Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

1963. október 28., vasárnap NÉPÚJSÁG 7 « Kakas Sámuel haxatalált • • • TÖRTÉNIK ÜGY, hogy az ember egy ideig nem találja a helyét az életben, aztán hosszú hóna­pok, vagy esztendők után még­is csak végleg kiköt valahol. így volt ez az ő esetében is. Apja jómódú gazda hírében állott és annak idején fiával gazdálkodott a tizennyolc hol­don. Jószágaikat mindenki megbámulta Átányban és min­denki tudta, hogy a faluban az ő borjaik, lovaik a legszebbek. Mert az állattenyésztéshez nemcsak szakértelem, de szív is kell. Szeretni kell a jószágot. Kakas Sámuel és apja pedig értettek az állattenyésztéshez, szerették is a jószágot, így az­tán semmi se hiányzott a bol­doguláshoz. Amikor szövetkezetté ala­kult a falu, a fiatal Kakas Sá­muel nyakába vette a vándor­tarisznyát és elindult szeren­csét próbálni. Megfordult itt is, ott is, végül aztán kikötött Budapesten, az egyik magas­építő vállalatnál és elszegődött havi ezemégyszázért. Akkor­tájt úgy áramlott Pest felé a falu népe, mintha kergette volna őket valaki hazulról. Ment hát az áramlattal ő is, és egyetlen vágya volt csupán, hogy minél több pénzt keres­sen és adhasson haza fiatal fe­leségének. Az első hetekben nehezen találta fel magát és kicsit restellte is, hogy ő, Ka­kas Sámuel, a híres állatte­nyésztő fia, most otthagyta a falut, a földet, a jószágokat és '.églát, maltert pakol otromba állványokra. Tavasszal, ha pezsdült az élet, sarjadt a friss fű a pesti járdák mellett — akarva, nem akarva — eszébe jutott az ott­hona. Vérbeli parasztembernek nem kell szörnyűbb büntetés, mint vetés, szántás idején, amikor tele tüdővel kellene szívni a határban a friss, tiszta levegőt — bezárják a város falai közé. Kakas Sá­muel „száműzetése” azonban önkéntes volt. otthoni hívásra mégiscsak hazakerült. Haza a termelőszövetkezetbe, ahol be­osztották a növénytermelési brigádba. Teltek, múltak a he­tek, a hónapok, de Kakas Sá­KÉSŐBB AZTÁN muel nem érezte' jól magát. Hiányzott valami, úgy gondol­ta, még mindig nem találja igazi „mesterségét”. És ekkor — két hónappal ezelőtt — fel­ajánlották neki az állattenyész­tést. — Dolgozz ott, meglásd, nem bánod meg — biztatta az elnök és azóta Kakas Sámuel az átányi Dózsa Tsz-ben má­sodmagával ötvenkilenc álla­tot gondoz és nevel. xx Tegnapelőtt is ott találkoz­tam vele a jószágok között. Tűnődve emlékezett vissza a Pesten eltöltött időre és a megelégedett ember mosolyá­val mondta: most már igazán jól érzem magam. Beszélgetésünk közben szó­ba került a kereset is. Egye­dül dolgozik a szövetkezetben, mert a felesége otthon bajló­dik a két gyerekkel, meg a háztáji állatokkal. Gyorsan járt a papíron a ceruza, míg végül is kiderült, hogy az idén pénzben számítva körülbelül tizenötezer forintot keres a szövetkezetben, amelyhez hoz­zájön a prémium, a háztáji jö­vedelem is. — Két hízó bikám, hat szer­ződött disznóm és harminc szerződött libám van odaha­za . ÚJRA CSAK | ceruza ______] kerül el ő és kitűnik, hogy Kakas Sá­muel az említett jószágokért szerényen számítva is harminc­ezer forintra számíthat. Kicsit viccelődve, kicsit ne­vetve, megint felemlegettem előtte a „pesti időket”, amikor még úgy gondolta, hogy éhen kell pusztulnia idehaza és örült az ezernégyszáznak a ma­gasépítőknél, amelynek felét visszahordta a tarisznyában. Megértette a célzást és eny- nyit mondott: — Most már hazataláltam, itthon is meg lehet élni... És Átányban Kakas Sámuel esetét példának is szánom. Példának azok elé, akik szere­tik a földet, a mezőgazdaságot, de még mindig távol vannak a falutól és messzi vidékeken talpalnak a kenyér után. Nem, nem csalogatni akar­ják őket