Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-29 / 279. szám

4 NÉPÚJSÁG 1962. november 29., csütörtök Sáros bosszúság A bőséges csapadék talán a nyári lemaradást akarja most behozni, úgy elárasztotta áldá­sával a földeket, s nagylelkű­en juttatott valamit a városok­nak is, hogy legyen mit fel­csapniuk a gépkocsiknak a já­rókelőkre. Különösen az egri Hadnagy utcán. A teherautók fölszabdalta keskeny -úton megülepedik a víz, kis tavak keletkeznek, s a gépkocsik ví­gan robognak át rajtuk, hogy a házak faláig csap fel a ko­szos lé, megszentelve az abla­kokat és a járókelőket. Mert a gépkocsik szeretnek gyorsan menni. De a Hadnagy utcában legalább leszokhatnának a vágtatásró l. De ajánlanánk más módszert is. Ideje lenne, hogy a lakótelephez utat is csináljanak. (G) — A DOLGOZÓK idei gyorsíróversenyén a 250 szó­tagos fokon Soltó Lászlóné (Gyöngyös, városi tanács) a „Heves megye legjobb gyors­írója” címet, Mező Lászlóné (Eger. megyei KlSZ-bizott- ság) pedig a „Heves megye legjobb gépírója” címet nyer­te el. — TEGNAP este hét órakor megnyílt Hatvanban a Vörös­marty Művelődési Házban az ifjúsági klub. A klubvezetőség ünnepélyes megnyitója után tánc következett. — TEGNAP Egerben el­nökségi ülést tartott a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsa. A termelőszövetke­zetek munkaversenymozgal- mát, a Finomszerelvénygyár norm a helyzetét és a falusi postások munka- és életkö­rülményeit vitatták meg. — A SZOMBAT este 7 órai kezdettel az egri városi szö­vetkezeti bizottság és az Egri Spartacus Sportkör sportbált rendez az Ady Endre művelő­dési teremben. A műsort a salgótarjáni szövetkezeti bi­zottság táncegyüttese adja. — HOLNAP, péntek dél­után 4 órakor „A beruházá­sok gazdaságossági számítá­sának tapasztalatai a beru­házási döntéseknél” címmel a TIT egri klubjában tart elő­adást Kiss Gyula, a Beruhá­zási Bank központjának osz­tályvezetője. A televízió műsora 17,40: Beszélgessünk oro­szul! Nyelvlecke haladóknak. 18,00: Sündisznócska lovagol. Tv. bábjáték. (Ism.) 18,35: A Magyar Hirdető műsora. 18,45: 75 éves a pesti villamos. Kis- film. 19,00: A jövő Két műsora. 19,05: Telesport. 19,30: Tv-hír- adó. 19,45: A tv mesekönyve. 19,50: Jugoszlávia nemzeti ün­nepén. 20,00: Dr. M. csapata. Jugoszláv film. (10 éven alu­liaknak nem ajánljuk!) 21,25: Bábosok konferenciája Buda­pesten. Beszélgetés a Nemzet­közi Bábközösség vezetőivel. 21,40: Hírek, a tv-híradó is­métlése. (MTI) Időjárás jelen tés A Meteorológiai Intézet je­lenti: Várható időjárás csütörtök estiig: Csendes, párás, ködös, hideg idő. Néhány helyen je­lentéktelen hószállingózás, köd- szitálás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet nulla— plusz 3 fok, várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1—5 fok között, (MTI) EGRI VÖRÖS CSILLAG Esős vasárnap EGRI BÉKE A nagy olimpia GYÖNGYÖSI PUSKIN Esős vasárnap GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A kétéltű ember HATVANI VÖRÖS CSILLAG Utazás a léggömbön HATVANI KOSSUTH Hófehérke és a 7 törpe l/t/fn/orum KERTES HÁZAK UTCÁJA Néhány napja készült el a Budapest Filmstúdióban a film. Fehér Tamás rendező és Hil­debrand István Égerbe hozták a filmet és elsőként az egri közönség véleményére voltak kíváncsiak. i A „Kertes házak utcája” kis­városban, annak egyik virágos, kellemes villasorán játszódik. A szép, modem lakások mai gazdái ..látszólag és külsőleg” mindent tudnak egymásról. De arról — éppen életfelfogásuk, kispolgári szemléletük miatt — fogalmuk sem lehet, milyen belső, emberi tragédiák, út- vesztések futnak néha zajjal, néha zajtalanul a rossz megol­dások, vagy a teljes tanácsta­lanság felé. Itt vannak például Mátéék. Ragyogó, modem lakás, min­den kényelemmel, csaknem művészi módon berendezve. A férj felküzdötte magát szak- érettségin és sok-sok akadá­lyon át, a felesége erős akara­tát és céltudatosságát szolgál­va, a főmérnökségig. Sokat dol­gozik és elhanyagolja, házi bú­tornak tartja feleségét, aki otthon él, vezeti a háztartást és szeretne egyéniség lenni, szeretne fontos láncszemet je­lenteni valahol, szeretne régi önmagára találni. Az asszony nem boldog, vár valamit az élettőj. Itt és ekkor jelenik meg a pesti mérnök, aki menekülés- szerűen utazgat az unalmat jelentő otthon elől, ahol két gyermek és mindenbe bele- nyugvó felesége várja mindig. A pesti mérnök a férj barátja, s ez a férfi — talán azért, mert az élete éppúgy kisiklott vala­hol, mint a vidéki asszonyé —, egy hirtelennőtt pillanatban önmagát is, az asszonyt is ki akarja szakítani az eddigi sors sodrából. Miért? Mert a bol­dogság hiánya mindig betelje­sedésre sürget; az igyekezetből kapkodás lesz, főképp, ha az évek kettőzött szorgalommal futnak el mellettünk. S mind­ebből kialakul egy háromszög, az önfeledt délutáni mámor és az éjszakai megfeledkezés min­denről, az asszony és- a pesti mérnök együttesében. Egy adott pillanatban mindhárom hős önuralmának gyeplője el­szakad, s ekkor már nincs sze­relem, barátság sincs, csak ér­zések megsemmisülése, gyáva­ság, be nem vallott cinizmus és iránynélküli menekülés va­lami újba, valami változásba. Mindez úgy történik, hogy a hősök nem mindig teljes vér- tezetben állnak a küzdőtéren, hanem hol hibáik, hol erényeik világítanak felénk. S ez zavart kelt. Fehér Tamás és Hildebrand István a vita elején elmondot­ták, hogy a kispolgári szemlé­let, az összkomfort, mint élet­cél ellen emelték fel tiltakozá­sukat. A pénz hajszolása, az újgazdagság lélekbénító álla­pota értékes emberek velejét és szívét roncsolja. Ez egyfajta betegség manapság, s ez ellen szóltak a film eszközeivel. A vita során többen felszó­laltak a nézők, a filmbarátok közül. Hangoztatták, hogy a film hősei — különösen Máté- né, a főmérnök felesége — nem egészen tisztázott jellem. A történet elején és a lélektani visszavetítésekben több annál az önmagánál, aki majd elbu­kik a drámai csúcson. A pesti mérnök szemünk és szívünk számára egyaránt elhihető mó­don vallja a végre megtalált szerelmet, s mikor az asszony mellé áll fenntartás nélkül, már tétovázik' nyögéssel és félmozdulatokkal a gyáva nyu- lat játssza. A film dráma kíván lenni. Értékes emberek vallanak ar­ról, hogy a krízis azért követ­kezhetett be az életükben és bennük, mert valahol vétettek „önnön-törvényük ellen.” S amit fájlalunk a film kapcsán, hogy a krízis nyomán nem kö­vetkezik egyik hősnél sem el­határozás a nagy tettre, a fel­ismerésből eredő felemelke­désre, s az előjelek is csak ad­dig mutatnak, hogy a tartha­tatlan múltat nem akarják folytatni. S valamiféle bűnhő- dést is kívánna itt az emberi lélek, mert a vétket a hősök rendszerint önmagukon torol­ják meg. A lélekben végbemenő vil- lózás ábrázolására a rendező és operatőr lemérhető, kézzel­fogható valóságokat varázsol filmszalagra; gyakran annyira körülményes a képsor és köz­vetett is (utcarészek tehén- csordával a vidék ábrázolásá­ra, piaci bevásárlás a lelki törpeség, vagy eltörpülési fo­lyamat illusztrálására, stb.), hogy a hősök szándékai és cselekedetei nem mindig vi­lágítanak tisztán. Máté dolgo­zik és rabja a titkárnője által köréfont nimbusznak és ciniz­musnak; nem is keres megol­dást a körülötte kialakuló tra­gédiára. Máténé éppen akkor botSk meg és esik arccal a porba, amikor korábbi énjéhez méltó határozottsággal és mél­tósággal látnia kellene a meg­oldást és döntenie kellene leg­alább a saját sorsa felől. Pa­lotás gerinctelenné lesz olyan rokonszenves előzmények után, amik a gerinctelenség le­hetőségét sem jelzik. A néző­ben az aprólékos felépítésű történet látása közben feszült­ség támad, de a film befeje­zése után ingerültséggé válik ez a nyugtalanító érzés. Mint­ha egy házat látna felépülni, s mikor a mester épp a tetőt akarja feltenni a kész műre, akkor omlik össze minden, mert kiderül, hogy a ház anya­ga nem téglából és betonból, de zacskókban adagolt homok- j ból tevődött össze. A néző nem tendenciát és szándékot, de embereket és hősöket akar lát­ni, akik felelősséget éreznek maguk iránt legalább annyira, mint a néző, akinek a filmet vetítik. Bara Margit hajlékony esz­köz a rendező kezében. Ahogy először felnéz a szállodai ab- , lakra, még modoros, de később tisztán tükröződik az arcán | minden érzés, gesztusai kife­jezik a lélekben végbemenő változásokat; szótlansága is vallja, mit kezdhetnek vele a j film hősei. Gábor Miklós a nyugtalan lelkű pesti ember izgalmát hozza a filmbe. Nem fölényes, mégis irányítója az esemé­nyeknek és mikor többet ér el, mint amire maga is számí­tott, pislogó gyávasággal uta­zik vissza feleségéhez. Nem gerinctelenség az, amit Gábor Miklós játszik, csak ahhoz ha­sonló lelki vegyület: szennye­zett anyag, mint a túlhordott ing. Kálmán György főmérnöke az író hibájából szürke, jelleg­telen, mégis tehetséges ember, j Nem erőteljes ellenpólusa a j pesti mérnöknek. Miatta nincs egyensúly ebben a lassú csa­tározásban. Schubert Éva kitűnően ala­kítja a cinikus titkárnőt; min- j den mondata ül és izgalmas undokságával küzd saját bol- j dogságáért. Hildebrand István képei kontraszthatásokra törnek j még olyankor is, amikor a ké­peknek árnyaltabban, össze- hangzóbban kellene kísémiök a történést. Vujicsics Tihamér kísérőze­néje művészi alkotás. Példa arra, milyen kevés hangszer­rel és hanggal lehet zenei él­ményt ébreszteni. Nem merném állítani, hogy a „Kertes házak utcája” kiút a magyar filmeknek az utób­bi időben hosszúra dagadt zsákutcájából. Egy kívánsága van a közönségnek:) adjon mai élményt, de — elsősorban! — élményt, és annak embereket megújító és megelevenítő ha­tása mellett — tanulságot. Farkas András fsz i m h kr$ W * AA Ü S O 12^ •c Egerben este 7 órakor: KARÁCSONYI VŐLEGÉNY (Dobó-bérlet 4., Raflnóti-bérlet 4.) Poroszlón este 7 órakor: HAMLETNEK NINCS IGAZA Gaetano Donizetti 1962. NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK. NOÉ 165 évvel ezelőtt, 1797. november 29-én született GAETANO DONI­ZETTI olasz zeneszerző, a múlt századbeli olasz opera egyik leg­kiválóbb mestere. Mintegy 70 dal­művet írt, melyeket édes melódi- kájuk mellett azonban csupán fel­színes dallamosság jellemez. Leg­népszerűbb műve az 1835-ben be­mutatott Lammermori Lucia és utolsó remeke, a Don Pascalé cí­mű opera-buffa (víg, néha szatiri­kus dalmű-típus). 160 évvel ezelőtt, 1802-ben ezen a napon született WILHELM HAUFF német költő, aki bár fiatalon, 25 éves korában meghalt, a világ egyik legnagyobb meseírója lett. Hauff legszebb meséi-ben a né­met történelem és a keleti mondavilág motívumait dolgozta fel. 60 évvel ezelőtt, 1902-ben e napon született CARLO LEVI, ha­ladó szellemű olasz író és festő, akit 1934-ben antifasiszta tevé­kenysége miatt Dél-Olaszországba száműztek. Itt ismerte meg a sötétségben és babonák között élő nép életét és írta meg a világ­hírűvé lett Ahol a madár se jár (1945) című regényét. Szovjetunió­beli útjáról érdekes útinaplóban számolt be. 55 évvel ezelőtt, 1907. november 29-én született ALBERTO MORAVIA, az olasz realista regény fő képviselője, akinek mű­veit mély humanizmus és szókimondó stílus jellemez. Az 1942-ben írt Veszélyes játék című műve a fasizmus szatírája. Néhány ma­gyarul is megjelent művét idézzük: A római lány, A pici, A meg­alkuvó. November 29-éhez néhány jelentős politikai esemény fűződik: ... 1920-ban e napon alakult meg az örmény Szovjet Szocia­lista Köztársaság. ... 1944-ben Albánia e napon szabadult fel a fasiszta. meg­szállás alól, . . . 1945-ben a jugoszláv nemzetgyűlés e napon törölte el hi­vatalosan is a királyságot és alakult meg a Jugoszláv Szövetsé­ges Köztársaság, .. . 1947-ben a szocializmus építésének egyik jelentős, kezdeti lépése történt meg Magyarországon: a nagybankok államosítása. Mozgókép — a Thália előcsarnokában A fél hat órai mozielőadás né­hány perce kezdő­dött meg az egri Vörös Csillagban, s jó néhány elké­sett vendég vára­kozott a mozi elő­csarnokában szív­hez szóló kérése­ket intézve az aj­tónál álló jegysze­dőkhöz, hogy leg­alább az ajtóból nézhessék meg a híradót. A hölgyek ren­díthetetlenek ma­radtak, rendele­tekre hivatkozva, míg egyszer... ti­tokzatosan nyílik az ajtó, s besur­ran rajta néhány, ugyancsak későn jövő... Aztán új­ból nyílik az ajtó és újabb óvatos léptekkel besur­ranó mozilátogató­val marad keve­sebb a várakozók sorában. Ez a látvány fel­csillantja a re­ményt, hogy talán mi is bejuthatunk. De nem. Helyette magyarázatot ka­punk arra a kér­désre, kik azok a szerencsések, alak mégis megnézhe­tik a híradót. Velünk vannak — ad rövid magya­rázatot az ajtónál álló nénike. Tehát rájuk nem vonatkozik a ren­delet ... Akaratlanul is sokat vitatott jel-* szó jut az ember eszébe: aki nincs „ve­lünk”... annak kívül tágasabb? K. E. Ossi könyvhetek Másodízben rendezik meg megyénkben az őszi könyvhe­teket, s erre a jelentős ese­ményre a MÉSZÖV is gazdag programot dolgozott ki. A me­gye 12 községében író-olvasó találkozókat, 22 helyen pedig könyvbájt tartanak. A közelmúltban Recsken, Poroszlón, Karácsondon es Felsőtárkányban nagy sikerű író-olvasó találkozót rendez­tek. Sz. E. 44. Na, nézd csak — gondolta magában, inkább meglepődve, mint indulattal, és gyorsított. De a pap\ se hagyta magát, még a száját biggyeszteni is volt ideje, és a jobb lábát hát­rább csúsztatva, igazában neki­dőlt a lapátolásnak. Omlott, dőlt eléje a föld, amint az al­ját eldobálta, felülről sáros göröngyök zuhogtak a lába elé, de győzte vígan, és mint­ha rugóra járt volna a keze, egy-ketfő, a hajszás munká­ban sem esett ki, a taktusból. Kár ennek templomban tölte­ni az időt — vélte magában Gebenyi, aki sűrűn megállt, hogy szem­ügyre vehesse a haladást. Az anyád — morogta az elnök, s mérges lett, kapkodni kezdett: de‘ aztán fellazultak az izmai, csak a szemével kellett fi­gyelnie erősen, a karja ösztö­nösen, gyorsan döfött előre, simán lendült oldalt, a válla is rugalmasabb lett, a dereka I könnyen fordult, na, gyere hát, plébános úr, ha még nem iz- zasztottak meg, most lesz ben­ne részed... A fal tövében rohamosan fogyott a föld, az elnök meg a pap szinte falta az agyagot, s pár lépésnyire Múzsái egyszer csak azon kapta magát, hogy maradozik lefelé, s oldalt tekintve mind­járt észrevette a növő tempó­jú, heves, erőszakos versen­gést a két ember között. — Az istenit! — kiáltotta. — Nyomjuk meg! És, hogy az okát is értse mindenki, hozzátette: — Né, hogy hajtja magát az Aranykalász is, az egyház is! Madaras- a ház elé dobta a kalapját, Palinák nevetett raj­ta, fehér fogát kivicsoritva, iz­zadt arca kikerekedett, s a szeme kicsi lett: de nemsoká­ra ő is lekapta fejéről a zöld sapkát, és a nadrágja zsebébe gyűrte. Később az elnök leve­tette a kiskabátját, ingben dolgozott tovább, s nem nézett se jobbra, se balra, már bele­vadult egészen az öldöklő tempóba: s nem telt bele két perc,- a plébános kibújt puló­veréből, a rózsaszínű, virág­mintás szalaggal szegett háló­ingében lapátolt tovább bő- szülten. Kilenc óra tájban Czobádi idegeskedni kezdett, hogy már nehezen tudnak mozogni, any- nyi föld gyűlt halomba a há­tuk mögött. Az elnök megfor­dult, a kíméletlen hajszában még hátranézni se volt ideje, s elképedve látta, hogy már egy dombot hajigáltak össze az udvaron. — A fene egye meg — mondta meghökkenve. — Erre nem gondoltunk... Pálmákról szakadt a víz, de tartotta magát, még a zihálá­sának is parancsolni próbált. — Tíz embert oda kellene állítani — ajánlotta. — Dobál­ják még hátrább, az udvar vé­gébe. Madaras káromkodott. — Nem ér az semmit! — mondta. — Félóra múlva egy­beér az egész, meg se tudunk mozdulni. Csákónak eszébe jutott az Aranykalász udvarán heverő kordé. — Most az egyszer jó lesz valamire — mondta örömmel. — Három ember teledobálja egy perc alatt: és elfér itt a fák közt, ki tudunk járni vele a szérűre. Czobádi úgy találta, hogy már akikor jobb egy rendes igás kocsi, arra aztán lehet ra­kodni: de lehurrogták, szekér­rel meg se lehet fordulni aa Udvaron, maradjunk csak a kordénál. — De nincs eléje szamár — okoskodott Ge­benyi. — Hogyne volna! — felelt rá Múzsái, a szeplősre san­dítva. — Igaz, hogy szőke, de egye fene! Az emberek nevettek, Ge­benyi dühö­sen emelgette az ásóját. — Na, elég — mondta Ma­daras —, tré­fára majd még lesz időnk. Bé­ni, te hozd fel a kordét, egy lóval, de ha­mar. Csákó már szaladt is. Mú­zsái utána kiál­tott: — Szélről áll egy szürke az istállóban, azt fogd be! Egyes­ben azt járatjuk! Madaras belelökte lapátját a földbe. — Fogjuk meg! — mondta. Ha fölér a kordé, pihenőt tar­tunk! (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom