Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-14 / 241. szám
4 NEPÜJSAG 1962. október 14., vasárnap Huszita Jenő: GÜL BABA Bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban fl tagság bizalmából IGNACZ LÁSZLÓ, a tarnamérai Béke Tsz elnöke, a párttagság küldötteként ment a járási pártértekezletre. Ig- nácz elvtárs 1960 óta vezeti a Béke Termelőszövetkezetet, és aktivan vesz részt a község politikai irányításában is. — JELENTŐS sikert ért el esztergapad újításával Perjési István és Gyetvai Gyula, az Egri Közúti üzemi Vállalat két dolgozója. Újításuk remekbe készített, kicsinyített mintapéldányát a budapesti szakmai újítási kiállításon mutatják be. — 30 ŰJ LAKÄS épült 1961-ben, Felsőtárkány községben. Az idén újabb húsz lakásba költöznek be a lakók. A lakások csaknem mindegyike két szoba, konyha, mellékhelyiségekből áll.- LEGUTÓBBI értesüléseink szerint ebben az évben 844 vagon gyümölcsöt vásárolt jel megyénk termelőszövetkezeteiből a MÉK, s a földművesszövetkezeti felvásárlók. Ebből a mennyiségből a szőlőfelvásárlás 380 vagont tett ki. — MÉG EBBEN az évben tető alá kerül a 4. sz. Autóközlekedési Vállalat egri telephelyének nagy szerelőcsarnoka és irodái. Bartók József brigádja 110 százalékra teljesítette havi termelési tervét, derék munkát végeztek az ostorosiak. f SZIIMMÄZf# < M Ü S O Sgerben délután iél 4 órakor és este 7 órakor: ÓUL BABA JBérletszünet, Illetve Bródy-bérlet) A televízió műsora 10,00: Ifjúsági filmmatiné. 1. Hétmérföldes kamera. Űttörő- híradó. 2. Afrikában járjunk. Magyár film. — 11,15: Nem kirándulás. Kisfilm. —- 11,45: A Magyar Hirdető műsora I. — 14,15: Magyarország—Jugoszlávia labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés a Népstadionból. - Utána: A Magyar Hirdető műsora. II. — 18,30: Utazás a Föld körül. Argentína. — 19,00: Tv-híradó. — 19,20: Columbus karórája (Boldizsár Iván jegyzete). — 19,30: Vasárnapi verseik. 1. Aragon: Ballada arról, aki dalolva állta a kín- szenvedést. Előadja: Szentpál Mónika. 2. Szabó Lőrinc: Hajnali rigók. Előadja: Lászlófi Kata. (Képfelvétel.) — 19,40: Ki az erősebb? Angol film. — 21,00: Telesport. — 21,15: Hírek. (MTI) idő jár ás jelenté» A Meteorológiai Intézet Jelenti: Várható időjárás vasárnap estig: A Dunántúlon felhősebb idő, reggeli és délelőtti ködök. A délnyugati megyékben kisebb esők. Az ország többi részein még lesz néhány órás napsütés Mérsékelt délkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon 12—16. az ország többi részein 17— 20 fok. v.'-'-r-íó legalacsonyabb éj szakai : k’:t északi megyékben 3- 6, máshol 7-iG fok között. (MTI) PÉNTEKEN MUTATTA be az egri Gárdonyi Géza Színház Huszka Jenő nagyoperettjét, a Gül Babát. Évek óta mondjuk, hogy az operetteket kettős kényszerűség miatt kell játszanunk: a zenés műfaj nem tud elegendő új darabot teremteni, másrészről ezt a régenvolt művészi világot, az operettmuzsikát és mindazt, ami ezzel együtt jár és hat, a könnyed, könnyű szórakozást igényli a közönség, vagy annak legalábbis egy része. Ezért aztán a régi szövegkönyveket átírják (jelen esetben Kardos György vállalkozott e hálátlan és nem sok sikerrel biztató munkára), hátha a régi mese, az elmúlt varázslat, az egykori élmények feltámadhatnak új Hamupipőkeként megmelegíteni a szíveket a melódiákkal, a szerelemmel és a romantikával. A Gül Baba bemutatójára fokozott kíváncsisággal készültünk mi is. Az egri színház idei programja ugyanis nem kevesebb, mint megteremteni a modem, a mai színházat, amely a mai embernek a mai lélek és hangvétel szerint ad élményt, szórakozást. Ilyen irányú, az operettfronton érezhető törekvés már 'tavaly jelentkezett az emlékezetes Áb- rahám-sikerrel, amikor a „Bál a Savoyban” pergő ritmusa és még pergőbb képei ellenállhatatlanul hatottak. És mert a színház programszerűen ígérte az évad elején a modernséget, most is azt vártuk, hogy valami ilyesféle történik: izgalmas képsor, szárnyalás, még ha a könnyű múzsa szárnyán is, ha nem is a felhők, de legalább a fák fölé. Nem ezt kaptuk. A munka eredménye nem az idegeket zsongító, bizsergető élmény, hanem csak gyenge színházi produkció, ami után haza kell mennünk. , Gül Baba, a címszereplő ebben a játékban, s mégsem körülötte forog a világ. Leila, Gül Baba lánya, beleszeret Gábor diákba, aki kíváncsi az elzárt, háremillatú, fojtott világra, amelyben Gül Baba rózsáit ápolja, lemondva az élő világ vérbő bölcsességéről és ahol Leila annyi szép török nővel együtt fényűzően raboskodik. Miért? Mert ez a törvény a törököknél. Miért tép virágot a diák? Mert ez a szív törvénye a magyaroknál- A virág csak akikor érték, ha az ember észreveheti, ha az ember adhatja. A három felvonás története alig több ennél, mégis lehetne tisztábban, igazabban és bölcsebben játszani ezzel az egyszerű aforizmával, ha a játék lehetőségei adottak lennének. A zene és a szív szerint itt Gábor diák a főhős. Neki kellene játszania, énekelnie, hitet tennie, csatát nyernie előttünk és Leila előtt. De ez a Gábor diák nem játszott, csak énekelt és mindazt, amit tett, maga sem hitte, mert elhadart mondatai csak lapos szöveget jelentettek. Nem őt hibáztatjuk, amikor e sorokat írjuk, hanem az egri szinház vezetőit, akik az adott körülmények között Bencze Istvánt választották megoldásul. Bencze István fiatal ember, kiművelendő hanganyaggal rendelkezik. Ez azonban édeskevés ahhoz, hogy a reflektorok erős fényében, a színház levegőjében, egy operett főszereplőjeként osztogasson hangulatot, hatást valaki, aki énekesi pályájának is kezdetén áll. ENNÉL A HŐSNÉL — és a vele játszott jeleneteknél — az alakítás lehetősége adva sem volt. S mert a színház társasjáték, a többiek is inkább pózba merevültek, mint élték a figurák által szabott életet. A rendező: Kozaróczy József, a lehetőségeken belül sem tudott tempót adni a színpadon törté- nendőknek, nem alakult ki ritmus, feszültség a mozdulatokból, mondatokból sem. Nem tartjuk szerencsés hatásúnak, hogy minden színész hevesen gesztikulál, nem indokoltan és nem kifejezően használja a kezét. A mondatokat pergetik egymás után a színészek, de nem halljuk a mondatok lelkét szólani, mintha nem a szivekből röppenne fel a közlés. Pedig a mondatoknak nagyszerű dramaturgiájuk van — még az operettekben is. Nem játszanak együtt az arc és a mozdulatok a mondatokkal. Mujkó cigányt például arra kárhoztatja rendezője, hogy a régi és új „bemondásokat” jól elhelyezze, de már arra nem serkenti őt, hogy átéljen. Gül Baba nemcsak öreg ebben a felfogásban, de erőtlen is; egyénisége elvetélt prófétára emlékeztet, vagy egy bánatos felolvasónőre' Leila élni akar, de halványan, mint a melegágyi rózsák, holott éppen ő lenne az, aki szenvedélyből nőtt elszántsággal kitör az aranykalitkából. A régi történet mögül hiányzanak az eleven rendezői ötleteik, amelyekkel bővérű játékot kellett és lehetett volna alkotni. így a tánc és a muzsika, az ének és a mókázás különálló alkotóelemek maradnak, s azok önmagukért hatnak. KÜLÖN KELL SZÓLNUNK a kórusmozgatásról. Nagy ballasztként súlyosodik a kórus a játéktérre olykor-olykor, pedig velük, az énekesekkel és epizódistákkal lehetne több mozgást, hatást elérni a sovány cselekmény felerősítésére. Igényességben és eredményben ez a rendezői munka bizony nem jelent haladást a korábbi évekhez képest. A nézőtér hangulatát időnként fűti egy-egy ismert dal, mondás és a tánc. A játék eleven ördögei azonban nem kaphatnak oda bebocsát- tatást, ahol mindenkinek feszült idegrendszerrel avult melodrámát kell játszania. A bölcs Gül Baba asszonyias jámborsága honnan és miért jut el a fékevesztett rombolásig a második felvonás végére? És miért így rombol egy hitében megrendült bölcs? Nincsenek ennek a belső omlásnak belső értékrendet kivetítő eszközei? Miért koncentrál Leila, mint egy modem pszichológus Ali basa érzelmi visszaszorítására, mikor ő csak érző- szívű, szerelmes lány, akinek kizárólag Gábor diák fontos ebből az egész világból? Miért játszik ekkora dühvei adott szavával Ali basa éppen akkor, amikor a saját boldogságáról kellene gondoskodnia ravasz körültekintéssel? Miért nem lehet játszani ezt az operettet operettnek? így hatásosabb? Nem hisszük. És a rendező melodramatikus elgondolását minden főbb szereplő végrehajtotta. Pálffy György alakította Gül Babát. Szoiídan-bölcs rajongása a rózsák Iránt nem érvényesülhet, mert a szövegkönyv és a rendezés ezt a hitet és a rajongást szólamokká fokozta le. Pálffy erőtlenül öreg prófétát jelenít meg, pedig ismerjük őt jellemalkotó oldaláról, hogy csak a múlt évadbeli Miltényi professzorra utaljunk. Büros Gyöngyi a törékeny Leila, a budai mecsetben. Finom jelenség, de ereje feletti hangvételre kényszeríti a rendező. Hangja erősödő tt-fénye- sedett tavaly óta, de technikai hibái ismét felhívják a figyelmet arra a körülményre, hogy Itt az ideje, hogy meggondolt és megfontolt fővel, öreg napjaimra gondolva, takarékoskodni kezdjek. Hogyan és miként? —■ tűnődtem, hogy takarékosságom célravezető es eredményes, de lehetőleg gyors is legyen, mert sokáig takarékoskodni hosszú időt vesz igénybe, 3 az embernek azért más dolga is van. Igen, azt hiszem, hogy most van reggel kilenc óra, s ha tíz óráig koncentráltan és alapos körültekintéssel takarékoskodom, számottevő eredményt mondhatok magaménak. Az emberek ugyebár úgy takarékoskodnak, hogy valamit akarnak venni, de azt nem veszik meg, a pénzt félreteszik, hogy valami mást vegyenek meg, de azt sem veszik meg, azt a pénzt is félreteszik, hogy még valamibb mást vegyenek meg, ami a legeslegiobban kell. Az út járható és világos: így teszek én is. Először is, vehetnék a feleaz egri színháznál hiányzik az énektanár. ■ Antal László Ali basája a rendezői koncepción belül eleven, a zsarnok típusa, aki a bölcsességet megveti, ha a „kutyák” szívügyét pallóssal elvégezheti. Bencze Istvánt, Gábor diák szerepénél túlbecsülték. Kanalas László Mujkója a leghálásabb figura ebben a darabban. Sokszínű, ezerarcú ez a szerep, ahogyan az az idősebb generáció képzeletében él, hiszen láttuk már filmen is, színpadon is, nemegyszer: Kanalas László csak a táncokat meg a kiszólósokat produkálta, de adósunk maradt a szellemes, muzsikában gondolkodó, saját sorsát nevető vándorcigánnyal. , O'.csz Erzsébet Zulejka szerepében jótszolt-mókázott Mujkúval is, meg saját sorsával is: ezárt hittük el őt. • Fekete Alajos főeunuchja a darab leggyengébben megírt figurája. Szürkeségét azzal akarta csökkenteni a rendező, hogy malomkő nagyságú turbánt rakott a fejére. Ezzel a fogással még lehetetlenebbé tette a nagy darab és minden dramaturgiai funkciót nélkülöző embert. Kautzky Ervin börtönőre — néhány mondatban is — a helyén volt. Kisebb szerepekben láttuk Horváth Gézát, Bán Brigittát, és Kakuk Jenőt. A tánckart — Kelemen Mártával és Leirer Zsuzsával az élen — meg kell dicsérnünk: Bodor Annamária, Tolnay Katalin, Kazal Agnes és Láczay Ilona komoly részesei annak a kevéske hangulatnak, ami mégis kialakult a színház nézőterén. A zenekart Somoss István vezényelte. A pár szál hegedűs és a néhány fúvós szólaltatta meg Huszka muzsikáját kamarakiadásban. A kórusszámok kitűnően hangzottak, kár azonban, hogy az egész előadás merevségét fokozták az énekesek mozdulatlanságukkal. Olykor szinte a díszletek szilárdságával hatottak a török asszonyok és férfiak. Székely László díszletei nem hangsúlyozták eléggé a meseszerűséget: mintha szűkresza- bott keretből gazdálkodtak volna éz alkalommal a színháznál, s megfeledkeztek volna arról a törvényről, hogy az operettnek lényeges kelléke a látványosság. Kottlár László maszkmegoldásai tetszettek, bár Gül Babát nem ilyen nagyapa-szakállas prófétának képzeltük el. Somoss Zsuzsát dicsérik a táncok, Nádassy Gézát a jelmezek. ÖSSZEGEZÉSÜL: e produkció színvonalát nem néhány tánc és dal hatása méri, hanem az a felfogás, amely az alacsonyan repülő rendezői képzeletből származik — minden jó szándék ellenére. Az operett minőségi mércéjét a színház állította maga elé az elmúlt szezonban; ehhez az igényhez mértük a pénteki bemutatót. FARKAS ANDRÁS ségemnek egy nercbundát, de miután két pár zoknira nagyobb szükségem van, a nercbundát nem veszem meg, s ezzel máris megtakarítottam cirka tízezer forintot. De minek vegyek én két pár zoknit, a lábamon van, egy otthon, egy fél, igazán kibírom még, ez is hetvenkét forint, azaz összesen tízezerhetvenkét forint a megtakarítás. Régen tűnődöm azon is, hogy autót kellene venni, egy valamire való autó 65 ezer forint. Nem veszek aulát! Megmarad hatvanötezer forintom, az annyi mint hetvenot- ezerhetvenkét forint megtakarítás — tíz perc alatt. Megy az kérem, csak akarni kell! S mi lenne, ha nem venném meg 180 ezerért a rózsadombi villát? Megvegyem, ne vegyem? Nem veszem! Miért kell nekem villa Rózsadombon, minek a flanc, minek, hogy feleségem azzal hencegmaptar2 1962. OKTOBER 14., VASARNAPS HELEN 75 évvel ezelőtt, 1887. október ] 14-én született JOHN REED fórra- ij dalmár amerikai író, aki 1920-ban , részt vett a Komintern H. kongresszusán Moszkvában, valamint az ázsiai népek Bakuban lefolyta- ! tott konferenciáján. ' Szovjet- ( oroszországbeii élményeit a Tíz nap, amely a világot megrengette című könyvében írta meg. 1925 évvel ezelőtt, i. u. 37-ben született JOSEPHUS FLAVIUS , zsidó történetíró. A rómaiak elleni háborúban (66—70-ig) az egyik ga- lileai várat védte, majd átpártolt a rómaiakhoz. Rendkívül érdekes ( munkáit (a zsidó háborúról) a zsi- i dóság történetéről, több vitairatot a zsidóság védelmében, valamint önéletrajzát) latinul írta. Műveiből s több magyarul is megjelent. > 195 évvel ezelőtt, 1767. október 14-én született THEODORE \ SAUSSURE svájci természettudós, aki a szén asszimilációjának I kütatása révén a kísérleti növényíiziológia megalapítója lett. I 105 évvel ezelőtt, 1857-ben e napon halt még JOHANN DAHL ? norvég festő, a múlt század legkiemelkedőbb norvég tájképfes- | tője. 1924-ben e napon alakult meg a TADZSIK AUTONÓM SZOV- $ JET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG. > 1944-ben a szovjet hadsereg e napon fejezte be UKRAJNA 1 FELSZABADÍTÁSÁT. Ha sok az értekezlet . Néhány nappal ezelőtt panaszkodott az egyik termelőszövetkezeti elnökünk, hogy mostanában nagyon elszaporodtak az ilyen és olyan ok miatt összehívott értekezletek, gyűlések, és emiatt — míg a tsz-vezetők távol vannak — az irányítás nélkül hagyott gazdaságban „fejetetejére áll” minden. Két napja magam is meggyőződtem erről az egyik szövetkezetben, ahol a következő párbeszéd hangzott el: — Az elnök? — Értekezleten! — Helyettese? — A járásnál... — Az agronó- mus? — Betegl *- És az ellenőrző bizottság elnöke? — Tárgyaláson. — A brigádvezetők? — Tapasztalat- cserén ... — A tagság? — A háztájiban! Még az a szerencse, hogy estére azért mindenki előkerül, s megbeszélhetik, holnap ki milyen értekezletre, gyűlésre, tapasztalatcsérére utazzék el..-1-i. A BEMUTATÓ SZÉP VOLT ___ A májpástétomos töltött jérce, az aspicos, tojásos fiié, a hering-rolád jött, látták és győzött Jelentős hírverés előzte meg s éppen ezért nagy érdeklődéssel vártuk — az Egri Bistro SEomlbatom megnyitott hidegkonyhai bemutatóját. < Ügy gondoljuk, sok ínyenccel együtt nyugodtan vallhatjuk, hogy mem csalódtunk. A két hűtőszekrényben elhelyezett kiiseb b -n agyobb tálak a hidegkonyhai szakácsművészet remekei voltak. Hat szakács, Kocsis Csaba, az Egri Bistró- ból, Bányai Imre főszakács, a Vadászkürtből, Gaál Félixné főszakács az Ifjúsági Büféből, Szarvas László szakács, Stau- dinger Péter harmadéves és Molnár Sándor első éves szakácstanuló ugyancsak a Vadászkürtből, versengett ezúttal egymással, melyikük tud szebb, változatosabb és ízlete- sebb hidegtálakat készt tend. A dicsőség pálmáját kétségkívül Kocsis Csaba, az Egri Bistro fiatal szakácsa hódította jen barátnői körében, van egy villánk a Rózsadombon, de nem szeretjük, mert az ablakai nyugatra néznek, s még félreértik ... Nem veszem meg és punktum, megtakarítom az árát és máris van 255 ezer 72 forintom! S ha most gyorsan nem veszem meg a toronyórát lánccal, akkor legalábbis már há- romszázezer-huszonnégy forint és ötvenhat krajcárt takarítottam meg. Nagyszerül Óriási! Emberek, tele vagyok pénzzel! S ki az olyan ostoba, hogy ennyi pénze van, és még takarékoskodjon is. Egyszer élünk! A sírba a pénzt magammal nem vihetem, nagybirtokot nem veszek, káderszempontból nem volna célszerű ... Pincér! Négy fél konyakot, dupla szó- dával... Köszönöm! ... a fene egye meg, kellene egy pár zokni, légy szíves kölcsönözni harminc forintot... (egri) el. A két hűtővitrin közül az egyik csak az 6 készítményeivel volt tele. S hozzá milyen szakácsremekmű vek voltak ezek! íme néhány neve (csak a neve, mert részletes leírásukhoz ékesebb tolira lenne szükség): töltött jérce, máj pástétommal, angol bélszín aszpik- ban, aszpikos, tojásos fiié, he- ring-rolád... Ám társai is nagyszerű sorát mutatták be tudásuknak. Gaálné tavaszi sertésoldalasa, Molnár Sándor hideg tokja, tartármártással, Bányai Imre sonkapástétoma, Staudinger Péter balatoni hideg tojása, Szarvas László hidegtála egyaránt elismerést érdemel. A legilletékesebb, a közönség is ezen a véleményen volt. Szombaton, a kora délelőtti órákban ez még nem annyira a kóstolásokban nyilvánult meg, hanem Inkább a megrendelésekben. Egy falusi néni például a Kocsis Csaba által készített májpástétomos hideg jérce párját rendelte meg egy közelgő lakodalomra, mondván, hogy bár megszámlálhatatlan szép torta lesz az esküvőn, ilyennel azonban senki sem dicsekedhet rajta kívül. (weidinger) Egri Vörös Csillag 14—15: Revüparádé Egri Béke 14—15-én: Kísértetkastély Spessartban Gyöngyösi Puskin 14—15-én: Francia nő és a szerelem Gyöngyösi Szabadság 14—15-én: Pirosbetűs hétköznapok Hatvani Vörös Csilláig 14-én: Carmen Jones Hatvani Kossuth 14-én: Két „N” úr Heves 14-én: A kétéltű ember Pétervására 14-én: Legenda a vonaton Füzesabony 14: Felmegyek a miniszterhez 15: Két „N” úr TAKARÉKOSKODOM