az átányi vezetők, erre nincs is szükség. De Ka­kas Sámuel példája bizonyítja, ha valaki rendesen megfogja a dolgok végét, megél becsü­lettel Átányban is és felesle­ges vándor módjára kóborol­nia. Az idén a Dózsa Termelő­szövetkezetben már 33—34 fo­rint lesz egy munkaegység ér­téke és napról napra gyarap­szik, gazdagszik a szövetkezet. Jövőre újabb és szebb tervek vannak már az ideinél is, de a szövetkezet vezetői már most állítják, hogy nem egy szor­galmas tag keresd meg az idén a havi 1800 forintot, illetve részben az annak megfelelő terményt. I KAKAS SAMUEL te^t ■ nem határozott rosszul. Hazatalált falujába, szövetkezetébe, ahol szeretik, megbecsülik szorgal­mas, szakértő munkájáért... Sz. I. Néhány nap múlva az egész megyében befejeződik az őszi kalászosok vetése Termelőszövetkezeteink az elmúlt hetekben, küzdve a szárazsággal, szép eredménye­ket értek el mind a vetésben, mind az őszi betakarításban. Legfrissebb értesüléseink sze­rint, eddig mintegy 71 ezer holdon került földbe a kenyér- gabona és néhány nap múlva teljes egészében befejeződik az őszi kalászosok vetése. Befejeződött a rizs és aratása is, de a hónap vé­gére a szürettel is elkészülnék termelőszövetkezeteink. A kö­zös gazdaságok nyolc és fél ezer holdon takarították be a burgonyát és végezték ezzel a fontos munkával is. ítéletet hirdettek a tamaleleszi gyilkosok bűnperéhen Szerdán kezdte el tárgyalni a Megyei Bíróság dr. Sebes­tyén tanácsa Baranyi Alfréd és Zámbó József tamaleleszi la­kosok bűnperét. Mint ismere­tes, a két vádlott ez év júliu­sában egy este karóval és vas­villával agyonverte a velük el­lenséges viszonyban álló Danó Mátyás tamaleleszi lakost. A bíróság a szerdai tárgya­lás után a helyszínen folytatta az esemény körülményeinek vizsgálását, majd szombaton délelőtt ült össze ítélethozatal­ra. A vád- és védőbeszédék el­hangzása után a bíróság külö­nös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mon­dotta ki bűnösnek Baranyi Alfrédet és Zámbó Józsefet. Ezért Baranyi Alfrédet, mint elsőrendű vádlottat, főbünteté­sül tízévi börtönbüntetésre, jogainak gyakorlásától pedig nyolcévi eltiltásra ítélte. Zámbó József másodrendű vádlottat — tekintettel több­szörösen büntetett előéletére — tizenkét évi börtönbüntetés­sel, s tízévi jogvesztéssel súj­tották. A bíróság ezenkívül ki­mondta, hogy Zámbó József feltételes szabadságra sem bo­csátható. Az ítélethirdetés után az ügyész háromnapi gondolko­dási időt kért, a vádlottak pe­dig fellebbezést jelentettek be. 120 vagon vetöburgonyát termeltek az idén a megye termelőszövetkezetei Hét termelőszövetkezet fog-l lő burgonyát termelik, és ' Terpesen, valamint Szajlán csaknem 30 vagon vétőburgo- nyát fémzároltak. Szolnok me­gye termelőszövetkezeteinek is szállítanak vetöburgonyát a Heves megyei közös gazdasá­gok. (K. A.) lalkozott az idén a tájegysé­geknek megfelelő vetőburgonya termelésével, s 120 vagonnal értékesítettek, mintegy 40 va­gonnal többet az elmúlt évi­nél. A füzesabonyi Petőfi Ter­melőszövetkezet az idén 30 va­gon burgonyát küldött a Tisza menti közös gazdaságoknak. A Mátra északi vidékál a hűvösebb időjárásnak megfeie­Dohánygyári arcok HALKAN zümmögnek a gé­pek az Egri Dohánygyárban. A vaskapu nyílik, teherautó zúg be a gyár udvarára. A geszte­nyefák alatt politechnikás gim­nazista lányok kék köpenyes csoportja vonul. Bent a gépek mellett, a műhelyekben mun­kába mélyedt emberek. Aszta­losok fűrésze sikolt, motorral bajlódnak a villanyszerelők, piros főkötős asszonyok, lá­nyok fonják a szivarokat. Forr a”munka, érik a teljesítmény... Minden arc külön történet. A munka, az öröm, vagy a gond mindennapot formáló- nevelő története. Némethi János a legidősebb «zakmunkás a gyár asztalos­műhelyében. Szakavatott kezé­hez finoman simul a gyalult áeszkadarab. O a brigádvezető, öten harcolnak a szocialista símért. Drapp svájci sapkáján inegülepedett a munka kavar­ta finom fűrészpor. Arca fia­tal, csak a szavai árulják el azt a negyedszázadot, amit a szakmában dolgozott. 