Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-30 / 280. szám
4 NÉPŰJSÁG 1962. november 30., péntek r Uj művelődési autóval a gyöngyösi járásban Nem kell magyarázni Két kis hír, minden kommentár nélkül... Amikor a francia ejtőernyősök hat évvel ezelőtt a csúfos kudarcba fulladó agressziót, köpették el a Szuezi-csatorna mentén, a francia hatóságok levették a párizsi opera műsoráról az Aidát, mert a Verdi- opera szövegkönyvében előfordult az „Éljen Egyiptom!” felkiáltás. S egy mostani hír: A Casino de Paris lokál műsorában egy vidám dal szerepelt, amelyet a végén így fejezett be a sanzonénekesnő: „Éljen Kuba!” A francia rendőrség — az USA iránti szolidaritásból — megváltoztatta ezt a szövegrészt, s az „Éljen Kuba!” helyett most már azt kell énekelnie a mademoiselle- nek, hogy „Éljen a tabac!” — SZORGALMASAN készül az egri Városi Művelődési Ház bábszakköre a télapó- ünnepségre, amelyet december 5-én rendez a művelődési ház vezetősége a Bródy-mozi helyiségében. A szakkör a Télapó igazságot tesz című bábjátékot adja elő.- MA DÉLUTÁN ülést tart a KPVDSZ megyei bizottsága. A bizottság megtárgyalja a gazdaságvezetők és a munkásellátási bizottság tevékenységét. valamint a szakszervezeti oktató-nevelő munka eredményeit! — DECEMBER elsejével fotoszakkör indul az egri Szakszervezeti Székházban. A szakkör tagjai, a korábbi szokásos formáktól eltérően, a riport- és villámfelvételek fényképezésének technikájával ismerkednek meg.- JÓL SIKERÜLT szellemi Vetélkedőt rendezett a hatvani vasútállomás KISZ-szervezete. A földrajz, a napi események, az irodalom és a sport témaköréből összeállított kérdések megválaszolására sokan jelentkeztek. Akik a legtöbb kérdésre adtak helyes választ: könyv- jutalomban részesültek, (váry) — 68 SZAKEMBER került megyénk termelőszövetkezeteihez a megyei párt-végre- hajtóbizottság határozata alapján. A szakemberek közül 28 gyenge termelőszövetkezetben működik. Idő jár ás,jelentés Várható időjárás péntek estig: felhős, párás idő. Egy-két helyen jelentéktelen hószállin- gózás, vagy esőszitálás. Mérsékelt, változó irányú szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet holnap plusz 1—4, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet nulla, minusz 3 fok, keleten, a hómentes területeken nulla fok felett. (MTI) ALIG NÉGY ÓRA, de a városra ereszkedő sűrű, szürke felhő már estét varázsol. A tanárképző főiskola előtt mikrobusz várja utasait. A néhány hónapos művelődési autót kevesen ismerik Egerben, hisz alig időz valamit a városban, de a művelődni vágyók százai és ezrei szeretettel simogatják tekintetükkel, gyermekhad táncolja körül, ha befut egy-egy községbe, ahol már ismeretsé- I get kötött a lakossággal. A „lámpás” szerepét tölti be ez az autó, amely könyvet visz az I olvasóknak, filmet a nézőknek, i előadót a hallgatóságnak. , Ebben a hónapban a gyön- jgyösi járás községeibe viszi a TIT megyei előadóit. Olyan helyekre, ahol nincs megfelelő szakember a kijelölt témákból, öt előadó sorakozik egymás mellett, illetve mögött a gépkocsiban. Dr. Udvarhelyi Ká- Iroly, a földrajzi szakosztály elnöke, már a kocsi elindulása előtt megkezdte csillagászati előadásait. Az érdeklődő kollégák kíváncsiságát igyekszik kielégíteni. A kocsiban, most mint hallgatóság foglal helyet a filozófus, az orvos, a pedagógus és az irodalmár, de találunk a kocsiban műszaki embert is. A művelődési autóban ugyanis Generál Ferenc, a gépkocsivezető is tagja a TIT-nek, közelebbről a műszaki szakosztálynak. AZ INDULÁSRA elered az eső is, ezzel azonban nem törődnek a benn ülők, legfeljebb a vezető, aki erősebben fogja a volánt és szeme valósággal rátapad az eső áztatta üvegen keresztül az úttestre. Mire megérkeztünk utunk első állomására, Vécsre, szinte éjszaka fogad. Itt-ott pislákolnak az ablakok és teljes fényben tün- döklik az iskola. Talán a harmadik „műszak”, a felnőttek tanítása kezdődött nemrég. Üres a község, alig látni embert. de a kultúrházban igen sokan vannak. A filozófiai előadás-sorozat első előadójára várnak. Majd Abasáron, Pálos- vörösmarton, Domoszlón száll ki egy-egy előadó az autóból, míg Kisnánáson, az utolsó állomáson a gépkocsivezető is elhagyja a művelődési autót. A volán helyett a vetítőgépet tartja most a kezében, itt ugyanis az előadás után vetíteni fog. A gyöngyösi járás öt községében kezdődik TIT-előadás ugyanabban az időben, igen nagy számú hallgatóság előtt. Az érdeklődés nagy. Ilyenkor tapasztalja az ember, hogy mennyire szomjazza a tudományos igazságot, a szót a községek lakossága is. Az előadások megszervezése kifogástalan, s ez Nagyváradi IstvánA FOGORVOSNÁL A televízió műsora '10.00: Tv-híradó (ism.). 10.15: Telesport (ism.). 10.30: Dr. M. csapata. Jugoszláv film (ism.). (10 éven aluliaknak nem ajánljuk!) 11.55: A jövő hét műsora. Hírek. avagy ahogyan a beteg látja. (Kiss Béla rajza) nak, a TIT járási titkárának, s a kultúra községi munkásainak köszönhető, akik fáradságot és időt nem kímélve, munkálkodnak az előadások sikeréért. Dr. Varga Béla szemészfőorvost több mint száz ember hallgatja Domoszlón, Kovács Vendel főiskolai adjunktus abasári előadásán is szinte kicsinek bizonyul a terem, de nem panaszkodik Borai Emil sem a vécsi szervezésre. KÖZEL AZ ÉJFÉL, mire Eger fényeit megpillantjuk. A kocsiban egyre csendesedik az együttes. Fáradtak az utasok. Csak a gépkocsivezető figyel éberen. Neki nem szabad elfáradni. Az autórádió friss ritmusú zenével tölti meg a gépkocsit ... A városba érünk, itt is csend vesz körül, az utcák kihaltak. Legtöbben már nyugovóra tértek. A művelődési autó utasai is hazaértek. Fáradságos volt az út, de nem volt hiábavaló. Közel nyolcszáz ember hallgatta őket. Nagy Andor Barangolás közben akadtam rá. Ott szendergetí egy kökénybokor tövében, a barlang szájánál. Látszott rajta az emberi kéz nyoma. Pattintott kő, hajításra használhatta valamikor valamelyik ősöm, és nagyon könnyen meglehet, hogy éppen én használtam, ameny- nyiben a lélekvándorlásnak igaza van. Mindenesetre eldugtam farkasbőr iszákomba, és beléptem a barlangba. Tagolt hangon közöltem velük, hogy semmilyen vadászatra nincs kilátás, amíg a Nagy Fehér Víz el nem megy oda, ahonnan jött. Ök tagolt hangon bólintottak. Letelepedtem én is, hogy körülüljem a melengető tüzet, amit nemrég találtunk. A törzsfőnök kisvártatva megszólalt. — Még nagyon sokszor károm nap múlva, ahány ujj van tizenkét harcos kezén (ugyanis még csak kettőig tudtunk számolni), elindulunk a Hold felé, ha a meteorológia kedvezőt jósol. — Megkérdeztem az istene1962. NOVEMBER 30., PÉNTEK: ANDRÁS 115 évvel ezelőtt, 1847. november 30-án született HÖGYES ENDRE orvos, a budapesti Pasteur-intézet első vezetője, az oltóanyag tökéle- tesítője. A szakirodalomban jelentősek a vese működésére vonatkozó 'kutatásai. 295 évvel ezelőtt. 1667-ben e napon született JONATHAN SWIFT angol iró és publicista. Az ifjúság részére is feldolgozott regénye 'Gulliver utazása — 1726) korának különösen éles visszásságait, az egyházi és politikai viszonyokat, valamint az ír nép Anglia általi elnyomását ábrázolta. 145 évvel ezelőtt, 1817. november 30-án született THEODOR MOMMSEN német történetíró és jogtudós. Hőgyes Endre A berlini egyetemet a történeti tanszék vezetőjeként, munkásságával (Rómaiak története) az ókori tudományok kutató központjává tette. Politikai tevékenységével a múlt század 70-es éveiben Bismarck liberális ellenzékének vezére volt. 45 évvel ezelőtt, 1917. november 30-án jelent meg Lenin ÁLLAM Es FORRADALOM című műve, amelyben az államról szóló marxista elméletet, a nemzetközi proletár forradalom és az állam viszonyát fejtette ki. Ebben az igen jelentős művében Lenin az 1871-es párizsi kommün tapasztalatait alapulvéve a kapitalizmusból a kommunista társadalomba való átmenet gazdasági és politikai alapjait tárgyalta meg. gálni őket a hajitókövekkel. — Mosf vadtehenekre fogunk vadászni — mondta a törzsfőnök. — Nincs ám hajitókövünk — jelentette munkadalt fütyö- részve az egyik harcos. Akkor jutott eszembe a talált hajítókő. Elképzeltem, hogy ha megtudják, hogy nálam van egy, mindjárt megkezdődik az osztálytagozódás, és akkor fucee az ősközösségnek. De a büszkeség csak nem hagyott békén. Odamentem a főnökhöz, és megmutattam féltve őrzött kincsemet. Megnézegette, hümmögött, majd megvető mozdulattal visszaadta. — Fusimunka. Dobd el... Nagyon elkeseredtem, hogy ennyire lebecsülik az ember kezemunkájának kőkemény gyümölcsét, ami kiemelte tulajdonképpen az állatvilágból. Elvittem hát az őslénytani múzeumba, ahol ujjongva fogadtak értékes leletemért. , — kátai— két — nyekeregte öreg házi varázslónk, hogy van-e ott soksok vad. Azt mondták, hogy van, de akkor fel kell fedeznünk a hajítókövet, mert a vadak nem szeretik, ha megesz- szük őket és elszaladnak. — A hajítókövet már felfedeztük ebben a korban, Darwin is megmondta, amikor egy cromagnoni parasztot kiszántott a földből — legyintett a törzsfőnök. Fölkerekedtünk. A harcosok kőbaltájukat lobogtatva meneteltek elől, meg hátul, középen az asszonyok és a gyerekek. A Nagy Piros Meleg elolvasztotta a Fehér Vizet, mire a völgybe értünk. Ott tüzet raktunk, hogy legyen mit felfedezniük a régészeknek, aztán a férfiak, meg én, elmentünk mammutot lőni, mert éhesek voltunk. Az asszonyok addig ősközösségi alapon gyűjtögető életmódot folytattak. Egy tisztásra értünk. Sok-sok őz állt körben, éppen termelési tanácskozást tartottak. Odakúsztunk, és elkezdtük hajtűöaozf IMREI EGRI VÖRÖS CSILLAG Esős vasárnap EGRI BRODY ördögcsapda GYÖNGYÖSI PUSKIN Esős vasárnap GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A kétéltű ember HATVANI VÖRÖS CSILLAG Utazás a léggömbön HATVANI KOSSUTH Hófehérke és a 7 törpe HEVES Adua és társnői FÜZESABONY