Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-10 / 263. szám
1962. november 10., szombat * NfiPC J9 AG s Százötvenezer forint értékű társadalmi munka — a pártkongresszus tiszteletére Készülnek az egri meleg víz bevezetésének tervei Amikor örvendezően körbefutotta a várost az értesülés: újabb melegvíz-forrást találtak Eger határában, sokan fel sem tudták mérni, milyen sok jó származik ebből a későbbiek 6orán. Néhány héttel ezelőtt a percenként háromezer liter, 48 fokos melegvizet adó forrás vízmintája eljutott az Országos Közegészségügyi Intézethez vizsgálatra. Ha végleges, részletező eredmény nem is jött még vissza, a helyi szakemberek máris számos elképzelésről beszélnek az olajkutatás 6orán felszínre bukkant víz felhasználásáról. A legfontosabb téma termé- •zétesen az: lehetőleg percnyi késlekedés nélkül be kell vezetni a vizet a városba a strandig, illetve a Petőfi téri vízszivattyú-házig, mert minden pocsékba ment literért kár. Laszota Zoltán, az egri Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat főmérnöke, a sietséget így indokolja: — Az új forrás vizével háromszoros hasznot tudnánk hajtani. Gyógyvízként bevezetnénk a strand egyik nagy medencéjébe, ugyanekkor fűthet- néník a gépállomás mellett épülő termelőszövetkezeti hajtatóházat, a Városgondozási Vállalat ezután létesítendő kertészetét, s az ugyancsak később elkészülő fedett fürdő-, vagy úszómedence épületét. Ezenkívül még a városi vízellátást is javítani tudnánk úgy, hogy a forrás vizének egy részét, mintegy napi ezer köbméternyit, a vízhálózatba juttatnánk. Természetes, hogy ilyen sok haszon hajtására képes víz bevezetésével bűn lenne késlekedni. Ügy látszik, ez a gondolat nemcsak megértésre talált, hanem gyökeret vert a szakemberek körében, mert nem sokkal ezelőtt a városi mérnökök egy csoportja összeült, s elhatározta: a pártkongresszus tiszteletére társadalmi munkában elkészítik a forrásvíz Egerbe vezetésének terveit. *— Vagy két hete történt ez — helyesel a vízmű főmérnöke. — Először Szívós Árpáddal és Fekete Istvánnal, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal két egri munkatársával felmértük a csővezeték leendő helyét, majd a többiekkel megbeszéltük, ki milyen részt vállal a tervezésből. így Hevesy Sándor tervezi a forrásnál építendő szivattyúház építészeti részét, s az ugyancsak a városi tanácsnál dolgozó Freitág László készíti el a területigénybevételi terveket. A gépészeti tervezés munkáját Bayer József, a Heves megyei Termi, lőszövetkezeti Beruházási Iroda mérnöke vállalta, a Közúti Igazgatóságtól Kóta Imre pedig a vasúti keresztezéssel kapcsolatos munkák elvégzésének tervét veti papírra a részletrajzokkal együtt. Magam a felmérési adatok feldolgozását, a csőlefekteté': munkájának megtervezéséi vállaltam. Ezek alapján már tiszta 8 kép: a forrásnál épül egy ötven köbméteres szívómedence, hozzá egy szivattyúház két szivattyúval és villanymotorral, s innen kiindulva szigetelt csővezetéken —, a szigetelésre a hőveszteség elkerülésére van szükség—, 100 méter híján négy kilométert tesz meg majd a víz a az eger—putnoki vasútvonalat keresztezve, majd végigfutva a Tinódi és Üttörő utcán egészen a strandig. Alaposan végiggondolva, nagy munkát hárít ez a víz- bevezetés a tervezőkre —, s természetesen később az építőkre is. Előzetes számítás^ze- rint, csak maga a társadalmi munkában elvégzendő tervezés 150 000 forint értéket tesz ki, az építés pedig meghaladja a kétmillió forintos költséget. — Nagy összeg ez— mondja Laszota Zoltán —, de visz- szafizeti a víz. Számunkra meg az lesz a legnagyobb' fizetség, ha látjuk: arra az időre, amikorra eredetileg elképzeltük, táplálja is a strand nagy medencéjét a forrás —, minden fürdő vendégünk örömére. Sietünk is a tervek készítésével, s emberi számítás szerint minden részlettervet összesítve november közepére be tudjuk nyújtani a Heves megyei Tanács Tervező Irodájához, jóváhagyásra ... Akkor még csak egy utolsó kérdés: ha a terveket jóváhagyják, mikor kezdődik meg maga az építőmunka? — December közepe táján hozzákezdünk a csővezeték lefektetéséhez, a többi tennivalóhoz meg úgy, hogy áprilisban Egerbe érkezhessék az új forrás 48 fokos meleg vize ... Weidinger László Divatbemutató Gyöngyösön Ez a divat! Hangsúlyozza a felhívás, ami hírül adja, hogy Gyöngyösön, november 11-én, vasárnap délután 5 órakor divatbemutatót rendez a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. A Fő téri áruházban az őszi és téli, női és férfiruha legújabb fazonjait ismerheti meg a közönség. Minden bemutatásra kerülő darab készruha, ami árban sem okoz különös gondot. Táncdal-est Gyöngyösön A Gyöngyösi Városi Művelődési Házban november 14-én. szerdán este 7 órai kezdettel táncdal-estre kerül sor. Közreműködnek Németh Lehel, Pálffy Zsuzsa, Szolnoki Gyula és Marian bűvész. Zongorán kísér Lelkes Péter. Bevezetik a fagykárbiztosítást Az őszi, a téli és a tavaszi fagyok jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságnak. Statisztikusok számításai alapján a kalászos növényeknél a fagy által okozott terméskiesés évi összege 250—300 millió forintot is eléri az országban. Éppen ezért elsősorban a termelőszövetkezetek kérésére — az Állami Biztosító az 1962—63. gazdasági évre bevezeti a kalászos növények fagybiztosítását. A kalászos növények fagybiztosítási díja a termelési tervben feltüntetett holdankénti hozamérték két százaléka. A fagybiztosítás célja, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodását veszélyeztető fagykárok a közös gazdaságnak ne okozzanak bevételkiesést. Ha a fagy csak olyan mértékű károsodást okoz, hogy az illető növényből a termelőszövetkezet eléri a betervezett termés- mennyiséget, akkor kártérítés nem járt. A termelőszövetkezetek a kalászos növények fagybiztosítását az általános vagyonbiztosítás keretében az 1962—63. gazdasági évre ez év november 20-ig köthetik meg. Ma: tiör/eli „Ki mii tud“- bcmutató Kálban A televíziós „Ki mit tud”- bemutatók nagy népszerűségre tettek szert az egész országban, ugyannyira, hogy a füzesabonyi járás minden községében megrendezik a helyi vetélkedőket. A helyi vetélkedők legjobbjai pedig járási döntőn mutatják be tudásuk legjavát. Ma este 7 órakor a káli művelődési otthonban kerül sor az első nagyobb szabású vetélkedőre, amelyet a járási KISZ- bizottság támogatásával a helyi művelődési otthon rendez. A színvonalasnak ígérkező bemutatón részt vesznek a káli honvédség alakulatának művészeti csoportjai, ezenkívül központi honvéd művészegyüttes szereplésére is lehet számítani. A vetélkedő műsoranyagának egy részét a honvédegyüttesek adják, másik részét pedig Kaiból és a környező községekből meghívott fiatalok, akik ének-, zene-, tánc-, szavalat és egyéb számaikkal lépnek majd a közönség elé. Ez a vetélkedő egyben tapasztalat- csere célokat is szolgál, mivel a meghívott művelődésiott- hon-igazgatók és klubvezetők megláthatják, miképpen kell megszervezni egy ilyen vetélkedőt. Császár István, Füzesabony Tanulnak a pétervásári járás gazdái A Pétervásári Járási Tanács VB november 8-án tárgyalta többek között a termelőszövetkezeti tagok téli oktatásának tervét. A végrehajtó bizottság több fontos határozatot hozott, amelyek szerint a téli időszakban a járás valamennyi termelőszövetkezete részére bentlakásos tanfolyamokat szerveznek szakcsoportonként. Parád- fürdőn a termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságai részére szerveznek — 44 fős részvétellel — kéthetes bentlakásos tanfolyamot. Egyhetes tanfolyamok indulnak a növény- védelmi felelősök, növény- és állattenyésztési brigádvezetők, baromfitenyésztők, munkacsapatvezetők, valamint ag- ronómusok részére is. Kisfüzesen és Pétervásárán szakmunkásképzés indul a közeljövőben. E tanfolyam ünnepélyes évnyitójára ma, november 10-én kerül sor. A járásiban az említett tanfolyamok mellett négy községben indul tsz-akadémia és emellett számos helyen kezdődik munkaegységszámítási tanfolyam is. Azok részére, akik az említett tanfolyamokon nem vesznek részt, a községekben tartanak előadássorozatokat. A tél folyamán mintegy 110, a falusi dolgozókat érdeklő előadás hangzik majd el a pétervásári járásban, amelyeket legtöbb esetben filmvetítés is kísér majd. Kiss Boldizsár Pétervására. cAkire niindiq szám itliahi n k Immár ötvenhárom esztendős. Eletútján ég felé mutató kémények — téglagyárak az állomások. Emlékei: küzdelmek — reménytelenek, vagy győztesek —, úgy borítják be ezt az ötvenhárom esztendőt, mint a ruhára telepedett, finom téglapor. Ha beszélget vele az ember, kívánja, hogy szóljon még többet, beszéljen mindenről, amit tud, ami vele történt. Fején kék micisapka, arca barázdált, fáradt szemhéja alól barátságos tekintet csillan elő. De mindig kész arra, ha kell: szigorúvá váljék... Békési György életútjának rövídebb állomása a Mátraderecskei Téglagyár, a jövő év január végéig vezeti a gyárat. — „Vándorló” ember — mondta róla Gál Andor, a Borsod—Heves megyei Téglagyári Egyesülés dolgozója. — Vannak olyanok, akik sehol sem tudják megállni a helyüket, azért vándorolnak üzemből üzembe, de vannak olyanok is, akik oda mennek, ahol nagy szükség van rájuk, ahol szorul a kapca. Békési bácsi az utóbbiak közé tartozik. Jelenleg Mátrade- recskén „szorul a kapca”. Baj van a termeléssel, baj van a versennyel. Békési György pedig szakavatott ismerője a téglagyáraknak. Nem tűri az ellentmondást, a fegyelmezetlen munkát, de az ésszerű javaslatokat elfogadja. Elve: „lassan, de biztosan”. — Nemrégiben volt — meséli —, lent járkáltam az üzemben. Megnéztem a gőzgépet is, csak úgy véletlenül. Hallom, hogy „kopog”. Mások is hallották, biztos. Nem szóltam semmit, hogy nem ártana utána nézni ennek a kopogásnak. De az kopogott másnap is. Most már kíváncsiságból nem szóltam. A tmk karbantartó munkája után megint megnéztem. Csak úgy, mintha véletlenül arra járnék. A gép kopog... Na, vajon mit csinálnak? Vártam ... Aztán küld a „főnök” egy papírt, aláírva, hogy a gép kopog, és ezért semmi felelősséget nem vállal. Akkor elővettem... A gyárvezetői irodában ülünk. Nincs valami nagy meleg idebent, s a falak, meg a bútorok úgy néznek rá, mint egy régen nem látott ismerősre. Nem is csoda, itt alig fordul meg. Szinte minden percét a munkások között tölti. Ismeri is őket! — Nem rossz emberek ezek, csak hát... szeretik a „tütüt”. Derecskén pedig nem hal szomjan senki, mert van két bolt, meg — három kocsma. A másik, hogy nagyon nehezen veszik be az újat. Solt veszödségembe került, amíg rábeszéltem őket valamire. Akkor aztán annál jobb megoldást nem hajlandók elismerni... Lelkes munka, emberismeret. Szilárd támasza a gyárvezetőnek. A szakmában töltött negyvenhét esztendő elég volt ahhoz, hogy mindezt megtanulja. Lúgoson kezdte. Hatéves volt akkor. Délelőtt iskolába járt, délután meg a Monsch Hung Téglagyárban hajtotta a csilléket húzó lovakat. Szülei is ebben a téglagyárban dolgoztak. Tizenhét éves korában tette le a téglamesteri vizsgát. 1940-ig dolgozott Lúgoson, innen került a Solymári Téglagyárba. Negyvenöttől ötvenhatig újabb állomás: a Lenin Kohászati Művek salaktéglagyárában. Vezetői beosztásban dolgozott. Innen került aztán a mályi, a putnoki, majd a gö- römbölyi téglagyárba. Mindig oda, ahol a legnagyobb szükség volt az erős kézre. Most azon fáradozik, hogy a mátraderecskei üzem az őt megillető helyet foglalja el a termelésben. Eredményes munkáját nem felejtették ki a jutalmazásokból. Kétszeres sztahanovista, birtokosa a kohászat kiváló dolgozója oklevélnek és jelvénynek, kétszeres építőipari kiváló dolgozó. .Nagy munkabírású, lelkes, lelkiismeretes ember, akire mindig számíthatunk — mondta Gál Andor. Kátai Gábor Keményebbek a kőnél Harmati Kálmán a legrégebbi kőbányászok közé tartozik, 1954 óta jár Domoszlóról a Berva-völgyi bányába. Sztan- kó Bélával bunkózzák és csillébe pakolják a követ. Ketten napi 22 köbmétert' vállaltak, de a kongresszusi verseny során 30—32 köbmétert is adnak naponta. Nehéz munkát végeznek, de ők keményebbek a kőnél is. Sike Pongrác, Rácz Miklós és Kovács Gyula lőmesterek fúrólyukat telepítenek: nagy szakértelemmel készítik elő s robbantást. Október 15-től működik az új sikló, azóta a bánya felső szintjéről naponta 250—300 tonna anyagot szállítanak. Egy gombnyomás és villanyáram-meghajtással indul a gép. Lent a mozdony után kapcsolják a kővel rakott csillét, a szállít» mány az őrlőbe indul.