1930-ban szabadult fel, s aztán, mint kis­iparos, majd az egész Hajdú­ságot bejárta. Az Egri Dohány­gyárba 1942-ben került, de be­tegeskedése miatt meg kellett szakítania a munkát. Negyven­öttől már „véglegesítette” ma­gát itt, a gyárban ... — Az a feladatunk, hogy ami íörik-romlik, kijavítsuk... Üvegezés, festés, milliónyi munka, tenni-javítanivaló. Igyekeznünk kell, hogy elérjük a szocialista címet... Némethi János tanul. Nem­csak azért, mert a szocialista brigádmozgalom „előírja” az általános műveltséget. Tudni akar, ismerni akarja mindazt, amit fiatalságában nem tudott . magáévá tenni. Most végzi az I általános iskola hetedik osz- telyát Cserven Kálmán jelenleg a szivarelőkészítő üzemrészben dolgozik. A gyárban még fiatal, alig másfél éve van itt. Gép­lakatos, s igyekszik hasznossá tenni munkáját. A gyár veze­tősége nem hálátlan* a fárado­zásért, nemrégiben pénzjuta­lomban részesítették. Tagja a szocialista címet elért lakatos­brigádnak. — Három hete kaptunk egy nyugatnémet gyártmányú rotá­ciós vágógépet, azt kezelem .. A „dohánygyárból nősült”, felesége is itt dolgozik. Mun­ka után együtt mennek haza, s otthon minden percüket le­foglalja három és-fél éves kis­fiúk szeretete. Első gyerek.. AMÍG MAGÄRÖL mesél, fél szemmel állandóan az új gépre figyel. S a gép engedelmesen falja az illatos dohánylevele­ket. Szakái Imréné és öt munka­társa vigyáznak a gyári dolgo­zók gyerekeire, ö vezeti a gyár bölcsődéjét, műszak alatt pót­mamája az apróságoknak. . — Még csak két éve veze­tem a bölcsődét, azelőtt a kór­ház gyermekosztályán dolgoz­tam ... A „járókás” csöppségek sze­retete könnyítette meg szá­mára a gyermekgondozónő tanfolyam elvégzését A gyár dolgozói szívesen adják be kis­gyermekeiket a bölcsődébe, tudják, hogy amíg dolgoznak, Szakái Imréné és munkatár­sai gondjukat viselik, mintha csak otthon lennének. A veze­tőnőnek nagy lánya, és hatodik osztályos fia van. — Módomban volt gyakorla­ti ismereteket szereznem s csecsemőgondozásban .ri <■» mondta mosolyogva» Bent ragyogó tisztaság, pa­tyolat kezeslábasok, bartságos, kíváncsi derült gyermekarcok. — Lehetetlen nem szeretni őket — mondja a vezetőnő. Szakái Imréné reggel héttől délután ötig dolgozik. Második „műszakját” a tanulás tölti ki. Igyekeznie kell, hétfőn vizsgá­zik az általános gimnázium levelező tagozatán... MINDEN ARC külön törté­net A munka, az öröm, vagy a gond története. S minden egyes életben történelemformá­ló erő lakik, mert a cél közös, és tiszta... Kátai Gábor Szellemi retélkedő az egri színházban A múzeumi hetek befejezé­séül hétfőn, 29-én, délután 4 órakor, a Gárdonyi Géza Szín­házban, az egri középiskolák tanulói szellemi vetélkedőn számolnak be az .egri várral kapcsolatos történeti, művé­szettörténeti, néprajzi, s irodal­mi vonatkozású ismereteikről. Az elődöntőkön szerzett ta­pasztalatok alapján erős küz­delemre van kilátás. A verse­nyen a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium 3, a Dobó Gimnázium 2, a Gárdonyi Gé­za Gimnázium egy csapattal vesz részt, minden csapatban 3 tanulóval. A vetélkedő hangulatos, ér­dekes estét ígér. A turista megy, ka­paszkodik egyre fel­jebb, a hegy csúcsa j felé. Átmászik vízmo­sásokon, lihegve tör- y tét át a horhosokon, j kikerüli a sziklákat, szaporázza, majd las­sítja lépteit, de ha­lad, egyre feljebb, mígnem felér a hegy ormára. Nagyot szip­pant a levegőből, megelégedetten álla­pítja meg, hogy sike­rült megbirkóznia minden nehézséggel, — s már bukdácsol is visszafelé a völgybe. Elérte a célját! Mire jó ez? — töp­rengtem magamban I nemegyszer. Feljutni Xvaláhová, ahol egyéb- f ként semmi dolgunk nincs, feljutni, küsz­ködve, egyetlen vergődve pillanatért, hogy aztán vissza­ereszkedjünk a völgy­be, új hegyormot keresve, megmászva és újból leereszkedve? Mire jó ez? Mi az ér telme? Nevetséges? Hogy lenne az! Em­berek vagyunk, akik mindig újabb és újabb célokat tűzünk magunk elé, hogy megérve azt, halad­junk tovább, meg­mászva újabb ét újabb ormokat. Ami az életben természe­tes, miért lenne ne­vetséges a természet­ben? Csak az egyik em­ber megelégszik a Bélkővel, a másiknak \ a Himalája is kevés Válaszolnak az illetékesek Ifjúsági Büfé és az Egri Bistro ügyben Október 19-i számunkban szóvá tettük, miért nincs bisztró Egerben és miért szol­gálnak fel szeszes italt az If­júsági Büfében. Cikkünkre Béta László, az Egri Vendéglátóipari Vállalat igazgatója válaszolt. Szerkesz­tőségünkhöz írott levelében el­ismeri a feltett kérdés jogos­ságát. „A bisztrók általában úgy vannak kiképezve, hogy az ételék (virsli, hurka, kolbász, stb.) sütése, főzése közvetlenül a vendég előtt, a kiadópulton, vagy a kiszolgálópult mögött történik. Ez jelen esetben az Egri Bistrónál nincs biztosít­va ... A műszaki feltételek te­hát nincsenek meg ahhoz, hogy kimondott „bisztró-j elleggel” működjék az Egri Bistro — ír­ja. Az Ifjúsági Büfé ügyében, ámennek elnevezését az utób­bi napokban Széchenyi Étte­remre változtatták, a követke­zőket írja a vállalat igazgató­ja: „A korábbi gyakorlatnak sze­rez érvényt hivatalosan a vál­lalat vezetősége, amikor tudo­mására hozza a kedves vendé­geknek, hogy a mai naptól kezdve a Széchenyi Étterem­ben 17 órától 20 óráig (dinig a diákoknak engedélyezve van a nyílt vendéglátóipari egységek­ben való tartózkodás), szünetel a bor, és a rövid italok kiszol­gálása. Amikor örömmel nyugtázzuk az Egri Vendéglátóipari Válla­lat gyors intézkedését — leg­alábbis, ami az Ifjúsági Büfét illeti — megjegyezzük: jó len­ne, ha a bor és a szeszes ita­lok helyett megfelelő minősé­gű és választékú egyéb hűsíti — turmix — italok állnának a fiatalok rendelkezésére. Re­méljük, ezek után a középisko­lák igazgatói is engedélyezik diákjaik számára öt érától nyolc óráig a Széchenyi Étte­rem látogatását. Ami az Egri Bistrót illeti, cikkünkben írtunk a tervezés hibájáról, de úgy gondoljuk» hogy az eltelt 10 hónap alatt helyrehozhatták volna a terve- zés hiányosságait, hogy való­ban bisztró legyen az Egri Bistro! Autóbusz-ügyben 1962. október 9-i lapszá­munkban cikk jelent meg „Nyűt levél az AKÖV-höz* címmel. A cikkben felhívtuk az AKÖV figyelmét arra, hogy egyik gépkocsivezetőjük nem állítja meg a kocsit a megálló­nál, illetve a vezető udvariat­lan az utazóközönséggel szem­ben. Az AKÖV — válaszul a cikkre — közölte velünk, hogy a szóban forgó gépkocsivezetőt fegyelmileg felelősségre vonták mulasztásáért Egyidejűleg kö­zölte lapunkkal a vállalat azt is, hogy az Eger—Berva útvo­nalon közlekedő 5320/757/b. számú járatuk zsúfoltságát csak akkor tudja megszüntet­ni, ha a Hajtóműgyár egy pót­kocsis autóbusz részére gép­kocsifordulót épít ki. Közölték azt is, hogy a Hajtóműgyár ígéretet tett az említett gép­kocsiforduló közeli napokban történő megépítésére. Remél­jük, a Hajtóműgyár ígéretének eleget tesz, és az AKÖV pót­kocsival közlekedtetheti az em­lített vonalon az autóbuszt» s ezzel lényegében megszüntetné a jelenlegi zsúfoltságot. (Foto: Márkusé)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom