Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-24 / 275. szám

15$?. november 24,, szombat N6PO.ISÄC T A KALYHA MELLETT Tegnap estes Ősbemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban Tegnap este ősbemutatót rendezett az egri Gárdonyi Géza Színház, Magyarországon először bemutatta Blazsek Ka­rácsonyi vőlegény című sza­tirikus vigjátékát. A főbb sze­repeket Petőházy Miklós, Va- jay Erzsi, Dávid Ági, Mende- lényi Vilmos, Varga Tibor, Ko- petty Lia, Pálffy György és Csapó János játsszák. Rendező Kozaróczy József. — 216 VAGON „zakuszka” nevű főzelékfélét gyártanak ebben a negyedévben a Hat­vani Konzervgyár főzelék­üzemében. A zakuszkát szov­jet" megrendelésre készítik. — 231 ACÉLSZALAGTEN­GELY műszakok közbeni ki­cserélésére, a lecserélt görgők kijavítására tettek vállalást a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt, petőfibányai, központi szénosztályozójának dolgozói a kongresszusi hónap \eretén belül. Ugyanakkor Ígéretet tet­tek arra, hogy a villamos be­rendezések hibája miatt ez időszak alatt nem fordul elő üzemzavar. — PARKOSÍTJÁK a hatva­ni Kossuth teret. A munká­latokra a városi tanács 450 ezer forintot fordít. — NAGY SIKERŰ cukrásza­ti kiállítást rendeztek a hét közepén Hatvanban, a Jereván Eszpresszó helyiségében. Az íz­léses cukrászati cikkek a Ven- gédlátó Vállalat új-hatvani üzemében készültek. A két nap alatt a kiállítást több százan tekintették meg, és vásároltak a kiállított készítményekből. A KELLEMES, pasztellbarna cserépkályha mellett ül. Bal lábát áveti a jobb térdén, s a szék karfájára könyököl. Fe­jét kissé előredönti, és néha hátrasimítja rövid, őszes ha­ját. Hallgat. Ha most életről, halálról, háborúról és bé­kéről lenne szó, azt írnám: egy arcizma sem rándult, úgy hallgatta a beszá­molót, a vitát. De békés ter­mészetű dolgokról folyik a szavak bővizű patakja, s csak azt konstatálhatom: egyelőre hallgat. Este hatkor kezdődött a ta­nácsülés: így tüntették fel a meghívón is. Tóth István már hat előtt őt perccel ott ült a kályha mellett a szarvaskői ta­nács irodájában. Az elnök a lejárt határidejű határozatokról beszél. — Meg­vallom, mindig enyhe borzon­gás fut végig a hátamon, ha ezt a szép három szót hallom: lejárt határidejű ha­tározatok. Eddig még min­den tanácsülés."? szóló meghí­vón ott láttam, s bármennyire is igyekeztem megnyugtatni magam: fontosak azok a hatá­rozatok, melyeknek határideje lejárt, formális dolognak tar­tottam őket, azt hittem, hogy ezt az állandóan ismétlődő na­pirendi pontot mások is for­málisnak tartják. Most is, leteszem a jegyzet- füzetet, s várom, hogy vége le­A (elevízió műsora 17,20: A Magyar Hirdető mű' sora. 17,30: Magyarország- NDK ökölvívó mérkőzés. Köz­vetítés a Sportcsarnokból. Ri porter Vitray Tamás. 19,30: Tv-híradó. 19,45: Tanácskozik az MSZMP nyolcadik kong­resszusa. 20,00: A tv mese­könyve. 20,05: Hogyan szüle­tett Robinson? Szatirikus já­ték Ilf—Petrov művei nyomán. 21,35: Fiatal balettművészek estje. Közreműködik a pécsi Nemzeti Színház balettegyüt­tese. 22,35: Hírek. A tv-híradó ismétlése. (MTI) gyen ennek a sablonosnak gya- meg a sportpálya is. nitott kezdetnek. De elég jól elhúzódik a határozatokról szó­ló vita. Tóth István is, aki mélyen hallgatott a kályha mellett, ed­dig egy szót sem szólt, most kigombolja a Handling szoros gallérját — úgy látom, beszél­ni akar. — Helyes, hogy parkírozzák a kocsma környékét, de hol etetnek akkor a fuvarosok! ÉS ISMÉT ÜJ erőre kap a vita, megint zsebre teszem a töltőtollat, nem kerül itt sor mostanában a művelődési ügy­vezető beszámolójára. Végül csak megállapodná­nak, hogy a parkírozás, az íz­léses ' környezet fontosabb, mint néhány, a falun áthajtó fuvaros kényelme. — Meg le­het etetni a lovakat az ital­bolttól és a falutól egy fél ki­lométerre is ... No. és mi lesz a műtrágyával? Kihozatja-e a tanács, vagy ki­ki megveszi magának Egerben? — Ez is valamiképpen össze­függ, azokkal a bizonyos hatá­rozatokkal — bosszankodom magamban, mert a vita ismét lábra kap, meg kell állapodni ebben is: Műtrágya nélkül nincs szántás, márpedig, ha a szántás a tavaszra marad, ak­kor hiába várják a gépállo­más segítségét. És sorra kerül az állomás közelében levő községi pince, Az őszes férfi csak azt a fá­radságot veszi magának, hogy felteszi a kérdést, amiről kü­lönben talán megfeledkeztek volna, s aztán „hagyja vitat­kozni” — a többieket. Az ő feladata az első kérdéssel le is zárult. Hét óra után befejeződik a vita, s az ügyvezető felolvassa a beszámolót. Van első felszó­laló. második, harmadik, tize­dik. Az. aki a kályha mellett ül, figyel mindenre. — Én is fi­gyelem. Szinte látom, amint magá­ban „kipipálja” azt a „jegyze­tet”, amit a beszámolót hall­gatva rótt emlékezetébe: gon­dolván, „ehhez is hozzá kell szólni”. ÉS NAGYON elégedett va­gyok az „emberismeretemmel”, amikor az utolsó felszólalót hallgatva, úgy „pipálja ki a problémát”, hogy közben a fe­jével is billent, mintha azt mondaná: Nnna, ezzel végez' tünk, akár be is fejezhetjük”. Krajczár Imre 1963. NOVEMBER 24„ SZOMBATI JAftOS 260 évvel ezelőtt, 1702-ben halt meg MISZTOTFALUSI (Tótfalusi! KIS MIKLÓS, a magyar nyomdá­szat egyik, külföldön is elismert, korai reprezentánsa. Különböző európai fejedelmi udvaroknál hasz­nálta fel betűmetszési tudomá­nyát, 1684-ben Hollandiában kiadta a Biblia magyar fordítását. He­lyesírásunknak is jeles reformá­tora volt. Az újításaira féltékeny erdélyi református egyház perbe fogta, védöiratát (Mentség — 1698) —, amely egész élettörténetét tartalmazza — nyilvánosan eléget­ték. 390 évvel ezelőtt, 1572, novem­ber 24-én halt meg JOHN KNOX skót reformátor és történetíró, a nép mozgalmának támogatásával Skóciában a katolikus Stuart Mária ellenfele.Meglrta a skót reformáció történetét. 330 évvel ezelőtt. 1632-ben e napon született BARUCH SPI­NOZA holland filozófus és matematikus. Filozófiájában tagadta isten létezését és azt hirdette, hogy az „isten” a természet. Is­meretelméletében racionalista volt. szerinte az igazi megismerés­hez az ész útján juthatunk el. A burzsoá filozófusok Spinozát a panteisták közé sorolták, holott ö ateista volt. aki a vallást any- nyira élesen bírálta, hogy ezért 1656-ban a zsidó hitközségből ki­zárták, fö művét, az Etikát (1662—1675) pedig „istenkáromló és is- tentagádó tanai” miatt betiltották. Mtsztótfálusl Kis Miklós Megalakult a megyei pályaválasztási tanács idöjáránjeíenté» A Meteorológiai Intézet je­lenti : Várható időjárás szombat estig: Hideg és még túlnyo­móan felhős idő. Főképp délen és keleten többfelé további ha­vazások és esők. Élénk, helyen­ként erős északi szél. A Dunán­túlon hófúvások. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet mínusz 1—plusz 2 fok között, keleten helyenként plusz 3 fok felett, legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet keleten mí­nusz 1—plusz 2, nyugaton mí­nusz 1—4 fok között. (MTI) , —--------/---------------­EG RI VÖRÖS CSILLAG Csak ketten járhatják EGRI BRÖDY Elcserélt randevú EGRI BÉKE Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Aki szelet vet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Királyi gyermek HATVANI VÖRÖS CSILLAG Candide HATVANI KOSSUTH Piros betűs hétköznapok HEVES írnok és az Írógép PÉTERVASARA Francia nő és a szerelem FÜZESABONY Az utolsó vacsora IIV H l\l% M Ü 5 O O- » • Egerben este 19 órakor: karácsonyi vőlegény (Madách-bérlet 4.) Gyöngyösön este 19 órakor: HAMLETNEK NINCS IGAZA Tegnap délelőtt tartotta ala­kuló ülését a kormányhatá­rozat értelmében a megyei pá­lyaválasztási tanács. Megjelen­tek az ülésen Czender József és Havas Ottóné, a Munkaügyi Minisztérium főelőadói, a me­gyei tanács vállalatokat irá­nyító szakosztályainak képvi­selői, a művelődésügyi és egészségügyi osztályok képvi­selői, a társadalmi és tömeg­szervezetek, a nagyobb létszá­mot foglalkoztat i üzemek megbízottai és az ifjúsági kér­désekkel foglalkozó szakembe- rek. ' "• -r*" Paulik Ferencnek, a megyei tanács munka­ügyi osztály vezetőjének megnyitó szavai után Papp Sándorné, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, a pályaválasz­tási tanács elnöke terjesztette a megjelentek elé azokat a fel­adatokat, amelyekkel a most létrehozott szervnek foglalkoz­nia kell. Elmondotta, hogy nem elég csak megnyitni az if­júság előtt a különféle foglal kozások ezreinek betöltési le­hetőségét, hanem megfelelő segítséget is kell nyújtani szá­mukra ahhoz, hogy megtalál­ják a számukra legmegfelelőb­bet. Fontos feladata a pályavá­lasztási tanácsnak, hogy ismer­tesse a pályákat, a népgazda­ság aktúális és távlati munka­erő szükségletére vonatkozó tájékoztató anyagok kidolgozá­sáról gondoskodjék. Majd ismertette, hogy a ta­nácsadás országos szintű irá­nyítását a Munkaügyi Minisz­térium végzi, az Országos Pá­lyaválasztási Tanácsban kép­viselt szervekkel, különösen a Művelődésügyi Minisztérium­mal, Országos Tervhivatallal, a Kommunista Ifjúsági Szövet­séggel, és a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt­működve. A Munkaügyi Mi­nisztériumban ennek feladatát a bér- és munkerőgazdálkodá- si főosztály keretében szerve­zett pályaválasztási csoport látja el. Az egyes megyékben a pályaválasztási tanácsadás helvi irányításáért a taná­csok végrehajtó bizottságainak munkaügyi osztályai a felelő­sek. A részfeladatok, határo­zatok és a munkaterv ismerte­tése után sokan hozzászóltak, amelyekre Havas Ottóné és Papp Sándorné válaszolt. 00301/ IMREI 40. — Hogy-hogy? — Ez az egész ... Még azt is meggondolom, hogy bent ma­radok-e a vezetőségben. Ne­kem estek az istállóban, akár a vadszamarak. Mit szólsz hoz­zá? — Nem tudom. Te már be­hoztad a részedet? • A szeplős összerezzent. — Nekem nincs — felelte si­etve — és hiába mondják, hogy eladtam, nem is volt. Farsang ránézett. — Semmi baj, pajtás — mondta nyugodtan. — Megve­szed és kész. — Az ám! Majd ha lesz mi­ből! — Megvesszük mi, ne fájjon a fejed. Elsején bent marad a pénied, elég lesz rá: aztán, ha mégis találnál otthon valami ids magot, kiadjuk a pénzt... Gebenyi átkozta magát, hogy mi az