Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-06 / 234. szám

2 N6POJSÄO 1962, október 6., wombat Miért szavazták ie a francia kormányt ? Meglepetés-e, hogy pénte­ken hajnalban a francia nem­zetgyűlés bizalmatlanságot szavazott a Pompidou-kor- mánynak, illetve jogilag pon­tatlanul, de a valóságban helytállóan: De Gaulle kor­mányának? Nem. Attól kezdve, hogy megoldódott a súlyos algériai probléma, párizsi politikai kö­rökben biztosra vették, hogy De Gaulle tábornok polgári ellenzéke előbb-utóbb offenzi- vát indít a számára is kényel­metlen elnöki önkény ellen. Mindaddig, amíg tartott az al­gériai háború, egyetlen bur- zsoá párt sem völt hajlandó politikai válság kirobbantásá­ra. De Gaulle helyébe lépve senki sem akarta vállalni Al­géria „feladásának” ódiumát- A soviniszta franciák későbbi szemrehányásaitól tartva, s a maguk politikai jövőjének biz­tosítása céljából a jobboldali „függetlenek”, csakúgy, mint a katolikus MRP politikusai, a középen elhelyezkedő radikáli­sok, de még Guy Mollet szo­cialistái is óvakodtak attól, hogy őket terhelje a felelősség Algéria elvesztéséért. Mihelyt azonban a hatalom e teherté­tele megszűnt, várható volt, hogy az 1958-ban megdöntött Negyedik Köztársaság levitéz- lett politikusai jelentkezni fog­nak ... Annyival is inkább, mert az algériai kérdés rendezésével egyidőben De Gaulle kül- és belpolitikai téren olyan ak­ciókba kezdett, amelyek nem voltak a polgári pártok ínyé­re. A 72 éves tábornok úgy fo­gott össze a 85 éves Adenauer kancellárral, hogy a francia— nyugatnémet politikai, gazda­sági — és katonai! — szövet­ség bizonyos fokig szembeke­rült az amerikai elképzelések­kel, gátat emelt Angliának az Európai Közös Piachoz terve­zett csatlakozása elé, végül pedig atomfegyverkezési prog­ramjával ellene mondott a NATO eddigi * stratégiájának. Franciaországban az úgyneve­zett „atlanti” és „európai el­lenzék”, azaz az amerikaiak szekerét toló, illetve az euró­pai egyesülés eredeti, vatikáni —amerikai áldással megfogal­mazott tervét szolgáló politi­kusok tábora már régóta ber­zenkedett De Gaulle „önállós- kodása” és a „Párizs—Bonn tengely” kizárólagossága ellen. Belpolitikai síkon az háborí- otta fel a polgári ellenzéket, hogy a tábornok-elnök alkot­mányreformot hirdetett meg — éppen a saját, 1958-ban el­fogadott alkotmányát meg­sértve! Tudott dolog, hogy a röztársasági elnökválásztás módját akarja megváltoztatni — a maga, vagy a jelöltje ja­vára —, hogy ezután általános választáson, azaz, amolyan népszavazáson válasszák meg a Francia Köztársaság elnökét! Már ezt az elgondo­lást is elutasították a pártok, azt az eljárást még inkább, hogy az alkotmány módosítá­sát ne a parlament mondja ki, hanem — az október 28-ro máris kitűzött — népszavazás szentesítse! A nyári szabadság' után, ok­tóber első keddjén ült össze a felpaprikázott hangulatú nem­zetgyűlés. De Gaulle „üzenet­Egy amerika kémkedés mial a Szövi« MOSZKVA (TASZSZ): Ok­tóber 2-án illetékes szovjet szervek Leningrádban tetten- értek egy ismeretlen személyt, amint az éppen egy katonai objektumot tartott tüzetes megfigyelés alatt. A személy­ről kiderült, hogy Raymond Smith, az Egyesült Államok Moszkvában akkreditált hadi­tengerészeti attaséjának segéd­tisztje- Térképeket, feljegyzé­seket és olyan speciális eszkö­zöket találtak nála, amelyek semmi kétséget nem hagynak afelől, hogy Smith kémkedés­sel foglalkozott. A Szovjetunió külügyminisz­tériuma pénteken erélyesen tiltakozott Smith kémtevékeny­sége miatt az amerikai nagy­Gromiko találkozott Dort cossal NEW YORK (TASZSZ): Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az ENSZ- közgyűlés 17. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség veze­tője csütörtökön udvariassági látogatást tett Osvaldo Dorti- cos kubai elnöknél, a kubai küldöttség vezetőjénél. Ugyan­csak csütörtökön tartották meg Dorticos, Gromiko és a többi szocialista ország kül­döttsége vezetőjének találko­zóját. (MTI) Schirra beszám HONOLULU (Reuter): Csü­törtökön egész nap folytató­dott a Kearsarge amerikai re­pülőgép-anyahajón Walter Schirra amerikai űrhajós be­számolója, szerdai, kileneórás űrrepüléséről, amelynek során hatszor kerülte meg a Földet. Az űrutazás után Schirra nyolc órát aludt a Kearsarge tengernagyi kabinjában, majd t is létezett fog >s .eredményeit”, sőt attól sem •iadt vissza, hogy alig néhány léttel nyugat-németországi hi- legháborús körútja után a Ke- et—Nyugat közötti megbékélés larcosaként tüntesse fel ma­ját. Választás elé állította a izavazókat: vagy igent monda­lak De Gaulle-ra, vagy visz- izavonul. Ez esetben Francia- >rszág „nemzeti katasztrófába” •ohan. Jacques Duclos az AFP-nek idott nyilatkozatában zsaro- ásnak nevezte De Gaulle-nek ;zt az agitációs fogását. „De laulle-nak eszeágában sincs, lOgy lemondjon, ezzel a csel­ei a közvéleményt igyekszik pefolyásolni. Franciaország De Saulié előtt is létezett és lé- .ezni fog De Gaulle után is” — íangoztatta a Francia Kommu- lista Párt titkára. (MTI) a 0 h 0 .—v 0 ,—k 0 .—0 0 r t A szovjet űrhajósok vezetőjének nyilatkozata az Izvesztyija tudósítójának ment. Igaz, Radriai öcsi, aki zongorázni is tanul, mondta, hogy kicsit hamis; de — őszintén szólva — ezt nem tudja ellenőrizni. Bármilyen sokoldalú is az ember, mindenhez azért nem érthet! _ tjj rigmus-szöveget tanulunk, kérem, ír ják le — szólt az énekpróba végén. — Hol­napra már tanulják is meg, kívülről. Kultúr- est szombaton! — Ki irta? — kérdezte a kis Csicseri Már­ta. Hogy annak is mindig olyankor jár a pö- työgője, amikor nem kell! — Titok — mondta kis tűnődés után, fi­nom mosollyal, hogy csigázza a kedélyeket. — Meglepetés... — Kopogott. — Diktál­hatom? Csend lett. — Tehát, kezdem! Tessék Írni! A ..Megis­merni a kanászt” dallamára. Kezdhetem? „Megismerszik az üzem igazgatójáról — Meg- ismerszik az kult. élt. irányítójáról...” — Mi az a kuliéit? — kérdezte az a fantá­zia. nélküli Borsos, az öntödéből. — Így ennek semmi értelme ... Ránézett. Kulturális élet — felelte megrovó hangon. — Ennyit a közönség is hozzáképzelhet... Ne zavarjuk a próbát! Folytatom. Harmadik sor: Sej! Termelés és kultélet — Ez aztán az élet: Nem t cserélek senkivel, amíg én így élek!” Ú gy tett, mintha a papírlapot olvasná, de az arcokat figyelte. Homoródinak, úgy látta, határozottan tetszett a szöveg, mert mo­solygott. Helyes gyerek ez a Homoródi. — Folytatom! — szólt aztán. — Második strófa: Köszönjük e szép műsort az igazgató­nak, Aki mindig jó hozzánk, ma, tegnap és holnap! Sej! Nem kérünk mást. csak azt, hogy Míg áll ez a gyár itt. Drága apai szívét Tartsa meg sokáig!” — Körülnézett: az énekkar tag­jai lassan készültek el az írással. — Ügyes, nem? — kérdezte aztán elégedetten. — Azt hiszem, az utolsó sor különösen jól van dtp* litizilva... ben” ismertette elgondolását a képviselőkkel — a válaszuk a: volt, hogy a radikálisok, szó cialisták. „függetlenek”, bizal niatlansági indítványt nyújtót, tak be a kormány ellen! í négy éve választott nómzetgyű lésben néni volt ez az éls: ilyen indítvány, eddig azonbaj sohasem kapott többséget Debré, majd Pompidou mi niszterelnök kormányát védtél a furfangos házszabályok: bi zalmatlansági indítványt csal abszolút többséggel lehetet megszavazni. A kormány mel­lett nem is kellett leadni sza­vazatát egy képviselőnek sein Csak a kormány ellen szavazó kát számlálták meg, nekik kel­lett elérniök a képviselők felé­nél eggyel nagyobb Számot! Ez pedig szinte lehetetlen vélt, hiszen 1958-ban több mint 200 degaulleista képvise­lő jutott mandátumhoz! S most megtörtént: pénte­ken hajnalban 280 képviseli adta voksát a kormány ellen, a bizalmatlansági indítványra! Elvben a Pompidou-kormány bukását, s az alkotmány sze­rint a nemzetgyűlés feloszlatá­sát vonja maga után ez a sza­vazási eredmény. De Gaulle, a jelek szerint, tudva tudta, hogy mi vár em­bereire a nemzetgyűlésben. Szándékosan vakmerő a sakk­húzása. Abban bízik, hogy a Franciaorszí •és PÁRIZS (MTI): Léderer Fri­gyes, az MTI párizsi tudósí­tója írja: De Gaulle elvesztette az első •csatát a személyi diktatúráért folytatott harcában Négyéves uralma alatt először történt, hogy a nemzetgyűlés többsége nemet mondott és megbuktatta kormányát. De Gaulle-t nem érte várat­lanul kormányának bukása. A nemzetgyűlés feloszlatásáról szóló levelét, hír szerint, már a parlament ülése előtt meg­írta­Tito dec€ a Szovjeíui MOSZKVA (TASZSZ): Joszip Broz Tito, Jugoszlávia elnöke ez év decemberében el­látogat a Szovjetunióba. Bizonyos idővel ezelőtt Nyi- kita Hruscsov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke meghívta Joszip Broz Tltót, hogy üdüljön a Szovjetunió­ban. A meghívást Belgrádban köszönettel elfogadták. Barátság és i Jugoszláv lapo Brezsnyev jugoszli BELGRAD (MTI): A pénte­ken megjelent jugoszláv lapok L. I. Brezsniyevnek, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­sége elnökének jugoszláviai lá­togatását méltató cikkeikben i diplomatát f kiutasítottak »lunióból követségnél és nemkívánatos­nak minősítette Smith további tartózkodását a Szovjetunió­ban. (MTI) • 0 Összeült az E NEW YORK (MTI): Pénte­ken délelőtt — magyar idő sze­rint 15,30 órakor — ismét ösz- szeült az ENSZ-közgyűlés, hogy folytassa az általános politikai vitát. Mauritánia képviselője szó­lalt fel elsőnek, majd utána Shaha, nepáli küldött. A nepáli delegátus hangoz­tatta, hogy az ENSZ a Kínai Népköztársaság részvétele nél­kül nem tükrözheti híven nap­kjspolgári milliók október 28-án mégiscsak az ő alkot­- mányreformját fogadják el, s • ezzel meghazudtolják a párto- ■ kát. (Egyébként az elnök az- . zal igyekezett befolyásolni a- kispolgárt, hogy visszavonulá- i sávál fenyegetőzött arra az i esetre, ha a népszavazáson ve- , reséget szenvedne...) A pártok viszont már eleve arra készülnek, hogy a tör- , vényhozási választásokon kö­szörüljék ki a tekintélyükön eső csorbát, és fenik a fogukat a degaulleista UNR jelöltjeivel való választási harcukra — a parlamenti mandátumokért. Hacsak... De Gaulle tábor­nok meg nem kísérli tekintély­uralmi rendszerének „betető­zéseként” a parlament teljes kiküszöbölését a kormány­zásból! Ebbe azonban már beleszó­lása lesz a francia dolgozók millióinak, akik a Francia Kommunista Párt vezetésével harcot hirdetnek — a polgári pártok „atlanti” és egyéb re­akciós meggondolású ellenzé­kieskedésével szemben — az| igazi demokrácia megteremté­séért. A kommunisták és a mögöttük felsorakozó tömegek „nem”-et mondanak a De Gaulle-féle népszavazásos de­magógiának, de elutasítják a burzsoá pártok