Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-07 / 261. szám

A NÉPÚJSÁG IRODALMI MELLÉKLETE

k MEGYEI MŰVELŐDÉSI HU IRODALMI KÖRÉNEK KIADÁSÁBAN

Hogyan harcoltunk a szovjet hatalomért

! KÓPIÁS SÁNDOR:

Jó, hogy megtanultuk..

Az óvatosság hullámtörő gátján átcsapnak a tarajas ösztönök, s már a nyugalom partját ostromolják. ... Magasból zuhog a színek zápora, nyomában kivirágzanak a fehér mészkövek.

Megrepedezik bennünk a harmónia.

Virágszirmokká válnak az esőcseppek; az eszme-bibék megtermékenyülnek, s a pillanatok arany porzói egysejtű fényeket szórnak a tájra. Körülöttünk kirajzolódik egy rézmetszet-szerű, modern világ.

De én kilépek a körvonalakból, melyek liánként kúsznak életemre; felkutatom a lelkek tündöklő, tágas tisztásait, s csokorba kötöm a tcttenért, piros perceket.

Jó, hogy megtanultuk: az őszinteség Tejútja elágazó, s néha csak szívünk szabhat irányt.

Megtanultuk, hogy vérünkben is naprendszerek, világok keringenek, s így részecskéi, szikrái vagyunk a nagy dolgok tűzijátékának.

Ennyit jelent embernek lenni, s még sok mást is talán.

Ember vagy?

Dobd eL a csodák játékszerét, s ítélő elméd serpenyőjébe helyezve mérd meg múltadat, vágyaidat.

Ha érted a jelen hieroglifáit, ha a nép sorsába belelapozol, akkor te is gyújtasz egy-két szál gyertyát a történelem oltára előtt...

JOSE MARTY:

íll (Leu n

Eljött a festő,, s hívta fiamat, egy ifjú istent róla festene meg.'

Nem, arra nem való e pillanat, mikor hazánk hív, s várja fiamat.

Állna a vásznon s nézne istenin, az én áldott, az én drága fiam; s hát még az erdők tépett mellein, ha ellenséggel vív az én fiam!

Sejtjeiben hordozza a holnapot, az én drága, hős fiam, a merész:

Fel hát, hazánk egére új Napot!

Fiam, mindig csak a zászlóra nézz!

Menjünk-hát, menjünk, én vitéz fiam, ha elesnék, emelj föl, légy velem, de halj meg inkább, mint annyian — meghalni jobb, mint élni becstelen!

Ferencz Lajos fordítása.

KATONA JUDIT: S

TEMETŐBEN

Hahó... én vagyok élő, zajt ne csapj, temető.

Itt minden sír virágos, de csupa kő, csupa kő.

Hahó. Én vagyok, ember, aki él és szabad.

Mennyi katonasír van!

Zajt ne üss, alszanak.

FARKAS ANDRÄS:

NEM KÉRDEZEM...

I.

Nem kérdezem a százszínű virágot,

Honnan szerezte mézét, hímporát,

Honnan nőtt fényessége, s hány karát,

S mi ösztönözte, hogy teremni vágyott.

Gyökereivel a rögökbe rágott,

Törvény szerint pusztítva hamarább,

Hogy aztán, mint szemérmes szűz arát Dicsérjék, elbűvölve a világot.

Nem kérdezem, mert megkapom a választ A csendben is. Az élet nyílt tenyér, Pazarlón minden szándékot eláraszt

Erővel, indulattal, s míg felér Önnön csúcsára, mint a megígézett,

Lehull, hogy kinevesse az enyészet.

II.

Nem kérdezem, az égi végtelenben Miért repül a gép utat pazarlón,

Mért csillog, mint derék pipacs a tarlón, Vagy, mint egy lepke csábítgatva engem,

Csak száll a gép, hogy cél körül kerengjen. Minden motorját megnyugodva hallom, Zenét kavarnak párás, égi tarlón,

Kicsiny sebet a kékiő-tiszta mennyben.

Nem kérdezem, hogy ilyen, s mindenütt e Felhőt tajtékzó, boldog elevenség,

Csak álmodom és ébren, szemlesütve,

Hogy a tündérek tőlem kéregcssék, Kezük-kulcsolva azt a birodalmat,

Amely csak álom, s úgy jó, hogyha hangát,

III.

Nem kérdezem, a kor mit ad nekem még, Hiszen előttem annyi már a példa,

Már ismerős a kor szándéka-célja,

Otthon vagyok, nem idegen, se vendég.

Ha csak gép zúgna, én csak énekelnék, Mert bennem ez a törvény, s egyre él ma, Amit a tegnap tagadott áléivá,

Keresve az igazság jó kegyelmét.

Mint a virág a szürke földi rögben,

Kinyitja fényre felragyogva kelyhét,

Vagy mint a gép, ha fellegekre röppen,

Azért vannak, hogy az ember beteljék; Nem kérdezem, éhes lelkem mivel telül

meg,

Mikor a színek, szárnyak fenn repülnek.

S \ n

jVfsgyvenöt év telt el már azóta, de ma is jól emlékszem 1917 viharos napjaira. Aktív részvevője voltam azoknak az eseményeknek. Az Afrika nevű hajón szolgáltam, mint búvár. A kronstadti kikötőben voltunk. A matrózok hangulata forradalmi volt. A gyűlöletes háború, amelyet a kapitalisták érdekeiért vívtunk, csordultig megterhelte már a nép türelmét. Az országban felfordulás, éhség dühöngött. Az emberek nyomorogtak. Ez így tovább nem mehetett.

Örömmel fogadtuk a cár el- kei'getéséről érkező hírt. A kronstadti munkások és matrózok ujjongtak. Azokban a napokban, a pétervári munkások példáját követve létrehoztuk a munkás- és katonaküldöttek szovjetjeit. Az Afrika matrózai közül engem választottak meg a szovjet tagjául.

Országszerte sorra alakultak a szovjetek. Ugyanakkor azonban megalakult Oroszország ideiglenes kormánya is, amelynek miniszterei között bőségesen voltak kapitalisták és földesurak. így azután kettős hatalom alakult ki az országban.

Áprilisban hazatért az emigrációból Lenin. A petrográdi munkásokkal együtt a balti flotta matrózai is ott voltak fogadtatásán. Emlékezetes beszédében, amelyet a Finnlandi pályaudvar előtt egy páncélautó tetejéről mondott el, Vlagyimir Iljics a forradalomról beszélt, leleplezte az ideiglenes kormány áruló politikáját. Lenin azt mondta, hogy a népnek kezébe kell vennie ^ a hatalmat, és kiadta a jelszót:

Minden hatalmat a szovjeteknek!” A forradalom békés továbbfejlesztéséről volt szó ebben az esetben.

A bolsevikok ezekben a napokban hatalmas munkát végeztek, a. munkások, parasztok, katonák és matrózok körében leleplezték az ideiglenes kormányt, s ha szükség' volt rá, a mensevike- ket is- A dolgozó tömegek mindenütt a bolsevikokat követték, egyhangúlag támogatták a lenini áprilisi téziseket.

A tizenhetes év tavaszán a bolsevikok helsinkforsi bizottságának kezdeményezésére ás a helyi szovjet matróz-részlegének javaslatára létrehoztuk a balti flotta központi bizottságát, ahogy akkor neveztük, a Centrobaltot. A Centrobalt- mak kellett jóváhagynia minden olyan parancsot, amely a flottára vonatkozott. A bolsevikoknak jelentős tömegbázisuk volt a flottánál. A kronstadti tengerész-szovjet nem engedelmeskedett az ideiglenes kormánynak.

Az országban fokozódott a fejetlenség. Növekedett az éhínség. A fronton "egyik balsiker a másikat követte. A városokban sorozatban zajlottak le az ideiglenes kormány és annak imperialista politikája ellen a tüntetések. A tüntetések jelszava: „Minden hatalmat a szovjeteknek!”

Július elején Pétervároti többezres tömegtüntetés zajlott le. Részt vettek a tüntetésen a helyőrség katonái és s flotta matrózai. A tüntetés békés jellegű volt. de az ideiglenes kormány bevetette í junkereket és a reakciós tisztikart és a tüntető tömeg közé lövetett. A tüntetés iger • sok részvevőjét letartóztatták Országszerte megkezdődtek : letartóztatások. Kiadták a pa rancsot Lenin letartóztatása ra is. A bolsevikok illegalitás ba kényszerültek.

A balti tengerészek küldött sége, élén a Centrobal tagjaival. Pétervárra érkezeti hogy kiszabadítsa a letartóz tatott matrózokat. Hanem : küldöttséget is letartóztattál és börtönbe vetették. A dele

gáció tagjai között ott voltam r

én is. t

Véget ért a forradalom bé- e kés fejlődésének korszaka, á Megkezdődtek az előkészüle- t tek a fegyveres felkelésre. A v bolsevik párt július végén, t augusztus elején tartott VI. r kongresszusa meghatározta az I ideiglenes kormány elleni ha- é tározott harcra való átmenet programját. j.

Elkövetkezett október hó- , nap. Az országban egyre fo-- kozódott a néptömegek moz- r galma az ideiglenes kormány s ellen.A szovjetekben a leni- j. nisták kaptak többséget min- , denütt. Vlagyimir Iljics ezekben a napokban írta, hogy a r fegyveres felkelés előfeltéte- c lei megjöttek. „Tekintettel ar- ] ra, hogy a bolsevikok mind- [ két fővárosi szovjetben többséget kaptak' kezükbe tudják venni és kezükbe is kell venniük az államhatalmat.”

A bolsevik párt nekilátott a j fegyveres felkelés előkészítésének. Október 23-án — a ré- gi időszámítás szerint tizedi- t kén ülést tartott a szovjet központi bizottság. Elfogadták a fegyveres felkelésre vonat- ; kozó tervet, amelyet Lenin j dolgozott ki. Vlagyimir Iljics ‘ kidolgozta a felkelés konkrét J tervét: „Össze kell kapcsolni * három legfőbb erpnket: a flot- , tát, a munkásságot és a kato- , nai csoportokat oly módon, ; hogy bármilyen veszteség árán . is feltétlenül elfoglalhassuk és ] kezünkben tarthassuk: a) a • telefont; b) a postát, c) a va- | sútállomásokat; d) s ami a . legfontosabb, a hidakat. <

Körül kell fogni és el kell ] vágni az ország többi részétől i Pétervárt és elfoglalni a flot- i ta, a munkások és a katonák i együttes rohamával — ez a legfőbb feladat, amelyet tehetségesen és háromszoros bátorsággal kell végrehajtanunk.”

1YT éhány nappal később

■*-’ megtartották a bolsevik párt központi bizottságának kibővített ülését, amelyen megvitatták a felkelés katonai és technikai előkészületeinek kérdéseit. Megválasztották a forradalom vezetésére a katonai forradalmi tanácsot.

Pétervárott sorra alakultak a vörös gárda egységei. Kron- stadtból szakadatlanul érkeztek a felfegyverzett matrózok. A Néván hadihajók vonultak fel. A katonai forradalmi tanács a pétervári Helyőrség minden egyes csapattestéhez kinevezte a komisszárokat.

A Centrobalt rohamcsapatokat szervezett a matrózokból a felkelés támogatására és felfegyverezte, ezeket az egységeket. A hajókon megtörtént minden elkészület, hogy kifuthassanak a tengerre, ha a felkelőknek segítségre van szükségük. A balti matrózok több mint húszezer felfegyverzett tengerészt és 22 hadihajót küldtek Pétervárra. A hajók között ott volt a Szabadság Hajnala, az Auróra, és az Oleg páncélosok, a Sámson, a Győzedelmes nevű aknavetők és még jó néhány nagyobb hajó.

A Pétervárra küldött matrózok a vörösgárdistákkal és a katonákkal együtt azt a harci feladatot kapták, hogy vegyenek részt a posta, a telefon- központ, a főparancsnokság és j az ideiglenes kormány székhe- . lye, a Téli Palota elfoglalásá- . ban. Az Aurórát és az Amurt l a Névára vezényelték, a Téli . Palotával szembe. A Szabad- i ság Hajnala a város bejáratá- nál lévő folyamrészt ellenőriz- te, hogy az ellenforradalmi ' csapatok ne törhessenek be

Pétervárra.

í~)któber 24-én, késő este t Lenin megérkezett a

, Szrnolníjba, megkezdődött a- felkelés. Lenin maga irányí- í tóttá az akciókat. Hozzá érkez- v tek a jelentései: arról, hogy a- vörösgárdisták, a katonák és a

natrózok elfoglalták a főpos-í át, a telefonközpontot, az? lektromos műveket, a vasút- ? Rontásokat és a hidakat. Ok- ? óber 25-én reggelre az egész? 'áros a forradalmárok kézé- ? >en volt. Az ideiglenes kor-? nány kezén már csak a Téli? 3alota és a főparancsnokság? pülete maradt. ?

Napközben ülést tartott a? iétervárí munkás- és katona-S ;üldöttek szovjetje. Lenin itt < nondta el történelmi jelentő-> égű szavait: „A mai naptól? :ezdve új lapot nyitottunk? Oroszország történetében, s a? nostani harmadik orosz fórra- s lalomnak végső eredmény? céppen el kell hoznia a szocia- > izmus győzelmét.” >

Október 25-éről 26-ra virra-? ló éjszaka az ideiglenes kor-? nány elvesztette utolsó erőd-? ét, a Téli Palotát. A minisz-? -ereket letartóztattuk. A Téli? Palota ostromában részt vet- < ek a vörösgárdisták, a mat-? ■ózok és a katonák. ?

Október 26-án, — az új idő- ? számítás szerint november ? ?-én — este 10 óra 45 perc- ? cor megnyílt az oroszországi ? szovjetek második kongresszu-? >a, amely a munkások és dől-? iozó parasztok hatalmas tö- ? negeire támaszkodva kezébe? zette a hatalmat. Október? 26-án — november 8-án — éj-? szaka Vlagyimir Iljics Lenin? Hatalmas tapsvihar és hurrá-? zás közepette előterjesztette a? békéről, a földről és az első? szovjet kormány megalakuló-?,] sáról szóló dekrétumokat. A ? kongresszus kijelentette, hogy? a fővárosban s az országban? mindenütt a munkás- katona-? és parasztküldöttségek szovje- > leinek kezébe kerül a hatalom.? A kongresszus megalakította a? szovjet kormányt — a népbiz-S tosok tanácsát — élén Lenin-? nel. ?

A felkelés diadalmasko- ?

dott. Az ellenforradal-? márok azonban mindjárt had-? ba indultak a fiatal szovjet? köztársaság ellen. A reakció? erői Péter vár ellen kezdték? meg támadásukat. ?

Október 27-én Lenin elvtárs? magához hivatott, mint a? Centrobalt elnökét. Soha nem? fogom elfeledni azt a napot. ? íme így kezdődött röviden fel-? jegyzett beszélgetésünk Lenin-? nel: ?

— Hány aknavetőt és más?

hadihajót tudna ön küldeni?? — tette fel az első kérdést ?' Vlagyimir Iljics. ?

— El tudjuk küldeni a Rés-? publike nevű hajót és két ak-> navető hajót — válaszoltam. ?

— Fel tudja szerelni élelmi-? szerrel ezeket a hajókat? ?

— Nálunk a flottánál van?

élelmiszer, s igy a hajókat el? tudjuk látni. Az aknavetőket? és a Respublikát iS, s bizton? állíthatom, hogy mindezek a? hajók helyt fognak állni ’ a? forradalom győzőimében. A? fegyveres erők elküldésében ? ne kételkedjék. Végrehajtjuk ? haládéktalanul. ?

— Hány órán belül? ?

— Maximálisan 18 órán? belül. Szükséges-e, hogy azon-? nai is küldjünk segítséget? ?

— Igen. A kormánynak az a?

meggyőződése, hogy feltétle- ? nül küldeni kell értesítést,? amelynek alapján az említett? hadihajó azonnal menjen a? tengeri csatornába, minél kö-? zelebb a parthoz. ; : ?

A hajók másnap megje-?

lentek a kijelölt helye-? ken. Az ellenforradalmi csapa- ? tokkal szemben vívott harc- ? ban a matrózok, katonák és? vörösgárdisták megvédték ? Pétervárat. ?

így vívtuk ki a szovjetek? hatalmát — a munkások és ? parasztok hatalmát. ?

N. Izmailov ?

a Centrobalt volt elnöke,?

1917 óta az SZKP tagja. ?

Fordította: Balogh Judit -