Malachias csodája 1. mü s o e>> Egerben este 7 órakor: Karácsonyi vőlegény (Katona-bérlet 4.) Sírokon este 7 órakor: Hamletnek nincs igaza 45. A szétszóródott embersor visszasímult az omlás tövéhez. A nap melegen sütött, a rengeteg föld felfogta az északi szelet, lassan már majd mindenki mellényre, ingre vetkőzött, s Pistával folyton abbahagyatták a munkát, mind sűrűbben küldözték vízért. A fiú beszaladt a házba, még egy vödörért, s amikor kijött, Múzsái megkérdezte tőle: — Apád mit csinál? Pista közelebb jött, hogy az apja ne hallja, mit válaszol. — Figyel — mondta halkan. — Félretartja a fejét, hallgatózik. — Nem mond semmit? — Nem... — Nem is kérdezi, hogy mi a fene történik az udvarán? — Nem. Csak figyel. — Hát figyeljen, a guta üsse meg... Jobban tenné, ha lapátot fogna. Pálmák lihegve intette, már fáradni kezdett, s nem tudta szabályozni a lélegzetvételét. — Ne kívánjon rosszat a felebarátjának. — De az istenit, az ő háza, nem az enyém! Miért nem mozdul? — Hiszen tudja, hogy lelkibeteg. — Hát ne a léikével lapátoljon! Én se azzal csinálom, hanem a két kezemmel, az meg neki se romlott el... A guta ellen meg mi kifogása van, plébános úr? Egy jó alapos, gyors gutaütés nem is olyan rossz halál. t — Hogyne! — nevetett Czo- bádi. — Kilencven éves korban! Addig ne legyen semmi baja az embernek: egyen, igyon, szép asszonnyal hál- j<p... '— Kérem, én is itt vagyok — mondta Palinák, sértődötten. — Hiszen magától se sajnáljuk! — felelte jólelkűen Czo- bádi. — Nem mi csináltuk a papi regulát: elhiheti, hogy mi jobbat csináltunk volna Na, szóval, ha megéri az ember a kilencven évet, jó egészségben, akkor aztán megütheti a guta! Múzsái megvigasztalta Pistát: — Jól van, nem szidjuk apádat, csak hozd már a vizet. Ejnye ... borotok nincs? — Nincs. — Gondolhattam volna. Ahová egyszer pap kezd járni, ott se bor, se szalonna, se pénz. Palinákot már nagyon idegesítette, hogy ő itt a céltábla, pedig éppen úgy dolgozik, nekivetkezve és haladósan, mint a többiek. — Én nem bántam magát — mondta Múzsáinak — és örülnék neki, ha abbahagyná a goromba megjegyzéseit. A fekete ember vigyorgott. — Ne tessék haragudni — mondta sunyin —, de nem tudjuk szebben, mi már csak ilyen faragatlan parasztok vagyunk. — Vegye tudomásul, hogy én is paraszt voltam! — Akkor meg nem kell úgy rázni a szőrét, mint kutya az esőben ... Jusson csak eszébe, plébános úr, hogy gyerekkorában milyen jó vastag mondásokat hallott a kedves édesapjától. Palinák vállat vont, s lapátolt, ezekkel úgy sem boldogul. Múzsái azonban még nem végezte be, a közönség is igen hálásan viselkedett, jóbbra- balra csak úgy rázkódtak az emberek. — De meg is látszik, hogy paraszt volt — folytatta — dolgozni megtanult. Mondja, nem kár, hogy ilyen szoknyás mesterséget választott? — Akkor ez még nem volt rossz mesterség! — Hja, akkor még az anyámat Juliskának szólították ... De igazán, plébános úr, kár eltölteni a szép idejét: miért nem csap fel parasztnak? A munkája kifogástalan, amit meg káromkodásból felejtett, nálunk hamar lehet pótolni... — Talán álljak be magukhoz, igen? — vágott vissza Palinák. — Hogy felkopjon az állam, igen? Múzsái nevetett, teli szájjal, és figyelmeztetően: — Nana! Lesz még olyan az Aranykalász, hogy aki beáll közénk, megnyalhatja az ujját! Palinák is nevetett, műlő bosszúsága, az iménti csipkelődésért, hamar elszállt munka közben és voltaképpen jól érezte magát e nfehéz szavú, de szapora mozgású emberek közt; s már szöhri akart az elnöknek, hogy egyszer tasén komolyabban is beszélhetnének kettejükről, már mint róla és az Aranykalászról, almikor Madaras hirtelen hátra- ugrott, s magával rántotta a papot is: föntről a tetőéi magasságából zuhogva megindult a föld lefelé, beterítette vastagon az udvart, s a kamra falához szorult omladék annyira leapadt, hogy a maradék halom felett a kétfelől lapátoló emberek megpillantották egymás fejét. — Az istenit — dörmögte Múzsái — majd ledöntött a lábamról ... — De, hiszen ez jó — örült Czobádi. — Lentről már köny- nyebben eldobáljuk! Gebenyi zöld volt ijedtében. — Átkozott föld... — hebegte, pedig az omlástól ő volt legmesszebbre. — Agyonvág, és a két gyerekem árván marad ... — Nézzétek csak! — kiáltotta Dóri. — A föld befelé nyomta a falat, s az mégis kifelé hajlik! Most már látható volt az eddig földborította tűzfal. Oda- átról is átjöttek az emberek, s nézték a falat, amelyet mintha homorúan raktak volna fel, Farsang azonban elküldött onnan mindenkit, és figyelmeztette az elnököt: — Meglásd, ez ledől... Megroppant, a kövek közül mindenütt hullik a malter. És ha ledől, akkor sajnos a tető is leszakad. — Az egész? — kérdezte Czobádi. — Nem hiszem. De... ki tudja? — Mert akkor — mondta Czobádi — ne játsszunk, a mindenségit! — hozzuk ki az öreget a házbői, akár jön, akár nem! Palinák beszaladt a házba, de nemsokára ki is szaladt, mert a lassan gördülő tűzfal felett nagyot roppant a tető. A pap a nyitott konyhaajtóa át, a csörgőtől egészséges távolságban, hangosan könyör- gött az öregnek, hogy térjen észre, hiszen amit csinál, az halálos bűn, egyenesen öngyilkosság, és arra nincs feloldo- zás: aztán megint beszaladt, de egy újabb óriási roppanásra megint kiszaladt, s akkor már dühbe gurulva ordítozott, a haragos pap, s az indulatos paraszt mondandóinak furcsa elegyítésével, hol egyházi átokkal fenyegette Mártont, hol meg szidta, mint a bokrot, ká- rotnló szavakkal, akár egy kocsis. Múzsái meglódult. — Kirángatom én, a kuka szentségit! Még csak nem is felel! De ebben a pillanatban hullani kezdtek a kövek a tűzfalból, aztán ijesztő robajjal ledőlt az egész, s mindjárt utána gerendák dörgő hasadásától, lécek, s cserepek recsegésétől kísérve rogyott lefelé a tető is, széjjelnyomva a kamra megingott falait. Pista eldobta a vizes vödröket, jajdul- ni sem volt hangja, halott fehéren rohant be a házba. De az ajtóban már ott állt az öreg, ezt a rettenetes robajt mégsem bírta ki odabent. A fia karon ragadta, rángatta ki az udvar közepére, minél messzebb a háztól: Márton azonban lefejtette magáról a fia kezét, s fekete ruhájában nyugodtan, szikáran, egyenesen ment, vagy húsz lépést, akkor megállt, megfordult, és szótlanul nézte a házat sokáig. Még kopogott a törmelék, mint ahogyan a jégeső dobol, még szürke porfelhők lebegtek a kamra romjai felett, 3 egy-egy széjjelpattanó szarufa még élesen ropogott: de a pusztulás megállt, a hátsó kis szobától a völgyre néző homlokzatig a ház megmaradt. (Folytatjuk) ,
