Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-23 / 274. szám

4

NßPÜJSAG

1962. november 23., péntek

Tanácskozik a kongresszus

(Folytatás a 3. oldalról) nyá, ha a valóságot, annak új összefüggéseit fedezi fel. Az irodalom és művészet feladata is, hogy a társadalomban és a társadalmi ember lelkében végbemenő folyamatok újszerűségét, új vonásait, új törvényeit felfedezze, és azt művészi hitellel kifejezze. A kultúr- politikusok, esztéták ne csak a veszélytől óvják az írókat. Sugallják az alkotó felfedezés Ilyen bátorságát.

Az irodalom és művészet irányításáról szólva kifejtette, hogy véleménye szerint kultúrpolitikánk még sohasem volt olyan jó, mint most. Nem azért, mert ez vagy az a személy csinálja, hanem egyszerűen, mert soha ilyen jó politikánk nem volt. A kultúrpolitikai irányítás módszereit azonban javítani lehet és kell. A módszerek, amelyek tegnap még jók voltak, nem feltétlenül felelnek meg a mai követelményeknek. Az élet megy előre, az új problémák új irányítási módszereket is követelnek.

Befejezésül a Központi Bizottság augusztus 16-i határozatáról, a törvénysértő perek lezárásáról szólt Hangsúlyozta, hogy a törvénysértő perek lezárása rendkívüli jelentőségű tett. De kinek-kinek magában is szembe kell néznie azzal a felelősséggel, amely ebből a korszakból őt személy szerint is terheli. Csak a szüntelen szembenézés és szembesítés menthet meg bennünket a hibáktól. (Taps.)

ARTURO COLOMBI, az Olass Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja

üdvözölte a kongresszust pártja és az olasz dolgozók nevében, majd elemezte a mai olaszországi helyzetet Ezután nemzetközi kérdésekre tért át és hangoztatta: — Az Olasz Kommunista Párt teljes mértékben helyesli a Szovjetunió vezetőinek a kubai válsággal kapcsolatos lépéseit Határozottan elítéli az Albán Munkapárt vezetőinek magatartását. Rendkívül nehéz helyzetben rágalmazó vádakat hangoztatnak és ezzel bizalmatlanságot keltenek a békés együttélés politikájával szemben, megosztják a nemzetközi kommunista mozgalmat. Az Albán Munkapárt állásfoglalásainak mindennemű támogatása ellene szól a 81 kommunista és munkáspárt határozata szellemének. Az olasz nép óriási többsége bizalommal tekint a szovjet kormány fáradhatatlan erőfeszítéseire, amelyeknek célja megmenteni a békét, elősegíteni az általános és ellenőrzött leszerelést, megteremteni a két rendszer békés együttélésének és versengésének alapvető feltételeit. A háború megakadályozásának lehetőségében hinni — nem jelent illúziókat az imperializmus természetét illetően és még kevésbé jelent meghódolást az imperializmus agresz- szivitása előtt Viszont bizalmat jelent a Szovjetunió vezette szocialista tábor növekvő erőiben — hangoztatta többek között Arturo Colombi.

GOSZTONYI JÁNOS, a Vas megyei Pártbizottság első titkára

& Vas megyei küldöttek nevében kifejezte egyetértését a Központi Bizottság beszámolóijával, a párt politikai irányvonalával, és hangoztatta, hogy a Vasmegyei kommunisták mély bizalommal vannak á Központi Bizottság és annak vezetői iránt. Ezután a múltbeli hibák, bűnök néhány tanulságával foglalkozott.

— Teljesen helyesen járt el a

párt és a Központi Bizottság akkor, amikor megalkuvás nélkül, kérlelhetetlenül szakított a revizionista árulókkal — mondotta Gosztonyi János —, ég helyesen járt el a párt, a Központi Bizottság akkor is, amikor ingadozás nélkül és kérlelhetetlenül szakított és leszámolt a szektás, dogmatista politikával és a személyi kultusszal. í

Gosztonyi elvtárs utalt arra, hogy a teremben levők valamennyien jól tudják, mit jelentett hazánkban a szektás, dogmatikus politika.

— Valamennyien r ki előbb, ka utóbb, de keresztülmentünk a megdöbbenésnek, az elkeseredésnek és a szégyennek azon a vad érzelmi viharán, amelyet a törvénytelenségek fényeinek megismerése és felismerése jelentett. Nem beszélünk — és helyesen tesszük, ha nem beszélünk — erről sokat, de a tapasztalatok hasznosítása miatt mindig emlékeznünk kell rá. Emlékezni kell a tényeken túl arra is, hogy mit termelt ki a személyi kultusz; ennek a talaján terjedt a hízelgés, a talpnyalás, és más, jellemet is romboló tulajdonság. Emlékezni kell arra is, hogyan itta be ösztöneinkbe magát a gyanakvás, s hogy néha még ma is nehezen szabadulunk meg ettől. De arra is emlékezni kell, hogyan terjedt a tömegekben az elkeseredés, a cinizmus és hogyan vezetett egyik fő okként ez is 1956 októberéhez. Mindezek alapján helyeseljük mi is, Vaá megyei kommunisták az augusztusi határozatot, helyeseljük, hogy a Központi Bizottság igazságot szolgáltatott mindenkinek, akinek méíf igazságot lehetett szolgáltatnia, és messzemenően helyeseljük, hogy az elkövetett bűnökben legfőbb politikai felelősöket, mindenekelőtt Rákosit és Gerőt kizárta a pártból.

— Mindezeket — nem utolsósorban — azért teszem szóvá, mert úgy érzem, hogy a mi pártunk olyan keserves történelmi tapasztalatokat is szerzett a személyi kultusz idejéből, a szektás, dogmatikus hibákból, amelyek külön feljogosítanak bennünket arra, hogy állást foglaljunk mindenféle szektás, dogmatikus, a néptől, a marxizmus—lenin izmustól

idegen nézetek, tendenciák ellen, bárhol is .jelentkeznek a nemzetközi munkásmozgalomban.

Hallottuk itt a Kínai Kommunista Párt küldöttének, Vu

Sziu-csüen elvtársnak a felszólalását. Ne értsen félre engem Vu Sziu-csüen elvtárs, ha reflexiókat fűzök ahhoz, amit ő elmondott, azzal a belső meggyőződéssel teszem, hogy mi, magyar kommunisták, mindannyian szeretjük a nagy kínai népet, szeretjük és tiszteljük a hős Kínai Kommunista Pártot. Ügy gondolom, valamennyien csak sajnáljuk, hogy most olyan helyzet alakult ki, amelyben saját pártszervezeteink, saját párttagságunk, a mi tömegeink sem értenek néhány dolgot, amelyről itt az albán vezetőket illetően a délelőtti vitában szó volt. Minket, tisztelt kongresszus, történelmi tapasztalataink intenek arra, hogy szilárdan és ingadozás nélkül haladjunk tovább azon az úton, amelyen most megyünk és minden olyan tendenciát, vagy törekvést, amely bennünket erről az útról jobbra vagy balra le szeretne rán- cigálni, pártárulásnak minősítsük. Külpolitikai célkitűzéseinkre, irányelveinkre is ez vonatkozik.

Gosztonyi elvtárs ezután a magyar—osztrák kapcsolatokról beszélt

Egyetértünk a beszámolónak azzal a kijelentésével, hazánk Ausztriával nem egyszerűen csak normális, hanem jószomszédi viszonyra törekszik. Egyetértünk ezzel, bár mi ott élünk a nyugati határon. Nemegyszer magunk is szemtanúi voltunk olyan provokációknak,

amelyeket bizonyos osztrák szervek, vagy más, de tőlük nem független szervek követtek el népköztársaságunk ellen. Személyes tapasztalataink is vannak arra vonatkozólag, hogy Ausztriában élnek — talán nem is kevesen —, akiknek nem tetszik az, amit mi csinálunk és sok mindent tennének azért, hogy Ausztria keleti szomszédja ne szocialista ország legyen. Ami az osztrák népet, az osztrák munkásokat és parasztokat illeti, velük nem volt és ma sincs semmilyen vitánk. De ezen túl is törekednünk kell gazdasági, kulturális, sport és egyéb kapcsolataink fejlesztésére a két ország között. Sokan jönnek ma már Ausztriából hozzánk; egyre többen és ez jó dolog. És egyse kevesebb lesz a hitele azoknak a rágalmaknak, amelyeket a reakciós osztrák burzsoá újságok rólunk írnak. Most Sopron és a Balaton között közvetlen út épül, amely a látogatást még közvetlenebbé teszi, s meggyőződésünk, hogy közel az idő, amikor tíz- és tízezrek nézhetik meg majd a valóságban, hogy mit jelent a felépített szocializmus Magyar- országon.

A felszólaló a továbbiakban azokról a tapasztalatokról beszélt, amelyeket a Vas megyei pártszervezetek munkájuk során szereztek. Majd befejezésül hangoztatta, hogy a Vas megyeiek következetesen végre fogják hajtani a VIII. kongresszus határozatait.

JUSZKO ISTVÁN NE, felnőtelekesi pedagógus

küldött volt a következő felszólaló.

Valamennyi jelenlevő pedagógus számára jóleső érzés volt hallani, hogy a párt elismeri nehéz, de szép munkánkat — mondotta. — A továbbiakban a pedagógusoknak a társadalmi munkákban való részvételéről beszélt. Majd hangsúlyozta, hogy a pedagógusok nagy örömmel fogadták

az oktatási reformot, mert ez biztosítja a gyermekek magas színvonalú képzését, fejlődését. Utalt arra, hogy a kongresszusi irányelvekben szerepel az emberi tudat formálásának szükségessége. A pedagógusok is egyetértenek ezzel, de kérik, hogy — velük együtt — a társadalom, a szülők is nyújtsanak segítséget a szocialista embertípus kialakításához.

AMBRUS JENŐ,

a Pécsi Városi Pártbizottság titkára

bevezetőben rámutatott arra, hogy a Baranya megyei ipar és bányászat teljesíti a rábízott feladatokat. Van azonban néhány

olyan gondjuk, amelynek megoldása a megyének is, a népgazdaságnak is előnyös lenne. Mindenekelőtt a beruházások

Kongresszusi jegyzetek

A legnagyobb esemény „Megfúrt“ emberek

'T' anácskozik a kongresszus. A Dózsa György út és a Gorkij fasor szegletén, a palotaárkádok alatt, csitri lányok csivi- telnek. A novemberi hideg és a „kongresszusi” izgalom pirosra csípte arcukat, kezükben díszes könyvet szorongatnak. A Berzeviczy Gizelláról elnevezett általános iskola 651-es Zrínyi Ilona Úttörőcsapatának „Barátság” őrse rohamozza a VIII. kongresszus küldötteit — ez a legnagyobb eseménye az úttörőcsapat életének.

A könyv: az őrsi napló, az oldalakat díszítő szöveg, kép, rajz — az úttörő-kollektíva életének tükre. Közös tv-előadások és „Ki mit tud”-vetélkedő, kiállítás-látogatás és őrsi gyűlések után most ők is hazánk szívének dobbanását figyelik, lesben állnak a kongresszust befogadó palota falainál.

Fekete és szürke gépkocsik állnak meg. Érkeznek a küldöttek és vendégek. így reggeltájt, „törnek” rájuk a „Barátság” őrs úttörői. Naplójuk lapjain már ott sorakozik a párt Politikai Bizottsága tagjainak aláírásgyűjteménye, most a külföldi testvérpártokon a sor. Barna bőrű küldött írja be nevét készségesen a naplóba: Ibrahim Mustapha, a Szudáni Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. Vidám arccal fogadja őket egy ázsiai küldött: I. Bakrit, az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. A palota előtt most lép ki fekete kocsiból egy fehér bottal járó, sötétbőrű, daliás férfi, akinek az imperializmus elrabolta a szemevilágát, de mégis lát. Gyöngybetűkkel írja be nevét: Henry Winston, az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának al- elnöke.

Hamarosan folytatódik a tanácskozás, a gyerekek megilletődötten csukják be a könyvet. Találkoztak a forradalom hőseivel.

— Holnap folytatjuk — ígéri egy szöszke leány. Mások aggodalmaskodnak: sok a lecke, a tanulással sem szabad lemaradni. De abban egyetértenek; itt az országot igazgató, világot formáló felnőttek között ismerkednek azokkal, akiktől az évek múlásával átveszik majd a gépek, a világűrt, s a lobogót tartó zászló rúdját... (). L)

ú*

előkészítését kellene javítani. Sok helyen még hiányzik a szükséges összhang az építési és gépészeti tervezés között.

A különböző tárcák között sincs meg a kívánatos együttműködés. Mohácson megépült a vízkiemélőmű, amely Pécs ivóvízellátásának javítása

szempontjából is jelentős.

Tervszerűtlenség jelentkezett a gáz-, illetőleg a kokszművek bővítésénél is. Vagy egy másik eset, az Országos Tervhivatal hozzájárult ahhoz, hogy a pécsi új hőerőműhöz fűtőturbina

SZ4BÓ

a nádudvari Törös

először az öntözéses gazdálkodás jelentőségét fejtegette.

— A mezőgazdaság fejlődésének folyamatában — mondotta — az öntözés éppen olyan magától értetődő termelési tényezővé válik, mint a vetés, vagy a növényápolás. Az öntözés jelentőségét ma már mindenki látja, mind a termelés biztonsága, mind a magasabb terméshozamok elérésének szempontjából.

Ezután a különböző öntözési módszerek célszerűségének kérdéséről beszélt, majd rámutatott, hogy az öntözésen kívül a magas terméshozamok fontos feltétele továbbra is a megfelelő trágyázás, a jó talajművelés, és az optimális tő- számok biztosítása.

Szabó elvtárs a továbbiakban a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításának gondjaival foglalkozott.

— Meggyőződésünk, hogy az

1963-as gazdasági évre szóló 3004/5-ös rendelkezés, amely a

is épüljön. Ugyanakkor a város nyugati részében az épülő lakásokhoz távfűtést terveztekj igenám, de a közbeeső „szakaszról” megfeledkeztek, s emiatt egész sor új lakás két évig üresen állt, holott a pécsi lakáshelyzet is közismerten nehéz. Több Baranya megvei példa felsorolása után rámutatott: ezek a beszédes tények is figyelmeztetnek: tovább kell javítani a gazdasági szervező munkát, több előrelátásra, jobb együttműködésre van szükség, és gyorsabb intézkedésre!

ISI VAN,

Csillag Tsz elnöke

gyengén gazdálkodó termelő- szövetkezeteknek igen komoly segítséget ad beruházásokra, gyümölcstelepítésekre, és még sok egyéb kedvezményt biztosít, nagyban elő fogja segíteni e szövetkezetek megszilárdulását. De ez a megszilárdítás szerintem is elsősorban a vezetésen múlik. Nagyon örvendetes kezdeményezés az, amely most már országosan is terjed, hogy az erősebb segítse a gyengét. Én is a szomszédos tetét- leni Kossuth Tsz elnökhelyettese vagyok, még csak három hónapja segítjük ezt a termelőszövetkezetet, de a Kossuth tagjai máris jelentős változásokat emlegetnek. Például most először sikerült októberben elvetniök az őszieket. Szükségesnek látom, hogy ez a segítő mozgalom tovább terjedjen, hiszen minden járásban és megyében több a jó termelőszövetkezet, mint a gyenge* ezért megvan a támogatás lehetősége.

ALEXANDRU DRAGIIICI, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja

gy látom, már hagyománnyá válik, hogy a Gábor Áron Vasöntöde szocialista brigádjának képviselője szószéket kap a párt kongresszusán. Miként a VII. kongresz- szuson Fábri Tibor elvtárs, a még fiatal brigád egyik tagja számolt be munkájukról, most Sugatagi Ferenc elvtárs, a brigád vezetője állt a kongresszus színe elé.

Ugyanarról a szónoki emelvényről, ahonnan Kádár elvtárs adott számot szocializmust építő hazánk fejlődéséről, a brigád vezetője is beszámolt kis szocialista munkásközösségük tevékenységéről, jövőbeni terveiről. Ahogy országunk mérföldlépő csizmával halad a szocializmus felépítése útján, ugyanezt illusztrálta a brigádja munkájával, a kis kollektíva képviselője. A VII. kongresszusnak tett ígéretüket teljesítették. Három esztendő alatt két és fél millió forintot takarítottak meg, a selejtet hat-hét százalékról egy százalék alá szorították.

Szocialista brigádjukat nemcsak nagyszerű termelési eredmények jellemzik — hanem ami nem kevésbé fontos — az emberek fejlődése. Először azt hittem, a fülem cseng, vagy hallucinálok, amikor Sugatagi elvtárs kijelentette —, hogy saját szavaival éljek — „megfúrták”. Talán a szocialista brigádtagok fúrják egymást? Á, dehogy! — Csupán a felső vezetés „fúrta” meg. Kinevezték ugyanis a személyzeti osztály vezetőjének. Ennek ellenére, társai kérésére, megmaradt a brigád vezetőjének. Ez a számunkra rendkívül fontos emberi fejlődés azonban nemcsak a brigádvezető sajátja. Egy másik brigádtag a SZOT-hoz került fontos beosztásba, megint másik, a szakszervezetek budapesti tanácsának tagjaként tevékenykedik. Szóval ilyenek a mi szocialista módon „megfúrt” embereink. Átsütött a hangján, hogy szívesen maradt volna a brigádban, hiszen az sem kisebb „rang” ma már, mint az osztályvezetőség.

A kollektíva ígérete most sem maradt el, a brigád tagjai megfogadták, hogy a IX. kongresszusig műhelyüket szocialista üzemrésszé fejlesztik. Bízunk abban, négy év múlva ugyanitt üdvözölhetjük a brigád akkori képviselőit, hogy beszámolhasson vállalásuk teljesítéséről, s arról is, hogy az elvtársi kollektíva kis kohójában hány brigádtag edződött meg, hány kádert adott a brigád az üzemnek, az országnak, (b. b.)

felszólalásának kezdetén meleg szeretettel méltatta a magyar nép alkotó munkájának eredményeit.

Ezután arról szólt, hogy pártjaink és országaink tartós barátsága, testvéri együttműködése szüntelenül mélyül, és ez javára válik mind a román, és a magyar népnek, mind a szocializmusnak és a békének.

A következőkben hangsúlyozta, hogy ma a legfőbb feladat: megmenteni az emberiséget, az emberi civilizációt a termonukleáris háború csapásától.

Országunk nagyra értékeli — folytatta — a Szovjetunió kezdeményezéseit és intézkedéseit, amelyeket az emberiség békéjére oly súlyos megpróbáltatást jelentő napokban, a kubai válság idején foganatosított. Az utóbbi idők eseményei a lehető legvilágosabban megmutatták, hogy parancsoló szükségesség megoldani a háborús veszély elhárítása szempontjából döntő fontosságú problémákat.

Meggyőződésünk — mondotta végül —, hogy a szocialista tábor, a többi békeszerető állam, a nemzetközi munkásosztály, és valamennyi nép egységes harcával meghiúsít- hatók az imperializmus agresz- szív tervei, elhárítható egy újabb világháború, s hogy a békés egymás mellett élés elvei — tekintet nélkül a társadalmi rendszerre — diadalra jutnak.

BERBERT WARN KE, Németország Szocialista Egységpártja Politikai Bizottságának tagja

üdvözölte ezután a kongreszszust.

— Országainkat összefűzik a

marxizmus—leninizmus tanításai, s a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért, valamint a világbéke fenntartásáért folytatott harc, — mondotta.

örömmel üdvözöljük a magyar dolgozókat abból az alkalomból, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével a Magyar Népköz- társaságban is általánosan győztek a szocialista termelési viszonyok. Országaink számára elkezdődött a szocialista társadalmi rend teljes felépítésének időszaka — mondotta.

— Eredményeiket és a mi eredményeinket az egész szocialista tábor közös eredményeinek, a kapitalizmussal vívott békés gazdasági verseny győzelméhez való hozzájárulásnak tekintjük. Hangoztatta, majd együttérzését nyilvánította azzal az értékeléssel, amelyet a Központi Bizottság kongresszusi beszámolója adott a nemzetközi helyzetről és a nemzetközi kommunista mozgalomról. „A mi pártunk is ak tivan képviseli a békés egymás mellett élés politikáját, s támogatja a Szovjetunió javaslatait,

amelyek az általános és teljes leszerelésre vonatkoznak. Teljesen egyetértünk a Szovjetunió politikájával” — mondotta. A továbbiakban hangoztatta:

Most az a legfontosabb feladatunk, hogy a szocializtnus gazdasági törvényeinek következetes alkalmazásával, magas szintű gazdasági-technikai alapon fejlesszük tovább a Német Demokratikus Köztársaság népgazdaságát.

Feladataink megoldásában fontos feltételnek tekintjük a szocialista országok szoros együttműködését valamennyi területen, különösen pedig a nemzetközi szocialista munka- megosztás megvalósításában.

— Meg vagyünk győződve róla, a Német Demokratikus Köztársaságra történelmi feladat hárul: gondoskodni, hogy német területről soha többé ne indulhasson ki háború.

Herbert Warnke ezután a német kérdés megoldásának szükségességével foglalkozott. Sürgős feladat a német béke- szerződés megkötése és ezáltal Nyugat-Berlin NATO-támasz- pont jellegének felszámolása, szabad várossá nyilvánítása — jelentette ki többek között.

A Német Demokratikus Köztársaság dolgozóit megelégedéssel tölti el, hogy a magyar nép teljes mértékben támogatja a Szovjetunió és az NDK erre irányuló, s Európa békéjé (Folytatása az 5. oldalai^