ördögnek telepedett be ide, ahelyett, hogy lefeküdt volna otthon: de a gyorsan el- v esztett méltóság oly rette­netesen hiányzott neki, hogy másnap megint csak ott kotolt I az elnök íróasztalánál. Akkor meg Múzsái látogatta meg, de vele nem volt szerencséje. A fekete ember éppen csak be- l dugta a fejét az ajtónyíláson, és már ment volna a dolgára, amikor azonban meglátta Ge- 1 benyit, rászólt csodálkozva: — Hát te miért ülsz itt? ] — Valakinek itt is kell len- j ni — felelte Gebenyi, s az ab- ] lakon át gondterhelten nézett i ki a csúf időbe. — Meg aztán... 1 nem látod, hogy esik? < Múzsái a vizet csapkodta a kabátjáról. — Csakugyan — állapította meg harapósán. — Ha nem mondod, észre sem veszem. Gebenyi kedélyesnek találta a választ, csevegni kezdett te­hát, már úgyis majd megzápul unalmában, s a Tézsola-ház kapujára mutogatott vihogva: — Hi, az emberszedők!... — Már a fejükből is csavarhat­ják a vizet, úgy eláztak: nézd, az elnök a sógorával is kibé­kült ... Csak azt szerettem vol­na hallani, hogy mit mondott neki Tézsola: mert neki nem sürgős, a bőre alatt is pénz , van, hát ő még ráér kisétálni ' az Aranykalász földjére. — Hülye. — Gondolod, hogy ezt mond­ta? — Én mondom neked. Gebenyi felfújta sovány ró­kaképét. — Hülye, aki mondja! — si­pította dühösen, de mindjárt lejjebb ereszkedett a széken, hogy szükség esetén bebújhas­son az íróasztal alá. — Én is tudom, mit beszélek ... Miért éppen a Felsősoron ülnek ott­hon? Mi? Mert az gazdasor, és ezek mind tele vannak pénzzel! — Tele voltak. — Na, én látatlanul... — Fogd be a szád. Felélték a javát, tudom én, egynek sincs kitartása nyárig! Jöttek volna, ha mi előbb mozdulunk, már ideszoktak volna. — Hát csak mozogjatok, majd elválik... Én most gon­dolkodom, hogy mitévő legyek, mert bizonyos dolgok nem tet­szenek. — Aha ... — mondta Múzsái, és faggató, sötét, nagy szemét nem vette le a kis emberről. — Nem hiszem, hogy a tehe­nészetben valaha is rend le­gyen. Ezek a vadszamarak nem tűrik az istrángot: én, mint teljhatalmú hogyhívják... megbízott, vagy mi, iparkodás­ra intettem őket: ezek meg, a disznai, a kannámat is behor- pasztották. — Aha — mondta megint Múzsái, közelebb lépve az asz­talhoz. — Persze, most már nem az én dolgom, hogy helyreállítsam tó keze alatt, igaz? — Hogyne. Sokat tanultam én, sokat próbáltam életemben, ritkaság az ilyen ember. Kato­nakoromban is a legfontosab­bat bízták rám, a konyhát, és egyszer a főhadnagy meg­mondta a század előtt: Gebenyj fiam, te még magasan végzed. Persze, ti ezt nem értitek, ide csak tuskó parasztok kellenek... — Dehogy nem értjük! Mindjárt megyünk is! — Hová? — Lószerszá­mot reperálni. Ár, tű, szurkos fonál, minden van már, csak egy mesteí hiányzik. Gebenyiből nem lehetett volna kiprésel­ni egy cseppnyi buzgalmat sem. Kényszeredet­ten vigyorgott. — Tréfálsz — hebegte — ne­kem más dol­gom van... És reumás a ke­zem, az elmúlt éjjel is meleg korpába dug­tam ... — Na! Indu­lás! — Most jut eszembe, hogy te nem is parancsolhatsz nekem. Egyenlő jogú vezető emberek vagyunk, az alapszabály vilá­gosan megmondja... (Folytatjuk.) a tekintélyemet. Szerintem az egész vezetőségnek be kell vo­nulnia az istállóba, és ott hatá­rozottan kijelenteni, hogy ... — Várj csak! Te valamikor dolgoztál az uradalmi szíjgyár­Szépen elegyengették a tűz­hányó karimáját. Az egész me­gyében arról beszéltek, milyen szép munka. Hefaisztosz már éppen a villámhárítót szegezte a hegy legmagasabb pontjára, amikor Érisz megszólalt: Azo­kat a kiálló köveket egy kicsit le kellene reszelni. Nagyok és majd megakad bennük a ki­■ Ömlő láva. Hefaisztosz levágta a kala­pácsot, meg a csőfogót és sér- , tődötten levonult a csúcsról. De azért csak elkészült min­den, és a hegy úgy hányta a tüzet, hogy csodájára jártak. ’ És eljött az avatás napja. Hefaisztosz állt az emelvé­■ nyen, s arról beszélt, hogy so- 1 kan nem értik meg azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az . istenek kollektívája tett a c tüzért. Mert csak gáncsoskod­- nak. ‘ És elkövetkezett az avatás évfordulója. Mindenki arra . várt, hogy az ünnepi szónok t méltassa a tűzhányó eddigi i ____ _____ s “ í A LOTTO nyerőszámai A 47. játékhéten megtartott- lottósorsoláson a következő- számokat húzták ki: s 6, 18« 53. 61, 64. eredményeit, beszámoljon ar­ról, hogyan sikerült a kísérleti üzem, és mi akadályozta a ter­melést novemberben. De nem ez történt. Ismét Hefaisztosz állt az emelvényen, s kemény szava­kat mennydörgőit a középső padsorok felé azokról (ott ült Érisz és néhány barátja), akik nem értették meg az esemény jelentőségét, és már születése pillanatában is gáncsoskodtak. A következő megemlékezést már nem is az üzembe helye­zés második évfordulóján tar­tották, hanem pontosan két év­vel azután, hogy elhangzott Érisz megjegyzése a csálés vil­lámhárítóról. A hallgatóknak feltűnt ez, de azért arra számítottak, hogy Hefaisztosz megdicséri a dolgo­zókat, hiszen az idén már ma­gasan az élüzemi szint felett termeltek, s a selejtszázalék is kedvezően alakult. De nem ez történt, mert a beszámoló csak egyetlenegy kérdéssel foglalko­zott: Érisz agresszív modorá­val, ami ugyebár, két eszten­dővel ezelőtt is közfelháboro­dást váltott ki. És eljött a harmadik novem­ber, amikor is az üzem nyolc­szorosán túlteljesítette export­tervét. És már az összes lávát hazai anyagokból állította elő, és a műszaki gárda állandóan i lépést tart a szakma fejlődésé­vel. A harmadik évforduló ün­nepségsorozatát a „Nincs igaza Érisznek” című kantátával nyi­tották meg, majd a „Te csak ezt láttad, Érisz” következett. Ezt a tragédiát a kihűlőfélben levő tufaszínpadon mutatta be a hegyüzem műkedvelő cso­portja. A balettszínházban Terpszcihoré mutatta be az Érisz tévedései című száztizen- hatképes pantomim-játékot. Hefaisztosz nem maradt adós ezúttal sem: Ériszt leszázalé- koltatta, és megtette az üzem­ben portásnak. Mert az intri- kusok elnyerik méltó bünteté­süket. Az ötödik megemlékezést már Érisz születésnapján tar­tották, a tűzhányót is róla ne­vezték, el: elrettentő például. Érisz már — ahogy mondo­gatták, akkor megyeszerte — únta a banánt. Megkérte a só­gorát, Kritéroszt, találjon már valamilyen hibát és szólaljon fel. Kritériosznak nem kellett sokat magyarázgatnia, értett ő anélkül is. A legközelebbi ter­melési értekezleten, még mi­előtt Hefaisztosz kilőhette vol­na az első nyilat Ériszre, fel­szólalt: — Ideje lenne végre kitolda- ni az ereszalja csatornáját, mert a segédmunkások aszta­laira rácsorog az esőié. És Hefaisztosz már így kezd­te a beszámolót: Az a rosszin­dulatú Kritériosz, aki.9. Érisznek pedig ismét vissza­tért az életkedve. (garas) MITOLÓGIAI TÖRTÉNET

Next

/
Oldalképek
Tartalom