hatalomátvé­teli kísérletét is. PÁLFT JÓZSEF —-1 ”■ t w m. ig De Gaulle élőt utána is létezni mondotta Jacques Duci Meg sem kísérelte, hogy megnyugtassa parlamenti el­lenfeleit. Döntő leszámolásra készül a politikai pártokkal. Az alkalmat az október 28-i népszavazásban látja. A népszavazási kampányban De Gaulle előnyös helyzetben van. Szabadon rendelkezik a televízióval és a rádióval; kor­látlan propaganda-lehetősége megkönnyíti, hogy a maga ol­dalára hangolja a közvéle­ményt. Csütörtöki beszédében a legrózsásabb színekkel ecse­telte négyéves uralmának imberben Jóba utazik Leonyld Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke jugoszlá­viai látogatása idején olyan á megállapodás jött létre, hogy§ a Jugoszláv Szövetségi Nép-? köztársaság elnöke feleségé-2 vei, valamint Jugoszlávia többS más vezetője decemberben a§ Szovjetunióba utazik üdülni. ? (MTI) I igyüttinttködés 1 < kommentárjai § íviai látogatásáról | egyöntetűen arra a megállapi-§ tásra jutnak, hogy ez a látoga-c tás újabb jelentős lépés volt a ^ szovjet—jugoszláv baráti kap-§ csolatok és együttműködés fej-? lődésében. Valamennyi laps hangsúlyozza, hogy ez a láto-S gatás széles távlatokat nyit a§ további együttműködés felé. «• A Borba „Barátság és együtt-^ működés” című vezércikkében § aláhúzza: valamennyi jugo-? szláv üdvözli a két kormány-s nak a látogatás befejeztével S kiadott közös nyilatkozatában § kifejezésre juttatott óhaját, jr hogy kapcsolatai állandóan ésS minél magasabb szinten fejlőd-§ jenek. (MTI) - § NSZ-közgyűlés § jaink politikai realitását. Éles| szavakkal megbélyegezte portugál gyarmattartók politi-? káját és sürgette, hogy azc ENSZ minden lehetséges esz-J közzel igyekezzék megakadá-§ lyozni a dél-afrikai kormány? fajüldöző politikájának folyta-«- tódását. Végül állást foglalta amellett, hogy U Thant- ügyve-^ zető főtitkárt öt évre megvá-S lasszák. (MTI) § MOSZKVA (TASZSZ): A szovjet űrhajós-csoport vezetője az alábbiakat mondta az Izvesztyija tudósítójának: Minden valószínűsége meg­van annak, hogy viszonylag hamarosan a négy jelenlegi „égi testvér” (Gagarin, Tyitov, Nyikolajev és Popovics) vala­melyike ismét bekerül a „köz­vetlen készenléti csoportba”, Az olyan ember, aki másod­szor jár a világűrben, lénye­gesen több újat fedezhet ott >9 űrrepüléséről tojásrántottából, sonkából és kávéból álló, bőséges reggelit fogyasztott el. Az űrhajós a Kearsarge fedélzetén találko­zott a Marcury-program többi űrp-ilótájával. akik valameny- nyien fontos szerepet töltöttek be a szerdai repülés irányítá­sában és megfigyelésében. Az Amerikai Űrhajózási Hi­vatal Schirra beszámolója alapján dönt arról, hogyan ha­ladjanak tovább az űrkutatási program megvalósításában. A repülőgép-anyahajó szom­baton érkezik meg a Hawaii­szigetekre. Innen Schirrát Ho­noluluba viszik repülőgépen, majd lökhajtásos gépen érke­zik meg a houstoni űrkutatási központba. Itt vasárnap sajtó- értekezletet tart. (MTI) A Biztonsi ünnepélye» k az ENSZ tagjává a, Demokratikus és NEW YORK (MTI): A Biz­tonsági Tanács csütörtökön ün­nepélyes ülés keretében az ENSZ-be való felvételre aján­lotta az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságot. A fel­vételt ajánló határozati ja­vaslat-tervezetet a Biztonsági Tanács tíz tagja — a Szovjet­unió, a Román Népköztársa­ság, Chile, Franciaország, Gha­na, Írország, az Egyesült Arab Köztársaság, Nagy-Britannin. az Egyesült Állaunok és Vene­fel, több mindent érthet meg. Az űrhajósok vezetője el­mondotta, hogy a soron levő út előkészítése azzal kezdődik, hogy kiválasztanak az űrhajó­sok közül ötöt-hatot, ők képe­zik a közvetlen készenléti cso­portot. Eleinte senki sem tud­ja közülük, de a hatalmas, csészealakú teremben elhelye­zett kiképző kabinba egymás után beül valamennyi űrhajós. Ez a kabin — amelyben an­nak idején a Zvjozdocska ku­tya keringett a Föld körül — a Moszkva melletti erdők ha­talmas fenyői között elhelyez­kedő űrhajós városkában van. Az űrhajósok minden reggel fél 9-kor érkeznek meg város­kájukba. Itt töltik az egész munkanapot: tanulnak, spor­tolnak, pihennek. Itt találha­tók azok a rotorok, centrifu­gák és egyéb berendezések, amelyeken megedződik az űr­hajósok akarata, tökéletesedik tudása, szakképzettsége. Arra a kérdésre, hogy újabb űrrepülésekre megalkották-e már a közvetlen készenléti csoportot, az űrhajósok veze­tője így válaszolt: Nyikolajev és Popovics útja az értékes adatok halmazát adta. Amíg a tudományos kutató intézetek nem dolgozták fel ezeket a rendkívül fontos értesüléseket, korai volna a következő űrre­pülésekről beszélni. De ezek az űrrepülések nem a távoli jövőben történnek majd. (MTI) íjji Tanács eretek között iánlotta az Algériai lépi Köztársaságot zuela — írta alá. A Csang Kaj-sek klikk képviselőjének aláírása hiányzott a határoza­ti javaslatról. Ez természete­sen nem keltett meglepetést, annál kevésbé, mert Algéria képviselői már régebben kije­lentették: az ENSZ-be való felvételük után támogatni fog­ják, hogy a Kínai Népköztár­saság megkapja az őt megillető helyet az ENSZ-ben. A közgyűlés a jövő hét ele­jén dönt a Biztonsági Tanáéi* ajánlásáról. (MTI) BÁRÁNY TAMÁS: KULTÚREST SZOMBATON Cáfrány kar társ felemelte kezét, intett 1 — és a próba elkezdődött. Igaz, más Sfél órás késéssel... De hát, hiába, ma megint \ annyi a dolga; teljesen megfeledkezett róla, - hogy ez a húsz ember itt várja, a kultúrte- ^ rembe. Es ez még mind nem volt elég — ak­ikor előállt az egyik asszony, hogy nagyon saj­tnál ja, de mennie kell, mert a gyereke várja a I vacsorát, s még be is kell vásárolnia. No, de )szerencsére. nyomban feltalálta magát, s úgy l vágta oda a választ, mintha csak előre gom-' r dósán átpolitizálta volna: S — Hagyjuk a szatyorpolitikát, Hornyákné! I Kitűnő, egyre fejlődő közértjeink késő es­tiig nyitva tartanak. Tessék próba után vásá- 3 rolni! S No, erre aztán csend lett! Hiába: tekintély, ^ az tekintély! Azt ugyan lesheti a kultúrcso- tport, hogy ö a tömegek uszályába kerül! I — Kezdünk — szólalt meg végre, emelt y hangon. — Figyelem! Beintek! \ Már éppen felcsendültek volna az első r hangok, amikor nagy robajjal benyitott a te- r rembe Herpai, a kovácsműhelyből. — Hát j nem, egyszerűen nem hagyják az embert dol- C gozni! ^ — Sáfrány szaktárs! — kiáltotta már az Sajtóból, azzal a kovácsüllőn edzett hangjával 5— Sáfrány szaktárs, a könyvtárban várják! \ — Jó reggelt! Most nincs könyvtáróra! — r mondja maró gúnnyal, hogy vegye csak ész­tre ez a Herpai, milyen bárdolatlan volt az or- l dítozásával —, ám Herpainak fogalma sem Mehetett az önkritikáról, mert azt mondta: Í — Szerda van! Négytől-hatig könyvtár! \ — Akkor várjanak! — intett dühösen. — ^Mindjárt végzek az énekkarral! Ezek is vár- : tak itten! : LJ erpai méltatlankodva távozott. ,,Külö­s ■* nős — gondolta Sáfrány. — Az em- \ bért nem hagyják dolgozni, és még nekik áll ; feljebb!” . No, és most már végre csakugyan elkez- ) dődhetett a próba. Az első két dal elég jól

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom