés­nél lehet áthaladni gyalo­gosoknak, nemcsak Gyöngyö­sön, vagy Hatvanban, hanem például Horton, Kápolnán, vagy Kerecsenden is. Ugyan így a főútvonalon hat éven aluli gyermek csak felnőtt fel­ügyeletével vehet részt a köz­úti forgalomban. Míg az új KRESZ lehetővé teszi, hogy egy kerékpáros másik személyt is szállítson gépén, mellékút­vonalon — főútvonalon ezt tiltja a szabályzat, s kisgyer­meket is csak tizennyolc éven felüli személy szállíthat ily módon. — Érdemes még megemlíte­ni, hogy a jövőben több olyan útvonalon, amelyek nagy tá­volságra levő városokat köt­nek össze — egyes nagy for­galmú, lakott területi szaka­szokat áthaladási elsőbbséggel rendelkező útvonalakká nyil­vánítunk. Ilyen lesz a tervek szerint Pétervósárán, Verpelé- t«n, Hevesen, Poroszlón és még több más községen átha­ladó útvonalszakasz. — A KRESZ-nek melyik szakasza az, amely a leg­több vitára adhat majd okot, s esetleg félreértésre alkalmat? — Ez a harmdnchetes szá­mú kormányrendelet, amely azt tárgyalja: szabad-e szeszes italt fogyasztani gépjárműve­zetés közben. Az 1. paragrafus d) pontja világosan kimondja: „Aki gépjárművezetés közben, vagy közvetlenül vezetés előtt szeszes italt fogyaszt, vagy ilyen személynek a vezetést átengedi..háromezer forin­tig terjedhető pénzbírsággal sújtandó. — Maga a szeszes ital fo­gyasztása ezek szerint szabály- sértésnek minősül. De csak maga a fogyasztás, amelynek még nincs hatása a szervezet­ben! Mihelyt azonban az ital felszívódása után, vérvizsgá­lattal, vagy bármilyen más módon kimutatható annak ha­tása, — a szeszfogyasztás már bűntett! — Sok panasz hangzott el, hogy a traktorok a közúton közlekedés alkalmával sem kapcsolják ki a hátrafelé vilá­gító, az éjszakai szántóföldi munka közben fontos fényszó­rójukat. Ezzel rendkívül nagy mértékben zavarják a mögöt­tük haladó jármüveket. Az új KRESZ előírja, hogy a hát­rafelé világító fényszórókat ezentúl csak a gépjárművön kívül levő kapcsolóval lehet ellátni. Ezzel elejét veszik an­nak, hogy menet közben be­kapcsolhassák, olyankor, ami­kor arra nincs szükség, sőt, használata szabálytalan. A vi­lágítással kapcsolatban még annyit, hogy lakott területen a gépjárműveknek tilos úgy fényjelzést adniok, hogy a tompított világítást fényszóró­ra kapcsolják át. A fényjelzés új és kötelező módja: a várost világítást kell átkapcsolni tom­pított fényszóró fényre. Aki ezt nem tartja be, s elvakítia vele a szemben haladókat la­kott területen, országúton pe­dig nem tompítja kellően fényszórója fényét, háromezer forintig terjedhető pénzbírság­gal sújtandó. Ugyanez vonat­kozik azokra, akik fényszóró­jukat „cselesen”, fordítva kö­tik be, s ezzel akarnak túl jár­ni a hatóságok eszén, bajt okozni embertársaiknak. — A lovas kocsikról csak annyit, hogy az új KRESZ a lovas kocsik számára kötele­zően írja elő azok állandó és minden körülmények között működő világítótesttel való felszerelését, a kocsi hátsó ré­szén pedig prizma elhelyezé­sét. Ugyanez vonatkozik a ke­rékpárosokra is. Mindegyiket el kell látni lámpával és ezzel egy időben hátsó, piros világí­tással is. — Többféle vélemény ala­kult ki a KRESZ életbe lépésére vonatkozóan. Mi­kor következik ez be hiva­* talosan? , A KRESZ minden ellenkező híreszteléssel szemben, 1963 ja­nuár 1-én életbe lép. Türelmi idő nincs az egyes szabályok betartásával kapcsolatban, csupán néhány olyan dolog­ban, amelyek megvalósítása technikailag is több időt köve­tel. Így a lovas kocsikat 1964. január 1-ig kell felszerelni ál­landó világítással, a kerékpá­rok világítótestekkel való fel­szerelésére pedig 19£4. július 1 a türelmi határidő. — Ugyancsak kivételt képez például az, ha 1963. január 1-lg nem tudjuk felszereltetni a fő­útvonalat jelző táblát Eger­ben, vagy a megye más helyi­ségében. Amíg a tábla — vagy másutt más jelzőtábla — nem kerül a helyére, a gépjármű- vezetők nem kötelesek úgy közlekedni, amint azt a KRESZ előírja. Így, ha Egerben főút­vonallá is nyilvánítják hiva­talosan a gépállomás—felné­meti TÜZÉP közötti útsza­kaszt, de ezt tábla nem jelzi, a gépjárművezetők úgy köz­lekednek továbbra is, mint ed­dig. Az új jelzőtáblák helyük­re kerülésével egy időben azonban megszűnik ez az en­gedmény. W. L. Ifjúsági senei rejtvónypályázat a rádióban A Magyar Rádió és Televízió rejtvénypályázatot hirdet a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának öt adásból álló ifjúsági stúdió­hangversenyével kapcsolatban. A pályázaton részt vehet min­denki, aki 30. életévét még nem töltötte be. Egy-egy hang­versenyen három feladatot kell megoldani. A nevezés feltétele, hogy mindhárom feladványra válaszolni kell, s ezeket a zsűri egyenkint bírálja majd el. Egy- egy válasz nem lehet hosszabb 30 gépelt sornál. A három kér­désre adott legjobb első három választ nyilvános stúdió-hang­versenyen olvassák fel. Ezen­kívül az első három helyezett között értékes díjakat oszta­nak ki. (MTI) — NAGY GONDOT fordí­tottak az Idén a gyöngyösi Üj Elet Tsz-ben az önköltség csökkentésére. A növényter­mesztésben 125 ezer forintot, a segéd- és feldolgozó üze­meknél pedig 46 ezer forintot sikerült megtakarítaniuk. Jtw* Nyolcszázezer éb­resztőórát gyártott egyetlen év alatt a MOM. Majd egymil­lió ébresztőóra, amely csörög, hörög, csilin­gel, dalol, ébreszt, káromkodtat, imád­koztát, mutatja az időt. Ha egymás mel­lé raknám ezeket az ébresztő szerkezete­ket, amelyek olyan természetesek ma már életünkben, mint amilyen csodálatosak voltak néhány száz évvel ezelőtt, vajon meddig érne láncuk? ötven, száz kilométer hosszú óraúton jár­hatna az ébredni akaró? A szalagról tíz má­sodpercen kint kerül le egy óra, tehát n nap minden tizedik másodpercében új óra ébreszthetné az arra rászorulót. Mondjuk: engem. Nyolcszázezer éb­resztőóra! Micsoda szám! És hogyan tudok én aludni, hogy nyolc- százezer óra sem tud felkelteni. Előre a milliomodikért! Az lesz a csoda-óra, az lesz az enyém, s ak­kor soha, soha nem alszom el többé. Ügy legyen! (-6) A gyöngyöspatai „gombafarmon” — Szeretem az árnyas pin­cét, a dús táptalajt, rövid, fe hér törzsem van és szép, diva­tos gombakalapot viselek. Ta­lány ennyit magamról elöljá­róban és még azt, hogy sok ezer társammal együtt nagyon jól érezzük magunkat Gyön­gyöspatán — mondaná a gom­ba a gyöngyöspatai termelő' szövetkezet pincéjében, ha tudna beszélni. Nemcsak a megyében terjedt el a gyöngyöspataiak gomba- termesztésének hire, hanem a televízió jóvoltából az egész országban tudnak a gyöngyöspataiak gomba-„farm­járól”. — Néhány hónapja foglal­kozunk komolyan a gomba nagyüzemi termesztésével — emlékezik vissza a kezdetre a gombatermesztők brigádveze­tője, Gergely István. — Az el­nökünknek és az agronómu- sunknak az ötlete volt... Ez év májusában határozta el Oláh János elnök és Szabó Győző agronómus, hogy az üresen álló pincéket gombater­mesztésre hasznosítják. Az el­határozást gyorsan követte a tett, a pincéket kitakarították, bevezették a villanyt, elkészí­tették a táptalajt, néhány em­bert bevezettek a gombater­mesztés tudományába, és el­kezdték a munkát. Sokan hi­tetlenkedve csóválták a fejü­ket, „miféle bogara van már megint a vezetőségnek?” Három hónapig dolgoztak szorgalmasan a gombater­mesztők, s egy reggel, amikor a pincékben ‘ felgyújtották a villanyt, nem akartak hinni a szemüknek, a táptalaj dombos fehér gombák oldalán, apró, ágaskodtak. Később már mind az öt pincében termett gomba, annyi, hogy szinte nem győzték szedni. A termelőszövetkezet tagjai éppen most telepítik a hato­dik pincét, s közben a többiek­ben állandóan „szüretelnek". Mert van mit. Reggel leszedik a gombát, másnapra már új nő a helyére. Nyolc embernek biztosít állandó munkaalkal­mat a gombatermesztés. Igaz, nem kis beruházásba került a pincék átalakítása gombater­mesztésre, de megérte: — Alig egy fél éve, hogy betelepítettük a pincéket, s a gombából származó tiszta jö­vedelem csaknem eléri a száz­ezer forintot. Három hónap alatt közel ötven mázsa gom­bit értékesítettünk — mutatja Gergely István feljegyzéseit. Nem vétette el a számol Gergely István, valóban csak három hónap alatt adtak el közel ötven mázsa gombát, bár hat hónapja foglalkoznak gomba értékesítésével. Három hónap szükséges ugyanis a csíra elvetésétől a rendsjgres termésig. De hogy állandóan tudjanak gombát szállítani, úgy állították be a pincéket, hogy azok egymás után ter­melnek. — Mindössze 860 négyzetméter helyen termelünk — mondja Gubis József — ezen a kis ’területen semmilyen más növénnyel nem tudnánk ilyen jövedelmet biztosítani. — Hogyan telik el egy nap­juk? — kérdezem a nyolcfős gombatermesztési brigád egyik nőtagját, Lados Istvánnét. — Kora reggel már szedjük a gombát, majd gondosan be­takarjuk a gonibahelyeket és langyos vízzel megpermetez­zük a földet. Később válogat­juk a leszedett gombát, s így telik el a nap — meséli a gomba egyik szakértője. Megyénkben még újszerű a mesterséges gombatermelés, de a gyöngyöspataiak példája iga­zolja, hogy érdemes vele fog­lalkozni, hiszen ha jól gon­dozzák, akkor — mint monda­ni szokás — „nő, mint a gom­ba”. Tóth István fűidien Gönczi Mlklósné, Eger: Kérését továbbítottuk az il­letékesekhez, bár tudomásunk szerint nehezen megy a dolog, mert ez csak a nyári menet­rendben szerepel, s a menet­renden nem változtatnak Ilyen­kor. Bíró József, Hatvan: Ügyében írtunk a Hatvani Járásbíróságnak. De ettől elte­kintve, kérjük, hogy az Egri Vendéglátóipari Vállalattól szerezzen be egy olyan igazo­lást, amelyben fel van tüntet­ve, hogy mikor és mennyit von­tak le fizetéséből törlesztés fe­jében. Ezt mielőbb küldje meg. Sedulyák Sándor, Párád: Kérjük, hogy világosan írja meg, milyen évi kenyérgabona­ellátásról van szó, mit, meny­nyit dolgozott és mit kapott érte. Leveléből nem tűnik ki, hogy ml a sérelme. Bozsik György, Heves, tbc-’ kórház: Táppénze ügyében felkértük a gyöngyösi Építőipari Vállala­tot, hogy intézkedjen. Remél­jük, hamarosan megkapja az elmaradt táppénzét is. — Megyénkben az utakon számos mezőgazdaságban használatos gép, lovas ko­csi és kerékpár közlekedik. Milyen szabályokat ír elő a KRESZ ezek közlekedé­sére a jövőben? — Először is a közúti forga­lomban rendszeresen részt vevő vontató a tehergépkocsi­val, dömperrel azonos elbírá­lás alá esik. Ez azt jelenti, hogy egy-két kivételtől elte­kintve azonos biztonsági fel­szerelésekkel kell rendelkez­nie. A nagyobb biztonsági fel­szerelésekre vonatkozó előírás egyébként a közúti forgalom­ban csak rendszertelenül részt vevő traktorokra is vonatko­zik. így azok a vontatók, ame­lyek rendszeresen részt vesz­nek a közúti forgalomban, de nem érik el a húszkilométe­resnél nagyobb sebességet, az előírás szerint egymástól füg-! getlenül működő és ható kézi és lábfékkel, valamint har-j mine méternyire világító fény­szóróval lesznek felszerelve. [ A húszkilométeresnél nagyobb i sebességgel közlekedő vonta- ] tón ugyancsak két féknek keli lennie, de fényszórójának már1 legalább száz méterre kell vi­lágítania. A különböző mun-' kagépek —- körfűrészek, az út-, fenntartóknál használatos kis | vontatók — biztonsági felsze­reléseit is szigorúbban veszi az( új KRESZ. Ezeknek hatkilo­méteres sebességen aluli telje-! sítménynél egy rögzíthető i fékkel, hat- és tízkilométeres j sebesség között két egymástól, független fékkel kell rendel-1 kezniök. A gép bal szélén iól j világitó lámpának kell működ-' nie. hátulján pedig vörös lám-; I pajelzést alkalmazni. < ■ i ALACSONY, fürge ember, kis bajusza van, csillogó sze­me. Kérges két tenyere között jól elfér a deszka. Ügy hívják, hogy Varga János. Vagonkira­kó munkás a Mátravidéki [Szénbányászati Tröszt szállító­lés szolgáltató-üzemében. A műszaknak éppen vége. [Hóna alatt aktatáska: politikai 1 oktatásra készül. Vele együtt íaz egész brigád. A vezetőn kí- ívül mindannyian Palotásról [járnak be dolgozni. Varga Já- |nos például már tizenkét éve. | A szocialista címért harcolnak, [s minden reményük megvan ,rá, hogy ei is nyerik. Persze, [ez egyelőre csak feltételezés, ide ők dolgoznak keményen, ! derekasan. > — A harmadik negyedévben [ 131,3 százalékra teljesítettük a > tervet — mondta Varga János. [— Dolgozunk társadalmi mun. (kában is, meg tanulunk is. A | petőfibányai strand építésénél ! hatvan órát dolgoztunk. i O MOST VGGZI az általá­nos iskola hetedik osztályát, mert az indulásnál csak a hat elemire tellett. Az „indulás” azonban már régen volt. Har­mincnégy éve. A tudást ingyen mérték ugyan, a pénzre mégis nagyobb volt a szükség. Így kapott egy újabb summást Varga János személyében a palotás! Sósberger tanya. Attól kezdve nem is állt meg a mun­ka a kezében, dolgozott látás­tól vakulásig, amíg rá nem jött, hogy nem lesz jó ez így... — Elindultam szerencsét pró­bálni, mint a mesében — mond­ja. — Hová is mehettem volna? Oda, ahová akkor minden fia­tal vágyakozott: Pestre. Mészá­ros István homokbányájában kaptam alkalmazást, ami napi tizenkét, vagy még több órai robotot jelentett... HAMAR kiábrándult ebből az életből, de az újabb meg­kezdését a háború utánra volt c4, txaa&nrakÁ kénytelen halasztani. Az a vi­har, ahol annyi ember lelte értelmetlen halálát, negyven­négyben öt Is magával sodorta. Németországba vitték. Dolgoz­tatták. — Két helyre emlékszem csak, mert ott huzamosabb időt töltöttem: Linz és Chemnitz. A többire nem emlékszem, na­gyon gyorsan váltogatták egy­mást a községek, városok. A lényeg ugyanaz volt. Dolgozni, dolgozni. Ez rendben is lett volna az adott helyzetben, de éhgyomorral már sokkal ne­hezebb. Hol kaptunk enni, hol nem... De ha „szereztünk” (mert rászorultunk), annak mi ittuk meg a levét. Legenyhébb büntetés volt, hogy egy napra megvonták a kosztot!... Negyvenöt után minden for­mában újra kezdte az életét. Megházasodott, s járt ki a föld­re dolgozni. Üjra itthon, a Nóg­rád megyei Palotáson. Onnan került aztán be a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt szállító- és szolgáltató-üzeméhez vagon- rakónak. A faluból többen is vannak itt; az egész brigádjuk palotási. Talán ezt is fel lehet hozni okként, ha a jó eredmé­nyekről beszélünk... Varga János megbecsült dol­gozója az üzemnek. Munkáját méltányolják: birtokosa a ki­váló dolgozó oklevélnek és jel­vénynek, van sztahanovista ki­tüntetése is, és többször része­sült mór pénzjutalomban. BANYASZJARATTAL uta­zik mindennap. Otthon is van tennivaló a ház körül, estén­ként meg versenyt tanul a gyerekeivel. A legidősebb már tizennégy éves. Munkatársai szeretik tréfás kedvéért. Jóízű bemondásai fű­szerezik a munkát. Minden ember élete egy re­gény. Varga Jánosé is. A dol­gos hétköznapok regénve. (káUl)

Next

/
Oldalképek
Tartalom